Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)
1878-10-09 / 508. szám
ISzítési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — fer. Félévre ... 10 . — „ Egy hónapra . 1 . Ms . Egyes szám ára -át lsrajczár. ”Szerkesztési iroda: gjízdapesten, nAdor-niczd 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől. jön. — Kéziratok vinzaktátUsho n^n vállalkozunk. — Posta (fi it csők hérni^nte* IrvelpJcni fisa in ok el (tlaggeli 'kiadás. 508 szám. lKbuli»áisa^ Akttal fgVniZBaw* Hifiim a. fcvadahiTratalbctn : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Ligridy tattierek irodájában). további Havas, Latte ék, Cre. ezégnél Pinában (Place de la Bourse Nr. 8. Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr* kiadd-Javztolattel nyugtázó* számla ellenében fizetendő Q kiadó-hivatal: (•EjvudcLpesten, ndtdor-utcea 6. szám. (de intézendő aa Mfizet&etc ) a lap tUtbudüin rnntUkmi minden ftUziUdáe. Budapest, szerda, október 9. 1878. X. évfolyam. Budapest, október 8. A török kormány, vagy legalább egyes közegei, eddig csak alattomban conspiráltak monarchiánk ellen. Most mindinkább szaporodnak a jelek, hogy hivatalosan is állást készül foglalni ellenünk. Úgy látszik, az a hir is megvalósul, hogy a porta tiltakozó jegyzéket küldött a hatalmakhoz Bosznia és Herczegovina megszállása ellen, és hogy a novibazári kerület occupatióját illetőleg sem akar conventiót kötni a bécsi cabinettel. De hát miért nem tiltakozott a porta mindjárt a congressuson Európa ezen határozata ellen, most mindenesetre késő lesz. A portának nem válik hasznára semmiféle tekintetben sem ez a magatartás. Ellenségeskedésével okvetlenül el fogja idegeníteni még azon barátjait is, akik mint áldozattal rokonszenveztek vele, és jogot ad azon két tartományának annedtálására, melyeket meg akar menteni. Ö cs. és Mr. apostoli felsége a következő kéziratot intézte Auersperg herczeg miniszterelnökhez: Kedves Auersperg herczeg! Midőn folyó évi július 4-kén előterjesztett kérelmét teljesítem, elhatároztam, hogy a reichszámhban képviselt királyságok és tartományok összes minisztériumának lemondását, odaadó és hű szolgálatainak elismerése mellett, elfogadom. Az uj minisztérium megalakításáig ön és az eddigi cabinet valamennyi tagja továbbra is vezetni fogja hivatalát. Bécs, 1878. október 7. Ferencz József s. k. Auersperg s. k. Az országgyűlést mindenesetre megnyitják ehó 17-kén. A képviselők közt Boér Antal a legidősebb, ő lesz tehát a korelnök. A legfiatalab képviselők Bölönyi Sándor, Perczel Béla, Rohonczy Gedeon és Szlávy Olivér ; ezek lesznek a körjegyzők; a még szükséges két körjegyző neve ismeretlen. A szabadelvű párt e hó 15-én vagy 16-kán értekezletet tart, melyben Tisza kormányelnök nyilatkozni fog a miniszterválásról. (Budap. Corr.) A bécsi „Pressen Széll urnak a magyar államhitel helyreállítása körüli érdemeiről meleg hangon megemlékezvén, a jövőre nézve következőkép nyilatkozik: „Széli úr érdemeinek teljes elismerése mellett is azonban kifejezhető azon remény, hogy utódja is, ha az utóbbi években követett után tovább halad, bizton számíthat a sikerre és hogy tévedés volna feltenni, hogy Széli visszalépése folytán a magyar pénzügyek javulásában minden előbbrahaladásnak szükségkép meg kell szűnnie. Mihelyt egyszer a helyzet nyomása alábbhagy , az ország természeti segédeszközei, nevezetesen pedig a jelentékeny kiterjedésű állambirtokok egy másik képes és lelkiismeretes pénzügyminiszternek is lehetővé teszik, hogy sikeresen törekedjék az óhajtott czél felé. A dollya-broodi vasúton serényen folyik a munka, úgy hogy teljes biztonsággal állítható már is, hogy az egész vasútnak tetemesen nagyobb része a szerződésileg kikötött határidőre okvetlenül elkészül. Reméljük, hogy ugyanakkorra elkészül az egész vonal is, bárha annak egyik kisebb részén az alkalmazott munkaerő elégtelensége most még némileg korlátozza a haladást. Bécsből következőket sürgönyözik a „P. L.“nak: Andrássy gróf protestáló jegyzéket készít a porta számára, melyben kimutatja, hogy nem Ausztria-Magyarországon múlt, ha a berlini szerződés értelmében Bosznia és Herczegovina occupatióját illetőleg a portával nem volt köthető a conventio ; a porta minden eljárása félremagyarázhatlan bizonyíték arra nézve, hogy arra igyekezett, hogy a berlini szerződést a conventio kibúvó lyuka által kilétzza. Ezen jegyzék, mely a monarchiák és a porta közt folytatott tárgyalások tiszta képét, nyújtandjik, a delegátiók elé lesz terjesztve. Szavunkból jelenti a „Neue freie Presse“, Prozort és Ravnot ellentállás nélkül szállották meg a 26. ezred csapatjai. Glamocsot János főherczeg dandára szállotta meg. Az ottani várban egy régi ágyút és igen sok munitiót találtak. A 10. zászlóalj képezi a helyőrséget. A socialista törvény tárgyalását holnap kezdi meg a német birodalmi gyűlés. Azt hírlik, hogy a nationál liberális párt nem fog akadályokat gördíteni a törvényjavaslat útjába, mert Bismarck herczeg többször értekezett Bennigsennel. Lasker egészen el van szigetelve. Azt is állítják, hogy a vatiánnal legközelebb ismét megkezdik a tárgyalást. A bambergi érsek, aki a kiegyezési kísérlet egyik szerzője volt, a kiegyezés előmozdása végett Rómába utazik. Hohenlohe bíbornok szintén ebben az irányban működik Rómában, és Kandell nagykövet segíti őt. Berlini nuntias kinevezését, legalább is meghatározatlan időre, lehetségesnek tartják. A bukaresti félhivatalos „Románul“ roszaka- ,ratu koholmánynak nevezi az ellenzéki lapok azon állítását, mintha a román kormány szerződést kötött volna az oroszszal, melylyel az orosz seregeknek Dobrudzsán keresztül mindenkorra szabad át-jmenetelt biztosított volna. Azon hírekkel szemben, hogy Románia Dobrudzsában ép oly fogadtatásban , részesülend, mint az osztrák-magyar sereg Boszniában és Herczegovinában, azt állítja a nevezett lap, hogy a kormány arról értesül, hogy a dob-rudzsai románok és mohamedánok, kik e tartomány lakosainak túlnyomó többségét képezik, türelmetlenül várják a román occupátiót. (Ezt előlegesen mi is hallottuk Boszniából. Szerk.) Ugyan e lap kiváló örömmel veszi tudomásul, hogy Andrássy mihelyt megtudta, hogy Bratianu Bécsbe érkezett, azonnal látogatást tett nála; ezt, valamint azon körülményt, hogy gróf Huyo Sprinzenstein a román fejedelmi udvar mellé rendkívüli felhatalmazott miniszterré neveztetett ki, az idők különös jelének s teljes bizonyítéknak tekinti arra nézve, hogy az osztrák-magyar birodalom teljesen és feltétlenül elismeri Románia függetlenségét. A válság. A „Pester Correspondent“ azt írta ma, hogy Széll átadta a pénzügyi tárczát a miniszterelnöknek. Hogy ki és mikor fogja átvenni a pénzügyi tárczát, az egészen ő Felsége elhatározásától függ, s a kir. kéziratban is benn van, hogy Széll „további rendelkezésig“ vezeti a pénzügyi tárczát. Fölösleges tehát meg is jegyeznünk, hogy a miniszerelnök nem vette át a pénzügyi tárcza vezetését. * Széll Kálmán csak akkor fogja átadni a pénzügyminiszteriara vezetését, ha 5 felsége tudatja határozatát, amint ezt kéziratában is kimondotta. Alaptalan combinatio tehát a lapok azon híre, hogy Széll Kálmán ma délelőtt átadta Tisza kormányelnöknek tárczáját. Tisza kormányelnök bécsi útját illetőleg eddig még semmit sem határozott. Ha 6 felsége Budapestre jön e héten, ami valószínű, akkor a kormányelnök nem is fog Bécsbe menni. (Bad. Corr.) Holnap miniszertanács lesz. A kormányelnök csak holnapután, csütörtökön megy Bécsbe. * A „P. Lloyda-nak Bécsből írják : Az itteni politikai körökben az országgyűlés támogatásában részesülő, reconstruált tisza-minisztériumot majdnem minden egyéb kombinációnál szívesebben látnák. Tiszán kívül mindannyi felett Szlávy volna a legszívesebben látott miniszter; az ő betegségi argumentumát nem szeretik hallani sem. Azt hiszik, hogy kizárólagosan az elnökség, más speciális tárcza hozzácsatolása nélkül, nem venné Szlávy erejét oly nagyon igénybe, hogy azzal meg nem birkózhatnék. Szándékosan nem említettem Sennyey báró nevét, a politikai körökben mindenfelé azon nézet foglalt tért, hogy ő a jövő, de nem a pillanat, nem a jelen embere. Szlávy meghívását illetőleg azt hiszik, hogy kineveztetése a birodalom két fele közti viszonyra jó befolyást gyakorolna. Jelleme, tapintata és nyíltsága a két kabinet közt lényegesen előmozdíthatná az egyetértést. * Bizonyosnak hiszik, írják a , Lloyd-nak, hogy Auerspergig nem lesz az új kabinet főnöke. Bechbauert említik utódjául és Geldert belügy-, ifj. Plenert pénzügy- és Demelé igazságügy miniszternek. Sokan emlegetik Herbst miniszterelnökségét is. A jövő hét vége felé valószínűleg összeül az alkotmányhű párt az egyetértő taktikát megállapítandó.* Prágából sürgönyzik, hogy Herbst most éjjel Ő Felsége által meghivatott. A reggeli vonattal már el is utazott Bécsbe. Táviret to Le. BéCS, okt. 8. (Eredeti távirat). A szultán elnöklete alatt elhatározta a török minisztertanács, hogy haladék nélkül összpontosítanak 150,000 embert a kossovoi vilajetben, és Ozmán pasa parancsnoksága alá helyezik e sereget. Ozmán pasa egyelőre Prizrendbe megy, hogy a birodalom érdekében újjászervezze az albán ligát. A minisztertanács azt határozta, hogy a novibazári kerület megszállását illetőleg sem köt conventiót a bécsi cabinettel. (A következő táviratot ismételjük, minthogy elkésett és lapunk esti számának egy részéből kimaradt. Szerk.) Bécs, okt. 8. Zách vezérőrnagynak egy Zavaljeből keltezett s a zábrábi főhadparancsnoksághoz intézett távirata szerint. Reinländer vezérőrnagy tegnapelőtt, 6-án, egész napon át tartó szerencsés ütközetet vívott a Pécstől délkeletre eső magaslatokon erős felkelő osztagok ellen. A veszteség, fájdalom, jelentékeny. A halottak között van Eltz alezredes a 76-ik tartalékezred parancsnoka, Polonyi a 71-ik tartalékezred hadnagya, Janowski a 12-ik vadászzászlóalj alezredese, Müller a 48-ik ezred hadnagya. Megsebesült Pokorny az 1-ső vadászzászlóalj őrnagya (könnyen), Lhay a 76-ik tartalékezred hadnagya (nehéz), Berthóly a 12-ik vadászzászlóaljból (nehéz), Kornél bujjjavaluu neonlédljból (trönynyen), Krinovics a 48-ik sorgyalogezredből (könnyen). Veszteség a legénységből mintegy 160 — 170 ember. E hó 7-én az ütközet ismét megkezdetett. A két napi ütközet részletei még ismeretlenek.. Berlin, okt. 8. A „Nordd. Ztg.“ szerint az osztrák occupátió ellen tiltakozó török jegyzéket Szadullah bej tegnap nyújtotta itt át. Bécs, okst. 8. Konsantinápolyból jelenti a Politische Correspodenz. Lobantff orosz nagykövet kijelentette a nagyvezér előtt, hogy az oroszok csak akkor fogják kiüríteni Drinápolyt, ha a berlini szerződés minden pontja végre lesz hajtva, nevezetesen pedig ha a Szerbiának és Montenegrónak odaítélt terület ki lesz szolgáltatva. Hírlik, hogy Oroszország kész beleegyezni, hogy a bolgár fejedelemség megszavazhassa adóját és tárgyalja a közigazgatási ügyeket. Layard erélyes magatartása következtében az ázsiai reformtervezet egyes pontjaira nézve létrejött az elvi megállapodás. Bécs, okt. 8. Az osztrák kormányválság alkalmából a király a képviselőház elnökét Rechbauert fogadta ma kihallgatáson. Herbst is meghívást kapott a királytól. Azt beszélik, hogy Schmerling, Eichoff, Wolfrum és Taafe is meghivattak. Bécs, okt. 8. Bukarestből jelenti a Politische Correspondenz. A parliament zárt ülésében határozati javaslatot fogadott el, melyben kifejezi Budapest, október 8. Azt írja a „Pesti Napló“, hogy Tisza idézte elő a válságot csak azért, hogy az ütközetet a parlamentben kikerülve, a hatalmat, melyhez oly szívósan ragaszkodik, taktikai megkerüléssel még egyszer a kezébe kerítse. Azt írja az „Egyetértés“, hogy az ördöggel is kell szövetkezni, csak hogy Tisza bukjék. No hát szövetkezzenek együtt s buktassák meg Tiszát. És mondják el azoknak, kik meghiszik, hogy Széll visszalépése, a „Pester Lloyd“ vezérczikkei, Szlávy nyilatkozata, Bittó előterjesztései, Majláth és Sennyei maguktartása Tisza maneuvíirozásának szolgálatkész marionettjei. Ha Tisza oly hatalmas, hogy Magyarország legkiválóbb államférfiai, taktikájának bábjaivá válnak, akkor csak a „Pesti Napló“ és „Egyetértés“ szövetkezése, Lónyay és Verhovay urak azok, kik a dolgon változtatni képesek. En avant messieurs changez des dames. Tisza és a szabadelvű párt nem szalad meg, helyt fognak állani a parlamentben felelősségük teljes érzetében, meg fogják Andrássyt és politikáját védeni és készebbek lesznek inkább önmagukat, mint Andrássyt és politikáját áldozatul dobni. Azt az annyira földicsért nemzetet, melyet ez urak szolgálnak, úgy állítják világ elébe, mint a pogányok molochját, mely fölhevítve bőgni kezd és addig meg nem nyugszik, mig a szörny torkába bedobott áldozatnak vére annak izzó éhségét le nem hűti. Nem ezt a nemzetet szolgálja Tisza és azok, kik követték politikáját, hanem azt, melyet nem emberek feláldozásával, hanem önfeláldozó munkássággal, tiszta kézzel, erős meggyőződéssel, a reá dobott sár és piszok daczára kitartó következetességgel lehet csak kielégíteni. Az önök nemzete elveszti a hazát, a mienk megmenti azt. Az önök nemzete eleven embereket eszen meg, míg van egy a hazában, ki egy hüvelykkel nagyobb önöknél, a mienk még a pulyákat is megkíméli, milyenek önök, csak azért, hogy ne fogyjon meg e haza népe, Tisza kell önöknek. Vegyék el hát, hiszen önök szerint senki sem védi az ő személyét, még ő maga se tapossanak reá, hogy magasabbnak látszassanak — — csak mentsék meg azt a hazát, melyet elvesztett önök szerint ő. Számoljanak be ez országnak azzal, hogy egy emberrel szorosabb van azok közül, kiknek nemcsak tenni, de azért felelni is volt bátorságuk. És ezek helyett ott vannak önök, kik, mint Faust Mephistója, a negátióban nagyobbak az istennél, az activitásban kisebbek a féregnél, mit lábuk eltapos. Nem kell az Andrássy gróf politikája önöknek , mert megóvta a monarchiát egy végzetteljes háborútól az orosz ellen, vagy egy még végzetteljesebb szövetségtől az oroszszal; kergessék bele e helyett az országot és monarchiát a török sympathiák hirdetése mellett az orosz kitárt karjaiba, hogy értünk hevülő keblén ágyon szoríthassa azt. Hát hol van az az államférfi, ki Andrássy politikáját hibáztatva orosz-ellenesebb politikát tanácsolhatna az uralkodónak, mint amilyen ez volt? S ha ezt nem tanácsolhatja egy sem, hol van az a nemzet, melyre egy muszka szövetségben támaszkodni akarnak. Azt fogják mondani: bevégzett tények előtt állanak, melyeknek consequentiáját megváltoztatni egyelőre lehetetlen. És ez annyiban igaz -hogy csak egy orosz szövetség alternatívája van fenthagyva azoknak, kik Andrássy után következnek, de ha egyéb bizonyíték nem volna két éves állításaik ellenében, mint hogy Budapest, október 8. A szultán nem akarja megkötni Ausztria-Magyarországgal a conventiót, ellenben kormánya által körjegyzéket intéz a hatalmakhoz, mely jegyzékben bevádolni bennünket az európai areopágnál, hogy mi Boszniában kegyetlenkedünk. Kérni fogja Európát, hogy akadályozza meg Ausztria-Magyarország inhumánus eljárásának ismétlődését, monarchiánktól pedig azt fogja követelni, hogy a hatalmak válaszáig szüntesse meg csapatainak előrenyomulását. Valóban nem tudjuk, mit bámuljunk jobban: a porta e lépésének képtelenségét, vagy azon tervszerű politika époly ügyességét, mint merészségét, mely most magát a portát játszotta ki ütő gyanánt monarchiánk politikája, illetőleg annak vezetője Andrássy ellen. Senki sem lehet ugyanis csalatkozásban az iránt, hogy a portának tulajdonított e terv, csak magának a portának árthat, s hogy e terv mögött valaki áll. Mindenki tudja, hogy Konstantinápolyban a fejetlenség, tanácstalanság oly magas fokra hágott, hova a legmerészebb képzelet sem követheti, s annál kevésbé követheti tehát oda a közönséges józan ész logikája. E helyzetében a porta minden initiatívára képtelen, annál képtelenebb pedig oly merész lépésre, melyre monarchiánk ellenében vállalkozik, s melynek rá nézve, hátrányos következményeivel, úgy látszik, korántsem számolt a konstantinápolyi kormány. Nem szándékszunk a porta ellenében reeriminatiókba bocsátkozni. Sötét volna azon kép, melyet a konstantinápolyi viszonyokról rajzolhatnánk. Elmondhatnók, menynyire nem lehet számolni a politikában oly factorral, mely nem állhat jót nemcsak a holnapért, de még saját józan eszéről sem. Úgy veszszük a helyzetet, amilyen tényleg. A porta mindenkire nézve megbízhatlan, mindenki ellen felhasználható; osztja a a hatalmas versenyzők közé szorult gyengék tulajdonságai közt azt is, mely ezeket örökös ingadozásban tartja. A portának az parancsol, aki kezét közvetlenül nyakán tartja, vagy ígéreteivel pártjára nyeri. A bűntettek elkövetésénél a jó vizsgáló bíró azon kérdést választja kiindulási pontja gyanánt : kinek használt a bűntett ? Ugyanez a kérdés vezet bennünket nyomra a jelen esetben is. Kinek használ a porta őrült terve? A portának nem. Neki az van legfőbb érdekében, hogy monarchiánkkal békességben éljen, s támogassa azon politikát, mely nélkül Oroszország még a pamlagot is /-\1 o«o q^Xlkc». roluui M» dl(51» A KUH-stantinápolyi kormány csak eszköz Oroszország kezében, mely egyedül húzhat hasznot abból, ha Ausztria-Magyarország összevesz Konstantinápolylyal, s ha megbukik azon osztrák-magyar külügyi politika, mely a török állam tartható rezeinek a porta számára való megmentését írta zászlajára. A konstantinápolyi kormány nem tudja, mit művel, s nem tudja, mily időpontot választott öngyilkos merényletének megvalósítására. Most, midőn az osztrák-magyar belügyi válság megpuhította azon factorokat, melyek a külügyi és a magyar kormány ama törekvésének útjában álltak, miszerint, a portával — a monarchia méltóságának megfelelő — egyezmény kötttt sok, a konstantinápolyi kormánynak meg kellett volna ragadni az alkalmat a conventio megkötésére. A porta azonban e helyett fel akarja bátorítani e tényezőket, melyek már-már hajlandók voltak a megalkuvásra. Oroszország éles pillantással ismerte fel a helyzetet, s magát a konstantinápolyi kormányt vetette a békés fejlődésnek indult események kerekei elé. Bízunk a porta szerencsecsillagában és Andrássy ügyességében, hogy e kerekek nem fogják letapodni azt a szerencsétlent, aki öntudatlanul és kényszerítve próbálta meg azok feltartóztatását. Annál inkább bízunk pedig abban, hogy a conventió ügye nem fog confliktussá mérgesedni , mert minden kormánynak Lajtán innen és túl, azon kell lennie, hogy az egyezmény, tisztességes feltételek alatt, megköttessék. A portával sok mindenfélét el lehet hitetni, s így a többi közt azt is, hogy a conventió megkötése, a dolgok ily állása mellett, nincs érdekében. Azt azonban semmiféle kormánynyal sem lehet elhitetni, — legalább a Lajtán innét, — hogy monarchiánknak nincs érdekében az utólagos egyezkedés is. A tényleges viszonyokon az egyezmény mit sem változtathatna ugyan, de azt mindenesetre eredményezné, hogy jogi állapot váltaná fel a mostani bizonytalanságot, s ez is megérdemelne egy kis fáradságot. Ami azonban a conventiót kiválólag becsessé tenné ránk nézve, ez az, hogy visszavonhatatlanul letenné a napirendről a bosnyák ügygyel kapcsolatos államjogi kérdéseket, azon kérdéseket, melyek nevében hirdeti a haza veszedelmét az egyesült és nem egyesült ellenzék. Arra ugyanis nem vállalkozhatnék semmiféle kormány, hogy oly conventiót kössön a portával, mely a monarchia méltóságát sérthetné. E méltósághoz azonban nem nyúlna a conventió azon intézkedése, mely kimondaná a szultán souverainitását a két tartomány felett. Ugyanily kikötés nem sértette a híres brit büszkeséget sem, mert különben Beaconsfield nem tartotta volna fenn Cyprusban a porta felsőségét. Anglia nem uralkodik Cyprusban, csak kormányoz. Monarchiánknak sem kell Boszniában uralkodnia, hanem megóvja érdekeit, ha ott egyszerűen csak kormányoz. S maga a congressus által nyert mandátumunk sem szól uralkodásra, hanem kormányzásra. (Az idevonatkozó határozat így szól: A congressus elhatározza, hogy Bosznia és Herczegovina tartományok Ausztria-Magyarország által, megszállandók és kormányzandók. Eltekintve tehát attól, hogy a porta önként sohasem fog lemondani souverainitásáról, — mire legfelebb csak háború által volna kényszeríthető — magával a jogcímmel jövünk ellentétbe, ha a portától feltétlen lemondást követelünk. És a porta souverainitásának fentartása egyszer mindenkorra megakadályozná, hogy valaki az annexióról és ennek alkotmányveszélyes következményeiről beszéljen. Ez pedig csak nyomna valamit a latban. Másrészt pedig meg vagyunk győződve, hogy a mily képtelenség — a porta vonakodása miatt — oly egyezség, mely száműzi a két tartományból a porta névleges uralmát, oly bizonyos, hogy a konstantinápolyi kormány, a dolgok bármely stádiumában, elfogad oly egyezményt, mely a szultán felsőbbségének fenntartását kimondja, feltéve, hogy ily egyezmény létrehozására komoly akaratot lát, s nem az ellentétes befolyások hullámzását; legfőkép elfogad pedig akkor, ha azon elvet követve, hogy aportának az parancsol, aki kezét nyakán tartja, erős diplomatiai actiót kezdünk a muszka befolyás ellensúlyozására. Andrássy válaszjegyzéke kétségkívül erélyes viszonzás lesz a porta megfontolatlan lépésére. Mi azonban kívánjuk, hogy egyszersmind egy ily erélyes diplomatiai actió kezdete legyen. A portának az őrültséggel határos hóbortja ugyan felettébb megnehezítette az alkudozások újrakezdését, mi azonban a portának bármely erős elhatározását sem tartjuk véglegesnek. Ép azon körülmény, hogy a porta a befolyások hullámainak játéktárgyát képezi, egyszersmind biztosítékul szolgál arra, miszerint a konstantinápolyi kormányt előbb-utóbb „megpuhítja“, ha a megpuhítás munkájához erélyesen hozzá lát fájdalmát a Romániára rótt áldozat miatt, és kijelenti, hogy az ország aláveti magát a hatalmak akaratának. A kormány törvényjavaslatokat fog előterjeszteni Dobrudja megszállását és azon időpontot illetőleg, ameddig összhangzásba fogják hozni a congressus határozatait a román alkotmánynyal. Zágráb, okt. 8. A tartománygyűlés befejezte az igazolást, és vizsgálatot rendelt el Peicsics tovarniki képviselő választása ügyében. A kérvények közt van egy kreutzi kérvény a sziszek novi vasút kiépítése iránt és az autonómia kibővítése iránt. Róma, aka A vatikán lépéseket tett, hogy a bolgár fejedelemség alkotmányában a pápaságot elismerő bolgár egyház némely szabadalmai ismertessenek el. Boszniára és Herczegovinára a vatikán nem terjeszti ki a katholikus hierarchiát, de szándéka a katholikus egyházat speciális intézményeiben fenntartani. A pápa tegnap számos idegent fogadott. — Az „Italia Militare“ jelenti. A hadügyminiszter elhatározta több republikánus caszino feloszlatását kérni, melyek Pietro Barsantis, a hadsereg egy káplárjának nevét viselik, ki 1871-ben Páviában forradalmi üzelmek miatt agyonlövetett. — Cairoli Belgirateba utazott. Berlin, okt. 8. A trónörökösnek mint az osztrák 20-ik ezred tulajdonosának 25 éves jubileuma alkalmából a nevezett ezred tisztelgő küldöttsége ideérkezett. orosz szövetségben vagyunk, ez magában elégséges arra, hogy azoknak szeme felnyíljék, kiket félre vezettek egetverő lármájuk által. Azt állították, hogy a monarchia el van szigetelve, mihelyt az oroszszal szakit. A berlini congressus a monarchia minden kívánalmának eleget tett és erről a török küldötteknél elégedetlenebbül csak az orosz mindenható canczellár távozott, s míg az elszigetelt Andrássy az európai hatalmak támogatásában, addig a mindenható orosz cancellár még a protegált souzerain államok tiltakozásában is nem egy kérdésben részesült. De ez és hasonló dolgok és tények előszámlálása önöket sem okulásra, sem más meggyőződésre nem vezeti, mert az önök molockjának, melyet két év óta eszük nélkül sűtöttek, most már izzóvá válván, áldozat kell, s ha nem adnak neki mást, megeszi az önöket magukat. » • Budapest, október 8. Péchy Tamás úrnak a közös köztekedési vállalatokhoz i. é. szeptember 9-től intézett s lapunk múlt szombati számában szöveg szerint közlött rendelete és az ahhoz mellékelt szervezkedési utasítás teljesen igazolja némely bécsi lap tendentiosus handabandái ellenében néhány nap előtt tett azon állításunkat, hogy e kormányintézkedés legkevésbé sem érinti e vállalatoknak pénzügyi és részvénytársulati egységét hanem csupán azok üzletvezetése felett a magyar kormánynak az ország területén működő bármely vállalat irányában törvényileg fennálló territoriális jogát kívánja kizsítani. Megelégedéssel kell kiemeljünk, hogy azon hang, melyen a miniszteri rendel tartva van, mind mérsékleténél, mind határozottságánál fogva teljesen megfelel várakozásunknak és megfelel az intézkedő minisztérium tekintélyének.*) És habár a rende*) Lógd a mai estek lapunkban közlött dementi-t.