Ellenőr, 1880. október (12. évfolyam, 473-529. szám)
1880-10-09 / 488. szám
Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — „ Évnegyedre..............................................5 * — „ Egy hónapra.........................................1980 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKÁT ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.udapest, szombat, október 9. 1880. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Váczi körút 26. sz. (Fő-út sarkán). Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, október 8. Az állam és az iparfejlesztés. Közgazdaságunk egymásba szövődő, hatásukban egymást olykor előmozdító, olykor gátló tényezők eredménye. Virágzó gazdasági élet csak ott van, hol e tényezők harmonikusan fejlődnek, hol az iparnak és az iparosoknak a szükségletei fejlesztőleg hatnak az őstermelésre. Hazánkban közgazdaságunknak e szervei nem fejlődtek egyenletesen. Földünk, ha azt csak turkáltuk is az ekével, bőven adta vissza a beléje vetett magot s a majdnem minden munkánk nélkül létrehozott termés fedezte csekély igényünket. így volt ez egész e század közepéig, a midőn egyszerre megváltoztak a termelés föltételei : a paraszt fölszabadult, a nemesi birtok adó alá esett s a művelődés terjedésével nagyobbodtak szükségleteink. Jobban utána kellett látnunk, hogy kisajtoljuk a földből azt, a mire igényeink kielégítésére szükségünk volt. Egyoldalúlag fejlődött közgazdaságunk és ma, midőn mezőgazdaságunk termékeit a megváltozott viszonyok és a nagy verseny miatt csak nehezen vagyunk képesek értékesíteni a világpiacokon, veszély előtt áll egész termelésünk. Márpedig a külföldre vagyunk utalva termelésünk értékesítésével, mert nincs erős iparunk, a mely felvenné termékeinket s nincs iparos lakosságunk, a melynek szükségleteit fedezhetné mezőgazdaságunk. Felhangzott a jelszó :iparos állammá kell válnunk, ha elpusztulni nem akarunk.“ Ez a jelszó, mely kezdi áthatni nemzetünk minden rétegét, csak arra jó, hogy figyelmeztet a veszélyekre, de vele magával, ha azt nem követi a hasonló meggyőződést kifejező tett, semmire sem jutunk, egy lépést sem tettünk a javulás útjára. Phrazist hallottunk már eleget, tettekre van szükségünk, mégpedig oly tettekre, amelyeket nemcsak a hazának teendő szolgálat, hanem az önérdek is sugall. Mert mindaddig szomorú állapotban lesz iparunk, míg űzői azt úgy állítják elénk, mint csak a nemzet, nem pedig egyszersmind saját érdekükből folytatottat. Különösen hangsúlyozni kívánjuk e szókat „saját érdekükben“, mert míg ez be nem következik, addig nincs meg bennünk a hit, hogy iparunk egészséges alapon fejlődik. E jelszótól, meg vagyunk győződve, saját érdekétől is áthatott tőkepénzes csoport hajlandónak mutatkozik különböző iparágakat meghonosítani és már meglevőket nagyban, gyárilag űzni. Hogy czéljukat könnyebben elérhessék, az államtól követelik, hogy iparuk űzését különböző kedvezményekkel mozdítsa elő. A kért kedvezményeket formulázva, memorandum alakjában benyújtották a kormánynak s e fölött most folynak a tanácskozások. Hogy új iparágak meghonosítói állami kedvezményeket kérnek, az ellen nincs kifogásunk, mert ha ipart akarunk, akkor azért áldozatot is kell hoznunk, amint áldozott érte minden continentális állam, midőn ipara keletkezőben volt. Ezen áldozatoknak azonban nem szabad odáig menni, hol a gyámolítás a többi adófizetők rovására történik. Az egyenes kedvezményeket elitélte a tudomány s tiltakozik ellenük az igazság. Olyan ipart, mely a földművelés, hazánk legfőbb jövedelmi forrása, rovásán vagy már meglevő iparágakkal szemben nyújtandó kedvezmények árán fejlődnek, nem kívánhatunk. Ezért az állam nem adhat az uj iparágaknak, amint azt a tőkepénzesek kérik, kiviteli praemiumokat. Hazánkat hódítsák meg az uj iparágak számára elsősorban s ha erre egyszer képesek lesznek, kiviteli praemiumokra többé nem lesz szükségük. Nem vehet részt az állam az általuk alakítandó részvénytársaságokban oly módon, hogy befektetett tőkéjének kamatozása csak akkor kezdődjék, ha a tőkepénzesek pénzének hat százalékát meghozza a vállalat. E kockázat nem egyeztethető össze a többi adófizetők érdekeivel, kiknek filléreikből a vállalatba fektetendő tőke összegyűl. Vannak azonban a kért kedvezmények között olyanok is, melyeket minden további haladék nélkül megadhat az állam, ilyenek: az új iparágak számára kért adómentesség, az átiratási díjak elengedése, ha a gyárak kincstári telken épülnek, a munkáslakókhoz szükséges telkek olcsó áron és nem terhes törlesztésre való átengedése, a vasúti tarifák mérséklése stb. Más kedvezményeknek egyenes megadásában gátul szolgál a közös vámterület, de azért van mód, hogy az új iparágak űzésére szükséges gépek után járó vám, már amennyi abból hazánkra esik, visszatéríttessék, bár az állami hatalomnak ily kedvezmény megadásánál, mely a legnagyobb visszaéléseknek zár kaput, a legnagyobb óvatossággal kell eljárnia. Az állam tovább, mint e sorokban körvonalaztuk, nem mehet egyenes kedvezmények nyújtásában, ha egyéb az ezzel összefüggő feladatait teljesíti, mint az ipari oktatásról való gondoskodás, az adórendszer méltányos kifejlesztése, a közlekedés könnyítése stb., mindent teljesített, ami az ő hatalmi körében áll többi polgárai megrövidítése nélkül. S azok, kik az új iparágakat meg akarják honosítani, e kedvezményekkel meg is lehetnek elégedve. Ha saját érdekükben tervezik az iparűzést, amint felteszszük azt róluk, akkor meg kell győződve lenniök arról, hogy honunkban az ipar sikeres űzéséhez szükséges feltételek megvannak, az állami kedvezmények csak a kezdet nehézségeinek könnyebb elviselhetését eszközölhetik. Ezek a nehézségek, ne ámítsuk magunkat, nagyok, s a bizonyos oldalról mutatkozó irigység még nagyobbaknak tünteti fel őket, de nem legyőzhetlenek. A felvidék kedvező természeti viszonyaival, meglehetős Bürü népességével, amelynek a földmunka nem ad elegendő foglalkozást, alkalmas tér az iparra, a tőke és a szakértelem hiányzik csak, hogy ott az viruljon ; a tőkepénzesek, kik az iparfejlesztést kezükbe vették, rendelkeznek mindkettővel, ha az állam is hozzájárul a fenti kedvezményekkel, nem hiányzik feltétel, mely e virágzásnak útjában állana. Hogy mily iparágakat kell elsősorban fejleszteni, arra megtaníthatja a létesítőket eddigi iparunk fejlődésének tanulmányozása. Ha e tanulmányozás eredményét a létesítők tekintetbe fogják venni, az számtalan nehézség elhárítását meg fogja könnyíteni. Amely iparágnak nincsenek meg hazánkban az előfeltételei, azt semmiféle állami gyámolítás által sem lehet megteremteni. H. F. A magyar tengerészet ez év augusztus havában. A fiumei tengerészeti hatóság a tengerészetünk körében augusztus hóban történtekről a következőket jelenti : A tengerészeti szolgálat körében a lejárt augusztus hóban, különös említésre méltó esemény nem fordult elő. Hajórajunk állománya is változatlan maradt. Sem hajó elveszést jelző tudósítás nem érkezett, sem újabb hajók építés vagy vásárlás útján nem szereztettek. A Vl-ik tárház alapozási munkái teljesen befejeztettek, s a vasszerkezet felállítása rögtön megkezdhető, mihelyt alkatrészei megérkeznek. A hajóforgalom következő volt : Fiuméba érkezett: osztrák-magyar lobogóju gőzös 76, vitorlás 8, parthajó 85, összesen 169 hajó, idegen lobogóju: gőzös 7, vitorlás 4, parthajó 65 összesen 76 hajó. A többi kikötőkbe érkezett: osztrák-magyar lobogóju: gőzös 95, vitorlás 2, parthajó 108, összesen 205 hajó; idegen lobogóju: gőzös 9, vitorlás 2, parthajó 13, összesen 24 hajó, összesen érkezett hajó 474. Fiuméból elindult: osztrák-magyar lobogóju: gőzös 77, vitorlás 6, parthajó 98, összesen 181 hajó; idegen lobogóju: gőzös 8, vitorlás 3, parthajó 70, összesen 81 hajó. A többi kikötőkből elindult: osztrák-magyar lobogójú gőzös 93, vitorlás 3, parthajó 118, összesen 214 hajó; idegen lobogójú: vitorlás 2, parthajó 21, összesen 23, összesen elindult hajó 499. A gőzösök által eszközölt Bevitel áruforgalom a következő volt : Fiuméba Kivitel Fiuméból Közlemények: A soroksári Dunaág. Pest megye évek óta sürgeti a közlekedési minisztériumnál a soroksári Dunaág szabályozását, részint nemzetgazdasági szempontból, részint azon okból, hogy a Duna vízállása a fővárosra fenyegetővé ne váljék, az ideiglenesnek tartott soroksári zárgátat vágni ne kellessék, mert ez a dunamenti községekre nagy veszedelmet hozna. A közlekedési minisztérium úgy látszik ezen calamitásokról meg van győződve s lehetőleg oda működik, hogy a baj mielőbb elhárittassék. A soroksári Dunaág szabályozására azonban tervek még nincsenek, mert a dunaszabályozási bizottság javaslata értelmében tudvalevőleg az határoztatott, hogy előbb a promontori ág szabályoztatik s ennek megtörténtével lesz határozott s czélszerű terv készíthető a soroksári ágra nézve. Addig is azonban nevezetes előintézkedéseket tetez a minisztérium. A soroksári ágban van egy levezető csatorna a mocsárak levezetésére, de azon csak igen kevés víz folyhat le, miután a soroksári ágban 52 malom van, melyeknek gátjai szükségkép felduzzasztják a vizet, melyből csak annyi folyik le, a mennyi a malmok alatt lefolyik. Természetesen a soroksári ág medrében levő ezen ásott csatorna nem felelt meg rendelkezésének s ennélfogva a csatorna fentartása vagy fenn nem tartása iránt is intézkedni kell. E tárgyban a közlekedési minisztérium a helyszíni szemlére Krasz Márton dunaszabályozási felügyelőt és Zsák Hugó kir. főmérnököt küldte ki, kik Kégl István, Hajnal Imre, ifj. Szilágyi Lajos szolgabíró és az érdekelt községek képviselőivel fogják a szemlét megejteni. Mint értesülünk, Földváry Mihály alispán is kimegy a helyszínére. Az osztrák-magyar bank főtanácsa e hó 7-iki ülésében elhatározta, hogy Fehértemplomban és Nagyváradon s még két osztrák városban bank-mellékfiókot állít fel, Nagyváradon külön váltóbíráló bizottsággal. A fehértemplomi bank-mellékfióknál, mely a temesváritól fog függni, az ottani népbank, a nagyváradinál, mely a debreczeni fióktól függ, a bihar megyei kereskedelmi-, ipar- és mezőgazdasági hitelbank lesz a közvetítő. Ezen két új bank-mellékfiókkal együtt Magyarországban már nyolcz ily bank-mellékfiók van. A főtanács megerősítette egy váltóbiráló választását a nagybecskereki bankmellékfiókhoz, s a pécsi bank-mellékfiók tizenkét tagból álló váltóbiráló bizottságának választását. A kereskedelem magyarosodása érdekében megindult mozgalom előkelő kereskedői körökben élénk viszhangot keltett s ez ügyben f. hó 11-én (hétfőn) délután 3 órakor értekezlet fog tartatni az írók és művészek társaságának ujvilág-utczai helyiségében, mely alkalommal Huben ay József tekintélyes fővárosi kereskedő az eszmecsere bevezetéséül a kereskedelem magyarosodásáról és nemzetgazdasági irodalmunkról fog értekezni. E fölötte érdekes és fontos értekezletre jónak látjuk figyelmeztetni az ügy barátait, megjegyezvén, hogy az értekezleten vendégek is szívesen láttatnak. A magyarországi lótenyésztésre nézve nagyon fontos, hogy a f. hó 17—19. Budapesten rendezendő ménlakiállításhoz a lótenyésztés emelésére alakult társasághoz érkezett hivatalos átiratok szerint a bajor kormány báró Wuertzburg ezredest, a lajtántúli kormány gróf Grewenitz tábornokot küldte mének vásárlása végett. A külföld már nem csak használati, hanem tenyészanyagért is hozzánk fordul ; a kiállításra a magyar kormány kiküldöttje is meg fog jelenni mint vevő, az egésznek sikere most már a tenyésztők kezében van letéve, hogy mentői több jó anyagot küldjenek be a kiállításra. Csődök. Lustig József sámsoni lakos ellen, bej. határidő okt. 25—27., ideigl. töm. gondnok Feischi Károly, perügy. Sinka Ferencz. Novák Gyula alvinczi kereskedő ellen, b. hat. nov. 27. perügy. Bagnay Csődmegszintetés. Tutsek Károly brassói keresk. csődügyében szeptember 27. Gazdasági és üzleti tudósítások. Kolozsvár, okt. 7. A mai hetivásár elég élénk és népes volt ugyan, a forgalom azonban nem volt akkora, mint a múlt heti vásáron. Különösen kisebb a behozatal a gabonapiaczon. Valószínüleg ennek tulajdonítható, hogy a gabonaárak emelkedtek. Piaczi áraink ugyanis a következők : Búza 8—8 frt 80 kr, gyengébb minőségű 7 frt 20—50 kr ; rozs 5 frt 50—75 kr ; árpa 3 frt 60 kr ; kukoricza 5—5 frt 20 kr ; zab 1 frt 75 kr ; csöves tengeri 1 frt 30 - 40 kr, mind hektoliterenként. A sertéspiaczon, f. hó 6-án, eladó volt mintegy 240 db, eladatott 110 db, a kövér dbja 28—50 frt, sovány li—22 frt, malacz 7—13 frt. A szénapiaczon lanyha forgalom mellett egy szekér széna (2-5 méter mázsa) 5—13 frt, ugyanannyi száma 2 frt 50 kr 6 frt. Zsupszalma párja 8 kr. Egy szekér mész 9—10 frt. A fapiaczon az őszi időszakkal a forgalom nagyobb lendületet vett. Az árak a mult hetihez mérve keveset csökkentek. Levéldeszka párja 34 kr. Széldeszka 30 kr, 5 cm. szélessé 75- 80 kr, palló 1 frt 50 kr, 6 m. stukatur gerenda párja 1 forint 50—60 kr, vastagabb 2 frt 40 kr, 8 méteresé 3 frt 60 kr—4 frt. Egy szekér tűzifa 3-4 frt. Szeged, okt. 6. (Gabonaüzlet.) A mai hetivásáron elegendő hozatal volt, főleg csöves kukoricában, s minthogy annak ára naponkint emelkedik, az eladandó mennyiség könnyen talált vevőkre. Búza változatlan, a hozatal nem múlta felül az eddigi hetivásárokon beérkezett mennyiséget. Rozs keresett. Áraink hektoliterenként a következők : Buza 76—78 kis 10.20-10.60. Rozs 8.60— 8.80. Tengeri csöves 2.70—2.90. B.Csaba, okt. 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A szeptemberi esőzések hátrányát még most is érezzük, amennyiben ennek lehet tulajdonítani, hogy a cséplés és nyomtatás sokhelyt még most — októberben — sincs elvégezve. Mennél többen végzik el, annál többen csalatkoznak benne. A kukoricatörés nagyon szépen áll ; vetés után sokszor megázott. Lassanként az őszi munkához is hozzáfognak. A tarló és ugarföldeken megkezdték a szántást, vetést. Gazdáink mindent megkísértenek, hogy egyszer már jó terméshez jussanak ; mindenki igyekszik, hogy mennél több korai vetése legyen. A dohány, melynek törése még múlt hónapban lett elvégezve, már mind száraz helyen van. Ebben — mint múltkor jeleztük — kitűnő termés van e vidéken. Gabonapiaczunkon a pesti emelkedő árak következtében jó vételkedv uralkodik , a behozatal azonban valószínüleg a munkaidő miatt igen csekély. Az árak egy hét óta 30 — 50 krral emelkedtek és jelenleg a következők : Buza 76 kis 11.20, 77 kis 11.40, 78 kis 11.50, árpa 5.40-60 kr, herem a g 52 frt. Nagy-Kikinda, okt. 6. A kukoricza-törés nagyban folyik, és ha minden terméseinkben csalatkoztunk is, a tengeri termésbe vetettt bizodalmunk ezúttal nem csalt. Katasztrális holdanként négy egész hat kécsi eredményt érünk el, s ha tekintetbe veszszük az árak magasságát, úgy semmi okunk sincs a panaszra. Áraink 2.20—2.60-ig váltakoznak. A búzaüzlet nem bír határozott irányba jutni, oka egyrészt részint a rossz termés, másrészt a kiviteli hiány; áraink 76— 78 klg. 10 frt, 10 frt 40 kr hektoliterenként. Temesvár, okt. 7. (A „Temesvári Lloyd-társulat“ terménycsarnokának árjegyzései) Buza, 75 kgros 10.90—11.00, 78 kgros 11.15—11.25, 77 kgros 11.40—11.50 frt métermázsánként.— Rozs 9.15 9.25 frt. — Árpa serfőzésre 5.75—6.00. — Zab 5.10— 5.15. — Tengeri 4.40—4.50. — R e p c ze, régi 7.20—7.40, uj 4.40—4.50, mind métermázsánként. Szesz nyers, hordó nélkül, szilárd 3131.50, finomított 33.50-34 frt, 100 liter Arad, okt. 6. (Szeszüzlet.) Csekély készletek mellett az üzlet szilárdabb. Készáru nagyban 31 frt 25 kr, 31 frt 50 kr hordó nélkül, részletben 32 frt hordó nélkül, 34 frt hordóstól pr. 100 litert. Győr, okt. 5. Búzában a forgalom, a gyér készletnek megfelelőleg, csak mérsékelt volt, s az irány változatlanul maradt. Mintegy 2500 méter mázsa forgalom mellett a legmagasabb árak érettek el. Győri búza 74—75 kilós 10.75 -11.15 frt, 76-77 kilós 11.30-11.60 frt. Rozs hiányzik. Árpából 1000 mm. adatott el, 68—63.50 kilós 6.90—7.10 frt. Zab gyenge forgalom mellett változatlan. Csatorna vagy bácskai zab, alárendelt áru 5.80—6 frtig, fehér 6.35- 6.50 frt. K u k o r icz a 7.50—7.70 frt. Eger, okt. 6. Gabonapiaczunkról csak jót jelenthetünk. A behozatal folyvást élénkül, s daczára ennek, a vételkedv még sem csökken. Az árak 40—50 krral megint emelkedtek. Tiszta buza 9.60 - 11.40 , rozs és kétszeres árai szintén emelkedőben 8.40— 4.80, árpa 5.50—7 frt, tavasi kukoricza 6-60—7 frt, idei 8.80 5.20, zab 5.80-6.20. A szüret Egerben. Szüretünk kedvező időjárás mellett, javában folyik. Az eredmény a mennyiségre nézve sok kívánni valót hagy hátra , mert az idei termést átlag nem lehet többre tenni, mint a tavalyinak egy negyedére ;minőség tekintetében azonban minden reményünket fölülmúlta; mert az idei most nemcsak jobb a tavalyinál, hanem sok helyütt igen jó, amennyiben 17—20% cukortartalommal bír, tehát a legjobb évi termésekkel vetekedik. A kójáért már most szívesen adnak 5-6 iitot, sőt többet, csakhogy mindenki igyekszik idei termését megtartani, mert később sokkal többet remél érte kaphatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Október 8-án. — Értéktőzsde. Magánforgalom. A zivatar, mely már egész nap fenyegetett a tőzsdén, ma a déli hivatalos órák után iszonyú készültséggel és minden előkészület nélkül tört ki. Az utcza tömve volt érdekelt és ingerült személyekkel. Magy. jár. 105.10 és Osztr. hitelr. 274.25-ön táviratolva jegyeztettek Bécsből, hol nagy executiók folytak, és némi harczias hirek is keringtek. Midőn a tőzsde megnyílt Magy. jár. 105.30-ig és Osztr. hitelr. 275-ig voltak hevesen kínálva. Nehány percz múlva azonban az ellenkező áradat tört utat magának és a visszavásárlás hevült kereslet mellett folyt. Magy. jár. 105.70-ig és Osztr. hitelr. 278-ig emelkedett. Midőn kitűnt, hogy a javult bécsi árak nem valók, újra kínálat állt be Magy. jár.-ban 105.50-ig és Osztr. hitelr.-ben 276.10-ig. Ezután csend állott be és tétlenség, mig a zárlat felé a hangulat javulva maradt. Magy. jár. 105.70- 75-en. Osztr. hitelr. 277-en. úgy látszik, hogy túlzott üzérkedés egyedüli oka az árcsökkenésnek, mely a mai napon eldöntetett. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Gabona határidőre emelkedő, a külföldi emelkedések itt is emelkedést eredményeztek ; elkelt délután 12500 mm. usancelouza 1881-ki márczius-áprilisra 12 frt 25 kr, 12 frt 30 kr és 12 frt 45 krral, 10000 mm. bánáti tengeri 1881-ki május-júniusra 6 frt 38 kr, 6 frt 40 kr és 6 frt 45 kraj czárral. Árutőzsde. A délutáni gabonatőzsde ma is mint a hét elejétől fogva, külföldi szilárdabb tudósítások következtében, lényegesen emelkedett. A forgalom élénkebb, az irányzat igen szilárd. Eladatott: Szokványbúza őszre 2500 mm, 11 frt 88 krral, szokványbuza tavaszra 10 rakomány 2500 mm. 12 frt 10 krtól 12 frt 30 krig. Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 9 rakomány 2500 mm. 6 frt 37 krtól 6 frt 45 krig. Zab őszre 1400 mm. 6 frt 35 kr, tavaszra 1400 mm. 6 frt 50 kr. Jegyzett árok : Szokványbuza őszre 11.872 pénz, 11.921, áru, tavaszra 12.25 pénz, 12.30 áru Kukoricza május - júniusra 6.40 pénz, 6.45 áru. Zab őszre 6.35 pénz, 6.40 áru, tavaszra 6.45 pénz, 6.50 áru. Értékpapírok szelvényeire eső kamat okt. 9-én. Magyar államadósság: M. vasúti köles. 120 frtd. 5% • M. Gömöri áll.-g. záloglv. db. 5% M. 1869. keleti v. áll. kötv. els. adómentes 5% ...... 4.0833 M. 1873. keleti v. áll. kötv. els. arany vagy ezüst 5% . . • • 1.36“ M. 1876. kel. v. á. kötv. av. 5% 1.3611 0. á.-adós. papir 5% 100 frt után 1.8333 0. á.-adósság ezüst jan.--jul. 5% 100 frt után.................................1.14»* 0. államadósság ezüst apr.—okt. 5% 100 frt után............................0.093» Alföld-fiumei vasút 5% dbként . Báttaszék-dombovár-zákányi vasút 5% dbként................................. Déli vaspálya 5% dbként . . . Északkeleti vaspálya 5% dbként M. földhit.ppírért. 5y*%100 frt u. M. földhit. papírért. 5% 100 ft ut. M. földhit. papírért. 4y2% 100 ft. u. M. földhit. ar. v.ez. 120 ft ut. 5% Magy. jelzálog 5Van/o 100 frt után M. á. f51 db.-rv.társ.6°/d00 frt u. Báttaszék-domb.-zákányi v. 5% db. Dunagőzhajózási társ. 5% dbként Északkeleti vasút 5% dbként. . 1.63« 1.41®7 2.72*3 2.72*3 4.33«3 2.72** 2.413® 2.19*4 0.10*3 0.6333 1.49» 2.1333 0.22** 4.08*3 0.3333 Tiszai és szegedi kölcsön db. 4% M. aranyjáradék 100 frt után 6% M. földteh. kötv. 100 frt után 5«/0 Érd. földteh. kötv. 100 ft után 5% Szőlődézsm. kötv. 100 ft után 5% Pest város köles. 1870., 1871. 5% 0. á.-adósságkisrs. 1860. egész 5% 0. á.-adósságkisors. 1860. ötöd ."5% 0.á.-adós. kisors. 1854. egész 5% 0. aranyjáradék 4% 100 frt után Bécs v. kölcsöne 5% 100 frt után Erdélyi vas p. 5% dbként . . Kassa-oderb. vasút 4% dbként Osztr. államvasút 5% dbként. Pécs-barcsi vasút 5% dbként. Tiszai vasút 5% dbként. . M. ált. földh.*részv.-társaság 5./Vy0 100 frt után.................................. Osztr.-magy. b. 5% 100 frt után Pesti m. keresk. b. 6% 100 ft ut. Pesti m. keresk. b. 5%/5% 100 ft ut. Magyar-galicziai vasút 5% dbként Első erdélyi vasút 5% dbként . Kassa-oderb. vasút 5% dbként . Osztrák államadósság : Közlekedési vállalatok. Záloglevelek : Elsőbbségek : 0.0889 1.6333 2.14*» 1.32®» 1.26» 1.6333 8.7778 1.7556 4.3867 0.0889 1.36*1 2.72** 2.1778 2.72** 2.7223 2.72** 1.95^6 1.36“ 1.1333 1.03** 1.0556 0.22*3 2.72** Gabona és termény forgalom. Budapesten szeptember 26-kától október 2-áig. (A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásából.) I. Érkezett 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Összevasut vasút vasút társaság hajó sen Budapesti hajóforgalom A Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki u. m. : Vörös József 1 dereglye zöldség, 5 mm., hagyma 400 mm., Aszódról. Stágli Ferencz m. h. „B.“ falkő 100 mm. Bogdánból. Luczenbacher Pál m. h. kőszén 1800 mm., Tóthról. Friez Jakab m. h. „Róza“ buza 1109 mm., rozs 281 mm., Ráczalmásról. Rozmayer Ferencz m. h. „Tercsi“ buza 2541 mm., Tassról. Rozmayer Ferencz m. h. „Paulina“ árpa 1255 mm. kukoricza 626 mm., buza 578 mm., Mohácsról. Csery Mihály h. k. szőlő 20 mm., bor 10 hectoliter, Monostorról. A budapesti gabonatőzsde forgalma és árai: Marhavásári forgalom és árak. Budapesten, szeptember 26-ától október 2-áig. Ára II. Elszállittatott 100 kilogramban. Magy. állam-Osztr. állam-Déli Gőzhajó Magán- Összevasút vasút vasút társaság hajó sen Pest Kőbánya Pest Kőbánya Buza— — 4? 4? UU Opttl uv/u* — »ZS.7 Rozs 107 505— 3315 — 4127 Árpa 124 305 201 200 — 830 Zab 72— ---104 — 176 Tengeri— 103— — — 103 Repcze 185 919— — - 1104 Liszt 3813 32776 16079 14320 — 66988 Bor 125 2442 1416 181 — 4064 Szesz 647 413 2851 249 — 4160 Gyapjú 26 1273— — — 1299 Kőszén 255 300 613 —■ — 1168 Erkezett Elszállittatott Ez év 36 mult év u.e. Ez év 36 mult év. u. e. hetében szakában hetében szakában Buza 1337371 3873273 211382 305191 Rozs 86595 131522 47958 90685 Árpa 188072 264512 36835 44257 Zab 204510 133873 57048 27699 Tengeri 453554 1066783 34558 53654 Repcze 107229 147996 64781 64079 Liszt 94353 92741 1822803 2528999 Bor 97009 76235 183966 83008 Szesz 38381 52318 130652 119316 Gyapjú 90999 72930 88932 50941 Kőszén 2796841 2495423 41808 81423