Ellenőr, 1880. október (12. évfolyam, 473-529. szám)

1880-10-09 / 488. szám

Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — „ Évnegyedre..............................................5 * — „ Egy hónapra.........................................1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKÁT ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP.­udapest, szombat, október 9. 1880. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Váczi kör­út 26. sz. (Fő-út sarkán). Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.­Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, október 8. Az állam és az iparfejlesztés. Közgazdaságunk egymásba szövődő, hatásukban egymást olykor előmozdító, olykor gátló tényezők ered­ménye. Virágzó gazdasági élet csak ott van, hol e té­nyezők harmonikusan fejlődnek, hol az iparnak és az iparosoknak a szükségletei fejlesztőleg hatnak az őster­melésre. Hazánkban közgazdaságunknak e szervei nem fejlődtek egyenletesen. Földünk, ha azt csak turkáltuk is az ekével, bőven adta vissza a beléje vetett magot s a majdnem minden munkánk nélkül létrehozott termés fedezte csekély igényünket. így volt ez egész e század közepéig, a midőn egyszerre megváltoztak a termelés föltételei : a paraszt fölszabadult, a nemesi birtok adó alá esett s a művelődés terjedésével nagyobbodtak szük­ségleteink. Jobban utána kellett látnunk, hogy kisajtol­juk a földből azt, a mire igényeink kielégítésére szük­ségünk volt. Egyoldalúlag fejlődött közgazdaságunk é­s ma, midőn mezőgazdaságunk termékeit a megválto­zott viszonyok és a nagy verseny miatt csak nehezen vagyunk képesek értékesíteni a világpiac­okon, veszély előtt áll egész termelésünk. Már­pedig a külföldre vagyunk utalva termelésünk értékesítésével, mert nincs erős iparunk, a mely felvenné termékeinket s nincs iparos lakosságunk, a melynek szükségleteit fedezhetné mezőgazdaságunk. Fel­hangzott a jelszó :iparos állammá kell válnunk, ha el­pusztulni nem akarunk.“ Ez a jelszó, mely kezdi át­­hatni nemzetünk minden rétegét, csak arra jó, hogy figyelmeztet a veszélyekre, de vele magával, ha azt nem követi a hasonló meggyőződést kifejező tett, sem­mire sem jutunk, egy lépést sem tettünk a javulás út­jára. Phrazist hallottunk már eleget, tettekre van szük­ségünk, még­pedig oly tettekre, a­melyeket nemcsak a hazának teendő szolgálat, hanem az önérdek is sugall. Mert mindaddig szomorú állapotban lesz iparunk, míg űzői azt úgy állítják elénk, mint csak a nemzet, nem pedig egyszersmind saját érdekükből folytatottat. Kü­lönösen hangsúlyozni kívánjuk e szókat „saját érdekük­ben“, mert míg ez be nem következik, addig nincs meg bennünk a hit, hogy iparunk egészséges alapon fejlődik. E jelszótól, meg vagyunk győződve, saját érdekétől is áthatott tőkepénzes csoport hajlandónak mutatkozik különböző iparágakat meghonosítani és már meglevőket nagyban, gyárilag űzni. Hogy czéljukat könnyebben el­érhessék, az államtól követelik, hogy iparuk űzését kü­lönböző kedvezményekkel mozdítsa elő. A kért kedvezményeket formulázva, memorandum alakjában benyújtották a kormánynak s e fölött most folynak a tanácskozások. Hogy új iparágak meghonosítói állami kedvezmé­nyeket kérnek, az ellen nincs kifogásunk, mert ha ipart akarunk, akkor azért áldozatot is kell hoznunk, amint áldozott érte minden continentális állam, midőn ipara keletkezőben volt. Ezen áldozatoknak azonban nem sza­bad odáig menni, hol a gyámolítás a többi adófizetők rovására történik. Az egyenes kedvezményeket elitélte a tudomány s tiltakozik ellenük az igazság. Olyan ipart, mely a földművelés, hazánk legfőbb jövedelmi forrása, rovásán vagy már meglevő iparágakkal szemben nyúj­tandó kedvezmények árán fejlődnek, nem kívánhatunk. Ezért az állam nem adhat az uj iparágaknak, a­mint azt a tőkepénzesek kérik, kiviteli praemiumokat. Ha­zánkat hódítsák meg az uj iparágak számára első­sor­ban s ha erre egyszer képesek lesznek, kiviteli prae­­miumokra többé nem lesz szükségük. Nem vehet részt az állam az általuk alakítandó részvénytársaságokban oly módon, hogy befektetett tőkéjének kamatozása csak akkor kezdődjék, ha a tőkepénzesek pénzének hat szá­zalékát meghozza a vállalat. E koc­kázat nem egyeztet­hető össze a többi adófizetők érdekeivel, kiknek fillé­reikből a vállalatba fektetendő tőke összegyűl. Vannak azonban a kért kedvezmények között olya­nok is, melyeket minden további haladék nélkül meg­adhat az állam, ilyenek: az új iparágak számára kért adómentesség, az átiratási díjak elengedése, ha a gyá­rak kincstári telken épülnek, a munkáslakókhoz szük­séges telkek olcsó áron és nem terhes törlesztésre való átengedése, a vasúti tarifák mérséklése stb. Más ked­vezményeknek egyenes megadásában gátul szolgál a kö­zös vámterület, de azért van mód, hogy az új iparágak űzésére szükséges gépek után járó vám, már amennyi abból hazánkra esik, visszatéríttessék, bár az állami ha­talomnak ily kedvezmény megadásánál, mely a legna­gyobb visszaéléseknek zár kaput, a legnagyobb óvatos­sággal kell eljárnia. Az állam tovább, mint e sorokban körvonalaztuk, nem mehet egyenes kedvezmények nyújtásában, ha egyéb az ezzel összefüggő feladatait teljesíti, mint az ipari oktatásról való gondoskodás, az adórendszer mél­tányos kifejlesztése, a közlekedés könnyítése stb., min­dent teljesített, ami az ő hatalmi körében áll többi polgárai megrövidítése nélkül. S azok, kik az új ipar­ágakat meg akarják honosítani, e kedvezményekkel meg is lehetnek elégedve. Ha saját érdekükben tervezik az iparűzést, amint felteszszük azt róluk, akkor meg kell győződve lenniök arról, hogy honunkban az ipar sike­res űzéséhez szükséges feltételek megvannak, az állami kedvezmények csak a kezdet nehézségeinek könnyebb elviselhetését eszközölhetik. Ezek a nehézségek, ne ámítsuk magunkat, nagyok, s a bizonyos oldalról mutat­kozó irigység még nagyobbaknak tünteti fel őket, de nem legyőzhetlenek. A felvidék kedvező természeti vi­szonyaival, meglehetős Bürü népességével, amelynek a földmunka nem ad elegendő foglalkozást, alkalmas tér az iparra, a tőke és a szakértelem hiányzik csak, hogy ott az viruljon ; a tőkepénzesek, kik az iparfejlesztést kezükbe vették, rendelkeznek mindkettővel, ha az állam is hozzájárul a fenti kedvezményekkel, nem hiányzik felté­tel, mely e virágzásnak útjában állana. Hogy mily iparágakat kell első­sorban fejleszteni, arra megtaníthatja a létesítőket eddigi iparunk fejlődé­sének tanulmányozása. Ha e tanulmányozás eredményét a létesítők tekintetbe fogják venni, az számtalan ne­hézség elhárítását meg fogja könnyíteni. Amely iparág­nak nincsenek meg hazánkban az előfeltételei, azt sem­miféle állami gyámolítás által sem lehet megteremteni. H. F. A magyar tengerészet ez év augusztus havában. A fiumei tengerészeti hatóság a tengerészetünk körében augusztus hóban történtekről a következőket jelenti : A tengerészeti szolgálat körében a lejárt augusztus hóban, különös említésre méltó esemény nem fordult elő. Hajórajunk állománya is változatlan ma­radt. Sem hajó elveszést jelző tudósítás nem érkezett, sem újabb hajók építés vagy vásárlás útján nem sze­reztettek. A Vl-ik tárház alapozási munkái teljesen befejeztettek, s a vasszerkezet felállítása rögtön meg­kezdhető, mihelyt alkatrészei megérkeznek. A hajóforgalom következő volt : Fiuméba érke­zett: osztrá­k-m­agyar lobogóju gőzös 76, vitorlás 8, parthajó 85, összesen 169 hajó, idegen lobogóju: gőzös 7, vitorlás 4, parthajó 65 összesen 76 hajó. A többi kikötőkbe érkezett: osztrá­k-m­a­­gyar lobogóju: gőzös 95, vitorlás 2, parthajó 108, összesen 205 hajó; idegen lobogóju: gőzös 9, vitorlás 2, parthajó 13, összesen 24 hajó, összesen érkezett hajó 474. Fiuméból elindult: osztrák-magyar lo­bogóju: gőzös 77, vitorlás 6, parthajó 98, összesen 181 hajó; idegen lobogóju: gőzös 8, vitorlás 3, parthajó 70, össze­sen 81 hajó. A többi kikötőkből elindult: osztrá­k-m­a­­gyar lobogójú gőzös 93, vitorlás 3, parthajó 118, összesen 214 hajó; idegen lobogójú: vitorlás 2, parthajó 21, össze­sen 23, összesen elindult hajó 499. A gőzösök által eszközölt Bevitel áruforgalom a következő volt : Fiuméba Kivitel Fiuméból Közlemények: A soroksári Dunaág. Pest megye évek óta sürgeti a közlekedési minisztériumnál a soroksári Dunaág sza­bályozását, részint nemzetgazdasági szempontból, ré­szint azon okból, hogy a Duna vízállása a fővárosra fenyegetővé ne váljék, az ideiglenesnek tartott soroksári zárgátat vágni ne kellessék, mert ez a dunamenti köz­ségekre nagy veszedelmet hozna. A közlekedési minisz­térium úgy látszik ezen calamitásokról meg van győ­ződve s lehetőleg oda működik, hogy a baj mielőbb el­­hárittassék. A soroksári Dunaág szabályozására azonban tervek még nincsenek, mert a dunaszabályozási bizott­ság javaslata értelmében tudvalevőleg az határoztatott, hogy előbb a promontori ág szabályoztatik s ennek meg­történtével lesz határozott s czélszerű terv készíthető a soroksári ágra nézve. Addig is azonban nevezetes előin­­tézkedéseket tetez a minisztérium. A soroksári ágban van egy levezető csatorna a mocsárak levezetésére, de azon csak igen kevés víz folyhat le, miután a soroksári ágban 52 malom van, melyeknek gátjai szükségkép fel­­duzzasztják a vizet, melyből csak annyi folyik le, a mennyi a malmok alatt lefolyik. Természetesen a sorok­sári ág medrében levő ezen ásott csatorna nem felelt meg rendelkezésének s ennélfogva a csatorna fentartása vagy fenn nem tartása iránt is intézkedni kell. E tárgy­ban a közlekedési minisztérium a helyszíni szemlére Kr­a­s­z Márton dunaszabályozási felügyelőt és Zsák Hugó kir. főmérnököt küldte ki, kik Kégl István, Haj­nal Imre, ifj. Szilágyi Lajos szolgabíró és az érdekelt községek képviselőivel fogják a szemlét megejteni. Mint értesülünk, F­ö­l­d­v­á­r­y Mihály alispán is kimegy a helyszínére. Az osztrák-magyar bank főtanácsa e hó 7-iki ülésében elhatározta, hogy Fehértemplomban és Nagy­váradon s még két osztrák városban bank-mellékfiókot állít fel, Nagyváradon külön váltóbíráló bizottsággal. A fehértemplomi bank-mellékfióknál, mely a temesváritól fog függni, az ottani népbank, a nagyváradinál, mely a debreczeni fióktól függ, a bihar megyei kereskedelmi-, ipar- és mezőgazdasági hitelbank lesz a közvetítő. Ezen két új bank-mellékfiókkal együtt Magyarországban már nyolcz ily bank-mellékfiók van. A főtanács megerősítette egy váltóbiráló választását a nagybecskereki bank­­mellékfiókhoz, s a pécsi bank-mellékfiók tizenkét tagból álló váltóbiráló bizottságának választását. A kereskedelem magyarosodása érdekében meg­indult mozgalom előkelő kereskedői körökben élénk viszhangot keltett s ez ügyben f. hó 11-én (hétfőn) délután 3 órakor értekezlet fog tartatni az írók és mű­vészek társaságának ujvilág-utczai helyiségében, mely alkalommal H­u­b­e­n a­y József tekintélyes fővárosi ke­reskedő az eszmecsere bevezetéséül a kereskedelem ma­gyarosodásáról és nemzetgazdasági irodalmunkról fog értekezni. E fölötte érdekes és fontos értekezletre jónak látjuk figyelmeztetni az ügy barátait, megjegyezvén, hogy az értekezleten vendégek is szívesen láttatnak. A magyarországi lótenyésztésre nézve nagyon fon­tos, hogy a f. hó 17—19. Budapesten rendezendő ménla­­kiállításhoz a lótenyésztés emelésére alakult társa­sághoz érkezett hivatalos átiratok szerint a bajor kor­mány báró Wuertzburg ezredest, a lajtántúli kormány gróf Grewenitz tábornokot küldte mének vásárlása végett. A külföld már nem csak használati, hanem tenyész­anya­­gért is hozzánk fordul ; a kiállításra a magyar kormány kiküldöttje is meg fog jelenni mint vevő, az egésznek sikere most már a tenyésztők kezében van letéve, hogy mentői több jó anyagot küldjenek be a kiállításra. Csődök. Lustig József sámsoni lakos ellen, bej. határidő okt. 25—27., ideigl. töm. gondnok Feischi Károly, perügy. Sinka Ferencz. Novák Gyula alvinczi kereskedő ellen, b. hat. nov. 27. perügy. Bagnay Csődmegsz­intetés. Tutsek Károly brassói keresk. csődügyében szeptember 27. Gazdasági és üzleti tudósítások. Kolozsvár, okt. 7. A mai hetivásár elég élénk és népes volt ugyan, a forgalom azonban nem volt akkora, mint a múlt heti vásáron. Különösen kisebb a behozatal a gabona­piaczon. Valószínüleg ennek tulajdonítható, hogy a gabonaárak emel­kedtek. Piaczi áraink ugyanis a következők : Búza 8—8 frt 80 kr, gyengébb minőségű 7 frt 20—50 kr ; r­o­z­s 5 frt 50—75 kr ; á­r­p­a 3 frt 60 kr ; k­u­k­o­r­i­c­z­a 5—5 frt 20 kr ; z­a­b 1 frt 75 kr ; csöves tengeri 1 frt 30 - 40 kr, mind hektoliterenként. A sertéspiaczon, f. hó 6-án, eladó volt mintegy 240 db, eladatott 110 db, a kövér dbja 28—50 frt, sovány l­i—22 frt, malacz 7—13 frt. A szénapiaczon lanyha forgalom mellett egy szekér széna (2-5 méter mázsa) 5—13 frt, ugyanannyi s­z­á­­­m­a 2 frt 50 kr­ 6 frt. Zsupszalma párja 8 kr. Egy szekér mész 9—10 frt. A fapiaczon az őszi időszakkal a forgalom nagyobb len­dületet vett. Az árak a mult hetihez mérve keveset csökkentek. Levé­lde­szka párja 34 kr. Széldeszka 30 kr, 5 cm. szélessé 75- 80 kr, palló 1 frt 50 kr, 6 m. stukatur gerenda párja 1 forint 50—60 kr, vastagabb 2 frt 40 kr, 8 méteresé 3 frt 60 kr—4 frt. Egy szekér tűzifa 3-4 frt. Szeged, okt. 6. (Gabonaüzlet.) A mai hetivásáron elegendő hozatal volt, főleg csöves kukoric­ában, s minthogy annak ára na­ponkint emelkedik, az eladandó mennyiség könnyen talált vevőkre. Búza változatlan, a hozatal nem múlta felül az eddigi hetivásárokon beérkezett mennyiséget. Rozs keresett. Áraink hektoliterenként a következők : Buza 76—78 kis 10.20-10.60. Rozs 8.60— 8.80. Tengeri csöves 2.70—2.90. B.­Csaba, okt. 7. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A szeptemberi esőzések hátrányát még most is érezzük, a­mennyiben ennek lehet tulajdonítani, hogy a cséplés és nyomtatás sokhelyt még most — októberben — sincs elvégezve. Mennél többen végzik el, annál töb­ben csalatkoznak benne. A kukoric­atörés nagyon szépen áll ; vetés után sokszor megázott. Lassanként az őszi munkához is hozzáfognak. A tarló és ugarföldeken megkezdték a szántást, vetést. Gazdáink mindent meg­kísértenek, hogy egyszer már jó terméshez jussanak ; mindenki igyekszik, hogy mennél több korai vetése legyen. A dohány, melynek törése még múlt hónapban lett elvé­gezve, már mind száraz helyen van. Ebben — mint múltkor jelez­tük — kitűnő termés van e vidéken. Gabonapiaczunkon a pesti emelkedő árak követ­keztében jó vételkedv uralkodik , a behozatal azonban valószínüleg a munkaidő miatt igen csekély. Az árak egy hét óta 30 — 50 krral emelkedtek és jelenleg a következők : B­u­z­a 76 kis 11.20, 77 kis 11.40, 78 kis 11.50, árpa 5.40-60 kr, her­em a g 52 frt. Nagy-Kikinda, okt. 6. A kukoricza-törés nagy­ban folyik, és ha minden terméseinkben csalatkoztunk is, a tengeri termésbe vetettt bizodalmunk ezúttal nem csalt. Katasztrális hol­­danként négy egész hat kécsi eredményt érünk el, s ha tekintetbe veszszük az árak magasságát, úgy semmi okunk sincs a panaszra. Áraink 2.20—2.60-ig váltakoznak. A búzaüzlet nem bír határozott irányba jutni, oka egyrészt részint a rossz termés, másrészt a kiviteli hiány; áraink 76— 78 klg. 10 frt, 10 frt 40 kr hektoliterenként. Temesvár, okt. 7. (A „Temesvári Lloyd-társulat“ termény­­csarnokának árjegyzései) Buza, 75 kgros 10.90—11.00, 78 kgros 11.15—11.25, 77 kgros 11.40—11.50 frt métermázsánként.— Rozs 9.15 9.25 frt. — Árpa serfőzésre 5.75—6.00. — Zab 5.10— 5.15. — Tengeri 4.40—4.50. — R e p c z­e, régi 7.20—7.40, uj 4.40—4.50, mind métermázsánként. Szesz nyers, hordó nélkül, szilárd 3131.50, finomított 33.50-34 frt, 100 liter Arad, okt. 6. (Szeszüzlet.) Csekély készletek mellett az üzlet szilárdabb. Készáru nagyban 31 frt 25 kr, 31 frt 50 kr hordó nélkül, részletben 32 frt hordó nélkül, 34 frt hordóstól pr. 100 liter­t. Győr, okt. 5. Búzában a forgalom, a gyér készletnek megfelelőleg, csak mérsékelt volt, s az irány változatlanul maradt. Mintegy 2500 méter mázsa forgalom mellett a legmagasabb árak érettek el. Győri búza 74—75 kilós 10.75 -11.15 frt, 76-77 kilós 11.30-11.60 frt. Rozs hiányzik. Árpából 1000 mm. adatott el, 68—63.50 kilós 6.90—7.10 frt. Zab gyenge forgalom mellett változatlan. Csatorna vagy bácskai zab, alárendelt áru 5.80—6 frtig, fehér 6.35- 6.50 frt. K u k o r i­c­z a 7.50—7.70 frt. Eger, okt. 6. Gabonapiaczunkról csak jót jelenthetünk. A behozatal folyvást élénkül, s daczára ennek, a vételkedv még sem csökken. Az árak 40—50 krral megint emelkedtek. Tiszta buza 9.60 - 11.40 , rozs és kétszeres árai szintén emelkedőben 8.40— 4.80, árpa 5.50—7 frt, tavasi kukoricza 6-60—7 frt, idei 8.80 5.20, z­ab 5.80-6.20. A szüret Egerben. Szüretünk kedvező időjárás mellett, javában folyik. Az ered­mény a mennyiségre nézve sok kívánni valót hagy hátra , mert az idei termést átlag nem lehet többre tenni, mint a tavalyinak egy negyedére ;minőség tekintetében azonban min­den reményünket fölülmúlta; mert az i­d­e­i m­o­s­t nemcsak jobb a tavalyinál, hanem sok helyütt igen jó, a­mennyiben 17—20% c­ukortartalommal bír, tehát a legjobb évi termésekkel vetekedik. A kójáért már most szívesen adnak 5-6 iitot, sőt többet, csakhogy mindenki igyekszik idei termését meg­tartani, mert később sokkal többet remél érte kaphatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Október 8-án. — Értéktőzsde. Magánforgalom. A zivatar, mely már egész nap fenyegetett a tőzsdén, ma a déli hivatalos órák után iszonyú készültséggel és minden előkészület nélkül tört ki. Az utcza tömve volt érdekelt és ingerült személyekkel. Magy. jár. 105.10 és Osztr. hitelr. 274.25-ön táviratolva jegyeztettek Bécsből, hol nagy execu­­tiók folytak, és némi harczias hirek is keringtek. Midőn a tőzsde megnyílt Magy. jár. 105.30-ig és Osztr. hitelr. 275-ig voltak hevesen kínálva. Nehány percz múlva azonban az ellenkező áradat tört utat magának és a visszavásárlás hevült ke­reslet mellett folyt. Magy. jár. 105.70-ig és Osztr. hitelr. 278-ig emelkedett. Midőn kitűnt, hogy a javult bécsi árak nem valók, újra kí­nálat állt be Magy. jár.-ban 105.50-ig és Osztr. hitelr.-ben 276.10-ig. Ezután csend állott be és tétlenség, mig a zárlat felé a hangulat javulva maradt. Magy. jár. 105.70- 75-en. Osztr. hitelr. 277-en. úgy látszik, hogy túlzott üzérkedés egyedüli oka az árcsök­kenésnek, mely a mai napon eldöntetett. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) Gabona határidőre emel­kedő, a külföldi emelkedések itt is emelkedést eredményeztek ; elkelt délután 12500 mm. usancelouza 1881-ki márczius-áprilisra 12 frt 25 kr, 12 frt 30 kr és 12 frt 45 krral, 10000 mm. bánáti ten­geri 1881-ki május-júniusra 6 frt 38 kr, 6 frt 40 kr és 6 frt 45 kraj czárral. Árutőzsde. A délutáni gabonatőzsde ma is mint a hét elejétől fogva, külföldi szilárdabb tudósítások következ­tében, lényegesen emelkedett. A forgalom élénkebb, az irányzat igen szilárd. Eladatott: Szokványbúza őszre 2500 mm, 11 frt 88 krral, szokványbuza tavaszra 10 rakomány 2500 mm. 12 frt 10 krtól 12 frt 30 krig. Bánáti tengeri 1881. május—júniusra 9 rakomány 2500 mm. 6 frt 37 krtól 6 frt 45 krig. Zab őszre 1400 mm. 6 frt 35 kr, tavaszra 1400 mm. 6 frt 50 kr. Jegyzett árok : Szokványbuza őszre 11.87­2 pénz, 11.921­, áru, tavaszra 12.25 pénz, 12.30 áru Kukoricza május - júniusra 6.40 pénz, 6.45 áru. Zab őszre 6.35 pénz, 6.40 áru, tavaszra 6.45 pénz, 6.50 áru. Értékpapírok szelvényeire eső kamat okt. 9-én. Magyar államadósság: M. vasúti köles. 120 frt­d. 5% • M. Gömöri áll.-g. záloglv. db. 5% M. 1869. keleti v. áll. kötv. els. adómentes 5% ...... 4.0833 M. 1873. keleti v. áll. kötv. els. arany vagy ezüst 5% . . • • 1.36“ M. 1876. kel. v. á. kötv. av. 5% 1.3611 0. á.-adós. papir 5% 100 frt után 1.8333 0. á.-adósság ezüst jan.--jul. 5% 100 frt után.................................1.14»* 0. államadósság ezüst apr.—okt. 5% 100 frt után............................0.093» Alföld-fiumei vasút 5% dbként . Báttaszék-dombovár-zákányi vas­út 5% dbként................................. Déli vaspálya 5% dbként . . . Északkeleti vaspálya 5% dbként M. földhit.p­pírért. 5y*%100 frt u. M. földhit. papírért. 5% 100 ft ut. M. földhit. papírért. 4y2% 100 ft. u. M. földhit. ar. v.ez. 120 ft ut. 5% Magy. jelzálog 5Van/o 100 frt után M. á. f51 db.-rv.­társ.6°/d­00 frt u. Báttaszék-domb.-zákányi v. 5% db. Dunagőzhajózási társ. 5% dbként Északkeleti vasút 5% dbként. . 1.63« 1.41®7 2.72*3 2.72*3 4.33«3 2.72** 2.413® 2.19*4 0.10*3 0.6333 1.49» 2.1333 0.22** 4.08*3 0.3333 Tiszai és szegedi kölcsön db. 4% M. aranyjáradék 100 frt után 6% M. földteh. kötv. 100 frt után 5«/0 Érd. földteh. kötv. 100 ft után 5% Szőlődézsm. kötv. 100 ft után 5% Pest város köles. 1870., 1871. 5% 0. á.-adósságkisrs. 1860. egész 5% 0. á.-adósságkisors. 1860. ötöd ."5% 0.á.-adós. kisors. 1854. egész 5% 0. aranyjáradék 4% 100 frt után Bécs v. kölcsöne 5% 100 frt után Erdélyi vas p. 5% dbként . . Kassa-oderb. vasút 4% dbként Osztr. államvasút 5% dbké­nt. Pécs-barcsi vasút 5% dbként. Tiszai vasút 5% dbként. . M. ált. földh.*részv.-társaság 5./Vy0 100 frt után.................................. Osztr.-magy. b. 5% 100 frt után Pesti m. keresk. b. 6% 100 ft ut. Pesti m. keresk. b. 5%/5% 100 ft ut. Magyar-galicziai vasút 5% dbként Első erdélyi vasút 5% dbként . Kassa-oderb. vasút 5% dbként . Osztrák államadósság : Közlekedési vállalatok. Záloglevelek : Elsőbbségek : 0.0889 1.6333 2.14*» 1.32®» 1.26» 1.6333 8.7778 1.7556 4.3867 0.0889 1.36*1 2.72** 2.1778 2.72** 2.7223 2.72** 1.95^6 1.36“ 1.1333 1.03** 1.0556 0.22*3 2.72** Gabona és termény forgalom. Budapesten szeptember 26-kától október 2-áig. (A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatásából.) I. Érkezett 100 kilogramban. Magy. állam- Osztr. állam- Déli Gőzhajó Magán- Össze­­vasut vasút vasút társaság hajó sen Budapesti hajóforgalom A Duna balpartján a követ­kező vizi járművek kötöttek ki u. m. : Vörös József 1 dereglye zöldség, 5 mm., hagyma 400 mm., Aszódról. Stágli Ferencz m. h. „B.“ falkő 100 mm. Bogdánból. Luczenbacher Pál m. h. kőszén 1800 mm., Tóthról. Friez Jakab m. h. „Róza“ buza 1109 mm., rozs 281 mm., Ráczalmásról. Rozmayer Ferencz m. h. „Tercsi“ buza 2541 mm., Tassról. Rozmayer Ferencz m. h. „Paulina“ árpa 1255 mm. kukoricza 626 mm., buza 578 mm., Mohácsról. Csery Mihály h. k­. szőlő 20 mm., bor 10 hectoliter, Monostorról. A budapesti gabonatőzsde forgalma és árai: Marhavásári forgalom és árak. Budapesten, szeptember 26-ától október 2-áig. Ára II. Elszállittatott 100 kilogramban. Magy. állam-Osztr. állam-Déli Gőzhajó Magán- Össze­vasút vasút vasút társaság hajó sen Pest Kőbánya Pest Kőbánya Buza— — 4? 4? UU Opttl uv/u* — »ZS.7 Rozs 107 505— 3315 — 4127 Árpa 124 305 201 200 — 830 Zab 72— ---104 — 176 Tengeri— 103— — — 103 Repcze 185 919— — - 1104 Liszt 3813 32776 16079 14320 — 66988 Bor 125 2442 1416 181 — 4064 Szesz 647 413 2851 249 — 4160 Gyapjú 26 1273— — — 1299 Kőszén 255 300 613 —■ — 1168 Erk­e­z­e­t­t Els­zállittatott Ez év 36 mult év u.e. Ez év 36 mult év. u. e. hetében szakában hetében szakában Buza 1337371 3873273 211382 305191 Rozs 86595 131522 47958 90685 Árpa 188072 264512 36835 44257 Zab 204510 133873 57048 27699 Tengeri 453554 1066783 34558 53654 Repcze 107229 147996 64781 64079 Liszt 94353 92741 1822803 2528999 Bor 97009 76235 183966 83008 Szesz 38381 52318 130652 119316 Gyapjú 90999 72930 88932 50941 Kőszén 2796841 2495423 41808 81423

Next