Ellenőr, 1880. december (12. évfolyam, 584-638. szám)

1880-12-01 / 584. szám

XII. évfolyam. — 584. szám. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre............................................20 forint — kr. Félévre................................................10 „ — „ Évnegyedre........................................5„ —, Egy hónapra.........................................1 „­80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. jegyes szám­ára 4 kr. Budapest, szerda, deczember 1.1880. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten . Kalap­ utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G L. és társánál M.­Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, november 30. Vasutaink államosításának kérdéséhez. VII. Mint a személyforgalomra vonatkozó állításai, és oly megbizhatlanok czikkiró urnak a tarifa-egységgel foglalkozó közleményei is, így például, hivatkozással a német vasúti egylet statisztikai évi jelentéseire, 1878-ban a keleti vonal 3. osztályában 2.866, a duna-drávai vasút 1. osztályában 5.804 kmnyi egységtétel van felhozva, bár a hivatalos legnagyobb egység csak 2,5, illetőleg 5 km. Ez értéknélküli egybeállítás mellőzésével az alábbi táblázatban a tarifaszerű egységi tételeknek adjuk he­lyes képét s pedig, a mennyiben az osztrák déli s ide­gen vasutak jönnek tekintetbe, 15°/0-nyi közép-arany­­ágra alapul vétele mellett. A magyar államvasutakra vonatkozólag különösen kiemelendő, hogy menetárak tekintetében a gyors- és közönséges vonatok közt nincs különbség, bár az ön­költségek előbbieknél jóval nagyobbak, s azok a gyor­sabb szállítás miatt a közönség szempontjából is ha­sonlíto­­atlanul többet érnek. S hogy továbbá rendkívü­l nagy számú igen mérsékelt menetjegyek kiadása által bizonyos viszonylatokban a főváros, a jelentékenyebb vidéki városok, s csaknem valamennyi hazai fürdőhe­lyek érdekeiről is a legliberálisabb módon van gondos­kodva. A magyar államvasutak által legelőbb életbe lép­tetett évi bérleti jegyek, a sokat utazó közönségre nézve igen kényelmes és olcsó, s eddig csak igen kevés osztrák vasút által utánzott berendezést képeznek, ha­­sonlókép a munkás-szállítmányok , részére engedélyezett mérsékelt menetár is (klm.-ként 1 kr), mely olcsóság tekintetében az angoloknak a nagyvárosi munka-össz­­pontosításokra szolgáló „parliament vonataira“ emlé­keztet. Mindez intézkedések a személykilométerkénti bevételt igen jelentékenyen a hivatalos tarifa színvonala alá szorítják, például 1879-ben valamennyi államvasuti vonalon átlag az I. osztályban 4-7, a II. osztályban 3-2, a III. osztályban 2-2 krra. Teljesen érthetetlen tehát czikkíró úr azon állí­tása, „hogy az összes menetosztályok árai már az uj nera első évében (1878 1876-hoz képest) 20—30, sőt 50%-ig is felemeltettek, miután az 1876-ban az északi, keleti és déli vonalakra nézve egyaránt életbeléptetett tarifa tényleg még most is változatlanul fennáll, s hogy annak 1878-ban történt felemeléséről szó sem lehet.­­— Hogy azonban e tarifák még magasabbak, mint a német és belga vasutak díjszabásai, mely vasutak aránylag cse­kély önköltségek mellett rendkívül kifejlett forgalom felett rendelkeznek, ez teljesen észszerű s az önkölt­ségek szabályozásának elvével egybehangzó jelenség. Értesülésünk szerint különben a tulajdonképi helyi forgalomnak különös kedvezmények nyújtása által ve­gyes vonatok használatánál, újabb emelése s e czélra az összes államvasúti vonalakon az eddigieknél sokkal olcsóbb egységi dijtételek engedélyezése terveztetik. Az áruforgalomnál kénytelen ugyan czikkíró­­l a „csaknem hasonlíthatlan“ emelkedést a második idő­szakban beismerni, érdemét azonban az állami igazga­tástól megvonni s a beállott lendületet véletlennek tö­rekszik feltüntetni. Miután ez esetben a czél szentesíti az eszközöket, a többek közt a pályafentartási kiadások­nak az északi vonalon, továbbá a mozdonytüzelési költ­ségeknek az összes vonalakon is érdekül kell — sapienti­sat — szolgálni, hogy az állami üzem gyorsasága és pontossága kétségbe legyen vonható. A tonnakilométe­renkénti egységi tételeket illetőleg alább, a német sta­tisztika alapján a czikkíró úr által nyújtottnál részlete­sebb egybeállítást adunk, s pedig 1875-től kezdve, mert az osztrák-magyar vasutak bevételei a versenyküzdel­mek azt megelőzött idejében normális üzleteredmények­nek nem tekinthetők. Bevétel papír-krajerárokban tonnakilométerként (a német vasutakra nézve 15% alapján) : Nem szándékunk ez egybeállításhoz netán megtör­tént tarifaemelések tekintetében bizonyos fejtegetéseket fűzni, mint azt czikkíró úr, szembeszökőleg a vasúti tarifák berendezése feletti tájékozatlanságból, a tonna­­kilométerkénti átlagos bevételeknek 1876 és 1878-ban, a magyar államvasutakra nézve általa kiszámított különbözet alkalmából teszi, mert például oly vasút, mely túlnyomó­­lag gabonát és nagyobb értékű, tehát magasabban díjszabá­­sozott árukat és kevesebb szenet, fémeket és köveket stb. szállít, még a megfelelő tarifa­osztályok általában ol­csóbb egységi tételei mellett is, természetesen magas, átlagos egységi tételt fog kimutatni, mint más igazgatóság, mely főleg alacsony értékű czikkek forgalmát közvetíti. Mindennek daczára is kiemelendőnek tartjuk azonban, hogy az északi államvasúti vonalak forgalma, mely vonalak a vonatkozó viszonyok és körülmények méltánylásával egyedül hasonlíthatók össze a nagyobb osztrák és német vasutakkal, még mindig olcsóbb a német vasutakénál s hasonlíthatlanul olcsóbb a legnagyobb és leggazda­gabb osztrák-magyar vasutaknál. Ez utóbbi állítás rész­letes bizonyítását czikkíró­nr sokkal megbízhatóbban szerezheti meg a meglevő tarifákból, mint statisztikai fel­jegyzésekből. (Vége következik.) 1875 1876 1877 1878 Magyar államvasutak éjszaki vonal 2-712 2-696 2 782 2-649 » „ déli „ 3-121 3-063 3-4443 9- 5 « „ keleti „ 3-785 4 114 3-6294-336 Alföld-fiumei vasút 3-724 3-688 3-7974-193 Duna-drávai vasút 3-494 3 126 3-2353862 Osztrák államvasút-társaság 3-275 3522 3-7603-309 Déli vasút 3-046 3-094 3030 2-804 Nándor császár éjszaki vaspálya 2-977 2-924 2-9862-902 Magyar éjszakkeleti vasút 3-226 3 591 3-3913 550 Magyar nyugati vasút 3-324 3-248 3-281 2-992 Összes osztrák-magyar államvasutak 3.224 3-284 3-3063-137 Összes német államvasutak 2 968 2 913 2-8692 810 Összes német magánvasutak 2 975 2-876 2 7652-667 A székesfehérvári gazdasági congressus emlék­irata a képviselőház előtt. (Befejezés.) XII. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Szükségesnek tartau­k az 1875. VII. a földadó szabályozásáról szóló t.-czikk 19. §-ának olynemű módosítását, hogy miután az 1867—1872. évi átlagárak alapján megállapítandó jö­vedelem a valóságnak épen nem fog megfelelni, mon­dassák ki, miszerint a földbirtok tiszta jövedelmének megállapításánál a változott közgazdasági helyzet is figyelembe vétessék. Ez irányban számtalan kérvény került a t. ház elé. Az idézetben tehát oly átalános óhaj van kifejezve, melynek teljesítését megtagadni nem lehet. És nemcsak a gazdaközönség érdeke az, mely itt figyelembe vendő, hanem a földadó szabályozásának nagy műve is, melynek helyességét emelni fogja azon törek­vés, hogy a tiszta jövedelem lehetőleg a viszonyok he­lyes mérlegelésére és megfelelőbb átlagárak megállapí­tására fog fektettetni. A pénzügyminiszter úr a bizottság előtt kijelentette, hogy maga is beismeri, hogy az 1867—1872. évi átlag­árak alapján kiszámított tiszta jövedelem nem felel meg a valóságnak. Ez okból segíteni óhajtván a keletkezett bajon, egy országos értekezletet hivott össze, melynek munkálata alapján az 1875 : VII. t.-cz. megfelelő módo­sítása iránt törvényjavaslatot fog a háznak bemutatni. A bizottság a miniszter nyilatkozatát tudomásul vette és abban megnyugodott. 13. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Megváltoztatan­­dónak tartatik a belvizek levezetéséről szóló 1874 : XI. t.-cz. és pedig olykép, hogy a belvizek levezetésére szükséges előmunkálatok hatóságilag megtétetvén, a társulatok megalakítása ugyancsak hatóságilag foganato­sítandó, nemkülönben a vizek lefolyásának meggátlása és utainak megnyitásával szükségessé váló intézkedések a közigazgatási legalsóbb fórumok által, lehető leggyor­sabb eljárás mellett keresztülvihetők legyenek. Azok után, a­miket a bizottság a IV. tétel tárgya­lása alkalmából fent előadni szerencsés volt, a bizottság a XIII. tételre nézve csak röviden nyilatkozik. Az 1874 : XI. t.-cz. súlyt fektet nemcsak arra, hogy az érdeklettek jogaikat megóvhassák és ez okból, mint minden a tulajdonnal összefüggő kérdéseknél a" hatóság előtti kezdeményezéssel éljenek, hanem egyúttal intézkedik arról is, hogy a törvényhatósági és községi tisztviselők és hatóságok feladatukat az egyéni jogok megóvása és a rendőri szempontok érvényesítése czél­­jából foganatosítsák. A törvény tehát oly alapokra van fektetve, melyek az ily természetű kérdéseknél leginkább biztosak és egyes rendelkezéseiben, milyenek pl. a 2, 7. és 13. §§-ban foglalják­, eléggé intézkedik a közigazgatási hatósá­gok hivatalos eljárásának kellő biztosítása iránt is. Hogy az ez irányú hivatalos eljárás lehetőleg gyors legyen, azt a bizottság szükségesnek tartja , ámde annak valósítása a gyakorlati életben az érdeklett kö­­zönségtől is függ ; hatósági szempontból pedig a segély mindenkor administrativ után is megtalálható. XIV. tétel. (A kérvény 11. és 12 lapján.) A mezei rendőri törvény (1840 : IX. t. sz.) illetőleg az általa ren­delt eljárás módosítása elkerülhetlennek tartatik. A köz­­igazgatási hatóságok illetősége kívántatik. A bizottság, miként ez másként nem is lehet, osz­tozik a kérvény vonatkozó indokolásában. A személy- és vagyonbiztosság minden irányban fejlesztendő. Ezen törekvés jellemzi különben is mindazon tör­vényes intézkedéseket, melyek e téren újabb időben megalkottattak. Az 1840: IX. t. sz. alkotása idejében uralkodott viszonyoknak kifolyása. Hatása mindenütt, hol alkalmaztatása iránt nemcsak kötelességszerüleg hatóságok, hanem az érdeklettek is gondoskodtak, kielégítőnek tapasztaltatott. Ám a bizottság figyelemmel a mai vi­szonyok igényeire, kimondotta, hogy az 1840: IX. t. cz.-nek a kor szelleméhez képest módosítását s az eljárásban a közigazga­tási tisztviselők illetőségének megálla­pítását szükségesnek tartja. Ezek azok, te­hát, miket a közgazdasági bizottság a czimben megjelölt kérvény tárgyában a kapott utasí­tás folytán véleménye gyanánt előadni kötelességének tartott. A bizottság nem gerjeszt a t. ház elé részletes ja­vaslatokat, mert azon nézetben van, hogy a többnyire általános elvi megállapodásoknak a t. ház által leendő elfogadása esetén a kormánynak leszen feladata a meg­állapodások s általános javaslatoknak gyakorlati kivihe­tősége iránt részletes adatokkal és előterjesztésekkel lépni ír t. ház elé. És mert a tárgyalás folyamán azon meggyőződést szerezte a bizottság, hogy a kormánynak, ismerve a mezőgazdaság helyzetét, méltányolva igényeit s pana­szait, komoly és erős szándéka van nemcsak a törvény­­hozásnak nyújtani alkalmat arra, hogy a maga részéről is késedelem nélkül teljesíthesse feladatát, de egyszers­mind saját hatáskörében is foganatba venni mindazon intézkedéseket, melyeket tőle az ország méltán elvárhat, a bizottság a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlja a t. háznak: Határozati javaslat. A képviselőház magáévá tévén mindazokat, miket a közgazdasági bizottság jelentésében eléje terjesztett, a Székesfehérváron megtartott II. orsz. gazdasági con­gressus végrehajtó bizottsága által az ország mezőgaz­dasági helyzetéről benyújtott kérvényt (emlékiratot), va­lamint az arra vonatkozó többi kérvények és felirato­kat, az érintett bizottsági jelentéssel együtt, oly felhí­vással rendeli a miniszterelnök útján a kormánynak ki­adatni, hogy a közgazdasági bizottság ezen jelentésében foglalt javaslatokat és megállapodásokat figyelembe véve, azokra vagy azok egyes részleteire nézve, a szerint, a­mint törvényhozási intézkedés válnék szükségessé, elő­terjesztéseit tegye meg. Kelt Budapesten, 1880. november 20-án. B'irots Gábor, a közgazdasági bizottság előadója. Közlemények: A buda-győri vasút és Esztergom. A tervezett budapest-győri vasútvonal irányára nézve tudvalevőleg két alter­natív terv merült fel. Az egyik szerint e vasút Buda és Győr között az aránylag legrövidebb utat követné s Esztergommal szárnyvonal által köttetnék össze ; a másik terv szerint a vasút kerület tenne Esztergomon át s tulajdonképen buda-esztergom­­győri vasuttá lenne. — Ez utóbbi vonal megvalósítása czéljá­­ból az esztergomiak feliratot intéztek a kormányhoz s azt ma küldöttségileg nyújtották át. A küldöttség tagjai voltak : Pal­­kovics Károly polgármester elnöklete alatt Beszédes Sándor, Kovács Albert és Marossi József. Poór Antal esztergomi kép­viselő vezette be őket a kormány tagjainál s Andrássy Gyula, Esztergom megye párkányjárási képviselő is hozzájuk csatlako­zott. A küldöttség először Tisza Kálmán miniszterelnöknél tisztelgett s átnyújtotta az emlékiratot. Tisza megígérte, hogy a kérdést szakértőkkel tanulmányoztatni fogja. Innen Ordódy Pál közmunka- és közlekedési miniszterhez mentek, ki hasonló szívességgel fogadta őket. Délután 3 órakor pedig Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszternél tisztelkedtek. A felirat megem­­lítvén, hogy Bia, Bicske és Tata vidékének érdekeltsége erő­feszítéseket tesz, hogy a kormány által elhatározott vasút e vidéken át építtessék s Esztergommal szárnyvonal által köttes­sék össze. Esztergom városa ezzel szemben kimutatni igyek­szik, hogy e vonalnak Esztergom felé való építését igen nagy közgazdasági előnyök igénylik. Esztergom vidékének termékei a vasútnak állandó és gyorsan szaporodó szállítási anyagot szol­gáltathatnak. E termékek közt első a kőszén, mely a m. kir. földtani intézet adatai szerint 12 négyszögmértföldnyi területen fordul elő s minden négyszögmértföld átlag 4 és fél millió mé­ter mázsa kőszenet tartalmaz. A kőszén minősége kitűnő ; színe fekete, fényes, törése kagylós és koc­kás alakú. Hőereje átlag 6 méter mázsának egyenlő 1 és 30 hüvelyes puhafáéval. Hogy a kőszén termelés eddig még csekély, annak oka a szállítás drágaságában rejlik, mely a tervezett vasút kiépítése által jelentékenyen mérséklődnék, s a kőszén nagy kelendőségnek örvendhetne mind Bécs felé, mind az alvidéken. A vidék második terméke a vörös, fehér és szürke már­vány, mely a Boczkó-Eménkes, Pirnicze és Gerecse hegyeken nagy sziklákat képez. A telepek jelentőségét az emeli, hogy Budapesthez és Bécshez sehol sincs oly közel ily kitűnő anyag. A gerecsi márványbánya már össze van kötve a Dunával vasút által, de azt a viziút alkalmatlansága miatt nem használják. A budapest-győri vasút kiépítése által e termék is nagy elterje­dést nyerhetne. Nem csekélyebb jelentőségűek a mésztele­­p­e­k, melyek kitűnő kövér meszet szolgáltatnak. Hasonló ipari jelentőséggel bírnak az esztergomi, nyerges­ujfalvi és ba­­jóthi czementmárga lerakodások, valamint az esztergomi Strázsahegyen, Bajóthon, Lábatlanon előforduló n­ummulit-h­o­­m­o­k­k­ő ; az Esztergom vidékén előforduló t­r­a­c­h­y­t-k­őze­tek, trachyttuffok, melyek az esztergomi bazilika, valamint a budai Mátyás-templom anyagának nagy részét szolgáltatták. A vidék ipartermékei között kiemelendők a téglagyártmá­nyok; a gazdasági termékek közül a tüzelőfa, melyből a vasút által átszelendő terület 10,000 élet termel évenkint; a bor, melyből 1 négyszög mértföldnyi kiterjedésű szőlőkben mint­egy 250,000 hektoliter terem évenkint, továbbá a rendes gabo­nafajok, burgonya és pálinka. A vasútnak Esztergom felé való építése által a garamvölgyi élénk gabonaforgalom is az eszter­gomi piac­ra volna átvonható. A felirat ezután Esztergom he­lyi előnyeit sorolja fel. Különösen a kőszén kiaknázására nézve kijelenti, hogy a Biától a kőszéntelepekig tervezett szárnyvas­­uttal nem lesz segítve s a vasútnak Bia-Bicske irányában való építése által a kivitel útját sokára elzárnák, a dia-esztergomi szárnyvonal által az összeköttetés Bécs felé 50 kilométerrel hosszabb lenne. Mindez okokat összevetve, a vasútnak Eszter­gom felé való építése előnyösebbnek tűnik fel s ezek alapján Esztergom sz. kir. város közönsége a vasútnak Esztergom irá­nyában leendő építését kéri. Mind Tisza, mind Ordódy és gr. Szapáry miniszterek megígérték, hogy az ügyet tanul­mány tárgyává teszik s azon lesznek, hogy Esztergom város ké­rését lehetőleg teljesítsék. Ugyan a vasút ügyében értekezlet volt ma Rakovszky István képviselő lakásán, mely értekezleten Per­cz­el László képviselő, mint megbízott elnök jelentést tett eddigi eljárásáról. Az értekezlet hosszasabban tanácskozott az eddig e téren történtekről s a legközelebbi teendőkre nézve abban állapodott meg, hogy a fővárosban levő érdeklődő kép­viselők a pénzügyi és közlekedési minisztereket , illetőleg a kormányt küldöttségileg felkérik, hogy az országos fontosságú pálya létesítése iránt mielőbb intézkedjék. A phylloxera Oroszországban. A­mint a „Golos“ értesít, a phylloxera már Krímben is fellépett s nagy rémületet okoz. Kőszén-szállitás. Az 1877. évi augusztus hó 1-je óta érvényes felső-sziléziai-osztrák-magyar közvetlen kőszéndijsza­bás díjtételei, melyek jelenleg a használt kocsi térfogatának vagy hordképességének teljes kihasználásánál alkalmaztattak, jövő évi január hó 1-től kezdve csak kocsi és fuvarlevelenként 10.000 kilogram minimális mennyiség feladásánál, vagy ezen mennyiség után esedékes szállítási illeték fizetésénél jönnek alkalmazásba. A központi pinc­e a bortőzsdék mintájára a kormány által még ez évben fel lesz állítva a Köztelken. Fő czélja a ter­melőket a vevővel egyenes összeköttetésbe hozni. Ma délelőtt a kereskedelmi miniszter megbízásából Miklós Gyula borászati kormánybiztos megszemlélte úgy a pinczét mint az irodai he­lyiségeket és czélszerűnek találta azokat. Az uj bortőzsde K­r­e­m­e­r Fülöp borászati vándortanitó felügyelete alatt fog állani. Az első magy. áll. biz­t­o­sit­ó-t­ár­s­as­ág életbiztositó osztályánál 1880. november hó folyama alatt életbiztosítások 879,640 frt 47 kr erejéig köttettek s az életbiztosítási díj­bevétel folyó évi január hó elsejétől november hó végéig 1.485,089 frt 90 krra, a bejelentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 405,065 frtra rúg. A társaság életbiztosí­tási károk fejében, fennállása óta november hó végéig 5 millió 129,812 frt 7 krt fizetett ki. A bécsi Bankverein (bankegylet) tegnapi gyűlé­sén elhatározták, hogy az alaptőkét 7 millió frtról 25 millió frtra felemelik. Kibocsátanak 170,000 drb új részvényt, a­me­lyek közül 40,000 részvényt a régi részvényesek 115 forint árfolyam mellett átvehetnek, tehát két régi részvényre esik egy új. A többi 130,000 részvényt egy pénzcsoport veszi át 115 frt árfolyammal, e pénzcsoport a következő tagokból áll : a német bank Berlinben, a német egyesületi bank M­­. Frank­furtban, a würtembergi egyesületi bank Stuttgartban, a Banque de Paris et des Pays-Bas, a Crédit Lyonnais, a Comptoir d’Escompte de Paris, továbbá Hottinger és társa, Mallet Frères és társ., Pillet Will és társ., Domachy R. és F., Scillieri és mások. Az orsz. m. ip­ar­e­gy­e­sül­e­t építész- és épitésipari szakosztálya szerdán, f. évi deczember 1-én délutáni 6 órakor az egyesület helyiségében (Ferencziek határa I. emelet) ülést tart, melynek tárgyai 1. A VIII. tervezési pályázat kiírása és a bíráló bizottság megválasztása. 2. Mudrony Soma igazgató indítványának megvitatása, stb. A Rajna új összeköttetése a tengerrel. Porosz kormánykörökben most egy nagyfontosságú tervvel foglalkoz­nak: a Rajnát az északi tengerrel a Wesel és az Ems meg egy csatorna útján összekötni. A poroszoknak már 1840. óta igen nehezükre esik azt látni, hogy közvetlen hajózás a Rajna német része és a tenger között nincsen, mert a Rajna nem elég mély arra nézve, hogy a tengeri hajók Kölnig, Bonnig bejár­hassanak. Már többször tervezték, hogy a Rajnát mélyíteni fog­ják annyira, hogy a tengeri hajók bejárhassanak, erre nézve azonban Hollandia közreműködésére volna szükségük, ez azon­ban természetesen nem hajlandó saját tengerészetének és ke­reskedelmének rovására hozzájárulni oly intézkedésekhez, a­melynek czélja a német tengerészetet emelni. Ezt mutatja az is, hogy a német határ közelében állandó vasúti hidat építtetett a Rajnán. Ha tehát a hollandiai kormány nem járulna hozzá a Rajna mélyítéséhez, a porosz kormány a fent említett után szándékozik a Rajnát összekötni a tengerrel. Az aranybevitel Amerikába. Az óriási verseny az ó- és újvilág között, a­melyben az első az utóbbitól nyert élel­mi­szerekért, gabona és húsért felhalmozott tőkéjével, ennek legszállíth­atóbb alakjában, aranyban fizet, leginkább és legérez­hetőbben az európai nagy bankoknál nyilatkozik. Azok az ösz­­szegek, a­melyek ezek érczkészletéből eltűnnek, rendszeresen s mintegy mathematikus pontossággal jelennek meg az amerikai bankok kimutatásaiban. A londoni „Economist“-ban ezen jelen­ségről a következőket olvassuk: Feltűnő, mily csekély befo­lyást gyakorolt az európai pénzpiac­ra az, hogy 5 negyed­év alatt 21 millió font sterling szivárgott át Európából New- Yorkba. Ezen összeg nagy része az angol és a franczia bank­ból vitetett ki, s az angol bank kamatlába 1 százalékkal, a franczia banké másfél százalékkal emelkedett. De nemcsak a bankok érczkészlete kevesbedett, hanem a magánbetétek is csökkentek, még pedig az angol banknál 1879. november vé­gétől 1880. november végéig 31 millió font sterlingről 25 mil­lió font sterlingre, a franczia banknál 19 millió font sterlingről 15 millióra, a német birodalmi banknál 9,7 millió font sterlingről 8 millió fontra, ellenben a new-yorki Associated Bank­ok be­téte 50 millió font sterlingre emelkedett. Faküldemények szállítása. A Marcheggen át érvényes 1879. évi,m­ájus hó 1-én életbelépett „Magdeburg osztrák-magyar­ fadijszabás“ a hozzátartozó I. számú pótlékkal együtt 1881. évi január hó 1-ével érvényen kivü­l helyeztetvén, az abban foglalt német állomásokra rendelt faküldemények tiszavidéki vonalaink illető állomásairól az 1879. január 1-től Ruttkán át érvényes díjszabás tételének alkalma­zása mellett kizárólag Ruttka-Oderbergen át fognak szállíttatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. — November 30. — Árutőzsde. Az üzlet változatlan, búza tavaszra 11.90 frt pénz, 11.95 frt áru, bánáti tengeri 6.15 frt pénz, 6.18 frt áru. Értéktőzsde. Esti tőzsde. Szélcsend uralkodik a tőzsdén. Sem forgalom sem vételkedv nincsen. Az árak lassankint lefelé száll­tak, és végre Magyar járadék 108.27-en. Osztrák hitelrészvény 286.80-on kelt. Hat óra tájban egy kis reaetió állott be. Magyar járadék 108.40-re, Osztrák hitelr. 286.20-ra javult. De forgalmat nem voltak képesek előidézni. Ma bukás is történt. Egy Wodzasik nevű­ ügynök kötelezett­ségeinek eleget tenni nem volt képes. A veszteség azonban csak csekély. Budapesti hajóforgalom. November 30-án a Duna balpartján a következő vizi járművek kötöttek ki u. m. : Ficktl testvérek m­. h. „Paula“ 701 mm. árpa, 1200 mm. buza, 496 mm. zab, 28 mm. bab, Komáromból. Weisz István 1 dereglye káposzta 4000 db, Esz­tergomból. Melegh Mihály m. h. „Julcsa“ 1713 mm. buza, Yerbász­­ról. Fleischmann Imre m. h. „Erzsébet“ 1948 mm. buza, Yerbászról. Időjárás, Vízállás.

Next