Ellenőr, 1881. március (13. évfolyam, 106-162. szám)

1881-03-26 / 152. szám

XIII- évfolyam. — 152sz­ tásnak, hogy a város lakosságának a magyar telepítvé­­nyesek iránt való ellenszenv folytán tagadtatott meg a segély. És ily logikátlan a pénzbeli keresetre való vo­natkozás. Magán­emberek iránt, a­kik fizetésért dolgoz­nak, a város nem rendelkezhetik, a közmunkaerő által teljesítetett munkát pedig pénzzel úgy sem fizettethetné meg. Két nap óta különben az árterület egészen el van öntve, a­miről azonban Pancsova városa nem tehet, s a­minek oka ezúttal is a vidékbeli gázműveknek az 1876-iki árvíz óta való végleges elhanyagolása, neveze­tesen az a körülmény, hogy a telepítvényes községek­nél a védgátak helyenkint már egészen eltűntek. — Szerencsétlen véget ért kirándulás. Említik a napokban, hogy Póla közelében a nyílt tengeren talál­tak hajósok egy csónakot, mely három holttestet lóbált. A megindított vizsgálat kitünteté, hogy a három ha­lott neve Dornbach Antal biztossági hivatalsegéd 21 éves; Rubin Vilmos biztossági növendék, 25 éves, és Riepler József biztossági növendék, 21 éves; ezek Pólá­­ból egy magánhajón eveztek ki a tengerre, s velük volt Grietl hadnagy is, ki midőn őket a veszedelem érte, valószinüleg a tengerbe veszett. A három holttestet most már eltemették. — Az ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara ma d. e. 10 órakor tartotta ez évi ren­des közgyűlését, melyre a kamara tagjai közel teljes számban gyűltek egybe. H­o­d­o­s­s­y Imre elnök az ülést megnyitván, constatálta, hogy a kamarai közgyűlés ha­tározatképes, s ennek folytam, első­sorban felolvastatta a múlt év működését feltüntető terjedelmes évi jelentést. Az év folyamán felvételre jelentkezett 43 ügyvéd, a fel­vétel megtagadtatott kettőnél, kitöröltetett 43 ügyvéd; a kamara tagjainak jelenlegi száma 778 ; ügyvédjelölt fel­vételre jelentkezett 171, a felvétel megtagadtatott 14-nél, kitöröltetett 83, bejegyezve maradt az év végén 907; fegyelmi panasz érkezett ügyvéd ellen 146; vizsgálat elrendeltetett 28, vád­határozat hozatott 23, megfedde­­tett 4, pénzbírsággal suttatott 1, ideiglenesen fel­függesztetek 1 , ügyvédjelölt ellen beadatott pa­nasz 2, befejeztetett 2; kiemeli a jelentés, hogy az ügyvédek, létszáma évről-évre apad, az ügyvédjelöl­teké pedig évről-évre növekedik, végre terjedelmes je­lentés létezik mind amaz eljárásokról és határozatokról, melyek a választmány által a kamara érdekében foga­­natosíttattak. Ezzel kapcsolatosan fölolvastatott az évi számadás : az összes bevétel 12,230 frt 60 kr, a kiadá­sok 10,877 frt 29 kr, és így a pénztári maradvány 1353 frt 31 kr. A kamara segélypénztárának számadá­saiból kiemeljük, hogy a tényleges vagyon 1880. de­­czember 31-én 2266 frt 50 kr volt. Mindezen jelentések fölolvasása után dr. Del­l’A­d­a­m­i Rezső szólalt fel s az ügyvédi rendtartásra vonatkozó passusra nézve meg­jegyezte, hogy a budapesti ügyvédi kamara által a kor­mány fölhívására fölterjesztett törvénytervezet az ügy­védi kar jogos igényeinek minimumát tartalmazta és az ország egész ügyvédségének nézeteit tolmácsolta; „csak azt kell sajnálnom, h így folytatja —hogy e kamara nem adott alkalmat orsz. ügyvédgyűlés útján ezen egyhangú vé­lemény ünnepélyes kifejezésére.“ E tervezet alapelveivel, a magyar ügyvédség jogos igényeivel s az igazságszolgáltatás érdekeivel szerinte ellenkezik a kormány javaslata, minek folytán szóló indítványozta, hogy mondja ki a közgyű­lés : az évi jelentésnek az ügyvédi rendtartásra vonat­kozó része azzal fogadtassák el, hogy a budapesti ügy­védi kamara mély sajnálatát fejezi ki a felett, hogy az e tárgyban a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat mellőzi azon alapelveket, azon szükséges és jogosult ja­vításokat, melyeket a kamarai tervezet kijelölt, és me­lyek nélkül a kar érdekei nem biztosíthatók. Ehhez ké­pest indítványozza, hogy a választmány utasíttassék minden törvényes eszköz felhasználására a végből, hogy ama javaslat jelen alakjában törvénynyé ne váljék, hanem a kamarai tervezett szellemében módosíttassék. C­h­o­r­i­n Ferencznek nincs ugyan kifogása Dell’Adams indítványa ellen, de ő több eredményt várna egy orszá­gos ügyvédi értekezlettől. Különben megjegyzi, hogy az országgyűlési igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot még nem is tárgyalta, ott pedig lényeges javításokon mehet át. D­ell’Adami fentartja indítványát s meg­jegyzi, hogy az igazságügyi bizottság, mely a szóbeli­­ségi eljárást is elodázta és még a szóbeliség tanulmá­nyozására külföldre való utaztatást is némán nézi, aligha fog valamit az ügy érdekében tenni. Erre a közgyűlés Dell’Adams indítványát egyhangúlag elfogadta. Vita tár­gyát képezte még az is, hogy ez alkalommal megvá­lasztandó tisztviselők 1 évre avagy 3 évre választassa­nak-e, a közgyűlés többsége a 3 év mellett szavazott. A közgyűlés az évi jelentést tudomásul vette, a választ­mány részére a felmentvényt kiadta és kifejtett buzgal­máért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. Végre a választmány megválasztatása került napirendre, melynek eredménye folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor fog kihir­­dettetni. — Sajtóper. He­nry Bódog sirokai plébános sajtópere, melyet ellene a közös hadügyminisztérium indított, az „Abauj-kassai Közlönyében írott czikkéért, április 28-án lesz. — A pesti izr. hitközség képviselő testületének rendes évi közgyűlése f. hó 27-én vasárnap d. e. 9 órakor fog a hitközség üléstermében — dohány-utcza templomépület — megtartatni­­ban szorult a mai hangverseny keretébe. A fuga a közönség élénk tetszésnyilatkozatai folytán ma sem kerülhette ki a „da capo“-előadást. Bevezető szám gyanánt Schumann remek Genovéva-nyitánya szerepelt. A tépelődő, de mély érzelmű zeneszerző mostoha sorsra kárhoztatott dal­művének legtökéletesebb része, mely 1850. óta, (ez a dalmű első lipcsei szinrekerültének éve) állandó és kedvelt vendége mindenütt a hangversenyteremnek, mintegy kárpótlásául annak, hogy az egész dalmű elől következetesen elzárkóztak a színpadok. Egy másik nyi­tánynak is helyt adott a műsor: hallottuk Wagner­nek Tristan és Isoldéhez írt bevezetését és befe­jezését ; az érzéki „Riesensenfzer“ nálunk min­dig számos bámulóra akad. E nyitányt megelőzőleg különben a közönség másféle szerelmi zenében gyö­nyörködött. A „scéne d’amour“ Berlioz Romeo és Júliájából volt az est újdonsága. Bűvös-bá­jos töredék, mely nemcsak ragyogó külső szí­nekkel, geniális hangszereléssel pompázik, hanem tar­talmának bensőségével, a kifejezett érzelmek hevével is lenyűgözi az érzékeket. Raff „Im Walde“ czímű sympho­­niája, négy hatásos zenekép becses foglalatja, méltóan fejez­te be a mai hangversenyt, melynek minden egyes számát f­­hilharmonikusaink Erkel Sándor vezénylete alatt talá­­óan és feltűnően finom árnyalással juttattak érvényre. — Zichy Géza gróf művészi körútjában Debre­­czenbe ért, a hol a vörös kereszt-egylet javára fog hang­versenyezni. Április 3-án Zichy gróf Liszttel együtt Po­zsonyba utazik. — A nemzeti zeneiskola ötödosztálybeli növen­dékei e hó 27-én esti 6 órakor az iskola helyiségében zeneestélyt rendeznek. A programmot Wagner, Schu­mann, Mendelssohn, Liszt, Reineke, Huber, Meyerbeer stb. nevei töltik ki. — UJ Operette. Herczenberger István, a népszínház első hegedűse új eredeti operettet fejezett be, melyet az igazgatóság ela­dásra elfogadott. Az Operette czime : „A szép asszony csókja“ ; szö­vegét Vasvári Ferencz színész írta, kitől már több elbeszélés és regény is jelent meg. megjelent folyóiratok. — A „Századok“ legújabb füzete a következő érdekes tarta­lommal jelent meg: A székely kérdéshez. Irta Hunfalvy Pál II. közi. — A Drugethek őseiről. Irta Dr. Hampel J. II. közi. — Kutatások Dalmáczia levéltáraiban. Irta Dr. Fej­érpataky László. — Különfélék. A Szobieszky János lengyel király udvaráról. 1674. 1678. Deák Farkas. — Történeti irodalom. A faluközösség eredete. Irta Dr. Lánczy Gy. bir. Dr. Pulszky Ágost. — Ocskay László. Irta Thaly K. ism. b. Mednyánszky Dénes. — Ge­schichte des dreissigs. Krieges von Anton Gindely ism. Léderer Béla. A békés-vármegyei rég. és miv. egylet 1879—80. évkönyve ism. —kis. — Héber kutforrások. Keim Sámuel, d­r. — A ke­resztyén egyház történelme. Irta Warga Lajos. ism. e—r. — Tár­­cza. M. Történelmi Társulat. Révész Imre f. — Bertalan kigyója, Tamaskovics József.­­ A XVI. századbeli ref. zsinatok ügyé­ben, id. Kiss Áron. — „Zipser-Geschichte“ ügyében, Weber Samu. — Vegyes közlések. — Történelmi Könyvtár. — A magyar mérnök- és épitészegylet közlönyéből most je­lent meg a január-februári I. füzet. Értekezései a következők : A kapaszkodó hajózásról, tekintettel hazai viszonyainkra, Klimm Mi­­hálytól. — A középkori lakóházról és annak kiállításáról, Bérczik Gyulától. — Az első erdélyi vasút egyik csuszamlása a piski­­petrozsényi szárnyvonalon, Klops­ek Győzőtől. — A fiumei kikötő építésének előhaladása 1880-ban, Hajnal Antaltól. — Szemle. — Műkifejezések. — Vegyesek stb. Hat táblával­ váltassák be. Az igazgatóság és felügyelő bizottság je­lentésének tudomásul vétele után a közgyűlés a mérle­get jóváhagyta, a nyereség-felosztási indítványokat elfo­gadta s a felmentvényt kiadta. Az intézeti nyugdíjalap az év végén 200,198 frt 09 krt tett; a nyugdíj­szabály egy pontjának változtatásába a közgyűlés belenyugodott. Az igazgatóság indítványozta, hogy a közgyűlés által választandó igazgatótanácsosok száma kilenczről 10-re emeltessék, melylyel az igazgatótanács a bécsi keres­kedelmi és iparhitelintézet által küldött két taggal, 12 tagból fog állni. Ezen indítvány elfogadtatván, a közgyűlés a választásokra tért át. Egyhangúlag meg­választattak az igazgatótanácsba: Andrássy Aladár gróf, Degenfeld Imre gr., Fuchs Rudolf, Herz Gyula, b. Kochmeister Frigyes, Lukács Antal, b. Mayrau Cajetán, Schiefner Gyula, Tschögl János és gr. Zichy Nándor (új); az igazgatóságba: Frank Antal, Mauthner Zsigmond; a felügyelő bi­zottságba : Egert József, G­h­y­c­z­y Géza, S­c­h­i­m­a­n­n Vilmos, Pollak Lajos. Végül dr. Ullman Sándor indítványára a közgyűlés úgy az igazgatóság mint a felügyelő bizottságnak köszönetet szavazott. A magyar országos gazdasági egyesület ma d. e. 11 órakor tarta Szapáry Gyula gr. elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Elnök a gyűlést megnyitván, visszatekint a múlt év gazdasági mozgalmaira, a­melyek legnagyobbrészt örvendetesek voltak, felkéri a titkárt az elnöki jelentés felolvasására. Az elnöki jelentés részle­tesen szól a múlt év gazdasági mozgalmairól az orszá­gos gazdasági szövetkezet, a gazdák körének megala­kulásáról s az országos gazdasági egyesület beléletéről. Megemlékezik a gazdasági egyesület halottjairól, Csengery Antal, Csekenics János gr., Ürményi Miksa elhunytéról. A lefolyt évben 30 új alapító­ tag lépett az egyesületbe. Elhatározták, hogy a minisztérium által május hó­ban rendezendő lóvásár alkalmával rendkívüli közgyű­lést tart az egyesület. Ezután a pénztári számadás s a jövő évi budget terjesztetett elő, mindkettőt közöltük az egyesület legutóbbi választmányi gyűlésekor, a köz­gyűlés jóváhagyta azokat, s helyben hagyta az igazga­tóság intézkedéseit, egy másodtitkári állás szervezésére s a gazdasági múzeum őre fizetésének javítására vonat­kozólag. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Lipthay Bélá­t. és Cséry Lajost kéri fel s ezután berekeszti a közgyűlést. A kereskedelmi takarék- és hitelszövetkezet ma tartá első rendes közgyűlését dr. H­e­r­r­i­c­h Károly el­nöklete alatt. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy 1880. julius 1. óta, mióta az egylet működését meg­­kezdő, dec­ember végéig a tagok száma 202-re emelke­dett, kik 801 törzsbetétben 6656 frt tőkét gyűjtöttek. E törzsbetétek teljes befizetése után a megtakarított tőke 40,000 frtra fog rúgni. Az elhelyezés alapszabályszerűen történt, s a mérleg lehető legszolidabb egybeállítása után minden törzsbetétre 4% kamat íratott. Miután a közgyű­lés úgy az igazgatóságnak mint a felügyelőknek a felment­vényt kiadta s a vezetőknek köszönetét kifejezte, elnök azon reményének adott kifejezést, hogy a szövetkezet máso­dik évében már sokkal több takarékosságra s tőkegyűj­tésre ösztönzött tagot üdvözölhet. A közgyűlés az igaz­gatóságba a ki nem sorsoltak mellé rendes tagokat Tömöry György, Németh Titusz, ifj. Barhó Fe­rencz, Kunz Ferencz, G­yene Gusztáv, J­o­ób Károly, Freund Fülöp és Révai Leó urakat, a felügyelő bizottságba Bánhegyi József, dr. Morgenstern Sándor és Veszprémi Samu urakat választa meg. A magyar gyarmatáru kereskedők végrehajtó bi­zottsága holnap márczius 26-án d. e. 10 órakor, a „Hungária“ huszonharmadik számú szobájában értekez­letet tart. A Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvény­­társaság ma Nagel Ármin elnöklete alatt rendes évi közgyűlését tarta. A felolvasott üzleti jelentés kiemeli, hogy a fővárosban, valamint a vidéken lendületet nyert építési tevékenység következtében elég munkája volt a gyárnak, úgy hogy a társulat kénytelen volt műhelyeit megnagyobbítani. 31.370 mmázsa vas feldolgozása mel­lett az utolsó év összforgalma a tavalyi 537.322 frt 41 kr ellenében 617.177 frt 61 krra rúgott, melyből az alapsza­­bályszerű leírások, valamint az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság járulékainak levonása után 32.763 frt 48 kr tiszta haszon marad fenn. Hozzáadva ehhez az 1879. évi 1424 forint 21 kr nyereség-egyenleget, a közgyűlés rendelkezésére 34.187 frt 69 kr áll. Az igazgatóság in­dítványozza, hogy ezen összegből 31.500 frt a forga­lomban lévő 2250 drb részvény mindegyike után 14 frt azaz 7 száz­ osztalékot fizessenek, 1575 frtot a hi­vatalnokok jutalmazására fordítsanak, a fenmaradó 1112 frt 69 fr pedig új számlára vitessék át. Az igazgatóság a múlt évi közgyűlés határozatához képest 250 db saját részvényt vásárolt vissza s semmisitett meg. A közgyű­lés a jelentést tudomásul vette, az igazgatóság által elő­terjesztett indítványokat elfogadta s úgy ennek mint a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta. Végre felruházta a társaság irodafőnökét Schlick Béla urat a czimjegyzési jogosultsággal, mire a közgyűlés véget ért. A m. kir. államvasutak értesítése szerint a dálya-bródi vonal Strizivojna-Vrpolje állomásáról elágazó strizivojna-vrpolje-samaci szárnyvonal „Samac“ állomással f. é. ápril hó 1-én teheráruszállí­­tás,a közforgalomnak fog átadatni. Ezen állomásra nézve, mely az 1881. január 1-én kiadott díjszabási kilométermutatóban már ben­­foglaltatik az 1876. augusztus 1 -jétől északi és déli vonalunkon ér­vényes általános díjszabás határozmányai és áruosztályozása vala­mint annak illetékkiszámitási táblázatának tételei mérvadók. Naptár. Szombat, márczius 26. Nap kel 5 ó. 57 p. nyug. 9 ó. 20 p. — Hold kel 3 ó. 50 p. regg., nyug 2 ó. 24 p. d. u. — Hold a föld közelében éjfélkor. — Mars a hold mellett van s reggel látható. R. kath.: Emanuel, prot.: Manó, görög-orosz. (márcz 14.) Bene­dek, Sándor, zsidó. (readár 26.) Szabhat Pari és Hachodes. A gazda­kör felolvasó estélye 7 órakor saját helyiségében (Tigris szálloda.) Felolvasó dr. Gaal Jenő. Az I. budapesti harczos-egylet tombolával egybekötött tánczvigalma a Sehuszter-féle vendéglőben (régi osztrák államvasut indóhá­­zában.) A budai kör hölgyestélye este 8 órakor. Múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 2 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Állatkert nyitva egész nap. Bergheer szellemszinháza a sugárúton. Holden Fantodies-színháza, állatsereglet és a rokanai ikrek a sugár­úton. ___________ Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ma adták Szigligeti „Le­­sencz“-et, legnagyobb részben új szereposztással. A kö­zönség érdekkel nézte a darabot, melyben régente annyi jeles művész aratott nagy tetszést; megelégedéssel fo­gadta az ifjú erők játékát és különösen Vizvárynét (Erzsiké) és F­á­y Szerénát (Julcsa) tapsolta meg többször.­­ A mai philharmoniai hangverseny minden ide­gen segítség kizárásával, tisztán az instrumentális ze­nének volt szánva. A műsor egyetlen újdonság kivéte­lével, kipróbált, biztos hatású, de többször hallott zenekari darabot tartalmazott, mindvégig modern stílusban, és hogy Schumann, Berlioz, Wagner és Raff között a jó öreg Bach­ó­ divatú mezében valamiképen ne szégyelje magát, a múlt évadban nagy zajt vert praelu­­diumja és fugája Albert hatásos modernizált átdolgozása­ Közgazdaság. Táviratok. Aran­oxide. Berlin, márcz. 25. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 210.—, június-juliusra 211.50 m. per 1000 kig. Rozs helyben kész áru 204.— m., ápril-májusra 199.— m., május-juniusra 191.25 m. junius-juliusra 182.50 m. per 1000 klg. Zab ápril-májusra 152.— m., május-juniusra 152.50 m. per 1000 klg. Repczeolaj hely­ben kész áru 51.50 m., ápril-májusra 51.20 m., szept.-októberre 64.20 m. Spiritus helyben, kész áru 53.50­ m., április-májusra 54.60 m., junius-juliusra 65.60 m., augusztus-szeptemberre 66.50 m. Stettin, márcz. 25. Árutőzsd­e.(Zárlat.)B­u­z­a tavaszi szállí­tásra 209.50 m., május-juniusra 210. m. per 1000 kig. Rozs tavaszra 197.— m., május-juniusra 189.50 m. R­e­p­c­z­e­o­l­aj ta­vaszra 62.— m., őszre 56.— m­. Spiritus helyben készáru 52 80, m., tavaszra 63 70 m., május-juniusra 54.30 m. R e p c z e —.— m. per 1000 klgr. Páris, márcz. 25. Árutőzsde. (Esti Zárlat.) Búza márcziusra 29.80, áprilisre 29.—, május-juniusra 28.75, májustól 4 hóra 28.40 fok per 100 klg. Liszt nyolcz márkás márcziusra 63.50, áprilisre 63.—, május-júnisra 62.25, májustól 4 hóra 61.75. Repczeolaj már­cziusra 71.25, áprilisre 71.75, májustól négy hóra 73 50, utolsó 4 hóra 74.50 frk. Szesz márcziusra 59.—, áprilisre 59.75, májustól 4 hóra 59 50 frk, utolsó 4 hóra 57.75. Szesz szilárd, többi csendes. Értéktöbéye: Bécs, márcz. 25. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 294.80, Angol­osztrák 125.26, Magy. hitelr. 267—, államvasut 292.50, Lombard 109.—, Magy. sorsj. — .—, Magyar jár. 112.75, Napoleond’or 9.28, Járadék 73.87, Unió —.—, Galicziai 268.—, Osztr. ar. jár. 92.50, Magy. papirj. —.—. U­tótözsde —.—. Szilárd. Páris, márcz. 25. (Zárlat.) 30/o Évjárulék 84.70, 5% Évjárulék, 121.10, Törlesztési évjár. 86.65, Osztrák államvasut 640.—. Lombard 242.—. Földhitel 812.—. Magyar jár. 98.7/„ Osztrák aranyjár. 82.* „ Utótözsde 280.—. —.—. Ingadozó. Berlin, márcz. 25. (Zárlat.) Papirjáradék 64.40, Ezüstjáradék 65.60 Magyar járadék 98.40, M. kincs, utalv. —.—, 1877. 10 mill. köles. 74.90, K. vas. elsőbbs. kötv. 89.50, Hitelrészvény 533.50, Államvasut 511.50, Lombard 192.—, Galicziai 117.40, Kassa-Oderberg 61 —, Romániai 69.—, Orosz Papírpénz 211.15, Váltóárf. Bécsre 173­ 50 Utótőzsde —.—, Magy. papirj. 73.10. Kedvező. Frankfurt, márcz. 25. (Zárlat.) Papírjáradék 64.43, Ezüstjáradék 65.81, Osztrák aranyjáradék 80.1/8, Magyar aranyjáradék 98.31, Osztr. hitelrészv. 264.62, Osztr. bank-r. 704.75, Osztr. államv.-részv. 255.—, Galicziai 234­—, Lombard 94.7/s, Erzs. nyugati vasút 179.62, Magy. Galicz. vasút 136.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —, - . Váltóárf. Bécsre 174.60, Magyar papirj ár. 73.06, Utótözsde 255.25, Szilárd. Berlin, márcz. 25. (Tőzsdetudósítás.) Hitelrészvé­nyek, Lombardok, Fedezetek, Vasutak, Bányák hanyat­lók, Bankok állandóak, Külföldi fondok emelkedők. KÖZLEMÉNYEK: A magyar általános hitelbank ma délelőtt 10 óra­kor tarta Andrássy Aladár gróf elnöklete alatt évi ren­des közgyűlését. A határozatképesség constatálása után Pallavicini Ede őrgróf vezérigazgató olvasta fel a lefolyt évről szóló üzleti jelentést, ennek adatait már közöltük, most a következő részt veszszük át belőle: A múlt év­ben elért nyereség hovafordítása iránt következő indít­­ványnyal lépünk a tisztelt közgyűlés elé. Az önök elé terjesztett üzleteredmény-számla szerint az 1880. évi tiszta nyereség 1.093,784 frt 35 kr, levonva ebből az 1879. évről áthozott nyereségmaradványt, 28,316 frt 18 krajezárt, marad 1.065,468 forint 17 krajezár. Alap­szabályunk értelmében első­sorban az alaptőke, tehát 10.000,000 frt után 5°/0-os kamat, azaz 500,000 frt a részvé­nyesek számára levonandó. A fenmaradó 565,468 frt 17 krból az igazgatóság a tartalékalapnak 10%-kal, tehát 56,546 frt 61 krral javadalmazását indítványozza. Az ennek levonása után mutatkozó 508,921 frt 36 krból az alapszabály 57. sz. értelmében 100/p, azaz 50,892 frt 13 kr jutalék czimén az igazgatósági tanácsot és igazgató­ságot illeti. A 458,029 frt 23 kr maradékból, hozzáadva a fent levont 28,316 frt 18 krt, tehát 486,345 frt 41 krból az igazgatóság 475,000 forint összegnek, azaz részvényenkint 9 forint 50 krajezárnak, tehát a fent említett 5 százalékos kamatokkal együtt részvényen­kint 19 frt 50 krnak a részvényesek közt az 1880. évi osztalék fejében kiosztását indítványozza. Az ezután fenmaradó 11,345 frt 41 krnak pedig az 1881. év üzlet­eredmény számlájára átvitelét hozza javaslatba. Ha a t. közgyűlés ezen indítványunkat elfogadja, javasoljuk, hogy részvényeink 2. sz. 1881. május 1-én esedékes szelvénye részvényenkint 19 frt 50 krral f. évi ápril 1-től kezdve ELLENŐR Gazdasági és üzleti tudósítások. MiskolCZ, márcz. 23. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Időjárásunk hirtelen megváltozott. A tegnapi enyhe időt mára heves szél váltotta fel, mely a hőmérséket tetemesen alászállitá. E vidéken a vetések általában igen jól teleltek ki. Az erős fagyok csak a szőlőnek ár­tottak, ennek is csak a lapályosabb helyeken. A gabonaárak a következők: Busa 11 frt 70-12 frt 10 kr, rozs 9 frt 80—10 frt 50 kr, árpa 6—7 frt 20 kr, zab 5 frt 50—5 frt 80 kr, köles 6—7 frt, k­uk­o­r­i­c­z­a 5 frt 60—5 frt 80 kr. Zenta, márczius 23. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) E hét enyhe időjárással, esőzés kíséretében köszöntött be, melynek folytán a tava­szi alászántás és a vetés megkezdődött, és ha az idő állandó marad, jövő héten be is végeztetik. A belvizek a partokon jelentéktelenek, de a rétekben nagyobb kárt okoztak. A hajózás megkezdésével a gabonaüzlet nagyobb lendületet vett, de jelentékeny forgalom még sem fejlődhetett, mert a raktár­­készletek az üzéreknél már igen leapadtak, és a behozatal nagyon csekély. Előforduló kötések mind a hajórakomány kompletálására szükségeltetett, ebben leli okát, hogy a fizetett árak sem a buda­pesti sem más piaczhoz, összhangzásban nincsenek. Jegyzé­seink: búza 11.50—60 frt, zab 5.70 frt, árpa 5.65 frt, ten­geri 5.05—10 frt, métermázsánként hajóra szállítva. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Márczius 25. — Árutőzsde (Hivatalos jelentés.) A gabonaüzletből nem jelez­hetni változást, a kínálat ma gyenge volt s nagyrészt alsórendű minő­ségű, a vételkedv kedvező, a forgalom 10,000 mm., az árak szilárdul tartottak. Egyéb gabonaneműekben csekély volt az üzlet, az irány­­zat és az ár változatlan. A határidőüzletben nem volt forgalom, az árak változatlanok. A mai napon történt vásárlások közül következő kötések ju­tottak tudomásunkra: Búza, tiszavidéki 200 mm. 78.2 kis 13 frt 10 kr, 200 mm. 78 kis 13 frt 12'/, kr, 100 mm. 78.6 kis, 100 mm. 77.6 kis és 100 mm. 76 5 kis 12 frt 80 kr, 200 mm. 76 6 kis 12 frt 30 kr nem jó, 100 mm. 76.4 kis 12 frt 70 kr, p e s t v i d é k i 100 mm. 79 kis 13 frt 05 kr, 400 mm. 78 kis 12 frt 90 kr, 150 mm. 76 kis 12 frt 40 kr, 200 mm. 75 kis 12 frt 35 kr, 250 mm. 75 kis 12 frt 40 kr, marosi 2400 mm. 73.5 kis 12 frt 35 kr, f e h é r v á r i 500 mm. 74.5 kis 12 frt 25 kr, 100 mm. 76 5 kis 12 frt 70 kr, északi 500 mm. 77 ltls 12 frt 25 kr, 1800 mm. 75.2 kis 11 frt 80 kr, o láh Budapest, Rudnyánszky A. köny­vnyomdájából. Budapest, szombat, márczius 26. 1881. 100 mm. 76.3 kis 11 frt 77'/, kr, 300 mm. 75.2 kis és 100 mm. 75.3 kis 11 frt 82'/­ kr, 300 mm. 76 kis 11 frt 65 kr. Árpa 400 mm. 8­25 frt, 160 mm. 7.— frt. Zab 200 mm. 6.15 frt, 100 mm. 6.30 frt, 100 mm. 6.60 frt. Kukoricza oláh 200 mm. 5.75 frt. Határidőüzlet: Szokványbuza tavaszra 11.40 pénz, 11.45 áru, őszre 10.30 pénz, 10.36 áru. Zab tavaszra 6.371/, pénz, 6.421/, áru. Kukoricza május-júniusra 5.85­/, pénz, 5.871 / áru. Gabonaü­zlet. (Külön tudósítás.) Búza ma 10.000 méter mázsa forgalom mellett tegnapi árait szilárdan fentartotta. — Rozs szinte szilárd. — Árpa keresett. A behozatal csekély. — Tengeri csendes. — Zab változatlan. Határidőre a hangulat szilárd, kötés csak egy jött létre, t­­. 2500 mm. usancebuza szeptember—októberre 10 frt 30 kron, míg a többi jegyzések a következők: Usancebuza már­czius—áprilisre 11.40 pénz, 11.46 áru, usancezab Győrben átvéve márczius—áprilisre 6.35 pénz, 6.40 áru, usancezab szeptember—ok­tóberre 6.20 pénz, 6.25 áru, bánáti tengeri május-júniusra 5.85 pénz, 6.88 áru, bánáti tengeri augusztus—szeptemberre 6.05 pénz, 6.10 áru, káposzta-repere augusztus—szeptemberre 12.37­/2 pénz, 12.50 áru. Értékü­zlet. A mai tőzsdén igen jó és folytonosan emelke­dőbb volt az irányzat. A kezdetben gyengébb jegyzéseket csakhamar magasabb árak követték, s a jó vételkedv következtében különösen Osztr. hitelrészvények emelkedtek. Magy. jár. 112.75-ről 112.85-ig emelkedtek, Osztr. hitelrészv. 293.70-ről 294.80-ig és igy záratnak. Egyebekről nem igen volt szó. Színházak. Budapest, szombat, 1881. márczius 26-án. Nemzeti szik­ház. Népszínház. Először: AZ ÁCSLEGÉNYEK GAZDASSZONYKÁJA. Operett 3 felv. írták N­. Chivot és A. Duru, fordították Évva Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette M. Hervé. Hannibál de Sanrozé gróf — — Kassai Sánrozé grófné, neje — — Klárné Gászton gróf, unokaöcscsük — — Hatvani Marsze, ácslegény — — Victor Fransz, az ácsezéd anyja — Komáromi M. Plar,türóné, nagynénje, korcsmárosné — Csatai Zsófi Darzsantál márki — — — Horváh V. Rani ) barátai ~ — Vasvári Gontrán ) — — Makróczy Szenklér, szinész — — Tihanyi Kisár, Vigori ) — — Újvári Ficzkó ) ácslegények — — Komáromi J. Gézü ) — — V. Kovács Ürge, ácsinas — — -- Sió Irma Liza, Risár felesége — — Béni Irma Egy kapitány — — — Füredi Kezdete 7 órakor. Holnap, Nemzeti szinház: „A szentvánéji álom.“ Szinmü 5 felv. Irta Shakspere, forditotta Arany János. Zenéjét szerzette Mendelssohn- Bartholdi. — Népszínház : „Az ácslegények gazdasszonykája.“ Ope­rett 3 felv. írták Chivot és Duru, fordították Évva Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette M. Hervé. Wiltné Mária assz., cs. kir. udv. és kamara-énekesnő vendégjátékául: SÁBA KIRÁLYNŐJE. Nagy dalmű 4 felv. Irta Mosenthal S. Zenéjét szerzette Goldmark K. Salamon, a zsidók királya — — Ódry L. Baál Hanán, a királyi palota őre — Tallinn Aszád, Salamon kegyencze — — Ellinger J. Főpap — — — Köszeghy Sulamith, leánya — — Wiltné assz. Sába királynője — — — Spányi Irma Aszaróth, rabszolganője — — Kordin M. Kezdete 7 órakor. Vár-Szilul­áz. Toncsi Sántháné . Beregi Ferencz Mihályfi A LELENCZ. Bokori Benedek A nemzeti szinház részéről kitűzött Földesiné Györgyné 80 arany első pályadijjal jutalma­ Mathild Békessy I. zott eredeti népszínmű 4 felv. Irta Szintés Je: 8 Hetényi Szigligeti Ede. Péter Komáromy Szentesi Nagy István Kovács Megyei hadnagy Faludi Sára, neje Szathmáryné írnok Horváth Bertók Felek­né Kisbiró Petron Julcsa Fáy Sz. Pap György Hon Erzsike Vizváriné Bandi Kőrösmezei Kotor: Sántha Pista Tóth Imre Zsuzsanna Császárné Kezdete 7 órakor. A budapesti központi időjelző állomás értesítése. Magyarországnak és környezetének időjárásáról 1881. márczius 26 én. Felelős szerkesztő: Hindy Árpád - + Szél it. a o — J Észlelési állomás kő iránya'­f 1° 3 I as ® a g. a J S (1—12) M B Arad -- —----— .— — Besztercze 61.2 K 6 -­- 0.4 — VifeOn Beszterczebánya 56.0 DK 1 -- 1.2 — borult Budapest 65.3 NY 1 -- 3.8 — „­­ Csáktornya 54.3 D 4 -- 6 2 — s^felh.1 Debreczen 68.8 D 5 - - 3.2­­ — borult Eger 67.6 D 1--1.9 — „ Eszék — — —I — — Fiume 57.5 ENY 1 — 6 6. 2 eső Késmárk 66.6 D 6 — 0.3 — borult Keszthely 54.2 DNY 4 -J- 6.8 — »­ felh. I Kolozsvár 59.6 DNY 1 -- 4.4 — borult! M.-Óvár 51.4 D 4 -f 6.7 j — „ M. -Sziget 60.4 K 2 — 0.8 ! — 14felh. N. -Enyed 60.3 D 1 —15 . — borult N.-Szeben 59.7 DK 2 -+- 2.1 | — Nagyvárad 57.7 DNY 3 -j- 5.2 ' — „ Orsóvá 65.6 NY 2 -j- 1.8 j — „ Pancsova 60.2 DK 4 4 2.8 — „ Selmeczbánya 57.2 K 2 — 0.2 — „ Sopron 60.4 NY I -J- 1.3 j — i/.felh. Szatmár-Németi 69.1 K 2 -- 2.1 — borult Szeged 56.7 D 6 + 4.6 | — „ Sepsi-Szt.-György 65.5 D 1 -- 1.3! — Szolnok 55.4 ENY 7 3.3. — „ Temesvár — — — — — | — — Trencsén 52.8 DK 2 -j- 4.2 . — borult Ungvár 58.1 DK 5 L 2.41 -Zágráb 55.5 DEY 8 -1- 7.0. — ‘/. felh. Külföldi állomások. Bécs 61.2 —------1- 3.6 1 — eső Bregenz 61.2 K 1 -1- 6.2 3 borult Lesina 60.9 K 8 +11.4 — Pola 56.2 D 5 -j-10.4 ,6 „ Prága 48.0 D 3 + 7.5 . — „ Nyílttá r.*) Nyilatkozat. Melynek erejénél fogva ezennel kijelentem, hogy én bíztam meg Wiener Emil ügyvéd urat, hogy nevemben Balvay Frigyes, Külföldi Viktor és Teszák Gyula elleni 162 frtos váltó-követelése­met törvényes uton behajtsa s e czélból részére ügyvédi megbízást kiállítottam s valótlannak jelentem ki azt, mintha Wiener Emil ügy­véd ur koholt személy nevében perelt volna. Budapest, 1881. márczius 25. Hartmann Lajos. Az általam alulirt helyen s napon 349/1881. ügyszám alatt felvett hitelesítési jegyzőkönyv alapján ezennel tanusitom, hogy Hart­mann Lajos ügynök, budapesti lakos (VIII. Szilágyi utcza 4. szám) kinek személyazonosságát Schlesinger Sándor ur és Hartmann Ja­kab kereskedők, budapesti lakosok és általam személyesen ismert tanuk igazolták, a jelen nyilatkozatot előttem sajátkezüleg írták alá. Kelt Budapesten, ezernyolczszáznyolczvanegy (1811.) évi már­czius hó huszonötödik (25.) napján. Ökrös Bálint, (Közjegyzői pecsét.) kir. közjegyző. *) R r­ovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.

Next