Ellenőr, 1881. március (13. évfolyam, 106-162. szám)

1881-03-26 / 152. szám

om. évfolyam. — 152. szám. Egyes szám ára 2 kr. Budapest, szombat, márczius 26.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égési évre ......... 20 forint — kr. Félévre............................................10 „ —■ „ Évnegyedre........................................5. — „ Egy hónapra.................................. 1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­ utcza 28. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban.­­ Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, márczius 25. A főrendiház 1. évi márczius hó 26-kán, d. e. 11 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét V­i­z­s­g­­­y­i elnök megnyitván, Er­e­s Henrik kérdést intéz a kereskedelmi minisz­terhez van-e tudomása arról, hogy a „Magyar országos bank“ a „Banc nationale de Hongrie“ czímet akarja fel­venni, s szándékozik-e e helytelen elnevezés bejegyzését megakadályozni? Kemény Gábor b. miniszter kijelenti, hogy épen ma jutott hivatalos tudomására az, hogy a nevezett bank­társaság csakugyan az említett franczia czímmel jegyeztette be magát a kereskedelmi törvényszéknél. Miután azon nézetben van, hogy a franczia elnevezés nem felel meg a bank magyar nevének s miután az eddigi gyakorlat az volt, hogy ha ily téves bejegyzés történt, a kereskedelmi törvényszék a minisztériumtól vett figyelmeztetést tekintetbe véve, a kívánt eredmény előretett, ma kiadta azon rendeletet, hogy a kereske­delmi törvényszék az érintett elnevezés helytelen voltára figyelmeztettessék. Er­e­s Henrik kijelenti, hogy a válaszban meg­nyugszik. Ezután felvétetett a polgári perrendtartás módosí­tásáról szóló törvényjavaslat. P­a­u­­­e­r igazságügyminiszter előrebocsátása, hogy T­e­m­e­s­z­k­y betegsége miatt nem jelenhetett meg az ér­tekezleten — tüzetesen indokolja a törvényjavaslatot, mely hosszú vita után átalánosságban elfogadtatott. A tárgyalásban részt vettek : Kemény János b., D­á­r­­day Sándor, Emmer Kornél, Apáthy István, He­gedűs Sándor, Bethlen András gr., Ivánka Imre, Vargics Imre, Kemény Géza b., György Endre, Missies János és Tisza Kálmán miniszterelnök. A részletes tárgyalás a közelebbi értekezletre ha­­lasztatott. Ezután Baross Gábor szóbahozta az öt éves mandátumra vonatkozó indítványt s ezzel kapcsolatban a házszabályok módosításának kérdését. Tisza Kálmán miniszterelnök az elsőre nézve megjegyzi, hogy az időt ezúttal nem tartja alkalmasnak arra, hogy ily nagy fontosságú indítvány tárgyaltassék, a jövő országgyűlésen azonban lehet egy alkalmas pil­lanatban a kérdést elvileg megvitatni, a házszabályok módosítására nézve azonban nem lát akadályt. Baross Gábor kijelenti, hogy nézete szerint az idő kérdése nem döntő ezen országos és nem pártér­­dekű­ ügyben, azonban kénytelennek érzi magát a párt határozatának engedni. Végül Vécsey Tamás a holnap tárgyalandó kér­vényekre vonatkozólaag adja elő a kérvényi bizottság jelentését, melyhez Baross Gábor és Hérics Antal szólnak. Ezzel az értekezlet este 7a 10 óra körül véget ért.­­ Az országgyűlési függetlenségi párt ma tartott értekezletén tárgyalás alá vette a képviselőház kérvényi bizottsága által tárgyalt s a napirendre kitűzött kérvé­nyeknek 51. sorsjegyzékét, s ebben Szabadka város közönségének azon kérvényét, melyben kérvényez a vallás- és közoktatási miniszter leirata ellen, mely a kalocsai érsekség által kinevezett hitelemzők fizetésének kiutalványozását elrendeli. Az értekezlet által a kérvé­nyi bizottság e felett hozott határozata azon módosítás­sal fogadtatott el, hogy a közoktatási miniszter „hala­déktalanul“ intézkedjék. A módosítvány megtételével M­u­k­i­c­s Ernő bízatott meg. Tárgyaltatott ugyancsak e kérvények sorozatában felvett azon kérvény is, melyet a magyarországi helvét és ágostai hitvallású evang. egyházak az 1868. Lili. és 1879. XL. t.-czikkeknek szükségelt kiegészítése végett pótló törvényczikkek behozatalát kérik. Az értekezlet elhatározta, hogy a kérvényi bizottság azon határozata helyett, hogy a kérvény „áttétezik a minisztériumhoz megfontolás és szükségessé válható eljárás tekinteté­ből“, tétessék „szükséges törvényhozási eljárás kezdemé­nyezése tekintetéből.“ S ezen módosítás benyújtásával Vidliczkay Józsefet bízta meg. Az országos tanító-egyletek szövetsége ügyében beadott kérvény tárgyalásánál az értekezlet megbízásá­ból pártolólag felszólal Thaly Kálmán. Tárgyaltatott végül a polgári törvényhozási rend­tartásról szóló 1868. évi törvényczikk módosítása tár­gyában beadott törvényjavaslat s azt az értekezlet az általános tárgyalás alapjául elfogadta. A törvényjavaslat részletes tárgyalásánál több sza­kaszra nézve Unger Alajos, Vidliczkay József és mások több lényeges módosítást fog megtenni. Az országgyűlési mérsékelt ellenzék mai értekez­letén tárgyalás alá vette a polgári perrendtartási javas­latot ; ellene szóltak Szilágyi Dezső, Hodossy Imre és Zay Adolf, a javaslat mellett pedig Horváth Lajos, Ju­hász Mihály, Chorin Ferencz és Mandel Pál. Miután a kérdés tudományos szakkérdés, az értekezlet termé­szetesen határozatot nem hozott. A kormány legközelebb terjedelmes törvény­­javaslatot fog a lánczhajózás tárgyában a képviselő­ház elé terjeszteni. Arta völgyébe húzódik le. Innen fogva az Arta folyama képezi a határt egészen torkolatáig a hasonnevű öbölben. Ez ajánlat értelmében Epi­rus és Kréta a porta birtokában maradnak. Konstantinápoly, márcz. 25. A nagykövetek által a görög kérdésben tegnapelőtt tartott érte­kezlet jó benyomást hagyott hátra. A porta je­lentékeny engedményeket tett a szárazföldön, ne­vezetesen Thesszáliában, melyekről behatóbb tu­dósítás még hiányzik. Annyi bizonyos, hogy a porta Krétát felajánlja. A nagykövetek tegnap este ismét tanácskoztak egymással. Pétervár, márczius 25. Az „Agence Russe“ sze­rint, a II. Sándor czár gyilkosai ellen megindított per tárgyalása, Perovszka kisasszonynak, Hartman és Jel­­jabov bűntársának elfogatása következtében, nem fog halasztást szenvedni. Perovszka ügye külön per tárgyát fogja képezni. Az előbbiek pere márcz. 18/30-án kerül tárgyalás alá. Holnap hírnökök fogják a városban kihirdetni, hogy a czárt vasárnap reggel fogják temetni.­­ A bel­ügyminiszter pert indított a „Peterszburgszkija Vjedo­­mosti“ szerkesztői és azon czikk szerzője ellen, mely­nek illetlen tartalma okot szolgáltatott e perre. Tegnap a­ szász-weimári herczeg, továbbá francziaországi, bel­giumi és poroszországi küldöttségek érkeztek ide. — Protics helyébe Horvatovics ezredest fogják szerb követté kinevezni. Pétervár, márcz. 25. A megállapított szertartás sze­rint délelőtt 10­­/8 órakor gyűlnek össze a hivatalosak a Péter és Pál székesegyházban. A koporsót a császár, a nagyherczegek, a külföldi uralkodóházak tagjai fogják a székesegyház sírboltjába vinni. A koporsó elhelyezé­sekor szólni fognak az ágyuk. A temetés után a csá­szári jelvényeket visszaviszik a téli palotába. — Károly Lajos főherczeg ma délután ide érkezett. Pétervár, márcz. 25. A „Journal de St. Peters­­bourg“ reméli, hogy Münster gróf nagykövet felszólalása nem fog viszhang nélkül maradni. Létezik solidaritás, mely kapocs gyanánt szolgál a nemzetek és a kormá­nyok közt; az idő elérkezett, a midőn azt a gonoszte­vők solidaritása ellenében érvényesíteni kell. Pétervár, márcz. 25. A „Journal de St. Peters­­bourg“, vonatkozással a „Times“-nak a Kandahár ki­ürítéséről írt czikkére, ezeket mondja: „Mi nem fogunk a „Times“-szal a fölött vitatkozni, váljon az Oroszor­szágban végbement trónváltozás kiválóan alkalmas pil­lanat-e Angolországra nézve, hogy viszonyait az orosz birodalommal a barátságos bizalom normális alapjára fektesse. Sőt inkább az előbbi kormánynak egyik dicsé­retet érdemlő tettét képezi az, hogy mindenkor azt óhajtotta, hogy a jó viszony Angolországgal a barátsá­gos bizalom alapjára támaszkodjék. A jelenlegi kor­mánynak csak folytatni kell azt a politikát. Ha az angol közvélemény elsőrangú közlönye azt hiszi, hogy Angol­ország kész teljesíteni ez óhajtást, Oroszország csak szerencsét kívánhat magának. London, márcz. 25. A képviselőházban Chamber­lain kijelenti, hogy Németalföld nem fog részt venni a c­ukoradót tárgyaló értekezletben, Francziaország pedig csak akkor, ha megígérik az értekezlet tagjai, hogy közös lépéseket tesznek az exportálásért adott pr­e­­mium eltörlése végett és ha a bevitelt korlátozó rendsza­bályokat megszüntetik azokban az országokban, a­hol a díjak még divatban vannak. Angolország félreértés elkerülése végett kijelentette, hogy nem szándékozik a kiegészítési vámok pártolása által korlátozni a bevitelt, különben hajlandó ezen fentartás mellett tárgyalásba bocsátkozni. Francziaország erre a nyilatkozatra még nem válaszolt. London, márcz. 25. A képviselőház tegnapi ülésé­ben Stanhope indokolja Afganisztánra vonatkozó indít­ványát. A vitát ma folytatják. Sir Charles Dilke kije­lenti, hogy az új czár első tette az volt, hogy Szkobe­­lev tábornokot visszahívta és megparancsolta neki, hogy a középázsiai hadműveleteket szüntesse meg. Berlin, márcz. 25. (Bud. Corr.) A szerződés tár­gyalása tegnap félbeszakadt, vasárnap azonban ismét folytatni fogják, miután az érdekelt kormányok képvi­selői kölcsönösen minden propositiót közöltek egymással s az állategészségügyi szerződés fölött tanácskozást tar­tottak. Ebben az értekezletben részt vettek: Németor­szág részéről Eckert belügyminiszteri államtitkár, ki egyúttal elnökölt is, Köhler kormánytanácsos, dr. R­o­­­f­f egészségügyi tanácsos , Müller tanár és dr. Siedamgradsky országos állatorvos; Ausztria részéről B­a­z­a­n­t miniszteri tanácsos és Schneider udvari tanácsos; Magyarország részéről Matlekovics államtitkár valamint Lipthay osz­tálytanácsos. A tarifa­szerződésre vonatkozólag már csak kevés differencia forog fenn, miután a német kor­mány az osztrák-magyar vámtarifa bizonyos tétele meg­kötésének kompensátiójául, hajlandó a német tarifa bi­zonyos számú tételeit a vámtétel jelenlegi magasságával megkötni. Önként érthető, hogy az állategészségügyi szerződés létrejötte, az egész kereskedelmi szerződésnek egyik feltétele. A vasúti tarifák kérdése a szerződés szövegének megállapítása alkalmával fog szóba kerülni. Bécs, márcz. 25. A Szerbiával kötendő tarifaszer­ződés iránti tanácskozások a tarifa­tételekre vonatkozó­lag ma befejeztettek és most a consularis szerződés szövegezését érdeklő tárgyalások fognak megkezdetni. Belgrád, márcz. 25. A fejedelem szentesítette a sajtószabadságról szóló törvényt. Gyoka Pavlovics, a kereskedelmi szerződést tárgyaló bizottság tagja holnap reggel utazik Bécsbe. Bécs, márcz. 25. Az államvasúton, a szimmeringi út átvágásánál ma délután 14 órakor tengelytörés kö­vetkeztében három teherkocsi kisiklott a vágányból. Egy kocsi darabokra tört, a másik kettő erősen meg­sérült. A vonat személyzete közül senki se sebesült meg. órakor a tüzet valamennyire elfojtották, s az oltásnál a tengerészek és katonák bámulatos erőfeszítést fejtettek ki. Hajnali 3 órakor a halottakat öt kocsin a templom­hoz szállították. Eddig 60 szerencsétlenül jártat vontak ki a romokból, köztük Bust, az avignoni kereskedelmi kamara elnökét, nejét, napát, sógornőjét és unoka­­öcscsét, kik mindnyájan egy páholyban ültek. Az áldozatok személyazonosságának megállapítása szív­­szaggató jeleneteket idézett elő, így három, majdnem teljesen szénné vált holttest karjai görcsösen egymásba voltak fonódva. A tűz kezdetén a karzat s az emeleti páholyok telve voltak, nem úgy a földszinti páholyok, melyek birtokosai szerencséjükre késtek. Egy család a tűz kitörésének pillanatában lépett a színházba s min­den baj nélkül megmenekülhetett. Folyton újabb s újabb holttesteket vontak elő s a szerencsétlenül jártak csa­ládtagjai leirhatlan jajveszékléssel futkostak a megéget­tek közt, hogy övéiket fölismerjék. A polgármesteri hi­vatalt folyton ostromolják a kérdezősködők. A legtöbb áldozat a munkásosztályból való. Egy asszony, midőn férje holttestét fölismerte, nyomban szörnyet halt. Nizzá­ban a részvét általános. A maire megtiltott minden mu­latságot s gyűjtést kezdett. A belügyminiszter segélyt küldött s tegnap a kamarában szóval is megigérte a segítséget. * A nizzai színház égéséhez hasonló esemény, mely általános figyelmet keltett, az edinburghi színház égése volt tavaly nyáron, ez azonban nappal történt, mikor senki sem volt a színházban, a színház épületében lakó inspektoron kívül, ki ott égett. A nizzai eset annyival inkább egyedül áll, mert a tűz az előadás kezdetekor tört ki. Igaz, hogy Nizzában a körszékek, zártszékek és páholyok közönsége későn szokott bejárni, de a karza­tok zsúfolásig tömve voltak nézőközönséggel, s ez az oka, hogy eddig 63 holttestet húztak ki a romok alól. Mióta a gázvilágítást vezették be a színházakba, azóta az égések gyakoriabbak voltak. S a gázrobba­nás okozta tűz annyival inkább veszedelmesebb, mert a katasztrófa gyorsaságával együtt jár a tűznek a színház minden helyiségében való gyors elterjedése, a tetőzet, karzat és lépcsők beomlása. Gázrobbanás foly­tán legelőször a londoni Royal színház égett le 1826. április 11-én, azután pedig a Kroll-féle színház Berlinben, 1851. feb. 1-én. Renz első circusa, melyet 1853-ban állított föl Berlinben, szintén a gázvilágításnak vigyázatlan kezelése folytán égett le. Az első eset, hogy egy színház gáz­robbanás következtében égett le, Cincinnatiban történt, 1866. márczius 22-én, mikor az operaház földig égett. Gázrobbanás pusztította el a gráczi színház egy részét 1871-ben, az altonai városi színházat 1865-ben, az augs­­burgi városi színházat 1874-ben, egyik londoni színházat 1876-ban és a yorki színházat 1877-ben. E robbanások következtében azonban ez utóbbi színházak nem égtek le, hanem itt-ott erősen megsérültek. * Egy század óta 130 színház égett le, s ebből Londonra 17, Párisra 19 színházégés jut. Az országokat illetőleg, Olaszországra, hol pedig aránylag legtöbb színház van — minden 75.000 lélekre jut egy színház— legkevesebb színházégés esik, amit nem az olaszok különben sem nagyon óvatos természetének kell tulajdonítanunk, de az éghajlat kedvező voltának, melynélfogva ott a fűtésre csak nagyon ritkán szorulnak. A szinházégések felénél rendes, hogy a tűz előadás után szokott kitörni. Nizza 100 emberélet veszteségével szemben a saragossai (1788-iki) szinházégés 600, és a quebecki (1846) 500 emberéletbe került. Táviratok. Bécs, márcz. 25. A konstantinápolyi alkudozások mibenlétét illetőleg azt írja a „Pol. Corr.“, hogy a portának legutóbbi ajánlata ugyan nem mondhat le Epirus alkatrészeiről, de Thesszaliából jelentékeny részt lett volna haj­landók kihasítani, habár Prevese és Me­­trovo nélkül, melyekről a porta lemon­dani nem akar. — Az új határvonal a Kavalyi - Dervent defilénél venné kezdetét, a Saloniki-öbölnél, elhúzódnék az Olymp hegy­hátáig egyenes vonalban Metrovonak, keresztül­­hasítja Zygos szorosát, s Peristeri hegyén át A nizzai színház leégése. A nizzai színház, mint már távirataink emliték, teljesen leégett s az óriási szerencsétlenség helyén csak a puszta kormos falak merednek ég felé. A gáz a szín­pad mögött robbant fel s a nézőtér világosságát hirte­len sötétség váltotta föl. Midőn a közönség meglepeté­séből magához tért, s észrevette a tüzet, borzasztó za­var keletkezett. Donadio Bianca k. a. már föl volt öl­tözve, azonban még megmenekülhetett, de a rémület miatt erős idegbetegségben fekszik a szállóban. Este 10 HÍREK. Márczius 25. Hivatalos. Diplomatia. Ő felsége a görög királyi consullá Triesztbe kinevezett Yittiwics Spiridion megbizó leveléhez az exe­­quaturt megadta. — Kinevezések. Ő felsége Suzzara Sándor, a konstantiná­polyi cs. és kir. consulságnál alkalmazott alconsult, az alexandriai cs. és kir. főconsulsághoz consullá kinevezte — Ám. kir. pénz­ügyminiszter, a m. kir. államnyomda személyzetének rendszeresített létszámában Minarik József államnyomdai ellenőrt számvivővé, gond­nokká Vavra Nándor első könyvvivőt, ellenőrré pedig Kovács Nán­dor második könyvvivőt nevezte ki. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az 1876. évi 28 tcz. 3. §-ában nyert felhatalma­zás alapján, Antal Károly tihanyi róm. kath. lelkészt, Sárosmegye területére a róm. kath. iskolák díjtalan szakértő látogatójává ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az 1876. évi 28. t.-cz. 3. §-ában nyert felhatalmazáshoz képest, Zahn József alsó-vizniczei uradalmi Alsó- és Felső-Viznicze, Puznyákfalva és Szidorfalva községek számára ideiglenes iskolalátogatóvá nevezte ki.­­ A magyar királyi igazságügyminiszter Gondos Jusztin miskolczi kir. törvényszéki bijnokot, ugyanezen kir törvényszékhez írnokká, Wagner József teke! kir. járásbirósági bijnokot pedig, a letenyei kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Langer Ede brassói kir. járásbirósági végrehajtót, a brassói kir. törvényszékhez helyezte át. — Alapszabályok: A nagyszalontai I. polgári kölcsönösen se­­gélyző temetkezési társulat, a gyergyó-ujfalusi I. temetkezési társu­lat, a gyergyó-remetei I. temetkezési társulat, a kisfaludi önkéntes lövészcsapat, a budapesti kárpitos-segédek betegsegélyző és temet­kezési egylete, a pancsovai magyar dalkör, az odorini önkéntes tűz­oltó egylet, a sepsi-szent-györgyi korcsolyázó egylet, a nyitrai zene­kedvelők egylete, a tordai román nők olvasó egylete és a temesvári jogászegylet alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — Kinevezések. A hivatalos lap mai száma a kö­vetkező kinevezéseket közli: Igazságügyi magyar mi­niszterem előterjesztésére, C­s­a­n­á­d­y György buda­pesti ítélőtáblát rendes bírót, a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elnökévé nevezem ki. Kelt Bécsben, 1881. évi márczius hó 21-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. — Magyar országos pénzügymi­­niszterem előterjesztésére, a magyar államnyomda igaz­gatójává péchujfalusi P­é­c­h­y Imrét, ezen intézet ide­iglenes igazgatóját nevezem ki. Kelt Bécsben, 1881. évi márczius hó 8-án. Ferencz József, s. k. Gróf Szapáry Gyula, s. k. — A hadsereg köréből. A király Larisch, Lat­­terer és Prohaska dandárparancsnokoknak nyuga­lomba való áthelyezésüket saját kérelmükre elrendelte, az előbbinek a czimzetes altábornagyi jelleget és a Li-E­et-rend lovagkeresztjét adományozta, a két utóbbinak a szolgálataiért pedig legfelsőbb megelégedését fejezte ki. A király új dandárparancsnokokká Némethy Já­nos, Henriquez Hugó, Drexler Károly és Grub Vilmos ezredeseket, ezredparancsnokokká Löw, Fab­­rizii, Kellner báró ezredeseket, tartalékparancsno­kokká Pürkher, Koch, Tetzeli alezredeseket ne­vezte ki; Kél­er Zsigmond vezérőrnagy dandárpa­rancsnoknak a 47-ik dandártól az 56-ikhoz való áttéte­lét, Nagy Antal tábornoknak saját kérelmére való nyugalomba helyezését elrendelte ; P­é­c­h­y vezér­őrnagynak nyugalomba helyezése mellett a III. osztályú vaskoronarendet adományozta, M­i­h­a­­­i­k Mihály ez­redesnek pedig, szintén nyugalomba helyezése alkalmá­ból tudtára adatta legfelsőbb megelégedését. Végre el­rendelte G a 111 Miksa, a budapesti térparancsnoksághoz beosztott békeállománybeli ezredesnek a nyugállományba visszavételét és Gabr­ányi József ezredesnek, a 10. sz. huszárezred parancsnokának, a békeállományba egyi­dejűleg történő beosztásáva], a budapesti térparancsnok­sághoz leendő áttételét. — Személyi hírek. Re­issach Arnold báró föld­­birtokos Lipcséből, — Németh József püspök Temes­várról, — Croxus lovag franczia diplomata Konstan­tinápolyból és Zichy Ödön gróf Biharból a fővárosba érkeztek. — A hírlapírók egyesületének igazgató választ­mánya reggel ülést tartott, melyen letárgyalta és elfo­gadta a nyugdij­tervezetet. Elhatározta továbbá, hogy a szabálytervezetet megküldi a napilapoknak úgy, hogy az még kedden reggel közöltessék azon megjegyzéssel, hogy aláírásokat a „Hon“, „Pesti Napló“ és „Pester Lloyd“ szerkesztőségében fogadnak el. Elhatározták végül, hogy mihelyt 50 tag aláír, alakuló közgyűlést óvnak össze. — Emlékérem. Az orsz. nőiparkiállítás megnyitása alkalmából verendő emlékérmek mintáját ma mutatták be az ennek elkészíttetésével megbízott albizottmánág­­nak. A gyönyörű müvt érmek egyik oldalán K­o­b­u­r­g Fülöp herczegné sikerült domborképe látható ezen körirattal: „Koburg Fülöp herczegné, a kiállítás fővéd­nöke“ ; a másik oldalon pedig az ország czimere körül ezen fölirat áll: „A Budapesten 1881-ben tartott orsz. nőiparkiállítás emlékérme. — A Bem-Album a tervezett 10—12 iv helyett 20—24 iv tartalommal fog megjelenni. Megjelenését rész­ben több jelzett kézirat bevárása, részben nyomdai aka­dályok késleltették. Eddigelé hat iv (86 lap) került ki sajtó alól 1000 példányban finom velin-papiron követ­kező tartalommal: A titkok költészetéből, (Lauka Gusz­táv) Kolozsvárit 1848. deczember 25-én, (Teleki Sándor) A temetőn, (Tolnay Lajos) Nem naplójából, (Palotai Ákos) A Héttorony alján — Stambul 1868. junius, — (Erődi Béla) Bem meghívása. A 87-ik honv.-zászlóalj ala­kulása. (Egy százados az 1848—49-iki 87-ik zászlóalj­ból) Mirjam, a rabnő panasza — Bailey Ulrich, — (He­gedűs István) Merénylet Bem ellen, (Dr. Liske Xaver a lembergi egyetemen a történet tanára, fordította Szádeczki Lajos) Kihez álljak? (Greguss Ágost) Politikusok iskolája, (Hegedűs Sándor) A muszka betöréskor — 1849. jun. 27. — (Medgyes Lajos) Bem apóról, (Feleki Miklós) A szabadsághoz, (Bálinth Gyula) Egy 24 óra Bem er­délyi hadjáratából, (Győrffy Pető 1848—49-iki h. szá­zados.) A „Bem-Album“ csak június végére készülhet el. Egyszerű példány ára 1 frt, díszpéldány képekkel és diszkötésben 2 frt. Minthogy az egész tiszta jövede­lem az Ínségben élő Bem-nővérek javára lesz fordítva s a Bem-szobor bizottság által közvetítve, a jótékony­­szél lehető elérhetése tekintetéből idei június 1-ig meg­hosszabbítjuk az előfizetési határidőt, s tisztelettel kér­jük a vállalat szíves támogatását, hazafias szellemű kö­zönségünk részéről. Az előfizetések Maros-Vásárhelyre akár a Bem-szobor bizottsághoz, akár alólirott szerkesz­tőhöz küldendők. Maros-Vásárhelyrt, 1881. márcz. 22-én, Kerekes Sámuel, a Bem-Album szerkesztője. — Halálozások. Vassilievits János, a Szörény­­megyében köztiszteletben álló Vassilievits család nestora e hó 20-án, élte 84-ik évében Resiczán meghalt. Az el­hunyt hült tetemeit Karánsebesre szállították, s a csa­ládi sírboltban örök nyugalomra helyezték.­­ Szedenics János köztiszteletben álló budapesti ügyvédet súlyos csa­pás érte; elveszte nejét, Sz­e­d­eni­c­s-S­zil­v­ásy Er­zsébetet, ki élete 34-ik évében, három évi súlyos beteg­ség után tegnap reggeli 4 órakor hunyt el. Földi ma­radványai a megboldogultnak, szombaton délután 4 óra­kor fognak az ágost. evang. hitvallás szertartásai sze­rint beszenteltetni, s a kerepesi-ut melletti temetőbe örök nyugalomra letétetni. Béke hamvaira! — Az Izsó-siremlék bizottsága ma d. u. ülést tar­tott az irói körben, melyben első­sorban a bizottság tag­jává megválasztotta Grobetti Lajost; egyszersmind jelentést tett a pénztárnok, hogy eddigelé összesen 284 frt 24 kr gyűlt be az aláírási íveken. Újabb adakozáso­kat elfogad Madarász Viktor pénztárnok, Budapest, főút 29. sz. a. — Újonnan telepített község. Szapáryfalva néven, a perusi határban, a Lugos melletti kincstári föl­deken új községet telepítenek. Összesen 320 tiszta ma­gyar család nyer itt új lakhelyet. Az áttelepültek haj­léktalanok s a Torontálban a Tisza és Duna torkában feküdt Albrechtsdorfnak lakosai voltak, de ott határukat minden évben elöntötte a viz, a falut pedig az utóbbi években háromszor elözönölte az ár, hogy egyetlen ház sem maradt épen s gőzhajóval kellett kimenteni, amit lehetett. Az uj község — mint a „Krassó-Szörényi L.“ írja — Szapáryfalva nevet fog nyerni, melybe egész Albrechtsdorf úgy a mint van, lelkészével, tanítójával, jegyzőjével átvándorol. A földek s házhelyek kimérésé­vel Koltor kincstári mérnök s Ormay segédmérnök van­­nak megbízva. A birtokba átmenendő szántóföld csalá­­donkint 5—16 hold között fog váltakozni. A földek 22 év alatt lesznek kifizetendők; holdját 80 írttal engedte át a kincstár. A lelkész 35, a tanitó 20 holdat kap. — Pancsovai levelezőnk hja e hó 21-ről: Az „Egyetértés“ 74. és 77. számának a pancsova-vidéki ár­vízre vonatkozó közleményei, a­mennyiben a kormányt és Pancsova városa hatóságát vádolják, a valóságnak nem felelnek meg. Tény ugyan, hogy úgy a járásbeli szolgabiró, mint a szomszédos Marienfeld község for­dultak a városi hatósághoz az árvíz alkalmából, de csak aziránt, hogy a város a saját területén gondoskodjék a védgátakról, a melyek a marienfeldi gáttal összefüggnek s a melyek áttörése a várost ugyan kevésbbé, de Marienfeldet annál nagyobb mértékben veszélyezteti. A város területén kívül eső gátakhoz a várostól hivatalosan semminemű se­gélyt nem kivántak. A városi hatóság a hozzá inté­zett megkeresések folytán azonnal kellően intézkedett s a legszigorúbb büntetés terhe alatt tetemes közmunka­erőt rendelt ki a gázmunkálatokhoz. Már egy hete na­gyobb mérvben foly a munka a város rovására. Az ter­mészetes, hogy a polgármester egyedül a maga hatalmá­ból nem intézkedett önkényesen a város munkaerejé­vel, hanem csak az illetékes közigazgatási közegek közvetítésével. Ha tekintjük, hogy városunkban jelenleg köztudomás szerint oly elemek vannak felül, a­melyek a magyarság iránt a legmelegebb példás rokonszenvvel viseltetnek , feltűnő lesz visszás volta annak az Ak­i-

Next