Ellenőr, 1881. november (13. évfolyam, 549-603. szám)

1881-11-08 / 561. szám

HE. évfolyam. — 561 szám__ Egyes szám ára 4 kr» Budapesst, kedd, november 8. 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre .........20 forint — kr. Félévre ...............................I­­ . 10 . — „ Évnegyedre • . ..........................5. — , Egy hónapra ........ 1»­BO , Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön­­­írt jár évnegyeden­int Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap- utczA 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­ utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bér­mentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó­ hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó­hivatala által nyugtázott számla elle­nében fizetendő. Budapest, november 7.­­ A Pasteur-féle védoltási kisérlet a léptafog ellen Kapuváron. Midőn Pasteur a hírneves franczia tudós hónapok előtt közzétette nagy horderejű találmányát, hogy a lép­tajog ellen védoltás által sikerrel lehet védekezni, a ha­zai lapok azonnal csikkeket szenteltek annak, s hang­súlyozták, hogy a kísérletek megtétele hazánkban is óhajtandó. Ja­­sajtóban nyilvánított ezen óhajt csakhamar tel­jesülés követte, mert báró Berg Gusztáv úr, a kapuvári uradalom igazgatója azonnal érintkezésbe lépett Pasteur úrral, a­ki szívélyes válaszban megköszönvén a figyel­met, melyben találmánya nálunk Magyarországban része­sült, Ígéretet tett, hogy vagy maga jó, vagy első assis­­tensét fogja elküldeni Kapuvárra a kísérletek megtétele végett és egyúttal jelezte azt is, hogy hány próba állatra lenne szüksége. Báró Berg­er e tárgyban időközben előterjesztést tett a földmivelési miniszter úrnak és ki­sérlet helyéül a kapuvári béruradalom öntési pusztá­ját felajánlotta. A miniszter úr igen kegyesen fo­gadta ezen ajánlatot és megígérte, hogy a buda­pesti állat­gyógyintézet telepén szintén kilátásba vett kísérletek megindítása után Pasteur úr Kapuvárra fog jönni, a mondott védoltási próbák eszközlésére, határidőül szeptember 28-át tűzvén ki. — Pasteur közbe­jött okok miatt személyesen nem jöhetvén, assis­­tense Thuillier úr dr. Azary Ákos állatgyógyintézeti tanár úrnak, mint a kormány megbízottjának kísére­tében a jelzett napon meg is érkezett. Valamint a ma­gas kormány, úgy a kapuvári uradalom igazgatósága hírlapok, levelek és szóbeli üzenetek által érintkezésbe tette magát a gazdaközöséggel és felhívta az érdek­lődőket ezen védoltás kísérletein megjelenésre és annak tanulmányozására. A felhívásnak volt is szép sikere, mert a kísérle­tekhez 14 vármegye és 3 sz. k. városból sőt a szom­széd Alsó-Ausztriából is érkeztek szakértő gazdák és állatorvosok, kiket az uradalmi igazgatóság vendégsze­­retőleg iparkodott a szükségesekkel ellátni és a hely­színére vitetni. A kisérlet a várva-várt napon az Öntési pusztán foganatosíttatott. Mielőtt annak leírásához fognék, azok iránti tekin­tetből, kik e kérdéssel még nem foglalkoztak, szüksé­gesnek tartom Pasteur úrnak a nemzetközi congressus alkalmával Londonban tartott nagyérdekű előadásából kivonataiig azt közölni, a­mit ezen kísérletekről felol­vasott: A lépfenét Francziaországban charbonnak, Angol­­országban lépráznak, Oroszországban szibériai vésznek nevezik. Ezen betegség tudvalevőleg inficiálás által ter­jed és a kór okát alsóbb szervezetek, úgynevezett mikro­­biumok okozzák. A lépfenében elhullott állatok vérében ezen mikrobiumok átlátszó, többé-kevésbé körvonala­zott fonalak alakjában találhatók. Ezek mesterséges uton is állíthatók elő. Ha egy hegyes üvegpálcza segé­lyével lépfenében elhullott állatnak véréből egy cseppet tiszta tyúklevesbe teszünk, miután 115° C-ig hevítve csirképtelenné tettük, akkor ezen mikrobiumok a leves­ben tovább kezdenek fejlődni. Ezen mesterségesen előállított mikrobiumok teljesen egyenlők a valódiakkal. Ha ezen vért, vagy a mester­ségesen előállított mikrobiumokat szabad levegőnek ki­­teszszük, akkor 48 óra múlva spórák képződnek, me­lyek többé vagy kevésbé szabályos fekvésben a fonalak hosszában foglalnak helyet. Lassankint a spórák és fo­nalak közti összefüggés megszűnik és az egész egy nagy spóra tömeggé olvad. Ha ezen spórákat ismét csírázni engedjük, akkor ismét azon fonálszerű képződ­mény tárul szemeink elé, a­melyben a spórák képződ­tek. Úgy az első, mint a második spóra cultura által inficiált állatok ugyanazon hatást mutatják, ugyanis el­hullanak. Újabb időben Pasteur ily másodszerű képződ­ményeket azon vermekben fedezett fel, melyekben a lépfenében elhullott dögök voltak elásva és ezek ép oly virulensek (csirázók) voltak, mint az imént lépfenében elhullott állatok vérében talált mikrobiumok. Pasteur által be is lett bizonyítva, hogy a lépfenét előidéző csirmag­­vak az elásásra szolgált dögökből földi­giliszták által ho­zatnak a felszínre, és hogy ezen körülményből magya­rázható meg az egész betegségnek képződése és tova­terjedése. Pasteur oltóanyagul gyengített lépfene-mikro­­biumokat használ, azaz oly anyagot, mely képes a betegségnek gyengébb lefolyását előidézni. Mi módon le­het ily gyengített mikrobiomokat előállítani? Igen nagy nehézségekre találunk, ha ezeket a levegő elenyének behatása által iparkodunk előállítani hasonló módon, mint ez a baromfi-kolera oltó­anyagánál történik. A lépfene csizmagja a levegő elenye által nem befolyásol­­tatik, minélfogva gyengített lépfene-mikrobiumok előállí­tására azon utat kell választani, hogy a mikrobiumokat megakadályozzuk, hogy spórákat képezhessenek. Tyúk­­levesben a lépfene csirája 45° C-nál már nem tenyészt­hető, azonban 42—43°-nál azok tenyésztése könnyen megy. Ezen körülmények mellett a mikrobiumok pusz­tító spórákat nem képezhetnek, 42—43° C-nál tehát spó­ráktól teljesen ment baktériumokat elő lehet állítani a leve­gővel való érintkezés fentartása mellett. 4—5 hét alatt az így előállított mikrobiumok mérges hatásukat teljesen elvesztik. Ezen idő előtt tehát tenyésztés által gyengített mikro­biumokat lehet előállítani. Ezen gyengített mikrobiumok a lépfene ellen hathatós oltóanyagot szolgáltatnak. Ed­dig Pasteur Londonban tartott felolvasása; folytatom már most a kapuvári uradalomban történt kísérletek leírását. Kísérletül ki volt állítva 20 drb különféle korú szarvasmarha, melyeknek fele magyar fajú, fele pedig a nyugoti fajtához tartozik és 100 drb merino birka. Az első védoltás szeptember 28 án történt meg, a midőn a szarvasmarhák közül 14 darabba — fele magyar, fele nyugoti fajú, — a juhok közül pedig 50 darabba ol­­tatott be. Ez utóbbiak füleibe az azonosság megálla­pítása végett, veréssel egy 4-es taetoriroztatott be. Ezen időközben a kapuvári uradalom veszkényi ispánságának juhnyája között uralgott a lépfene, külö­nösen egy falka ürü közt, melyek az osli hanyi legelőn jártak, nagyobb mérvű elhullás történt. Az uradalmi igazgatóság tehát ezen 489 darabból álló falkát is ön­tésre hajtatta és a védoltást rajta eszközöltetni kérte. E kérelemnek Thuillier úr szívesen engedett, a megmaradt oltó­anyagból 267 dbot be is oltott, 222 db pedig oltat­lanul maradt. Megjegyezvén még, miszerint 5 darab kioltatlan juhot a lépfenében elhullottak hulláján beke­rítve tartottak és etettek, takarmányul répa, árpa pely­vával, azok vérével befecskendezve nyujtatott nekik. A beoltás egy kis fecskendő segélyével történt, a szarvasmarháknál a jobboldal váll tájékán, a két ujj által képezett ránczba, a juhoknál ellenben a hátsó c­omb benső felületén eszközöltetett. A fecskendő űrtartalma 1 köbcentimétert tesz ki és épen elégséges 3 szarvasmarha vagy 6 birka be­oltására. A második beoltásig, mely október 10-ére tűzetett ki, a kísérletül felállított szarvasmarhák és juhok közül egy sem esett el, sőt változás sem mutatkozott rajtuk. A nagy 489 drbból álló falkából azonban az első beol­tás után mindjárt 1 drb, később pedig 2 drb, összesen három, a beoltatlanokból pedig 1 drb lépfenében el­hullott. Október 10 én foganatosíttatott a második beoltás, ekkor erősebb oltóanyag használtatott, melynek hatása már­­ az első védoltás nélkül halást hozó lehet. Ugyan­azon kísérleti állatok oltattak be, melyek első ízben, csakhogy most a bal váll, illetőleg a bal c­omb belső felén történt az oltás. Az első alkalommal a nagy fal­kából be nem oltottak közül 6 drb jub a második al­kalommal használt oltószerrel fecskendeztettek be kí­­sérletképen. A második oltás után a szarvasmarhákon, egy nyugati fajú kivételével, (melynek első ballába a máso­dik napon, hol a beoltás történt, kissé megmereve­dett, és arra sántított is, de harmadnapra teljesen ki­épült) mi változás sem volt észlelhető.­­ Nem ily sze­rencsésen folyt le az oltás a birkáknál, mert már októ­ber 12-én a beoltott 50 drbból elhullott 1 drb, 13-án 1 drb, 14-én 2 drb, 17-én 1 drb, a 264 drbból okt. 12-én elhullott 1 drb, okt. 13 án 4 drb, okt. 14-én 1 drb, okt. 15-én 3 drb, október 17-én 1 drb, összesen a beoltott 50 darabból elhullott 5 darab, a 264 darabból 10 darab, vagyis 10%, és 3, 10 % főátlagban 4% %. A bonczolás, mely minden egyes esetben legnagyobb lelkiismeretességgel és többek jelenlétében történt, lép­fenét constatált. — Elhullott még ezen kívül az 50-es falkából október 21-én egy dr. beoltott, de ez szív­vizi betegségben. Mindezen elhullások dr. Azary tanár urnak esetről esetre azonnal be is jelentettek. Azonkívül a 264-es falkából 14 db megsántult, kettő közüi­ök el is hullt (a 10 között) és a beoltási helyeken nagy és gengedékes daganat merült fel. Ily esetek után, megvalljuk, némi kétely támadt bennünk és maguk Thuillier és dr. Azary urak is egé­szen meg voltak tepetve a kedvezőtlen eredmény által. Kételyeik voltak az állatok azonossága, úgy a felett is, hogy a bonczolásnál a látlelet talán nem felelt meg egé­szen a valóságnak, de miután a bőröket megvizsgálták, valamint a sántáknál egy darabnak sebéből genyt, tes­téből pedig vért vettek ki s ezeket górcsövezték, úgy vélekedének, hogy a második beoltáskor a nyitva tar­tott folyadék közé piszok hullhatott, vagy ugyanez az oltás alkalmával a fecskendő által juthatott be s meg­fertőzvén a vért, okozta a lépfenét és igy a nem épen sikeres kísérletet. Ezek után a harmadik beoltásra vagyis megmér­­gezési kísérletre a 20 db szarvasmarha és a 94 db kí­sérlet­ juh maradott, a kísérlet okt. 22-én történt meg. Ez alkalommal egy darab egy éves sertésbe is kísérle­tül beoltatott a lépfene méreg. Nagy kíváncsisággal és izgatott érdeklődéssel néz­tünk a nagy nap elé, melyen szentesítést nyerend oly találmány (a tudomány terén vívmány), a­mely alkal­mas az állattenyésztés terén epochát előidézni. Hartmann úr bábolnai állami főállatorvos, jeles szakférfiú, a kisbéri szinte állami főállatorvossal a hely­színére öntésre már október 23-án reggel kiment, hogy az állatokon megfigyelje az egyes előforduló tü­neteket. November 2-án a megmaradott 2 drb oltatlan juh­­ból egyik már elhullott, a másik még él ugyan, de igen bágyadt. A szarvasmarhák mind egészségesek, ámbár a 8-ik számú nagyon sovány és egyre fogy. Az 5 drb és kísérleti 6 drb birka mai napig élnek és rajtuk mi változás sem észlelhető. Ez az eredménye eddig a Kapuváron történt Pasteur-féle beoltási kísérleteknek. Az inficiált sértésnél, mely mai napig tökéletesen egészséges, el kell fogadnunk Thuillier úr tanát, hogy a sertéseknél a vérnek nevezett és gyakran halálos kime­netelű baj nem lépfene, hanem orbáncz. Ezt biz­tosan tudva úgy hiszem a kezelési gyógymód is vál­tozni fog. Üdvözölnünk kell ezen nagyszerű tudományos vív­mányt, mely mint thesis tökéletes, habár a kiviteli mód a gyakorlat terén még némi kinálni valót hagy hátra. — Áldást hozóvá fog válni az állattenyésztés és igy a gazdászat körében, mert az alap megvan s azt csak tökéletesíteni és fejleszteni kell. Kapuvárott, 1881. november 2-án. Az uradalmi tiszttartóság jelentése után SUGÁR SÁNDOR, uradalmi főszámvevő, vámoztatott. A pénzügyminiszter legújabban elrendelte, hogy e fe­ték tekintettel nagyobbára vámmentes és cse­kély értékű alkatrészeire 100 kgkint 3 forinttal vámol­tassák. A budapesti teherpályaudvar és a malmok össze­köttetésére szolgáló vasúti vágányoknak malonrendőri bejárását — mint a „Pester Corresponded“ értesül — a főfelügyelőség a miniszter meghagyásából folyó hó 14-én elrendelte, melyre az érdekelt malomtulajdonoso­­kon kívül a főváros, továbbá a közmunkatanács és az államvasutak igazgatósága meghívottak. „Iparosü­gyi Közlöny“ czím alatt hetenkint meg­jelenő iparlapot indított meg Deésen Havas Gyula Szolnok-doboka megyei tisztviselő. A november 1-én megjelent mutatványszám változatos és érdekes tartal­mánál fogva ajánljuk e lapot főleg az iparosok figyel­mébe. A mutatványszám tartalma: Felhívás előfizetésre. — Önsegély az ipar terén. Tussai Gábortól. — Ipari moz­galmak. — Honi ipar és a testületek. Bíró Antaltól. — Az iparos ifjúság. K. Nagy Sándortól. — A kolozsvári kiállítás ügyéhez. Endes Dánieltől. — Bethleni szövő­székről. Sebestyén Józseftől. — Romániából Vándory Lajostól. — Iparü­gyi irodalom. — Vegyes. — Munka­adók rovata. — Szerkesztői üzenet. — Tárcza. A sév­­resi porczellán-gyár. Eredeti párisi tudósítás Mándoki Jenőtől. A lap január 1-én indul meg. Előfizetési ára egész évre 5 frt. Az előfizetési pénz a szerkesztő ne­vére czímezve Deésre küldendő. KÖZLEMÉNYEK: A magyarországi gyarmatáru kereskedőknek teg­nap megalakult országos szövetkezete, az országos ér­tekezleten elfogadott indítványoknak keresztülvitelét már ma tényleg megkezdette. Nagy tevékenységet fejtenek ki a kiküldött bizottsági tagok, főleg H­u­b­e­n a­z elnök, Mauthner és Deil alelnökök, kik már az egyes felterjesztések szövegezését megkezdették; nem kevésbé tevékenyek az országos értekezlet volt jegyzői P­i­n­­kász és Steiner, kik az országos értekezlet irodai munkálatait már befejezték. Az értekezlet együtt volt vidéki tagjai, részben már elutaztak, részben, ma hagy­ják el a fővárost. A végrehajtó bizottság tagjai még né­hány napig itt maradnak, hogy a teendőket végezzék. Az orsz. magy. iparegyesület kézműipari szakosz­tálya kedden f. é. november hó 8-án délután 5 órakor az egyesület helyiségében (Ferencziek bazárja I. emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Tár­gyak: 1. Elnöki jelentés. 2. Felhívás az egyesületi díszéremre való ajánlás tárgyában. 3. Ipari tárgyak be­mutatása. Vámilleték leszállítása. A kereskedelmi forgalom­ban újabban megjelent, leginkább vasúti kocsik festé­sére használt poralakban előforduló Quincestre-féle fes­ték, mely Francziaországból hozatik be, eddig 10 írttal d­ra­ «las­ági és italét­­ivalósitfssek. Nagyvárad, nov. 3. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Az őszi vetemények betakarításával mindenkép meg va­gyunk akadva. Mert nem elég, hogy a majdnem három hétig tartott esőzés, mely az utolsó három nap alatt szakadó záporrá fajult, a földeket át-meg átjárván, átalános ned­vességet vont maga után, s most már rothasztani kezdi a veteményeket; a ma reggelre esett hó s a nyomában következett fagy is károsan hat minden künn levő ve­­teményre. Ma már száraz, de egészen télies időnk van, elannyira, hogy a virradóra hullott hó, a verőfényes helyek kivételével, megmaradt s a sár szilárddá fagyott. Jellemző a hirtelen beállott drágaságra nézve, hogy egy zsák krumpli­t írt, s minden főzelék ez arányban drá­gult meg, s még jó, ha minden zöldség pocsékká nem válik. A szőlő sincs bevermelve még, s félő, hogy la­posabb helyeken az őszi vetések is megsemmisültek. De erről ez idő szerint bizonyosat még nem tudunk, s csak közelebb szolgálunk hiteles tudósítással. Orosháza, nov. 5. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Há­rom hét óta esik az eső, ennek következtében gazdá­ink az őszi munkálatokkal nagyon elmaradtak, különö­sen a nagyobb uradalmakban alig végezték el az őszi vetés felét. Tegnap reggel megszűnt az eső, fagyott, a hőmérő 4 fokot mutatott a fagypont alatt, egész nap tiszta, hideg járt. A gabonaüzlet vontatott, a behozatal a rosz utak­­ következtében csekély, az üzlet csak a kereskedők kész­letére szorítkozik. Áraink: búza minőség szerint 73— 74 kgos 11.40—11.50 frt, 75—76 kgos 11.70—11.90 frt, takarmányárpa 6.80—7.00, rozs 7.80 — 8.00 frt, csö­ves tengeri 3 30—3.50 frt, tengeri májusi szállításra 5 70—5.80 frt. Debreczen, nov. 3-án. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) — B. — Gazdáink egyik bajból a másikba esnek. Ok­tóber első felében a hosszantartó száraz idő a talajt annyira megkeményítette, hogy a szántást-vetést megne­hezítette, sőt kötött talajon lehetetlenné tette. Október második felében pedig megindult az eső, és két hétig nem szünetelt, m­íg ma reggel tökéletes téli tájkép le­pett meg bennünket: fagyos utakkal, jégcsapos és zuz­­marás háztetőkkel és falombokkal. Az őszi vetésből még igen sok van bevégzetlen, a kukoricza némely helyen le sincs törve, másokon le van ugyan törve, de két hét óta ott fekszik a szabadban, esőben, elszállítatlanul, a burgundi répának nagy része pedig szinte a földön a fagynak kitéve. A situatió némely gazdája majdnem kétségbeejtő, különösen azokra nézve, akik ily jókori téli időre sem takarmányról, sem óvó hajlékról nem gondoskodtak. Ma egész napon nem emelkedett­ a hév­mérő, a borongós ég pedig havat jelez. P.­Pél, nov. 5. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Végre megszűnt az öt hét óta tartó eső, s két nap óta a hő­mérőben fagyponton alul áll a higany. Hogy az eső mennyi kárt tett, azt még határozottan megmondani nem lehet, mert ha a beállt fagy tartós lesz, akkor a kár sokra fog rúgni, mert még sok helyen a répa s a krum­pli a földben van vagy már meg van szedve, de a föl­deken künn van s úgy a fagy által tönkre tétetnek, úgy szinte az öreg szemű (magyar) tengeri, melynek cso­­mája a csővel van összefagyva, miért is teljesen lehe­tetlen szedni s amúgy sem tökéletesen érett a száron fog elrothadni. Sok helyen még az őszi vetést sem vé­gezték el, de oly hely is van, hol még egy ötödrész vetetlen. Állatjaink sokat szenvedtek az esőzések miatt, mert öt hét óta csak egy pár órát tölthettek a legelőn miért is kénytelenek voltunk őket istállóban etetni, azt pedig minden gazda tudja, hogy ily eljárás mellett min­den juh leromlik, takarmányunk pedig igen kevés van s igy egész télen kénytelenek leszünk juhainkat szemes takarmánynyal tartani, holott tavaly még uj évkor is ki­jártak. A korai vetéseken rozsda mutatkozik. A sok esőnek csak az az egy haszna van, hogy az egereket nagyobbrészt elpusztította. Az idei év máris sokkal rosszabb mint a tavalyi volt. ilobaniyai sertésitalet. * A sertéskereskedelmi csarnok jelentésű. — november 7. Az üzlet változatlan. Magyar Öreg nehéz 56 kr, fiatal nehéz 57­­*—58 kr, közép 57 %—58 kr, közép 57­/a—58, könnyű 58 kr, szedett közép 55—56 krajczár, könnyű 55—56 kr. Romániai bakonyi közép 57—58 kr átmeneti, könnyű 57—58 kr átmeneti, eredeti nehéz 55 '/3 — 56 kr átmeneti, könnyű 54l/a—55 */a kr átmeneti, szerbiai nehéz 58l/a kr átmeneti, közép 57—57­/a kr átmeneti, könnyű 56—57 kr átmeneti. Földtehermentesitési kötvények sorsolása. (A záradéktalan kötelezvények 49-dik, a záradékosok 29-dik sorsolása.) (Folytatás). Sopronyi szelvényes kötelezvények. 50 frtos: 2 18 128 299 881 391 468 524 806 859 893 1451 1510 1531 1856 1887 1936 1976 2064 2204 sz. 3759 3783 3788 4068 4211 4383 4404 4466 4475 4509 4541 sz. 1000 frtos. 153 203 447 501 552 849 871 919 925 (kisorsoltatott 500 írttal) 950 957 1178 1219 1342 1367 1542 1570 1603 1617 1737 1742 1768 1795 1846 1975 2003 2009 2306 2489 2564 2605 2693 2695 2715 3204 3219 3221 3285 3400 3519 3561 3599 3624 3643 3727 3741 3797 3816 3971 4492 4640 4720 4756 4886 4908 4924 4994 5291 5725 5739 5767 6114 6126 6299 6377 6475 6641 6917 7063 7073 7332 7339 7396 7456 7465 7803 7850 7926 8010 8144 8212 8236 8281 8306 8428 8432 8481 8570 8619 8681 8791 8868 9104 9155 9273 9390 9452 9455 9530 10773 10797 10805 11037 11141 11184 11192 11448 11550 11668 11674 11726 12031 12475 12483 12497 12509 12518 12831 12870 12876 12880 12964 13091 13142 13146 13224 13343 13367 13441 13517 13529 13613 13615 13639 13645 13691 13734 13764 13806 13965 14039 14071 , 14170 14321 14465 14522 14609 14786 14791 14883 14944 14963 15060 15107 15113 15163 15355 15417 15480 15564 15718 15841 15882 15921 15969 16069 16074 16150 16171 16386 16423 16678 16827 17056 17121 17162 17298 17411 17415 17425 17503 17517 17691 17719 17785 17861 17990 18036 18199 18245 18273 18292 18479 18521 18589 18599 18679 18704 19414 19422 19454 19524 19527 19600 19682 sz. 5000 frtos: 183 260 274 353 452 480 740 sz. 10.000 frtos: 82 140 293 364 487 514 632 815 1097 1161 1652 1982 2092 2114 2149 2333 sz. A. betűsök: 576 sz. 840 frt, 695 sz. 1160 frt, 1065 sz. 10.000 frt, 1336 sz. 100 frt, 1414 sz. 200 frt, 1418 sz. 50 frt, 1435 sz. 50 frt, 1436 sz. 3000 frt, 1660 sz. 100000 frt (kisoroltatott 38.100 frttal) 1813 sz. 2800 frt, 1949 sz. 400 frt. Pozsonyi szelvényes kötelezvények: 50 frtos: 298 1137 1362 1371 1482 1871 2332 2351 2444 2662 2840 sz.*1 100 frtos: 100 177 313 343 355 397 453 598 644 896 909 1093 1161 1251 1563 1632 1799 1873 1942 2555 2572 2859 3057 3069 3102 3108 3117 3212 3275 3581 3631 3707 3732 4063 4381 4437 4536 4557 4558 4566 5228­­5261 5280 5395 5406 5654 5908 6230 6236 6280 6297 6334 6358 6698 6735 6739 6761 6887 6954 7046 7145 7413 7547 7597 7629 7638 8044 8223 8294 8384 8393 8475 8512 8571 8645 8957 9147 9273 9274 9300 9460 9746 9905 9986 10348 10595 10609 10737 10770 10881 10882 10973 11023 11076 11077 11115 11168 11244 11515 11577 11634 11647 11964 12084 12611 12652 12745 12994 13115 13168 13327 13411 13512 13520 13623 13745 13828 14008 14197 14293 14313 14381 14496 14814 14860 14939 14995 15061 15117 15149 15341 15361 15403 15621 15820 15975 16136 16182 16243 16268 16495 16504 16517 16526 16544 16969 17020 17108 17328 17352 17558 szám: 500 frtos: 7 269 345 396 435 504 629 673 747 849 1162 1194 1415 1437 1584 1605 1671 1676 1774 1796 1801 1968 2004 2124 2185 2431 2523 2540 2542 2979 3278 3407 3469 3596 3807 szám. 1000 frtos: 59 380 405 1118 1288 1353 1393 1406 1543 1616 1690 1792 1870 1899 2097 2396 2489 2498 2585 2841 2850 2941 3096 3426 3623 3632 3693 3814 3859 3860 3886 4041 4063 4215 4255 4277 4404 4525 4572 4576 4578 4732 5007 5020 5029 5094 5106 5125 5156 5322 5341 5751 5773 5821 5827 5884 5944 5952 5989 6026 6224 6292 6313 6486 6563 6662 6776 7319 7338 7375 7669 7746 7755 7787 7885 8048 8673 8712 8785 8833 8986 8998 9006 9015 9112 9315 9320 9370 9400 9119 9450 9454 9544 9649 9844 10096 10139 10166 10238 10278 10283 10345 10388 10432 10530 10548 10705 10800 10811 10858 10898 10904 10913 10983 11091 11175 11194 11224 11389 11552 11639 (kisorsoltatott 800 írttal) 11915 11995 12065 sz. 5000 frtos: 172 296 304 321 398 558 686 801 929 931 932 975 sz. 10.000 frtos: 334 417 (kisorsoltatott 2850 frttal) 478 602 793 800 1154 1251 1266 sz. A betűsök: 28 sz. 47500 frt, 260 sz. 300 frt, 271 sz. 4030 frt, 521 sz. 1050 frt, 531 sz. 9470 frt, 874 sz. 2000 frt, 1121 sz. 100 frt, 1266 sz. 2000 frt, 1373 sz. 15380 frt, 1409 sz. 500 frt, 1469 sz. 9370 frt. (Vége következik.) ICO íriás: 86 91 157 306 362 376 468 502 531 623 769 1176 1379 1392 1414 1533 1564 1617 1655 1838 1853 1968 1988 1991 2480 2519 2537 3170 3444 3450 3543 3627 3685 3918 3929 3965 4135 4187 4316 4319 4419 5248 5360 5483 5769 5848 6080 6265 6470 6527 6535 6602 6722 6749 6764 6864 6868 6924 6940 6997 7027 7036 7182 7498 7607 7661 7714 7743 7781 7834 7854 7960 8430 8585 8617 8684 8710 8728 8878 8968 8974 9023 9037 9043 9247 9263 9295 9488 9656 9699 9708 9753 9858 9968 9983 10023 10155 10198 10200 10209 10637 10703 10774 10838 10852 10856 10885 11187 11253 11296 11415 11441 11465 11505 11528 12189 12305 12424 12461 12486 12532 12583 12711 12843 12883 12926 13009 13092 13346 13543 13645 13729 13799 13943 13945 13946 13966 14061 14289 14372 14590 14853 14964 15076 15089 15103 15106 15144 15180 15341 15413 15557 15685 15688 15817 15914 15934 16088 16127 16396 16457 16548 16595 16679 16848 16873 16877 17029 17055 17101 17136 17180 17278 17324 17360 17400 17469 17484 17550 17563 17581 17627 17660 17820 sz. 500 frtos: 46 49 120 125 148 186 221 421 597 650 818 843 852 871 1101 1213 1299 1331 1367 1413 1417 1480 1496 1541 1587 1600 1788 1814 1944 1988 2036 2060 2156 2167 2253 2433 2488 2612 2653 3028 3044 3090 3135 3139 3520 3565 3620 3632 3662 3757 Budapesti áru- és értéktőzsde. November 7. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma jól volt kínálva, el­adók belenyugodtak abba, hogy az utolsó árakból ismét néhány krajczárt kell engedniük, mert áruikon túl akartak adni, malmaink ezt felhasználva, mintegy 20,000 métermázsát vásároltak. A többi gabonaneműek csekély forgalom mellett változatlanok.­­ Határidőre a hangulat lanyha, elkelt usancebuza tavaszra 20,000 mm. 12 frt 75 kr és 12 frt 70 kr között, este 12 frt 70 kr pénz és áru zárult. A Bánáti tengeri 1882 kr május júniusra eladatott 10,000 mm. 7 frt 24 kr és 7 forint 20 kr között, este 7 forint 20 kr pénz és áru zárult. Usanc­zak Győrben átvéve tavaszra elkelt 1400 mm. 8 frt 30 kron. — Berlinben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde, Esti tőzsde. A mozgalom és a forgalom ma délután egyaránt csekély mérvű volt. Uj ár. jár. 89.95—89.90, Pa­­pirj. 89.05—89. Gyengébben zárulva. Oszt­. bitel­. 368.20 — 367.60 — 367.75 igen csendesen. Iparbank 80. Egyéb értékpapírok nem em­­líttettek.

Next