Ellenőr, 1881. december (13. évfolyam, 604-657. szám)

1881-12-01 / 604. szám

ML évfolyam. — 604. szám ________Egyes szám ara 4 kr._______Budapest, csütörtök, deczember L 1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre ......... 20 forint — kr. Félévre............................... 2 . 10 , — „ évnegyedre • ..............................5 „ — B Egy hónapra..................................1 „ 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési Áron felül, külön 1 frt jár évnegyedünkint Al előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­ntcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap­ utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. A Hirdetésekért járó díj csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla elle­nében fizetendő. Budapest, november 30. A talajjavítás­ és vízszabályozási hitelügy jogi szervezéséről.*) A mezőgazdasági állapotok javításának egyik leg­fontosabb feltétele, hogy a földbirtokos a jószágon szük­séges gazdasági javítások keresztülvitele czéljából meg­felelő­ és czélszerű hitelt nyerjen. Áttekintvén azon in­tézményeken, melyek czélja a gazdasági javításokra szükséges hitel megszerzése, azt tapasztaljuk, hogy e hi­tel nem pusztán személyi hitel, mert a hitelező nem a földbirtokos személyes fizetési képességét és készségét latolgatja, midőn az említett czélokra kölcsönt nyújt, annak ingóságaira és gazdasági fölszereléseire nincs te­kintettel, hanem egyúttal valóságos és effektív biztosíté­kokat köt ki, vagy nyer a törvények különös határoz­­mányainál fogva, melyek jogát az állagában javított tárgyra, illetőleg annak a melioratió folytán támadt ér­tékszaporodására föntartják és megóvják. Jogi szempontból tekintve e kérdést, világos, hogy a kölcsönök mindenekelőtt törvényes szabályok által biztosítandók, akár az állam, akár valamely hitelintézet nyújtsa azokat, mert a­mily kétségtelen és valóságos jelzáloggal felérő biztosságot nyújtanak e kölcsönök ak­kor, ha czélszerű törvények kellő fedezésükről és vé­delmükről gondoskodnak, és oly veszélynek tennék ki a hitelezőket, ha ezek egyedül az adósok személyébe bízva, a létrejövő munkálat reménye fejében adnának kölcsönt, holott esetleg e kölcsön nem is a czélba vett javításra fordíttatik, hanem adós által vagy improduk­­tíve elköltetik, vagy egészen más czéljaira szolgál. Természetes, hogy ha a földbirtokosnak tehermen­tes és tulajdon ingatlanai vannak, melyeket kész is jel­zálogul lekötni, akkor a biztosítás módja igen egyszerű, mert a nyújtott kölcsön rendes jelzálog által fog bizto­síttatni. A talajjavítási munkálatok czéljából Francziaor­­szágban a földbirtokosok igen gyakran egyesületekké alakulnak. Ezen közhasznú egyesületek szerkezetét és működési irányát Francziaországban több rendbeli külö­nös törvények határozzák meg, melyek közül legneveze­tesebb az 1865. június 21-én kelt törvény a földbirto­kosok szövetkezeteiről (sur les associations syndicates). E törvény szerint a társulatok sokféle czélokra alakul­hatnak, mindkül a következők vannak megnevezve: a tenger és más vizek elleni védelem, csatornák és vizi utak szabályozása, mocsárak kiszárítása, rétöntözés, alagcsövezés stb. Ugyanezen általános elvi törvény, melynek intézkedései igen gyakorlati irányúak s nálunk is alapul szolgálhatnának , meghatározza a szövetkezet megalakulási módját, a tagok részvételét, mely esetleg kényszerített is lehet, azon földbirtokosnak, ki a szö­vetkezetbe lépni nem akar, fentartatván a jog, a mun­kálati területkörben őt megillető birtokokat törvényes kártalanítás mellett elhagyni. Megállapítja továbbá a szövetkezet igazgatási módját, és az ingatlan tulajdon képviseletét a szövetkezeti közgyűléseken. A syndica­te saját ingatlanait jelzálogul felajánlhatja, tehát jelzá­­logadós is lehet, de viszont hitelező is tagjaival szem­ben, az által, hogy nekik kölcsönöket vagy előlegeket nyújt, és ezek tekintetében magát viszont az ő birto­kaikon biztosíttatja. *) Belgiumban a Code Napoleon fönnidézett szaka­szának intézkedése megtartatott ugyan, de egyúttal két pontra nézve kibővittetett. Ugyanis az 1851. decz. 16-án kelt jelzálogi és átiratási törvény 27. szakasza a Code Napoleon kiváltságát kiterjeszti azon munkálatra nézve is, melyeknek czélja a talajnak termőképessé tétele (défricher des terres) és a mocsárak kiszá­rítása (dessécher des marais). E munkálatok ugyan eddig sem voltak kizárva a Code 2103. szaka­szában biztosított kiváltságos zálogjogok köréből, de a belga törvényhozás, tekintettel a talajjavítási munkála­tok nagy előrehaladására, azokat most különösen meg­­említette. Nehogy pedig a kiváltságos zálogjog a már bejegyzett hitelezők kárára váljék, elrendelte azt is, hogy a szakértők által teljesítendő első szemlére vagyis jegyzőkönyv felvételre (midőn az ingatlanoknak a javí­tás előtti állapota puhatoltatik ki) a bejegyzett hitelezők mind meghivassanak, hogy ott jogérdekeiket kellőkép megvédhessé. Ennélfogva a kiváltságos zálogjog való­sággal csak a munkálat folytán előállott értékszaporo­­dásra fog szoríttatni, nem pedig az egész fekvőség érté­kére és így a bekeblezett előző hitelezők érdekei meg­­­valnak. E szabályok fő előnye abban áll, hogy a földbirto­kos részére, a kívánt talajjavítási hitelt biztosítják, a nélkül azonban, hogy a már bejegyzett hitelezők jogait sértenék. Németországban a földbirtokosi corporatiók eszméje meglehetősen ki van fejtve; itt különösen a l­e­­csapolási és öntözési műveletek könyítése volt a czél, mely kiindulási pontul szolgált. Szászországban a belügyminisztérium már egy érdekelt földbirtokos kíván­sága folytán is megalakíthat ily associatiót; az 1843-iki porosz törvény szerint, ilyennek alakítása kényszerrel is történhetik. Bajorországban szükség esetén a többség előlegezi a költségeket a leszavazott kisebbség részére, mely az esetben, ha a vállalatnak óhajtott sikere nem lett, a költségek megtérítését is kívánhatja. Az ily munkálatok czéljából fölvett kölcsönök ak­ként biztosíttatnak, hogy a földbirtoknak a vállalat foly­tán keletkezett értékszaporulata már a kölcsön-engedé­­lyezés alkalmával közösen elfogadott mérv szerint meg­­osztatik a vállalkozó és a földtulajdonos közt oly mó­don, hogy a földbirtokra reálteherként bizonyos összeg vettetik ki, mely eladásoknál a vevőre is átszáll, vagy pedig akképen, hogy a megbecsült értéktöbbletnek bizo­nyos hányada a vállalkozó részére leköttetik, és annak kiegyenlítése akár tőkevisszafizetés által, akár terület­­engedés alakjában történik. Vannak egyes hitelintézetek, melyek talajjavítási czélokra is nyújtanak kölcsönöket, ilyen pl. a Deutsche Grundcreditbank Gothában, mely ily esetben magára vál­lalhatja a munkálatok végrehajtását is. Kiváló figyelmet érdemel azonban a Drezdában *) Töredék szerzőnek a külföldi jelzálogi és telekkönyvi in­tézményekről irt utazási jelentéséből. A „Nemzetgazdasági Szemle“ után. ..) Boi du 17 juillet 1856. art. 4. §. Francziaországban még több intézet létezik, mely talajjavitási kölcsönökkel foglalkozik. Ilyen­ a „Compagnie Nationale des Canaux Agricoles“ (6 millió alaptőkével), mely a munkálatokat maga is végrehajtatja. székelő szász országos földjavítási járadékbank (Landes- Cultur-Bentenbank), mint kizárólag a talajjavítás czél­jából felállított, államilag kezelést a maga nemében min­taszerű intézmény. E járadékintézet eredetileg (az 1861. november 26 iki törvény szerint) csakis vízszabályozások, továbbá lecsapolások és öntözések czéljából állíttatott fel, azon­ban az 1872. június 1-én kelt törvény kiterjesztette működési körét a lecsapolás keresztülvitele czéljából szükséges más közérdekű építkezésekre, valamint a községi határon belül létesítendő új utak beépítési mun­kálataira is. (Bestrassungs-Anlagen). A kölcsön járadék­levelekben adatik, viszont az adós megfelelő járadékot fizet, a kölcsönnek kiszolgáltatása előtt azonban a „meg­váltások és birtokelkülönítések czéljából felállított főbi­zottmányok“ a czélbavett vállalattól esetleg várható hasznot, valamint a vállalatra szükséges költségek ösz­­szegét is megvizsgálják, és a járadékbanknak erről je­lentést tesznek; ha a járadékbank a kérvényt elfogadja, akkor az illető járadéki összeg a telek vagy jelzálogkönyvbe bejegyeztetik. Ha a telekkönyvben már bekeblezett hitele­zők fordulnak elő , akkor a járadéknak, mint reáltehernek bejegyzése csak az ő beleegyezésükkel történhetik, ki­véve, ha a járadék valamely vízszabályozási munkálat keresztülviteléből eredt volna; utóbbi esetben a jelzá­logos hitelezők beleegyezése nem szükséges, mert az ily társulat részére fizetendő járulékok már az 1855. aug. 15 -i törvény 9. §-a szerint magát az ingatlant terhelő nyilvános természetű tartozásoknak lettek ki­­j­elentve. A „Landesculturrentenbank“ igazgatása szoros kapcsolatban áll a „Landrentenbank“-kal. Ez utóbbi szintén országos intézet, és czélja a földtehermentesítés közvetítése és a fennállott hűbér-viszonyokból eredő megváltásoknak, szintúgy a birtokelkülönítéseknek és tagosításoknak is megkönnyebbítése. E közhasznú inté­zet az 1832. márcz. 12-ki törvény alapján keletkezett, és igazgatása három, a fejedelem által kinevezett biz­tosra van bízva. Mindkét bank költségvetése az állam­költségvetésbe van fölvéve; a Landesculturrentenbank járadéklevelei 4°/0-ot kamatoznak, és egyikét képezik a legkeresettebb papíroknak. Még fontosabb ennél tárgyamra nézve azon törvény, melyet a porosz országgyűlés a talajjavítási bankok lé­tesítése tárgyában 1879-ben alkotott. Összefoglalva azon eredményeket, melyeket a talajjavítási hitelügy jelen állása körül Német-, Francziaországban, valamint Bel­giumban tett tanulmányaim után deducáltam, azokat rö­viden a következő négy pontban sorolom elő : 1. A talajjavítás czéljából nyújtott kölcsön enge­délyezésekor az érték meghatározásánál, nemcsak a fekvőségek mostani tényleges értéke, hanem azon érték­­többlet is figyelembe vehető, mely a munkálatok befe­jezése folytán elő fog állani. II. Ennek folytán ilyen esetekben az engedélye­zett kölcsön összege egyszerre ki nem adatik, hanem a munkálatok előhaladása szerint akként, hogy a végösz­­szeg és a végszámadás csak csak a teljes befejezés után adható ki. Ugyanezen elvet tartalmazza az alap­csövezés tárgyában a franczia kormány által 1858. szept. 23-án kiadott rendelet is. III. Tekintve, hogy a munkálatok folytán igen gyakran a fekvőségek értéke tartósan javul, és e lénye­ges értéknövekvés a jelzálogos hitelezőkre is előnyös teend, a talajjavítási kölcsönöknek ily esetekben bizo­nyos feltételek mellett kiváltságos és előnyös rangsoro­zatot lehet biztosítani. E tekintetben azonban a már be­keblezett hitelezőknek meghallgatása szükséges, vala­mint egyéb feltételek teljesítése is. IV. Végre miután a talajjavítási kölcsönök későbbi biztossága s fedezete szempontjából a munkálatok állandó jó karban tartása lényegesen szükséges, a köl­csönadó hitelintézetnek ellenőrzési, valamint azon joga van, hogy a később szükséges fenntartási munkálatokat ő maga is adós költségén saját belátása szerint eszkö­zöltetheti. KÖZLEMÉNYEK. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztálya tegnap d. u. 5 órakor gömöri Szontagh Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyben mindenekelőtt Légrády Ká­­rolynak a már régebben odaítélt diszérem és okmány ünnepiesen kézbesittetett. A napirend első tárgya 3 gyár­telep kijelölése az egyesület diszérmével leendő kitünte­tés végett. Ajánlatba hozatott a jelen volt tagok által 6 különböző czég, ezek közül titkos szavazás utján követ­kező 3 czég nyerte a többséget, mely czégek tehát az osztály részéről az országos iparegyesületnek kitünteté­sére ajánltatnak, s gyáraik bizottságilag meg fognak vizsgáltatni; e czégek következők: Leithner és társai szövő és kötő gyárosok czége, Szladeky Ignácz pénz­­szekrény gyáros és Stümmer Frigyes czukorka gyáros c­ége. Ezután minden egyes kitüntetendő gyár megvizs­gálására egy-egy külön bizottság neveztetett ki. A na­pirend második tárgya volt a szakosztály munkapro­­grammjának megbeszélése. E tárgyban elfogadtatott Mud­­rony Soma indítványa, mely szerint a még nem szer­vezkedett csoportok felszólítandók lennének a szer­vezkedésre, s e csoportba vonassák be a kötő és szövő iparág is; a működésre megkérendő egyének iránt az elnökség tesz a jövő ülésen jelentést. Boden­­dorfer Mihály vasgyári képviselő indítványára a vasipar is belevonatott a csoportosításba, s ez iparágnál is moz­galom megindítása határoztatott. Mudrony ajánlja még a vasúti tarifák kidolgozását, és hogy a katonai s ható­sági szükségletek szállítása iránt is tegye meg a szak­osztály a lépéseket, melyek szükségesek lesznek, vagyis e két tárgyat is a f. évi téli idény munka­programm­­jába vegye fel. A tett két irányú munka a programmba felvétetett. A Bodendorfer pótlólag értesíti a szakosz­tályt, hogy a vasúti tarifát a vas­érczkövek és faszén­­szállítmányoknál jövő évtől 30%-al leszállítja a magyar állampálya, örvendetes tudomásul vétetett. — Az orszá­gos magyar iparegyesület építés és épí­­tésipari szakosztálya ma d. u. Piaszer Antal elnöklete alatt tartott ülést. Piaszer Antal értekezett a karácsonyi kiállításról, egészben véve nem tartja azt si­kerültnek, s különösen elítéli a központi háziipar-egylet fafaragványait. A felolvasás meg fog jelenni az egylet közlönyében. Ezután egy óvatok terveire kiírt pályá­zat eredményéről létetett jelentés. A pályadíjat V­a­­sady Ferencz fővárosi iparrajztanár nyerte meg. Új helyi érdekű vasút, Szerencsről Tállyának és Abaúj-Szántónak, Garadna vagy Novaj felé építendő vasút tárgyában folyó hó 13 án tartatott egy értekezlet Tállyán Ahsbabs Leo országgyűlési képviselő házában. Ezen, körülbelül 5 mértföldnyi hosszú vasútvonal Sze­rencsről, a­mely a volt tiszai vasút és az északkeleti vasút keresztezési pontja, — kiindulván, az összekötte­tést észak — Kassa — felé, mely most Miskolcznak egy nagy (45 kilométernyi) területet teszen, annyival meg­rövidítené és a tállya szántói vidéknek tetemes helyi forgalmát is közvetítené, mely két város területéről évenkint átlagban 25.000 hordó szállittatik el. Az 1880. évi 31. t.-cz. számos előnyöket biztosit a vicinális vas­utak részére, nevezetesen az államvasutak indóházaikat ingyen használatra átengedik a kiindulási ponton, az építéshez szükségelt anyagot mérsékelt áron szállítják, az építés maga, habár rendes szélességű vágányra vannak berendezve, a vicinális vasutaknál sokkal olcsóbban eszkö­zölhető ; végre a megyei közmunka­erő is részben rájuk fordítható. Az érdekelt vidék nagybirtokosai, két város: Tállya és Szántó, végre a két megyei hatóság Abaúj és Zemplén, bizonyosan mindent meg fognak tenni ezen vasútvonal kiépítéséhez, mely kivéve egy, a Hernádon átvezetendő hidat, nagyobb technikai nehézségekbe nem fog ütközni. A kisajátításra nézve kívánatos volna — írja a „Zemplén“ — ha a birtokosok, kiknek földjei a vasút által érintetni fognak, a kisajátításért járó össze­get a vasút részvényeiben elfogadnák; ez a terv valósí­tását nagyban könnyítené. Egyelőre az említett értekez­letben elhatároztatott, azon terveket, melyeket a volt tiszai vasút még az ötvenes években, a midőn a vasút Tokajról eredetileg egyenesen Kassának terveztetett, — készittettet, a magyar királyi államvasutak igazgatósá­gától beszerezni, ugyanattól az adatokat is kikérni az áru mennyiségek felől, melyek Debreczen felől és az északkeleti vasút vonalán jőve Szerencsről Kassának észak felé mennek, melyek esetleg ezen új összekötő vonalon szállíttatnának, é­s végre a jelen értekezleten még képviselve nem volt környékbeli nagy­birtokoso­kat részvétre felszólítani. A deczember vége felé tar­tandó értekezletnek a beszerzendő részletes adatok be fognak mutattatni és azután az előmunkálatok lesznek foganatba veendők. Óriási porczellánföld-telep Magyarországon. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter átira­­tilag értesítette a m. kir. földtani intézetet, hogy Torda- Aranyos­ megyében (Erdély) Szind község határában óriás kiterjedésű, kimeríthetetlen porczellánföld- (kaolin) telepre bukkantak, s egyszersmind a kolozsvári keres­kedelmi és iparkamara útján mutatványt küldött be az intézetnek tudományos meghatározás végett. Miután a földtani intézet vegytani laboratóriummal nem bír, a mutatványt vegyelemzés végett az állatorvosi tanintézet vegyműhelyébe küldte át, hol most dolgoznak annak analysálásán. Ha az anyag jónak s feldolgozásra alkal­masnak bizonyul, annyival fontosabb ennek a kaolin­telepnek fölfedezése hazai iparunkra, mivel a porczel­­lánföldnek eddigelé nálunk alig egy pár lelhelye isme­retes s ott is csak kis mennyiségben fordul elő. A magyar gyarmatáru-kereskedők november hó 5. és 6-án tartott országos értekezlete által annak elnök­sége azzal bízatott meg, hogy a P­énzügyminisztériumnál lépéseket tegyen az iránt, hogy addig is, míg a fogyasz­tási adók egésze tárgyában a szövetség emlékiratilag fog eljárni, a kivitelnél tapasztalt sérelmek minél előbb be­­szüntettessenek, illetőleg az azok alapjául szolgáló kivi­teli rendelkezések megváltoztassanak. Az értekezlet el­nöksége ezen megbízatás értelmében egy részletes ja­vaslatot dolgozott ki a fenforgó kérdésre vonatkozólag s e javaslatot közölte az illetékes testületekkel azon ké­relemmel, hogy e javaslatot az érdekelt tagtársak által tartandó értekezleten megbeszélés tárgyává tenni s vé­leményüket, legkésőbb f. é. deczember hó 5 ig (Buda­pest, V. Erzsébet tér 8. sz. a. fekvő szövetségi iroda czíme alatt) közölni szíveskedjék. Később érkező vélemények, miután az óhajtott módosításoknak jövő évi január hó 1-én leendő életbeléptetése czéloztatik, nem vétetnek figyelembe. Buda­győri vasút. A „W. Tagblatt“ ma azon hírt közli, hogy a Magyar Leszámítoló és pénzváltóbank nevében Széll Kálmán ajánlatot nyújtott be a buda­­győri vasút építésére. A bank hajlandó a vasutat a ki­­építés után az államnak átadni. Feltételül azt kötötte ki a bank, hogy a kormány támogassa a közraktárak lé­tesítését Győrött, a­melyek általi segíteni akarnak Győr nagy gabona-kereskedelmén. Értesülésünk szerint e hír teljesen alaptalan. A halászat és a postaforgalom Németországban. Hogy minő nevezetes iparág már a halászat Németor­szágban, arról a többi közt a postaforgalom is tesz tanúságot. A múlt (1880) évi hivatalos kimutatás sze­rint Németország főpostaigazgatóságánál a halászati üzem érdekében 10, a legfőbb halászati kerületről fel­adatott: csomag 715.160, keresztkötés alatti küldemény 918.870, postautalvány 415.716, 3,899.540 márka ér­tékben. Első helyen áll e tekintetben Schleswig-Hol­stein és különösen Kiel városa, honnan összesen 433.500 halküldemény küldetett szét, és pedig el lett küldve 1,194.500 kg hering, 449 700 kg. sprott-hal, 324.300 kg flunder, 188.000 kg angolna, 21.000 kg. dorsch, 7 900 kg. butthal, 3.700 kg. makár, 3.500 kg. tinnhal, 9.700 kg. szarvashal, 2.100 kg. rák, 1000 kg. tőkehal. Kiel után még Schleswig-Holsteinban fő Ottensen városa. A többi a halászati ipar tekintetében még különös figye­lemre méltó városok a következők: Wismar 9.800 hal­­küldeménynyel, Rostok 3.500-al, Barth 18.000-rel, Stral­sund 9.050-el, Greifswald 6.200, Stettin 9000, Cöslin 6900, Swinemunde 5000, Heringsdorf 2300, Kolberg 2200, Stolp 4250 (21,460 kg. lazacz), Danzig 4050, Elbing 2600, Königsberg 6000, Memel 1200, Nikolaiken 5320, Rusz 2150, Geestemünde 3260, Nordeney 2330 és Emden 3600 postaküldeménynyel. A fővárosi szesz- és likőr-gyárosok társulata nov. 29-én d. u. 4 órakor a budapesti szatócs-ipartársulat helyiségében, az összes szatócs-ipartársulatok kiküldött­jeivel egyetemben, Adler Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyben a gyárosokkal közöltetett azon folya­modvány, melyet a korlátolt pálinkamérési engedélylye bírók a fővárosi tanácshoz nyújtottak be, s felkérették a gyárosok, hogy e kérvényt a saját részükről benyúj­tandó folyamodványnyal pártolják. E felhívásnak a gyá­rosok nem csak hogy szívesen engedtek, de még ezen felül kebelükből egy küldöttséget neveztek ki, melynek feladata az ez ügyben netalán szükségessé válandó te­endők elintézése. A bizottság tagjaivá választottak: Ad­ler Károly, Diviáczky János, Behr Berthold, Szegedi - Láncz Ferencz, Grauer Miksa, Spuller Károly és Fro Antal. A Horvát-Szlavonországok területén használatban lévő horvát-német szövegű ló és marhalevél-űrlapok helyett 1882. január­­­től kezdve magyar szöveggel is ellátott Űrlapok jönnek forgalomba. A jelenleg forga­lomban lévők 1882. évi márczius 31-dikéig használ­hatók. A „Gazdakörében ma este Virág Vincze ur tar­tott előadást a mezőgazdaságról általában. Előadása egészben báró H­o­r­s­z­k­y László kitűnő cseh mező­gazda gazdasági rendszerének ismertetése volt. Horszky László báró mint egészen szegény ember kezdte pályá­ját, s mint jószágkezelő oly hírre tett szert Csehország­ban, hogy legutóbb egyszerre 14 nagy uradalomnak volt jószágkormányzója s körülbelül 4 millió értékű vagyont szerzett. Az előadó mint segédtiszt működött Horszky László mellett, teljesen ismerős azzal a rend­szerrel, melylyel Horszky képes volt egy-egy jószágtest évi termelését néhány év alatt két háromszorosra emelni. Az értekező elő is sorolta azokat az elveket, módokat és eszközöket, melyekkel Horszky az eredményt elérte. Szólott a trágyatermelés, trágyázás, szántás, vetés, ara­tás, répatenyésztés stbnél követett eljárásáról, ismertette a különféle gépeket, melyeket Horszky feltalált. Elő­adása általános helyesléssel fogadtatott és Somssich Pál a kör nevében köszönetét fejezte ki az értekezőnek: Azienda Assicuratrice. Mai reggeli lapunk egyik bukaresti távirata azt jelenti, hogy a román kormány az Azienda Assicuratrice biztosító társulatnak a további üzletet megtiltotta Romániában. Felkérettünk annak kijelentésére, hogy e hír alaptalan. A németalföld osztrák-magyar kötelék díjszabás III. részéhez i. é. deczember hó 1 én a VII. sz. pótlék lép hatályba. Ezen pótlék Zülphen (hollandiai vasút) a ha­sonnevű németalföldi államvasút állomására nézve érvé­nyes díjtételekkel, valamint Budapest-dunaparti teher­pályaudvar állomás a Budapest tételekkel való felvéte­­lt, aszalt alma és körte a 2-ik számú kivételes díjsza­básba való besorozását, a 6. sz. kivételes díjszabás czímének megváltoztatását Cziffer állomásnak felvétele a 7a és 7b számú gabona díjszabásba, végre a kilo­méter mutató és nyomdahiba helyesbítéseket tartalmaz. Példányok a m. kir. államvasutak díjszabási ügyosz­tályában kaphatók. A franczia kereskedelmi utazók által behozott áru­mustrák vámkezelése ügyében a pénzügyminiszter ren­deletileg figyelmeztette a vámhivatalokat, hogy azok a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott bánásmód szerint vámmentesek. Halászati kiállítás. Edinburgban (Skócziában) 1882. évi ápril havában halászati kiállítás lesz. Minden országból lehet kiállítani. A kiállítás tárgyául minden­féle a halászathoz tartozó eszközt elfogadnak: igy be­küldhetők a halas tavak fényképei, tervei, mintái, há­lók, horgok, s ezek rudai akár édes vizi, akár tengeri halászatra használtatnak, minden egyéb gépek, élő s szárított, s kitömött halak és vizi szárnyasok gyűjtemé­nye ; sózott, füstölt és befőtt halak, haltartók mintái, ködjelzők, halászbárkáknak való fáklyák stb. Kérdé­sekre választ ad Young Archibald úr, biztos Edinburg­ban 22. Royal Circus. Az amsterdami nemzetközi gyarmatáru-kiállítás, mely az 1883-dik év nyarán lesz megtartandó, a gyar­mati termelvényeken kívül fel fogja ölelni mindazon európai termelvényeket és iparczikkeket is, melyek a tengerentúli tartományokba való kivitelre alkalmasak. A kiállítás ezen tulaj­donképeni keretén kívül terveztetik még a művészet tárgyainak egy visszatekintő kiállítása és több mezőgazdasági és kertészeti külön kiállítás, melyekhez tudományos tárgyú nemzetközi értekezletek fognak csatlakozni. A kiállítás részletei iránt, a­mennyi­ben azok ez idő szerint már megállapítják, készségesen nyújt felvilágosítást a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara irodája (tőzsde­épület, II. emelet) a délelőtti hi­vatalos órákban. A kamara egyszersmind constatálni óhajtván azt, várjon hazánkban mutatkozik-e élénkebb érdeklődés ezen kiállítás iránt, felkéri mindazokat, kik abban esetleg részt akarnak venni, hogy ez iránti szán­dékukról a kamarát szóval vagy írásban értesíteni szí­veskedjenek. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedői csarnok jelentése. — november 30. Az üzlet lanyha. Magyar öreg nehéz 56 kr, fiatal nehéz 57 7*—58 kr, közép 56 Wa—57 kr, könnyű 57 kr. Szedett közép 52 —54 kr, könnyű 52—53 kr. Romániai bakonyi közép 567a—57 kr átmeneti. Eredeti nehéz 53—54 kr átmeneti, könnyű 51 — 53 kr átmeneti, szerbiai nehéz 56­72—57 kr, átmeneti közép 55—56 kr átmeneti, könnyű 54—55 kr átmeneti. Gazdasági és üzleti tudósítások. H.-M.-Vásárhely, nov. 29. (Az „Ellenőr“ tudósí­tása.) A múlt havi nagy esőzések s az e havi fagyok következtében alapos volt az aggodalom, hogy az őszi munkálatokat nem lehet teljesen bevégezni. De már három hét óta oly pompás, enyhe és napos időjárásunk van, hogy a mulasztásokat helyre lehetett pótolni. Az őszi vetések nagyszerűen keltek ki, csak betakaróra volna szükségük. A készlet szerfölött csekély, az utak járhatatlanok, az eladók tartózkodók, a fogyasztók nem szívesen vásárolnak, ezek az üzlettelenség okai Áraink névlegesek: búza 76­/2—77 klgr. 11.90 — 12 frt, takar­mányárpa 7.20—7.25 frt, új tengeri 5.40—5.50 frt, április-májusi szállításra 6—6.20 frt. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 30. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) B’jzát ma csak olcsóbb áron lehetett eladni, malmaink követeléseinek a tulajdonosok eleget tenni nem akartak, minek következtében a forgalom nagyon csekély volt. — A többi gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat csendes, usancelouza tavaszra elkelt 15000 mm. 12 frt 5 kr és 12 frt között, este 12 frt 5 kron zárult, mint pénz és áru. — Bánáti tengeri 1882-ki május-juniusra eladatott 10000 mm. 7 frt 3 kr és 7 frt között, este 7 frton zárult, mint pénz és áru. — Usancezab tavaszra Győrben átvéve 8 frt 20 kr. — Berlinben ma a gabona­árak 11­2 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. Esti tőzsde. A délutáni üzlet egész a leg­utolsó perczig felette tétlenül folyt le. Osztr. részv­ára 362,60 volt mozdulatlanul. Később azonban jobb hírek szállongtak, főleg a pá­risi piaczról azt jelentik, hogy a kormány a járadék conversióját és a vasutak államosítását elnapolta, a­mi igen kellemes hatást gyakorolt. Uj ar. jár. igen keresve 90.37-re emelkedtek , de papirj. 90.50-en tétlenül maradtak. Osztrák hitelr. 362.60-ról 363.50-re emelkedtek. A helyzet szilárd.

Next