Ellenzék, 1881. január-június (2. évfolyam, 1-147. szám)

1881-01-01 / 1. szám

I­I Január 1. •‘»ac v lí kézbji >*«• , . ok". iudajestro ’i ti 'áse fö. f-* ' l«tt • jó: a Kolozsi megye kiizgy­ülése, (Eis! nap dec. 26.) Az első n.­­ tárgyalásairól tegnap hozott referádánkat még a következővel egészítjük ki : Az alispáni hiva­lhoz 13893 egy darab jött be jegyzőkönyvre, s ebből csak 150 var, el- ! látatlan. A pénztári kezelt* semmi kivánni vejét ' sec Lagy fenn. ! 'T'. Un már ez indokL-.. a‘ arodottségünk mely '1|na atun kivál' - 'I *szt‘ v°. vMt. Anderwert eredetileg mega is a­­zr.bad­­elini árt legszélsőbb árnyalatához tartó vC, mely - 1­ 1 a’ tban, midőn a szövetségi tanács tagjává lett konfliktusba került. A „Bund“ czimü lap aki­­ket írja erről : Midőn a­­ tanács biz­tyos socialistikus áskálódások melyek a országot a barátságos szám*­ államokkal konfliktusba honi fenyegetők, k­öteltségsírü ko­­moly­sággal fellépett: ezzel mese­szadt a jó vi­szony Ander11 Oit s a racuu_­­s ■ • t közt. Azóta úgy a­­ me .z olasz és franczia Svájcz ra­dikális kt .lón . .ratikus gyűlölettel s makacs szívóssággal uh­özték. A m­i a szövetségi tanácsban e pártnak nem tetszett, ezt ú frand a vélt renegát­nak rótták fel. Személyes gyengeségek, melyek­től végre is egy halandó sem bent, mértéktele­nül felfuvattak és minden lehetős verzióban pub­­licáltattak. Midőn 1881-re szövetségi elnökké vá­lasztatott, a radikális párt a szövetség tanácsok­ban a szavazattól való tüntető tartózkodással érez­tette vele kegyvesztett voltát, lett politika, bará­tai bizalmatlanságának e jele kétségkívül ilyen sértő Anderwertet. A választás után nagy sátva támadt a sajtó egy részében. Az új szövetségi el­nököt tollal és rajzonnal tényleg a sárba gázolták. Az illető sajtó ez alkalommal oly elvadulást és brutalitást mutatott, mely minden becsületes sváj­­czi embernek arczába kergeti a vért. Anderwert hátrahagyott levele e szavakkal végződik: „Ők akarták feláldoztatásomat , legyen meg nekik.“ A szerencsétlen elnök vagyoni viszonyai a legnagyobb rendben maradtak. A bonczolás tetemes szervi­­változásokat tüntetett ki az agyvelőben ; az agy­velő és a nagy ütőerek elcsontosodását s tetemes szívtágulást, úgy, hogy Angerwertnek az utóbbi napokban uralkodott szellemi elernyedése és me­­lancholikus hangulata igen könnyen érthető. Mi­dőn ekkor a „Nebelspalter“, az „Andelfinger Volksblatt", a „Züricher Post“ támadásai jöttek, a testileg és szellemileg leteg ember nem volt eléggé képes az ellenállásra, s áldozatává lett a lelkiismeretlen sajtó támadásainak. Ugyanez alkalomból azonban a „Neue Zü­richer Zeitung“ így ír : Betegvelejű emberről, ki szellemi erejét tűrni látja, kinek az orvosok a legrosszabbat , agylágyulás és bárgyuságot helyezték kilátásba, nem lehet vitatkozni, midőn ez tetteiben beszámíthatatlan, tulizgatott, és el­veszti annak tudatát, a mivel állásának és hazá­jának tartozik. Az állam legelső emberét más mér­tékkel lehet és kell mérni, mint a magán­embert. Jellemes és tiszta öntudatu embernek­­ jobb példát kellett volna adni s tényekkel bebizonyítani, hogy magasan áll az ily durvaságok fölött. A ki ily támadások elől visszahátrál, gyönge ember, s ilyen soha se álljon államnak élére.“ Görög határkérdés. Erre a legújabb „keleti kérdésre“ és a vá­lasztott bíróság kérdésére vonatkozó hírek nagyon zavarosak. Berlinből Írják a Pol. Korr.-nak 27-ről : A porta egy bizottság a helyszínére kiküldését, Angolország új értekezlet összehívását akarja ja­vasolni, míg más hírek szerint minden hatalom elfogadta a választott bíróságra vonatkozó javas­latot a Németországtól szükségesnek jelzett felté­telek mellett. E feltételek legfontosabbja, hogy t. i. Törökország és Görögország kijelentsék készsé­güket, hogy a választott bíróság ítéletének alá fogják magukat vetni, alig fog beteljesedhetni.­­ Athénben eddig mindig úgy nyilatkoztak, hogy az 1879-ki berlini értekezlet által Görögország ja­vára tett engedményekből nem engednek egy hajszálnyit sem. A szultán sem akar engedni jo­gaiból. Mindamellett még valószínű, hogy a vitás felek egyike elfogadja a választott bíróságra vo­natkozó javaslatot. Azt hinné az ember, hogy a porta érdekében van a választott bíróság elfogadá­sa, mert majdnem bizonyos, hogy a választott bí­róság az 1879-ki értekezlet határozmányait a por­ta javára fogja megváltoztatni. Görögország csak a háborúban keres orvoslást. Athénben azt köve­telik, hogy Európa az 1­879-ki értekezlet határoza­tainak teljesítéséért szálljon síkra, de nem remé­­lik, hogy Európa ezt meg is tegye. Ily viszonyok közt a háborút látják mentő eszköznek, mivel re­mélik, hogy győzni fognak. Csakhogy ez a remény nagyon vérmes és a játék igen veszélyes. Számítanak segítségre is, de kik fognak a görögöknek segíteni. Csak Angliát és F­rancziaországot lehet tekintetbe venni Ang­lia annyiban, a­mennyiben a görög elemet arra akarja használni, hogy az oroszoknak a Közép­tenger felé való előnyomulásukat gátolja. De Ang­lia segítsége nagyon bizonytalan. Föltéve, hogy a görögök vesztenének, békéért kellene könyör s rögniök s ha a porta okos mérsékletet tapasita-­l irántuk. Angolországra nézve nem volna közvet­’ ’ ' “1 Természettsra, ez eset­\ '’ % butulása Konstantinápolybao nö , . c. 1­­roszor­szág ellensége a görö«­De azért Konstantinápoly még nem .ez' ill, . keleti kérdés bizonyos idő­­ volna halasztva, s annak egy ténye­­/ágra nézve kedvezőtlen kel­etbe ér, nem ragadna fegyvert. A görög vószínűleg nem okozva Angolország­­pont a Gladstone miniszterium­ buká­­iddig nem következik be. I)c ha ez megtörténik, akkor Görögország annyira angp­­­id, hogy megteszi azt, a­mit ma lel : jelent ki. t. I. leteszi a fegyvert, mi- *“• • volna. így tehát a török-görög h­úr­­c »dinf^zésére nézve nagyon f.intos mo­jen* ír. « s, hogy meddig marad a Gladstone­Marhalevél .2,bS' darab i. litt/tt­ett k, ©» TFODATiOM eo MfTV^ÖTET Irodalmunk 1880 ban. Az „Egyetértés“ érdekes visszapillantást vet a magyar irodalomra az 1880. évben. A vissza­pillantást azzal vezeti be, hogy a magyar re­gényirodalom emelése érdekében az év ele­jén üdvös mozgalom indult volt meg Jókai kez­deményezésére. De az üdvös mozgalom, szépiro­dalmunk nem kis hátrányára, megmaradt phrazis­­nak. Elenyészett Jókai apellác­iójának mégis volt eredménye. Egy kis mozgolódást idézett elő az által, hogy fölhívta ügyeimet a külföldi selejtes és erkölcste­len irodalmi gyártmányokra, melyeket a magyar közönség közt nyakra-főre terjesztenek s elfogat­­ják azokkal a mi jeles kiadóink által egészen ’­lagon hagyott helyet, s olvasni valót visz közönség nyakára. A füzetes vállalatok á­­porodnak. A könyvek és olvasmányok szerzési módja kiterjedt komoly, tüd­vekre és könnyű olvasmányokra K­ Aigner Lajos, a Révai tor­hal­mi füzeteket indítottak meg, éyeket, elbeszéléseket, verset és­ r­észietek­ben. Ezek elég jól kéz .sokat. Sőt harmadik regény• váll?’ g „Humorisz­*kus könyvtár“ ezt látszik, hogy a pa*ns olvasmáo' de szoruljon és Paul Kock ' .,ő emléke fölgalváni­záltassér_­a ere nem vagyunk ki­váncsiak. Szép.U­jazanunkban most is Jókaié a koszo­rú, s legyen ;s az minél tovább. Akár­mennyit akár­meddig mindig biztosítva számára, annyi borostyám ültetett már eddig. Három re­gényt írt ez évben . „Tegnap“ saját politikai lapjában jelent meg,a „Mater Pétert“ most kezd­te el a Révai-féle negényvilágban“.­­Az „Asz­­szony kisért“, az „Üstödén“ jutott először az olvasni va­k közé, s a­n Aigner adta ki a „Magyar regénycsarnokban. Napi­lapjaink közül a­­príeti Napló“, a „Magyarország“ és az „Egyezés“ közöltek még eredeti regényeket. Ezek közül önállólag csak a „Magyarország“-ban megjelent „Simund párbaja“ jutott könyvpiaczra, két vastag kötti­en. Szerzője, ifj. Ábrányi Kornél, egyike tehetséges íróink­nak. De ez a társadalmi regénye pongy-,eft és ne­ kézkes. Megjelentek még a következő regények : „Viktória“, 3 kötet, irta Vasvári Fericz. (Arad) „Apa és leány” Sziklai Jánostól. „Alaranyhaju asszony“, Gőz ’’ Degrétől, Beniczkyné­ Bajza Lenké* ' ’sztárh­egyes la­pokban jel , e ezek még kiadója v­ika Lajostól közöl mi­czhii eredeti re­gényt. G­y pár egény uj ki­adást ért. Eu.w _,ezni való egy év alatt regényirodalmunk. Költészetünk Arany „Toldiszerelmé“-nek sugáraiban sütkérezett, mely a mű­ év végén de­rült föl. Arany „Aristophanes“ frditásában az idén megjelent két kötetét is büssén helyezhet­jük a mérlegbe. Sárosy Gyula össes költeményei­nek kiadását Aigner ép most nyitotta meg; ugyanő a régi irodaloml­an tiszteltreméltó Vitko­­vics Mihály költeményeit is kiadh. Ezek a múlt költészetére vonatkoznak. A veterán Pados János­tól „Myrius lombok“ az ötvenes években megje­lent költemények új kiadása, a még korábbi év­tizedekben kultivált­­ futtákban írva. Szász Ge­ra „Újabb költeményei“, melyeket egy kötetben a Petőfi-társaság épen nost adott ki, a legtartal­masabb kötet újabb lyr­i költészetünk könyvei közt. Báró Pongrácz Emi „újabb költeményei“ nem nagyon csattogó caklóink közt az elején említhető. Jön azután a következő czimjegyzék: „Dalok“ Bagyik Ferencrél ; „Dalok a tengerről* Kompolthy Tivadartól , „fatvarista dalok“, melyek­ben vidámság nyilvánul névtelenül jelent meg. „Éjszakák“, Somló Sád­ortól, „Költemények,“ Nagy Károly­tól, (Debpczen.) „Költemények,“ Szalay Sándortól. (Kanizs.) „Karola költeményei“ (Pozsony.) Várjuk Vajda Jánosnak sajtó alatt í­ró költeményeit. Endrődi Sándor a u­ra­­tásával tett kísérletet, s igy a kis Vi­rga Gyu­la költeményeinek sajtó­iból kiker­ülését nem­ny nap múltára jelentik az m szók. Az akadémia és Kisfaludy-társaság verses pályázatai meddők ma­radtak. Az akadémia Marczibányi-féle jutalmára pályázott s leginkább fölemlitett „Szép Ilonka“ az Aigner féle „Szépirodalmi csónakokban“ fog megjelenni. F parses­orinr-dr. Széchy Ká­roly műve és az akaduniai királya írugár íranya miatt ítélték el. Szépirodalmi rangkból jókora vaskos ,és vál­­t tozíttc- taizima kötetet idolt a Kisfaludy-társa­­ság ti Szász Károly ául szerkesztett szegedi­­ „Arfizkönyvbtín­.“ Smltsük meg itt ugyanc tár­ : I­su.az „ Évkönyvei“ is. I Petoá-társaság Balázs Sándortól adott ki egy kötetet „Elbeszélések“ J czim altat­t es Száaz Ver­tól egy tragodik­át, „Sro­­landnét“, melyben a lyrii és epykai rész kereke­­­­dik a dráva a fölé. Bwse„ a Petőfi-társaság kiadá­­s­­ábán Teleki Sándortól Emlékeim“, akár mint­­ elmés rajzok, akkár mint namoire. Hamar végére ju­­tunk a novellákn­ak és kisebb prózai sz­irodal­­m­i műveknek, ha még ilsoroljuk, hogy Csiky (­­fti­­ként „Elbeszélések«, P.«-*161 m­á­.*fil IIi .jiir.n ,T:’,Tflle-vi­­, ! ' „Mindenütt és sehol* czimen apróbb rajzolt úgynevezett csevegések, Mathózer Mártontól H soncz) igénytelen .Elbeszélések“ jelentek meg! És a­mit itt felsoroltunk, ez nemcsak nitr­­ából összeállított vonásait adja szépirodalmuot­­nak. Irodalmunk bármely ága gazdagabb evvél. Nagyot emelkedett e memoire-irodalom, mely­ben meglehetős szegényes állapotunk egyszerr­­ gyarapodott számos emlékirattal. Kossuth „Ira­ki a személyes élmények 6lj krónikája, mely a zénetirásnak is forrásmüve marad, még p2(1­5) nemcsak hazai viszonyainkra, nemcsak történt adalokra, hanem a fenséges szellemre is. A többi eralékirati művekben nem ily nagy és nem igy tükröződnek le, de azért érdekesek. Itt van Teleki Sándortól ,Em­­melynek kiad­sát még folyatja a Pető­­­rsazág; Pulszky Ferencztől „Életem és kor r­­m“, Frankenburgtól „Bécsi élményei“, melyek a szerző memoirájait egészítik ki, Jakab Elektől „Szabadságharczunk története“ és Molnár György­től „Világos előtt“ szintén személyes benyomá­sok hatásait eszközük. Művészet- és társadalom­történeti szempont­ból nincs eddig érdekesb könyvünk, mint „Déry­né naplója.“ Kazinczy Ferencztől is csak most jelent meg végre életrajzi műve, irodalom­történeti for­rásaink növelésére : „Pályám emlkülete.“ Itt áttér az „Egyetértés“ történel­mi, jogtudományi, te­rm­é­szet­tudományi, ar­cheológiai és tanügyi» irodalmunknak­ 1880-ban világot látott productumaira s ismertetését e sza­vakkal rekeszti be. A mozg­­konyság kisebb vagy nagyobb mér­tékben mind a irányban nyilvánul, sok téren ör­vendetesen növekszik. Az olvasók közönyéről so­kat lehet tággan­ hallani, s ebben van is iigazság, de az is igaz, hogy a nagy közönség figyelmét egyszerre,oly sok felé fölhívják, hogy a közöny vádjából mindenesetre le kell számítani a közön­ség túlságos igénybevételét. A sok hírlap, a politikai küzde­mek a szorosan vett irodalomnak soha sem kedveznek, de nagyon sokat tes*0^ az érdeklődő közön­se növekedésére. * * Emléktábla. Hug^ Victor születéshelyét Besançonban emléktáb­­sul jelölte meg a fran­­cziák rokonszenve. — V ^leplezés nagy ünnepé­lyesség közt folyt le. Hugót, az ünnepély alatt barátja Meurice Pál k­iviselte. Este a színházban Stamband Alfréd Josztá! - 'ők a közoktatásügyi minisztériumban ünne­n b- Jászét mondott, majd díszelőadás volt. 4e * Mayi'a’’ —*»-«•-*0.,a művésznő. Farkas Adelnek hívják azt a szép f­a , hölgyet, a­ki czimbalomjátékával tavaly­ban sok babért aratott, s a ki az idén is megídv,­t kapott angol hangversenyeken való közreműl­éirére. Az ifjú művésznőt, Bertók Sándor tandr­­a walesi herczeg, a ki hallgatta játék .■ m­. v*i -­egdicsérte. Jelenleg Farkas Adél kisass­ó­­­pesten tar­tózkodik. * * Az „Arad és Vidéké ek­­feesztője újévtől kezdve Varga János arai véd (a Babark­ könyvének szerzője) lesz. Bor­­­ci Nán­­dor visszatér a fővárosba. Sümegi ” lesz a nevezett lap segéd-szerkesztője. * * * Sarah Bernhardt szerem­ viszályai czimü röpirat jelent meg egy szép 'cggel ,­w- Yorkban. Óriási hirdető kocsi haladt át a és utczáin, négy ló vonta kábító, siketítő cső ge,ty, - csörömpöléssel. A kocsira a mondott c is óriási hetükkel írva. Számtalan gyerkőc, eddig csak az újonnan feltalált kitűnő fél'-', pomádé, nadrágszij, mesterséges vaj stb h­u- t tartalmazó czédulákat szórogatták szét közöt­ségben, most e vonzó s bár indiskrét zit­nnc biró röpiratokat adogatta potom áron, csak 2 centen. A röpirat minden oldalán négy- or-' ször verik az olvasó fejébe, ho^y Sarah k* ~r harolt a világ legnagyobb­­‘vesznője, a tra királynőié a ^^szto testi brinya mellé is , un teremtés, a ki valaha deszkára le­vett^A mi szerelmi viszonyait illeti, a­mit leg­inkább kíván tudni az olvasó, a röpirat szerint azokkal csak mellékesen, majdnem akarata elle­nére foglalkozott, a mennyiben kérdéses testi ba­jai daczára is minden férfit, a­kivel érintkezik, lángra gyújt. A­mi gyermekeit illeti, azok aty­ját is megnevezi a röpirat. Az első esete egy hirlapíróval volt, a ki az akkor még gyermekle­ányt az után felfedezte s besegítette Párisba ; mint színházi növendék, egy császári kamarással válta föl a hírlapírót, s mikor már az Odéon so­kat emlegetett tagja len, Napoleon herczeggel szőtt viszonyt, a kit III. Napoleon császár köve­­te­­lra a f­ 7 ovgf ~ —- - .a 1 j /, ban elkelt topiratnak me,, tu­zella: a reklám teljesen sikerült. A .atüm­ , hatás óriási volt és Sarah Bern’ .»dte meg a színigazgató most , nyert vele legtöbbet. » .eu, tehet 800-zal kevesebb a m­it évin­t. Vadá­ajegy 132 darab adatott ki 954 fo­rint értékben, mit a megelőző évekkel össze­vonlitva többlet constatálható. Az országgy­ü­li k­­­ép­viselők száma is szaporodott. Fegyelmi birság 840 fok­ot szabatott ki. A községi nyugdij­alap november végén 1900 forint 40 kr volt, mely jelenleg­­2000 forint k- 1 állhat. Levélhordó táskák készítésére pályázat nyit­tatván, vállalkozó Walser Ferencz bud­apesti gá­ros lett. „ Kihágások száma a felső kerületben kiss­zedést, az alsóban pedig szaporodást mutat. Tüz­eset egygyel kevesebb fordult elő, m­­it a múlt évben, a kár általában nem nagy. Öngyi­­kossági eset ez évniegyedben­­ volt. Őszi vetés a gyalui járásban elég jó, vala­mint a b.-nunyad­ban, kolozsvári fán és a morc­ban is kielégítő. Az örr­ényesi, almási és a teke­ járásban (kivéve a Kolozs és Tek veláse) gyenge. A kisbirtoko­­k földhitelintézeténél 43,5 e frtot tesz az alapitvány, melyet az egyes közsé­gek maguk tettek, átlag számítva ebből minteg, 20% folyt be. Az öszsz községek szükségletéről teendő jelentés, mivel még 10 község beterjeszté­­­se hiá­nyzo­tt, a tavaszi közgyűlésre haladtat­­t Az apathiji-szánzrágeni útvonal kavicsozá-a Kolozsmegye vette volt ki, melyet azonban idő folytán Horovitznak adott át, ki azért a megye átmund­­alt, ,ha 4% tartozik adni, s illetve 10 forintot.­­" Az árvaszéki elnök jelentése­­szerint hatás­köre alá tartozó ügyk­b. 1321 adatoa be ez év folytán, melyből 315 drb elláttattám maradvi, egy dijnok alkalmazása szükségessé vált; a mun­ka ez évben 1200 számmal szaporodott. Dr. Nagy József m. főorvos jelentéséből az tűnt ki, hogy az egészségi állapotok­ kedvezők s a viszonyok kedvezőbbek a mult évieknél . A jár­­ványos het­gségek főkép nagyon apadtak, s hol elé­­ fordultak, lefolyásuk enyhébben történt. Ál­latorvos Weinhold jelentése szerint a szarvasmar­­hák között inkább a vérhas mutatkozott, mig a juhok között­i métely pusztított s pedig szerfö­lött nagy mértékben. Az első napi gyűlést ez or­vosi jelentések bezárták. (Második nap decz. 30.) . Mkodik napi gyűlésen a főispán megnyitót beszéde után Rettegi aljegyző felolvassa a szó- I­monkéró-szék jelentését, melyből kitűnik, ha­ a majorság! pénztárnál a munka annyira melsza­­­porodott, hogy rgy r- :des ,, nők alk Imazá­il(iáZc4'.u usj' t.»» Az árvaszéki el°ók is ezzel kap­csolatosan inditvány^ja, ho.^7 az árvaszékhez ez évre adott egy dijnok n évre is rendszeresitte­sék. Ládi •--Fétér és Mező-Örményes községek vásár vám­­ur'^)az Al állandó választmány nem hag­yta h anem UJ szabályzatot Idol­gozott il, megerősítés végett a miniszte­riuroz töltejesz­tni óhajt. Szabolcs várnegy­nek a közigazgatási rend­szer megváltoztatása tárgyában tett átirata tudo­másul vétetett ívnivel e tárgyban a miniszteri kezdeményezés mar­rm­egtörtént. Heve­ megye kö­lyiségének Lengyelors­kr felszabadítása tárgyában i­tt akiratát, bármen­nyire osztozik is a lengyel nemzeti iránt felmerült általános a­zer­ületben, tekintve a fenforgó körülményeket, a megye jelenleg csak tudomásul vette. ifölozsvnu város különség­nek a Bariba el­­len elköveu­tt gyalázatos katona, nevesület tekin­­tetében tett átira .cak a kat-'Ui- -)üni *' törvé­nyek megini'-' » té. kilót feliratban itr. • '-o' m­eginditá­#tra vofi&tk-' «za • .ig, raiuiin mór ti lattá­­jp téttítfr* oak ! ii J misül­ik, ni­­on módosítás«- hogy­­ j 3 j .myin n -T..00 megj irtuk.*, áon -tu udomdsul, mert miot sajnálattal er­­azon ezr­. J i'sztikara kőze­tt találtatott a­­tang ogy-n, mely ezred legbayséee v megyeok­tól 'ij"nczolintik. S ezt a keztíyu­lósljegT­ zöknöyvbe lett.ro/,ta vétetni. Az alist.n kitűnő beszédét a őzgyülés nagy éljenzéssel fogadta. Gy­irmáti­ kétségkívül eddig is birta a vk­­.pei­ ye közse­retetet, de e közszeretet a közigaz­g.­tás­i enquetten kifejtett valódi alkotmányos /és szabadelvű nézetei után még óriásian nevel­. dett Bizony a mii időkben kevés egy egy von a szereplők közt, ki a népszerűséget nem nt­. vo jy.ia “ j Cii't ő : «kit n megett a tormány­­• •» •' A ■ ' óit kény­kerülve ink (‘ské­­ki. -nek­ ah- -rá» bői f.,

Next