Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)

1882-01-03 / 2. szám

-a V 4 — 1 - az ? ------------------ --- ------ _ t­rö«0kc»n lehuzatta • egyik kézb’n­jfcosjaik épen idősb fosnak tagjába.if az ö r&ifoti 6k.en a­megpákoszosa. \ toiftjdt ms, ki szigo­t gazda, de kfllórb-*'1(f dyos es sze­r ’»r, éppe,n m­i Iván s látván vkn­ál( s­zériftcsor D' a táboroz) .vei 8zóvitaf.8 ot­aszk«a. Ezt hallván Ő ha.ogra ro­­hant és a. "/.legények ál­.■ion elégtételt akarvai­erezni magá-i előtte isme­ret irU Öreget njfogatta és a „felvágatta“. .ga urstoki-Q és jor os .iyeben ily gya­k érteim elbánást üzenvdett öreg ur ' "cawkhoz fordult panisszák és a pa­. is sesött Sztgedke­jt nyújtani az . ,teu m­­a o,é rendelta ft kihágást .ti es ng .neztette kinagas­­­­iel fogná azt a maga , hogy a botrányt zták, hogy Körülfog­­fia mint J vére­be­.t. Az öreg értett fel— lohárkocz­­esetet, merte, úgy i igy a ro­­.ésőbb sze­­eg támadták hogy meg­­visszavonta. t hagyja a­­ visszavont gyi ostrom gy losztlyai­panaszát újra­­ ezred pa­lással a felek ment elint v­­isszautasitotta. J az a benső c kibontakozni .. nélkül nem élhet, s inak másodízben elégló­­ő maga az oka, szivén itt levelet irt fiának, mely­­igyjon békével és felejtsen­­ brutalitás ezen lege­jl a „M­i­s­k­o­l­c­z“ „ka. Bizony Miklós a szél­­folyó hó 30-án tették Nyéken Az áldozat koporsóját, a részt­­k nagy tömege vette körül, mint derék férfiúnak, kit a katonai ön­­­ytonos zaklatás sírjába kergetett ,, féLszivből fakadt sóhajjal. A míczeumi énekkar zengett gyászéne­­téétt a nyékládházi r. lelkész tartott." ^«ty­ en öngyilkos, egy fiához írott t* érmekével öngyilkosságát — $ta nevet akar fiának örö­­men a katonai önkény ál­­ldal vér árán vélte lemos-JÜIH Miskolcz,­_ a budapesti főügyészség nyilatkozattételre hívták b­é, majd a járásbiró ut­­igy nyiladozzék a nyé- Most má' nyilatkozott n­yilatkozaaval a nyilat­­ lanségi párt­ ngi párt alakuló Igodalmat okozott és többen fogtak Helfy Ignácz, Bá­jTi,v. V­­ody Dánéi­ a vasmegyei függ . n . i p.V . képviselőkön kívül Mocsáry Lajos e­­lnöke, Eötvös Károly, Ugrón Gábor és Ugrón­­ikva. Az ottani mozgalom, míg egy­részt örven­detes gyarapodása pártunknak, másrészt a kor­mánykörök nézete szerint a főispán bukásán kívül, az alispánnak amúgy is nagy népszerűt­lenségét a kormánypárti körökben is gyarapíta­­ni fogja. Az alakuló gyűlés e hó 8-án lesz, és az ideiglenes végrehajtó bizottság a következő meg­hívást bocsátotta ki: Meghívás a vas megyei függetlenségi párt alakuló közgyűlésére. Tisztelt elvtársak! A legutóbbi országgyű­lési képviselőválasztások alkalmával bebizonyult, hogy megyénk területén a függetlenségi pártnak biztos talaja van. S ez nem is lehet máskép, mert hisz Vas­megye értelmiségben és honfierényekben gazdag közönsége mindenkor, sőt az önkényuralom leg­sötétebb korszakában is fel merte emelni til­takozó szavát, midőn ezredéves alkotmányát és állami önállóságát végmegsemmisítéssel fenye­gették. De nemcsak a múltnak dicső és követés­re méltó példája és a keblekben gyökeredzett honfierények, hanem a haladó kor követelései is közreműködnek abban, hogy alkotmányunk bás­tyáit védő pártunk itt, e megyében biztos talajt nyerhetett, és hogy híveink tábora napról-napra szaporodik. Tehát teljes bizalommal nézhetünk a je­­nkit.-----------------­Azonban kell, hogy az eddigi tapasztalato­kon okulva, az alapos szervezkedés hatalmas ere­jével álljunk ki a politikai küzdelem terére, mert leginkább ennek a hiánya okozta, hogy az álta­lános országgyűlési képviselő-választások alkalmá­val a tíz kerületre osztott megyénknek csak há­rom kerületében tudtunk győzelemre jutni. Tisztelt elvtársak! Nagy dolgok megterem­tője szokott lenni az egyesült erő. Ennek tudatával hívjuk fel tehát önöket az egyesülésre, mert nem elég az elvdí­­j, tartás és a jóakarat: testületi kapocs k­ell, hog­y nagy dolgok megteremtésére képesek ígysák. Mindenekelőtt alapos szerve­k szükségünk, hogy pártunk ne csak szí­ve az általánosságban, sőt a megye t­ér döntő befolyást­­nyerhessen. Országos és helyi érdekek követe Láttuk, miként honosította meg a kormány az egykori franczia zsarnokság­ra az úgynevezett „hivatalos jelöltséget“ ként fajult a kormánypárt eszköze a hivatali szer­vezet. E veszélyes fegyvert ki kell csavarnunk a hatalmon levő párt kezéből, ez pedig csak egy sikerülene, ha pártunk a megyei közigazgatás élé­re kerül. Nem a hatalom utáni vágy, nem a hi­­vatalvadászat ébreszti bennünk a törekvést, ha­nem ama szent és mindig előttünk lebegő czél: - ___lí t ..t____' _____v—jjl LU»! -j.» zánk önállósága és jólléte. Nem is azért vágyó­dunk a közigazgatás vezérszerepére, mintha mi az országos képviselő választások alkalmával el­lenfeleink törvénytelen eszközeit használni akar­nánk. Harczmodorunk marad a régi, eszközeink a régiek, és ugyanazon erkölcsi fegyverekkel fo­gunk küzdeni, melyek még a jobb lelkű ellenfe­leink elismerésével is találkoztak. Elveink sokkal magasztosabbak, azoknak igazsága sokkal megc­áfolhatatlanabb, sem hogy az ellenfél használta nemtelen eszközökre szorul­nánk. Mi megelégszünk azzal, ha a hivatalos kor­tes testületet mint veszélyes eszközt hatályon kivül helyezhetjük; n­em állhatunk a szab­ad­t választó közig­az­­itási nosak, oly szí pártunk megfele ez­­ kerül, úgy bátran ki­tűződésében nem kelté­tt előszóké elé. «Ol­yaink ellen oly általá­ig a panaszok, a zaklatások s itb-j. v­álzó bírságolások mél­tatlanságai oly nyilvánvalók, hogy e sajnos állapo­tok bővebb ismertetését ez alkalommal feleslege­sek tartjuk. Az itt érintett bajokat is akarjuk orvosoln. Gyökeresen azokon csakis a törvényhozás segíthet, mert a baj a közigazgatási törvény hiányából v­ezi eredetét. De valamint a legjobb törvény annak ros végrehajtása által a nép átokcsapásává válik. úgy ismét a hiányos törvényből keletkezett bajok is enyhíthetők, ha a törvény kezelőit és végrehajtóit jó és nemes szándék vezérli. Jobb kezelőket és lelkiismeretesebb őröket törvényeink számára! Akarjuk ezt a nép érdeké­ben, de követeljük a megyei intézmény érdekében is, mely a rosz sáfárok által megrontva az el­nyeléssel fenyegető központosítás örvénye felé te­­reltetik. A keret, melyet a közigazgatási törvény szá­munkra még fennhagyott, bármi szűk legyen is, még mindig elég arra, hogy elveinket, a hami­­síthatlan jogegyenlőséget, a tiszta igazságot­­ és méltányosságot a helyi területen érvényre jut­tathassuk, s ez­által jobb sorsra érdemes né­pünk szenvedését enyhíthessük. E kicsi tért fel­használni alkotmányos alapon álló pártunknak kö­telessége. Ily kötelességszerű törekvéssel akarunk győz­ni a jövő országgyűlési képviselőválasztások al­kalmával is. Ismételjük, hogy ha a felsőbb nyomás meg­szűnik, s ha a hivatalos megfélemlítés hatályvesz­tett leszen, úgy a szabad meggyőződésben nem korlátolt választó­közönség ítélőszéke nekünk ad igazat, kik a közjó megteremtésének nemes czél­­ja felé igyekszünk. Nem is fogjuk mi a megye tisztviselőjét egyes párt rabszolgájává alacsonyíta­­ni, hanem kívánjuk, hogy legyen az független és meggyőződését követő oly állampolgára a hazá­nak, kinek kötelessége, a törvény tiszteletben tar­tása és annak igazságos skalmazása. A tisztviselő függeth-jsége és mé­részt szi­gorú törvényes jejg^essége szintén a jó közigaz- I gatás füles lak. aidz tartoznak azért ezt rendszs­­^^gjten is akarjuk. Épen ama számos panaszok, melyek e megye területén a közigazgatási tiszte­t visel hatalmaskosásai ellen, felmerültek, teszik­­ azt kívánatossá; m­­i akarjuk, hogy megyei tisztviselőink legnagyobb része függettlensége .Jatalan benső meggyőződését követve az ed­digivel ellenkezőleg töltené be közigazságosztó hi­vatását. Tisztelt elvtársak! Nem csak szóval, de cse­lekedettel is meg fogjuk mutatni: minő üdvös eredményeknek tesszük le alapját, ha önök buzgó és tömeges támogatásával találkozhatunk­; azért midőn ennek szükségességét felemlítjük, egyúttal — eltekint*« « legutóbbi országgyűlési választások összes körülményeiről, magai ,uk « »•«'ttsi függetlenségi párt i-Z' bor­ai«i lé s -CTW ~ * ‘--UT”, — . ^ ---------------■» , -'II. ~~ Duár hó 8 án délutáni 3 és fél órakor, a „Sza­­bária“ dísztér "lében fog megtartat A közgyűlés tárgya: !• znek 1. A megyei függetlenségi párt központi igazgató választmányának megválasztása. 2. A kerületenkénti alakulás módozatainak megállapítása. 3 Egy — a pártot képviselő politikai heti­lap megállapítása. 4. Egyéb, a párt keretéhez tartozó netáni indítványok. 5. Szolnokiatok általános politikai viszonya­inkról. Minthogy ezen alakuló közgyűlés fontos ta­nácskozásaiban alulírt függetlenségi országos kép­viselők, úgy Mocsári Lajos (az országgy. függet­lenségi kör elnöke), Eötvös Károly, Ugron Gábor és Ugron Ákos országgyűlési képviselő urak is részt vesznek, a­minél számosabb megjelenést t. elvtársainknak kiváló figyelmébe ajánljuk. A fent említett napon és helyen délelőtt 11 órakor előártekezlet fog tartatni, melyre a helybe­li, úgy a kellő időben megérkező vidéki t. elv­társak is tisztelettel meghivatnak. Éljen az al­kotmányos szabadság! Éljen a függetlenségi párt! Éljen a haza! Kelt Vasmegye székhelyén Szombathelyen 1881. évi deczember hó 27-én. A párt nevében : Helfy Ignácz, Békássy Gyula, Pázmándy Dénes vasmegyei függet­lenségi párt országgyűlési képviselők. A megyei függetlenségi párt id. végrehajtó bizottsága. mind e Ui y . J® ^az elnöki «nőivé int' 80 tan ~ 6 70 _ir.o kai git.j f ira (e terem a delegáci­ók sz ' t dd) a főrendiház nagy termi ez -s tek helyett csak két ta­nácsi :­a idő, egyik 40, másik 20 egy/ ara t szükséges a 40 egyéni bér ,-'K ^aaő terem, a hozzá szüksé­­­cet nemiségekkel az elnök titkára és k­o­­­­4 v f -nügyi hivatal helyiségeinek­­ ten­ne adni kell arról, hogy a ház­és a jegyek kiosztójának küt-Va-jak ezek kívül közös helyiségek, me­­rk­ azon­tis 'a kis képviselők és főrendiház tag­jai által lesznek hozzá­férhetőkké téve; ilyen : egy nagy közös csarnok 300 egyén számára, tá­gas váróterem a miniszterek szobái — számszerint 8 — előtt, egy terem, mely esetleg miniszterta­nácsok megtartására is alkalmas és előszobák, a könyvtár 50—60 ezer kötetre, egy olvasóterem 50 60 olvasó számára, két társalgó és kéz íróterem és a hozzá tartozó mellékhelyiségek. A buffet 10—100 személyre rendezendő be a könyvtári társalgó ter­mek mellett; a büfet mellékhelyiségei: konyha, pincza, kamra stb. A levéltár 4 tágas terem és 1 szoba. Számba veendő helyiségek ezenkívül: a pos­ta, a táviró­hivatal, a kőnyomda, a szertár, a rendőrök, a tűzoltók és a tűzoltó szerek szá­mára. Továbbá szükséges a főbejárásoknál két házmester és két kapus lakhelységei és a szolgák lakásai. A parlament épületén leendő kijárásokra nézve a programm ezt mondja: „Legalább 4 ko­csimegálló tervezendő : 2 az ünnepélyes, 2 a ren­des alkalmakra. Ezek közül egy egy a főrendi­házhoz, és egy-egy a képiselőházhoz vezessen. Gyalogbejárók a házak tagjai és a vendégek ré­szére a kocsimegállók mellett tervezendők,­­ a kezelő személyzet, cselédség stb. számára pedig külön és minél több.“ A házban két terem lesz a telephon számára is. lyos­an k­ezt! jelenlegi . w»att” , s mi­végig zászló. .z meg száz lő ; gázlói hra néznek, rálo kéznek: iketten, mketten. el vettem. entén . .ént kép. -éten­zépen isett nékem, ttek, pihent meg. or kimulttal. ital­kor aludtam!­­,am ily jó népet: lepnap téved, n­e várba, ^ig, árva .^una sincs bezárva. , . olyan csendes volt a telked;­­■»­artott össze minden lelket. «d lakott, mind hozzám tartozott, ■ mban velem megosztozott; : soha sem változott. izetsége ; "élt a béke ; Mije volt, itt-amott elhagyogatja azt; Hát te szép virágos kertem kire maradsz ? Örök tavasz volt itt; egy hervadt, nyílt másik. Megtartotta zöldjét uj virág nyitásig. Nyíló virágbimbó beszédét hallgattam, Sihulló levélnek gondom átaludtam. — Nyílhatnak, hallhatnak már eztán miattam! •lőnek a csákánynyal; tető és fal ledől. Senki sem kérdezi: mi lehetett belől? Miről gondolkoztak, a­kik itten laktak? Mi titkai voltak e csöndes falaknak? Elmúltak, utánuk még nyomot ik hagytak. A hol most dűlök az íróasztalomra, Itten megy végig a tramway majd robogva; A hol most a múzsák suttognak sub rosa, A hol a pegazus lépteit aprózza. Elfoglalja helyét a praktikus próza. Így van jól! Ez illik! Ez a világ sorsa. Hogy a­mi útban áll, magával sodorja. Nem érzelgünk sokat: dűljön, a mi régi! Mi magát túlélte, fejszét, kapát néki! Jöjjenek helyébe új kor jelenségi! Magam is segítek, mikor lerombolják. — Valahol elférek, hisz a világ oly tág! __ A hány köved lehull, szivemről esik le. Irigység, kajánság benne nem botlik be. “ nem szór többé szemet a szentképes fiike. S maji jön az utókor, és azo­n hol én mostan a kadencziát Ércztáblát emel f&i­ s arra les, ,„ , A mi hirem, nevem nagy soká — „Itt van az omnibus le­­a ' *) E költeményt —av át; ez, a „Hou“ It L­­­tik Az uj országház. Az uj országház sok vajúdás után csak­ugyan a Temőtéren fog felépitetni. Az épület főhomlokzata a Dunára­­nyílik,—előtte ki­egészítő alakban sétány terülned el. A pályázat már ki van hirdetve, (3000 frt az­­első díj, a nyerő terv kivitele esetében a díjat megkétsze­rezik , csak magyar állampolgár pályázhat) és fel­tételül styl tekintetében nincsen semmi előírva, csak kívánatosnak van jelezve, hogy az byzanti-, román-, csúcsíves goth vagy a renaissance-stylnek valamelyik válfaja legyen. Az épületben a képvi­selőház és főrendiház helyiségei együtt lesznek, s egyikhez valamint a másikhoz­­ majdnem teljesen egyenlő nagyságúak és számúak a mellékhelyisé­gek, bár némely részletben jelentékeny az eltérés, Így különösen a nagy terem nagyságában, a meny­nyiben a képviselőházban 444 ülőhely készítendő, mindenik előtt k­ópolczczal, mig a főrendiházban -nak 300. A képviselőházban szükséges azonki­­-'--ny. 6 jegyző számára hely, ház asztala, 10 tt . 'zsirók emelve-20 egyénre. ’ **■ ‘ könyvtár, tágas Dyagágygyal­és •f­úlyos száma­­’ 40 és _________ -m­ Az akadémiából. (Eredeti tudósítás.,) Budapest, jan. 2-án. A magyar tud. akadémia tegnap két ülést tartott. Az összes ülésen Lónyai Menyhért gr. elnökölt, Frak női titkár először a pályázatok­ról tett jelentést a következőkben: A gr. T­e­leky-jutalomra 1881. decz 31-ig a következő pályaművek érkeztek. 1.) Csák Máté, tragoedia 5 felv. 2.) A hitszegő, történelmi tra­­goedia 5 felv. 3.) Az ereklye­kép, eredeti szo­­morujáték 4 felv. 4.) Zoárd, tragoedia 5 felv. 5.) Adonias, szomorujáték 5 felv. 6.) Harsányi Gá­bor, eredeti szomorújáték 3 felv. 7.) A párbaj, szomorújáték 5 felv. 8.) Theodora, tragoedia 5 felv. 9.) Uralkodó, tragoedia 5 felv. 10) Úr és szol­ga, tragoedia 4 felv. 11.) Durazzoi Károly, tra­goedia 5 felv. 12.) Temisztokles, eredeti törté­nelmi tragoedia 5 felv 13. Zuárd, tragoedia 5 flv. 14. Tar Lőrincz, eredeti szomorújától* 5 felv. KlBaTU-rp-tT,r.^1Tgtr SZT-JUJUI ujgtes ‘'4 iph . fu.j Dalár, tragoedia 5 felv. 17.) Hun fejedelem, szo­­morujáték 3 felv. 18.) Zách Feliczián, szomoru­­játék. 19.) Korvin János, eredeti történeti tragoe­dia 5 felv. 20. Absolon, tragoedia 5 felv. 21.) Izrael, tragoedia 5 felv. 22.) A bujdosó kurucz, eredeti szor­orujáték 4 felv. 23 ) Kopány, tragoe­dia 5 felv. 24.) Sirius, tragoedia 5 felv. 26.) Ap­­pius Claudius, szomorújától 5 felv. 26. A kez­­diek, szomorujáték 3 felv. 27.) A gályarab, tra­goedia 5 felv. A gróf Karácsonyi jutalomra (felsőbb vígjáték) 1881. decz 31-ig a következő pálya­művek érkeztek: 1) A tudomány menyasszonya, vigj. 3 felv. 2) Jogász-csiny, ered. vigj. 3 felv. 3) A rajongó vigj. 4 felv. 4) Egy játszma sakk vigj. 3 felv. 5­) Doktor Philosophise, felsőbb vgj. 4 felv. 6) A király tanácsosa, vigj 3 felv. 7) A kerekek közül húzta ki, vigj. 5 felv. 8) Mindent a hazáért, vigj. 3 felv. 9) Zűrzavar, eredeti vigj. 3 felv. A gróf Nádasdy-ju­talomra (elbe­szélő költemény) 1881. decz. 31-ig a következő pályamunkák érkeztek: 1) Etelka, verses fa, 2) Csókakői remete. 3) Két bimbó. 4) Senyő Mar­­czi költői beszély. 5) Csillag Klonka, népies köl­temény. 7) A szív hőse, irányregény. 8) A ka­láka, költői elbeszélés. A Czartom­szky-j­utalom­ra (a ma­gyar és lengyel nemzet érintkezései) 1881 decz. 31-ig Szadeczky Lajos adott be ajánlatot a Zá­­polyák korabeli érintkezések kidolgozására. A Marczibányi-j­utalomra. (Ka­zinczy németből tett fordításai) 1881 deczember 31-ig a következő egy pályamű érkezett: 1. Ka­zinczy idegenszerűségei A magyar kereskedel­mi csarn­ok jutalmára (Frank- vagy márkarandszer) 1991. deczember 31-ig a következő pályaművek ér­keztek : I. Czim: a pályakérdés. Jelige „Zweckmäsig­­keit ist der Inbegriff der Schönheit“ (Ez a pálya­mű német nyelven van írva.) II. Czim: a pályakérdés. Jelige: Those veents which furnith etc. III. Czim: a pályakérdés. Jelige: „Ce qua l’on voit etce que l’on nevoit pás. A V­i­t­é­z-j­u­t­a­l­o­m­ra (fauna magánraj­­zilag) 1881. decz 31-ig a következő pályamű­vek érkeztek: I. A Magyarországon talált szabadon élő evezőlábúak magán­rajza. II. Magyarország álskorpióinak magán­rajza. II. A magyar fauna fémdarázsi. IV. A magyarországi ragadozómadarak faunája. A Sztro­kay-jutalomra (­államszolgálat“) 1881. decz. 31-ig a következő pályaművek érkez­tek: 1. Az állami szolgálat és a szolgálati prag­matika. 2. Czim: A pályakérdés^#1^”^rJ1Ju «St fundum • — -m­ - m -I • • Az ilak­ozd­gdat jog ztíte. A Lé ■' ' ■ - nélerajza) 18?1. decz 31-ig a köve­te­k» «j­a­vak érkeztek- 1. De György és irodalma. Egy magyar fóu. életrajza a 17. áv.. ból B. Eötvös József. A másor ( dés­­ nyelv- és széptudo­mányi) osztály l m v ' imcz elnöklete alatt tegnap 5 órak. érte A pailsoi tgyn a mi vajmi ritka látvány az aka m nes hölgyközönség foglalta el, mul. B­o­g Mihály szép éne­két hallgatni jöt­t éen szintén szokatlan szép számban voltak jelen. Első felovasa Szász Ká­roly r.­­ volt, a ki id. gr. Teleki, Sándornak Löllén egy ház padlásán talált smeretem kézirati verseit ismertette, melyet Her­zeg egy*. tanár adott neki át. A kézirati gyűjtemény 311 negyedrét­­á­ból áll, azonban a 113—144 hranyzik, és 27 d­rabot tartalmaz, melyek közül egy hetam­eterb 8 a többi páros Sándor-versekbel van írva.­­ első három költemény vallásos nem­ezetű tankö­­mény, a többi alkalmi vers, nevezetesen: atyja I­lálára: „Egy jó asszonynak eradkezete* (első lesega halálára) és báró M­és­z­á­r­o­s Jokai második nejéhez irt költemény, József nádor! írott vers ?aulova orosz hercegnővel való ház sága alkalmival, vita versek s pajzán versi! • Felolvasó nem tartja e verselet költői becsű­s nek, de becsüket megadja a szép lélek,­­ azokban nyilvánul ég Teleki élete és mual­sága oly emlékek által fűződik az akadémia melyek érdemessé teszik verseit arra hogy hát az akadémia levéltára számára negszen Végül bemutatja tulajdonosnak Herczehez int­te levelét, mely szerint a kézirat megszrzése járna sok akadálylyal. Utána B­o­g­­­s­i­c­h Mihály le­tt az tálhoz, hol a pódiumon már e­­zer­o volt elhelyezve számára, melyen érkezés­ „Cantionale és passionate hungariui Sei Jesu residentia Turocensis. Kéziratos itb. gyűjtemény a XVII. századból“ — éskmná­nyokkal kisérte. A bemutatott énekgyüjtemény s egyetem könyvtár tulajdona, hova a Turóczy-levtárból ke­rült. Két részből áll. Az első­­80 saj­tóünnep uj miseénekeket, szentek tiszteletére­­ énekeket és halottas éneket, a másik (122. lap Jézus kín­szenvedésének történetét, nagyheti laentáziákat Mária-siralmakat s végül Jeremiás préta könyör­gésének folytatását Káldi bibliájána szövege sze­rint, Gregoriánus hangjegyekkel tartmazza. Ke­letkezésük 1675 —1700-ba esik, de sem az év­szám, sem a szerző neve nincs kité rajta. Ér­tekező több gregoriánus és idegen­­edetű ének bemutatása után adventi éneket a­z isten Adám­ apánknak“, egy halottas éntet „Ügyel­mezz keresztény lélek“ és egy ige szép éneke a kézirat legbecsesebb darabját, a „Küldi­­ék szűz Máriához az Gábriel agyai“ kezdet adventi éveket mutatta be. A ka­ratot a jezsuit rend őrizte meg az utókornak. Rínd a két érte­kezőt zajosan megtapsolták. Az isztályülést rö­vid összes ülés előzte meg, míyen Frakn.­ii'i111htu !... -i is 4lvamüvek Lónyai Menyhért gróf elnöki jelizét is áll külön-külön lepecsételte, átadt megör/Aa e-G^É a titkárnak, a pályaműveket ledig­ m végett az illető osztályoknak, izei »z au lfa * get ért. Ures végett ve- Színházba. ~~~T Tegnap (janár 2.) prerae-ünk yaltr­a Ti­­tilla hadnagy, Rákosi Jenő (sveg) és Paks (ze­ne) magyar eredeti operjét mutatta be a kolozsvári színház. Nem tudjuk, hányadik árnypróbálgatás ez az új „eredetiség“ abban a isi boulevard-mű­­fajban. Azt sem tudjuk értelmit akarnak zene- és szövegíróink evvel a mag géniusztól annyi­ra távol eső genre-rel. A nyár zenét fejlesz­teni ? Roppantul eltévesztett erőlködés. Az opa- s rette-zene épen úgy nem ,­itheti elő nemzeti­­ műzenénk fejlődését, mint a­ magyarba ojtot­t volkssangerei. Ez a mi álláspontunk eféle kísérletekkel szemben. Nem coocedálhat­ épen semmi jogo­sultságot ennek az iránya. A Titilla hadnagya még e szempont-­­­tól eltekintve sincs épe semmi jogezime az élethez. Zenészetileg szinte illa. Ürességben, ha­­szontalanságban túltesz­i az e fajta német vá­sári munkákon * r^itsinos és figyelemre­­méltó, az rém -lin­k- Har­g­szerelése stylt i,,, -y tekó*-, ■ , ,itc, , . t styl mixtum conaposituo­ Couplet-siban és dal- s lamaiban a col mintha egy­­ nesz­telte vol.... itt ti.pin lansziája nyai első zűr... arcs­zik ...nD, Igazán nem értjük­ miért pazaol az igaz­­gatóság ilyen műveire pénzt , időt . Azért mert a népszínház szína hozta? De hát mindent fel kell találni a kolozsári nemzeti színházban is ezen a kétes értékű esfb­en ? Aztán,­ legalábbi szöveg nyitana kárpót­­lást! De az is olyan aszontalansg, hogy szinte szeretnénk kétkedni, hogy e­gy Rákosi Jenő tollából került ki. Szóval, kár vol az újévet ven újdonsággal megnyitni. A közönség, idy alig tötötte meg félig a házat, teljesen dégo-irozva­­adta az újdonsá­got s annyira meg la már aelső előadást, hogy az utolsó felvonásr a páholyt egy része ’ megg­szökött a további övezetn­e. Pedig az előadás igen jó volt: gonosan rend­re, ízletesen kiállít­­va, jól betanulva S Miklai Erda, Bátekné V­áradi Miklós, Szilágyi Ila, Marcsi, Temesváriné a szereplők, a legnagobb igyezetet fejtették ki az énekkarok és zeneka­rekason megállni ták­helyöket. Deaát a­z­zal nem lehet­ köz dem !­au4' Hipositum vutu ipositeur kora leiskolábtmolet

Next