Ellenzék, 1884. január-június (5. évfolyam, 1-152. szám)

1884-01-02 / 1. szám

t Kolozsvárt, 1884. hazafiak összetartása ma ép annyira ,, mint volt az októberi diploma “"ivott küzdelmekben. A történelem sze­rtz ismétléseket. 1 t­ t MINDENFÉLE. Kolozsvár, január 2. ___ évi tisztelgések. A kolozs­­, • friss­etlenségi párt intéző bizottsága uj Haifán a déli órákban fölkereste Bárt­­i Mik­ló­s képviselőt és szerkesztőt s a párt fokára P­o­­­c­z R­e­z­ső ügyvéd hosszabb he­lében üdvözölte Barthát, elismeréssel szólva munkásságáról és hangsúlyozva, hogy az elvi fél gyakran ismétlődő nemtelen támadásai­­ fokozzák a párt bizalmát és szeretetét Aat­tha iránt.Lapunk szerkesztője meghatottan válaszolt e kitüntetésre, kiemelvén, hogy meg­győződésén kívül e bizalom és e szeretet köl­csönöz neki erőt a kötelesség szerit­t küzde­lem folytatásához, inyen a pártbizottság Haller Rezsőhöz, az erdélyrészi párt országos elnökéhez ment, a­hol Bartha Msiklós üdvözölte az elnököt. Haller Re­ J 50 igen meleg hangon válaszolt, s ki­tartásra buzdította a pártot azon nagy munkánál, mely az idén bekövetkező kép­zelő választások alkalmával kétszeresen há­­romlik reá. Ezután a párttagok Benigni Sámuelhez, a párt alelnökéhez men­tek hol jókivánataikat szép beszédben tolmácsolta Szász Gerő. Válaszában Be­égni megköszönte a megemlékezést s kérte a pártot hogy vállat vállhoz vetve működ­jék hazánk függetlenségének eszméjén, és kijelentette hogy e mannából a reá eső osz­tályrészt mindig örömmel vállalja el. Nagy Péternél az erdélyi ev. ref. anyaszé­iőegyház püspökénél ó­ év nap­ján együttesen tisztelgettek az erdélyi egy­házkerület igazgató tanácsa, a kolozsvári egyház­község papjai és gondnokai és a ko­lozsvári ev ref. főtanoda elöljárósága. A tes­tületek bizalmát, tiszteletét és szeretetét Szász Gerő tolmácsolta igen sikerült be­szédben. A ősz püspök ismert ékesszólásá­nak megható szavaival mondott a megem­lékezésért köszönetet. — Névváltoztatás. Jelenák János m. kir. honvédfőhadnagy és kolozsvári la­kosnak a belügyminiszter megengedte, hogy eddigi családnevét (Jelenák) Jeszenszki­­re változtathassa. — Kolozsvár halottjai. A lefolyt 1883. évben Kolozsvárit a halálozások ösz­­szege 987, ide értve a Karolina kórház ha­lottjait is. A halandóság számaránya tehát az 1882-ik évihez mérve, mikor 1515 halott volt nagyon sokat javult. -- Gyászl­ir. Pap Alajos nyug. sem­­mitőszéki biró Tövisen 73 éves korában el­hunyt. Az elhalt tisztviselő egyike volt a magyar birói kar legderekabbjainak, ki köz­­becsülésben futotta meg pályáját s mint az erdélyi részek szülötte, különösen hazaré­szünkben működött évtizedeken át, egyidő­sen, mint a Kolozsvárt ideiglen fennállott leg­főbb itélőszék tagja is.. Holtteste Kolozsvárt fog örök nyugalomra helyeztetni. Béke po­raira ! — Városunk egy derék polgá­rának elhu­nytáról vettünk még tegnap szomorú hírt. Balla László, kolozsvári czi­­pészmester és városi bizottsági tag tegnap­ést a nagyszebeni tébolydában néhány he­ti szenvedés után elhunyt. Alig pár héttel ezelőtt jelentkeztek Bullán a szomorú beteg­ség első jelenségei, melyek aztán csakha­mar annyira fejlődtek, hogy a szánalomra­­méltó férfit kénytelen volt családja a sze­­jeni tébolydába szállíttatni. A végzet azon­ban könyörült a rettentő csapással sújtott férfi szenvedésein és ha már a kérlelhetet­­ln végzet kioltotta az értelem világát, kie­­ett az úgyis már legfőbb becsétől megfosz­­°j^ ^etnek is , eként egy, talán szenvedé­­­kkel teljes jövőnek is véget vetni. Kolozs­­áros képviselőtestülete egy buzgó tagját, a plgárság egy igyekvő, munkás polgártárs­a, családja önfeláldozó családfőt s mind­, a­kik ismerték őt, egy becsülésre mél­­ó ismerőst veszítettek Balla Lászlóban, ki OK. Igaztársaink soraiban egyike volt a Lathh­agen szépért, jóért és nemesért me­­szemosa­en lelkesedő, az ipar haladása és kir. járóvárosi közügyek iránt önzetlenül mun­­­kodóknak. Holttestét a család Kolozsvár­­ött a fogja szállíttatni s itt fogja örök han­talomra helyezni. Bálla halálát a vá­­r fór­ázán, az iparos-egylet és iparos-ifjak látonöjil­te helyiségein kitűzött fekete lobogók den­­fijei. Az örök béke nemtöje viraszszon sírja fölött a derék polgártársnak ! — Ileiratások az egyetemen A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány­­egyetemen a beiratkozások az 1883 --84-ik tanév II-ik felére folyó évi január hó 11-én veszik kezdetüket és ugyan e hó 22-ig be­zárólag tartanak. Ezen idő elteltével a ta­nulmányi­ fegyelmi és lecskepénz szabályzat 22 25 .§-ai értelmében három napig a kar­hoz, e három nap eltelte után nyolcz napig az egyetem Rektorához intézett és az illető tudomány­karhoz benyújtott, kellően indo­kolt kérvényre lehet csak helye az utólagos felvételnek. E három, illetőleg nyolcz nap eltelte után tehát február hó 2-án túl utó­lagos felvételnek nincs többé helye s csak rendkívüli esetben intézhető ez iránt folya­modás a nagy méltóságú vallás- és közokta­tásügyi miniszter úrhoz. Kolozsvárt, 1884. január hó 1-én Dr. Szabó Károly e. i. pro­­rector. — A kolozsvári kereskedelmi é­s iparkamarát értesítette az állam­vasutak igazgatósága, hogy az államvasutak összes állomásairól kocsi és fuvarlevelenként legalább 5000 kg.-nyi mennyiségben, vagy ezen súly után eső dij fizetése mellett Bu­dapestre, Ausztriába és külföldre szállítandó tojás-küldemények után a helyi díjszabás A osztálya tételeit 1884 év végéig engedélyezte és pedig a Budapestre szóló küldeményekre nézve rovatolás a többi külde­ményeiknél pedig vissztérités utján. — Panaszt vettünk több oldalról, hogy a leveleket későre kézbesítik. — Ko­lozsvárnak úgy tudjuk összesen hat levél­­hordója van. Ez csakugyan igen kevés. A posta évenkint egy két millió frtot tisztán behajt az államnak, ebből lehetne javítani a levél­kihordási intézményt. Az intéző kö­rök figyelmébe ajánljuk ezt a nyomorúságos állapotot, — melynek káros hatását kivált a kereskedelemre, nem szükség bővebbet fejtegetnünk. — A „Petőfi élete és halál­a‘* czímű látványosság tegnap zsúfolt ház előtt került szinre másodszor. Ez a legjobb vá­lasz azoknak a helybeli kormánypárti lapoknak, melyek e látványosságot a sárga földig lehúzták, csak azért, mert ezt tenni szabad nekik. Mert hát tetszik tudni: azok a jeles lapok rettenetes vérengző em­berek ám a komédiásokkal, muzsikusokkal és a városszolgákkal szemben. Ezeket sza­bad nekik eldorongolni akár mindennap. Po­litikában úgy is ki van adva a napiparancs : főispánt, szolgabirót, minisztert és bármely néven nevezhető potentátot nem szabad még megérinteni sem, elcsapatás és sub­­ventiónak elvesztése terhe mellett. Igen, de kárpótlásul aztán akárhogy össze lehet szidni rendőrséget, színészt és muzsikust (ki­véve, ha k.k. katonabanda, mert ezt nem sza­bad bántani, csak dicsérni.) Na hát meg is teszik a szerencsétlenekkel minden istenál­dott nap s olyankor mindig roppant büsz­keséggel rikkantják el magukat : Na instá­­lom, ugye hogy nekünk is van kurázsunk ? — A Petőfi élete és halála czi­mü látványosság előadásakor tegnap Szent­­györgyi István, ki Bem apót kitünően talá­ló maszkban és jellemző katonás magatar­tással ábrázolja, egy gyönyörű felszalago­­zott csel koszorút kapott e felirattal: „Bem apónak egy honleány.“ — Sziit előadás sötétben. A bu­dapesti nemzeti színházban Sylvester estéjén a „Szökő év“ első felvonásának elején a közönség egyszerre csak azon vette magát észre, hogy a villamos lámpák fénye egyre csökken, míg végre mind kialudtak és úgy a nézőtéren, mint a színpadon egyptomi sö­tétség uralkodott. Csak a bejáratoknál al­kalmazott gyertyák pislogtak halvány fény­nyel, de ezek csak olyanok voltak, mint egy-egy pic­i csillag a sötét égbolton. A nemzeti színház közönségének dicséretére legyen mondva, hogy semmiféle rémület nem tört ki ezen a váratlan inczidensen, mindenki a helyén maradt, nem sikoltott senki, csak nevettek, még­pedig elég vidá­man és Mihályi­ úr beszédét nem is any­­nyira a sötétség, mint a hangos nevetés szakította félbe. A villamos világításra szol­gáló gőzgépen esett valami baj, melyen gyorsan segítettek, mert egy percz múlva megint égtek a lámpák és az előadás za­vartalanul folyt tovább. — Történetí­rásunk érdekében hosszú czikkben szólal föl Szilágyi Sándor jeles történészünk a Nemzet újévi számá­ban kiemelvén, hogy a levéltárak megnyi­tása óta az anyag publikácziója nem áll arányban az anyag földolgozásával s nem­sokára oda jutunk, hogy a fölhalmozott anyagnak nem fog ura lenni az író. A le­véltárak megnyitása előtt sokkal többet dolgoztak a történészek, mint ma. Ezen az által véli segíthetni,hogy vegye kezébe az ügyet történelmi társaság s egyesüljön az akadémi­ával. „De ehhez pénz kell — úgymond — első alapnak a megkezdésre. Nem sok. Néhány ezer forint elég. Ezt kell néhány jobbnak, buzgó­nak összerakni. Az Akadémia, hozzájárulá­sát ez eszméhez kimondta akkor, midőn költ­ségvetésébe ezer forintot e czim alatt fel­vett. A nemzet pedig karolja fel az eszmét, csatlakozzék hozzá s a monographiai iro­dalom, melyről a múlt év a kétkedőt is meggyőzte, hogy fölvirágozhatik, fel fog virágozni.* — Árpádkori tölgyfa. Dió* Jenőn az arra utazók nagyon megcsudálnak egy hatalmas tölgyfát, mely báró Pírét tulaj­dona. Alsó törzse Ifi lépés kerületű, lomb­árnya nyáron fit­ lépésnyi kört képez s ma­gassága 22 öl. A nép száján forgó hagyo­mány szerint a tölgy még Árpád korából származik. Rendőri hírek. — Ké­tezi­­gány heves vitába keveredett egymással s a fogalmak tisztázása a rendőrkapitányság egy czellájában nyert végleges megoldást. — A hid elvén egy bátor csapat két ab­lakot tört be. — A vasútnál pedig egy szegény munkás felakasztotta magát, de korán észrevették, s életre hozták. — Felsőbb bíróságok ügyfor­galma 1883-ban. A m. kir. kúriához érkezett 1883-ban polgári ügy 8165, 1882 ben 9549, az apadás 1384; büntető ügy 1883-ban 12,307, 1882-ben 17,225, apadás 4918 ; váltó- és kereskedelmi ügy 1883-ban 1136, 1882-ben 1003, szaporodás 136; úr­béri ügy 1883-ban 175, 1882-ben 221, apa­dás 46; összesen érkezett 1883-ban 21,783, 1882-dik évben 27,995, apadás 7212. — Ezenfelül érkezett a kúriához képviselővá­lasztási felszólalalási ügy 1883-ban 460, 1882 ben 176, szaporodás 284. — Tennyson új czime. Tennyson pairi méltóságra emeltetése­i következtében a királynő jóváhagyásával a következő czi­­met vette föl: Tennyson báró pf. Aldwerth Sussex grófságban, és of. Freshewather With szigetén. Hajótörések: Fiuméból jelentik decz. 31-ről: A „Marie” nevű magyar bár­ka hajó innen fával terhelve Algírba menő útjában a Quarneró torkolatában a Galicia szirtre ment. Pólából a Triton vontató hadi gőzös segélyére sietett. A helyszínére érve a hajót, mely időközben a szikláról leszaba­dult, Pólába vontatta. Az „Uran" nevű két árboczos az Unió szigetnél a Quarne­­roban hajótörést szenvedett. Legénysége meg­menekült. Az afrikai partokon elmerült a Le­­alta* nevű magyar hajónak kapitánya, ki a legénységgel együtt elveszettnek tartatott, csodás módon megmenekült. — Honvéd tisztivizsga. Deczember végnapjaiban sok jelölt tett honvédtiszti vizsgát a Ludoviceumban Jelentsik Vincze tábornok elnöklete alatt álló bizottság előtt. Egy kivételével mindenki sikerrel vizsgázott. — A soroksári postarablás tette­seinek semmi nyoma. Schobert István és Lajos, akire a gyanú eleinte irányult, tel­jesen bebizonyították alibijüket, még pedig olyan tanukkal, akinek szavahihetőségéhez semmi kétség sem fér. A postakocsis álla­pota a legújabb jelentés szerint javul s életbennmaradásához alapos remény van. — Haynald Lajos kalocsai bi­­hornok-érsek, ki több napig Rómában tartózkodott, múlt csütörtökön bucsukihal­­gatáson volt a pápánál. A bibornok másnap indult haza. — Tolsztoj II. gróf, az ismeretes orosz író, ki azelőtt szigorúan orthodox volt, később pedig szabadgondolkodó lett, „hitvallást" irt, mely azonban hosszú ideig maradt kéziratban, mert a grófnak nem engedték meg, hogy kinyomassa. Nemrég azonban mégis sikerült neki engedélyt kapni azon feltétel alatt, hogy 50 példánynál többet nem szabad nyomatni, s egy pél­dányt nem szabad drágábban árulni, mint 25 rubelért. — Gyászrovat. Magyar-gyermsmon­stori if­j. báró Kemény Domokos maga és gyermekei b. Kemény Kata, Ida és Pál, az üdvözültnek édesanyja , özvegy báró Ke­mény Dénesné, b. Kemény Kata és testvérei , valóságos belső titkos tanácsos, a vaskorona jeles rend nagykeresz­tese stb., közmunka és közlekedési miniszter dr. Kemény Gábor országgyűlési képviselő b. Kemény Gejza, báró Kemény Gyerő, báró Kemény Berta és férje malomvizi Kendeffy Samu­s leányai Kendeffy Klára és férje gróf Thoroczkay Miklós és Erzsébet,, és báró Kemény Emma, saját­­ testvérei báró Kemény Polixéna s férje Gyár­fás Domokos és gyermekei: Gyárfás Malvina és Gyárfás Endre s neje Katona Ilona, báró Kemény Juliánna öz­vegy Zeyk Domokosné és fia Zeyk Gábor s neje Bar­csai Matild és gyermekeik Zeyk Ella és Janka, és bá­ró Kemény Karolina, továbbá számos rokonok nevében mélyen megszamorodott szívvel jelenti felejthetetlen ne­jének Magyar gyere-monostori báró Keményi Ilo­nának m. évi deczember hó 29-én reggeli 8 órakor, életének 50.ik, boldog házasságának 22-ik évében hosz­­szas betegség következtében történt gyászos kimultát. Hűlt tetemei az üdvözültnek lakásán tartandó gyász is­teni tisztelet után, folyó hó 31-én délelőtt 10­ órakor N.­ Enyeden a ref. köztemetőbe fognak elhelyeztetni Béke lengjen porai felett ! Nagy-Enyeden, 1884.. január. — Mennyit áll a nap jamil*«’­­ban ? Január hó 1-jén a nap 7 óra 50 perczkor kel és 4 óra 18 perczkor nyugszik le; 31-én felkel 7 óra 39 perczkor és le­nyugszik 4 óra 57 perczkor ; vagyis 1-jén a nap hossza. 8 óra 28 percz s az éj hossza 15 óra 32 percz; 31-én pedig a nap hosz­­sza 9 óra 18 percz s az éj hossza 14 óra 42 percz. Tehát a nap január hóban 50 perczc­el vagyis majdnem egy órával nő. — Négy hélig éhen. Michalkovitz­­ban történt állítólag ez a hihetetlen eset. Egy cselédleány sokáig nyomorgott hely nélkül, s érezvén, hogy nagy betegség jön rá, föllopódzott Leipziger vendéglős egyik pajtájának a padlására a múlt hónap köze­pén. Ott eszméletlenül feküdt amint látszik hetekig, s mikor magához tért annyira gyen­ge volt, hogy mozdulni sem birt, kiabálni pedig nem mert, félvén hogy elkergetik. E hó 14-én akadt rá a korcsmáros szolgálója- A szerencsétlent, kin már nem volt emberi ábrázat, gondos ápolás alá vették. Azt be­széli, hogy a négy hét alatt két sárgarépa volt az eledele, melyet magával vitt a pad­lásra, s éhségében szénát vágott.­­ Harminc­, millió rubelt éget­tek el a múlt héten pétervári állami bank udvarán, miután a tömérdek bankó valódi­ságár­ól egy bizottság meggyőződött. Ez az a papírpénz mennyiség, melynek forgalom­ból kivonását az aranykölcsön alkalmával a pénzügyminiszter megígérte. — Vasúti rabló. Egerből táviratoz­­zák az „E.-“nek. A rabló, ki 23-ról 24-ére vir­radó éjjel a bajor államvasút wiesaui állo­másánál egy fiatal festőnőt, egy cseh hi­vatalnok leányát műfajzá-mítdb«­ :vbva«peldan­d« lerántotta magával a robogó vonatról, azu­tán kifosztota, 31-én reggel Matzebachban (Bajorország) elfogatott. A neve findhs, Jó­zsef és Wiesauban a vasútnál szolgált. — Iliószegen, deczember 26-án tűz ütött ki Balog Lajos ügyvéd udvarán és egy ól elhamvadt, a benne levő négy darab mar­ha pedig benn égett. A tűz tova terjedését a tűzoltók meggátolták. — A Batthyán­y-Rozenberg pár­baj végtárgyalása január hó 10-én fog meg­tartatni Temesváron. A Batthyány család ma­gánvádló által lesz képviselve, s pedig Györf­­fy Gyula személyében. — Új találmány. Egy székelyhídi polgár új szerkezetű pálinkafőző üstöt ta­lált fel, jelenleg pedig egy törköly sajtó előállításán fáradozik, melyeket az országos kiállításra szándékozik beküldeni. — Amerikai Krőzu­s Mr. Leland Stanford Kalifornia volt kormányzója, az amerikai „Pacific­ Railway­ Compagnie“ el­nöke, ki jelenleg Európában körutat tesz, tegnap családjával Budapestre érkezett és az „Európai“ vendéglőbe szállt. Mr. Stan­ford néhány napig marad Budapesten, hogy a város nevezetességeit megtekintse és az­­tán innen Konstantinápolyba utazik. Mr. Stanford dúsgazdag, valóságos Krőzus. An­nak a vasuttársulatnak, melynek ő az elnö­ke, a legtöbb részvénye Stanford birtokában van és ezek értéke körülbelül 50 millió dollár. Stanfordnak Stan-Francziskóban van­nak 20 millió dollár értékű házai és telkei. 1848-ban még szegény fiatal­ember volt, mikor a kaliforniai aranyláz kitört Mackay­­vel, Blooddal elment Kaliforniába és fel­fedezték a Bonanza Mine nevű aranybányát melyből egy év alatt milliókat szereztek. Tíz évvel ezelőtt Kalifornia kormányzójává lett és ezt a tisztet négy évig viselte. Stan­ford családjával saját fejedelmi pompával berendezett vasúti szalon kocsijában utazik, melyet Amerikából hozott magával.­­ A nihilisták Oroszországban is­mét életjelt adtak m­agukról. Két hét előtt fenyegető levelet küldöttek a czárnak, s múlt hó 28-án Sudejkint, a titkos rendőrség fő­nökét orozva megölték. A rendőrség azonnal mindenféle irányban neki­fogott a nyomo­zásnak, de nem talált biztos adatot; negy­venhárom egyént egyszerű gyanúra elfog­tak. A meggyilkoltatás részleteit nem tud­ja senki, biztos adat sincs, mégis nyilván­valónak tartják, hogy a nihilisták követték el a gyilkosságot, mert a rendőrfőnök rég óta foglalkozott a nihilisták üldözésével, s ezek rég kiszemelték áldozat gyanánt. — Szeged búcsúja a kir. biz­tostól. Szeged városa vasárnap este im­pozáns tüntetéssel vett lincsut Tisza Lajos királyi biztostól. Fél hét órakor a felsővárosi körből 6—700 fáklyával ezrekre menő tö­meg megindult el a Széchenyi tér felé, mely útközben óriási módon megnövekedett. A nagy Széchenyi-téren ember ember hátán volt. A Zsótérpalota elé érve, menydörgő éljenzésben tört ki a nép s aztán Szeged háláját Magyar János ügyvéd tolmá­csolta meleg szavakkal. Tisza Lajos a ház egyik ablakából megindult hangon válaszolt ; beszédét sűrűn szakította meg vi­haros éljenzés. Azon szavaknál, midőn azt kívánta, hogy adjon az ég Szegednek min­dig oly polgárokat, milyen a mostani gene­­ráczió s akkor a város sorsa biztositva van és midőn a fáklyák fényére vonatkozólag azt jegyezte meg, hogy e fény jelezze Sze­ged polgárai szivében égő lángot, mely a hazáért királyért és szülővárosáért lobog,s véget nem akart érni az üdvözlő zaj. Végül Tisza Lajos ajánlotta magát Szeged szives emlékébe s visszavonult. Mire a polgárság a katona-zene hangjainál a fáklyákat rakásra hányta, s annak lángjánál még egy ideig folyt a szívélyes tüntetés s aztán szétosz­lottak. — Ki a vért an­ukat kivégezte. Bott brünni hóhért, ki az aradi 13 vérta­nút kivégezte a napokban halva találták ágyá­ban. Brünben az a hír terjedt el róla, hogy gyilkos kéz által halt meg. A rendőrség elren­delte a hóhér holttestének felbonczolását és az obdukczió tényleg kiderítette, hogy Bott két bordája el van törve. A dologról rögtön értesítették az államügyészséget, mely vizs­gálatot indíttatott: várjon a bordatörést erőszak okozta-e, vagy hogy a hetvenöt éves öreg hóhér talán elesett s úgy szenvedte a sérülést. — Hány iparos van Aradon ? Aradon 1883 ik év végén 2200 iparos lett összeírva. Mindenesetre szép szám. Nem csoda, mikor olyan könnyű megszerezni a tegnap felszabadult iparosifjúnak már hol­nap az ipar­igazolványt. Tüntetés egy templomban. Szokatlan eset adta elő magát Bécs város 6- ik kerületének plébánia­templomában vasár­nap este. A templomban mintegy 2000 em­ber lehetett jelen s a szónokló hires pater Haonmerle jezsuitát egy darabig szépen hall­gatta aztán egyszerre, előbb pisszegés majd kiabálás hangzott minden oldalról : »Le vele* „abzug“, »nem kell Jezsuita* és kövek re­pültek a pater felé, még pedig oly sík­an, hogy a szegény jezsuita kénytelen volt meg­futamodni, s a sekrestyében elbújni. Aztán valaki elkiáltotta magát, hogy „tűz van” s tó­dult mindenki az ajtók felé. Hét ember súlyo­san meg is sérült. A rendőrség vizsgála­t indított meg s két munkást elfogott. — Az eszéki vasúti katasztrófa ügyében a pécsi törvényszék ala­pü­lyezte: Reizey Gyula igazga­tó helyettest, Jobbágyi Ottó volt főmérnököt, Siebel In­­gyes ostálymérnököt és Koch József hád­­felügyelőt,­­ ellenben Margreiter Ede eszé­ki állomásfőnök és Schüller mérnök irányá­ban a további eljárást megszünteti Q­yűivel foglalkozik a szultán. A „Fortnightly Review“ a következőket ír­ja : „Ő felsége el van halmozva ügyekkel* szól a phrasis folytonosan a konstantinápo­lyi török lapokban, voltaképpen pedig ő felségének nem volt sürgősebb dolga a leg­utóbbi fontos ügyek alatt, mint átnézni Kon­stantinápoly valamelyik zug utczájában föl­állítandó cafe chantant szabályzatait, tehát még fölülmúlja XVIII. Lajost, a­­ minisztereit órahosszat megvárakoztatta a előszobában, m­ig ő maga d'Escass hercze­­gét, maitre d’hoteljével együtt volt valaz étkezési ügybe elmerülve, s másnap hozt­a hirlapok: „M. le Duc d'Escass a tra­illé dans le Cabinet*. Ezen conferentia találta föl a legkeresztényebb királyn »t les ala purée d’ ortolans“-t, melyet sp felséges kezével szokott készíteni, a her­ kuktálkodása mellett." — Iszonyú rablógyilkosság tént szombaton virradóra Szegeden. Hege János szatymazi fiatal, szorgalmas gr szombaton hajnalban tanyájáról kocsi­városba indult, hogy itt a hetivásárban szép hízott sertést eladjon. A hizón kívül magával vitte a bugyellárisában öszszes pénzét, 120 frtot; az a szándéka volt, hogy­­■zt a pénzt, meg a hízóért nyerendő össze­get a takarékpénztárba teszi. Még sötét volt, mikor Hegedűs kihajtatott a tanya udvaráról s felesége kapunyitáskor, mintegy balsejtelemtől ösztönözve megjegyezte, hogy minek is viszi magával azt a pénzt, miko­r annak az elhelyezésére máskor is ráérne. Virradatkor több tanyai kocsi jött arra s az abban ülő gazdáknak a tanyától alig három dűlőre föltűnt, hogy az országúton egy kocsi keresztbe van állítva s mellette egy élő­lény sem látszik. A kocsihoz érve, attól mintegy 20 lépésre, a szántóföldbe egy fekvő ember mozdulatlan alakja tűnt föl előttük ; egy rósz szűr volt rávetve s úgy látszott, mintha aludnék. Minthogy azonban kiáltásukra nem mozdult, hozzá siettek s a rosz takarót leemelték róla. Iszonyú látvány tárult szemeik elé. Hegedűs János feküdt ott ketté hasított koponyával, vértől elborítva, acza fele is súlyos ütések nyomaival. Még volt benne valami kis élet, az ajkszélei rángatóztak, mintha beszélni akart volna, de mire kocsijára vitték, ki­szenvedett. — Nagy pén­z.PiacMMNttó­l Gau­la nyomára jutott Galicziában aható­ság. Bobr­­kában két egyént fogtak be, kik üzlet­sze­rűen folytatták a hamis papirrubellek for­galomba hozatalát , egy konzorczium meg­bízásából egész Londonig kiterjedő utazáso­kat tettek Európában Lembergben szintén fogtak el két bűntársat, kik nemrég kaptak egy nagy csomag pap­irr­u­belt. — Nyilvános számadás, a az igény tanulókat se­­gélyző egylet javára rendezett színházi hangverseny jö­vedelméről. A Gegenhauer József ur által rendezett szín­házi hangverseny összes bevétele 468 ft. 80 kr. A kia­dások összege 83 frt 85 kr. Tiszta bevétel 394 ft 95 kr. Ennek fele a nemzeti színház pénztárát illetvén, a segélyző egylet javára jutott 192 frt 48 kr. Éhez járul­tak a jótékony czélra adott felü­lfizetések s az elnökség­hez ez alkalomból beküldött külön adományok név sze­rint : Gr. Teleki Károly 5 frt. G­e­g­e­n­b­a­u­er Jó­­zsefné 5 frt. Dr. Szász Béla 4 frt. M­i­n­o­v­i­c­h Ká­roly 4 frt. Tóth József színházi íröpénztárnok 3 frt Dr. Stöce Emil 2 frt. L­á­n­y­i Ernő karnagy 2 frt. I­n­c­z­é­d­y Sámuelné 2 frt. Tüske Ferenczné 2 frt. Sándor József titkár 1 frt és Papp Mihály egy téli ka­bátnak való szövet. Eszerint az egylet tiszta jövedelme kész­pénzben 227 frt 48 kr. A szegény tanulókat segélyező egylet választmánya milán e nyilvános számadást közzé teszi, egyszersmind kedves­kötelességének ismeri hálás és meleg köszönetét nyilvání­tani m­ímsav­ok !«»T»re * kik a közönséget, egy élvezetes es­tével a jótékonyozést pedig oly jövedelemmel ajándékoz­tak meg, mely lehetségessé teszi akkor és ott nyújtani segélyt a mikor és a hol legnagyobb a szükség. A nem­zeti színházat, Gegenbauer József zenede-igazgató tanár úr, ki ép oly fáradhatatlan buzgalommal mint mű­vészies ízléssel rendezte a közönség osztatlan tetszését megnyerő hangversenyt, Lányi Ernő karnagy úr ki­nek szerzeményei és közreműködése egyaránt emelték az est sikerét, valamint az összes közreműködők, — név szerint — Dr. Kovácsné Cseh Mari, dr.­­Hinné Vík­od Poli úrnök, Bortha Ilona, Daraokos Janka, Elekes Pepi, Ferenczy Laura, Fischer Inna, Geltch Ilona, Girsik Ilka, Girsik Ida, Groisz­nelén, Hubai Aranka, Maizner Otti­lia, Maizner Ilka, Merza Gizella, Mikó Ila, Orbán Ilona, Pálffy Berta, Rauschek Ilona, Buzitska Ilona, Szert Fanni, Schwartz Etelka, Tamási Erzsi és Verzár Mari kis­asszonyok, Bráth Frigyes, gr. Esterházi Dénes, Gámán J. Kovács Ede, Klener Hubert, Pákey Lajos, Batzitska Bé­la, Szilágyi Ferenc­ és Zolyomi Jenő urak, özv. Triska Ferenczné as­szonyság ki ingyen engedte át a zongorák és harmonium használatát, úgyszintén a nagyérdemű kö­zönség, mely a legélénkebb pártfogást tanúsította, fogad­ják mindannyian legmelegebb köszönetünknek kifejezé­sét! Ez általános részvét, és érdeklődés újabb tanújde annak hogy a városunk mivelt közönségénél is indel­m­mes és humánus czél meleg támogatásra talál, a mi vi­szont további kitartó munkára buzdítja egyesületünk lasztmányát. Kolozsvárt 1883 decz. 30-án. A s'egflgp'------­nulókat segélyző egylet választmányának decz. 30-án tartott üléséből : dr. Jenei Viktor elnök Rieger Imre titkár._ Kik a rzopfot eltörü­lték, francziák között akad a legtöbb e tudós. Henri Martin, az elhunyt akadémikus szakállát okoz.hatt­be nem választottak a »ü®fi Mikor nagy történeti mi’' a 20,000 frankos nagy s ő jelentvén akadél­ kásos látogatásait. ta neki : »Bor? rom szótöbb tin, a meg' egy par ! feláldozz' élt P igen And­eg­ag ELLENZÉK Január 2.

Next