Ellenzék, 1888. július-december (9. évfolyam, 150-300. szám)
1888-10-09 / 232. szám
Kilenczedik évfolyan. SZERKESZTŐ IRODA: Belmagyar utcza 47-d lik szám, óvá a lap szellemi részét illető közleménye czimzendök. AZELLENZÉK FÖFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy Oylen házhoz hordva: Kérész évre . . Id irt. I Negyedévre . . 4 Irt. Félévre ... 8 irt. Egy hóra helyben 1 írt 50 kr. Egyes szara 5 kr. Megjelenik mindennap, ki ve a vasár-és ünnep napokat. Kéziratok nin adatnak vissza. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. 232 szarr. Kolozsvár, kérlet, október 9 1888. KIADÓ HIVATAL: Kolozsvárit, Belközép utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Eg.v (_j czentimeternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részeselnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. A Tisza nagytesztje. Kormánypárti Inok még mindig erősen nagyra vannal azzal a lehetess renddel, melylyel Álmos német császár felékesiteni kegyeskedett Tisza Kálmánt, a magyar kományelnököt. Hát ezen külöcen semmi csodálni való nincs. A kománypárti sajtó úgy sem egyébre való, mint örökös hejjehujját csapni a Tiza nagyobb dicsőségét Bolondság és hálátlanság volna tőlök nem azt dicsiteni, kitől a mindennapi kenyerüket kapják, úgy fordulna a dolog igen könyen, hogy ha máskép viselkednének a „nagy úr“ iránt, hát felmondaná neki a szolgálatot. Az okossának tesznek eleget tehát, ha mind a kínálkozó alkalmat megragadnak a generális“ dicsőségének megörökítését. És milyn pompás alkalom erre egy rendjel, kivált ha azt olyan előkelő ur adja minő a német császár, s hozzá mégis a legdrágább portékából. Merthiheti minden magyar ember: nem ksi dolog a fekete sasrend nagy kerestjének birtokában lenni. Ez bizony fénes egy rendjel úgy külsőleg, mint bens értékre való nézvést is. Valamelyik égi porosz király találta fel és csakzoknak a mellét ékesítették fel vele, akik kitűnő szolgálatokat tettek orosz király uralméknak. Ugy kell lenni, hogy Tisza Kálmán iskötelezte magának valamelyes szolgáim által az uj német császárt. Egyik, másik beavatott újság meg is kísérteté rámutatni Tiszának ilyes szolgálataira. Ezek vélekedése szerint a német csásár valódi érdemet jutalmazott, mi, Z ,ha Kálánt ilyen előkelő módon, sajátkezűileg. íhs h, üt,un, gondolunk, magunk , úgy valjuk, hogy Tisza Kálmán csakugyan rászolgált arra a feketesas rendre. Mint ellenzéki pártvezér aligha tett volna szert erre a dekórumra, de mint magyar kormányelnök buzgó támogatója a német érdekeknek. Bismarck a „főminden egyéb“ keresve sem talált volna alkalmazkodóbb ügynökre, mint minőnek Tisza bizonyította magát, nem ugyan ellenzéki pártvezér, hanem kormányelnöki minőségében. Ő alaposan ért ahhoz a mesterséghez, mint kelljen idegen érdeket szolgálni egy olyan országban, ahol minden nemzeti érdek következetesen elhanyagoltatik. Hogy Magyarország külügyi politikájának irányát Bismarck határozhatja meg német szempont és német érdek szerint, arra igen alkalmas segédeszköz Tisza Kálmán, aki idegen minták és egyenesen német szabás szerint kormányozza Magyarországot nem a magyar nemzet jogos várakozásai, mint inkább a nagy német birodalom még nagyobb kanczellárjának útmutatásai nyomán és az ő tetszésére. Illő dolog tehát a német császártól valamely formában leróni a hálát Bismarck magyar ügynöke iránt. És ha e hála olyan ékes külső jelekben nyilvánul, minő a fekete sasrend — nagykeresztje — azon egyátalán nem lehet csodálkozni. Inkább az lett volna feltűnő dolog, ha Vilmos császár kegye nem nyilvánul Tiszával szemben eme látható és fényes formában. Bezzeg búsulhat Taaffe gróf, az osztrák kormányelnök, mert neki ebből a szerencséből egy csepp se jutott. Nem csak hogy rendjelet nem kapott, de még csak szóba sem állott vele a német császár. Mert hát Taaffe nem tolja a Bismarck szekerét, s csinálja a maga dolgát a maga belátása szerint, s a saját országa érdekeinek megfelelően. Hogy Taaffe gróf irigyli-e magyar kollegájának szerencséjét — azt nem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy kissebb a szerencséje, mint Tisza Kálmánnak, már ha egyáltalán szerencse az rá nézve, hogy a magyar állam kormányzatáért mindig kivülről kapja az elismerést, s nem a saját nemzetétől, amely pedig tán mégis csak becsesebb kitüntetés lenne holmi fekete sasrendnél, a mely ott ékeskedik a mellén, de a mely aligha kelthet igazi megelégedést a szivében. Ám ha Tisza Kálmánnak nagyobb megelégedést szerez a fekete sasrend birtoka, mint a magyar nemzet elismerése, s ha államférfim működésének nagyobb dokumentuma a feketesasrend, mint az a tudat, hogy ő ezt az országot a nemzeti érdekeknek megfelelően igazgatja — akkor most is csak azt mondjuk, amit már hasonló alkalomkor is elmondottunk . Hordozza egészséggel azt a nagykeresztet, magánzó, akinek komoly szándéka van egy millió írt erejéig beperelni a magyar államot és ezen kívül konfiskáltatni a tv javaslatot annak rendje szerint bírói után. Azt állítja ez az úr, hogy a kormánynak a regale ügyről szóló törvénytervezete tőle van lopva. Ha tehát e javaslat által anyagi előny származik az államra: ő kéri az osztalékát, mert ahhoz jussa van! És azt is kéri, hogy a szerzői jogról szóló törvény értelmében a javaslat koboztassék el. Hát mi az ország birtokossága is kétségkívül örömmel látná e veszedelmes javaslatnak bíróilag leendő elkoboztatását s e tekintetben csak sikert kívánhatunk Markus Mark úr perének. Megesnék az a bolond eset, hogy amiért a sajtó és a birtokosság hónapok óta küzd azt egy ember egy per keretén belül egy csapásra megváltoztatná. Ennek a pernek a kimenetelére igazán érthető kíváncsisággal tekinthet az ország. Az uj miniszter, Csáky Albin gróf, az uj vallás- és közoktatásügyi miniszter, f. hó 4-én vett búcsút Lőcsén Kzepes vármegye tisztviselőkarától, melynek élén huszonegy évig működött. A hivatalnoki kar fájdalmának a válás fölött, Kurponay kir. tanácsos, alispán adott kifejezést, tízavai mélyen meghatották a jelenvoltakat. Csáky gróf kinyezve ölelte meg a szónokot s minden egyes tisztviselővel kezet fogott s biztosította a jelenlevőket, hogy a tízepes vármegye élén töltött éveket soha sem fogja elfelejteni. Császárok pohárköszöntői. Az orosz sajtó aggodalmának ad kifejezést a császári pohárköszöntők miatt s csalódását fejezi ki a fölött, hogy elmulasztották az alkalmat, Oroszországot azzal biztatni, hogy Bulgáriára vonatkozó vágyai teljesedésbe mehetnek. A toasztok katonai természete a jelenlegi állapotot inkább zavarja, semhogy a régóta óhajtott jobrafordulást idézné elő. AZ „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1888. Október 9. Betegen, i. Kaltenleutgeben, okt. Ha mindazon utat és ösvényt, melyet a Winternitz útmutatója a betegek számára sétául kijelöl, meg akarod járni, akkor légy készen tíz mértföldnyi gyaloglásra. Ennyit persze egy beteg sem jár egy nap alatt, de ritka az a vendég, aki időközökben valamennyi helyet meg ne járna. Mindenik út jó karban van és padokkal ellátva. Az adminisztratió minden kis forrást köpübe vett és megnevezett, ezenkívül minden magasabb csúcs, minden mélyebb árok, minden nagyobb szikla nevet kapott, s a nevek és a távolság ki vannak nyomtatva kártyapapíron. Minden elágazásnak meg van a maga színe az útmutató kártyán, az útmutató czölöpökön és az útmutató élőfákon. Ahol élő fa nincs, ott a német a barázdaköveket festette meg, úgy hogy eltévedésről szó sem lehet. E sétahelyek meglepően szépek. A legbársonyabb pázsit és a legtisztább erdő váltogatják egymást. Jegenyefenyő, erdeifenyő és austriaca együtt a tölgygyel és bükkel. Keleti szinpompa és havasi illatár. A temérdek erdőség — a Wiener Wald — melyet Rudolf trónörökös katonás szabatossággal irt le a képes monarchiában, kivételnélkül — holt kéz. Legnagyobb része a Habsburgoké, de van része benne egy pár klastromnak és a Lichtenstein herczegeknek is. Az erdőkezelés mintaszerű. A nép fáizási joga abban áll, hogy asszonynak és gyermeknek meghatározott napokon szabad fejsze és kés nélkül a kijelölt erdőterületre menni és száraz gályát gyűjteni. A környék minden községe teljesen erdő között fekszik, szántóföld jóformán semmi, de azért minden szegény ember elmondhatja Arany Jánossal, hogy »fázom, mert nem fázom.« Bizony nem fázik. Nekünk egy puttón fát — mintegy húsz kilót, ötven krajczárért adnak. Tölgy és bükk önmagától nő és nagyon szaporán, mert a makkot semmi sem bántja. Sem az őz, sem a szarvas, miután ezeknek a táplálékáról az erdővédők, levagdalt gályák és elhintett széna által gondoskodnak. A fenyőt azonban iskolából ültetik át, mégpedig mindig a tölgy és bükk lövések közzé, hogy emezeket is rákényszerítsék a nyílegyenes növésre. Minden egyes fa, ha elérte a húsz éves kort, felvétetik az inventárium állományába, helyesebben szólva, besoroztatik, miként az ujjoncz. Ekkor ne bántsd-virág lesz belőlle — épen mint a katonából — ötven éves koráig, amikor aztán mustra alá jön a görbéje, megszentencziáztatik és kivégeztetik fűrész által, a szép növésű életben marad még sokáig. A kazlak egy és két köbméteresek szortírozva fanemenként s természetesen megnumerizálva. Erdőkihágás soha sincs. Sem vadorzás. Nyúl, őz, szarvas, fogoly, szalonka nagy bőségben. A vadászati jog a trónörökösé. Minden völgy telve van gazdag bécsi burgerek festőileg épített villáival. E nyugdíjba vonult polgárok uriasan élnek, fényes cselédséggel, drága fogatokkal, ragyogó berendezéssel. Az értékes freskó ép úgy nem ritka, mint a faragványos plafonburkolat s a feketemárvány fürdőszoba. Vízvezetékes szökőkútja, pálmaháza és jól gondozott kertje van minden villatulajdonosnak. Férfiak és nők lovagolnak, croquetteznek, abroncsoznak, biliárdoznak, czélt lőnek, osztrigát esznek, biablyt isznak, kártyáznak, angolul beszélnek és pezsgőznek — épen mint az urak. Hanem nem vadásznak. Ezt a mulatságot itt semmi áron sem szerezheti meg közönséges ember fia. Aki itt vadász, az vagy a dynasztia tagja már akár jobb, akár balkézről, vagy a cseléd. Mindennap órákig elsétálgatok e gyönyörű erdőkben és mindennap eszembe jut, hogy miért nem lehet ez nálunk is így. Nem a vadászati tilalom — ámbár ennek is megvan a maga haszna a vadállomány gazdagságában — hanem miért nem lehet nálunk is ilyen erdőkezelés ? Itt — ámbár nagyon sok van, az erdőkincs ; nálunk még csak nem is érték. Itt pénzforrás; nálunk alig fizeti ki sok helyen a pásztorlási költséget és az adót. Mert.........és akármennyit hányom vetem a dolgot, mindig csak ez az ok tolul agyamba .........mert nálunk nincs erdővédelem és nincs erdőút. Az itt levő hegyek nem magasak, de szédítően meredek valamennyi, azért mégis föl lehet valamennyinek a csúcsára kocsikázni ruganyos hintóban. Íme a külömbség nyitja. Mondják, hogy gr. Andrássy Gyulának lesz útja a hesháti havasokra. Elhiszem azt. A gyalui szolgabiró kap tőle fegyvert, bokszivart, ebédet és kézszoritást. A szolgabiró kirendeli a vármegyei közmunkaerőt s hogy nagyobb baj ne legyen belőle, a magurai polgártársakat — amennyibe tenyeresek - csupa nationális rokonszenvből hogy el ne melegedjenek, beleállítja e domb közepéig a Rekete vagy a Dobruzs tizenkét fokos vizébe, s hetven-nyolcvan darab pisztrángot halásztat ki velük egyetlen délután. Rendetlenségről szó sincs, mert a kirendelt közmunkaerő községbírói felügyelet alatt és parancsszóra halász. Hogy lehessen az rendetlen, ami rendeletre történik! Annyival kevésbé lehet szó rendetlenségről vagy épen visszaélésről, mert tudvalevőleg a vármegye alispánja nagyon szereti a pisztrángot — ami nem is olyan rész eledel, mint ahogy a magurai polgártárs talán képzeli. A másik, ami gyötör, hogy miért nincsen egy ilyen gyógyintézet a gyalui havasok között? Hetven-nyolcvan ezer hold fenyves egyfolytában. Mennyi ózon és minő kristályvizek ! Milyen kiránduló helyek a Vurouvurouluj, a Balomirásze, a Dámes, a Gura- Albaku, a skerisorai jégbarlang, a magurai tető, a Dobrin és annyi más. Mennyi időtöltés műveit emberre nézve a természet ezen ősformatiója, az albaki trachyt, a szamosvölgyi csillámpala, a feketevölgyi gránitképződés ; a vidrai csigahegy. Örökrombolása az időnek, állandó újjászületés a korhadásból; a moha ezer faja; az áfonyamatrácz, a málnaliget, a gombatelepek, a vízzuhatagok, az eriamezők. . . . Olyan genialitással és hírnévvel, aminővel dr. Fürjesz Zsigmond egyetemi tanárt isten és emberek megáldották, egy Winternitz-féle intézet, például a Dobruzsban, létre jöhetne két év alatt. Az építkezésnek minden olcsó feltétele kínálva kínálkozik: az állam kimondhatatlan olcsón kötne örökhaszonbért a telephelye iránt, az itt könnyen jó karba hozható; a talaj esési viszonyai igen alkalmasak csatornázásra és vízvezetékre; a környék legelői valóságos alpesi vajat és tejet szolgáltatnának. Egy aláírási felhívás kétezer darab száz forintos részvényre a Purjesz Zsigmond nevében s egy hónap alatt nyélbe van ütve a tőke. A miként Winternitz itt tölt négy nyári hónapot s egyébkor kijön Bécsből hetenként kétszer, úgy Purjesz is beoszthatná akként a tanítási időt, hogy a dobruzsi betegek gyakran lássák őt s javuljanak vigasztaló erejének csodálatos hatása alatt. Nem tréfálkozom, sőt nagyon is komolyan beszélek. Itt az idén ezerkétszáz beteg fordult meg. Középszámítással mindenik itt hagy háromszáz forintot.. Annyi mint háromszázhatvanezer forint bruttó. Ebből orvosi honorárium lehet hatvanezer. (Winternitznek három assistense működik — mindannyian kiváló szakemberek) a többi bevételt az intézet igazgatósága számolja el, lakás, koszt és szolgálat czímén. A részvénytársulat igazgatósága építene lakásokat, fürdőhelyiséget a szükséges fölszereléssel, két éttermet a dohányzók és nemdohányzók számára. Lasó és játéktermet. Gondoskodnék a világításról, ifti villanyvilágítás van a szolgaszemélyzet felügyeletéről, mosásról és a konyháról. Nagyméretű üzlet Politikai hírek. A regale tvjavaslat lopott portéka. Legalább ezt akarja és hite szerint be is tudja bizonyítani egy Markus Mark nevű fővárosi Bulgária függetlenségének kikiáltása, azt állítja kategorikus határozottsággal a Moszkovszkija Vjedomoszti ruscsuki levelezője, legkésőbb október 10-én meg fog történni. A helyzet tarthatatlanná lett. Naponként növekszik azok száma, akik a fejedelmet el akarják távolítani s Oroszországnak engedményeket kívánnak adni. Az útvesztőből, melybe Bulgária jutott, csak a függetlenségi nyilatkozat vezetheti ki. Ezt a szófiai nemzetgyűlés meg is fogja tenni; a fejedelem már biztosította a csapatok hűségét. Irányi D. választói között. Irányi Dániel orsz. képviselő, mint Békésből írják, szombaton délután oda érkezett beszámoló beszéd talaja végett. Már Földváron a egy küldöttsége és számos békési választó üdvözölte a képviselőt s együtt jöttek be a szárnyvasuton Békésre, hol az állomáson, a részidő daczára, nagy közönség és czigányzene várta a szeretett képviselőt. Irányit a városházán az egybegyűlt elöljáróság élén Mezey főjegyző üdvözölte, ott a képviselő mintegy órai időzése alatt magát a város folyamatban levő ügyeiről informáltatván, Konkoly Jenő ügyvéd és a 48-as párt alelnöke házához ment, melynek itt tartózkodása alatt szívesen látott vendége volt. Vasárnap délelőtt a városház udvarán nagyszámú választó közönség előtt tartotta beszámolóját, melynek egyes helyei a hallgatóságot zajos lelkesedésre ragadták. Beszéde elején megerülte, hogy az ülésszak bezártával rendes szokása szerint azért nem jelent meg, mert az időben a város még árvízveszélylyel küzdött. Részletesen foglalkozott azután a belügyi tekintetben hozott törvényekkel, különösen a halászati jog gyakorlásáról és a vaskapu szabályozásáról alkotott törvényekkel, majd a hadügyi törvényeket és a pénzügyek rendezésére vonatkozólag alkotott törvényeket fejtegette. A szeszadótörvénynél felemlítő, hogy a 11 írtról 35 írtra való adóemelés minden átmenet nélkül nem helyeselhető s a törvénytől szeszfogyasztásunk nagyobbodását nem várhatja, mint hogy ezt erkölcsi okokból nem is szeretné. A folyó évi költségvetés részletes bírálatánál arra az eredményre jutott, hogy ily kormánytól, mely 13 év óta pénzügyeink rendbehozatalát csak ígéri, de meg nem valósítja, s most is a kibontakozásnak közeli kilátása nélkül sok millió új adóval terheli a nemzetet, a bizalmat ezentúl is megtagadni fogja. Nemcsak a kormány, hanem főkép a közösügyes alap cserélendő fel ujjal s államháztartásunk rendezését csak akkor remélhetjük, ha függetlenségünk visszaszerzésével önálló vámterületet állíthatunk fel. Lelkes szavakban ecsetelte e törekvés helyességét s éles kifejezésekben rótta meg amaz erkölcstelen eszközöket, melyeket a kormány többségének megteremtése végett alkalmaz. Ezek az eszközök mélyrehatóbb és nagyobb károkat okoznak a nemzet erkölcsi életében, mint a roszgazdálkodás az ország vagyonában. Végül a helyi vízszabályozás ügyéről megemlékezvén, meleg szavakban mondott köszönetet a város polgárainak a tavaszi árvízveszély alatt tanúsított valóban férfias magaviseletéért. Irányi szavai lelkes hangulatba hozták a közönséget, mely végül viharos éljenzésben tört ki. Érzelmeinek Konkoly Jenő ügyvéd és a 48-as párt alelnöke lelkes beszédben adott kifejezést, megköszönve a képviselőnek a haza és a város érdekében tett fáradozásait és büszkének vallván Békés városát, hogy a haza e nagy fiát nevezheti országos képviselőjének. Este Iványi tiszteletére a városi bérházban Kárpáthy György színtársulata által dísz ít törvényjavaslatok. , Az országgyűlés következő időszaka bár e hó 15-re van összehiva első érdemleges ülését hír szerint csak 17-én kezdi meg. Mint félhivatalos helyről írják a miniszterelnök már az első ülésen nem kevesebb mint négy törvényjavaslatot terjeszt a ház elé. Mind a négy kiváló fontosságú és elsőrendű érdekeket érint. Az elsők az 1889-ik költségvetésről, a második az italmérési jogról, a harmadik a regítő megváltásról és a negyedik a pénzügyi igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat. A jövő évi kölségvetés, jelenti továbbá az idéztük félhivatalos laptudósító kiadásai részében, kivéve az államadósági kamatokat, az ideivel azonos keretben mozog , ahol, főkép a rendkívüli költségvetésben, megtakarítás lehetséges volt, a kormány előterjesztésében azt keresztül is vitte. A bevételek tetemes többletet mutatnak fel, úgy hogy a mérleg teljesen meg fog felelni a miniszterelnök által annak idején tett ama nyilatkozatnak, hogy az 1889-i költségvetés csak nagyon csekély deficitet fog felmutatni. Az italmérési jogról és az ezzel kapcsolatban álló reale-megváltásról szóló tvjavaslat annak idején, mikor az enquête-tárgyalások folytak, indokaikkal együtt teljes szövegükben már publikálva lettek, azóta pedig nagyobb változtatáson nem mentek át. Csakis azon százalékszám, mely a meghatározandó összegből kezelési költség czímén lesz levonandó, nincs még véglegesen megállapítva. Rlendkívüli horderejű ama terjedelmű tvjavaslat is, mely a pénzügyi közig. reformját öleli fel. Központosítva lesz ezen javaslat értelmében a pénzügyminisztérium összes közegeinek és kirendeltségeinek teendője megyénkint, kerületenkint egy-egy hivatalban. Véget fog vetni emetörvény amaz anomáliának, hogy az adókivető és adóbeszedő, a díj és illetékkiszabási hivatalok, a pénzügyi adjuillistracziónak egyéb közegei mind külön-külön intézkedtek, úgyhogy a felek gyakran tényleg nem tudták, mennyi tulajdonképen az állam iránti adókötelezettségüknek öszszege. Ezen a minisztériumra nagy szervezési munkát rovó, reform eleinte sem fogja az állam terheit szaporítani, de idővel még az állami költségek tetemes redukciója is lehetséges lesz ezen a címen. Miután a képviselőház pénzügyi bizottsága a jövő évi állami költségvetés tárgyalásával mindenesetre hosszabb ideig lesz elfoglalva, valószínű, hogy a regálé megváltásáról és az italmérési jogról szóló törvényjavaslat tárgyalására, miután a kormány azokat már 1889. január elsejével akarja életbe léptetni, külön bizottság lesz kiküldendő úgy, hogy e törvényjavaslatok, mihelyt a bizottság jelentését beterjeszti, esetleg a véderőről és a honvédségről szóló törvényjavaselőadás tartatott. Utána 120 terítékű banker volt, melyen Kossuth Lajosra, Irányi Dánielre stb. sikerült felköszöntök mondattak. Ma, kedden képviselőnk özv. Asztalos Istvánné leányának esküvőjén a násznagyi tisztet viseli.