Ellenzék, 1917. január-június (38. évfolyam, 1-148. szám)
1917-01-03 / 1. szám
uuujtmi paraszt é, diploma a a magyar államférfi. Holismurl értékeltmi ismeri én Hmm A háborút megjelölő korszak felé: JUllur ní linót és a közösül liifi lotos bántalmát jelentetek. - nemzettest lerázta magbról parazitáit, kiheverte a bajt. A háború uj vérkeringést adott, erősebb izmokat hjlesztett. A budavári szimbólum eljövendő koriakra mutat. A vérté:Igor gőzén keresztül már erös másokban domborodnak ki uj feladataink. Vannak kőben fogan gondolatok. Emberi erő nem változtathat rajtunk, feledés nem mókázhatja be. Kőben fogant gondolat: Erdély a magyaroké. Hóm.Vuro.* an tig..mb kuk ezi, ha támadtak, védelmeztük ezt, de nem mutattunk rá, mint a magyar államiság falára írott határozoti és alkut nem ismerő akaratra. Ez nemcsaz Erdély belga, Magyarország kérdése és a dinasztia sorsa. Ide csak egy út vezet. Egy orvosság használ, tiszta, egyszerű, mint megsebzett szarvasnak a patak vize. Egyenes, mint az igazsághoz vezető út. — Határozott, erős és meg nem kérlelhető nemzeti érzés, amely jöttevő melegség gyanánt járja át a közélet minden hajlékát, minden zugát. Amely akkor, mikor saját életének feltételeiről van szó, könyörtelen, de erősebb, hódítóbb volta dacára is tud méltányos lenni. Amely nem alkuszik, nem szerződik, de ha jónak látja ajándékoz és kegyelmez. Nemzeti öntudatosság, amely nem fut : a nagy népek rokkonszenvei után. Az a bizonyos rokonszenv ! •— Mennyi szó esett nálunk róla. Megtanítottak reá és mi gondolkodás nélküli gügyögéssel vallottuk, hogy kis nemzetnek, mint aminő mi is vagyunk, nincs nagyobb kincse, mint a művelt nagy nemzetek rokonszenve. A háború arra is megtanított, hogy minden népek összefoglalt rokonszenve sem érdeml meg, hogy egyetlenegy magyart is kitegyünk az elmagyartalanítás veszélyének. Példának hozom fel Németországot. Jobban nem zúdította maga ellen senki az európai ellenszenvet, mint Németország, háborúval Franciaországot, ipari fejlődésév® és imperialista törekvésével Angliát, diplomáciájának vezérelvével Oroszországot, — de egységessé tette önmagát. És ennek az egységnek hatalma fojtogatja Franciaországot, kiragadta az orosz óriás testéből az életre keltett Lengyelországot, elnémította Anglia tengeri uralmát és elseperte Romániát. A budavári dombon Szent István palástja alatt magyar király szive dobogott. Megérezte a magyar államiság álmait, szint adott arcának a magyarság vágyainak lüktetése. És nemzeti himnuszunk felségesen szomorú hangjai mellett kialakult, megnőtt, óriássá vált, mint a nép lelkét eltöltő szimbólum, amely mellett elhalványul minden szenvedés, elhalkul minden könnyen ködbe vész az aradi bitó. Parcz Ladó úr. I: L 1. ív N 'I E KI' 17 J'NL’AP 3 A bolgár vezérkar jelentése: lindanes január 2. .Szófiábólderítik: lAftceduliai hapoléi is Macedóniában csaknem az egész arcvonalon I szórványos tüzérségi tüzelés. Oláhországi harcvér s Al). m ■ ■ »an a nmed ni hídfőm, meg* j kezdett harc tovább n rt. A foglyok száma Zsákmányunk négy ágyúra, s tizennégy gépfegyverrel mo! körlett. Kelet Olához.'-zágoz.n támadásunk fobik tovább. A török főhadiszállás jelentése: Budapest, január 2. Konstantinápolyból jelentik: A feimit szabás megcálója az angoloknak Ciarianál jelenteni nagy győzelmét, Charist tényleg harc nélkül kiürítettük. Makta bármi is támadást kezdtek, de visszautasítottuk őket Clarisba. Spanyolország válasza Wilson jegyzékére. Budapest, jan. 2. A «Havas» ügynökség jelenti Madridból. A spanyol kormány közzétette válaszát Wilson jegyzésére. Spanyolország Wilson kezdeményezésétől nem vár eredményt. Sokkal többet vá attól. In. a központiak békefeltételeikre nézve az első légi hadviselőkkel igyekeznének megegyezni. Spanyolország nem zárkózik el semmi tárgyalás elől, amely a háború gyors tx fejszéjét sietteti, de csak akkor, ha a békére irányuló törekvés hatásosabbnak mutatkozik, mert a közbelépésnek most nincs kilátása jó eredményre. Ki írta: Taklor Akna. Te gondteljes nehéz ó-esztendő lova tűntél, hosszú hónapok végleten fájdalmainak sorozata volt a te léted. Mert, amikor ifjan, idén a reménység minden bíztató sugarával köszöntettél bennünket, nem így hittük napodnak alkonyát látni. Jöttedet az emberek milliói aggódó szeretékei várták, e zord, emberpuszita időben lelkeik elmerengtek érkezésed napján egy csendes, munkás, békés világba, ahol már nincs gyűlölet, hanem helyette az áldást hozó szeretet. És te mindezt meg nem akarva érteni, úgy távozol tőlünk, hogy benünket e tomboló vérzivatar közepette ellenségeink gyűlöletéve magunkra hagysz. De azért, mielőtt az utolsó Isten hozzádd mondom, szeretnélek lágyan végig simogatni, hisz a te napjaidban akarták hazánk ezredéves ősi földjét, vadregényes Erdélyünket elrabolni és ekkor kitárva védő szárnyaidat megvéded e megszentelt rögöket és most, amidőn élted zenéjének utolsó akkordja is kihangzott, úgy tekintünk még egyszer reád, mint aki hálára vagy érdemes, mert nem hagytál el minket. S téged te ifjú új esztendő keblünkre ölelve fogadunk, lágyan, szeretettel, mint anya gyermekét. Hisz te reményünknek egy halvány sugarában köszöntődés közénk. 1917, úgy hisszük, te vagy hivatva a milliók lelkét a lidércnyomás alól felszabadítani. Oh ! te rejtelmes új év, hallgasd meg a milliók imáját, hozdd vissza a messze földön értünk küzdő véreinket, kik a hósepte síkságon vagy a zord havasok ormán köszöntenek téged. Oh ! hozdd vissza az apát gyermekének, a férjet hitvesének. Oh ! hozdd vissza még egyszer a béke derűs, napfényes egér. fizalági beszédek Nagy érdeklődéssel várta a politikai világ a politikai pártvezérek újévi nyilatkozatát. Az ellenzéki vezérek közül gróf Károlyi Mihály mondott a pártjának üdvözletére hosszabb beszédet, amelyben vázolta pártjának leendő törekvéseit és annak a reménynek adott kifejezést, hogy Károly király uralma alatt a nemzeti törekvések és aspirációk bizonyára megcsicsiítatók lesznek. Gróf Apponyi és Andrássy Gyula beszédjükben sajnálattal emlékeztek meg arról, hogy békejavaslatunk az entente részéről nagy ellenzésre talált. Apponyi a függetlenségi párt jövendő akciójáról ezeket mondotta : A mi törekvésünk, hogy megvalósítsuk a magyar nemzeti életnek teljességét minden ágában. A ti szónokotok igen élénken világította meg ennek a törekvésnek egyik részideit és beszélt arról, hogy be kell következnie a magyar nemzet kielégítettségének. igen helyesen mondta, hogy azokkal szemben, akik szemünkre lobbantják, hogy állandó közjogi harcokkal, közjogi igényekkel foglalkozunk, azokkal szemben csak egy válasz van: nem lesznek többé közjogi harcok, hogyha ez a nemzet a runga nemzeti élete minden feltételének, minden természetes ágának birtokába jut. Akkor nem lesznek! Addig issznek ! És ez nem függ tőlünk, hogy legyenek. Ha mi letesszük a fegyvert, átveszik mások, mert biológiai szükséggel következik, hogy egy csonka életet élő, de mégis erőteljes nemzetnek az életerős szervei megnyeréséért küzdelmet kell folytatnia. Gróf Kimen Háderváry, a munkapárt elnöke ezúttal is hű maradt magához. Megfenyegette az ellenzéket, hogy ne sokat kellemetlenkedjék a kormánynak és a munkapártnak, mert különben elsöprik a föld színéről.