Ellenzék, 1921. január (42. évfolyam, 6-20. szám)
1921-01-11 / 6. szám
ELLENZÉK A mai gyűlés feladata az, hogy a Magyarországról leszakított egész terület magyarságát egy egységes szervezetbe, egy Magyar Szövetségbe foglaljuk össze. Ne méltóztassanak tévedésben lenni, hogy már most itt egy politikai programm megállapításáról volna szó, vagy konkrét célokat kitűző politikai párt megállapításáról beszélnénk. (Helyeslés.) Célunk csupán az, hogy a mai előkészítő értekezleten indítsuk meg a mozgalmat, alakítsuk meg a szervező bizottságot, intézzünk felhívást az egész Románia területén élő magyarsághoz, hasonló szervező bizottságok megalakításával. Ezek kiküldötteivel együtt fogjuk majd Kolozsvárt megtartani az egyetemes alakuló közgyűlést, amely hivatva lesz dönteni a magyarság politikai magatartása kérdésében. A mai értekezletre meghívtunk mindenkit. Nagyon köszönjük a megjelenést, mert amint látom, minden társadalmi osztály felekezet és foglalkozási ág, képviselve van. Különösen örömmel kell üdvözölnöm zsidó polgártársainkat, akik meghívásunknak engedve, megjelentek, ezzel is kifejezve velünk való együttérzésüket. (Éljenzés.) Sajnálattal kell látnunk azt, hogy a szervezett munkásság értekezletünkön képviselve nincs. Személyesen magam jártam fenn, minden formának megfelelő írásos meghívást is kézbesítettünk. Ők azt jelentették ki, hogy az a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából mindenben velünk tartanak, azonban internacionális párt lévén, ilyen mozgalomhoz nem csatlakozhatnak. Mindnyájan sajnáljuk távolmaradásukat, mert célunk az volt, hogy minden párton felülemelkedve, minden osztályérdeket alul hagyva, egy hatalmas, nagy egyetemes szövetségbe foglaljuk össze a magyarságot. De megvan a reményünk arra, hogy épen az általunk kivívni kívánt cél teljes együttműködésre fogja bírni a munkásságot is. Ezeket kellett felemlítenem. Javaslom ezek után a tisztelt megjelenteknek, hogy mai értekezletünkre korelnököt válasszanak. Ajánlom Sándor Józsefet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtitkárát. Az értekezlet Grandpierre Emil ajánlását egyhangúlag elfogadta. Sándor József elfoglalja az elnöki széket. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri dr. György Lajos és dr. Boga Lajos tanárokat. Ezután megtartja terjedelmes elnöki expozéját, amely a trianoni békeszerződést, továbbá a Románia és az antant közt kötött speciális konvenciókat ismerteti, mint a kisebbségi szervezkedés jogalapjait. Utána felkéri Grandpierre Emilt, hogy terjessze elő az előadói javaslatot. Az előadó előterjesztése Dr. Grandpierre Emil. Néhány szóval elő fogom terjeszteni ama alapelveket, amelyekkel véleményem szerint a magyarság szervezését sikeresen megvalósíthatjuk. Az alapgondolat az, hogy mi magyarok egyrészt a wilsoni elvek alapján, másrészt pedig a magyar békeszerződés alapján, azonfelül a kisebbségek biztosítása tárgyában 1919. dec. 9-én kelt külön nemzetközi szerződés alapján, mint új közjogi fogalom, mint nemzeti kisebbség kívánhatjuk elhelyezkedésünket. Tehát ennek megfelelően egy olyan szervezetet kell alkotnunk, amely felül áll minden külön politikai pártfrakción, minden osztályellentéten s amely az egyetemes magyarságot magában foglalja. Ennek a szervezetnek szüksége van egy központi szervre, amely az adott esetekben megadja a szükséges utasításokat s amelynek utasítását a magyarság egyeteme föltétlenül követni fogja. (Helyeslés és éljenzés.) Az új Románia magyarságának központja történelmi szempontból is csak Kolozsvár lehet. Ezért a szervezkedésnek is innen kellett kiindulnia. Ha figyelemmel méltóztattak kísérni a lecsatolt terület magyar sajtóját, észrevehették, hogy mindnyájan innen várták az irányítást. Ebből a szempontból is a mi kötelességünk volt, hogy az első lépést megtegyük. Végeredményben Kolozsvár, mint ősi magyar város, amely nem mesterséges telepítés, hanem a kalotaszegi, az aranyosszéki és a délvidéki magyarsággal közvetlen földrajzi kapcsolatban lévő kzponti hely, hagyományainál, történelmi múltjánál és magas kultúrájánál fogva, — amelyek ily nagy ügyekben mindig kizárták köztünk az érdekellentétet, — hivatott a magyarság vezetésére és a szervezés megindítására. Ezért gondoltunk arra, hogy itt alkossuk meg a központi szervet, amely kidolgozza az egyetemes alakuló közgyűlés programmját s amely addig is, amíg a közgyűlés megadja a követendő végső célkitűzést és megalakítja a végleges szerveket, ideiglenesen eljár a nemzeti kisebbségeket ért és ez időszerint is érő sérelmek ügyében. A Központi Szerven kívül azonban megyénként és városonként mindenütt külön meg kell alkotnunk a magyarság szervezeteit. Az alakuló közgyűlés határidejét tárgysorozatunk hatodik pontjával ellentétben most még nem tűzhetjük ki. Kérésünk ama része ugyanis, hogy általánosan engedélyezzék az előkészítő szervezkedéshez szükséges gyűléseinket, még nem nyert elintézést. Az alakuló kzgyűlést parlamentáris formában szándékozunk megtartani olyképpen, hogy a megye magyar népességének számarányaiában húszezer lélek után egy képiiviselőt küldjön Kolozsvárra. Ebbe a bizottságba Kolozsvár és Kolozsmegye is megválasztja a jó maga képviselőit. Ezt már ma megtehetjük. Ezek után fölolvasom a határozati javaslatot, megjegyezve azt, hogy rögt , az első pontban a magyar szó után hallani fogjuk a „székely“ és „csángó“ szókat. E két szó zárójelbe van téve. Valamenynyiünk előtt köztudomású, hogy mindhárman egy fajt képezünk és hogy ilyen különbséget tenni senki sem jogosult. A határozati javaslat I. kisebbségi jogainak érvényesítése Mondja ki az értekezlet, hogy céljából minden külön párt és a magyar nemzeti kisebbség mint osztályérdeken felül álló és Romádén irányú politikai képviselete és ma területén lakó minden magyart (székelyt és csángót) magába foglaló Magyar Szövetség szervezését szükségesnek tartja. Ennek kolozsvári és kolozsvármegyei tagozatát megalakítja, ideiglenes központi bizottságot küld ki az egyetemes szervezet előkészítésére és előkészítő bizottságot a kolozsvári és kolozsvármegyei tagozat megszervezésére. II. Felhívja az értekezlet a Magyarországtól Romániához csatolt területen lakó magyarságot a szövetséghez való csatlakozásra s e végből arra, hogy a meglevő társadalmi intézmények, valamint a különböző foglalkozási ágak és osztályok képviselőinek bevonásával tartson vármegyénként előkészítő értekezletet. Az előkészítő értekezleten válassza meg az illető vármegye területén a szervezés előmunkálatainak elvégzésére az előkészítő bizottságát, amely egyúttal a vármegye magyarságának érdekeit a végleges szervezet megalakulásáig képviseli és védelmezi. Ezenkívül válassza meg, minden megkezdett 20.000 lélek után egy megbízottat számítva, azokat a megbízottait, akik a vármegyei magyarságot a Kolozsvárt az ideiglenes központi bizottság által később meghatározandó időben tartandó alakuló gyűlésen képviselni fogják és e megbízottak nevét legkésőbb az alakuló gyűlés napjáig jelentse be. III. Mondja ki az értekezlet, hogy az ideiglenes központi bizottság tagjaiul megválasztja: dr. gróf Bethlen Györgyöt, Dózsa Ferencet, Ferencz József unit. püspököt, dr. Grandpierre Emilt, dr. Gross Lászlót, dr. Haller Gusztávot, dr Hirschler Józsefet, dr. Kolosváry Bálintot, dr. Költő Gábort, Kirchknopf Gusztávot, Ferenczy Gyulát, Nagy Károly ref. püspököt, dr. Paál Árpádot, dr. Papp Józsefet, Sándor Józsefet, Szász Endrét, gróf TelekiÁrvédet, Zágoni Istvánt és Dalnoki Kovács Áront. A kolozsvári és kolozsvármegyei bizottság tagjaiul pedig : dr. Bartók Györgyöt, Fekete-Nagy Bélát, dr. Gabányi Imrét, Hevesi Józsefet, Hirschfeld Károlyt, dr. Nagy Jánost, Kovács Kálmánt, Nemes Ferencet, dr. Óvári Elemért, Kovács Gézát, Koós Károlyt, Szele Mártont, dr. Az értekezlet az alakuló gyűlés határnapjának kitűzésével az ideiglenes központi bizottságot bízza meg. A határozati javaslat felolvasása Várady Aurélt, dr. Jenei Aladárt,J.után Grandpierre előadó megjegyzi: Kisfaludy Árpádot, Lichnovszky Ferencet, Makkay Józsefet, Huber Imrét, Barta Ferencet, dr. Albrecht Lajost, Bárdos Pétert, Császár Gábort, Csiszár Gyulát, Barcsay Tamást, dr. Erdődy Imrét, Dózsa Endrét, Ferenczy Lajost, Gaál Elemért, Hankó Veress Károlyt, Naláczy Istvánt, Szentiványi Józsefet, dr. Kovács Andrást. IV. Utasítsa az értekezlet a kolozsi vármegyei előkészítő bizottságot a megjelölt területen lakó magyarság szervezési munkálatainak megkezdésére. V. Utasítsa az értekezlet az ideiglenes központi bizottságot arra, hogy 1. az alakuló gyűlésre szakemberek bevonásával dolgozza ki a Magyar Szövetség végleges szervezeti szabályainak és működési programmjának részletes tervezetét ; 2. bízza meg az értekezlet az ideiglenes központi bizottságot azzal, hogy a végleges szervezet megalakulásáig a magyarság képviseletében eljárjon, érdekeit védelmezze és közös érdekű kisebbségi ügyek egyöntetű elintézésének biztosítása végett a megfelelő szervekkel tárgyalásokba bocsátkozzék; 3. mondja ki az értekezlet, hogy az ideiglenes központi bizottság irányítja a vidéki szervezés előkészítő munkálatait és az azok által kért felvilágosításokat megadni köteles. Mondja ki az értekezlet, hogy a magyar sajtó egyöntetű közreműködésének biztosítása végett az ideiglenes központi bizottság mellé sajtóbizottságot alakít s annak tagjaiul dr. Balogh Arthurt, Kovács Jenőt és Olajos Domokost megválasztja, akiket felkér, hogy az ideiglenes központi bizottság által kebeléből e célra kiküldendő bizottsági taggal egyetértve, a szervezés ügyét a sajtóban állandóan tartsák nyilván és lássák el az összes magyar lapokat a szervezés egyöntetű vitele céljából a szükséges értesítésekkel. Mondja ki az értekezlet, hogy Kolozsvár város és Kolozs vármegye magyarságának az alakuló közgyűlésen való képviselőiül dr. Bartók Györgyit, Szele Mártont, dr. Várady Aurélt, dr. Silay Istvánt, Matskásy Pált és Bárdos Pétert választja meg és küldi ki. Az ideiglenes központi bizottság tagjai hivatalból tagjai az alakuló gyűlésnek is. „Az ideiglenes központi bizottság tagjainak száma 21-re van tervezve. Ma két tagsági helyet üresen hagytunk, mert zsidó polgártársaink — akik a mi szervezetünkhöz csatlakoztak —, a központi bizottságba küldendő két képviselőjük személyére vonatkozólag még nem döntöttek. Kérem méltóztassanak kimondani, hogy kiküldendő két megbízottukat a mai gyűlés megválasztja a bizottságba. (Helyeslés.) VI. VII. VIII. Cluj-Kolozsvár, 1921 január 11 FELHÍVÁS a Romániához csatolt területek magyarságához Mai értekezletünknek fölhívást kell intéznie a törvényhatóságokban lakó magyarsághoz a helyi szervezetek megalkotására és a nagygyűlésen részt veendő kiküldötteik megválasztására. Kérem megengedni, hogy a fölhívás tervezetét felolvassam. A trianoni béke ratifikálása a Magyarországtól Romániához csatolt terület magyarságát új helyzet elé állította. E helyzet felismerése kötelességünkké teszi, hogy annak minden következményét nyíltan és becsületesen levonva, a változott viszonyok között elhelyezkedjünk és létünket biztosítsuk. Ez elhelyezkedés módját a békeszerződésnek és a nemzetiségi kisebbségek jogait meghatározó külön szerződésnek az a rendelkezése mutatja meg, amely megalkotta a nemzeti kisebbségek új fogalmát, biztosította és nemzetközi védelem alá helyezte annak jogait. Ez a szabás