Ellenzék, 1922. augusztus (43. évfolyam, 170-195. szám)
1922-08-05 / 174. szám
Cluj-Kolozsvár, 1922. augusztus 5 a Petőfi Társaság még csak nem is válaszolt levelemre. Bántott ez a különös közömbösség, de nem sokáig törődtem vele. Koporsóba helyeztem a szent csontokat és a keresztúri tanintézetek növendékeinek részvétele mellett, ünnepélyes harangzúgás között a temetőbe vittük és családi sírhelyembe helyeztük örök nyugalomra. A koporsóra, székely szokás szerint, ráírattam a hős nevét és az életét határoló két évszámot. Petőfi Sándor, 1821—1849. — De hát miért titkolta Lázár Petőfi temetését ? — Erre csak feltevésekkel válaszolhatok. Lehet, attól félt, hogy az 1849 után következő zavaros időkben meggyanúsítják és meghurcolják az osztrákok, de talán arra is gondolhatott, hogy el sem hiszik állításait. Annyi azonban tény, hogy a Szegedi Hiradó 1902 július 26-ai számában megjelent közleménnyel egybehangzóan megtaláltuk Petőfi Sándor csontjait. Haller József gróf, Sipos és Lázár Róza is többször bizonyították, hogy Székelykeresztúron csakugyan Petőfit temettük el. Eddig tart Bálint Dániel elbeszélése. Az irodalomtörténet nem haladhat el közömbösen és süket fülekkel a székelykereszturi események mellett. Ha a Bálint-család sírboltjában porladó csontokat nem is lehet tudományos bizonyossággal agnoszkálni, mindent el kell követni arra, hogy a körülmények pontos kikutatásával bizonyosságot lehessen teremteni ebben a kérdésben, amely utóvégre is Petőfi életrajzának egyetlen homályos és éppen ezért legnagyobb érdekességű részét képezi. tatüfinápolyi mi tánik a török fővárosban — Nem hisznek a görögöknek — Az antant megfenyegeti Görögországot Konstantinápoly, aug. 5. Az antant közbelépése dacára az izgalom napról-napra nő. Az európai partok lakossága tömegesen menekül az ázsiai partokra. Az antantrendőrség éppen ezért a két part közötti forgalmat betiltotta. A pánikszerű jelenségek és vad híresztelések a rend fenntartását igen megnehezítik. Csataldzsából érkezett jelentések szerint a török csendőrség és a görög előőrsök között állandó összeütközések vannak. A tegnapi nap folyamán Csataldzsában 11 sebesült törököt szállítottak Konstantinápolyba. Az antantcsapatok tilalma ellenére a csataldzsai vidék lakossága Konstantinápolyba menekült. A Konstantinápolyba bevonuló francia csapatokat ünnepélyesen fogadták és a mai nap folyamán újabb 11 ezer angol katonát várnak. Konstantinápolyban általában remélik, hogy Thowsend tábornok befolyásának sikerül Angolországot rábírni arra, hogy a görögtámadást feltétlenül megakadályozza. A görög kormány újabb jegyzékben válaszolt a szövetségiek tiltakozására, amelyben fegyveres intervencióval fenyegették meg Görögországot, ha a görög csapatok bevonulnának Konstantinápolyba. A görög jegyzék határozottan kijelenti, hogy 12 athéni kormánynak soha nem volt szándékában a hatalmak akarata ellenére Konstantinápoly ellen vonulni és csak a szövetségesek beleegyezése esetén gondolt volna Konstantinápoly megszállására. A görög belügyminiszter az interjúvoló sajtónak kijelentette, hogy a jegyzék ellenére a katonai helyzet a tráciai határon és a Csataldzsa-vonal mentén változatlan marad, a görög haderőt továbbra is mozgósított állapotban tartják, hogy Konstantinápolyra bármikor nyomást gyakorolhassanak és szükség esetén bármikor a szövetségesek rendelkezésre állhassanak. 2.\ Bajorország engedékeny hangú jegyzéket küldött Berlinbe Fenn kell tartani a birodalmi egységet — Ragaszkodik a köztársaságvédő törvény módosításához — Az Ellenzék távirata — Berlin, augusztus 4. Prégel bajor követ ma megjelent a birodalmi elnöknél s átnyújtotta a bajor kormány válaszjegyzékét. A jegyzék bevezető részében Lerchenseki miniszterelnök a bajor kormány őszinte köszönetét tolmácsolja a birodalmi elnöknek mély államférfim megfontoláson alapuló azon felfogásáért, amelylyel a német nép és a haza boldogulása érdekében a bajor rendelet hatályon kívüli helyezését óhajtja. A jegyzék további részében hangsúlyozza, hogy a bajor kormány a kényszer kiküszöbölésében látja a viszály megszüntetésének egyedüli lehetőségét. Amennyiben a birodalmi elnök levele azt az álláspontot képviselné, hogy a bajor rendeletnek nincs alkotmányos alapja, úgy ezzel nem érthet egyet., A bajor"rendeletvédelmi" intézkedés, amelynek meghozatalára a bajor kormányt az állami szükségszerűség vi világos felismerése kényszerítette. Az állam szorongatott helyzetét bizonyítja, hogy e törvények végrehajtása miatt a bajor nép legszélesebb köreiben mélyreható izgalom támadt. Oly izgalom ez, mely még most is minden bajor vidék, minden néprétegének számos tüntetésében kifejezésre jut. Amennyiben a rendeletet viszsza nem vonnák, vagy más kielégítő rendelkezéssel nem pótolnák, így egész Bajorországban olyan nyugtalanság támadna, amelyért a "bajor kormány a felelősséget nem vállalhatja. A helyzet komolysága már a politikai helyzet szempontjából is inkább az. Shakespeare egymaga fele a teremtésnek. Ő előtte tökéletlen volt a világ . . . Mind előtte, mind utána sem madár, sem emberi elme annyira nem röpült, mint Shakespeare. Fölhozta a szív tengerének legmélyebben fekvő gyöngyeit s lehozta a képzelet óriás fájának legmagasabb virágait. Megrabolta a természet minden szépségét ; mi csak azt szedegetjük, böngészgetjük.. mit otthagyni éppen kedvetett, vagy elhozni méltónak sem tartott . . így Petőfi... és vele együtt az egész magyar irodalom. Legkiválóbb költőink — Petőfi, Arany, Vörösmarty — fordítják műveit magyarra. A Kisfaludy-társaság újra és újra átnézeti e fordításokat, Shakespeare-matinékat rendez, Shakespeare folyóiratot ad ki. A budapesti nemzeti színház a legnagyobb becsvágygyal adja a Shakespeare műveit. .. Van igazság abban a gúnyos mondásban, hogy mi magyarok jobban ismerjük Shakespearet, mint saját nagyjainkat jobban, mint maguk az angolok. A gúnyból jogosult annyi, hogy iparkodjunk saját nagy költőinket "is úgy megismerni, mint Shakespearet. Viszont a Shakespeare alapos ismerete nem gúnyolódásra, hanem a legnagyobb dicséretre méltó. Mert Shakespeare Csakugyan: a költő. A költő, aki örökre követendő minta az utódoknak s mindenkor gyönzi kívánná, hogy minden tényező igyekezzék állami szükségleteinkbe is megfelelő jogi helyzetet teremteni, a mihez természetesen a bajor kormány is hajlandó bármikor segédkezet nyújtani. Az egyes államok jóviszonya érdekében a jövőbeni konfliktusok csíráját is ki akarják irtani. A bajor nép különösen azért aggódik, hogy a weimari alkotmányt oly módon is lehetne magyarázni, amely egyes német államok fenségjogainak fokozatos megszüntetését, sőt államiságuk megszüntetését is lehetővé teszi. A birodalmi elnök már többször hangoztatta, hogy eltökélt szándéka az egyes államok államiságát megvédeni. A bajor kormány bízik az elnök ígéreteiben és reméli, hogy az ő segítségével fogja megtalálni a jövőre irányuló kellő biztonság útján, mely arra irányul, hogy államok fenségjogait saját beleegyezésük nélkül nem lehet korlátozni "vagy megszüntetni. A jegyzék végül hangsúlyozza, hogy Bajorországban úgy a kormány, mint a nép komoly akarattal óhajtja megvédeni a német birodalmat minden megrázkódtatástól, amelynek elkerülése közös kötelesség. Félhivatalos közlés szerint a birodalmi elnök és kancellár felkérték a bajor miniszterelnököt, hogy tárgyalások céljából mielőbb Berlinbe utazzék. I W f£ P? B kertkerítés és íj Ifcnil sodronyárugyárban zöld szúnyogháló, platinázott és bronzszövetek malmok ré- szére- ágybetétek, sodronykötelek, ELLENZÉK iUspiiünifoííáii a Misi intepplantám konfarsncia sfgitges ppinjííí Svéd előadó fog referálni a nemzeti kisebbségek ügyeiről - Az Ellenzék bécsi tudósítójától — Bécs, aug. 4. Az Ellenzék bécsi szerkesztője ma megszerezte az augusztus 28-ika és 30-ika között tartandó bécsi interparlamentáris konferencia végleges napirendjét. Ezek szerint a washingtoni konferenciáról és a világ gazdasági rekonstrukciójáról Burton, az Északamerikai Egyesült Államok delegátusa fog referálni". A lefegyverzés kérdését Moutet francia képviselő, a kisebbségek kérdését Adaisward báró svéd delegátus, a külügyi politika parlamenti ellenőrzését Heinrich Mataja, az osztrák csoport elnöke, a kötelező katonai szolgálat problémáját Munch volt dán hadügyminiszter, a gyarmati mandátumok kérdését van Kol németalföldi szenátor fogják megvilágítani. Az előadások után La Fontaine belga szenátor az alapszabályok módosításáról fog indítványokat beterjeszteni a vezetőség megbízásából. Az interparlamentáris unió vezetőségében egyébként nagyobb méretű változások lesznek, Lord Weardate elnök lemond és helyébe új elnököt kell választani. Az alapszabályok értelmében viszont megszűnik Schanzer olasz külügyminiszternek, az öttagú végrehajtóbizottság tagjának mandátuma. Ugyancsak új pénztárost kell választani, mivel De Lahais szenátor, a belga csoport volt elnöke, az interparlamentáris mozgalom egyik legértékesebb tagja elhunyt. A megürült tisztségekre a választás titkos szavazással történik, majd az unió három új bizottságot alakít, amelyeknek működési ideje egy esztendőre szól. Az új bizottságok a nemzeti kisebbségek, a gyarmatok és a nemzetközi jog problémáival fognak foglalkozni. A konferencia vezetőségének javaslata értelmében a jövő évi kongresszus színhelyére vonatkozólag a bécsi konferencia Washington, Róma és Kopenhága között választhat. 111 vasredőny a legpíllagosabb árban kászó és Javít Strok és Csiszár műlakatosok (Óvár), Mátyás király utca 2. szám Shakespeare írta • Tófalvi György A magyar irodalom mindig nagy szeretettel tanulmányozta Shakespearét. Költőink és műbirálóink, Bessenyein és Kölcseyn kezdve el napjainkig, mindenkor mint az igazi költészet csudaforrásait, úgy tanulmányozták a brit szellemóriást. Ismeretes, hogy pl. Petőfi is mennyire rajongott Shakespeareért. 1874 febr. 13-án írja a 111. Richard előadásával kapcsolatban ■ Shakespeare! Változzék e név hegygyé s magasabb lesz a Himalájánál, változzék e név tengerré s mélyebb és szélesebb lesz az Atlanti-óceánnál, változzék e név csillaggá s ragyogóbb lesz a napnál. Talán a természet kamatra adott valami nagy szellemet még a hajdankorban s a kamatot esztendőnként a tőkéhez csatolta s miután ez évezredek múltával már megszámithatatlan összeggé nőtt, terhe alatt leszakadt az ég s e roppant szellemkincs Angliának Stratford nevű városában esett le, egy gyapjúkereskedő silány viskójába, éppen mikor e jámbor atyafinak Vilmos nevű fia született, ki első lélegzetével beszitta, ami az égből ráomlott. Több effélét lehetne mondani, mi tán nevetséges nagyításnak tetszik, pedig korán sem orosták. CLUJ, EGYETEM UTCA 7. nyereséget nyújtó tiszta forrás az olvasóknak. A magyar Shakespeare-kultusz művelésében egyik legszorgalmasabb és legmunkásabb írónk Alexander Bernát volt Nagy tanulmányt irt Hamletről, IV. Henrikről stb. A kisebb tanulmányoknak és a Shakespeareről szóló tárcacikkeknek egész légiójával iparkodott megérteni és megértetni Shakespearet. Legutóbb megjelent könyvében (Shakespeare, Budapest Franklin) sokirányú és gazdag Shakespeare búvárkodásainak a foglalatját nyújtja. Olyan könyvet akart írni, amelyikben az értelmes és műveit olvasó, ha röviden is, de teljes és ha tájékoztatót kapjon Shakespeare jellemére, műveinek esztétikai értékére nézve. Előbb elmondja a Shakespeare életére vonatkozó adatokat, a vitás kérdéseket — igen helyesen — éppen csak érinti, vagy föl se említi. Aztán ismerteti Anglia akkori irodalmi és színpadi viszonyait, majd az egyes színműveket valószínű keletkezésük sorrendjében, szonettjeit s végül összefoglalást ad Shakespeare művészi, költői és emberi jellemvonásairól. Egy ilyen természetű műre szüksége volt közönségünknek, mert a Lamb- Greguss-féle művön kívül az egész gazdag magyar Shakespeare-irodalomban csupa részlettanulmányok, különálló fejtegetések találhatók. Különös, de úgy van, hogy oly mű, mely Shakespeare életét és műveit, pályájának egységes és befejezett rajzát tartalmazta volna, nem " volt. Ebből a szempontból az Alexander könyve hasznos és jó könyv. Életrajz, irodalomtörténeti és esztétikai fejtegetés a részletek pontos ismerete alapján és megérintésével, de mindig az összefoglalás szempontja felé igyekezve- ismertet és magyaráz elsősorban a műveit olvasó közönségnek. De gondolatra indítja észrevételeivel a szakembert is. Ez a könyv határozott ödeme. Mert vannak hiányai is, amelyek Alexander egyéb dolgozataiban is mutatkoztak s" amelyek miatt dolgozatainak súlya, meggyőző ereje az érdemlettnél kisebbnek tűnik föl. Egyik ilyen tulajdonsága Alexandernek az aprólékosság. Már előadásmódja is ilyen aprózó; mondatai általában véve rövidek, kimértek. A bonyolult mondatkapcsolást Alexander mindenba kerülte, inkább a rövid és velős mondatalkotás az ő sajátsága. Ez a stilisztikai tulajdonság — kivált elméleti fejtegetéseinkben — ritka és annál inkább becsülendő. Ámde az egyes mondatok tartalmilag szorosan kapcsolódjanak, mert különben e gondolati egybekapcsolódás nélkül az egész mű elhalványodik, szertemállik, mintha nem egy kész és összhangzatos épület állana előttünk, hanem gondolati aforizmák, egyes mozaikdarabok