Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Cluj-Kolozsvár, 1923. március 11 . ságot. Dénesnek a kivitelt illető kijelentéseire azt válaszolja, hogy a kormány a legnagyobb körültekintéssel bírálja el, hogy van-e felesleg és csak a feleslegből enged kivinni. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért. AAMMAMMAMMA AMIMMMMt Németország lázasan újjáépíti hajóraját A német hajóépítés ismét túlszárnyalta az összes versenyző államokat - ha Ellenzék zudóltójától -Az antant minden erőfeszítése dacára Németországot nemcsak hogy nem sikerült kitörölni a tengeri hatalmak sorából, hanem alig múlt el a háború, máris óriási lendülettel fogott hozzá tengeri nagysága új kiépítéséhez. Az antant elkobozta a német flottát, amiért a birodalmi gyűlés tizenkét milliárd márka kártérítést szavazott meg a hajóstársaságoknak. Ezzel az összeggel azonnal hozzáfogtak, hogy az 1914. évi kereskedelmi hajóraj egyharmadát, vagyis 2.500.000 tonnát felépítsenek. Nemsokára azonban bekövetkezett a gazdasági romlás és a márka zuhanása meghiúsította a nagyszabású tervet. A kormány az ország nehéz pénzügyi helyzetében már nem lehetett olyan bőkezű a hajósvállalatokkal szemben. A kárpótlás felemelését az egész közvélemény követelte, mennyisége tekintetében azonban vita keletkezett. Érdekes fordulat, hogy a hajóstársaságok és a kormány döntőbírósághoz fordultak. A döntőbíróság rendes peres eljárás alapján nemrég elhatározta, hogy a kormánynak pótlólag újabb 18 milliárd márkát kell a hajóstársaságoknak juttatnia. Ez az összeg ismét lehetőséget nyújt az elkobzott flotta pótlására. Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a hajóépítés a legvirágzóbb üzletágak egyike Németországban. Hamburg minden háborús csapás dacára csodálatos változáson ment keresztül. A kikötő és a város óriási átalakítás alatt áll. Egész régi városnegyedeket romboltak le. Egy új város nőtt ki a földből mely teljesen hajóépítésből él. A hajóstársaságok ötven-hatvan százalék osztalékot fizetnek. 1913-ban, mely a német tengeri építés rekordéve volt, Németországban 53 társaság foglalkozott a hajózási üzletággal, melyek közül 19-en építettek hajókat. 1922. augusztusban ezeknek a társaságoknak száma 93-ra emelkedett, melyek között van 34 hajógyár. Jelenleg 39 hajóépítő gyár van a birodalomban, vagyis 100 percenttel több, mint háború előtt. November óta huszonöt hajót bocsátottak vízre Németországban, amiből egynél több jut minden munkanapra. A jelen hónap folyamán pedig a németek még tíz hajót vásároltak külföldön. Ezt a csodálatos virágzást az állam minden eszközzel elősegíti. A hajóstársaságok óriási területeket kapnak az államtól nevetséges bérösszeg ellenében, így a Vulkán hajóstársaság 200 ezer márkát fizet 1957-ig területeiért. A Blöhm und Voss hajógyár 470 ezer négyzetméterért évi 0300 márkát fizet 1936-ig. A támogatásnak az eredmény is megfelelő, amennyiben az 1921-ben vízrebocsátott hajók űrtartalma elérte az 1913-as rekordvízrebocsátás adatait. Hogy ez a lázas tevékenység fenntartható legyen, a németek új hajótípusokat terveztek. Ilyen a „demokratikus“ hajó, mely se nem nagyon gyors, se nem kényelmes, de úgy gyártása, mint üzeme rendkívül kevésbe kerül. Ennek a hajótípusnak köszönhető, hogy Németország máristeljes mértékben felvehette a forgalmat Észak- és Dél-Amerikával, Kubával, Mexikóval és a távol Kelettel De a többi típusú hajók is sokkal olcsóbbak német gyárakban, mint máshol. A Mexican Navigation Company nemrég 37 európai Hajógyártól kért ajánlatot egy kétezer tonnás hajó építésére. Az angol ajánlatok 75 ezer, 127 ezer, a franciaajánlatok átlag 73 ezer, a német ajánlatok pedig 50 font sterling körül mozogtak. A német kikötők forgalmának adatai, még jobban mutatják, hogy még mindig nem cáfolódott meg az a mondás, hogy Németország jövője a tengeren van. 1913 májusában például 1,193.526 tonna futott be Hamburg kikötőjébe, 1922-ben pedig 1,243.815 tonna, tehát 50,289 tonnával több a békeévek rekordszámánál. Továbbá: Hamburgban 1921-ben 7,818.375 ; Antwerpenben 9,102.987 ; Rotterdamban 9,262.629 tonna futott be a kikötőbe. 1922-ben azonban már a számok a német kikötő javára a következő változásokat mutatják : Hamburg 10,918.446 ; Antwerpen 10,377.468; Rotterdam 10,166.292. Ugyanakkor míg a német kikötők forgalma önkénytelenül is ily nagy mértékben növekszik, az antant hajóipara, sőt hajózása nagy válsággal küzd. Amerika a hajózását csak nagy államsegélyekkel tudja talpontartani. Harding elnök a napokban üzenetet intézett a kongresszushoz, melyben kifejti, hogy a segélyek megvonása egyszeribe elvágná az amerikai hajózás jövőjét. A helyzet tehát úgy áll, hogy Németország szinte feltartóztathatatlanul tör előre a tengeren s nagyon valószínű, hogy nemsokára ismét meg fog jelenni a tengeri hatalmasságok sorában. Kolozsvár közegészségügyi jövője Az uj városi főorvos nyilatkozik. — Kéri a sajtó és közönség támogatását. — Részletes programot ígér — Az Ellenzék tudósitójától - Totoian dr. Kolozsvár városi főfőovos hirtelen elhunytéval jogos aggodalom merült fel Kolozsvár közönsége körében, mert a volt főorvos a legbuzgóbb ambícióval és lelkiismeretességgel viselte szívén a város közegészségügyi jólétét és modern fejlesztését s kivétel nélkül bírta a lakosság bizalmát és rokonszenvét. Félő volt tehát, hogy utóda nem fog tudni lépést tartani a túlzsúfolt lakosságú és nagy tevékenységet igénylő város közegészségügyi, életében. Az Ellenzék munkatársa beszélgetést folytatott Kolozsvár város új tisztifőorvosával, Fodor Sándor dr.-ral, aki a közönség tájékoztatására a következőket mondotta: — A legnagyobb mértékben helyeslem és érdeme szerint méltányolom néhai elődöm, Totdan dr. közegészségügyi kiváló munkásságát s egyelőre nem is ígérhetek más programot, mint azt, hogy elődöm eddigi buzgó és lelkiismeretes működését teljes egészében folytatom és tovább fejlesztem. Programom tehát az, ami az övé volt, a munka programja. Húsz éves orvosi és közegészségügyi praxisom s az a körülmény, hogy a legutóbbi időben Nagyenyeden megyei tisztifőorvos voltam, alkalmat adott arra, hogy a közegészségügy minden ágát megismerjem és a legkomplikáltabb esetekben is kellő körültekintéssel járhassak el, ami Kolozsvárt annál lelkesítőbb, de egyúttal felelősségteljesebb feladat, mert e város lakossága rendkívül intelligens és aránytalanul összezsúfolt. Mint törvénytudó és tárgyilagosan ítélő közigazgatási exponens, a legnagyobb jóhiszeműséggel kezdem meg főorvosi ideiglenes működésemet addig is, míg a kinevezés állásomban megerősít és kérem a kolozsvári sajtó és közönség jóakaratú támogatását, ami közegészségügyi téren feltétlenül kívánatos. Addig is, míg részletes programmot adhatok, tehetségemhez és tudásomhoz képest mindent elkövetek, ami Kolozsvár város közegészségügyi jólétének fentartása és fejlesztése érdekében szükséges. Egy cseh lap a rendtörvényről Hol a cseh nemzeti állam ? — A kisebbségi kérdés a politika középpontjában áll Prága, február 28. A Ceskoslovenské Noviny, az ellenzéki Brodecky-csoportnak szócsöve, a következő nagyon alapos és nem egy tekintetben figyelemreméltó cikkben foglalkozik a köztársaság védelméről szóló törvénnyel. — Azok a számok, amelyeket a statisztikai hivatal a köztársaságnak nemzeti összeállításáról közzétett, oly sokat mondanak, hogy a cseh államférfiaknak feltétlenül gondolkodnia kellene rajtuk. Nem egészen kilencmillió cseh és tóttal szemben, akik közül az utóbbiakat nem lehet olyanoknak tekinteni, mint akik hódolattal viseltetnek a köztársaság iránt, , majdnem ötmillió más nemzethez tartozó kisebbség áll, akik közül a ruténok nincsenek közvetlenül érdekelve a köztársaság sorsában, míg a többiek és pedig számszerűt a legerősebbek, a magyarok és a németek, egyenesen ellenséges viszonyban állnak vele szemben. Ha ilyen körülmények között „nemzeti államról“ beszélnek, úgy ez a valóság eltitkolása. A nemzetek még sohasem csatlakoztak szeretettel egy olyan államhozamely ahelyett, hogy kívánságaikat és szükségleteiket figyelembe vette volna, az ijesztés módszereit alkalmazta. A köztársaságnak a törvény keveset fog használni, ha a prágai németeknek még azt a követelését is elutasítják, hogy kulturális előadásaikat, a színházakat kivéve, falragaszokon hirdethessék. A törvénynek a szobrok eltávolításáról szóló rendelkezéseit aligha fogják másként fogadni, mint leplezetlen vagy csak rosszul leplezett mosollyal. De ezek csak csekélységek. — Nekünk tudatában kell lennünk annak, hogy a kisebbségi kérdést sem a békeszerződések rendelkezésével, sem egy résztörvénynyel nem lehet megoldani, hanem hogy ez a kérdés belpolitikai feladataink középpontjában kategorikus imperativus gyanánt áll . A jelenlegi kormány programja ugyanarra engedett következtetni, hogy a kormány a konkrét tettek mezejére lép. Eddig követett gyakorlata azonban világosan megmutatta, hogy mind kedve, mind a jóakarata hiányzik. Hogy senkiben se hagyjon fönn kétséget, a parlamentben visszautasította a német szociáldemokratáknak igen fontos lépését. Ez igen erős rövidlátásra vallott és kárára vált a köztársaságnak, mivel a kisebbségi kérdést nem lehet egy párt parancsával megoldani, hanem csak valamennyi pártnak közreműködésével Emez beismerése, ha ezt az a törekvés követné, hogy sikerben is kifejezésre jutna, a köztársaságnak legbiztosabb védelme volna, minthogy bizonyos az is, hogy a köztársaság védelmére tervezett törvény veszedelmes a köztársaságra nézve. Mit tárgyal az alkotmányreform bizottság ? Bukarestből jelentik. A parlament alkotmányreform bizottsága tegnap késő estig folytatta a reform tárgyalását. Elfogadták a bírói hatalomra, valamint a képviselői immunitásra vonatkozó szakaszokat és elejtették a régi alkotmány azon szakaszát, amely a képviselői immunitás alól kiveszi a lapszerkesztő képviselőket. Elfogadták a parlament összetételére vonatkozó részt és elhatározták, hogy a parlamenti ülésszakok két 5—5 hónapos időszakból fognak állani, amelyek egyike márciusban, másika pedig októberben kezdődik. ÚJSÁG Erdély legolcsóbb és legszókimondóbb lapja! ELLENZÉK Új teherpályaudvart kap Kolozsvár Hálraszületett megoldási terv A bácsi rendező-pályaudvart akarják erre a célra felhasználni ! Az iparkamara ellenzi a tervét . — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári pályaudvar az utóbbi időben a forgalmat a legnagyobb erőfeszítések árán sem képes lebonyolítani. A pályaudvar rendes körülmények között naponként körülbelül hatván hetven vagont tud befogadni, illetve lerakni. Ezzel szemben jelenleg, különösen a januári hófúvások okozta" forgalmi zavarok következtében naponként száz-százötven vagonnak kellesíti befutni az állomásra, ami azonban a fennálló körülmények között képtelenülség. A vasút kénytelen kényszerblokájd alá venni az állomást és a szomszédrég rendező-pályaudvarokon,, Bácson észt Szamosfalván, a Kolozsvárra irányított vagonokat feltartóztatni és,,sokszor napokig visszatartani. Ez azután ,természetesen magával hozza azt, hogy nemcsak a romlandó áruk és élelmicikkek késnek, hanem a kolozsvári kereskedők, gyárak és ipartelepek nem juthatnak idejében egyéb áruikhoz sem. Ennek a helyzetnek tarthatatlanságát maga a vasúti vezetőség is belátta. Segíteni óhajt az állapotokon és tervbe vette egy új teherpályaudvar létesítését. Ez, a teherpályaudvar a bácsi rét dező állomás volna. Ez a terv azonban szerencsétlen ötlet és halvaszületett idéa. Eltekintve attól, hogy a bácsi rendező pályaudvar háborús építmény, amely csak néhány hónapra vagy legfeljebb egy-két évre volt tervezve és ennek megfelelően építve. Mindenekelőtt tehát tetemes költséggel kellene átalakítani, mert ellenkező esetben a legrövidebb "idő alatt a hasznavehetetlenségig tönkremenne. A bácsi teherpályaudvar egyébként már csak ezért sem volna célirányos és gazdasági szempontból kívánatos, mert fla 1 kilométerre fekszik Kolozsvártól. A Kolozsvárra irányított árut vissza kellene tolatni Bácsra, itt kirakni, és innen autón vagy lovastentgelyén az országúton beszállítani. A beszállítás csak a kardosfalvi utón, vagy a Törökvágáson keresztül volna lebonyolítható. Aki járt arra, tudja mit jelent ez. . Ez a befuvarozás legalább 10-13 százalékkal drágítaná meg az árut s többe kerülne a szállítása autón vagy szekeren, mint amennyibe került vasúton pl. Nagyváradtól Kolozsvárig. -\A bácsi teherpályaudvar terve ellen az érdekeltek körében általános felzúdulás támadt. A Kereskedő Tanács vezetőségének kijelentése szerint a vasút ezzel árdrágítást követne el,nem is számítva, hogy az áruk késedelmesen érkeznének Kolozsvárra. Emellett raktárakat kellene Bácson építeni, ami tetemes költséggel járna. Hasonló álláspontot foglal el ebben a kérdésben a Gyáriparosok Szövetsége is. Kolozsvár természetes fejlődése nem Bács felé, hanem Szamosfalva felé történik. Az új gyárak mind ezen a részen épülnek és számítani kell arra is, hogy a földgáz bevezetésével az új gyárvaklalatok és ipartelepek egy tömegben itt fognak létesülni. . . A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara egyenesen abszurdumnak tartja azt, hogy minden szakértői megfontolás és — főleg , a kamara megkérdezése nélkül —a Bácsot egyszerűen kinevezték teherpályaudvarnak.. Annál is inkább, mert hiszen évekkel azelőtt a kamara alaposan kidolgozott tervet készített új teherpályaudvar létesítésére. Ez a teherpályaudvar a szamosfalvi országút mentén volna. A terveta MÁV annak idején el is fogadta s megvalósulását csak a közbejött világháború akadályozta meg. Ennek a tervnek célszerűsége és gyakorlati értéke nyilvánvaló. Az új pályaudvar a Javítóintézet és a szamosfalvi országút közötti részre — ahol a régi MÁV-féle kavicsbányák voltak — volt tervezve.