Ellenzék, 1924. február (45. évfolyam, 25-47. szám)

1924-02-01 / 25. szám

Cluj-Kolozsvár, 45. év, 25. szám Rendezték a román nyelv tanítását az elemi iskolákban A magyar egyházak körirata — Az Ellenzék tudósítójától — A sokat emlegetett 100.088—1923. számú oktatásügyi rendelet tárgyában a magyar egyházak hosszas megbe­széléseket folytattak Angelescu minisz­terrel és a minisztérium illetékes ügy­osztályaival. A tárgyalások eredményét összefoglalták és körtáviratban közöl­ték az iskolaszékekkel. Miután a körtávírat a felekezeti elemi oktatás alapvető feltételeit álla­pítja meg, szükségesnek tartjuk annak főbb pontját összefoglalóan ismertetni. Az elemi iskolák I-II. osztályában a román nyelv tanítását nem követeli a mi­­niszter. A I­I-IV. osztályokba azonban a rományelv tanítását azonnal be kell vezetni. Az órák száma különböző az osztott és osztatlan iskolákban. Leg­magasabb követelmény, hogy a román­­nyelv­i oktatás osztályonként heti 12 órát töltsön be. A jelenlegi nehézsé­gek következtében ezt a követelményt nem mindenütt lehet teljesíteni. Ilyen helyeken (osztatlan iskolákban) az óra­rend a viszonyokhoz alkalmazkodik. Ezeket az órarendeket a köriratban adott utasítások szerint sürgősen össze kell állítani és az egyházi főhatósá­gokhoz, megyei revizorokhoz beter­jeszteni. Amennyiben az iskola 111—VI. osz­tályú tanulói csak most kezdik a ro­mán nyelv tanulását s igy a földrajz, történelem és alkotmánytan román nyelven való tanulására képtelenek, a folyó évben ezeket a tárgyakat nem kell román nyelven tanítani. Ennek kö­vetkeztében a román nyelvnek mint tantárgynak az óraszámait szaporítani kell. Az említett tárgyakat csak olyan iskolákban kell az idén románul ta­nítani, amelyekben a tanulók m­ár kel­lően tudnak románul. A tanítónak a román nyelv tanítását, — tekintet nélkül nyelvtudásának mér­tékére — azonnal meg kell kezdenie. Ha a tanuló románul nem tud, akkor az iskolaszéknek joga van, hogy a romá­t nyelv tanítására a szerény anyagi erőnek megfelelő díjazás mellett eset­leg a faluban élő valamely román származású intelligens embert alkal­mazzon. Ahol ilyen megoldás nem kí­nálkozik, az iskolaszék jelentést tesz a főhatóságnak. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a szegény egyházköz­ségeket a román nyelv alaposabb taní­tása céljából segélyezni fogja. A vizsgákra vonatkozó rendelet oly­­kép módosult, hogy abszolváló vizs­gát csak a VI. osztály elvégzése után kell letennie a tanulónak. Azonban a IV. osztályt végzett tanulók bizonyít­ványait a revizor is aláírja. Ez alá­írás nélkül a tanúját a középiskolába fölvenni nem lehet. A köriratok komolyan figyelmezte­tik az összes felekezeti tanítókat, hogy a nyári vakáció végén tartoznak ro­­mán nyelvű­ kiegészítő vizsgát tenni rom­án nyelvből, földrajzból, történe­lemből és alkotmánytanból. A vizsgá­lat alól csak azok a tanítók kapnak felmentést, akik a 60-ik életévet vagy a 30-ik szolgálati évet betöltötték. Azoknak, akik a tárgyalásokon részt­­vettek, az a benyomásuk, hogy a jó­akarat bebizonyítása esetén a felsőbb tanügyi hatóságok az átmeneti nehéz­ségeket méltányolni fogják. Minden magyar egyház méltán elvárhatja mind a tanító személyétől, mind az iskola­székektől, hogy a nehézségek elosztá­sában teljes erővel résztvesznek s mindent elkövetnek, hogy a magyar­ság legdrágább kincsét a megsemmi­süléstől megvédjék. A legszebb üzleti nyomtatvány olcsón, gyorsan készül a Lepage-nyom­­dában Kolozsvárt. Kérjen árajánlatot. / I Február 1­.ci­p A T­R I A-kávéházban Sl,gTT‘f“'4dímü; m ii vészesték a iLurt—rrnnnr.nmiiT­ii tt~ tttit"____mi-------—t'——11 ........................ sor. Szabad beme­net. Rem­élhetünk muzsikaszó nélkül megegyeztek a cigányzenekarok és kávésé­vc a zeneadó kérdésében. — A pénzügyminiszter megígérte a f­iemelt zeneadó leszállítását. — Szerda este óta újra játszanak a kolozsvári zenészek —­ Az Ellenzék tudósítójától — A sírva-vigadó nóták, érzelmes ke­ringők, pattogó ritmusú angol zenék, népszerű operaáriák és divatos operett­muzsika kedvelt előadói, a kávéhá­zakban, éttermekben és mulatóhelye­ken régi, boldog idők tradícióiként működő cigányzenekarok napok óta beszüntették a játékukat, mert nem tudtak megegyezni a tulajdonosokkal a felemelt zeneadó ügyében. Az Ellenzék a kolozsvári zeneked­velő közönség hangulatát tolmácsolta, amikor védelmébe vette a népszerű cigányzenekarok egzisztenciális ügyét. Megírtuk, hogy a tulajdonosok a ze­nészekre akarták hárítani a terhes ze­neadót, mivel azonban a jelenlegi drágaság és kedvezőtlen gazdasági viszonyok mellett a zenészek amúgy is alig keresik meg az életfentartá­­sukhoz szükséges létminimumot, nem vállalhatták a felemelt zeneadó kifize­tését, mert ebben az esetben, ráfizet­tek­ volna a napi keresetükre. Ez okozta az kávéházakban, étter­mekben és mulatóhelyeken működő cigányzenekarok kizárását s a sok­­tagu családdal biró zenészek küldött­­ségileg kérték a pt­r.z gyigazgatósá­got a felemelt zenemig méltányos le­szállítására. A vendéglősök ■ és kávé­sok országos szövetsége küldöttségi­­leg kereste fel ebben az ügyben a­­bukaresti pénzügyminisztert, aki kije­lentette, hogy hajlandó a zeneadó le­szállításáról tárgyalni, ha a vendég­lősök és kávésok hiteles kimutatás­ban tüntetik fel jövedelmüket és re­zsiköltségüket. A vezetőség erre meg is kezdte a kimutatások elkészítését s igy a felemelt zeneadó leszállítása a közeljövőben remélhető. Szerdán a kolozsvári vendéglősök és kávésok képviseletében Brenner Jó­zsef, a Palace- és Hirsch Mihály a Metropole-kávéház tulajdonosa tár­gyalni kezdtek a kolozsvári kilenc cigányzenekar megbízottjával, Puskás Béla prímással s a következő meg­egyezést kötötték: A zeneadót felerészben a tulaj­d­­­nosok, felerészben pedig a zenekarok fizetik mindaddig, amíg a pénzügy­miniszter a zeneadó leszállítását el­rendeli. Mivel pedig Körözsi Dudás prímás, akinek zenekara a Palace-ká­­véházban játszott, nem volt hajlandó aláírni az egyezséget, a tulajdonosok kötelezték Puskás Bélát, mint a zene­karok képviselőjét, hogy a Palace­­ban csütörtöktől kezdve megfelelő elsőrendű zenekart szerezzen, külön­ben csütörtökön újra kitiltják a zené­szeket. A szerdai megállapodás értelmében a Palace kivételével az összes kávé­házakban, éttermekben és mulatóhe­lyeken újra játszottak a megbékélt cigányzenekarok s valószínű, hogy Körözsi Dudás népszerű zenekara is meg fog egyezni a zeneadó ügyében és csütörtökön este újra játszani fog. Megkérdeztük Puskás Bélát, a ko­lozsvári zenekarok képviselőjét az egyezség feltételeiről. Puskás Béla kijelentette, hogy a zenészek állják a szerdai egyezséget, de azt a feltételt, hogy a Palace-kávéházban Körösi Dudás zenekara helyett más zenekart állítsanak be, méltánytalannak és ki­vihetetlennek tartják, mert Dudást és zenészeit nem bojkottálhatják és nem üthetik el kávéházi szerződéseiktől. » Remélhetőleg a mai nap folyamán sikerülni fog teljes megegyezést kötni s igy Kolozsvár éjszakai életébe újra ■*be fog illeszkedni a hangulatos és vidám cigányzene. Viharos botrány a magyar nemzetgyűlésen !Egy interpelláló képviselő Bethlen miniszter­­elnök családját is belekeverte az Esküdt-ügybe. A képviselők nagy ovációt rendeztek Bethlen mellett. — Bethlen István beszámolója a kölcsön­ügy állásáról — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — A magyar nemzetgyűlésen tegnap hatalmas botrány tört ki egy tapintat­lan interpelláció körül. Eöry Szabó Dezső bombának szánta beszédét, amellyel azonban ellenkező hatást ért el, mert a nemzetgyűlés tagjai vi­harosan tiltakoztak a Bethlen minisz­terelnök ellen intézett orvtámadás el­len s tüntető formában fejezték ki bi­zalmukat Etilénnel szemben. A magyar állampolgárok külföldön lefoglalt vagyona A magyar nemzetgyűlésen tegnap részleteiben is letárgyalták az indem­­nitásról szóló törvényjavaslatot. A tör­vényjavaslat második szakaszánál Rassay Károly kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, milyen lesz azok­nak a polgároknak vagyoni helyzete, akiknek vagyonát külföldön jóvátétel fejében lefoglalták. Ezek az állampol­gárok — mondotta Rassay — vissz­­keresettel" élnek a magyar állammal szemben, ami teljesen jogosult is, mert lehetetlen, hogy az állam fizetési kötelezettségét, bárha részben is, az állampolgárok szenvedjék meg. A pénzügyminiszter válaszolt Rassay felszólalására s kijelentette, hogy eze­ket a károsultakat adókedvezményben kívánja részesíteni. Eőry Szabó Dezső pártonkiv­ili képviselő interpellált Esküdt Lajos bűnügyében. Kérte a kormányt, hogy az ügyet mihamarább intézze el. Ez­után egy névsort vett elő s az egy­ségespárti képviselők nagy lármája és tiltakozása közepette felolvasta egy csomó képviselő és köztisztviselő ne­vét, közöttük a miniszterelnök fiáét is, mint akinek az Esküdt-ügy­ben része volt. A névsor felolvasása irtózatos zaj­ban történt meg. — Pfuj, maga református pap ! Maga a zsidónál is gazellaberebb. Szé­­gyellje magát! Szabó folytatja. Az ügyet csak a tisztázás kedvéért említettem fel. Nagy Emil igazságügyminiszter: Az Esküdt-ügyben a tárgyalás február 25-ére van kitűzve. (A képviselők foly­ton kiabálják Szabó felé: Aljasság, amit csinál! Le vele !) Nagy Emil folytatja beszédét. Da­cára annak, hogy Eöry Szabót a folyosón részletesen tájékoztattam, mégis interpellált. Vétenék a parla­menti szabályok ellen, ha bármit is szólnék, mert az ügy pártatlan bíró­ság előtt van és igazságos döntésre vár, amelyre semmiféle befolyás nem gyakorolható. Bethlen miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. A Nagy Emil által mondottak után — mondotta — fel­mentve érzem magam a válaszadás alól, csak kijelentem­, hogyha vádolok, azt mindig úgy teszem, hogy a vád­lottal férfiasan szembenézhessek. Eöry Szabó már egyszer bizonyos dolgok­kal kapcsolatban feleségem nevét em­legette. (Közbekiáltások: Aljasság 1 Plus 1) Podmaniczky kiáltja: Egy őrült Szabó Dezső. Bethlen miniszterelnök folytatja be­szédét . Eőry Szabó arról is bizonysá­got szerzett, hogy valótlan dolgokat állít. Az ügy a független bíróság ke­zében van, amely bizonyára igazsá­gosan fog dönteni. (A szocialisták ki­vételével a képviselők valamennyien felállva ünnepük Bethlen miniszterel­nököt és válásnál elfogadják.) Eőry-Szabó vesszőfutása Eőry-Szabó ismét szólásra emelke­dett, a nagy zajtól azonban alig tu­dott szóhoz jutni Később mikor a zaj már csillapult, kijelentette, hogy Beth­lent nem tendenciózusan támadta, csak az ügy elintézését sürgeti. Ha a bíró­ság veszi kezébe az ügyet, ez sokkal igazságosabb elintézés, mint az, hogy Esküdtet az őrültek házában őrizzék. Ezután Biró Pál interpellált a kül­földi kölcsön ügyében. Kérdi a mi­niszterelnököt, hajlandó-e londoni tár­gyalásait ismertetni, a kölcsön sikere érdekében hogyan szándékszik eljárni és hajlandó-e a parlamentet a Jugo­szláviával kötendő megállapodás lénye­géről tájékoztatni. Bethlen a magyar kölcsönről Biró Pál interpellációjára Bethlen miniszterelnök azt válaszolta, hogy ál­láspontja szerint a kölcsönakció az ország gazdasági és pénzügyi helyze­tét meg fogja javítani és célját el fogja érni. A többség ismeri a jegyzőköny­veket és helyesli azok fentartását. A kisantant csak a reparációs pontokra nézve állította Magyarország magasabb fizetési képességét. Ez idézte elő azt, hogy a tárgyalások Párisban nem fe­jeződtek be. A kisantant Belgrádban megbeszéléseket folytatott és felállí­totta feltételeit. Jugoszlávia reparációs követelései mozdonyok és kocsianya­gok szállítására vonatkozik, amit Ma­gyarország tizennyolcad­­él éves tör­lesztésre elfogadott, biztosítva ezáltal azt is, hogy iparát foglalkoztatja és a munkabér az országban marad.­­ A követelések között van a resti­­túció is, ami a háborúban a katona­ság által elvitt anyagok visszaadását jelenti. A felszabadítási tartozásokba Magyarországnak nincs semmi bele­szólási joga. Ezt a szövetségesek egy­más között intézik el. Bízik abban, hogy a kérdések tisztázódnak. A Ma­gyarországnak nyújtandó kölcsön húsz éves lesz. Terhek alatt az összes ter­hek, így az imént elsorolt terhek is értendők, kivéve a háború előtti ma­gán- és állam­adósság­okat, ami külö­nösen a kezdő években csekély ösz­­szeget jelent. Magyarország szabadon köthet szerződéseket. A szerződések aláírása a jóvátételi bizottság genfi határozata után fog megtörténni mi­után a Népszövetség pénzügyi bizott­sága Magyarországra megy, hogy a költségvetést megvitassa és a szaná­lási tervet megbeszélje. Majd csak ezután lépek a nemzetgyűlés elé a ja­vaslatok jóváhagyásáért és csak ez­után indulnak meg a tárgyalások a külföldi tőkecsoportokkal. Mindaddig, amíg ez meg nem történik, kérem a házat, hogy a kölcsönakcióra való kritikáját legyen szíves felfüggesz­teni.’ A ház tudomásul veszi Bethlen vá­laszát. Egy tendenciózus interpelláció 'ELIP,N7#n

Next