Ellenzék, 1925. február (46. évfolyam, 25-47. szám)

1925-02-01 / 25. szám

2. oldal " *•* ^ Az ál-indián herceg kalandjai Egy volt párisi moziszirtész végigcsalta Olaszországot.— A pápa és Mussolini ki­hallgatáson fogadták Paris. (Az Ellenzék tudósítójától.) A múlt év utolsó napjaiban Turinból Bellimonába érkezett Tavanna Ray állítólagos indus herceg, aki Ameri­kából hajózott át Európába, hogy az itteni kulturális viszonyokat tanulmá­nyozza. A kis város lakosságának csodálatát már az első pillanatban kivívta, mert a csom­aghordónak nem kevesebbet, mint ötven svájci frankot adott. Amint a környéken Ilire ment a herceg itt tartózkodásának, a jobb családok valósággal versenyeztek azért, hogy az indus herceget, akinek gaz­dagságáról már regék szálltak szájról­­szájra, meghívhassák. A herceg azon­ban tartózkodónak mutatkozott, mert mindössze egy meghívást fogadott el. A környék legelőkelőbb famíliája, gróf Rhevenhüller részesült csak abban a kitüntetésben, hogy a herceget ven­dégül láthassa. Ennek természetesen megvan a maga magyarázata. A Rhevenhüller-család egyike volt a legrégibb és legelőkelőbb osztrák arisztokrata fam­iliáknak és rokonság­­ban áll a Bourbonokkal. Egy vérbeli indus herceg még Európában is sokat ad előkelőségének megőrzésére és így, érthető, hogy csak a Revenh­iller-csa­­lád meghívását fogadta el. Tavarina Ray később mindennapi vendége lett Rhevenhtilleréknek, ahol mindig szár­mazásának megfelelő pompával és szertartással fogadták. A herceg köz­lékeny lett és elmondta, hogy Kana­dában nagy petróleum-mezői vannak, amelyeknek jövedelme több millió dol­lárra rúg. Az indus herceg gyorsan gyű­lő szive, úgy látszik, hamar tüzet fogott a meleg olasz ég alatt, mert két hét múlva eljegyezte gróf Rheven­­hüb­er leányát. Most azután a lány bol­dog szülei mindent elkövettek, hogy az Inkák utóda tényleg jól érezze ma­gát körükben. A herceg egy ízben arról panaszkodott, hogy nem kapta meg párisi bankjától a szokásos havi pénzét, ami természetesen igen kelle­metlen neki. Erre nagy bocsánatkérés közepette 200.000 lilát nyújtottak át neki, hogy esetleges fizetési kötele­zettségeinek abból tegyen eleget. A herceg előbb vonakodott a felajánlott összeget elfogadni, végre is engedett menyasszonya kérésének. Valaki azt a gyanúját fejezte a bol­dog família előtt, hogy az indus her­ceg, nem is herceg és Londonban pontos adatokat lehet szerezni róla. Maga a menyasszony utazott Lon­donba, ahol kellemetlen meglepetés érte. Kutatásai során megtudta, hogy Tavanna Ray nem az inkák leszár­mazottja. 1884-tál született Bood­­hauvnban, az Egyesült Államok egy kis városában, az apja földmunkás volt, az anyja egy gyárba járt dol­gozni. Őm­aga még 20 éves korában került Európába, ahol legelőször, mint baritonista egy londoni kis külvárosi színháznak lett a tagja. Londonban meg is nősült, egy telefonista lányt vett feleségül, aki elöl azonban nem­sokára megszökött, így került Párisba. Itt a Star-férfi­­gyárban kapott alkalmazást Itt ismer­kedett meg egy néhány valódi indián­nal, akiknek ellopta szokásait, hogy később maga is, mint indián herceg járhassa végig Olaszországot. Legelő­ször Brüsszelben tűnt fel, ahol meg­felelő kísérettel jelent meg és a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy test­vérei küldték Európába, hogy a Nép­­szövetség előtt érdekeiket képviselje. Itt az egyetemen előadást tartott az indiánok helyzetéről, amelynek több, mint ötezer hallgatója volt. Brüsszelből, hogy a testvérei érde­kében indított harc fáradalmait kipi­henje, Nizzába utazott. Nizzában csak néhány napig tartózkodott. Azután Olaszországba ment, ahol már a ha- ELLENZÉK táron fejedelmeknek kijáró pompá­val fogadták. Turinban az Odeon Színházban díszelőadást rendeztek a tiszteletére és a város fascista szer­vezete rendkívüli közgyűlésen dísztag­­jául választotta. Florenz sem akart Turin mögött maradni, itt még fénye­sebb keretek között ünnepelték az indián herceget. Rómában először Mussolini fogadta, majd a pápa, látta vendégül, aki azonkívül hogy meg­áldotta, autogrammal ellátott fény­képpel is megajándékozta. SWWMMAMMMIMMIMMM Ki tudja, hol végződik az egyszerű ■ amerikai földmunkás fiának nagysze­rűen induló ka­ráérje, ha a Rheven­­hüller grófnővel való eljegyzés meg nem történik. A római diadalút után a Rhevenhüller család feljelentésére most letartóztatták az álindus her­­cege. Letartóztatása kínos feltűnést keltett és most százával érkeznek Tavanna Ray ellen a feljelentések, de nemcsak Olaszország városaiból, hanem Svájcból, Belgiumból és Fran­ciaországból is. Bethlen nyilatkozata a második internacionálé ellen A vizsgálóbizottság kiküldését az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti B­udapest. (Az Ellenzik tudósítójá­tól.) Bethlen miniszterelnök, akit köny­­nyebb betegsége egyelőre ágyhoz köt, a Magyar Távirati Irodának a követ­­kező nyilatkozatott tette a magyarországi szociáldemokraták működésének meg­vizsgálására­­ k­iküldött inter­nacionalé­­bizottság ügyében : — Gyengélkedésem megakadályoz. Hogy a magyar közvélemény támoga­tására 3 szocialista internacionalé négytagú küldöttségének határozatá­val szemben nyilatkozatomat a parla­mentben megtegyem. Fölhasználom az alkalmat annak kijelentésére, hogy ez a bécsi határozat, minden sze­rénységi klauzula ellenére, egy for­mális ítéld a magyar szocialista pártvezetőség és ellenzéke, valamint a pártvezetőség és az emigránsok kö­zötti vitában. Nevetséges dolog tehát azt állítani, hogy egy ilyen ítélet nem avatkozik bele a magyar szocialista párt belügyeibe. Gyöngébbek kedvéért az íté­letet a következőkben foglalhatom össze: a bizottság először is súlyos poli­tikai hibának minősíti a magyar kor­mánnyal kötött paktumot és fölmenti a pártot annak teljesítésétől. Másod­szor, utasítja a pártvezetőséget egy pártkongresszus összehívására, meg­szabva az összehívás módját is s ez­által közvetve kimondja, hogy a párt­tanácskozások eddigi módját helytele­níti. Harmadszor, követeli a szocialis­ták közül eddigi kidobott ellen­zékiek további kidobásának beszün­tetését , az ellenzékieknek viszont megparancsolja, hogy vessék magu­kat alá a többségnek és ne harcoljanak a mostani vezetőség ellen, mert még egy­szer nem védi meg őket a kidobatástól. Negyedszer, utasítja a pártvezetősé­get, hogy az emigránsokkal szoro­sabb együttműködést tartson fönn. Ezt az utóbbi pontot különösen ki­emelem, mert ismét politikai befo­lyást akar biztosítani a bolsevista Kunfinak, aki súlyosabban megsér­tette a második internacionálé alap­programját, mint a magyar szocialis­ták jelenlegi vezetői. Megállapítja ezután Bethlen minisz­terelnök hogy összeegyeztethetetlen a magyar nemzetgyűlés szuverenitásával, hogy külföldi tényezők egy nemzetgyűlési pártnak utasítá­sokat és direktívákat adhas­sanak. Szükségesnek tartja, hogy a nemzet-g­yűlés ezért védelmi rendszabályok­oz nyúljon s bár pillanatnyilag po­zitív propozíciói ebben az irányban nincsenek, a függőben lévő alkot­mányjogi javaslatokban a kormány valószínűleg intézkedni fog, hogy a nemzetgyűlés szuverenitása hasonló beavatkozásoktól megóvassék. A ma­gyar képviselői méltósággal összefér­hetetlen dolog, hogy egy képviselő a nemzet céljaitól távol álló célok érde­kében működjék és magatartásában külföldi tényezők irányítását fogadja el. A legélesebben tiltakozik a magyar miniszter­­elnök az internacionálé hatá­rozatának durva hangja ellen és főleg az ellen a tény ellen, hogy a magyar kormány tény­ , kedéseit az internacionálé egy bizottsága bírálat alá vesse. Durva hang nem teszi igazabbá az állításokat. Az igaz pedig az, hogy nem a magyar kormány kereste a kö­zeledést a szocialistákhoz, hanem el­lenkezőleg a szocialisták vezetőemberei fordultak a kormányhoz egy megálla­podás létesítése végett. Miakits Ferenc 1921-ben egy levél­ben kérte a párt nevében a miniszter­elnöktől, hogy szíveskedjék panaszaik elintézésére szóbeli tárgyalásokra meg­hívni őket. De már 1920-ban is több ízben megkeresték a szocialisták ve­zetői a keresztény egyesülés pártjának megbízottjait és Simonyi­ Semadam akkori miniszterelnököt, valamint Ra­­binek földmivelésügyi minisztert a tár­gyalások megindítása érdekében. A tárgyalásokon Vanczák, Miakits, és Farkas szocialista vezetők vettek részt, akik a paktumot is aláírták. Letagadhatatlan jegyzőkönyvek tanúsága szerint a szocialisták fölajánlották a nemzeti alapra helyezkedést, az ország konszolidációjában való részvételt és a tiszántúli választásokon a keresztény kisgazda földmívespárt támogatását Elismerték e jegyzőkönyv tanúsága szerint a keresztény erkölcsi világnézet jogosultságát is. A miniszterelnök nevetségesnek tartja az internacionálé azt a vádját, hogy becstelen zsarolás az, mikor a kormány az ország politikai tényezőit arra akarja rábírni, hogy hazájuk leg­szentebb érdekei ellen irányuló aljas politikai akciókat ne támogassanak és ne menjenek együtt olyan emberekkel, akik külföldön az országot tudatosan rágalmazzák és attól sem­ riadnak vissza, hogy a békeszerződésben Ma­gyarországnak visszaítélt területeknek az országhoz csatolását megakadá­lyozni kíséreljék. Az internacionálé vizsgálóbizottsága szerint a magyar kormány kikötései ellenkeznek a szocialista erkölccsel is. Bethlen nyilatkozatában erre azt feleli, hogy erkölcs csak egy van és nincs külön szocialista és külön más erkölcs. De hiányzik az internacionálé bizott­ságának erkölcsi alapja arra is, hogy a magyar kormányt a paktum ismé­telt megszegésével vádolja, mert majd­nem ugyanazon mondatban fogadja el a magyar szocialista vezetőség vé­dekezését, hogy az viszont sohasem gondolt a magyar kormánnyal kötött paktum betartására. Ennek dacára a magyar kormány vállalt kötelezettsé­gének megfelelt, csak azokat a pon­tokat nem teljesítette, amelyekkel szem­ben a szocialisták előbb vállalt köte­lezettségeiket szintén nem teljesítették. A bizottság különben akaratlanul is kiállítja a bizonyítványt arról, hogy a magyar kormány vállalt kötelezettsé­geit teljesítette, amikor jelentésében megállapítja, hogy a paktummal min­denesetre elérték a rendőri nyomozás enyhítését és a magyar munkásosz­tálynak gyors és jelentékeny megerő­södését. A kormányt e vállalt köte­lezettségei teljesítésében nem a szo­cialista, hanem a közönséges polgári erkölcs vezette. A magyar polgári tár­sadalom azonban megjegyezheti mos­tan, hogy van egy külön szocialista erkölcs, amely még akkor sem ismeri az adott szó szentségét, ha az hazája érdekében adatott. 46. év,­ 25. szám. fl­v. Toczacer királyné a maga és gyermekei nevében, mint az összes rokonság nevében, szo­morú szívvel tudatja a jó bará­tokat és jó ismerősöket, szere­tett férjének TOGZÜIJER KÁROLY atlanti adóhivatali tisztviselőnek folyó hó 28-án, ésetének 65-ik évében történt elhunytét Hült tetemeit t­e O­r­h­a­l­­ -én délután 4 órakor a temető ká­polnájából helyezzük örök nyu­galomra. Nyugodjétf­zéREUroi Out, 1925. január 28. Illatos kölnivizek/ parfümök, púderek, szappanok,manikűr- és tesükazetták, köt ndikülök, férfi pénz­tárcák, cigarettatár-­j­cák nagy választék­ban, ölesé­­r­ban beazerez­­*%C hatbk aa ^ Elül KE drogéria és Illat­­^ szertárban Cluj, Főtér 37. sz.­­ R. Mos­se Rt 65. In*M*00*M*mm*i*és Rendkívüli elárusitás ! ! ■ ■ Mai modellkabátok fíz előrehaladott idény miatt minden­ elfogadh­ató árban Diamantstein és iHoskovics női divatáruházában CLUJ, Cal. Reg. Ford. 25. Főpostával szemben!! Lloyd 3002. Az ember tragédiája" bőrkötés 150, félvászon 60, fűzve 40 lej Lepagenál Kvár.

Next