Ellenzék, 1925. március (46. évfolyam, 48-73. szám)
1925-03-01 / 48. szám
46. év, 48. szám, ELLENZÉK A kisebbségi kérdés a Népszövetségi Egyesületek konferenciáján Magyar javaslat az utódállamok kisebbségeinek képviseltetéséről — Elfogadták Djuvara indítványát, hogy a kisebbségi szabályzatok a nagy és kis államokat egyformán kötelezzék (Az Ellenzék tudósítójától.) A Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ez évi első konferenciája most folyt le Brüsszelben, a szövetség székhelyén. Tanácskozásainak javarészét természetesen a kisebbségi kérdés tárgyalása foglalta le. Természetesen, mert ez ma Európának egyik legsúlyosabb s legsürgősebb kérdése és mert a szövetség konferenciái kínálják ma az egyetlen nemzetközi fórumot, hol a leginkább érdekeltek az államok politikájától függetlenül szorgalmazhatják e kérdés megoldását. A kisebbségek ügyét a magyar népszövetségi egyesületek kiküldöttei hozták szőnyegre. Azt a javaslatot tették, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsában állandó képviselethez jussanak mindazok a legyőzött államok, melyek kötelékéből nemzettöredékek a győztes államok fennhatósága alá kerültek s ott ma kisebbségi sorban kell élniük. Indítványozták továbbá, hogy a szövetség tanácsa állapítsa meg azokat az alapelveket, melyeken a kisebbségi autonómiák rendszere felépülhessen s ezzel mutasson utat olyan politika számára, mely ne térhessen ki általános szólamokkal a kisebbségi kérdés tényleges megoldása elől. Románia képviselői állást foglaltak ez indítványok ellen. Azt hangoztatták, hogy Románia aj alkotmánya sokkal többet nyújt a kisebbségeknek, mint amennyire a román állam a békeegyezményekben kötelezte magát. A magyar kiküldöttek azzal az újabb javaslattal válaszoltak erre, hogy egy nemzetközi jogi bizottság állapítsa meg s részletezze azokat a jogokat, melyek a kisebbségeket a nemzetközi szerződések alapján megilletnék. Mircea Djuvara román kiküldött szintén javaslattal felelt. Azt kívánta, hogy amennyiben a szövetség jogi szakvélemény beszerzését elhatározná, ezt ne csak egy nemzetközi bizottságtól kérje be, hanem a különböző államok összes jogi testületeitől s a szakvélemény ne csak a kisebbségek jogainak magyarázatára vonatkozzék, hanem terjedjen ki kötelességeik körvonalazására is. Kérte továbbá, hogy a kisebbségekre nézve így megállapítandó szabályok a nagy és a kis államokat egyformán kötelezzék. Ezt az utóbbi indítványt a konferencia elvben egyhangúan elfogadta s ahhoz Anglia egyesületeinek képviselői is hozzájárultak. Ez kétségtelenül meglepetést jelentett, amire Mircea Djuvara aligha számított A tárgysorozaton szerepelt még a különböző egyetemek numerusz klauzusz ügye, elsősorban a Magyarországon érvényben levő megszorító rendszabályok. E pontnál Djuvara kijelentette, hogy a román iskolai törvények teljesen liberálisak. Hangsúlyozta még azt is, hogy a romániai diákzavargások nem antiszemita, hanem gazdasági jellegűek. Djuvara romániai delegátus kijelentésére egyetlen megjegyzésünk van. Annak a bukaresti népszövetségi egyesületnek, az egyetlennek ezidőszerint Romániában, mely Djuvarát a brüszszeli konferenciára kiküldötte, tudomásunk szerint, kisebbségi vezető emberek is tagjai. Ha tehát ezeknek a merész kijelentéseknek konzekvenciáit le nem vonják, azt a kockázatot vállalják, hogy azokat részvételük az egyesület munkájában a külföld szemében hitelesíteni fogják. Danzigtól Firth of Forthig a rotorhajó fedélzetén A Buckán rotorhajón nagy viharban az Északi és a Keleti tengeren. — Egy londoni hajósvállalat meg akarja vásárolni a rotor szabadalmát Anglia számbra ti vizsgálat a Condescu-ügyben Súlyos vádak Teodorescu műhelyfőnök ellen. — Bukaresti vizsgálóbiztos érkezett Kolozsvárra A budapesti Az Est tudósítója a modern hajózás új világszenzációján, a rotorhajón nagy viharban nagy utat tett meg az Északi és Keleti-tengeren és tapasztalatairól a következőkben , számol be: Grangemouthnak, ennek a skóciai kikötővárosnak minden apraja-nagyja és messze vidékről rengeteg sok hajós csődült ki a tengerpartra várni a csodát, a Buckau rotorhajót, amely viharos út után szerencsésen horgonyt vetett. A skót újságok hasábos tudósításokban üdvözölték és méltatták a találmány korszakos jelentőségét. A Buckau csak néhány nap előtt tette meg első igazi tengeri útját — írják a skóciai lapok — még nem lehet a rotorrendszerről végleges ítéletet alkotni, de az eddigi eredmények határozottan figyelemreméltók. A szakértő hajósok véleménye az, hogy a rotorhajó nem holmi érdekes ötlet, hanem komoly találmány, amely érdemes rá, hogy alaposan foglalkozzék vele a műszaki világ és figyelemmel kísérje tökéletesítését Egyelőre nem lehet ennek a találmánynak egész értékét felbecsülni, csak annyi bizonyos, hogy a Buckau különösen a Keleti tengeren megtett útján beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. A Buckau és két rotora kifogástalanul működött, semmi hiba nem esett rajta, ámbár az időjárás egyáltalán nem kedvezett, ellenkezőleg a legnehezebb viszonyokkal kellett a hajónak megküzdenie. Alighogy kikötöttünk, sok szakértő érdeklődő jött a fedélzetre s egyikük elsősorban azt szerette volna tudni, hogymilyen a gazdasági előnye a rotor-rendszernek. Ez az úr mr. Stewart, az Atlantic and Gulf Corriere Association titkára, már tegnap megérkezett Londonból. Ez a vállalat az Atlanti óceán partvidékén közlekedő vitorlás hajókat járatja és mr. Stewart azt az utasítást kapta társaságától, hogy nyomban megérkezése után vizsgálja meg a rotor-hajót s ha ez bevált, igyekezzék megvásárolni a rotor-szabadalmat, hogy ő próbaképpen haladéktalanul Flettner rendszere szerint lehessen átalakítani a társaság valamelyik vitorláshajóját. A német hajósvállalat képviselője, Uilmann úr, egyelőre nem volt hajlandó az angol szakértőnek elárulni, hogy pontosan mennyibe kerül egy rotorhajó felszerelése, csak úgy megközelítőleg, találomra 40.000 aranymárkában jelölte meg az összeget. Azt azonban nem titkolta, hogy a rotorok fentartása lényegesen olcsóbb, mit a vitorláké. Az elért megtakarítás nyilvánvalóan azáltal volt elérhető, hogy a rotorok alkalmazásásának seluja Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Condescu-ügynek úgylátszik még érdekes fejleményei lesznek. Nincs kizárva, hogy a közeljövőben az üggyel kapcsolatban mások ellen is megindítják az eljárást. Legalább erre enged következtetni az a tény, hogy a CFR vezérigazgatósága újra nyomozást rendelt el és Kolozsváron többeket már ki is hallgattak. Az új nyomozás elrendelésének kettős oka volt. Annak idején ugyanis, amikor a Condescu-panamák kipattantak Firimide vasúti szertáros feljelentést adott be úgy Condescu, mint közvetlen felettese Teodorescu tanhelyfőnök ellen és részletesen felsorolta cselekményeiket. Firimide beadványában azt az előterjesztést tette, hogy bízzák meg őt, hogy közvetlenül nyomozhasson az ügyben. Ezt az ajánlatát ugyan figyelmen kívül hagyták, de az adatai alapján számos terhelő nyomot találtak különösen Condescu ellen. Firimide váltig azt hangoztatta, hogy nem kizárólag Condescu a bűnös a panamák elkövetésében, hanem elsősorban azok, akik részint hanyagságból, részint pedig bűnpalástolásból módot és lehetőséget nyújtottak neki erre. Érthető, hogy Theodorescu, a műhely főnöke rossz szemmel nézte ezek után Firimidet. Folytonos perpatvarok voltak közöttük, amelynek eredményeként Firimidet át akarták helyezni, ő azonban nem engedelmeskedett ennek a rendeletnek. Ekkor fegyelmi eljárást indítottak ellene. Firimide most újra feljelentéssel fordult a CFR vezérigazgatóságához és több adattal kiegészítve, megismételte Teodorescu elleni vádját. A vezérigazgatóság rendeletére ebben az ügyben tegnapelőtt a kolozsvári jogügyi osztály fegyelmi bizottsága Popov Adonisz elnöklete alatt tárgyalást tartott, amelynek során úgy a sűtőház, mint az üzletvezetőség vontatási osztályának személyzete közttl körülbelül 30-40 embert kihallgattak. Miután megállapították, hogy Firimide nem konkretizálta részletesen a vezérigazgatósághoz benyújtott feljelentésében vádjait, a fegyelmi bizottság utasította Firimicet vádjainak körülményes megjelölésére és ennek megtételére egy havi határidőt szabott meg. Addig is elnapolták a tárgyalásokat. úgy látszik az ügyészség sem nyugodott meg abban, hogy a nagyarányú panama-ügyet egyedül csak Condescu elitéltetésével fejezzék be. Még a nyomozások során átiratot intézett úgy a közlekedésügyi minisztériumhoz, mint a CFR vezérigazgatóságához, hogy rendeljenek el fegyelmi vizsgálatot néhány alaposan gyanúsítható főtisztviselő ellen. Miután ebben az ügyben annak idején a vezérigazgatóság nem rendelte el a megfelelő vizsgálatot, a kolozsvári ügyészség a tábla ítéletének ellenére újra átirattal kereste meg a CFR vezérigazgatóságát egy fegyelmi vizsgálat elrendelése tárgyában. Pretorianu vezérigazgató most eleget tett az ügyészség kérésének és a CFR képviseletében Culianut, a központi jogügyi ügyosztály igazgatóját Kolozsvárra küldte a vizsgálat megejtése céljából. A helyettes igazgató néhány nappal ezelőtt már áttanulmányozta a nagyterjedelmű bűnügyi aktákat, többeket ki is hallgatott és már eddig is megállapította, hogy Teodorescut, aki jelenleg Brassóban teljesít szolgálatot, legalább is hanyag ellenőrzés cílén súlyos felelősség terheli Condescu panamái miatt. Dr. Márkus István, a kolozsvári jogügyi osztály főnöke kijelentése szerint valószínű azonban, hogy úgy Teodorescu, mint más főtisztviselők ellen, nem fognak bűnvádi feljelentést tenni, hanem csak fegyelmi úton járnak majd el ellenük. gítségével az út jelentékenyen gyorabb volt és majdnem egy egész napon át nem kellett igénybe venni a Diesel-gépeket. Ez idő alatt a rotorok működéséhez óránként mindössze 7 kilogram olaj kellett, holott a Dieselgépek, amelyek a hajócsavarokat mozgatják, óránként 33 kg. olajat emésztenek fel. Ez a különbség nem megvetendő. Hosszú úton és kedvező széljárás esetén a Buckau kizárólag rotorokkal tartható üzemben és így óránként legalább 25 kg. olajat takaríthat meg. Másrészről ha a rotorokat és a Dieselgépeket együttesen működtetik, az üzemmegtakarítás még nagyobb és a kombináció következtében sokkal nagyobb gyorsaságot lehet elérni. Az Északi tengeren a Buckán egyidejűleg járatta rotorait és Diesel-gépeit s így óránként 9 és fél csomót tett meg. Rotorok nélkül csak akkor érhetett volna el ilyen sebességet, ha 300— 350 lóerős Diesel-gépei lettek volna. A Buckau Diesel-gépe, amely a hajócsavar hajtására szolgál, mindössze 160 lóerejű, a rotorok mozgatására való gépe pedig csak 46 lóerős. Az utolsó csomók tudvalevőleg mindig a legdrágábbak. A Buckau főgépe legföljebb 7 és fél csomót képes elérni, tehát minden további csomógyorsaság a rotorok javára írandó. A rotoroknak egy másik előnye a könnyűség a vitorláshajók vitorláinak és árbocainak súlyához képest. A Buckau rotorai nem nyomnak többet 7 tonnánál, míg ellenben testvérhajójának, az Annen-nek tonnasúlya 45. És emellett a rotorok ugyanolyan erőt fejtenek ki, de csak tizedrész annyiba kerülnek és távolról sem szolgáltatnak annyi fölösleges ellenállási felületet a szélnek, mint a vitorlák. A Buckau rakományát, amely gyalult fából állott, hétfőn partra vitték. A hajósvállalat reméli, hogy szénrakományt kap a visszafelé való útra Hamburg számára. Ha a berakodás gyorsan megy, akkor a Buckau még ezen a héten útra kel, hogy átszelje az Északi tengert 3. oldal. Pasics meg akarja fojtani a sajtószabadságot Jugoszláviában Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormányhoz közelálló körökből nyilvánosságra hozták az új sajtótörvénytervezetet, melyet a szkupstina összeülése után rövidesen elfogadásra fognak beterjeszteni. E tervezet szerint a kormányhatóságok betilthatnak bármely lapot felségsértés, nemzetgyűlés megsértése, alkotmánytörvények erőszakos megváltoztatására való izgatás és az erkölcs megsértése címén. A sajtóvétségek büntetései igen szigorúak lesznek. Hatóságok és közfunkcionáriusok megsértéséért három hónaptól három évig terjedő börtön és 100 ezer dinárig emelkedő pénzbüntetés jár. A magánbecsület megsértését három hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntetik. A sajtóvétségért emelt vád 24 órán belül megteendő s a törvényszék a tárgyalást tíz napon belül köteles kitűzni. A kormány tervezete, mely a maihoz hasonló erőszakos kormány kezében a jugoszláv sajtószabadság teljes megfojtását jelenti, nagy megütközést keltett a jugoszláv sajtó és Jugoszlávia politikusai körében.