Ellenzék, 1925. március (46. évfolyam, 48-73. szám)

1925-03-01 / 48. szám

46. év, 48. szám, ELLENZÉK A kisebbségi kérdés a Népszövetségi Egyesületek konferenciáján Magyar javaslat az utódállamok kisebbségeinek kép­­viseltetéséről — Elfogadták Djuvara indítványát, hogy a kisebbségi szabályzatok a nagy és kis államokat egyformán kötelezzék (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nép­szövetségi Egyesületek Szövetségének ez évi első konferenciája most folyt le Brüsszelben, a szövetség székhe­lyén. Tanácskozásainak javarészét természetesen a kisebbségi kérdés tár­gyalása foglalta le. Természetesen, mert ez ma Európának egyik legsú­lyosabb s legsürgősebb kérdése és mert a szövetség konferenciái kínál­ják ma az egyetlen nemzetközi fóru­mot, hol a leginkább érdekeltek az államok politikájától függetlenül szor­galmazhatják e kérdés megoldását. A kisebbségek ügyét a magyar nép­­szövetségi egyesületek kiküldöttei hozták szőnyegre. Azt a javaslatot tették, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsában állandó képviselethez jus­sanak mindazok a legyőzött államok, melyek kötelékéből nemzettöredékek a győztes államok fennhatósága alá kerültek s ott ma kisebbségi sor­ban kell élniük. Indítványozták to­vábbá, hogy a szövetség tanácsa állapítsa meg azokat az alapelveket, me­lyeken a kisebbségi autonó­miák rendszere felépülhessen s ezzel mutasson utat olyan politika számára, mely ne tér­hessen ki általános szólamok­kal a kisebbségi kérdés­­ tény­leges megoldása elől. Románia képviselői állást foglaltak ez indítványok ellen. Azt hangoztatták, hogy Romá­nia aj alkotmánya sokkal töb­bet nyújt a kisebbségeknek, mint amennyire a román állam a békeegyezményekben köte­lezte magát. A magyar kiküldöttek azzal az újabb javaslattal válaszoltak erre, hogy egy nemzetközi jogi bizottság állapítsa meg s részletezze azokat a jogokat, melyek a kisebbségeket a nemzetközi szerződések alapján megilletnék. Mircea Djuvara román kiküldött szintén javaslattal felelt. Azt kívánta, hogy amennyiben a szövetség jogi szakvélemény beszerzését elhatározná, ezt ne csak egy nemzetközi bizottság­tól kérje be, hanem a különböző álla­mok összes jogi testületeitől s a szakvélemény ne csak a kisebbségek jogainak magyarázatára vonatkozzék, hanem terjedjen ki kötelességeik kör­vonalazására is. Kérte továbbá, hogy a kisebbségekre nézve így megállapí­tandó szabályok a nagy és a kis államokat egyformán kötelezzék. Ezt az utóbbi indítványt a konferencia elvben egyhangúan elfogadta s ahhoz Anglia egyesületeinek képviselői is hozzájárultak. Ez kétségtelenül meg­lepetést jelentett, amire Mircea Dju­vara aligha számított A tárgysorozaton szerepelt még a különböző egyetemek numerusz klau­­zusz ügye, elsősorban a Magyaror­szágon érvényben levő megszorító rendszabályok. E pontnál Djuvara kijelentette, hogy a román iskolai törvé­nyek teljesen liberálisak. Hangsúlyozta még azt is, hogy a romániai diákzavargások nem anti­szemita, hanem gazdasági jellegűek. Djuvara romániai delegátus kijelen­tésére egyetlen megjegyzésünk van. Annak a bukaresti népszövetségi egye­sületnek, az egyetlennek ezidőszerint Romániában, mely Djuvarát a brüsz­­szeli konferenciára kiküldötte, tudomá­sunk szerint, kisebbségi vezető embe­rek is tagjai. Ha tehát ezeknek a merész kijelentéseknek konzekvenciáit le nem vonják, azt a kockázatot vál­lalják, hogy azokat részvételük az egyesület munkájában a külföld sze­mében hitelesíteni fogják. Danzigtól Firth of Forthig a rotorhajó fedélzetén A Buckán rotorhajón nagy viharban az Északi és a Keleti tengeren. — Egy londoni hajósvállalat meg akarja vásárolni a rotor szabadalmát Anglia számbra­ ti vizsgálat a Condescu-ügyben Súlyos vádak Teodorescu műhely­főnök ellen. — Bukaresti vizsgálóbiztos érkezett Kolozsvárra A budapesti Az Est tudósítója a modern hajózás új világszenzációján, a rotorhajón nagy viharban nagy utat tett meg az Északi és Keleti-tengeren és tapasztalatairól a következőkben , számol be: Grangemouthnak, ennek a skóciai kikötővárosnak minden apraja-nagyja és messze vidékről rengeteg sok ha­jós csődült ki a tengerpartra várni a csodát, a Buckau rotorhajót, amely viharos út után szerencsésen horgonyt vetett. A skót újságok hasábos tudó­sításokban üdvözölték és méltatták a találmány korszakos jelentőségét. A Buckau csak néhány nap előtt tette meg első igazi tengeri útját — írják a skóciai lapok — még nem lehet a rotor­rendszerről végleges ítéletet al­kotni, de az eddigi eredmények hatá­rozottan figyelemreméltók. A szakértő hajósok véleménye az, hogy a rotor­­hajó nem holmi érdekes ötlet, hanem komoly találmány, amely érde­mes rá, hogy alaposan foglalkoz­zék vele a műszaki világ és figye­lemmel kísérje tökéletesítését Egyelőre nem lehet ennek a talál­mánynak egész értékét felbecsülni, csak annyi bizonyos, hogy a Buckau különösen a Keleti tengeren megtett útján beváltotta a hozzáfűzött vára­kozásokat. A Buckau és két rotora kifogástala­nul működött, semmi hiba nem esett rajta, ámbár­­ az időjárás egyáltalán nem ked­vezett, ellenkezőleg a legnehe­zebb viszonyokkal kellett a ha­jónak megküzdenie. Alighogy kikötöttünk, sok szakértő érdeklődő jött a fedélzetre s egyikük elsősorban azt szerette volna tudni, hogy­­milyen a gazdasági előnye a rotor-rendszernek. Ez az úr mr. Stewart, az Atlantic and Gulf Corriere Association titkára, már tegnap megérkezett Londonból. Ez a vállalat az Atlanti óceán part­vidékén közlekedő vitorlás hajókat járatja és mr. Stewart azt az utasítást kapta társaságától, hogy nyomban megérkezése után vizsgálja meg a ro­­tor-hajót s ha ez bevált, igyekezzék megvásárolni a ro­­tor-szabadalmat, hogy ő próba­képpen haladéktalanul Flett­­ner rendszere szerint lehessen átalakítani a társaság valame­lyik vitorláshajóját. A német hajósvállalat képviselője, Uilmann úr, egyelőre nem volt haj­landó az angol szakértőnek elárulni, hogy pontosan mennyibe kerül egy rotorhajó felszerelése, csak úgy meg­közelítőleg, találomra 40.000 aranymárkában jelölte meg az összeget. Azt azonban nem titkolta, hogy a rotorok fentartása lényegesen olcsóbb, mit a vitorláké. Az elért megtakarítás nyilvánvalóan azáltal volt elérhető, hogy a rotorok alkalmazásásának se­­luja Kolozsvár. (Az Ellenzék tu­dósítójától.) A Condescu-ügynek úgy­­látszik még érdekes fejleményei lesz­nek. Nincs kizárva, hogy a közeljö­vőben az üggyel kapcsolatban mások ellen is megindítják az eljárást. Leg­alább erre enged következtetni az a tény, hogy a CFR vezérigazgatósága újra nyomozást rendelt el és Kolozs­váron többeket már ki is hallgattak. Az új nyomozás elrendelésének ket­tős oka volt. Annak idején ugyanis, amikor a Condescu-panamák kipat­tantak Firimide vasúti szertáros fel­jelentést adott be úgy Condescu, mint közvetlen felettese Teodorescu tan­­helyfőnök ellen és részletesen felso­rolta cselekményeiket. Firimide be­adványában azt az előterjesztést tette, hogy bízzák meg őt, hogy közvetle­nül nyomozhasson az ügyben. Ezt az ajánlatát ugyan figyelmen kívül hagy­ták, de az adatai alapján számos ter­helő nyomot találtak különösen Con­descu ellen. Firimide váltig azt han­goztatta, hogy nem kizárólag Condescu a bű­nös a panamák elkövetésében, hanem elsősorban azok, akik részint hanyagságból, részint pedig bűnpalástolásból mó­dot és lehetőséget nyújtottak neki erre. Érthető, hogy Theodorescu, a mű­hely főnöke rossz szemmel nézte ezek után Firimidet. Folytonos perpatvarok voltak közöttük, amelynek eredménye­ként Firimidet át akarták helyezni, ő azonban nem engedelmeskedett ennek a rendeletnek. Ekkor fegyelmi eljárást indítottak ellene. Firimide most újra feljelentéssel fordult a CFR vezérigaz­gatóságához és több adattal kiegé­szítve, megismételte Teodorescu elleni vádját. A vezérigazgatóság rendeletére eb­ben az ügyben tegnapelőtt a kolozs­vári jogügyi osztály fegyelmi bizott­sága Popov Adonisz elnöklete alatt tárgyalást tartott, amelynek során úgy a sűtőház, mint az üzlet­­vezetőség vontatási osztályá­nak személyzete közttl körül­belül 30-40 embert kihallgattak. Miután megállapították, hogy Firimide nem konkretizálta részletesen a ve­zérigazgatósághoz benyújtott feljelen­tésében vádjait, a fegyelmi bizottság utasította Firimicet vádjainak körül­ményes megjelölésére és ennek meg­tételére egy havi határidőt szabott meg. Addig is elnapolták a tárgya­lásokat. úgy látszik az ügyészség sem nyu­godott meg abban, hogy a nagyarányú panama-ügyet egyedül csak Condescu elitéltetésével fejezzék be. Még a nyo­mozások során átiratot intézett úgy a közlekedésügyi minisztériumhoz, mint a CFR vezérigazgatóságához, hogy rendeljenek el fegyelmi vizsgá­latot néhány alaposan gyanúsítható főtisztviselő ellen. Miután ebben az ügyben annak idején a vezérigazgató­ság nem rendelte el a megfelelő vizs­gálatot, a kolozsvári ügyészség a tábla ítéletének ellenére újra átirattal ke­reste meg a CFR vezérigazgatóságát egy fegyelmi vizsgálat elrendelése tárgyában. Pretorianu vezérigazgató most eleget tett az ügyészség kéré­sének és a CFR képviseletében Culianut, a központi jogügyi ügyosztály igazgatóját Kolozsvárra küldte a vizsgálat megejtése céljából. A helyettes igazgató néhány nappal ezelőtt már áttanulmányozta a nagy­­terjedelmű bűnügyi aktákat, többeket ki is hallgatott és már eddig is meg­állapította, hogy Teodorescut, aki je­lenleg Brassóban teljesít szolgálatot, legalább is hanyag ellenőrzés cílén súlyos felelősség terheli Condescu pa­namái miatt. Dr. Márkus István, a kolozsvári jogügyi osztály főnöke kijelentése sze­rint valószínű azonban, hogy úgy Teodorescu, mint más főtisztviselők ellen, nem fognak bűnvádi feljelentést tenni, hanem csak fegyelmi úton jár­nak majd el ellenük. gítségével az út jelentékenyen gyor­­­­­abb volt és majdnem egy egész na­pon át nem kellett igénybe venni a Diesel-gépeket. Ez idő alatt a rotorok működéséhez órán­ként mindössze 7 kilogram olaj kellett, holott a Diesel­gépek, amelyek a hajócsavaro­kat mozgatják, óránként 33 kg. olajat emésztenek fel. Ez a különbség nem megvetendő. Hosszú úton és kedvező széljárás esetén a Buckau kizárólag rotorokkal tartható üzemben és így óránként legalább 25 kg. olajat takaríthat meg. Másrészről ha a rotorokat és a Diesel­­gépeket együttesen működtetik, az üzemmegtakarítás még nagyobb és a kombináció következtében sokkal na­gyobb gyorsaságot lehet elérni. Az Északi tengeren a Buckán egyidejűleg járatta rotorait és Diesel-gépeit s így óránként 9 és fél csomót tett meg. Rotorok nélkül csak akkor érhetett volna el ilyen sebességet, ha 300— 350 lóerős Diesel-gépei lettek volna.­­ A Buckau Diesel-gépe, amely a hajó­csavar hajtására szolgál, mindössze 160 lóerejű, a rotorok mozgatására való gépe pedig csak 46 lóerős. Az utolsó csomók tudvalevőleg mindig a legdrágábbak. A Buckau főgépe leg­följebb 7 és fél csomót képes elérni, tehát minden további csomógyorsaság a rotorok javára írandó. A rotoroknak egy másik előnye a könnyűség a vitorláshajók vitorláinak és árbocainak súlyához képest. A Buckau rotorai nem nyomnak többet 7 tonnánál, míg ellenben testvérhajó­jának, az Annen-nek tonnasúlya 45. És emellett a rotorok ugyanolyan erőt fejtenek ki, de csak tizedrész annyiba kerülnek és távolról sem szolgáltatnak annyi fölösleges ellenállási felületet a szélnek, mint a vitorlák. A Buckau rakományát, amely gya­lult fából állott, hétfőn partra vitték. A hajósvállalat reméli, hogy szénra­kományt kap a visszafelé való útra Ha­mburg számára. Ha a berakodás gyorsan megy, akkor a Buckau még ezen a héten útra kel, hogy átszelje az Északi tengert 3. oldal. Pasics meg akarja fojtani a sajtószabadságot Jugoszlá­viában Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormányhoz közelálló körökből nyilvánosságra hozták az új­­ sajtótör­­vénytervezetet, melyet a szkupstina összeülése után rövidesen elfogadásra fognak beterjeszteni. E tervezet sze­rint a kormány­hatóságok betilthatnak bármely lapot felségsértés, nemzetgyű­lés megsértése, alkotmány­tör­vén­yek erőszakos megváltoztatására való izgatás és az erkölcs megsértése cí­mén. A sajtóvétségek büntetései igen szigorúak lesznek. Hatóságok és köz­funkcionáriusok megsértéséért három hónaptól három évig terjedő börtön és 100 ezer dinárig emelkedő pénz­­büntetés jár. A magánbecsület meg­sértését három hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntetik. A sajtó­­vétségért emelt vád 24 órán belül megteendő s a törvényszék a tárgya­lást tíz napon belül köteles kitűzni. A kormá­ny tervezete, mely a maihoz hasonló erőszakos kormány kezében a jugoszláv sajtószabadság teljes meg­fojtását jelenti, nagy megütközést kel­tett a jugoszláv sajtó és Jugoszlávia politikusai körében.

Next