Ellenzék, 1927. május (48. évfolyam, 96-119. szám)
1927-05-02 / 96. szám
2. oldal. Pesti képek arról, hogy még most is koronában számítják a pengőt, kevés ember jár az utcán, félemletesen nagy a rend és hogy mit tudnak a pestiek az erdélyi életről Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egyik nagynevű költőnk néhány héttel ezelőtt Pesten tartózkodott és az újságírók „természetesen" megkérdezték tőle, hogy mivel foglalkozik főleg a magyar fővárosban. — Számolok, — ez volt a válasz. A pestiek persze azonnal furcsa dolgokra gondoltak és sietve tették fel a második kérdést: — Mivel? — Csak számokkal — hűtötte le a kíváncsiságot — ez a fő foglalkozásom. Valósággal devizát lettem. Pengőben fizetek, koronákban számolok, lejben gondolkozom. Képzelhetik, mennyi dolgot ad ez... Valóban, az erdélyi látogató legtöbb gondját ez a művelet adja. Mert nem olyan egyszerű a dolog. Könnyű azt mondani: a lej árfolyama 34*50. Az átszámítás is egyszerű. A visszaszámítás is. Az ember esetleg táblázatot készít belőle. Az első bevásárlásnál azonban már meglepetés éri. A kereskedő így válaszol: Ez huszonhatezer korona. — Miért nem pengő ? — Így szoktuk meg. — És anyinyi az pengőben ? — Ja kérem, az nagyon egyszerű. Kulcs van rá. 5000 korona az 40 fillér. 100 ezer korona az 8 pengő. Hát így. Kiszámitja az ember, hogy egy pengő hány korona, hogy egy korona hány ezrelék pengő és igy kombinálja. — És mennyi ez lejben ? — Hát kérem ez is nagyon egyszerű. Huszonhatezer korona az 2 pengő 8 fillér, egy pengő az 29*28 lej. Tessék! Fejből ki lehet számítani az eredményt. Az eredmény, azt hiszem, egyforma minden Pesten tartózkodó erdélyi embernél. Inkább átszámítás és latolgatás nélkül elszántan kifizeti a pengőket, de nem fizeti meg duplán az árut azzal, hogy percekig töpreng, szoroz, ősz, kivon és összead, hogy a végén rájöjjön arra: nem is volt érdemes. Mi olcsó, mi drága ? Pedig bizonyos árucikkeknél érdekes ám párhuzamot vonni. A kenyér 6500 korona, 52 fillér, 15 lej. Drágább mint nálunk. A hús lényegesen drágább, kilója átlag 90 lej. Ezzel szemben a zsír csak 65 és fél lej. Furcsa. Erdélyben a zsír drágább. Ámde azt mondják, hogy Pesten mindig így volt ez. A hűi békében is drágább volt a zsírnál. Az Alföldön könnyű a disznót hizlalni, van elég kukorica, de nehéz tartani a marhát, mert nincs legelő és rét. Ez a nyitja az árkülönbözetnek. Nagyon drága a só és fa. Egy kiló só 12 lej, a fa mázsája 150 lej. A porosz szén 8 pengő. Fáznak is eleget a szegény pestiek. Jó azonban a férjeknek. A leves sohasincs elsózva... Sok erdélyi embert érdekel, vájjon milyenek Magyarországon a fizetési és megélhetési viszonyok. Röviden: nem rózsásak. A tisztviselői fizetés átlaga 3 és félmillió korona. Csak a bírák kapnak aránylag nagyfizetést. Szabadpályákon a kereseti lehetőség minimális. Találkoztam egy mérnök ismerősömmel. Vegyészdiplomája van. Három év óta egyetlen fillért nem tud keresni. A felesége hivatalnoknő, ő tartja el az urát. A mérnök jár a piacra, főzi az ebédet, vikszolja a parkettet konfliktus, amellyel az erdélyi hölgyek a határállomásokon találkoznak. Az utóbbi időkben kiváltképen rendkívül szigorú a vámvizsgálat. A női ruhákat kiveszik a kofferekből és a világosság felé fordítva vizsgálják, vájjon használták-e már. A motozás sem ritka. A levetkőztetés sem. És érdekes: a vámhivatalnokok nem mindenkinek a podgyászába néznek bele. Csak úgy „stichweisen. Találomra, kapásból. De olyan sasszemük van, hogy holtbiztosra eltalálják azt a bőröndöt, amelyben selyemruha vagy sál, vagy valami egyéb van. Egy kolozsvári bankigazgató néhány tenniszlabdát akart „vámmentesen" áthozni. Mint az ülü, úgy csaptak rá a vámosok ... Olvasóinknak nem kell felfedezni Budapesten Többé-kevésbbé mindenki ismeri. Azok részére azonban, akik csak a háború alatt, vagy közvetlen utána látták Pestet, megírjuk, hogy most alig ismernének rá. Az utcákon megszűnt régen a lődörgés. Az emberek sietve néznek munkájuk után. A rend igazán példás. Nyolc év távlatából úgy tűnik fel a pesti utca, mintha tizenhárom évet pihent volna nagy hó, vagy lávaréteg alatt. Nem a 918-as, hanem a 914-es, háború előtti Pestre bukkan az ember. Rend mindenütt Még bosszankodik is. A járda, az itlesi patyolat tiszta. A cigarettavéget a járatlan idegen észrevétlenül a zsebébe csúsztatja. Nem meri elhajítani. Bosszúság a k. rendőrség is. A közlekedési csőszök. Amit a jó békevilágban a pöttömnyi villamosfiú piros zászlajával játszva elintézett, most furcsa villanyapparátust igényel és temérdek megszorító intézkedést. Az utcakeresztezést nem szabad keresztezni. Vagyis, ha valaki a Nemzeti Szinháztól át akar menni a körút ama oldalára, ahol a Newyork van, kénytelen a jelzőlámpa zöld fényére várni s ekkor futólépésben átmegy az Emke elé. Itt megvárja, amíg körúti irányban lebonyolódik a forgalom és a lámpa zöldet mutat a Rákóczi-út felé. Ez percekig tart. Attól függ, mennyi a villamos, az autó, a kocsi, milyen kedve van a rendőrnek s hogy nem akad-e össze valakivel. Szóváltás, vita, kérlelés, igazoltatás, lebüntetés, a büntetéspénz behajtása, újabb vita, újabb kérlelés ... Közben megszoktak feledkezni a lámpáról, amely minden oldalra sárga, vagyis tilos fényt mutat, a járdákon százával gyűlnek össze a járókelők és türelmesen várják a remény mentő színét. Egyetlen zúgolódó szót nem lehet hallani. Hallatlanul respektálják a törvényt és a rendőrt. A villamosokon már régen nincsen lógás és csak a reggeli órákban tolonganak az utasok. A kalauzok meglepően, hátborzongatóan udvariasak. Nem is pincérek, lakájok, hanem valósággal kenetteljes bíborosok. Az udvarias villamoskalauz — Kedves jó uraim, szabad lesz jeggyel szolgálnom ?... Ne méltóztassanak kérem tolongani, megtelt kérem szépen a kocsi... Nagyságos asszonyom kegyeskedjék lefáradni, nincs több hely. Ellenkező esetben kénytelen lennék rendőrt hívni — mondják diplomatikus formában. — Ennek az udvariasságnak részint a villamos társaság szigorú rendelkezése adja meg az okát , részint az a körülmény hogy a kalauzok legtöbbnyire úri gyerekek, akik a gazdasági helyzet miatt kénytelenek voltak ezt a munkát is vállalni. Annál morozusabbak az ellenőrök. A régi gárda. Most már csak egyféle villamos közlekedik. Nincs barna és sárga, hanem csak sárga-városi. Az ellenőrök szánta pedig hihetetlenül megszaporodott. Szinte mindet megállónál fölszáll egy , vagy kettő, szúrós szeműek, mint a drótszőrü foxi, fontoskodóak s az ember egyebet se tesz, mint be- és kicsusztatja a jegyét a zsebéből. Már arra is gondoltak a pestiek, hogy zsebkoptatás miatt beperlik a villamostársaságot. Előkelőek és fényesek az autóbuszok, de csak a Krisztina tér és a Liget között közlekednek. Hatalmas kocsik, lengő járásúak, két ülésekkel, parfümös környezettel Sokszor gondoltam a kolozsvári taxikra, a döccenésekre és a pici piros emberi nyelvekre, amelyeket minduntalan a leharapás veszélye fenyeget. Pesten a svábok mintha a nemzetközi kisebbségi szerződéseket egyenesen az ő részükre készítették volna, tüntetőleg németül beszélnek. Sohasem lehetett Budán annyi német szót hallani, mint most. A hangoskodásban az asszimiláns svábok sem maradnak hátra. Eléggé haragszik ezért rájuk Szabó Dezső ... Botos János. A selyem olcsó . .. Három és félmillióból nagyon szerényen meg lehet élni. Az élelmiszer drága, de viszont a ruházkodási cikkek a mieinkhez viszonyítva nagyon olcsók. 100 pengővel jó ruhát lehet vásárolni, a cipó átlagára pedig 26 pengő. Hogy a selyem olcsó, arról elég bizonyságot tesz az a sok vám ELLENZÉK 48. év, 96. asiit. Nyolcszázhatvanhat tiltott műtétet végzett egy besszarábiai orvos Ma tárgyalják bűnperét Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától) A lapusnai törvényszék ma kezdte meg Stefan Bolinszki orvos bűnperének a tárgyalását, akit a tiltott műtétek egész halmazának elkövetésével vádolnak. A kisenevi állami kórház igazgatója lett fgyelmes tavaly szeptemberben arra, hogy kórházában rendkívül sok olyan nő kért orvosi kezelést, akiknek betegsége tiltott műtét következménye volt. A kórházi főorvos feljelentésére a sziguranca megindította a nyomozást s megállapította, hogy Bolinszki lapusnai orvos üzletszerűleg foglalkozott a tiltott műtétekkel. Meglepetésszerűleg házkutatást tartottak a lakásán, ahol egy névjegyzéket találtak, amelyben 866 név volt felsorolva, pontos személyi adatokkal és mindenkinél a betegségként abortus volt bejegyezve. Az orvosi rendelőben temérdek spiritusba helyezett embriót találtak, a pincében pedig a földbe elásva apró csontocskákat, amelyekről az orvos azt vallotta, hogy kis kutyáktól származnak, amelyeket oda temetett el A lapusnai törvényszék megállapította, hogy a csontok gyermeki holttest maradványai és azt is, hogy Borsinszkinak orvosi rendelője kizárólag tiltott műtétekre szolgáló műszerekkel volt volt berendezve. Páciensei majdnem százszázalékos arányban nők voltak. Az orvossal együtt letartóztatásba kerül Grünberg Pesea lapusnai aszszony és a kórház egyik ápolónője, akik nemcsak a műtétnél segédkeztek, hanem apáciensek felhajtásában is nagy tevékenységet fejtettek ki. Orvosi körökben nagy érdeklődéssel várják a per kimenetelét, mert Bolinszkij besszarábiai kollégiái komoly tudósnak ismerték, aki több szakcikket írt szülészeti dolgokról neves folyóiratokba. Az orvos már letartóztatásakor arra hivatkozott, hogy a szülészeti dolgokkal csakis szakszerűen foglalkozott, tagadta, hogy tiltott műtéteket hajtott volna végre. A tárgyalás hoszszabb ideig fog tartani, mert egész sereg szakértőt fognak a perben kihallgatni. Május elseje gyűjtőnap a hadirokkantak részére, Bukarestből jelentik: Az egészségügyi minisztérium megengedte, hogy a hadirokkantak, özvegyek és árvák egyletének összes fiókjai gyűjtést rendezhessenek minden év május elsején az I. O. V. központja, iledve a háború élő áldozatainak javára. Ez az engedély már erre az évre is szól, úgy hogy holnap mindenütt az országban megrendezik a nyilvános gyűjtést. Hogyan Mit Bodolog méltóságos asszony a nemzetei csekkcsalák karmai közé? Érdekes adatok a szélhámosok előéletéből Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától)! Megírta az Ellenzék, hogy a budapesti főkapitányság bűnügyi osztálya egy nemzetközi csekkcsaló maffiáról rántotta le a leplet. A bűnszövetkezet középpontjában Franco Auguszto római kereskedő áll, aki olasz államtitkárnak adta id magát, bebarangolta az egész világot. Ő és társai főképpen csekkcsalással foglalkoztak, de más, kisebb szélhámosságtól sem riadtak vissza. Budapesti megbízottjuk Bodolay Józsefné szül. Ádám Margit volt, egy 21 éves, válófélben lévő asszony. A szép szőke asszony egy magasrangú katonatisztnek volt a felesége, méltóságos titulus járt ki neki és a legelőkelőbb pesti társaságokba volt bejáratos. Még a férje küldte Nizzába, ahol Franco Augusto egyik társával Marchesanival csakhamar meleg barátságot kötött és a nemzetközi szélhámos ismeretsége révén belekerült a csekkhamisító bandába. A nagy stílű szélhámos a jó megjelenésű és nagyszerű öszszeköttetésekkel rendelkező méltóságos asszonyban kitűnő eszközt látott és a csekkcsalásoknál pompásan felhasználta Bodolaynét. A rendőrség fogdájában Bodolayné egy cseppet sem keltette a bűnbánó benyomását, egykedvű arccal fogadta a letartóztatást. A kihallgatás során, midőn a bíró azt kérdezte, hogy nem gondol-e arra, miért kötnek vele az olaszok ilyen szoros barátságot és nem számított-e a következményekre, azt válaszolta: — Azt hittem, hogy én vagyok a legokosabb a társaságban és majd én fogom őket becsapni. Sőt annyira ment a jó megjelenésű szélhámos támogatásában, hogy Budapesten Kulin névre hamis útlevelet szerzett barátjának. Elment vele a Magyar-Olasz bankba, ahol együtt egy hamis csekket beváltottak. A bankba, mint jó ismerősét igazolta Kuhn, alias Marchesanit. A tegnapi nap folyamán a római rendőrségtől egy távirat érkezett, amely az ugyancsak letartóztatott Alberto Paolilo előéletéről nyújt felvilágosítást. Jó családból való fiatalember. Rómában végezte iskoláit, még az egyetem jogi fakultását is hallgatta. 23 éves volt, midőn, mint joghallgató Róma egy perifériális utcáján éjszakai verekedés alkalmával egy külföldit leütött, akinek el akarta rabolni a pénzét. Ezért börtönbe került és a családja kitagadta. A börtönben ismerkedett meg Ravellivel és minden valószínűség szerint kiszabadulásuk esetére ott beszélték meg elkövetendő szélhámosságaikat. Ravelli is egy előkelő banknak volt a főtisztviselője, de utóbb élelmiszer hamisítás miatt börtönbe jutott. Itt megismerkedett egy római litográfussal, aki a hamis csekkgyártás titkaiba bevezette. Azóta számtalan nagyszabású csekkcsalást követtek el és legutóbb Budapesten rajta vesztettek. A feljelentést a „Nizzai Bank"* tette meg, ahol Augusto százdolláros hamis csekkeket váltott be. A bűnszövetkezet öt tagját a rendőrség már ártalmatlanná tette. Közülük három olasz állampolgár. A maffia szálai messzire nyúlnak, tehát a budapesti főkapitányság a világ összes nagy rendőrségeit értesítette a leleplezésről és most rendkívül érdekes adatok jutnak be a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályába. Harmincegy katedra Most jelent meg a hivatalos lapban az új egyetemi tanszékek alakításáról és a tanárok kinevezésének módjáról szóló törvény, amelyet nemrégiben szavazott meg a parlament. Harminceggyel szaporodik a törvény szerint azoknak a helyeknek a száma, ahonnan a tudományt fogják arra rendelt emberek terjeszteni. Ez természetesen csak örvendetes lehet mindenki számára. Amikor azonban végigolvassuk a harmincegy új tanszék tudományköret s konstatáljuk, hogy a legtöbb élő és holt tudomány új katedrát kapott, — így többek között a héber nyelv is Kisenevben, — nem titkolhatjuk el meglepetésünket,, hogy a magyar nyelv és irodalom egyetemi oktatására ezúttal sem gondolt a törvényhozás. A régi Magyarország összes egyetemein rendes tanszéke volt a román nyelvnek és irodalomnak. Románia pedig eddig csak egyetlenegy helyet adott a magyar nyelv és Irodalom búvárai számára az egyetemi oktatás csarnokában. Aligha szól ez a jelenség amellett, hogy nyelvünk és tudománya ezidőszerint kür könsegeéla hiánytasoan részesülőé.