Ellenzék, 1928. július (49. évfolyam, 147-173. szám)
1928-07-01 / 147. szám
2. oldal. párthoz, hogy amennyiben nem változtat magatartásán, a kormány rövid időn belül lemond s az ezzel járó felelősséget a pártra hárítja. A radikálisok azonban ahelyett, hogy beadták volna a derekukat, a maguk részéről is ultimátummal válaszoltak, mely engedményeket kíván az állami hivatalnokok szervezkedési szabadságának kérdésében. Poincaré a kormány nevében ezt az ultimátumot a leghatározottabban visszautasította. Politikai körökben most nagy érdeklődés.Sőt várják a további fejleményeket. Wolff ezredes g épeszit Bécsből jelentik. Mint ismeretes, a császárhű osztrák néppárt egyik vezérét, Wolff ezredest a Kun Béla-decc idején letartóztatták. Az ügyészség most átadta Wolff ezredes védőjének a vádiratot. A vádirat a következő pontokat tartalmazza : 1. Wolff ezredes hazaárulást követett el, amikor levelet intézett a magyar követséghez, azt kérve, hogy Magyarország szakítsa meg az összeköttetést Ausztriával és sereg élén vonuljon be Bécsbe, ha az osztrák hatóságok nem adnák ki Kun Bélát. 2. Közrendháborítást követett el, amikor az osztrák állam alkotmánya ellen nyilatkozott. 3. Megsértette a negyedik gyalogezredet. Tegnap, a vádirat átadását megelőző napon, megvizsgálta az ezredes elmeállapotát és a hatósági orvosok megállapították, hogy az ezredes exaltált, de teljesen épelméjű. A hóhérlegény keserűsége Csornáról jelentik: a csornai pályaudvaron nagymennyiségű luminolllal megmérgezte magát egy kopott ruhájú, középkorú férfi. Az eszméletlen embert beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy az öngyilkos Láng Sándor, Gold hóhérmester első segédje. Láng Sándor, amikor visszanyerte az eszméletét elmondotta, hogy azért mérgezte meg magát, mert a kevés halálos ítélet miatt alig volt valami jövedelme és nem tudott megélni, mert a főfoglalkozása miatt sehol sem tudott mellékkeresethez jutni. filaaktro nyaralóit és Oűölők Pensiók, internátusok leány- és fiuotthonok. Bari ellátási dij tanulóknak 150 P, felnőtteknek 160 P,raely betenkinti változtatással négy nyaralóhelyre érvényes. — Ezer szentély referenciája. — Kérjen prospektust (válászbélyeg) Pestalozzi internatus Iroda (Fédération internationale des Pensionnats Européens) Budapest V., Alkotmány-n. 4. sz. L Telefon: Teréz 242-36. ▼▼ ▼ Nyaraló és üdülőtelepek: Magyarországon: Budapest, Siófok, Balatonöszöd. Svájcban: Genf,* Lausanne,* Neuchatel,* Luzern, Montreux, Zürich,* Lugano,* St. Moritz. Franciaországban: Paris,* Deauville, Trouville, Biarritz, Aix les Bains, Grenoble, Evian (genfi tó); a francia Riviérán: St. Raphael, Cannes, Nizza,* Juan les Pins, Monte Carlo, Menton. — Olaszországban: San Remo*, Nervi, Velence, Bordighera, Abbázia. Riccione, Róma,* Nápoly, Palermo. Ausztriában: Wien,* Zell am See. Linz,* Innsbruck,* Salzburg,* Ischl. Belgiumban: Ostende. Angliában: London,* Cambridge,* Brighton, Folkestone. Afrikában: Algir,* Tunis.* A *-sal jelölt helyek internátusok, fiú- és leányotthonok, pensionatusok , felnőttek részére is, nyitva egész éven át. A többi helyek július, augusztus és szeptember hónapban vannak nyitva. Társas utazási kedvezmények (25-50°/h), külön direckt Pullman-kocsik. Internálni! díjak Budapesten havi 90 P, külsőiben 110 P. Az CHenzth olvasd!0 százalék kedvezményben részeseinek ! ellenzék 49. év, 147. szám.4 Románia nem akarja elismerni a Magyar Népliga-Egyesületet? a kérdés szóba kerül a Ripliga-Egyesöletett hágai kongresszusán. — Míg Jugoszlávia m támasztott akadályokat a kisebbségek Kpliga-igyesületei elln.—Mit mond Balogh Arthur professzor, a Romániai Magyar Népliga-Egyült elnöke ? Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A világ minden részében megalakult Népliga-Egyesületek most, július 2-ikától kezdődőleg tartják Hágában ez évi kongresszusukat. Ezeknek a kongresszusoknak nagy jelentősége van a hasonló nemzetközi egyesületek munkája sorában, mert foglalkozik mindazoknak a problémáknak megoldásával, amelyek a világbéke fentartását és a népek közti egyetértés és összemunkálkodás biztosítását célozzák. A Népliga Egyesületek mostani kongresszusának napirendjén is sok fontos kérdés szerepel. Ilyen, hogy csak néhányat említsünk, az államok szuverenitása és a Nemzetek Szövetsége, a kisebbségi panaszok ügyében követendő eljárás a Nemzetek Szövetségében, egy állandó népszövetségi kisebbségi bizottság rendszeresítése, a kisebbséghez való tartozás kérdése. Romániát közvetlenül érdeklő kérdések a zsidókérdés a dobrudzsai és besszarábiai bulgár kisebbségek és a bulgáriai román kisebbségek kérdése A Romániai Magyar Népliga Egyesület képviseletében ma utazott el a hágai kongresszusra Balogh Arthur volt egyetemi tanár, mint a romániai magyar egyesület elnöke a kongreszszusra. A Romániai Magyar Népliga- Egyesület, noha már több mint egy éve megalakult, még mindig nem nyerte el a kormány részéről az elismerést. A Népliga-Egyesületek Uniójában azonban ez nem akadály arra, hogy a megalakult egyesületek az Unió munkájában részt vegyenek. Minthogy olyan hírek voltak, hogy a kormány nem akarja a magyar egyesületet elismerni, ami úgy a kongreszszuson, mint az európai közvéleményben bizonyára nem találkozna helyesléssel, kérdést intéztünk Balogh professzorhoz, hogyan is áll voltaképen a Romániai Magyar Népliga- Egyesület ügye? — A különböző kisebbségi Népliga- Egyesületeket — mondotta kérdésünkre Balogh professzor — még minden államban elismerték és kikizártnak tartom, hogy épen a mi államunk, Románia, amely folyton hangoztatja a kisebbségekkel szembeni megértő és engesztelékeny álláspontját, akarna kivételt képezni ez alól. Nem is szólva arról, hogy például Csehszlovákiában öt ilyen egyesület van, vagyis a cseh egyesületen kívül még négy kisebbségi egyesület (még a zsidóknak is külön egyesületük van), még Jugoszláviában is a többség egyesülete mellett a németek külön egyesületet alakítottak és most van megalakulóban a magyar egyesület is. Ily körülmények közt nem hiszem, mondom, hogy csak épen Románia akarna az az állam lenni, amely az egész világ előtt azt dokumentálja, hogy ami mindenütt lehetséges, itt nem lehetséges. — Hát akkor mi az akadálya az elismerésnek Romániában? — kérdeztük a professzort — Hogy mi az akadálya az elismerésnek, azt ne én tőlem tessék kérdezni. Arra mások felelhetnének. Én legfeljebb az ügy eddigi fejleményeire nézve adhatok felvilágosítást. Amikor a Világ minden kisebbsége megalkotta a maga Népliga-Egyesületét, a romániai közel kétmilliós magyarság is elérkezettnek látta az időt, hogy a maga egyesületét megalakítsa. Ez megtörtént a múlt év május 14-én Székelyudvarhelyen megtartott alakuló gyűlésen. Kolozsvárt tudniillik az itt fennálló ostromállapotú rendszabályok miatt nem lehetett az alakuló gyűlést megtartani. Három ízben próbáltam, de sohasem kaptuk meg a kért időre az engedélyt. A megalakulás után azonnal megtettük a kellő lépéseket, hogy ide bent a jogi személyiséget — ez tudniillik a román jog szerint az egyesületek legális megalakulásának módja — elnyerjük. Sajnos, eddig eredmény nélkül. A törvény szerint a jogi személyiséget a törvényszék adja meg, az illető miniszter vagy miniszterek véleménye alapján, amely a bíróságra nézve kötelező. Vagyis ha a miniszternek nem tetszik egy egyesületet engedélyezni — mert hiszen ez formális engedélyezés és kijátszása az alkotmány 29-ik cikkében biztosított szabad egyesülési jognak — akkor az egyesület nincsen elismerve. — Duca miniszter úr, aki csak pár nap előtt jelentette ki, hogy Románia kötelességének tartja a szerződések rendelkezéseinek betartását — a kisebbségi szerződés a kisebbségek egyesületi jogát határozottan elismer — több ízben megígérte a magyar kisebbségi parlamenti képviselőknek, akik ebben az ügyben közbenjártak, hogy nem gördít akadályt a magyar egyesület elismerése elé. Ennek ellenére ő volt az, aki ez év január havában egy évi hallgatás után egyszerre sürgősnek találta táviratilag leadni véleményét a kolozsvári törvényszéknek, amely szerint a magyar egyesület nem ismerendő el. — Szóba kerül-e az ügy a mostani hágai kongresszuson ? — volt a további kérdésünk Balogh professzorhoz. — A Népliga-Egyesületek Uniója kisebbségi bizottságának a múlt év február 23-án Brüsszelben tartott ülésén azt a határozatot hozták, amely szerint a bizottság tudomásul veszi a román és jugoszláv kiküldöttek kijelentését, hogy a magyar kisebbségi népszövetségi egyesület alakítása elé Romániában, illetve Jugoszláviában semmiféle akadályt nem fognak gördíteni. A bizottság egyben azt az óhaját fejezte ki, hogy az ügy fejleményeiről további értesüléseket nyerjen. Ilyenformán egyáltalában nincsen kizárva, hogy ez a kérdés a mostani kongresszuson is szóba fog kerülni, sőt ez nagyon valószínű. Én csak azt ismételhetem, nemhiszem, hogy éppen Románia vindikálná magának azt, amit még sehol meg nem tettek, hogy tudniillik egy kisebbségi Népliga-Egyesületet ne akarna elismerni. Közigazgatási csodabogarak a kolozsvári ítélőtábla előtt Az államnak sincs mindig igaza . . . Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári Ítélőtábla úgynevezett közigazgatási szekciója az állami adminisztráció életében előforduló gikszerek jóvátételére létesült. Majd minden nap színe elé kerülnek olyan esetek, amelyeket méltán lehet gombostűfejre szúrva, a közigazgatási csodabogarak gyűjteményébe elhelyezni. Tegnap ülést tartott a közigazgatási bíróság és ismét előfordult két olyan jellemző eset, amelyeket ki kell emelni a többi ügyek szürkeségéből és gyűjteménybe kell helyezni. Az egyik egy kapitalista intézménynek, a Banca Centralanak, a másik pedig egy szegény rokkantnak az esete. Mindketten az államot perelték és a bíróság nekik adott igazat. Egy rókából nem lehet két bőrt lenyúzni... Két évvel ezelőtt a kolozsvári Banca Centrala a kolozsvári pénzügyigazgató- Ságtól értesítést kapott arról, hogy az idevaló pénzügyigazgatóság könyveinek átvizsgálása alkalmával a Banca Centrala illetékszámláját ötvenezer lejjel találták megterhelve. Valami illetékhátralék volt ez, amiről a pénzintézet mit sem tudott. Azt gondolták, hogy csak tévedésről van szó, mert hiszen a bank pontos könyvvezetésében ez a tétel sehol sem szerepelt és ezért nem törődtek sokat a pénzügyigazgatóság hivatalos megkeresésével, amely végrehajtással fenyegette meg arra az esetre, ha az ötvenez lejt zárós határidőn belül nem fizetik be. A bank elfelejtette a dolgot, nem úgy a pénzügyigazgatóság, amely fenyegetését be is váltotta és végrehajtókat küldött a pénzintézet nyakára. A bank kényszerhelyzetben lévén, nem tehetett mást, minthogy a vitás ötvenezer lejt a pénzügyigazgatóság pénztárába befizette , egyúttal törvénytelen illeték kirovása ellen felebbezést adott be. Eddig a bank nem törődött az üggyel, most azonban az ötvenezer lej lefizetése után már a pénzügyigazgatóságnak nem volt sürgős az ügy . Így a felebbezést, amelynek a hivatalos eljárásban kontestáció a neve, nem intézte el. Nem intézte el annak ellenére, hogy a bank többször megsürgette, sőt a bírósági portajelek útján hívta fel arra, hogy a kétes illetékkirovás ügyét bírálja el. A bank erre nem tehetett mást, minthogy a közigazgatási bíróságnál a pénzügyigazgatóságot beperelte. A bíráság helyet is adott a pénzintézet keresetének és súlyos anyagi szankciók terhe atatt kötelezte, hogy a bank ügyét harminc napon belül intézze el. A rokkantügy soviniszta ____szemüvegen keresztül "A másik ügyben dr. Todt András besztercenaszód megyei körjegyző volt a panaszos. Panaszos keresetében előadta, hogy a világháborúban mint tiszthelyettes vett részt és hogy a háború folyamán olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy jobblábát amputálni is kellett. Annak idején, mikor Románia területén az országos rokkantügyi hivatal felhívására a rokkantak jelentkeztek, ő is jelentkezett és a rokkantügyi hivatal kiállította részére az igazolványt s ezzel egyidejűleg megkezdte a minimális rokkantsegély folyósítását. Egyszer aztán az történt meg, hogy a jogi képzettséggel hird emberi községi jegyzőnek választottál meg és megválasztását a belügymeniszter is jóváhagyta. A vármegye illetve a község becsületesen folyósította a fizetésát, de a rokkantai illetményeit folyósító Casa General Penzioelor, amikor tudomást szerzett arról, hogy dr Todt közjegyző fizetést húz, a rokkantilletmény fizetését beszüntette. Ez ellen élt panasszal a községi jegyző a közigazgatási bíróság előtt, ahol a Casleneralat képviselő állami ügyvéd azt hozta fel védekezéséül, hogy Todt az osztrák-magyar hadseregben lett rokkanttá és reá nézve nem vonatkoznak azok a rendelkezések melyek a román hadseregben szolggáló katonák és tisztek rokkantságlletményét szabályozzák. A közigazgatási bíróság nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rokkantak nemzetiségre való tekintet nélkül egyaránt igényt tarthatnak a rokkantsági illetményre és a panaszos annál is inkább, mert őt az országos rokkantügyi hivatal a rokkantak lajstromába már fel is vette. Erre való tekintettel arra kötelezte a bíróság a Casa Generalat, hogy a megvont rokkantsági illetményt két évre visszamenőleg fizesse ki.