Ellenzék, 1929. december (50. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-01 / 275. szám
9. úllal. hanem egyszerűen bekebelezett kisebbség, mint a többi kisebbségek. Bratianunak a magyar kisebbség ellenség s ez ellen aztán lehet tiltakozni a világ végéig, nem használ. (Nyilván ebből a megállapításból veszi magának a bátorságot a bukaresti sajtó ahhoz a hanghoz, amelyet a magyar kisebbséggel szemben állandóan használ s amelyben a „magyar szemtelenség“ a legenyhébb kifejezés. Ezt ugyan nem vehetjük zokon, mert Vajdának egy parlamenti megállapítása szerint a „szemtelenség“ nem sértő és parlamentáris kifejezés. És mellesleg megjegyezve, minthogy a magyar kisebbség ilyen veszedelmes ellenség, nyilván ezért kellett — amint ezt a kamarában most felhozták — a VIII. divíziónak rendelettel eltiltani a fegyverkereskedőknek, hogy nekik fegyvereket és lőport eladjanak. A gyengébbek kedvéért jó lenne azt is megmagyarázni, hogy békeidőben mi jogon ad ki egy katonai hatóság rendeleteket polgári személyeknek ilyen ügyekben.) A magyar kisebbséggel szemben követendő eme hátrányosan megkülönböztető politikának előre bejelentésén kívül azonban — amire Tardieunek természetesen nem volt semmi megjegyzése — egyéb érdekes is van a tárgyalásokon elhangzott nyilatkozatokban. Azt eddig is tudtuk, hogy a kisebbségi szerződések kidolgozása során szó volt az itteni kisebbségek számára a helyi közigazgatásban általában megadandó autonómiákról. A békeszerződések félhivatalos angol történetírójának nagy művéből ez határozottan kitűnik, a román kormányt felszólították, hogy erre vonatkozó javaslatait terjessze elő. Hogy a kormány hogyan reagált erre a felhívásra, az nem tűnik ki az angol író munkájából. Azt azonban tudjuk, hogy a kisebbségi szerződésben a helyi közigazgatási autonómiák ügye a székely és szász közületek részére vallási és tanügyi kérdésekben biztosított, papíron ma is meglévő helyi önkormányzatra zsugorodott össze. Tardieunek a kisebbségek helyi autonómiáira vonatkozó kérdésére, Bratianu, amint láttuk, semmitmondó frázakkal kertelt, megkerülő választ adott. Csak általában a kisebbségekkel szemben érvényesítendő széles és liberális politikát emlegetett, de még ezt is visszavonta, későbbi nyilatkozatában a magyarokat illetőleg és az ezek hátrányára alkalmazandó politika mellett úgy ő, mint pártja végig kitartottak és kitartanának, ha újból hatalomra kerülnének, továbbra is, bár mostani propaganda gyűléseiken az ellenkezőkről fecsegnek. Egészen bizonyos ugyanis, hogy a magyar kisebbséggel szemben alkalmazandó politikának az a bizonyos első fázisa még nem telt el, annak ok tán egy félszázadnyi időt is adtak, annyit amennyit Bratianu egy külföldi újságíró előtt egyszer emlegetett, hogy akkor nem lesz szükség kisebbségi politikára, mert nem lesznek kisebbségek. Azt azonban az újabb dokumentum alapján is megállapíthatjuk, hogy a kisebbségi szerződések szerzői legalább szavakkal nem így nézték a dolgot, így ha nem is vettek bele a szerződésbe külön rendelkezést a kisebbségek helyi közigazgatási autonómiája érdekében, azt a jogegyenlőségből folyó természetes következménynek látták, hogy a kisebbségek a vegyes területeken számarányuknak megfelelőleg érvényesüljenek a helyi közigazgatásban, ott pedig, ahol helyi többséget alkotnak — mint a Székelyföldön — ezt a közigazgatást maguk intézzék. Semmi esetre sem gondoltak a magyarságnak olyan kisemmizésére, aminőre a liberálisok közigazgatási törvénye módot adott s aminőt bár kisebb részben az uj törvény is lehetővé tesz. Bratianu a kisebbségek tekintélyes számával indokolta meg egy liberális kisebbségi politika szükségességét. Tudjuk, micsoda liberalizmus volt az, amit ő irányunkban tanúsított, ő rajta nem is csodálkozunk. Hogy is csodálkozhatnánk, amikor még Gyulafehérvár szerzőinek uralma idején is csak nemrég olyasfélét kellett hallanunk, hogy a készülő kisebbségi törvény is különbséget fog tenni lojális és nem lojális kisebbségek közt, törvénybe rögzítvén ilyenformán a Bratianu-féle megkülönböztető politikát a sokat hallott türelmesség és egyenlőség nagyobb dicsőségére. Nekünk azok a párisi nyilatkozatok mindenképen érdekesek és értékesek. Nemcsak azért, mert a velünk szemben alkalmazandó alap nélküli megtorló politika bejelentésének szó nélkül tudomásulvétele a párisi korifeusok részéről eléggé mutatja azt a kétszínűségi és komolytalansági mentalitást, ahogyan ők a kisebbségek védelmét elképzelték, hanem főleg azért, mert nyílt beismerését bírjuk bennök az itteni magyarsággal szemben annak a kisebbségellenes politikának, amelyet ide bent és oda kint állandóan tagadtak, de állandóan a legnagyobb következetességgel érvényesítettek. cs Hier János úri szabó Budapest, IV., Kecskemék-u. 1.1. cm. Flack, smoking öltönyök eredeti angol „Rollon“ kasmírokból. ELLENZÉK Vasárnap, 1929 .december 1. jét ismlékeztetjük: Budapesten lesjobban vásárolhat Vértes és Sebestyén ^Ш1|midiva tüzletében Muzeum-közút 15 óra Saját készítményü fehérneTMikk Kalap, nyakkendő, angol kabátok stb. Óriási érdeklődés előzi meg marosvásárhelben a Kemény Zsigmond Társaság jubiláns ünnepét Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Kemény Zsigmond irodalmi társaság holnaputánra hirdetett félszázados jubileumát olyan nagy érdeklődés előzi meg, amilyenhez hasonlóra Marosvásárhelyen mostanság nem volt példa. Amíg minden más alkalommal bénítóan hat a súlyos gazdasági helyzet, addig az irodalmi egyesület ünnepélyére majdnem az összes jegyek elfogytak. Holnap érkezik meg a budapesti magyar tudományos akadémia kiküldöttje gróf Zichy István és hétfőre várják Kolozsvárról Inczédi Joksman Ödönt, valamint az Erdélyi Irodalmi Társaság üdvözletét hozó Ligeti Ernőt. A nagyváradi Szigligety Társaság képviseletében Tabéry Géza érkezik Marosvásárhelyre, aki ünnepi ódával is szerepel, míg a hivatalos emlékbeszédet Berde Mária fogja mondani. A népgyűlés formájában megtartandó emlékünnepély legkimagaslóbb pontja egy színpadi játék lesz, amelyet Kemény Zsigmond „Zord idők“ című regényéből alakított át Dóczyné Berde Amál. A kis darabot a kiváló marosvásárhelyi amatőr, Bürger Dezső scenirozza, teljesen újszerű díszletezési elvek szerint. Marosvásárhely társadalmi életében most egyébről sem esik szó, mint a december másodiki ünnepségről. Három évi fegyházra ítélték a világosi adóhivatal sikkasztó vezetőjét ,Arad. (Az Ellenzék tudósítójától.) Nyolc esztendővel ezelőtt nagyarányú visszaélésnek jöttek nyomára az arad megyei Világos község adóhivatalában. Lefolytatták a hivatalvizsgálatot és kiderült, hogy majdnem 300 ezer lejes sikkasztást követett el az adóhivatal vezetője, Schiff János adótárnok. A sikkasztás felfedezése után gyorsan berendelték Aradra, ahol az akkori pénzügyigazgató, Margineantu Titusz azt mondta neki, hogy abban az esetben, ha 100.000 lejt gyorsan kifizet, futni hagyják és nem tesznek ellene feljelentést. Az adótárnok összeköttetései révén váltóval vett fel hamarosan egyik aradi bankban 100.000 lejt és azt befizette a pénzügyigazgatóhoz. Ennek ellenére az adótárnok alig egy óra múlva a rendőrség fogdájába került, aztán másfél évet töltött az aradi ügyészség fogházában és hét esztendő után ügye most került főtárgyalásra a bíróság elé. A tárgyaláson sok mentő körülmény merült fel a volt adótárnok mellett. Botorán Viktor dr., a vádlott védője elmondta, hogy abban az időben állottak elő a hiányok, akkor vádolták meg sikkasztással Schiff Jánost, amikor kevés tisztviselője volt olyan az államnak, aki nem lopott. Hiszen csak most derülnek ki azok a súlyos visszaélések, amelyeket akkoriban még a miniszterek is elkövettek. A bíróság azonban nem fogadta el a védő érveit és Schiffet három évi fogházra ítélte.. Csehszlovákiában : zsákutcába jutott a parlamentarizmus—mondta a szlovák néppárt lapja Prága. (Az Ellenzék távirata.) A csehszlovák politikai helyzet annyira zűrzavaros, hogy a kormányalakítás kérdésében még mindig nem lehet tisztán látni. Egyik kormányalakítási kísérlet a másik után borul fel és több nettel a választások után még senki sem tudja, hogy a válságot milyen módon oldják meg. Az általános fejetlenségre jellemző az a cikk, melyet tegnap a „Szlovák“ című lap, a néppárt■ hivatalos orgánuma közölt. Ez a cikk megállapítja, hogy a csehszlovák parlamentarizmus teljes zsákutcába jutott és egyedüli kivezető útnak ma már a parlamentarizmustól való elfordulást lehetett tekinteni lengyel, vagy jugoszláv mintára. Ausztria, Németország, Csehszlovákia és Lengyelország között megindult a szikratávíró-forgalom. Bécsből jelentik: Huszonötödikén megindult a szikratávíró-forgalom Ausztria, Németország, Csehszlovákia és Lengyelország között, amibe rövidesen Magyarország is belekapcsolódik. Románia berendezései szintén lehetővé teszik már, hogy híreket vegyen fel szikratávíró útján. PÁRKÁNY MELLETT BANDITÁK LEFÉKEZTEK ÉS KIRABOLTAK EGY TEHERVONATOT. Kassáról jelentik: Párkány mellett tegnap egy lassan haladó tehervonatra a sötétben rablók ugrottak fel, lefékezték a vonatot, majd három kocsi tartalmát nagy gyorsasággal ledobálták társaiknak, akik autóra raktak mindent és gyorsan elrobogtak a helyszínéről. Mire a szendergő vonatszemélyzet észrevette, hogy mi történt, a banditák már eltűntek. Az azonnal bevezetett nyomozás eddig semmi eredményhez nem vezetett. Nano Karácsonyi vásár December 31-ig beszerzési árban árusítunk mindenféle ** ШШштм * ШтШтШШ Kívánatra minden vevőnek bemutatjuk az eredeti gyári számlát. — Р85115Г Cluj, Hegele Ferdinand 2/a. Rablógyilkosok lefejezték áldozatukat Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójától.) Borzalmas kegyetlenséggel gyilkoltak meg ismeretlen emberek egy fiatal falusi fiút. Lőrincfalván Vas István földmives gazda nagyon gazdag ember hírében állott falujában. A tragédiának is épen ez volt az oka. Tegnap éjjel ugyanis Vas István feleségével együtt Medgyesre ment. Ezt ugy látszik megtudták a rablók és felhasználva ezt az időpontot, betörtek a gazdag földmives házába. Csak a gazda 17 éves fia, Sándor tartózkodott otthon. Amikor a szülők másnap hazatértek, házukat kifosztva, fiukat pedig a legborzalmasabban meggyilkolva találták. Fejét nyilván fejszével valósággal lefejezték, hatalmas vértócsában messzire gurult a levágott fej. A csendőrség a legerélyesebb nyomozást indította meg a rablógyilkosok ellen, akik az eddig felmerült vélemény szerint nem is falubeliek voltak. Pár nap előtt, mint az Ellenzék jelentette, hallatlan dolog történt a Szent Péter templom bejáratánál. Egy exaltált svéd nő revolveréből többször rálőtt a főpapok között távozó Smith püspökre. A golyók szerencsére nem találtak. Képünk a Szent Péter templom egyik oldalnézetét adja. REVOLVERLÖVÉSEK A SZENT PÉTER TEMPLOMBAN. AZ ERDÉLYI IRODALMI TÁRSASÁG MAGYAR IRODALMI ELŐADÁS-SOROZATÁNAK TERVEZETE. Az EIT tavalyi előadássorozatának sikerén felbuzdulva, az idén a magyar regény fejlődéséről tart január 14- től kezdve előadássorozatot a következő programmal: 1. A magyar regény gyermekkora. Előadó dr. György Lajos. I. 14. 2—3. Jósika Miklós. Előadó dr. Borbély István. I. 17., 21. 4—5. dr. Eötvös József. Előadó dr. Császár Károly. I. 24—28. 6—7. Kemény Zsigmond. Előadó Kovács Dezső. I. 31., II. 5. 8—9. Jókai Mór. Előadó dr. Gyalui Farkas. II. 7—11 10. Mikszáth Kálmán. Előadó dr. Rajka László. II. 14. 11. Gárdonyi Géza. Előadó Nyirő József. II. 18. 12. Petelei István. Előadó dr. Gyalui Farkas. II. 21. 13. Bródi Sándor. Előadó Walter Gyula. II. 25. 14. Ambrus Zoltán. Előadó dr. Kuncz Aladár. II. 28. 15. Ilerczeg Ferenc. Előadó Ligeti Ernő. III. 4. 16. Móricz Zsigmond. Előadó dr. Jancsó Elemér. III. 7. 17—18. Szabó Dezső. Az erdélyi regény. Előadó dr. Kristóf György. III. 11—18. Az előadások jan. 14-től kezdve később meghatározandó helyen minden hétfőn és pénteken d. u. 7—8-ig lesznek. LUCIAN BLAGA DRÁMÁT IRT A KŐMIVES KELEMEN BALLADÁBÓL. Bernből jelentik: A berni városi színház a napokban mutatta be nagy sikerrel Lucian Blaga erdélyi származású román író „Manóle mester“ drámáját. A dráma meséje teljesen azonos a székely népköltészetből merített Kőmives Kelemen balladával. A román népköltészetben is élt ez a legenda „Mesterül Manóié“ címen. Veszünk ! где kast, stb. Mi áraink: VÖRÖS RÓKÁÉRT 3000 IE1-H* fRÍKAS BÖKOMÍRí a legmagasabb ári lízesjííh. Minden bőr postán küldendő. (Nyers bőrök.) S. nitíííó-426 Penn Air. Pittsburgh, Penna, U. S. Ameria