Ellenzék, 1934. január (55. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-03 / 1. szám

I 1 TAXA POSTALA PLATTTP IN NUMERÁK NO. 741.163/1929 A mmi$ztertanáe$i hivatkozott számú határozata így szól: A minisztertanács 1933 december 30-án tartott ülésén, figyelembe véve a miniszter­tanács elnökének és a közoktatásügyi, kul­tusz és művészeti miniszternek, a belügymi­niszternek és hadügyminiszternek jelentéseit, tekintettel az 1933—3938. számú fent emlí­­tett referátum tartalmára; figyelembe véve az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétum intézke­déseit az ostromállapotról szóló felhatalma­zásra, elhatározza: 1. szakasz. Meghatalmazza a miniszterta­nács elnökét és a közoktatásügyi, kultusz- és művészeti minisztert, a belügyminisztert, az igazságügyminisztert és a honvédelmi mi­nisztert, hogy bevezesse az ostromállapotot , az 1864 december 10-én kelt törvény feltiv­é­telei alapján a következő helyeken: Buka­rest, Konstanca, Kolozsvár, Iasi, Temesvár, Csernovic, Galac, Nagyvárad, úgyszintén Prahova és Dambovita megyék területén. II. szakasz. A sajtó és bárminemű közle­mény cenzúrája bevezettetik az ország egész területén, azzal a joggal, hogy bármelyik új­ság, vagy közlemény megjelenését, vagy csak bizonyos hírek és cikkek leközlését megaka­dályozhassák. III. szakasz. A minisztertanács elnöke és a közoktatásügyi, kultusz és művészeti mi­niszter, a belügyminiszter, igazságügyminisz­­ter és a nemzetvédelmi miniszter meghatal­mazást kaptak a jelen napló intézkedéseinek végrehajtására. Kelt Bukarestben, 1933 december 30. A minisztertanácsi naplót a kormány ösz­­szes tagjai aláírták. Az ostromállapot Kolozsváron December 31-én, vasárnap délután 5 óráira Prodan h­a­dosztály tábornok, a kolozsvári VI. hadtest parancsnoka magá­hoz kérette a pa­rancsnokság tmajárie utcai épületébe a kolozs­vári sajtó képviselőit, valamint a román Nemzeti Színház és Opera és a Magyar Szín­ház igazgatóját. Pável Constantin és­ Parla­giig tajós igazgatókkal­­i­ndeneked­ett kato-I­n­ás rövidséggel közölte, hogy az ostromálla­pot Kolozsvár város területére a mai nappal életbe lépett, a színházak az ostromállapot tartanma alatt előadásaikat kötelesek n ponte, éjjel fél­­2 óráig befejezni és kedden, Duca miniszter­elnök temetése napján mindennemű színházi előadás, egyéb látványosság és kávéházi 0 Ara­sta Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Strade Universitati (volt ifj A GYA­R POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Egyetem­ utca) 8. szám. — Fiókkiadóhiva­l és könyvosztály: Piata ...... *40 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente a Unirii (Főtér) 9. sz. Telefon: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS pengő. A többi külföldi államokba csak a portakülönbözettel több ÖTVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR, 1934 JANUÁR 3. KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az elmúlt hét szombatján az Ellenzék bukaresti külön tudósítójának telefon jelentése alapján elsőnek adta hírül, hogy kormánykörökben komoly tervek merültek fel az ostromállapot elrendelésére azzal a megdöbbentő merénylettel kapcsolatban, melyet Szinajá­­ban Duca miniszterelnök ellen elkövettek. Jeleztük már azt is, hogy amennyi­ben az ostromállapotot elrendelnék, az szombatról vasárnapra virradó éjfélkor lépne életbe. Azóta kettős ünnep volt, mely alatt az események lavinaszerű gyorsasággal követték egymást. A király felhatalmazására a minisztertanács csakugyan elrendelte az ostromállapotot, egyelőre nyolc városra, Bukarest, Kolozsvár, Iasi, Galac, Craiova, Constanca, Nagyvárad és Temesvárra, továbbá Prahova és Dambovita megyék­re. De megjegyzi a rendelet, hogy a statárium köre tágítható, vagy szűkíthető. A statáriumot elrendelő királyi rendelet, mely 3376. számot visel és a december 30-iki minisztertanácsi napló 1544. számú határozata az ostromállapotra vo­natkozólag szó szerint a következőképen hangzik: A királyi rendelet Mi, I. Károly, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya. Üdv az élőknek és az utó­doknak. Minisztertanácsunk elnöke, belügyminiszté­riumunk államtitkára, hadügyminisztériumunk államtitkára és igazságügyi minisztériumunk államtitkára jelentésére, az alkotmány 128. szakasza és az 1864. évi december 10-én kelt ostromállapotról szóló törvény alapján, a je­len törvényrendeletnek a törvényhozó testü­letek által történő utólagos jóváhagyása fen­­tartásával. Elrendeltük és elrendeltük: I. szakasz. A kormányt felhatalmazzuk, hogy az 1864 december 10-én kelt törvény rendelkezései alapján kihirdethesse az ostrom­­állapotot. II. szakasz. Az összes törvényekben és ren­deletekben foglalt hatalom, amely a közrend fentartására és az állam biztonságára vonat­kozik, teljesen átmegy a katonai hatóságok keretbe. A rendőrség és az állambiztonsági hivatal teendőit a hadtestparancsnokságok a belügymi­nisztériummal egyetértésben intézik. Ш. szakasz: A katonai törvényszékek vizs­gálnak és ítélkeznek minden olyan bűntett és vétség esetében, amelyek az alkotmányt, a közrendet és az állambiztonságot érintik, akármi is lenne a bűntettek elkövetőinek és tettestársaiknak minősége. A kivizsgálás és ítélkezés a rendes és különleges katonai tör­vények szerint történik. IV. szakasz. Az 1864 december 10-én kelt ostromállapot törvény VI. szakasza alapján a katonai hatóságoknak joguk van: a) Házkutatásokat eszközölni bárhol és bármikor mutatkozik ez szükségesnek; azon­ban addig is, amíg a katonai hatóságok érte­sülnek, a polgári ügyészségek, vizsgálóbírók, járásbírák és bármilyen rendőrségi, vagy bíró­sági tisztviselők fel kell szereljék bűnesetek­ben az összes aktákat, még azokban az ese­t­­ekben is, amelyek a katonai törvényszékek f­elé tartoznak. A polgári hatóságok kötelesek a kiállított aktákat azonnal továbbítani a ka­tonai hatóságokhoz. b) Fegyverek és lőszerek átadását elrendelni és intézkedni azok megkeresése és elvétele iránt. c) A sajtót és bármilyen közleményt meg­­cenzúrázni. Joga van a katonai hatóságoknak bármilyen újság, vagy közlemény megjelené­sét megakadályozni, vagy csak bizonyos hírek és cikkek közlését megtiltani. d) Bármilyen gyűlést betiltani, vagy fel­­:'s?'.j*ni, akármennyi is volna a résztvevők száma és bármilyen helyen is gyűlnének ösz­­sze, mindannyiszor, valahányszor úgy látná a katonai hatóság, hogy az ilyen összejövetelek, vagy gyűlések provokáló természetűek, vagy zavarok keltésére alkalmasak. V. szakasz. A jelen rendelettel körülírt os­tromállapotot akkor szüntethetik be, amikor úgy érzik, hogy a nyugalom és rend teljesen helyreállt. VI. szakasz. Az ostromállapot megszűnése után a katonai hatóságok folytatják és befe­jezik azokat a nyomozásokat, amelyekre a bűntettek és vétségek ügyében felhatalmazást kaptak. VII. szakasz. Jelen rendelet végrehajtására belügy, hadügy és igazságügyminisztereink és államtitkáraink kaptak felhatalmazást. Kelt Szíriájában, 1933 december 30-án. CAROL. Az ostromállapot kihirdetéséről szóló ren­deletet Károly király aláírása után dr. Ange­­lescu Constantin miniszterelnök, Inculet Ion belügyminiszter és Antonescu Victor igazság­ügyminiszter és Uica N. hadtestparancsnok, hadügyminiszter ellenjegyzésével­ zene szünetel. Ezután a Kolozsváron megjelenő kilenc na­pilap szerkesztőit kérette magához, akik élőtt, felolvasta a hadtestparnai­omnokeság által Ko­lozsvár területére­­kibocsátot­t rendelet­eket, arra kérve őket is hogy ezeket n­apjaikban te­gyék köz­zé és i igyekezzenek a rendeletekben dorrlakhoz alkalmazkodni. Közölte egyben azt is, hogy a sajtótermékek számára a kolozsvári ál­lambiztonsági vezérfelügyelőségen cenzu­­­rahivatalt fognak felállítani, mely a hadtest param­cs­no­k­sá­g, a prefektumra a hadbíróság, a szigoraimra egy-egy kiküldötté­ből fog állami, kiegészítve Codarcea Cornel lapszerkesztővel, aki a bizottságban az új­ságíró szervezeteket képviseli. A cenzusa technikai keresztülvitelét illetőleg felkérte a sajtó jelenlevő képviselőit, hogy mielőbb igyekezzenek érintkezésbe l­épni a felállítan­dó cen­zorbizottsággal. A VI. hadtestparacsnok rendeletei A hadtestparancsnok által felolvasott két rendeltet, mely a­z ostromállapotnak Kolozs­vár területére érvényes intézkedéseit leírtal­­­mazzák, szószerint így hangzik: A­z ostromállapot királyi rendelettel és miniszter­tanácsi határozattal Ch­ibelépett Nyak­ városra és két menyére terjed ki a rendelet. — Bevezették a sajtó­­konzurit. — A kettős ünnep eredményei Bukarestben és Kolozsváron. — Előkészületek Duca miniszterelnök temetésére. — Az fokozott eréllyel folyik a vasgárda ellen 1. számú rendelet Mi. Prodan Ioan hadosztály tábor­nok, a Vl-ik hadtest parancsnoka. Figyelemmel az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétumra s az 1933 dec. 30-án kelt 1544. számú minisztertanácsi határozatra, amely az ország egyes területeire és köz­pontjaira elrendeli az ostromállapotot. Közhírré tesszük, hogy azon lako­sok, akik jelen rendelet kihirdetésétől számítva a vezetésünk аШН területen és pedig Cluj város területén, bűnö­söknek találtatnak lázításban, vala­mint polgárháborúra való izgatásban, amelyet élő szóval, vagy írással kö­vetnek el, épp­en­ azok, akik gyűlé­sek, csoportosulások által, vagy más módon a törvény, az államrend és közbiztonság fentartásának védel­mére hozott rendeletek ellen vétenek, az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétum rendelkezései alá vonatnak. Kelt, Cluj, 1933 december 30-án. I. PRODAN, hadosztálytábornok, a VT. hadtest parancsnoka RACOVITZA, ezredes, vezérkari főnök. AL­TEfIPV, alezredes, királyi főbiztos

Next