Ellenzék, 1934. január (55. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-03 / 1. szám
I 1 TAXA POSTALA PLATTTP IN NUMERÁK NO. 741.163/1929 A mmi$ztertanáe$i hivatkozott számú határozata így szól: A minisztertanács 1933 december 30-án tartott ülésén, figyelembe véve a minisztertanács elnökének és a közoktatásügyi, kultusz és művészeti miniszternek, a belügyminiszternek és hadügyminiszternek jelentéseit, tekintettel az 1933—3938. számú fent említett referátum tartalmára; figyelembe véve az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétum intézkedéseit az ostromállapotról szóló felhatalmazásra, elhatározza: 1. szakasz. Meghatalmazza a minisztertanács elnökét és a közoktatásügyi, kultusz- és művészeti minisztert, a belügyminisztert, az igazságügyminisztert és a honvédelmi minisztert, hogy bevezesse az ostromállapotot , az 1864 december 10-én kelt törvény feltivételei alapján a következő helyeken: Bukarest, Konstanca, Kolozsvár, Iasi, Temesvár, Csernovic, Galac, Nagyvárad, úgyszintén Prahova és Dambovita megyék területén. II. szakasz. A sajtó és bárminemű közlemény cenzúrája bevezettetik az ország egész területén, azzal a joggal, hogy bármelyik újság, vagy közlemény megjelenését, vagy csak bizonyos hírek és cikkek leközlését megakadályozhassák. III. szakasz. A minisztertanács elnöke és a közoktatásügyi, kultusz és művészeti miniszter, a belügyminiszter, igazságügyminiszter és a nemzetvédelmi miniszter meghatalmazást kaptak a jelen napló intézkedéseinek végrehajtására. Kelt Bukarestben, 1933 december 30. A minisztertanácsi naplót a kormány öszszes tagjai aláírták. Az ostromállapot Kolozsváron December 31-én, vasárnap délután 5 óráira Prodan hadosztály tábornok, a kolozsvári VI. hadtest parancsnoka magához kérette a parancsnokság tmajárie utcai épületébe a kolozsvári sajtó képviselőit, valamint a román Nemzeti Színház és Opera és a Magyar Színház igazgatóját. Pável Constantin és Parlagiig tajós igazgatókkalindenekedett kato-Inás rövidséggel közölte, hogy az ostromállapot Kolozsvár város területére a mai nappal életbe lépett, a színházak az ostromállapot tartanma alatt előadásaikat kötelesek n ponte, éjjel fél2 óráig befejezni és kedden, Duca miniszterelnök temetése napján mindennemű színházi előadás, egyéb látványosság és kávéházi 0 Arasta Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Strade Universitati (volt ifj A GYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Egyetem utca) 8. szám. — Fiókkiadóhival és könyvosztály: Piata ...... *40 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, évente a Unirii (Főtér) 9. sz. Telefon: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS pengő. A többi külföldi államokba csak a portakülönbözettel több ÖTVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR, 1934 JANUÁR 3. KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az elmúlt hét szombatján az Ellenzék bukaresti külön tudósítójának telefon jelentése alapján elsőnek adta hírül, hogy kormánykörökben komoly tervek merültek fel az ostromállapot elrendelésére azzal a megdöbbentő merénylettel kapcsolatban, melyet Szinajában Duca miniszterelnök ellen elkövettek. Jeleztük már azt is, hogy amennyiben az ostromállapotot elrendelnék, az szombatról vasárnapra virradó éjfélkor lépne életbe. Azóta kettős ünnep volt, mely alatt az események lavinaszerű gyorsasággal követték egymást. A király felhatalmazására a minisztertanács csakugyan elrendelte az ostromállapotot, egyelőre nyolc városra, Bukarest, Kolozsvár, Iasi, Galac, Craiova, Constanca, Nagyvárad és Temesvárra, továbbá Prahova és Dambovita megyékre. De megjegyzi a rendelet, hogy a statárium köre tágítható, vagy szűkíthető. A statáriumot elrendelő királyi rendelet, mely 3376. számot visel és a december 30-iki minisztertanácsi napló 1544. számú határozata az ostromállapotra vonatkozólag szó szerint a következőképen hangzik: A királyi rendelet Mi, I. Károly, Isten kegyelméből és a nemzet akaratából Románia királya. Üdv az élőknek és az utódoknak. Minisztertanácsunk elnöke, belügyminisztériumunk államtitkára, hadügyminisztériumunk államtitkára és igazságügyi minisztériumunk államtitkára jelentésére, az alkotmány 128. szakasza és az 1864. évi december 10-én kelt ostromállapotról szóló törvény alapján, a jelen törvényrendeletnek a törvényhozó testületek által történő utólagos jóváhagyása fentartásával. Elrendeltük és elrendeltük: I. szakasz. A kormányt felhatalmazzuk, hogy az 1864 december 10-én kelt törvény rendelkezései alapján kihirdethesse az ostromállapotot. II. szakasz. Az összes törvényekben és rendeletekben foglalt hatalom, amely a közrend fentartására és az állam biztonságára vonatkozik, teljesen átmegy a katonai hatóságok keretbe. A rendőrség és az állambiztonsági hivatal teendőit a hadtestparancsnokságok a belügyminisztériummal egyetértésben intézik. Ш. szakasz: A katonai törvényszékek vizsgálnak és ítélkeznek minden olyan bűntett és vétség esetében, amelyek az alkotmányt, a közrendet és az állambiztonságot érintik, akármi is lenne a bűntettek elkövetőinek és tettestársaiknak minősége. A kivizsgálás és ítélkezés a rendes és különleges katonai törvények szerint történik. IV. szakasz. Az 1864 december 10-én kelt ostromállapot törvény VI. szakasza alapján a katonai hatóságoknak joguk van: a) Házkutatásokat eszközölni bárhol és bármikor mutatkozik ez szükségesnek; azonban addig is, amíg a katonai hatóságok értesülnek, a polgári ügyészségek, vizsgálóbírók, járásbírák és bármilyen rendőrségi, vagy bírósági tisztviselők fel kell szereljék bűnesetekben az összes aktákat, még azokban az esetekben is, amelyek a katonai törvényszékek felé tartoznak. A polgári hatóságok kötelesek a kiállított aktákat azonnal továbbítani a katonai hatóságokhoz. b) Fegyverek és lőszerek átadását elrendelni és intézkedni azok megkeresése és elvétele iránt. c) A sajtót és bármilyen közleményt megcenzúrázni. Joga van a katonai hatóságoknak bármilyen újság, vagy közlemény megjelenését megakadályozni, vagy csak bizonyos hírek és cikkek közlését megtiltani. d) Bármilyen gyűlést betiltani, vagy fel:'s?'.j*ni, akármennyi is volna a résztvevők száma és bármilyen helyen is gyűlnének öszsze, mindannyiszor, valahányszor úgy látná a katonai hatóság, hogy az ilyen összejövetelek, vagy gyűlések provokáló természetűek, vagy zavarok keltésére alkalmasak. V. szakasz. A jelen rendelettel körülírt ostromállapotot akkor szüntethetik be, amikor úgy érzik, hogy a nyugalom és rend teljesen helyreállt. VI. szakasz. Az ostromállapot megszűnése után a katonai hatóságok folytatják és befejezik azokat a nyomozásokat, amelyekre a bűntettek és vétségek ügyében felhatalmazást kaptak. VII. szakasz. Jelen rendelet végrehajtására belügy, hadügy és igazságügyminisztereink és államtitkáraink kaptak felhatalmazást. Kelt Szíriájában, 1933 december 30-án. CAROL. Az ostromállapot kihirdetéséről szóló rendeletet Károly király aláírása után dr. Angelescu Constantin miniszterelnök, Inculet Ion belügyminiszter és Antonescu Victor igazságügyminiszter és Uica N. hadtestparancsnok, hadügyminiszter ellenjegyzésével zene szünetel. Ezután a Kolozsváron megjelenő kilenc napilap szerkesztőit kérette magához, akik élőtt, felolvasta a hadtestparnaiomnokeság által Kolozsvár területérekibocsátott rendeleteket, arra kérve őket is hogy ezeket napjaikban tegyék közzé és i igyekezzenek a rendeletekben dorrlakhoz alkalmazkodni. Közölte egyben azt is, hogy a sajtótermékek számára a kolozsvári állambiztonsági vezérfelügyelőségen cenzurahivatalt fognak felállítani, mely a hadtest paramcsnokság, a prefektumra a hadbíróság, a szigoraimra egy-egy kiküldöttéből fog állami, kiegészítve Codarcea Cornel lapszerkesztővel, aki a bizottságban az újságíró szervezeteket képviseli. A cenzusa technikai keresztülvitelét illetőleg felkérte a sajtó jelenlevő képviselőit, hogy mielőbb igyekezzenek érintkezésbe lépni a felállítandó cenzorbizottsággal. A VI. hadtestparacsnok rendeletei A hadtestparancsnok által felolvasott két rendeltet, mely az ostromállapotnak Kolozsvár területére érvényes intézkedéseit leírtalmazzák, szószerint így hangzik: Az ostromállapot királyi rendelettel és minisztertanácsi határozattal Chibelépett Nyak városra és két menyére terjed ki a rendelet. — Bevezették a sajtókonzurit. — A kettős ünnep eredményei Bukarestben és Kolozsváron. — Előkészületek Duca miniszterelnök temetésére. — Az fokozott eréllyel folyik a vasgárda ellen 1. számú rendelet Mi. Prodan Ioan hadosztály tábornok, a Vl-ik hadtest parancsnoka. Figyelemmel az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétumra s az 1933 dec. 30-án kelt 1544. számú minisztertanácsi határozatra, amely az ország egyes területeire és központjaira elrendeli az ostromállapotot. Közhírré tesszük, hogy azon lakosok, akik jelen rendelet kihirdetésétől számítva a vezetésünk аШН területen és pedig Cluj város területén, bűnösöknek találtatnak lázításban, valamint polgárháborúra való izgatásban, amelyet élő szóval, vagy írással követnek el, éppen azok, akik gyűlések, csoportosulások által, vagy más módon a törvény, az államrend és közbiztonság fentartásának védelmére hozott rendeletek ellen vétenek, az 1933 december 30-án kelt 3376. számú királyi dekrétum rendelkezései alá vonatnak. Kelt, Cluj, 1933 december 30-án. I. PRODAN, hadosztálytábornok, a VT. hadtest parancsnoka RACOVITZA, ezredes, vezérkari főnök. ALTEfIPV, alezredes, királyi főbiztos