Ellenzék, 1934. május (55. évfolyam, 98-120. szám)

1934-05-01 / 98. szám

TAXA POST­A LA PLATTTE IN NUMERAR NO. 141.1­­/1991 Szerkesztéség: kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkia­d­­óhivatal és könyvosztály: Piata Ud­in 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH­A MIKLÓS LV. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM. CSÜTÖRTÖK IRASief Ч­: - •» *- Ü-­V. Előfizetési árak: havonta 79, negyedévre 210, félévre 420, 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 14, félévre 27, репей. A többi külföldi államba csak a portókülönbözetű­ M­Á J U­S 3. Tatarescu kormányelnök kartársainak n­a­gyobb részével ma három napi tartózkodásra Kolozsvárra s vidékére érkezett. Köztu­domású, hogy Erdély minden sürgető, vagy égető kérdését meg fogják hányni és vetni. Különös gond veszi célba most Erdély egyik legfájdalmasabb tár­sadalmi és politikai szempontból súlyos ügyét, az úgynevezett móc-kérdést. Az­tán a másikat is: a végén — ma még érthetően a végén — a gazdag műsorba iktatták a kisebbségiek képviselőinek meghallgatását s reméljük, marad majd idő még erre is és a komoly megbeszé­lés csakugyan létrejön, bár részleteiről nem nagyon sokat hallottunk. Akárhogy van és lesz, ez a dolog szo­katlan és e pillanatban a kezdet­ kezde­tén is nagyszerűnek látszik. Nem azért, mert a miniszterelnök jön és nem is az­ért, bár lehetne, mert kormánytársainak egész dandárjával jön. Hanem azért, mert komoly és kitűnő szándékkal jön, mert a dolog egész elképzelése nagyvo­nalú és nagy reménységei. Kitűnően il­lik a kormányelnök ifjúságához, elvek­ben való hűségéhez és az eddig igen nagy nehézségek közepette is nyilván­valóvá lett szilárd képességeihez. Hiű­ nem volna a szónak jellegzetes mellék­­zöngéje, azt mondanék, hogy katonás lépés és ha nem volna szürke a szó, azt mondanánk, gyakorlati a legteljesebb mértékben. Mindenesetre olyan­ cseleke­det, mely elüt a mindennapitól, olyan cselekedet, amelyből sok jó származha­tok. Máris minden elismerésünket fejez­zük ki és a legszívesebben üdvözöljük a kormányt. Ez az egészen független és az egészen bíráló kisebbségi sajtó szájából nem tünékeny és nem léha szólam, még kevésbé puszta udvariasság. Az ilyen nagy közéleti lépés azonban nem lehet egyedül, bárminő erős és ki­váló egyéniségnek csupán személyi el­határozása és dolga. Ez egy nagy, ko­moly szükséglet okos felismerése és ki­elégítésének megközelítése. Itt Erdélyről van szó, a fájdalmas Erdélyről. Ez pe­dig nagy szó; a nagy ország egyik leg­nehezebb ügyének szava, világpolitikai és világtörténeti háttérrel. Ha igaz, hogy az egyetemes használatú idegen szó — különösen, ha tudományos műszavak fogalmával, értelmével és jelentőségével rokon, többet fejez ki, mint az egyenér­tékűnek látszó nemzeti szó, akkor most nemcsak a szó szoros értelmében vett erdélyi érdek szerepel, hanem a na­gyobb értelmi árnyalatú transzilván ér­dek. Nemcsak ahogy mi erdélyi magya­rok nézzük a dolgokat egyedül, vagy akár az ó-királyság románjai kizáróla­gosan, hanem ahogy a három erdélyi nemzetiség tartozik nézni és ahogy az egész ország közélete tartozik e terület­nek a jelentőségét felfogni s igényit kielé teni. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi dol­goknak transzilván szellemű felfogása, kezelése és megoldása nem lehet el a kisebbségi jog becsületes és tökéletes al­kalmazásai nélkül és nem lehet el külö­nösen azon kisebbségek mesterséges le­­kisebbítésével, akik ok nélküli érzelmek miatt esetleg ellenszenvesek. Mi föltéte­lezzük Tatarescuról, aki egyszer itt fia­tal alminiszter korában újszerű dolgok­ra eszmélt, mint kormányelnök itt most megleli az új utat, amely a kisebbségi lelkűlét központjába, amely Erdély és a transzilván-kérdés szívébe vezet, őszin­te magyar szívvel, melegen köszöntjük. Tatarescu megérkezett kormánya tagj­ai­val Kolozsvárra Fogadtatás az állomáson és a megyeházán KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma már a kora reggeli órákban már élénk volt a forgalom a vasúti állomástól a vár­­megyeházáig terjedő útvonalon. A kormány tagjainak üdvözlésére siető előkelőségeken kí­vül a város polgárságából is számosan mentek ki az állomásra, hogy láthassák a miniszter­­elnököt és kíséretét. Tatarescu miniszterelnök egyenes kívánságára a hatóságok mellőzték a diadalkapu felállítását és a város fellobogózá­sát. A miniszterelnöknek az volt az utasítása, hogy fogadtatása a legnagyobb egyszerűség keretei között történjék meg. Mindössze az állomás perronját díszítették fel fenyőgirlan­dokkal és a vármegyeház bejáratától a dísz­teremig vezető lépcsőt díszítették zöld gályák­kal. Fő kilencre volt jelezve a kormány tag­jainak érkezése, de már jóval 8 óra előtt né­pes volt az állomás perronja, mert egymás­után érkeztek meg a polgári és katonai ható­ságok vezetői a fogadtatásra. A fogadtatás Elsőnek dr. Dunca Jenő prefektus éi Puk­a Victor rendőrkresztor érkeztek meg, akik a fogadtatást rendezték. Néhány perc múlva megérkezett Draganu polgármester, majd Lapedatu miniszter. Nyolc óra után gyors egymásutánban jöttek az állomásra a hatóságok fejei és a meghívott előkelőségek. Titkárjának kíséretében megjelent Costinescu egészségügyi miniszter, aki már tegnap Ko­lozsvárra jött, majd feltűnik a perronon a szintén tegnap megérkezett dr. Roman Valér igazságügyi államtitkár. A dísz­egyen­ruhás tisz­tek csoportja Prodan hadtestparancsnok veze­tésével helyezkedett el a várakozók között. Kint voltak az egyházak képviselői, Stefa­­nescu Goanga, az egyetem rektora és még­­ számosan kolozsvári hatóságok fejei közül.­­ Fél 9 előtt felsorakoztak a megjelent előkelő­ségek. A perion egyik oldalán az újságírók és fotóriporterek helyezkedtek el. A bukaresti gyorsvonatot két mozdony hozta be a pályaudvarra. A személykocsik elé volt csatolva a két szalonkocsi, amelyben a kormány tagjai foglaltak helyet. Az állomás épülete előtt lassított a vonat és a két szalon­kocsi a jelenlévők lelkes éljenzése közben köz­vetlenül az I. osztályú váróterem bejárata előtt állott meg. Elsőnek Uica tábornok, had­ügyminiszter szállott ki, majd egymás után jelentek meg a szalonkocsik ajtajában a kor­mány többi tagjai. Teodorescu iparügyi, Fra­­nasovici közlekedésügyi miniszterek, Sassu földmivelésügyi, Iuca belügyi és Constanti­­nescu Mitica pénzügyi alminiszterek. Azután feltűnt az ajtóban Tatarescu miniszterelnök kabinetfőnökének alakja és néhány pillanat múlva kiszállott kocsijából Tatarescu minisz­terelnök, akit percekig lelkesen ünnepeltek az egybegyűltek. , Az üdvözlések Tatarescu miniszterelnökön nem látszott az út fáradalma. Ruganyos léptekkel szállt le és mosolyogva köszönte meg az ünneplést. Első­nek dr. Dunca Jenő vármegyei prefektus üdvözölte a miniszterelnököt a következő sza­vakkal: — Isten hozta miniszterelnök urat és kér­jük, hogy érezze magát jól nálunk. Ezután Draganu polgármester­­köszöntötte Taterescut Kolozsvár városának nevében. Majd Lapedatu erdélyi miniszter mondott néhány szavas üdvözlést Erdély nevében, ahol miniszterelnöksége óta most először tesz látogatást Tatarescu. A miniszterelnök és a kormány tagjai ezután аж I. osztályú váróterembe mentek, ahol a megjelentek egy részét bemutatták a­lkormány tagjainak Megkezdődik a gyűlés a vár­megyeházán A vármegyeházán Simu alispán intézte a kormány fogadtatásainak részleteit. A vár­megyeház dísztermében az emelvényen ké­nyelmes foteleket helyeztek el a miniszterek és alminiszterek számára. A terem jobb és baloldalán Íróasztalok a gyűlés jegyzői és a sajtó képviselői részére. A tereimben a szé­kek hosszú sora várta az összehívott politiku­sokat és képviselőiket. Gyors egymásutánban érkeztek meg az erdélyi megyék prefektusai és képviselői, majd megérkezett az állomás­ról Dunca prefektus is, hogy személyesen fo­gadja a kormány tagjait a vármegyeházán. Valamivel fél 10 előtt érkeztek a megyeháza elé a minisztereik, autai és Tatarescu minisz­­tere­lnök kormányának tagjaival az egybe­­gyű­­tt tömeg ovációja közben indult föl a megyeházára. A­­miniszterek először a pre­fektus dolgozószobájába mentek és innen vo­nultak be a zsúfolásig megtelt díszterembe, ahol a­z egybegyűltek felállással és éljenzés­sel köszöntötték a kormány tagjait. A gyűlés a déli óráikig fog tartani, amikor Tatarescu miniszterelnök és kísérete Hossu g. как püspökhöz hivatalos ebédre. Délután folytat­ják a gyűlést, amelynek befejezése után Iván püspökhöz hivatalosak a kormány tagjai. Holnap kezdi meg Tatarescu m­iniszterel­­nök és kísérete­­körútját a Mórvidékem és a közelfekvő ínséges területeken. Életbe lépett a rendi alkotmány Ausztriában Másfélmilliós tömeg ünnepelte Berlinben május elsejét.A Véres ostrom egy párisi külvárosi ház ellen KOLOZSVÁR. (május 2.) A külföldi május elseje nagyszabású ünnepségek és aránylag különösebb rendzavarások nélkül folyt le. Itt-ot­t történtek ugyan véres összeütközések, de nagyobb za­vargásokra csak Páris egyik külvárosá­ban került éjjel a sor, ahol a tüntetők egy házba menekülve védekeztek a rendőrség és katonaság ostroma ellen. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Ber­linben a nemzeti szocialisiták által ren­dezett május elsejei ünnep óriási mére­teket öltött. A tavaly körülbelül egymil­lió ember vett részt, az idei május else­jén­­ másfélmillió ember előtt tartották meg beszédeiket Hitler, Göring és Göbbels. A nagy kiterjedésű tempelhofi mezőn vastornyoka­t építettek a főzászlók tar­tására,­­amelyek 45 méter magasságban lengtek óriási sízámban. Csak a vas és faanyag, melyet a zászlók elhelyezésére használtak föl, meghaladta a 2500 má­zsát. Mintegy 138 kilométernyi állványt és emel­vényt építettek a tempelhofi mezőn a közönség befogadására. Saázharaván h­at hangszóró harsogta a beszédeket és a mezőny fölött annyi zászló lengett, hogy annak szövetével 22.000 négyzetméternyi területet lehetett volna befödni. Az ünnepi beszédét Hitler kancellár tartotta. — Akár gyűlöl, arcáb szeret valaki minket — mondta Hitl«­ — egyet nem tagadhat és ez az, hogy uj szettem tölti most be Németországot. A német nép önérzetre ébredt és békés munkájával akar érvényesülni. Nem támad és nem akar bosszút állani senkin. Mindenki­nek szeretne kezet nyújtani. — Egyet azonban nem engedhet el és ez a német nép teljes egyenjogúsága. Hitler beszédét az óriási tömeg véget érni nem akaró ujjongással fogadta. Az éjjeli órákban még mindig tartott a má­jus elsejei ünneplők bevonulása Ber­linbe. BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Az osztrák fővárosban a május elseje az új rendi alkot­mány életbeléptetésének jegyében folyt le. A kormány a tegnapi napot állami ünnepnappá avatta. A Práterben nagy ünnepségek voltak, a Ringen óriási menetek vonultak végig. A Szent István-templomban tartott misét Inni­­tzer bíborosérsek szolgáltatta. Dolli­­ss kan­cellár a­­városházán nagy beszédet mondott, melyet a rádió közvetített egész Ausztriának és hangszórók továbbítottak Bécs utcáira és tereire. „Az új alkotmány — mondta Dollfuss kancellár — a keresztény világnézet alapján áll és a szociális érzésben gyökerezik. A mos­tani megoldás 150 éves tévelygést fejez be. Ausztria új útra tért, új ház készült a füg­getlen Ausztria számára“. A kormány tagjai délben tisztelegtek Miklas szövetségi elnöknél. A tegnapi nap 100 letar­tóztatott nemzeti szocialistát feltételesen sza­badlábra helyezték. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia fővárosban nagyszabású rendben tartó intéz­kedéseket tettek a május elsejei büntetés eset­leges kilengéseinek megakadályozására. A rendőrséget a katonasággal erősítették,­­meg, a párisi helyőrségen kívül, vidékről is érkeztek gyalog t­üzérezrede­k és motorizált osztagok. A tegnapi nap olyamán alig történte­k zavar­gások. Az éjjel azonban Pária egyik külváro­sában véres összeütközésre került a sor. A Iíl­ ilk kerületben egy­ nagyobb csoport rombolni és fosztogatni kezdett, mire rendőrség és katonaság vo­nult ki ellenük. A zavargók egy házba zárkóztak és onnan lövöldöztek a karhata­lom tagjaira. A rendőrség erre rohamot intézett a ház ellen és több rohamozás után elfoglalta azt. Részletek erről az összeütközésről­­még nem érkeztek, de az utolsó távirat­­szerint a 1­.­­Ьадмхак több halott és­­sebesült áldozatta ущ.

Next