Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-01 / 200. szám
MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Erdély. Kigyólur/kté*. Virinus, 11 .i I. .1 REN TUI : Egyetlen tartományban sem hangoztattak még oly kitartással követelést, mint Erdélyt.Mi teszik most a hitelélet feltámasztására vonatkozóan. A múltban nagy teladat hárult itt a román pénzintézetekre, melyek egyrészt a gazdasági életet irányították, másrészt évtizedeken át segítségre siettek a harcukban. Az erdélyi román bankok kisebb parancsnokságok voltak, melyek a lelkes sereg felszerelését adták s több nemzedéket neveltek nemzeti célra. Az erdélyi román bankok ezen a részen a román nép anyagi és erkölcsi életének fejlődésével voltak egybeforrva. Ez volt a Kárpátokon innen hivatásuk, mely védfalat nyújtott, a hun hordák ellen a románoknak. Értették a módját, hogyan kell a gyűlölet ellen harcolni s olyan áldozatokat hoztak a győzelem érdekében, melyek már-már létüket veszélyeztették. Ezután a pozitiv munka után érte őket a világválság vihara. A virágos kertből csak száraz ágak maradtak s az erdélyi román bankok élet-halálharcot folytatnak. Ezzel szemben a kisebbségi pénzintézetek virágzanak. Idegen pénzzel dolgoznak s ha nem vigyázunk, mindent elvesztünk, amit oly nagy áldozattal szereztünk magunknak s az erdélyi román bankok eltűnnek a városokból. A vég nincs messze. A tragédia közel van s nem lesz, ennél a végnél semmi sem fájdalmasabb. Erdély segítség után kiált s csak igazságot követel magának. Erdély hitel nélkül áll négy év óta s a románság, főleg a falusiak gazdasági élete — a kisebbségek örömére — vegetál. Segítsetek Erdélyen! — ez a kiáltás hallszik Maramures, Caras, Brasov, Oradea felől a magyarok örömére. Addig segítsetek, amig nem késő. VIITORUL: Vasárnaponként foglalkozási ágak szerint különböző gyűléseket tartanak az országban. A felszólalók követeléseket hangoztatnak s a mai időkben, midőn nincs meg az egyensúly, ezek a kívánságok igen változatosak. A szónoklatoknak meg is van a visszhangja s a gyűlések végén határozati javaslatokat szövegeznek. Ezek azonban rendszerint nincsenek kellő szerénységgel és taktikával megszövegezve, midőn felhívják a kormányt, hogy azonnal teljesítse az előírt követeléseket. Minden foglakozási ág azt kívánja, hogy részesítsék előnyben a másikkal szemben. Nem akarnak másról tudni. Mindenütt magánérdek érvényesül a közérdekkel szemben. A kormány szem előtt fogja tartani a törvényes kívánságokat. Megvizsgálja jóakarattal az igényeket, nem hagyhatja azonban figyelmen kívül az állami érdeket és az a törekvése, hogy az öszszes kérelmeket egymással összhangba hozza. A hevesség s lehetetlen igények támasztása tehát nem vezet semmire. Sokkal okosabb szerény formában előterjeszteni a kívánságokat. ZORILE: Egy fővárosi kitűnő orvos mesélte a következőket: Egy Jalomnitai faluban olyan asszonnyal találkozott, kinek kendővel volt eltakarva az arca. Az asszony két játszadozó gyermekre ügyelt s az orvos kérelmére arcát feltakarta. Nem volt már orra. Az egyik szeme folyt s arcának egyik felét annyira kirágta a vérbaj, hogy fogai is látszottak. S ezt az asszonyt használták fel arra, hogy a gyermekekre ügyeljen, míg a szülők másutt szórakoztak. Ez az asszony éveken át volt különböző családok szolgálatában. Megérintett száz és száz gyermeket, akikkel egy tányérból evett. Könnyű elképzelni, mily pusztítást végzett ez az egy személy a faluban. Az embereket nemcsak gyógyítani kell, de fel is kell világosítani őket. Csodákért nem kell elmenni Maglavitba. Ezt akárhol magunk megvalósíthatjuk, ha a nép érdekei vezetnek bennünket. Midőn az embert megbecsüljük, az majd a legboldogabb óra. EPOCA: Az olasz komédia tovább folyik. Mussolini bezárja maga után az ajtókat, természetesen azzal a gondolattal, hogy szeptember 4-én — a Népszövetség ülésekor — ezeket majd ismét kinyitja. Addig prüszköl és haragszik s kész arra is, hogy felvegye a harcot az egész világgal. Az angol kormány elhatározta, hogy a genfi jegyzőkönyvekben felvett szankciókat alkalmazza. Ezt a határozatot minden zaj és színpadi forma nélkül hozták a világ tudomására. Anglia szeptember 4-ig gondolkozási időt adott Itáliának. Az angol tisztek már a világháborúban megmondták: A mi győzelmünk mindig a végére marad! így fog ez most is történni. A Duce azonban sokkal okosabb s nem fog Angliával összeveszni. Olaszország el fogja fogadni, amit Anglia ajánl szeptember 4-én s a Duce ügyelni fog, hogy a dunai paktum aláírásával mentse meg tekintélyét Európában. Aloisi báró már hírül adta, hogy rövid időn belül napirendre kerül ez a kérdés s a kisantant jól teszi, ha megérteti, hogy neki is van mondanivalója. Női DIVATLAPOK legnagyobb vállsztéka az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. »ELBZV TJÍK KIÁRUSÍTÁS-még csak rövid ideig!! Bucureşti-be költözés miatt S. A. CRISTAL, PORCELAN CLUJ, REG. FORD. 6. Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött! A hét világpoltikája A genfi tragikus kérdéses Napról-napra közeledünk a sokat emlegetett szeptember 4-i dátumhoz, mikor a népszövetségi tanácsülés elé kerül az olasz— abesszin konfliktus s amikor körülbelül végére is ér az abessziniai háborút eddig akadályozó esős időszak. Ha csak Abesszíniáról volna szó, a népszövetségi bölcsek rutinja minden bizonnyal megtalálná a pillanatnyilag legkevéssé veszedelmes megoldást, mely mint mindig, a gyengébb fél érdekeinek elejtésével és az erősebb által teremtett befejezett tények elismerésével járna. Az olasz —abessziniai vita azonban angol—olasz vitává szélesedett ki és az eredménytől nagy mértékben függ a Népszövetség jövő sorsa is. Ilyen nehézségeket már nehezebb dolog ügyeskedő formulákkal eltüntetni. Olaszország nemzeti lendületének teljes latbavetésével feküdt bele az afrikai vállalkozásba, mely így életkérdésévé vált a mai olasz kormányzati rendszernek is. Anglia viszont legfontosabb érdekeit látja érintve az olasz tervek által, melyek a brit birodalom számára váratlanul igényes ellenfelet revelálnak a hatalomra törő olasz terjeszkedési vágyban. Az így egymással szembekerült erők közül egyiknél sem lehet teljes visszavonulásra számítani. Viszont hol van a megoldás, ha mindketten kitartanak eredeti álláspontjuk mellett? Kavalakire ennek a megoldásnak keresésében oroszlánrész vár, a diplomáciai művészet igaz mesterének fog bizonyulni, ha az össze-vissza kuszált helyzetből csak valamelyes kivezető utat talál. Mi lesz Genfben? Mi lesz Genfben? Olaszország történelmi érvek és különösen Angliával kötött régi diplomáciai megegyezései segítségével akarja a följogosítást kikényszeríteni, hogy Abesszínia ellen fegyverrel lépjen föl. Anglia kétségbe vonja e diplomáciai szerződéseknek olasz magyarázatát, de hivatkozik a népszövetségi alapokmányra is, melynek 20. pontja szerint a tagállamok között létrejött minden megegyezés érvénytelennek tekintendő, ha nem hozható összhangba a népszövetségi alapokmány követelményeivel. Olaszország tehát az angolok szerint semmiféle megegyezés alapján nem léphet föl olyan kívánságokkal, melyek beleütköznek a népszövetségi szabályokba. Mussolini ezzel szemben viszont minden félreértés kizárásával jelenti ki, hogy ,,Olaszország megvalósítja céljait, ha kell Genf nélkül, sőt akár Genf ellen is. Mert az abessziniai kérdés megoldása — tette még hozzá a Duce — gyökeres és végleges kell, hogy legyen“. Ehhez a kibékíthetetlennek látszó ellentéthez kell még hozzászámítani a félhivatalos Giornale d‘Italia fenyegetését, hogy minden megtorló rendszabályt, akár a Népszövetség, akár az egyes államok alkalmazzák azt, háborús lépésnek tekintene Olaszország. Az afrikai háború mellett ez a kijelentés már az Európára átterjedő háború, sőt világháború rémét dobja a vita anyagába. Ilyen szélsőséges kijelentések egyelőre ugyan csak a sajtóban hangzanak el, de mindenki tudja, hogy a vitatkozó lapok illetékes helyen szerzik be vitaanyagukat. Szankciók A népszövetségi tanács legveszedelmesebb vitatárgyát a háborút kezdő népszövetségi taggal szemben alkalmazandó szankciók kérdése képezi. A népszövetségi alapokmány 16. pontja szerint, „ha a Népszövetség valamelyik tagja háborút indít azoknak a kötelezettségeknek ellenére, melyeket a 12., 13. és 15. pontban vállalt, akkor insso facto úgy kell tekinteni, mint, amely állam a Népszövetség minden tagja ellen indított háborút Ennek a pontnak alkalmazására minden bizonnyal nem kerülhet sor, bár az Abesszínia ellen indított olasz támadás teljességében kimeríti minden ismérvét. Az olaszok szerint azonban Abesszínia különböző okokból méltatlannak bizonyult a népszövetségi tagságra s így nem is tekinthető olyan államnak, melynek védelmére a 16. pontot alkalmazni lehetne. De nem lehet természetesen arra sem gondolni, hogy Abesszíniáért minden népszövetségi állam ellenségeskedésbe kezdjen Olaszországgal. Maradnának tehát a többi büntető rendszabályok, elsősorban a közösen alkalmazott gazdasági megtorló lépések és esetleg a Szuezi-csatorna elzárásának a Népszövetség által is helyeselt megtorló lépése. Mindehhez azonban egyhangú határozatra van szükség, melyben az érdekeltek természetesen nem vehetnek részt. Ilyen egyhangú határozatról pedig, amint a dolgok ma állanak, szintén nem lehet szó. Egyhangú határozat híjján a tagállamok visszanyerik cselekvési szabadságukat, ami azt jelentené, hogy Anglia újabb döntés előtt áll: alkalmazzon-e az együttes szankciók kísérletének sikertelensége után a maga részéről szankciókat a szerinte nemcsak nemzetközi jogellenes, de az angol érdekeket is erősen sértő olasz háborús lépések ellen? Passzív szankciók S a kérdés európai szempontból itt válik igazán súlyossá. Mert a választól függ nem csak az angol külpolitika jövő iránya, de Európa nemzetközi helyzetének talán egész további alakulása is. Az angol kormány nem szívesen szakít véglegesen a tradicionális olaszbarátság politikájával. A Földközi-tengeren Olaszország, mint ellenfél súlyos veszedelmet jelenthet a brit világbirodalomra. Nem szívesen adja föl az angol külpolitika a stresai frontot sem, viszont nem hajlandó Rómával való jóviszony megőrzéséért föláldozni a Népszövetséget és a birodalom szerinte életbe vágó érdekeit. Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy Anglia minden módon szeretné elkerülni a népszövetségi kollektivitás részvétele nélkül alkalmazandó angol szankciókat. A szankciók alkalmazásáról azonban véglegesen nem mond le. A Times ..passzív“ megtorló rendszabályokat ajánl. Ilyen passzív megtorló rendszabály volna a hadiszergyártásra fölhasználható nyersanyag-szállítás beszüntetése és a további hitelek megvonása Olaszországtól. Ennek az utóbbi rendszabálynak alkalmazását beavatottak szerint már meg is kezdte a londoni pénzpiac, ahol az úgynevezett clearing-bankok nem újítják többé meg az olasz bankoknak adott hitelt. Az angol hitelezés így mind szürkébb keretek közé szorul Olaszországgal szemben és három hónapon belül, ha addig változás nem áll be, teljesen meg■ szűnik. A passzív szankciókat — írja a Times — az olasz kormány nem tekinthetné ellenséges ténykedésnek, legfeljebb barátság- BOD 19 3 5 szeptember. Ialun lé|M-scket Ilit Ind u.'i termük Hogy (‰/ után Anglia ■¡/ e.scinémyek további folyamán túllépné e a passzív szankciók Iratáiit, az nem valószínű, bár előre nem lehet tudni Minden attól füigg hogy meddig mennek az olasz háborús lépések hogy iléik« /nek e addig a határig, mikor a brit birodalom megismétli a XIX. században híressé vált „hands/7,k ,,eddig és ne tovább“ kiállását. Hanna azonban minden bizonnyal óvakodni fog ezeknek a határoknak átlépésétől. Határok Kellő óvatosságra minden bizonnyal ösztönözni fogja az triászokat a francia barát is, mely támogató jóindulatát aligha viheti addig, hogy egy angol olasz összeütközés esetén nyíltan Angliával szemben foglaljon állást. Amint az olaszbarátság mellett erősen kitartó Echo de Paris írja, Franciaország magatartását ebben a kérdésben tisztán európai indokok irányítják. Az olasz barátságért hajlandó nagy áldozatokat hozni, mindent megtenni, ami megtehető. Ezek az áldozatok azonban nem mehetnek az Angliáival és a Népszövetséggel valói szakításig, mert a francia biztonsági politika Európában erre a két pillérre van fölépítve. Másrészt viszont túlzottnak látszanak a hatalmi eltolódásról szóló hírek is, melyek az angol földközi-tengeri erő tagadhatatlan csökkentésével az olasz erő hatalmas fokozódását állítják szembe. Ha tisztán csak a Földközi-tengeren rendes körülmények között állomásozó angol tengeri és légi erőt mérjük hozzá Olaszország haderejéhez, akkor az arány kétségtelenül erősen az olaszok javára fog kiütni. De ki tételezheti föl azt, hogy Anglia szükség esetén nem küldi el a home fleet-et, hatalmas anyaországi hajóraját is a Földközitengerre és hogy nem rendeli ugyanoda az Indiai Óceánon állomásozó hadihajóit is. A nemzetközi helyzet, bármennyire is feszült, Angliát nem akadályozhatja meg ebben. S a légierő kérdésében is többé-kevésbé ugyanez a helyzet. Londonnak, ha otthoni repülőgépeit a Földközi-tengerre küldi, szélső elővigyázatosság mellett is legfeljebb német légitámadással lehetne számítani és ebben az esetben azonnal rendelkezésre állana a francia segítség. Viszont a rendkívül sebezhető partvidékű Olaszország is csak akkor vehetné fel a harcot Angliával, ha ebben Franciaország segítené. És francia katonai segítségre Angliával szemben nyilvánvalóan senki sem gondolhat ma Rómában. A helyzet tehát az, hogy bármennyire is összekuszált a helyzet, egy olasz—angol katonai összeütközés eszeveszettségére egyik oldalról sem gondolhatnak. Viszont a kibékülés útját sem lehet látni az utolsó napokon túlságos meztelenségében megmutatkozó olasz—angol hatalmi ellentétben. A genfi tanácskozás ezért a közeljövő európai külpolitikájának tragikus, nagy kérdőjelét képezi. Ps. VÉR-, BŐR- ÉS IDEGBAJOSOK igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleniti a gyomorbélcsatornát s ezenkivil az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. — Az orvosi tudomány legjelesebb képviselői már régóta hangoztatják, hogy a FERENC JÓZSEF víz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. Mezgószínházak műsora (6 SZOMBAT—VASÁRNAP: CAPITOLMOZGÓ: SZERELEM, ÖRDÖG ÉS HALÁL. Kalandos szerelmi történet. Főszereplők: Nagy Kató, Brigitte Homey, Albin Skoda. EDISON: I. Conan Doyle SMARAGD NYAKÉK detektívregénye Victor de Kowa-val. II. EZRED LEÁNYA: Anny Ondrával. Hétfőn: A maglaviti csoda — Pásztor, aki beszélt az Istennel. MUNKÁS-MOZGÓ: I.TANIA, A MOSZKVAI LEÁNY. Főszerepben: Kay Francis, Ricardo Cortez és Warner Öland. II. MEXICO. Fősz. Georg D’Brien és Claire Trevor. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: A CIRKUSZHERCEG. Főszerepben: Harry Piet. Hétfőn: A VÁGYAK RITMUSA. Fősz. Clark Gable és Joan Crawford. ROYAL-MOZGÓ: T. FEHÉR NŐVÉR. Fősz. Loretta Young és John Boles. — II. SCHMELING—HANSMANS boxmérkőzése. Új Paramount Journal. Előadások: Bécs: 3.16, 5.45, 8.30, 11-kor, Fehér nővér: 4.15, 7, 9.30-kor. A létért való küzdelemben csak az egészséges emberek győznek! Használja tehát a legbiztosabb