Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

A TAXA POSTALA PLATTA IN NUMERAR No. 141.169/19»* Szerkesztőség és kiadó hivatal : Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piata Unirii 9 trim — Telfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So, LVII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM. ■ni MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZOMBAT ÁRA 3 IEI Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 110, félévre 420, évente 140 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő A többi külföldi államokba csak a portakülönbözettel több 1936 FEBRUÁR 1. A Fejedelmi Ésíter t£$&G£eSí folyt le Londonban V. György király óriás méretű temetése során. Igaz, ez a tanácskozás csak röpke volt. Mindössze talán kiegészítése a régi fejedelmi találkozókat helyettesítő Népszövetség utolsó tanácsülésének és római találkozó, kisantant, balkáni szövetség címén szokásos miniszteri megbeszéléseknek, esetleg csak nyitánya egy világkongresszusnak. A külső jelek azonban ennél többet rejtettnek. Még V. György életének utolsó heteiben jelent meg, mint békeangyal a belga anyakirályné és nyomában a fiatal belga király Londonban és most érthető föltűnést keltett, hogy a temetésen Olaszország szinte tüntető udvariassággal képviseltette magát az „ellenséges“ Angliában és pedig az olasz trónörökössel, aki az ifjú belga király sógora és a háttérben támogató, közös rokonok, a skandináv uralkodók rokonszenvét is élvezte bizonyára. Nem csupán a szokásos udvari látogatások történtek az új angol királynál a Balkán államok uralkodói és külügyminiszterei részéről, hanem ezek külön politikai fogadtatásban is részesültek a király és kormány részéről, mielőtt vagy miután egymással tanácskoztak több ízben. Az orosz óriás természetesen közbeszólt, az olasz, osztrák és magyar képviseletek a hivatalos nyilatkozatok szerint szintén tanácskoztak, sőt a másik oldallal néhány szálat szőttek. Ez nem jelentőség nélkül való A világsajtó különben se titkolja, ha gyorsan és röviden, de megvitatták a külközélet összes függő ügyeit. Vili. Eduard középpontja volt a világkérdéseknek és Pál jugoszláv régensherceg a balkáni ügyeknek. Fölösleges volna hangsúlyozni, hogy Anglia vezérszerepe a tárgyalások folyamán az eddiginél is nyilvánvalóbb és erőteljesebb lett. Laval bukása és a századik köztársasági kormány kinevezése az eddiginél szorosabban kapcsolta Parist a londoni fölényhez. Úgy látszik Hoare történelmi értékű és színezetű bukása nem jelenti a keletafrikai komoly béketerv elföldelését véglegesen, de viszont nem jelenti a Népszövetség és megtorlás csődbe kergetését se. Úgy látszik, visszatérnek egyben-másban a strezai négyhatalom, sőt talán a Mussolinitól eleve tervezett önhatalmi szervezkedés szelleméhez és így készülnek a komoly világközgyűlés összehívására. Szabad lebeszélésre s új rendezésekre van szükség. Meglepő fordulatok és érdekes kezdeményezések föltünedezése igazolni látszik ezt. Szó van például a népszövetségi tanács egyik ülésének Bucurestiben való lefolytatásáról, meglepő volt most Londonban Starhemberg herceg szereplése, miután a légkört egy ponton kiszellőztette Schuschnigg látogatása Prágában és egy pár csehországi új gondolat felbukkanása, mint a magyar kisebbségi kérdés új szellemű rendezése. A legnagyobb meglepetéseket, amik nem is lesznek meglepetések, csak szokatlanságok egyelőre, ígéri a volt szabadszellemű walesi hercegnek a trónörökösi szokás megfordításával szabadszellemű — mondjuk friss agglegényi — uralkodásra való készülődése akadályozó formák és szabályok föloldásával. A világvezér brit birodalom királya, ki fivéreivel díszőrséget áll az apa ravatalánál ,rangrejtve kinek első kimozdulása repülőgépen és polgári ruhában történt, aki új formát létesít a domíniumok értekezésében, aki kormányát fölmenti a temetés nagyobb részében való megjelenéstől, hogy sürgős dolgait intézhesse és mindössze két perces munka megállást engedélyez az atya végső akaratát föltétlen tisztelve a takarékosság érdekében, aki a temetés és trónfoglalás minden szabad pillanatát leül közéleti tanácskozásokra fordítja s a részvétre rögtönös válaszaival bilinccseli magához az összes nagy tényezők rokonszenvét, aki nem elszigetelni, hanem megbékíteni kívánja Németországot a frontharcos kötelékeken keresztül, aki első rendelkezéseivel a gyors fejedelmi és kormányzati munkát biztosítja, szinte csodálatot keltően, ez a király úgy látszik csakugyan új irányt akar és fog a világnak kitűzni. V. Károly király Őfelsége Parisba érkezett A Smwas&espirits iposalánia értekezletre hívja össze a Dunamedence államait ■LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Károly király őfelsége tegnap reggel meglátogatta a királyi akadémiában megnyit kínai művészeti kiállítást, valamint a világhírű Wallace műgyűjteményt. Ebédre tegnap Baldwin, Austen Chamberlain, Lord Cramborne, Titulescu és Laptew, Románia londoni nagykövete voltak a király meghívott vendégei. Károly király délután 5 órakor különvonaton utazott el az angol fővárosból. Az állomás peronján a yorki herceg, Granard lord, Buttler tábornok, Munters lord, a jugoszláv, csehszlovák és görög miniszterek, Rusdy Aras török külügyminiszter, a londoni török nagykövet és a román követség személyzete, Laptev nagykövettel az élén, búcsúztatták el. Granard lord, akinek palotáját választotta a király lakóhelyéül londoni tartózkodása alatt, Parisig kisérte el az uralkodót. Károly király a Montrose torpedózuró fedélzetén hagyttta el Dovert, hogy Galaisba hajózzon. A királyt szállító hajót két torpedóromboló kisérte el. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) II. Károly őfelsége éjfél után pár perccel a párisi északi pályaudvarra érkezett. A királyt Galais - nál Cesianu párisi román nagykövet várta. Francia földre való léptekor őfelségét a franciaköztársaság egyik képviselője és a nagy vezérkar alfőnöke fogadták. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Paris Sor rendkívül érdekes értesülést közöl. A francia lap értesülése szerint Románia, a közeljövőben, értekezletre fogja összehívni a Duna-medence összes államait, elsősorban a Romániáival szomszédos államokat. A megbeszélésen gazdasági és politikai szempontokból rendkívül nagy jelentőségű kérdéseket fognak tárgyalni, amelyek hivatva volnának arra, hogy a Duna-medence politikai helyzetét megszilárdítsák, Őfelsége II. Károly király Londonban folytatott tárgyalásai nyomán személyesen lép közbe, hogy a konferencia létrejöjjön és minél sikeresebb legyen. A kollektív biztonság ciki Helten előtérbe az új truda kormány bemutatkozó nyilatkozata Lávairól nem esik szó a nyilatkozatban, I flandia helyett Harriot védi az új francia külpolitikát. „Lavai megbuktatását Moszkvában készítették elő“ A Sarraut-kormány tegnap bemutatkozott a párisi törvényhozás két házában. Az új kormány bemutatkozó nyilatkozatában a kiengesztelődés és a köztársasági védelem kormányának nevezi magát. Az ország közvéleményének szabad megnyilatkozását akarja előkészíteni és addig is, amíg a francia közvélemény megszabja a további politika irányát, a gazdasági és politikai stabilitás érdekeit szolgálja. Külpolitikában a kormánynyilatkozat meglehetősen óvatos. Feltűnik azonban, hogy a francia külpolitika állandóságáról szóló kijelentés nem a Laval által követett külpolitika folytatásának hangoztatásával áll kapcsolatban, hanem azzal, hogy az új francia kormány is követni fogja a háború befejezése óta folytatott majdnem két évtizedes francia külpolitikát, melynek alapja a béke és a biztonság szolgálata. A kormánynyilatkozat még a kölcsönös segélynyújtási egyezményekhez való ragaszkodást, a megszervezett békét és a biztonság körülbástyázását tűzi ki külpolitikai célul. Az általánosságban tartott nyilatkozat nem emlékszik meg az afrikai háborús válságról, melyre azonban az új kormánypolitika igazi irányítója, Herriot tért ki a képviselői padokból tartott beszédében. Flandin külügyminiszter Londonban van, amit felhasználtak arra, hogy a külpolitikával kapcsolatos jobboldali támadásokra Herriot válaszoljon. Herriot hangoztatta, hogy Franciaországnak végletekig ki kell tartani a kollektív biztonság politikája mellett. Néhány derék embert megzavart — mondta Herriot — a vitába dobott jelmondat, mely szerint „a megtorló intézkedések háborút jelentenek“. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Népszövetségnek erősnek kell maradnia, ha hivatását teljesíteni akarja. A jobboldal éles támadásai főleg az orosz—francia paktum ellen irányultak, ami arra mutat, hogy a választások is ebben a jelben fognak lefolyni. Laurent képviselő azt hangoztatta, hogy Laval bukását Moszkvában készítették elő. Ugyanezt a vádat szegezte a kormány ellen Franklin Bouillon jobboldali vezér is. Sarraut miniszterelnök valószínűleg holnap délután válaszol a támadásokra, ami után szavazásra kerül a sor. A kormány többségét biztosítottnak tekintik és minthogy valószínűleg a szocialisták is a kormány mellett fognak szavazni, azt hiszik, hogy a kormánynyilatkozatnak százötven főnyi többsége lesz. A kormánynyilatkozat PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Sarraut akamarában, Delbos igazságügyminiszter a szenátusban ismertették az új kormány kormánynyilatkozatátt, amely bevezetőben bejelenti, hogy a kormány a kiengesztelődés és a köztársasági védelem kormányának kívánja magát tekinteni. A törvényhozás ülésszaka most már rövid tartamú, ezért a kormány ezáltal nem lép nagy tervekkel a parlament elé. Feladatának tekinti a választások szabadságának biztosításán túli a gazdasági helyzet javítását célzó intézkedések megtételét, amitől az állampénzügyi helyzet javulása is várható. A kormány megőrzi a frank értékállandóságát. Külpolitikai téren folytatják a húsz éves francia külpolitikát, melynek alapja a béke és biztonság szolgálata. A megkötött kölcsönös segélynyújtási egyezmények a béke megszervezését és a biztonság körülbástyázását szolgálják. Franciaország népe békét kiván s óhajtandónak tartja, hogy e kívánsága az összes népek, köztük Németország kinyilvanítól' béke okairatával találkozzék. A koronánynyilatkozat elhangzása után felfüggesztették az ülést, majd újramegnyitás után kormányrészről bejelentették, hogy nem emelnek kifogást az ellen, hogy nyomban előterjeszthessék aznterpellálók a kormány általános politikája ügyében előterjeszteni kívánt interpellációkat, ami meg is történt. Bouisson elnök bejelentette, hogy 93-an vannak feliratkozva és javasoltja, hogy minden egyes pártból csak egy szólaljon fel. A kamara ehhez hozzájárult. Politikai körökben úgy hiszik, hogy irakbrait kormányának a kamarában mintegy százötven főnyi többsége lesz. Herriot védi a kormány politikáját A megindult vitában Laurent képviselő intézett heves támadást a népfront és a Sarraut-kormány baloldali irányzata ellen. A képviselő súlyos kritikát gyakorolt a kormány ellen szovjetbarátság címén és Herriot-t is hevesen támadta. (Folytatása a 8. oldalon)