Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-01 / 254. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Teefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII ÉVFOLYAM, 2­5­4. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART­HA MIKLÓS —BBBB—mwB—nm VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra­: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több­,1936 NOVEMBER 1. —MB—S—H——BBM I A reformáció tanítása Ma: VÁSÁRHELYI JÁNOS A reformációnak csak egy tanítása van az istenkereső ember számára. Ez a ta­nítása: Ismerd meg a Jézus Krisztus jó­téteményét, aki gazdagságából szegény­­nyé lett érettünk, hogy mi az ő sze­génysége által meggazdagodnánk. Ne té­­velyegj saját emberi bölcsességed és gon­dolataid szerint az élet útjain, hanem bizd magad teljesen arra az útmutatás­ra, mely a Krisztusban való hit által ada­tik mindazoknak, akik hisznek Őbenne. Örvendező szívvel fogadd el a drága evangéliumot, hogy akármilyen szegény, akármilyen árva, akármilyen bűnös is vagy, Isten megbocsátott neked, szeret, kegyelmével hazavár téged és a te egész életednek üdve azon fordul meg, hogy testtel és vérrel nem tanácskozva, feltét­len hit engedelmességével helyezd sorso­dat és jövendődet a Megváltó Jézus Krisztusban megismert Isten, irgalmának karjai közé és cseleked­d azokat a csele­kedeteket, amelyeket az Isten az ő kije­lentésében tanácsol számodra és ame­lyekre az Igén keresztül, Szentlelke ál­tal indít és vezérel tégedet. Csak igy fo­god napról-napra megismerni az üdvö­zítő igazságot, melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták, hogy számodra is megjelent az Isten üdvözítő kegyelme és e kegyelem téged is egyre inkább alkalmassá tesz arra, hogy mér­tékletesen, igazán és szentül élj a jelen­való világban, csak igy fogja lelkedet örökkévaló világosság fényével bera­gyogni az ígéret, hogy Isten szerelméből sem élet, sem halál ki nem ragadhat. Ebben van a reformációnak központi igazsága és tanítása s életprogramja sem áll egyébből, mint e központi igazság ta­nításából, érvényesítéséből és alkalmazá­sából. A reformáció egyházai között le­het és van is különbség e központi igaz­ság tanításának, érvényesítésének, alkal­mazásának módszere tekintetében, de kétségtelen, hogy a reformáció gyerme­kének és örökösének csak az tekinthető, aki ezt a központi igazságot élete vezető, irányító hatalmául elismeri. Korunk a legnagyobb lelkiválságnak korszaka. Akármennyit viaskodunk is azonban korunk nagy kérdései felett, megállapíthatjuk mégis, hogy a lelkün­ket emésztő minden kérdésünkön egyet­len nagy kérdés vívódása zokog át és ez az a döntő kérdés, hogy mikép tu­dunk Istenben elveszíthetetlen és örök­kévaló békességet találni, miképen tud­nánk mi emberek, valami olyan hatal­mat nyerni szívünk és életünk felett, amely a bűnből megtisztítani, a jónak cselekvésére képessé tenni tudna bennün­ket? E kérdésre a reformációnak, hitünk hőseinek egy felelete van. A reformáció­nak kertelés nélküli, határozott felelete az, amit Pál apostol is adott: Isten igaz­sága megjelent. Az Isten életet megvál­toztató kegyelme, az irgalomnak és meg­újulásnak forrása nincs elrejtve. Nem az a kérdés tehát, hogy emberi bölcsesség kutatásai útján hogyan találjuk meg az Istent, vagy emberi erőfeszítésekkel és cse­lekedetekkel saját erőnk­ből mi hogyan tu­dunk igaz életet teremteni, mert ez szá­munkra mindenképen lehetetlen, hanem az a döntő kérdés, hogy hiszünk-e a sza­badulás egyetlen útjában, az igazság egyetlen vezérében, az örökkévaló élet egyetlen ajándékozójában, a Jézus Krisz­tusban feltétlen hittel és engedelmesség­gel megpróbálunk-e egyedül csak arra hallgatni és annak engedelmeskedni, amit ő mond és tanácsol nekünk az ő igéje által? A keresztyénség hívei mindig akkor veszítették el súlyukat és jelentőségüket, amikor a korszellem hatása alatt isten­­keresésükben a kijelentés ragyogó fénye helyett saját tudományuk téveteg szö­­vetneke után indultak, amikor életük berendezésében, politikai és társadalmi kérdéseik megoldásában a Szentírás örökkévaló parancsolatainak feltétlen ér­vényét emberi bölcsesség tanácsaival pó­tolták. Ezért volt s ezért van most is uj reformációra szükségünk. Uj reformá­cióra van szükségünk, de nem abban az értelemben, hogy talán valaki, egy na­gyon bölcs ember, uj igazságokat és er­kölcsi szabályokat tanít majd Istenről és az igaz élet törvényeiről. Oh nem, hi­szen ilyen tanítómester talán több is van a világon, mint amennyire szükség van és a reformáció sem volt új tanítás, ha­nem arra van szükség, hogy amiképen a reformátorok egy rettenetes lelki és erkölcsi válsággal küzdő korszakban visszatértek a régi igazsághoz, amely őket is készen várta, visszatértek a Jézus Krisztushoz és átadták magukat és életü­ket Krisztus lelkének irányítása alá és ez által saját maguk és a reájuk hallgató népek számára az erkölcsi megtisztulás­­nak­ és a hitben való megszentelődésnek életadó forrásait nyitották meg, úgy mi is visszatérjünk arra az egyetlen útra, amely atyáink szentséges bizonyságtevé­se szerint az életnek és az üdvösségnek egyedüli útja. Ebben és így tárul fel előt­tünk a mi feladatunk. ARA 5 Prága lelkesedik tstetségéért PRÁGA, október 31. Őfelsége II. Károly király tegnap korá­n délelőtt dr. Benes köztársasági elnökkel és Miihály nagyvajdával gépkocsikon Prágából Milo­viceba utazott. Az útmenti községekben mindenütt diadalkapuk fogadták a magas vendégeket­­és a lakosság lelkes ,a gazdarc ki­áltásai között robogtak el a gépkocsik. Fél tizenegykor kezdődtek meg a hadijátékok a hatalmas milo­vicei gyakorlótéren. A díszpá­holyokban az államfőkön kívül megjelen­tek Macimic csehszlovák nemzetvédelmi minisz­ter, Sirovic altábornagy hadseregfelügyelő és Podhet ezredes francia­­katonai attasé is. A kék és piros jelzésű csapatok izgalmas játékai után villásreggelit szolgáltak fel. Ez­után Benes köztársasági elnök elköszönt ki­rályi vendégeitől és visszatért Prágába. Dél­után 3 órakor került sor a hajtó vadászatra, mely pompás eredménnyel járt. Három óra leforgása alatt 700 nyúl és fácán hevert a vadászat területén. Legtöbb fácánt az ural­kodó és Mihály nagy vajda ejtették. Este 7 óra 45 perckor II. Károly király és Mihail nagy vajda kíséretükkel visszatértek a cseh­­ fővárosba. Ezt megelőzőleg Machnic hadügy­­i miniszter remekmivű fegyverrel ajándékozta­­ meg a román trónörököst. A prágai sajtó továbbra is a legnagyobb, lelkesedéssel foglalkozik II. Károly király látogatás­ával. Uralkodónk egyébként tegnap 50.000 cseh koronát adományozott Prága szegényeinek. LONDON, október 31. Az angol sajtó nagy részletességgel foglalkozik Károly ki­rály prágai látogatásával. A lapok kiemelik, hogy a kisantant egyetértése növekvőben van. A Times hangsúlyozza, hogy a Károly király tiszteletére adott banketten Benes elnök is­mételten kiemelte a kisantant szolidaritását, nézet- és célközösségét, ami a három állam között fennáll. E nézetek és közös cél a béke fenntartásának biztosításában összegezhető. Benes nemcsak a saját, de Pál jugoszláv régensherceg nevében is beszélt, aki — mint Benes mondotta: gondolatban közöttünk áll. Károly király — folytatja a Times — vála­szában kifejtette, hogy a kisantant egyetlen állama sem táplál olyan szándékot, hogy be­­ava v tkúizoi* más állam belügyei A kisen­­tant államok azonban nem fo­gik eltűrni határaik megsértését. A látogatás politikai fontosságát emeli az, hogy az értekezleten részt vett a két külügyminiszter is. A Man­chester Guardian azt a részt emeli ki, mely­ben annak szükségességéről van szó, hogy a jelen egyezményekben kifejezésre juttatott politikát fenntartsák az összes barátokkal és a szövetségesekkel, valamint annak szükséges­ségét is, hogy Közép-Európában együttmű­ködjenek a római jegyzőkönyvet aláíró álla­mokkal és Németországgal. I Edward király trónbeszéde alja a népszövetségi elvek mellé szögezte le Anglia külpolitikáját London hidegen fogtála Németország gyarmati igényeit . Katonai köz­selépésre áll készen Amália az iraki államcsvnnyei kagt€Solat­ hun A külpolitikai érdeklődés Mussolini hol­nap tartandó milánói beszéde felé fordul, melytől felvilágosítást remélnek a múlt heti német—olasz tárgyalásokon az európai hely­zet rendezésére létrehozott tervek kérdésé­ben. Biztos hírek hiányában egyelőre kom­binációk és ellenőrizhetetlen jelentések ke­ringenek Európa külpolitikai központjaiban. Ezek közé tartozik az a hír is, amely szerint a római jegyzőkönyv államainak bécsi hár­mas értekezlete után Rómában szélesebb keretű értekezletet akarnak összehívni, me­lyen résztvennének a kisantant államai és Németország is. A terv állítólag Berlintől származik, ahol azonban eddig nem erősítet­ték meg. A dunai kérdéssel áll nyilvánvalóan kapcsolatban Csehszlovákia római követének tegnapi hosszas beszélgetése a Németország­ból visszatért Ciano olasz külügyminiszter­rel. Olasz diplomáciai körökben, amint Ró­mából jelentik, különös jelentőséget tulajdo­nítanak a beszélgetésnek annál is inkább, mert ugyanakkor látható javulást lehet meg­állapítani Olaszország és Jugoszlávia viszo­nyában is. Az angol parlamenti ülésszakot megnyitó tegnapi trónbeszéd újra szilárdan leszögezte Anglia politikáját a népszövetségi elvekhez. Ez annál fontosabb, mert a Népszövetség közelmúlt sikertelenségei után Európa több pontján határozott lazultás állapítható meg a Népszövetséghez való ragaszkodásban. Kitért a trónbeszéd a spanyolországi eseményekre is, melyekkel kapcsolatban azonban nagy ál­talánosságban tartott megállapításoknál nem ment tovább. A parlamenti vita folyamán­­ úgy Eden, mint Baldwin erélyesen hangoz­tatták az angol kormány ragaszkodását a be nem avatkozási politikához. Sir Samuel Kea­re külügyminiszter pedig pártjának egyik gyűlésén nagy eréllyel jelentette ki, hogy Angliának semmiesetre sem szabad beleavat­koznia olyan ügyekbe, amelyek nem tartoz­nak rá. Göring miniszterelnök tegnapi éleshangú beszédével, melyet a német gyarmati igé­nyekkel kapcsolatban tartott, meglehetős hi­deg hangon foglalkozik az angol sajtó. A „Times“ szerint ez a beszéd csak újabb ne­hézségeket gördít a német—angol megegye­zés útjába. Német részről azonban úgy lát­szik, elérkezettnek látják az időt a gyarmati igények felszínen tartására, mert tegnap Göbbels propagandaügyi miniszter is nagy beszédet tartott Németország küzdelméről gyarmatainak visszaszerzése érdekében. A berlini kormányférfiak ilyen ismételt meg­nyilatkozása nyilvánvalóan távolabbi célokat követ, amelyek csak ezután bontakoznak ki. Anglia nagyhatalmi érdekeit erősen érinti az utolsó napok folyamán Bagdadban lefolyt államcsíny is, amely körül nehéz világosan látni. Irak állam a halom után Anglia man­dátuma alatt állott, később angol beleegye­zéssel fölszabadult, de bizonyos jogokat a beleszólásra London azért tovább is fenntar­tott magának. Most az a látszat, hogy az államcsínynek angolellenes éle van. Anglia ezen a ponton, mely a petróleumtermelés miatt különösen fontos számára, nem ismer tréfát. Hivatalos jelentés szerint négy ezred már készen áll arra, hogy szükség esetén Kairóból és Jeruzsálemből Bagdadba indul­jon. A bagdadi események közül különben még London sem lát teljesen tisztán. Leg­utóbbi jelentések szerint az államcsíny követ­keztében az eddigi miniszterelnök, külügy­miniszter és nemzetvédelmi miniszter nyom­talanul eltűntek.­­ Az iraki államcsíny LONDON, október 31. A Reuter jelenti,­­hogy­ Bagdadban államcsínyt követtek el. Az iraki miniszterelnököt a hadsereg lemondás­ra kényszerítette. A királyt ez arra késztet­te, hogy Hikmet Szulejmant nevezze ki kor­mányelnökké. Az új kormány megalakulása vérontás nélkül történt. Londonban nem tud­ják magyarázatát szolgáltatni ennek az ál­lamcsínynek. Meg nem erősített kairói híradás szerint Vaszin, a volt miniszterelnök lemon­dása előtt repülőgépek röpcédulákat szórtak Bagdadra a kormány lemondását követelve. E repülők két órával később bombázni kezd­ték a minisztériumok épületeit. A bombázást követte azután a lemondás. Németország gyarmatokat akar BERLIN, október 31. A berlini nemzeti szocialista szervezet tizedik évfordulója al­kalmával rendezett ünnepélyen, Göbbels pro­paganda­ü­gyi miniszter után, aki hangoztat­ta, hogy Németország folytatja harcát gyar­matainak visszaszerzése érdekében, Hitler is­­ beszélt. LONDON, október 31. Az angol sajtó hi­degen fogadja Göring szavait, amelyek a­­ gyarmatok és német arany eltulajdonítására vonatkoznak.

Next