Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-02 / 26. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS LVIII ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. KEDD Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, felévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 16, felévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a ponókülönbözet t több. 1937 FEBRUÁR 2. Mérlegeljünk! hmn KEMÉNY JÁNOS A református egyházkerület közgyűlésének lezajlása után illő, hogy mérlegeljük annak közéleti jelentőségét s megállapítsuk: milyen tanulságok vonhatók le belőlük hétköznapjaink számára. A szorosabb értelemben vett egyházi méltatás e pillanatban nem célunk, inkább arra törekszik itt, hogy a transsylván érdekek és értékek szempontjából nézzük jelentősebb mozzanatait és levonjuk azokat a tanulságokat, melyek közéletünk javára is hasznosíthatók. Utólag beválthatjuk, hogy bár pillanatnyilag sem kételkedtünk abban, hogy az egyházkerületi lelkészi főjegyzőválasztás izgalmas problémája okot nem adhat az elvi alapoktól való elkanyarodásra, mégis felmerült bennünk az aggódó kíváncsiság, vájjon a fegyelemnek és emelkedett szellemnek milyen fokáról fog tanúskodni az a testület, mely több, mint félmillió református magyar bizalmát bírva, mintegy tükörképe kell le- gyen kisebbségünk e szám szerint is döntő jelentőségű része közszellemének. Örömmel és jogos büszkeséggel állapít- s hatjuk meg, hogy a legmesszebbmenő várakozásokat sem hagyták kielégetle | nül azok a nemes és férfiasan keresztyén | megnyilatkozások, melyek úgy a meg- g választott főjegyző, mint ellenjelöltje ré- |széről elhangzottak s biztosítják a kögzösséget arról, hogy a szeretetlenségnek | nyoma sincs jelen, sőt a megbecsülés, a | kölcsönös tisztelet, a testvéri együttarto- B zás jegyében s közös munka, megértés és szolidaritás összes feltételei adva van- s nak. E megnyiltkozásokhoz méltó keret a püspöki szó, ki maga mellett egyetértésben dolgozó, hűséges tanácsosai, belső munkatársaiként kívánja látni őket. Keresztyén, a szó valódi értelme szerinti keresztyén szándék bizonyítéka ez az állásfoglalás s ha túltekintve a reform- Etus egyház belső életén, a magunk dolgainak ezer felé elágazó, egyszerűnek, könnyen kezelhetőnek a legkisebb mértékben sem nevezhető összességére gondolunk, az az óhajtás születik bennünk, bár csak tudnánk elég erősek lenni arra, hogy egymás cselekedeteinek megítélésében, problémáink súlyos voltából következő, gyakran ellentétes véleményünknek bírálatában, minden időben ezt a szellemet képviselhessük. Szükséges — ha valóban és hittel akarjuk boldogulásunkat — meggyőznünk elsősorban egyen-egyen önmagunkat arról, hogy a segítő szándék sokkal több emberben és sokkal tisztábban él, mint ahogy ezt hinni merjük. El kell fogadnunk továbbá azt ,hogy éppen a komoly segítő szándék váltja ki az egyes emberből és gyakran talán meglepőnek, néha első pillanatra megmagyarázhatatlannak is tetsző, miénkkel esetleg nem egybehangzó véleményt. És rá kell döbbennünk arra, hogy elsősorban nem az elgondolások sokszínűségének egybehangolására, hanem a sok jószándék és segítőakarat találkozásának elősegítésére kell törekednünk — mert csak egy ilyen mélyebben értelmezett találkozásból születhetik meg az önként vállalt s éppen önkéntes voltában életrevaló fegyelem. A püspöki programbeszéd egyik leglényegesebb gondolata az volt, hogy a hitnek nem szabad mozdulatlanságba merevednie, cselekedeteknek kell fakridzniok belőle, mert egyébként megsemmisül önmagában. Mindazok a szeretetmunkák, társadalmi, kulturális tevékenységek, melyek ma egyházaink életében döntő jelentőséggel bírnak, tulajdonképen ebből a gondolatból fakadnak. Ha már most levonni igyekezvén a tanuságoden népnek együtt kell dolgoznia. A békét szolgálta Franciaország akkor is, mikor a spanyol kérdésben a be nem avatkozás mellett tört lándzsát. Ez a politika el akarja szigetelni a spanyol polgárháborút és lehetővé igyekszik tenni, hogy Spanyolország maga döntsön sorsa fölött. Franciaország továbbra is a béke politikáját folytatja s ennek érdekében terheletlen hive marad a Népszövetségnek, mely az Alexandrette kérdésben hozott megoldásával újra megmutatkozt, a cselekvés síkjába lépő keresztyén élet értékeire tekintünk, megállapíthatjuk azt, hogy az egyházi élet területén kívül eső megnyilvánulásaink életteljessége is attól függ, mennyire vagyunk, vagy leszünk képesek meggyőződést belevinni azokba a társadalmi, kulturális s egyéb tevékenységeinkbe, melyek kivnd esnek az egyházi munka körén? Van-e bennünk annyi lelkesedés és lendület, amikor a hétköznapok dolgaival törődünk, mint amennyi lelkesedés és lendület biztosította nem egy egyházi intézmény felvirágzását? Át tudjuik-e érezni azoknak az apró, szürke munkáknak sz épségét, amelyek látszólag gyakran unalmasak s a favágás egyhangúságát idézik emlékezetünkbe? Megtanulunk-e lelkesedni a hétköznapokért? Mindazoknak, akik ott lehettünk, külsőnkülön is örömet jelentett az a kitüntető figyelem, mellyel a különböző egyházak és hatóságok az ünnepségek fényének emeléséhez hozzájárultak. A felekezetek közötti béke és megértés jeleit köszöntöttük s a kormányzat elismerését azzal a lelki munkával szemben, melyet hite, meggyőződése szerint s minden erejének segítségével végez a Református Egyház, őszinte reménységgel kívánjuk, hogy ennek a hitvallásbeli és anyanyelvbeli különbségeken túl néző találkozásnak minél több és minél gazdagabb gyümölcset teremjenek. Ma, amikor a nagyvilágban a jelszavaknak és szélsőséges indulatoknak összevisszasága nehezedik az emberiség lelkére, egyházaknak és egymás mellett és együtt élő embereknek feladata azoknak a belső, lelki alapoknak felkutatása, melyek alkalmasak komoly találkozási alkalmak teremtésére. Ilyen alkalomnak láttuk a Református Egyháznak ünnepélyes napjait s ezért szolgál külön örömünkre, hogy ez alkalom ebből a szempontból is áldásosnak bizonyult. Hitler szombati beszédére békülékeny szellemű Delbos válasza „Végsőkig elmegyünk a békítő eljárások, kezdeményezések és a megértés biztosítása terén“. — „Egyedüli feltételünk, hogy a Németországgal létrejövő megértés ne irányuljon más állam ellen“. — A francia sajtó szerint viszont Hitler beszéde nem nyújt alapot a kibontakozásra Hitler szombati nagy beszéde melyet alább közlünk,iképezi az európai külpolitika központi eseményét. Amíg az európai külpolitika nagy központjai közül Róma teljes megelégedéssel fogadta ezt a beszédet, addig Pallasban és Londonban bizonyos ingadozást lehet látni a beszéd megítélése körül. Mindkét fővárosban elismerik, hogy a helyzet fejlődését nem befolyásolja kedvezőtlen iramban ez a beszéd, de elégül letelenek azzal, hogy Hitler beszédében nem tért ki az Etlen és Blum beszédeiben elhangzott pozitív kibontakozási ajánlatokra. Természetesen különbséget kell tenni a sajtókrittika és az illetékes vezető körök véleménye között. A sajtókriitika nagy külpolitikai kérdéseknél néha csak azért festi alá erősebben az elégületlennséget, hogy a kormányférfiak békülékenyebb állásfoglalása nagyobb engedménynek latszék. Körülbelül ez történik ma Franciaországban, ahol a vasárnapi sajtó meglehetősen erős kritikával idséri Hitler kijelentéseit, míg Delbos külügyminiszter ugyanazmar este egész más hangnemben a békülékenység látható törekvésével válaszolt a német birodalom vezetőjének kijelentéseire. Angliában szintén pozitív továbbhaladási lehetőségeket látnak Hitler beszédében, bár pillanatnyilag itt Parisnál erősebbnek látszik a tartózkodás Berlinnel szemben, aminek oka az lehet, hogy Hitler különös erényességgel hangoztatta volt a német gyarmatok visszaszerzésének követelését s ez elsősében Angliát érinti. Delbos francia külügyminiszter tegnap választókerületében, Ghateaurouxban beszélt, ahol felhasználta az alkalmat, hogy a világháború halottjai emlékművének leleplezése alkalmából válaszoljon Hitler beszédére. Delbos mindenek előtt hangoztatta, hogy Franciaországives zély esetén nm is egységesen egy emberként állana készen minden külföldi támadás visszavetésére. Mindaddig azonban, amíg ilyen kényszer előtt nem áll, minden erejével abékéért dolgozik és az ő meggyőződése, hogy a béke érdekében mint írta, hogy milyen eredményesen képes a világbékétszolgálni. Franciaország a békét akarja előmozdítani baráti kapcsolataival és ragaszkodik ahhoz a törekvéséhez, hogy megkísérelje barátai körének az egész világra valló kiterjesztését. Egy háborúban ma győztes és legyőzött egyaránt belepusztult hat. Éppen ezért nem kételkedem — mon ,dotba Delbos — a Rajnán és az Alpeseken túlról jött békemegnyilatkozások őszinteségében sem. Nem akarok még nyilatkozni Hitler kancellár kijelentéseiről, mert minden részletében nem ismerem azt s a külponti Ikában óvakodni kell arögtönzésektől. Eddis- Igi benyomásaim alapján is készséggel megállapíthatom azonban hogy Hitler beszédeiben nincs támadás Franciaország ellen és hogy a kancellár szerint Németország és Franciaország között egyáltalán nincs semmi ütközőpont. Ez a mi gondolatunk is — folytatta Delbos külügyminiszter — ez a mi ú óhajunk is. De nemcsak mi vagyunk, francciák és németek a világon. A béke csak azoknak az általános szabályoknak alapján állhat, melyek sorában Franciaország ott látja a nemzetközi szerződések tiszteletben tartását is. Hitler eddigi állásfoglalása ebben a kérdésben nem nagyon megbízható. Nem kételkedem a kancellár békeszándékának őszinteségében. Szempontjaink nem is a célra, hanem a módszerre vonatkozólag térnek el. Németország vezetője kétségtelenül új lapra fordított a történelemben. Minden megoldás azonban nehézségekbe ütközik: amíg Németországnak például a fegyverkezés kérésében nézete, hogy saját fegyverkezésének ő az egyedüli bírája. Örömmel olvasom Hitler kancellár kijelentéseiben a következő kitételt: „A béke a mii legfőbb javunk“. Ami minket illet — folytatta Delbos külügyminiszter — szintén készek vagyunk minden erőfeszítésre a béke és megbékülés érdekében. Egyedüli feltételünk, hogy ez a megbékülés ne irányuljon senki ellen. Mikor ezt mondom, Oroszországra is gondolok, mert lehetetlen kizárni egy kétszázmilliós nemzetet a megbékülés keretéből. Nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban mi mindig azt kérdezzük: ezek a megállapodások mindenkire érvényesek-e? Németországtól sem kérünk semmi olyan kötelezettséget amit magunkra is ne vonatkoztatnánk. Meg vagyunk győződve, hogy a háború bűn, súlyos bűn mindenki ellen. Végsőkig elmegyünk a békítő eljárások, kezdeményezések és a megértés biztosítása terén. El vagyunk határozva — végezte szavait Delbos — hogy elkerülünk minden háborút. Békeakaratunk egyetlen határa rendíthetetlen elszántságunk arra, hogy védekezzünk, ha megtámadnak és hogy híven teljesítsük szerződésileg vállalt kötelezettségeinket. Delibos beszédét Párizs politikai köreiben úgy tekintik, mint Franciaország hajlandóságának bejelentését arra, hogy további tárgyalásokba bocsátkozzék. Ugyanakkor megtállalítják azonban, hogy Hitler kijelentései inkább alakjukra nézve voltak békülékenyek, nem lényegükben. A kancellár kijelentései, e felfogás szerint, függőben hagyták Németország európai e helyezkedésének kérdését és nem nyitnak kaput a kibontakozás előtt. A félhivatalos ,,Petit Párisien“ mégis megállapítja, hogy a hónapok óta tornyosuló felhőkön rést nyitott a berlini beszéd. estészetes német beszéd! BERLIN, február 1. A német nemzeti szocializmus uralomrajutásának négyéves évfordulója alkalmából szombaton egész Németország területén nagy ünnepségeket rendeztek. Hitler kancellárnak a birodalmi gyűlésben elmondott beszédét hangszórókon keresztül egész Németország végighallgatta. A színházakban, mozikban, vendéglőkben, kávéházakban, kórházakban és a tereken, utcákon mindenütt hangszórókat állítottak fel. Berlinben a közeli városokból nagy tömegekben özönlöttek az emberek. Az üzleteket Németország területén mindenütt bezárták. A kancellár beszédének meghallgatására a Krolloperába egymásután érkeztek a német birodalmi gyűlés képviselői, összesen hétszázötvenen. Mindanynyian a nemzeti szocialista párt egyenruhájában. A képviselők a padsorokba állva várták Hitler kancellár és Göring tábornok, a birodalmi gyűlés elnökének érkezését. A diplomáciai kar tagjainál páholyában csaknem valamennyi állam diplomáciai képviselői megjelentek. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)