Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-01 / 75. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levelcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetni árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a ponókiüötbözettel öbb. XVIII. ÉVFOLYAM, 7­5. SZÁM, CSÜTÖRTÖK 1937 ÁPRILIS 1. A dunai államok gazdasági együttműködésének kérdései­t tárgyalják meg Selgráss­ban­ kezdődő kisauztalti-értekezlet­en külügyi látogatások sorozata.­­ Amerikai részről francia-angol-amerikai gazdasági blokk megalakítását indítványozzák.­­ Delbos és Beck külügyminiszterek fontos megbeszélései Váratlanul enyhült a feszültség Japán és Szovjetorszország között A külpolitikai események előterében megint a közelről esedékes, nagy ké­sőbbre­ bejelentett külügyminiszteri és miniszterelnöki látogatások sorozata áll. Az a látszat, mintha az államok vezetői még gyors megállapodásokat akarnának létesíteni valamilyen későbbre lehetsé­gesnek tartott, vagy valószínű esemény bekövetkezése előtt. Pillanatnyilag leg­több érdeklődés veszi körül Hodzsa csehszlovák miniszterelnök ausztriai lá­­togatások ifjéit­ körül a rejtélyes kombi­nációk egész sorozata merül fel. Egyik ilyen kombinációval szemben Buda­­pestről is szükségesnek tartják annak a hírnek cáfolatát, hogy Hodzsa titokban átlátogatott Balatonalmádira, ahol az ott üdülő Kánya Kálmán külügyminiszter­rel folytatott volna tárgyalásokat. Ez a hír, amint illetékes magyar oldalról je­lentik, semmi tekintetben nem felel meg a valóságnak. A csehszlovák mi­niszterelnök Schuschnigg osztrák kan­cellárral folytatott tárgyalásait azonban nem cáfolják, amint nem cáfolják azt sem, hogy Ausztriából a francia Rivié­rára fog utazni. A francia Riviérán töl­tött üdülés viszont rendesen a párisi kormány külügyminiszterével való ta­lálkozással van összekötve, amint ez pl­­az utóbbi időben szintén feltűnő gyak­ran Riviérára látogató Beck lengyel kül­ügyminiszter esetében is újra megtör­tént. Ugyancsak Párisba várják köze­lebbről Schmidt osztrák külügyi állam­titkárt is. Schuschnigg osztrák kancel­lár viszont a jövő hét első napjaiban fog Rómába érkezni, ahova Sztojadino­­vics jugoszláv miniszterelnök látogatása április végén esedékes. Daladier francia hadügyminiszter és miniszterelnökhe­­­lyettes közelebbről Londonban tárgyal Duff Cooper angol hadügyminiszterrel, kétségtelenül a két hatalom közös had­ügyi kérdéseiről. Withempore kanadai kormányzót Washingtonban fogadták rendkívüli ünnepélyességgel, ami újabb jele Anglia és az Egyesült Államok szo­ros barátságának. Végül pedig a beje­lentett látogatásai, sorozatát Viktor Emánuel olasz király szintjén még ta­vasszal esedékes budapesti látogatása zárja be, amikor az olasz uralkodót út­ján Ciano külügyminiszter fogja elkí­sérni. Holnap kezdődik B­elgrádban a kisantant­­értekezlet is, mely iránt a kisantant egyes államaival kapcsolatos események miatt ez­úttal különösen nagy az érdeklődés. Az érte­kezlet, melyet közvetlenül Benes csehszlovák köztársasági elnök belgrádi látogatása követ, nagy ünnepélyességek között fog lefolyni. A tanácskozásokkal és az elnöki látogatással kapcsolatos előkészületek, amint a jugoszláv fővárosból jelentik, már nagyba­n folynak. A tanácskozás tárgyairól különböző kombiná­ciók kerültek forgalomba. A megbeszélés központ­jában, amint illetékesek kijelentései­ből következtetii lehet, mindenesetre a Du­namedence államai között lét­rehozandó gaz­dasági együttműködés fog állani. Sztojadino­­vics miniszterelnök a Jugoszlávia é­s Olasz­ország között létrejött megegyezéssel kap­csolatban, hír szerint, indítványt fog tenni a kisantant államainak és a római jegyző­könyv államainak gazdasági együttműködésé­re. Egy másik hír szerint, csehszlovák részről indítvány készül a három állam határainak kölcsönös biztosítására újabb katonai meg­egyezés útján. Bővebb felvilágosítást azon­ban minderre csak a péntek estére jelzett hivatalos közleménytől lehet várni. Parisban nagy fontosságot tulajdonítanak a mai 1. államtanácsnak melyen 0*11 és ki­l­ügyminiszter be fog számolni a francia Ri­viérán üdülő Beck lengyel külügyminiszter­rel folytatott tárgyalásainak, hír szerint, je­lentős eredményeiről. Besz­ámolójában Del­­bns érinteni fogja az olasz—jugoszláv egyez­ményt valamint Schmidt osztrák külügyi államtitkár rövidesen esedékes párisi látoga­tását. A külpolitikai helyzetet, tekintve hogy Mussolini az angoloknak megígérte az ön­kéntesek visszahívását. Parisban enyhültnek látják. Külpolitikai körökben különben­­nagy jelentőséget tulajdonítanak Roosevelt külön megbízottja, Norman Davis amerikai állam­férfi küszöbön álló londoni és párisi tárgya­lásainak. Roosevelt elnöknek, hír szerint, az a terve, hogy az Egyesült­ Államok, Anglia és Franciaország között szoros gazdasági együttműködést hozzon létre, melynek nyo­mán fokozatosan kialakulhat a kül­politikai együttműködés is. Francia részről ellenimon- J ' .nélkül hajlandók elfogadni az EggesüU­­■íilamok elnökének gazdasági tervét. Angol részről azonban a pár év előtt létrejött bi­rodalmi gazdasági megállapodások miatt ne­hézségek merülnek föl, azt hiszik azonban, hogy a londoni kormány Amerikához való kapcsolatai érdekében módját fogja ejteni, hogy ezeket a nehézségeket kiküszöbölje. ,Az Egyesült­ Államok vezető köreiben uralkodó hangulatra jellemző, hogy Roosevelt elnök éppen most rendelte el április 6-nak nem­zeti ünneppé nyilvánítását mint annak az időpontnak évfordulójáét, amikor húsz év előtt Amerika a világháborúba belépett Tokiói jelentés szerint a Japán és Szovjet- Oroszország közötti állandóan feszült vi­szonybann az utóbbi napokban feltűnő eny­hülés következett be. Az enyhülést Japán új külügyminiszterének, Saitonak külpolitikájá­val hozzák kapcsolatba. Saito a japán kül­politika egész frontján békés irányzatokat igyekszik érvényesíteni. Pár nap előtt fogad­ta Szovjetoroszország tokiói képviselőjét, aminek következtében most úgy Tokióból, mint Moszkvából a két hatalom közötti hely­zet határozott enyhüléséről számolnak be. RÓMA, március 31. Schuschnigg osz­­trák kancellár a jövő hét első napjai­ban az olasz fővárosba érkezik. Viktor Emánuel olasz király és az olasz ki­rályné kíséretükkel április 8-án utaz­nak Budapestre. Mussolinit a látoga­táson Ciano gróf olasz külügyminisz­ter fogja képviselni, aki szintén fele­sége kíséretében utazik. RÓMA, március 31. Sztojadinovics jugo­szláv miniszterelnök április végén Rómába érkezik, hogy Ciano gróf belgrádi látogatá­sát­­visszaadja. Római tartózkodása alatt ke­rül sor a gazdasági és politikai egyezmény kiegészítő részének, a kulturális megegyezés­nek aláírására. Az olasz lapok cáfolják a hírt, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter közelebbről An­karába készülne A lapok szerint az Olasz­ország és Törökország közt megindult esz­mecsere barátságos mederben folyik tovább de megegyezésről még korai beszélni. BUCUREŞTI, március 31. Az uralkodó ma lehallgatáson fogadta Victor Antonescu kül­­ügy­minisztert, aki holnap Belgrádba utazik. PARIS, március 31. Daladier francia had­ügyminiszter a napokban Londonba utazik, hogy Eden külügyminiszterrel és Duff Coo­per hadügyminiszterrel megbeszéléseket foly­tasson. Daladier­­állítólag ajánlani fogja a két ország vezérkari főnökei által megkez­dett, de félbeszakított tanácskozások újra­­felvételét. BELGRÁD: március 31. Antonescu és Krofta külügyminiszterek április­­­én Bel­grádba érkeznek a kisantant állandó taná­csának értekezletére, mely két napig fog tar­tani. Megbeszéléseik után fogadják a sajtó képviselőit. Belgrádi tartózkodásuk alatt Antonescu és Krofta több hivatalos fogadá­son vesznek részt. NEW YORK, március 31. Washingtonban ünnepélyesen­­fogadták Whitemoore-t, Ka­nada főkormányzóját és feleségét, akik Roosevelt elnök meghívására és annak ven­dégeiként érkeztek az Egyesült­ Államok fő­városába. Roosevelt elnök és Whitemoore főkormányzó megbeszéléseinek tárgyát a pánamerikai béketerv és a májusban össze­ülő angol birodalmi értekezlet képezi. Roosevelt elnök április 6-át nemzeti ün­neppé nyilvánította. Április 6-a lesz a had­sereg napja. Ezelőtt 20 évvel e napon avat­koztak be az Egyesült­ Államok a világhá­borúba.­­Cikkünk folytatása az utolsó oldallal naEBCHUt Az ünnepek után rendezni kell agyunkat ! Annyi gondolat szállta meg. A husvét a régi és uj eszmék taglalásával, ezek sajnálatos­­ ellentétével s a jelen általánosan nyomasztó voltával foglalkozott. Az egyházi vonatkozá­sok mellett soha még az ünnepi cikkek nem törődtek annyit a poétikával, mint most. Megállapították, hogy az emberiség általá­ban véve nagy szenvedés és nagy elferdülés állapotában van, még ott is, ahol fiatal erő, a sorsfordító új keresés tölti be a lelkeket. Megváltásra szorul. Eddig sajnos — a köz­­írás megállapítása szerint — mindenütt vég­zetesek az önmegváltás eszközei. A békét a fegyverkezés végkimerülésig való feszítésé­vel és új meg új szövetségek megkötésével próbálják menteni, már­pedig ezekről a módszerekről megállapította a régi tapasz­talat, hogy nem sokáig tudják feltartóztatni az emberiség katasztrófán, sőt fegyveres béke és a szerződéses diplomácia nem tolja ki, hanem sietteti, amitől mindenki fél. A belső forradalom is örök értékek szörnyű rombolását végzi. Egyet azonban megállapít­hatunk, mint örvendetes tényt, hogy az ün­nep folyamán sikerült a fenyegető olasz— angol ellentétet — legalább egyelőre még enyhíteni és a spanyol polgárháború mind a két oldalán a kimerülés némi­ jogosultságát egy derűlátóbb fölfogásra fokozni. Bennün­ket leginkább kettő érdekel. Hogy a Duna­­medence jövendő sorsát élénken vitatták a húsvét kapujában lefolyt tárgyalások Prágá­ban, Belgrádban és Bécsben. A benfentesek szerint a dunai megegyezés érdekében alig észrevehető mód, de javulnak a légköri vi­szonyok ebből a szempontból. Hogy a ki­sebbségi kérdésről is sok szó esett és a sza­vak sorában találunk jelentékenyen biztató­kat. A cseh miniszterek a leghatározottabb hangon s az alkotmányra való hivatkozással, mondhatnák: a férfias becsületszó erejével akarják a kisebbségi jogvédelmet valósítani, ha tovább nem is, de a részükről m­egálla­­pított, még így is örvendetesnek látszó ha­tárig. A lényeg, hogy komolyan akarják és elég sokat akarnak. A lényeg, hogy így ko­moly bizalmat és reményt élesztenek. Még ahol kölcsönös szemrehányás, kölcsönös ide­gesség nyilvánult, mint húsvét körül folyt a lengyel—német kisebbségi vitatkozásban, ott is felismerhetjük jobb lehetőségek előzetes jeleit. A kisebbségi kérdés ügyében legnagyobb jelentősége van Bethlen István húsvéti cik­kének, amely karácsonyi kezdeményezését kiegészíti és ezt a nagy jelentős lépését ro­mán szempontból közelebb hozza a lehető­ség és megvalósíthatóságig. Bethlen válasza országunk jelentős politikusainak, sejteti ma védünk, hogy ezek nagyjában és egészében hozzájárultak a román—magyar közeledés előmunkálatához. Bethlen elsősorban a lég­köri viszonyok megjavítását óhajtja, ami kölcsönösen, szinte észrevétlenül nagyobb erőfeszítés és tervszerű munka nélkül meg­történhetik, ha elsősorban a sajtó kap mind­­ a két oldalról megfelelő utasítást. De tovább is halad fejtegetéseinek legjelentősebb ered­ménye, hogy magyar oldaliról már meg­van a tökéletes hajlandóság az egyetlen egész­séges alap fölkínálására, amelyen közös ér­dekeket szolgáló egyezmény jöhet létre nem is nagy áron. Mert az egyik oldalon az ár a népszövetség, alkotmány 19. szakaszán ala­puló diplomáciai harc időszerűségének a bé­­kü­lő politika szellemében való fölfogása len­ne, a másik oldalon pedig a kisebbségi kér­dés megoldása. Az elsőt a lengyel—német,­­ a bulgár—jugoszláv, az olasz—jugoszláv | megegyzések után, a másodikat a csehországi | kisebbség-politika fejleményei nyomán most | már senki sem minősítheti boszorkányság- | nak, akár végzetes áldozatnak, akár megalá-­­­zó következetlenségnek. Most hogy pünkösd 8 felé haladunk, amely a feltámadás és újjá­­szüntetés realizálásának ünnepe, némi re­ménység kel bennünk, hogy az európai bé­ke és benne a kisebbségi sors gyökeresen meg fog javulni. Az emberiség észbe kap és nem dobja el a lehetőséget, hogy 1—2 év­tizedig a „béke ölében viruljon“. Bucurestiből jelentik. Változó fel­­hőzet, enyhe keleti szél, csökkenő hő­mérséklet, helyi jellegű csapadékok várhatók. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -1­/5 fok. *ss~ ■sau. 1937 március 30. (Rador) Berlin 176.50, Amszterdam 240.30, Newyork 439, London 21.45, Paris 201.675, Milano 23.10. Prága­­, Budapest 80 Belgrad 10. Bucureşti 326, Varsó 83, Bécs 739.250.

Next