Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-01 / 123. szám

V . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clij, postafiók 80. JLV 1I0. ÉVFOLYAM, 12­3. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS KEDD Előfizetés­i árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi állam­okiba csak a portókülönbözett tl­öbb. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 1. A spanyol park­ok mellett köztársasági repülők Bombázták a „Deutschland“ hadiható A bombák 23 tengerészt megöltek és 83-at megsebesítettek. ~ Német hivatalos jelentés közeli lépéseket helyez kilátásba.­­* Súlyos következményektől tartanak Londonban és Párisban Betlem István gróf a vörös és barna hullámok elleni közös védekezésre szá­­olja fel a polgári pártokat A rövid idő óta enyhülési hajlandó­ságot mutató európai külpolitika látha­tárán váratlanul súlyos viharfelhők je­lentek meg újra. A spanyol köztársasági kormány két repülőgépe szombaton este 6 és 7 óra között bombákat dobott a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő ,,Deutschland“ német hadihajóra, mely pihenő állásban, Ibiza földközitengeri sziget mellett horgonyzott. A bombák, legújabb hírek szerint,­ 23 német tenge­részt megöltek és 83-at megsebesítettek. A bombázásról szóló hír, mely még va­sárnap éjjel elterjedt, óriási izgalmat keltett Európa külpolitikai központjai­ban, ahol súlyos következményektől tartanak. Különböző jelek arra mutat­nak, hogy a következmények enyhítése érdekében meg is indult már a diplomá­ciai munka, melynek eredményéről azonban egyelőre semmi sem szivárgott nyilvánosságra. Német részről tegnap jelent meg az első hivatalos közlemény, mely hangoztatja, hogy a birodalmi kor­mány a támadással kapcsolatban köte­­lességszerűen lépéseket fog tenni s ezek­nek a lépéseknek mibenlétét késés nélkül közli a londoni benemavatkozási bizott­sággal. Lehet, hogy a közlés már meg is történt, a nyilvánosság elé azonban ed­dig semmi sem került a közlés tartalmá­ról. Magától a ténytől azonban, hogy már az első német közlemény elismeri bizonyos mértékben a benem avatkozási bizottság illetékességét, Londonban és Párisban arra következtetnek, hogy né­met részről nem zárják eleve ki a nem­zetközi megoldás lehetőségét. A helyzet mindenesetre rendkívül súlyos. Minden­hol nagy feszültséggel várják, hogy a német birodalmi kormány milyen lépé­sekre határozza el magát. A helyzet súlyosságára vall, hogy Hitler birodalmi vezér és kancellár, aki egy mün­cheni ünnepségen vett tegnap részt, a bajor fővárosban tárgyalt a táviratilag odahí­vott Neurath külügyminiszterrel és Roeder tengernagy, haditengerészeti főparancsnok­kal, a tárgyalás után Neurith-tal és Roe­­derrel együtt azonnal Berlinbe utazott ahol összehívták a biroda­almi fővárosban levő mi­nisztereket. A berlini tanácskozás után ad­ták ki az előbb idézett hivatalos jelentést, mely a támadással kapcsolatban bejelentett lépéseken kívül beszámol a „Deutschland“ légi bombázásának eddig Berlinben ismert körülményeiről is. A bombázás lefolyását különben teljesen más megvilágításban írják le Berlinből és Valenciából. Német jelentés szerint a ,,Deutschland“ hadihajó, mely a nemzetközi ellenőrzés szolgálatában áll, Ibiza sziget előtt pihent a támadás pillanatában. Váratlanul két alacsonyan repülő spanyol köztársasági repülőgép haladt el fölütre, bombákat dobva­­ a hadihajóra. A legénység éppen a hajó véd­telen termeiben időzött. Egyik bomba a hajó hálótermébe hatolt, megölt húsz (későbbi je­lentés szerint 23) embert és megsebesített 73-at (későbbi jelentés szerint 83-at). A ,,Deutschland“ nem tüzelt a repülőgépekre és így a támadás minden tekintetben indo­kolatlannak tekinthető. A hajó, amely nem sérült meg komolyan, a sebesülteket azon­­n­al Gibraltárba vitte, ahol ápolás alá vették őket. Valenciából érkezett Reuter-jelertés szerint a spanyol köztársasági kormány egé­szen más megvilágításban adja az esemé­nyeket. A jelentés szerint két spanyol köz­­társasági repülőgépet, amelyek Palma di Ma­iorca felé haladtak, Ibiza mellett a „Deutsch­land“ német hadihajó tűz alá fogott, mire a repülőgépek 12 bombát dobtak le a hadi­hajóra. A 12 bomba közül 4 a hajó fedél­zetén robbant föl. A német hadihajó közvet­lenül az ibizai part mellett horgonyzott, holott az ellenőrzési előírások szerint legfel­jebb tíz kilométerre közelítheti meg a spa­nyol partvidéket. Emellett — mondja a va­lenciai jelentés — a kérdéses helyen nem is német hajókra, hanem francia hajókra van bízva az ellenőrzés s így a bombázott né­met hadihajó nem hivatkozhatik arra, hogy ellenőrzési szolgálatban volt. Londoni felfo­gás szerint a valenciai magyarázatnak az a­­­ része, mely arról szól, hogy az ágyutüzet a „Deutschland1“ kezdte volna, nem látszik va­lószínűnek mert ebben az esetben aligha lett volna módja az alacsonyan haladó spa­nyol repülőgépeknek bombák ledobására. A kérdés tiszt­ázását az angol fővárosban min­denesetre rendkívül sürgősnek és fontosnak tartják. London és Paris diplomáciai körei­ben nagy izgalommal néznek az események fejlődése elé. Budapesti jelentés szerint Bethlen Ist­ván gróf tegnap választói előtt nagy be­szédet mondott, melyben igen érdekes módon fejtette ki álláspontját, hogy el­érkezett a pillanat , amikor a magyar politikai pártoknak össze kell fogni a szélsőségesek ellen, melyek ma már a nagyszláv és nagygermán nyomásban nyilvánulnak meg. Bethlen élénk elisme­réssel beszélt Darányi miniszterelnök politikájáról, majd hangoztatta, hogy a vörös tenger és a barna tenger hullámai egyaránt veszélyeztetik a magyar nép sorsát. Mi nem engedhetjük meg azt a fényűzést — mondotta Bethlen István gróf, — hogy radikalizmussal egyik vagy másik tengerár hullámverését elő­segítsük, mert a radikalizmusból elke­rülhetetlenül bolsevizmus, vagy parancs­­uralom lesz. A magyar polgári pártok­nak egybe kell f­ogniok, együtt kell ha­­ladniok a magyar nép fejlődése érdeké­ben és meg kell akadályozniok azt, hogy a délibábok után szaladók beleszédülje­nek egyik vagy másik szélsőségbe. Ma­gyarország külpolitikailag sem azért kö­veteli a jogos egyenjogúságot, mert bár­kit is meg akarna támadni. „Mi a magunk megerősödését, további baráti szerződésekre, nem pedig az ellenséges­kedés kiszélesítésére akarjuk felhasznál­ni.* — végezte kijelentéseit Bethlen Ist­ván gróf. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) n A Bucuresti-i lapok megállapításai szerint N­incs nagy ellenfét Vaida és a régi pártja között A liberálisok nyugodtan nézik a többi pártok torzsalkodását BUCUREŞTI, május 31.­­ Politikai körökben továbbra is Vaida célkitűzéseivel és újabb Bucuresti-i útó­­­jával foglalkoznak. A feltevések szerint a közeljövőben oly tanácskozások követ­keznek bizonyára, melyeknek eredménye el nem maradhat. Az első hírek jobb­oldali összefogása megakadt, így más kezdeményezésre volt szükség s az újabb próbálkozások — mint megírtuk — Vajda és a nemzet­i­ parasztpárt együttműködésének lehetővé tételére voltak hivatva. Bucuresti-i lapok mind többet írnak ennek valószínűségéről , s rámutatnak arra, hogy Vaida és régi pártja között nincs oly ellentét, melyet ne lehetne eltüntetni a megegyezés út­jából. Mindössze arról van szó, hogy Vaida balról jobbközép felé akarja vin­ni a nemzeti­ parasztpártot.­­ Liberálispárti körökben nyugalommal­­ vesznek tudomást a hatalom átvételére i­s vonatkozó tárgyalásokról. Tisztában van­­­ nak azzal, hogy nem lehet szó máról-­­ holnapra ható, elfogadható megoldásról s mind többször hangoztatják, hogy a szeptemberi rendkívüli parlamenti ülés­szak berekesztése után is uralmon ma­radnak. A kartellek megrendszabályo­­zásáról szóló rendelettörvény, a munka­­védelmi törvény módosítása, mely — a Credinţa szerint — június 7-én jelenik meg a hivatalos lapban, a mezőgazda­sági termelés motorizálására és a falak villamos árammal való ellátására vonat­kozó terv, valamint az áruzsora letöré­sére vonatkozó program csak bevezető része az utolsó fejezetnek, melynek vé­gén átadják a hatalmat. A liberális párt régi taktikáját követi, mikor maga old­ja meg a nagypártok programjában fel­tüntetett problémákat, így készül a vá­lasztásra, melyen ellenfelei gyöngítésé­­­­vel magának szerzi meg a mandátumo­­­tak.A lefolyt tanácsválasztások eredménye a taktika sikerére mutat. Négyéves ura­lom után a liberálisok vezetnek ma is a kiírt tanácsválasztásokon. Ez adja ma­gyarázatát annak, miért van szükség a liberálisokkal szemben több párt össze­fogására. A liberális párt és a többi pártok között ugyanis a szavazatok annyira szétoszolhatnak, hogy a legerő­sebb ellenzéki párt sem képes 40 száza­lékot szerezni magának. Kiszámíthatat­lan következménye lenne annak, ha a választójogi törvényben biztosított 20 százalékos „hozomány“ így érintetlenül maradna s a parlamentben egyenlő erők néznének farkasszemet egymással. A ne­héz helyzetet kétségkívül Vajda látja a legtisztábban. Újabb Bucuresti-i tár­gyalásai az összefogás útjába álló aka­dályok elhárítására s imponáló válasz­tási eredmény biztosítására vonatkoz­nak.

Next