Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-01 / 123. szám
V . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Clij, postafiók 80. JLV 1I0. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS KEDD Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokiba csak a portókülönbözett tlöbb. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JUNIUS 1. A spanyol parkok mellett köztársasági repülők Bombázták a „Deutschland“ hadiható A bombák 23 tengerészt megöltek és 83-at megsebesítettek. ~ Német hivatalos jelentés közeli lépéseket helyez kilátásba.* Súlyos következményektől tartanak Londonban és Párisban Betlem István gróf a vörös és barna hullámok elleni közös védekezésre száolja fel a polgári pártokat A rövid idő óta enyhülési hajlandóságot mutató európai külpolitika láthatárán váratlanul súlyos viharfelhők jelentek meg újra. A spanyol köztársasági kormány két repülőgépe szombaton este 6 és 7 óra között bombákat dobott a nemzetközi ellenőrzésben résztvevő ,,Deutschland“ német hadihajóra, mely pihenő állásban, Ibiza földközitengeri sziget mellett horgonyzott. A bombák, legújabb hírek szerint, 23 német tengerészt megöltek és 83-at megsebesítettek. A bombázásról szóló hír, mely még vasárnap éjjel elterjedt, óriási izgalmat keltett Európa külpolitikai központjaiban, ahol súlyos következményektől tartanak. Különböző jelek arra mutatnak, hogy a következmények enyhítése érdekében meg is indult már a diplomáciai munka, melynek eredményéről azonban egyelőre semmi sem szivárgott nyilvánosságra. Német részről tegnap jelent meg az első hivatalos közlemény, mely hangoztatja, hogy a birodalmi kormány a támadással kapcsolatban kötelességszerűen lépéseket fog tenni s ezeknek a lépéseknek mibenlétét késés nélkül közli a londoni benemavatkozási bizottsággal. Lehet, hogy a közlés már meg is történt, a nyilvánosság elé azonban eddig semmi sem került a közlés tartalmáról. Magától a ténytől azonban, hogy már az első német közlemény elismeri bizonyos mértékben a benem avatkozási bizottság illetékességét, Londonban és Párisban arra következtetnek, hogy német részről nem zárják eleve ki a nemzetközi megoldás lehetőségét. A helyzet mindenesetre rendkívül súlyos. Mindenhol nagy feszültséggel várják, hogy a német birodalmi kormány milyen lépésekre határozza el magát. A helyzet súlyosságára vall, hogy Hitler birodalmi vezér és kancellár, aki egy müncheni ünnepségen vett tegnap részt, a bajor fővárosban tárgyalt a táviratilag odahívott Neurath külügyminiszterrel és Roeder tengernagy, haditengerészeti főparancsnokkal, a tárgyalás után Neurith-tal és Roederrel együtt azonnal Berlinbe utazott ahol összehívták a birodaalmi fővárosban levő minisztereket. A berlini tanácskozás után adták ki az előbb idézett hivatalos jelentést, mely a támadással kapcsolatban bejelentett lépéseken kívül beszámol a „Deutschland“ légi bombázásának eddig Berlinben ismert körülményeiről is. A bombázás lefolyását különben teljesen más megvilágításban írják le Berlinből és Valenciából. Német jelentés szerint a ,,Deutschland“ hadihajó, mely a nemzetközi ellenőrzés szolgálatában áll, Ibiza sziget előtt pihent a támadás pillanatában. Váratlanul két alacsonyan repülő spanyol köztársasági repülőgép haladt el fölütre, bombákat dobva a hadihajóra. A legénység éppen a hajó védtelen termeiben időzött. Egyik bomba a hajó hálótermébe hatolt, megölt húsz (későbbi jelentés szerint 23) embert és megsebesített 73-at (későbbi jelentés szerint 83-at). A ,,Deutschland“ nem tüzelt a repülőgépekre és így a támadás minden tekintetben indokolatlannak tekinthető. A hajó, amely nem sérült meg komolyan, a sebesülteket azonnal Gibraltárba vitte, ahol ápolás alá vették őket. Valenciából érkezett Reuter-jelertés szerint a spanyol köztársasági kormány egészen más megvilágításban adja az eseményeket. A jelentés szerint két spanyol köztársasági repülőgépet, amelyek Palma di Maiorca felé haladtak, Ibiza mellett a „Deutschland“ német hadihajó tűz alá fogott, mire a repülőgépek 12 bombát dobtak le a hadihajóra. A 12 bomba közül 4 a hajó fedélzetén robbant föl. A német hadihajó közvetlenül az ibizai part mellett horgonyzott, holott az ellenőrzési előírások szerint legfeljebb tíz kilométerre közelítheti meg a spanyol partvidéket. Emellett — mondja a valenciai jelentés — a kérdéses helyen nem is német hajókra, hanem francia hajókra van bízva az ellenőrzés s így a bombázott német hadihajó nem hivatkozhatik arra, hogy ellenőrzési szolgálatban volt. Londoni felfogás szerint a valenciai magyarázatnak az a része, mely arról szól, hogy az ágyutüzet a „Deutschland1“ kezdte volna, nem látszik valószínűnek mert ebben az esetben aligha lett volna módja az alacsonyan haladó spanyol repülőgépeknek bombák ledobására. A kérdés tisztázását az angol fővárosban mindenesetre rendkívül sürgősnek és fontosnak tartják. London és Paris diplomáciai köreiben nagy izgalommal néznek az események fejlődése elé. Budapesti jelentés szerint Bethlen István gróf tegnap választói előtt nagy beszédet mondott, melyben igen érdekes módon fejtette ki álláspontját, hogy elérkezett a pillanat , amikor a magyar politikai pártoknak össze kell fogni a szélsőségesek ellen, melyek ma már a nagyszláv és nagygermán nyomásban nyilvánulnak meg. Bethlen élénk elismeréssel beszélt Darányi miniszterelnök politikájáról, majd hangoztatta, hogy a vörös tenger és a barna tenger hullámai egyaránt veszélyeztetik a magyar nép sorsát. Mi nem engedhetjük meg azt a fényűzést — mondotta Bethlen István gróf, — hogy radikalizmussal egyik vagy másik tengerár hullámverését elősegítsük, mert a radikalizmusból elkerülhetetlenül bolsevizmus, vagy parancsuralom lesz. A magyar polgári pártoknak egybe kell fogniok, együtt kell haladniok a magyar nép fejlődése érdekében és meg kell akadályozniok azt, hogy a délibábok után szaladók beleszédüljenek egyik vagy másik szélsőségbe. Magyarország külpolitikailag sem azért követeli a jogos egyenjogúságot, mert bárkit is meg akarna támadni. „Mi a magunk megerősödését, további baráti szerződésekre, nem pedig az ellenségeskedés kiszélesítésére akarjuk felhasználni.* — végezte kijelentéseit Bethlen István gróf. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) n A Bucuresti-i lapok megállapításai szerint Nincs nagy ellenfét Vaida és a régi pártja között A liberálisok nyugodtan nézik a többi pártok torzsalkodását BUCUREŞTI, május 31. Politikai körökben továbbra is Vaida célkitűzéseivel és újabb Bucuresti-i útójával foglalkoznak. A feltevések szerint a közeljövőben oly tanácskozások következnek bizonyára, melyeknek eredménye el nem maradhat. Az első hírek jobboldali összefogása megakadt, így más kezdeményezésre volt szükség s az újabb próbálkozások — mint megírtuk — Vajda és a nemzeti parasztpárt együttműködésének lehetővé tételére voltak hivatva. Bucuresti-i lapok mind többet írnak ennek valószínűségéről , s rámutatnak arra, hogy Vaida és régi pártja között nincs oly ellentét, melyet ne lehetne eltüntetni a megegyezés útjából. Mindössze arról van szó, hogy Vaida balról jobbközép felé akarja vinni a nemzeti parasztpártot. Liberálispárti körökben nyugalommal vesznek tudomást a hatalom átvételére is vonatkozó tárgyalásokról. Tisztában van nak azzal, hogy nem lehet szó máról- holnapra ható, elfogadható megoldásról s mind többször hangoztatják, hogy a szeptemberi rendkívüli parlamenti ülésszak berekesztése után is uralmon maradnak. A kartellek megrendszabályozásáról szóló rendelettörvény, a munkavédelmi törvény módosítása, mely — a Credinţa szerint — június 7-én jelenik meg a hivatalos lapban, a mezőgazdasági termelés motorizálására és a falak villamos árammal való ellátására vonatkozó terv, valamint az áruzsora letörésére vonatkozó program csak bevezető része az utolsó fejezetnek, melynek végén átadják a hatalmat. A liberális párt régi taktikáját követi, mikor maga oldja meg a nagypártok programjában feltüntetett problémákat, így készül a választásra, melyen ellenfelei gyöngítésével magának szerzi meg a mandátumotak.A lefolyt tanácsválasztások eredménye a taktika sikerére mutat. Négyéves uralom után a liberálisok vezetnek ma is a kiírt tanácsválasztásokon. Ez adja magyarázatát annak, miért van szükség a liberálisokkal szemben több párt összefogására. A liberális párt és a többi pártok között ugyanis a szavazatok annyira szétoszolhatnak, hogy a legerősebb ellenzéki párt sem képes 40 százalékot szerezni magának. Kiszámíthatatlan következménye lenne annak, ha a választójogi törvényben biztosított 20 százalékos „hozomány“ így érintetlenül maradna s a parlamentben egyenlő erők néznének farkasszemet egymással. A nehéz helyzetet kétségkívül Vajda látja a legtisztábban. Újabb Bucuresti-i tárgyalásai az összefogás útjába álló akadályok elhárítására s imponáló választási eredmény biztosítására vonatkoznak.