Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-01 / 200. szám

taxa poştală plătită I IN NUMERAR No. 141.163/1929­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkidóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9 Telefon: xi—99. M­AGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 76, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portók­ülönböze­te­ több. »r®3E«bk8E*B»kw!SBKIes»sbsksvi! fira»sríSi«)5ffiaHa X-Vili. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 1. Közzétették a Tokióhoz intézett angol jegyzék szövegét Bocsánatérést követel Anglia a japán kormánytól Két angol kereskedelmi hajót japánok átvizsgáltak a kínai vizeken. A nankingi kormány b­­alosan is tudatta a hatalmakkal a kínai— szovjetorosz egyez­mms létrejöttét. — Vita a titkos záradék körül. A nankingi kormány a japán támadást bejelentette és Népszövetségnek A kínai—japán háborúban katonai szem­pontból még mindig nem történt döntő ese­mény. Sanghaj körül változatlan a helyzet, a két ellenfél harcvonala Sanghaj külső kí­nai negyedének egyik hosszú utcáján keresz­tül egyrészt az északi pályaudvarig, más­részt a szüntelen véres harcok központjában álló Wusung erődig húzódik, mely változóig­lomul továbbra is a kínaiak kezében van. A jelek szerint japán részről újabb nagy tá­-­ mad­ást készítenek elő, átölelő mozdulatok­kal. Kína több részén csapatfelvonulások folynak, de a nagyobb szabású összeütközé­sekre még nem került sor. Északon a nan­­kizui hágó körül szintén tisztázatlan még a helyzet. Japán hivatalos jelentés szerint ez a terület egész Kalgan városig japán kézben van, ,,a hágó egyik kis részének kivételével.“ A stratégiailag fontos nankaui hágó tehát az elfoglalásáról szóló sok jelentés ellenére sincs még véglegesen a ja­pánok kezében. A háborús válság diplomáciai oldalának fő eseménye, hogy a kínai kormány külügy­minisztere tegnap hivatalosa­n is bejelentette az idegen hatalmak Nankingb­­n székelő kül­politikai képviselőinek a kínai—szovjetorosz megnemtámadási szerződés létrejöttét. A be­jelentéshez kínai részről hozzátették, hogy a szerződésnek titkos záradéka nincs. Ez a tagadás azonban hasonló esetekben a mai külpolitikai konvenciókhoz tartozik, amiben senki sem hisz többé. A párisi ,,Temps“ sze­rint szovjetorosz részről mindenesetre vállal­ták Kína ellátását fegyverekkel és más ha­sonló szükségletekkel. Nem valószínű azon­ban, hogy a háborúba közvetlenül, katonai erőkkel is bele akarna avatkozni a moszkvai kormány. Japán részről­ viszont azt gyanít­ják, hogy a megegyezés távolabbmenő köte­lezettségeket foglal magában, amelyek között szerepel a katonai együttműködés is Mongó­liának japán részről megtámadása esetén. Tokióban ezzel szemben megelégedéssel ve­szik tudomásul, hogy Németország és Japán között a jóviszony szilárd, amit a Mikádó öccsének, Sisibu hercegnek rövidesen esedé­kes németországi látogatása is újra meg fog pecsételni .A kínai angol nagykövet megsebesítése ügyében Tokióhoz intézett brit jegyzék szö­vegét tegnap közzétették A szövegből nem állapítható meg, hogy valóban ultimátum jellege van-e, amint londoni lapok­az j jelen­tették. A benne foglalt követelések minden­esetre erélyes hangúak. A londoni kormány mindenekelőtt azt követeli a tokiói kormány­tól, hogy Japán nevében formális bocsánat­­kéréssel forduljon Angliához. Követeli ezen­kívül a támadásért felelős repülők megbün­tetését és azt, hogy japán hatóságok megfe­lelő biztosítékot nyújtsanak hasonló esetek megismétlődésének megakadályozására. A követelések között egyedül a formális bocsá­natkérés követelése a súlyos, amit azonban japán részről, ha keserű szájízzel is, minden bizonnyal vállalni fognak, nem akarva eb­ben a pillanatban a diplomáciai szakítást kockáztatni Angliával. Ez a diplomáciai viszony különben is elég te­her­próbáknak van kitéve. A sanghaji ese­mények és a dél kínai partok blokádja bőven szolgáltatnak erre anyagot. Londonba érke­zett hírek szerint tegnap japán hadihajók Sanghaj előtt két angol kereskedelmi hajót átvizsgáltak, ami már fölveti a blokáddal szembeni angol és amerikai tiltakozásban jelzett ellenrendszabályok kérdését. Egy má­sik eset szintén ilyen irányú­­nehézségeket teremt­het. ,A „President Hoover“ amerikai személyszállító hajót tegnap kínai repülőgé­pek bombázták a Jangcse folyam torkolatá­nál. A személyszállító hajó menekülőket ho­zott Sanghajból és japán hadihajók kezébe került. Kínai repülők japán hajónak nézték. A nankingi kormány sietett is a bocsánatké­réssel, bejelentette, hogy minden kártérítésre hajlandó. Amerikai részről azonban ezzel nem látják elintézve az ügyet. Kína népszövetségi követe, Wellington Koo volt külügyminiszter, tegnap bejelentet­te a Népszövetségnek a japán támadást. A­­ bejelentés nem kívánja, hogy a kérdést a legközelebbi népszövetségi tanácskozás napi­rendjére tűzzék. Népszövetségi körökben azonban előzetes lépésnek tekintik, mely be­vezetése lehet annak, hogy Kína genfi kö­vete, aki állandó tagja a népszövetségi ta­nácsnak, a kérdést a tanácsülésen felvesse. A bejelentés megállapítja a következőket: 1. Japán haderők törtek be kínai területre, ami kétségtelenné teszi hogy a támadás ténye forog fenn. 2- Kína természetes önvédelmi jogának tesz eleget, mikor a támadással szemben szintén erőszakhoz fordul. 3. Japán mostani támadása folytatása az 1931-ben Mandzsúria ellen lefolytatott támadásnak. 4. Japán ezzel az eljárásával megsértette a nép­­szövetségi alapokmányt, az 1928-as párisi megállapodást, az 1932-es washingtoni ki­­lenchatalmi megállapodást és a Kellogg-pak­tum alapelveit. A bejelntés áttételéről a Népszövetség fő­titkársága tudatta a kínai követet. I Kisia sajt ítélkezik LONDON, a­ugusztus 31. Sanghajból jelesmt­­­tik, hogy a japán tenge­rés­­eti hatóságok nyílt tengeren felvairtóztatttá­k a „Ghie Gse­­kiang“ és a „Wen O” n­evű angol hajókat, melyeknek ra­ktárait és irományait átkutat­ták, ami után szabadj­áb­a engedték őket. A két hajó feltartóztatássainak hírét Jaizonban még nem erősítették m­eg minden oldalról. SANGHAJ, augusztus 31. A kínai kormány hi'vai'Jaillots'an i­s beismerte, hogy a President Hoover hail­ói Minai­ repülő­gépeik bombázták és kész 'e tárgyban a kártal­anu­ltásli tárgyalá­sokat felvenni. A hivatalos ny­ilal­kozat ismé­telte­n ha­n­gsúlyozza, hogy az amerikai hajó bombázása tévedésből történt, milyen köz­­ve­tennül Kínába fegyvert szállíttó japán ha­jók kö­zteretében haladt el, ame­ly ha­jókb­ól­ a­ kí­nai repülők nem tudták megkülönböztetni. Amerikai értesülés szerint amíg a President Hoover kom­fili­kituls nem rendeződik, amerikai hajók nem kötnek ki Sanghajban. TOKIÓ, augusz­ts 31. A japán külügymi­nisztérium egyik vezető egyéniségének kije­lentése szerint a japán flott­a a kínai hajók ellen elrendelt blokád folytán egyetlen kínai ha­jót sem tekinthet jóhiszemű írek. Az idegen államok zászlói alatt haladó hajókat általá­ban jóhiszeműeknek tekintik. A békés keres­kedelmet azonban minden es­et­ben tisztelet­ben fogják tartani. NANKING, augusztus 31. A kina­ai külügy­minisztérium hi­vat­allos­ain értesítette a diplo­máciai testül­­tet a klímái—szovjet szerződés lét­rej­öt­­tér­ől­. A közlemény hangsúlyozza, hogy a sz­erződésne­k nincsen­ egyetlen titkos pontja sem. TOKIÓ, augusztus 31. Japán politikai kö­rök szerint a kínai—szovjet szerződés nyitt bevallása annak az egyetértésnek, ami eddig is megvolt Kína és a bolsevizmus vezetői kö­zött. A nyilvánosság elé terjesztett szerződés bizonyára csak egy része az egyezménynek, melynek több titkos pontja foglalkozik a fegyverszállítások kérdésével is. A „Yomiuri*“ című ap szerint a szovjet—kínai szerződés a követk­ező három pontot foglalja magában: 1. Mongólia megtámadás­a esetén közös kato­nai együttműködés. 2. A szovjetek katonai szakértőkkel, élelemmel, fegyverrel és kő­olajjal segíik Kínát. 3. A nankingi kormány hivatalosan elismeri a kín­ai kommunista pártot, valamint annak k­orm­á­n­y­k­ép­ess­égi jogát és az ellen soha nem lép fel. Japán politikai körökben igen jó benyomást keltett az a hír, hogy a szovjetorosz­—kínai szerző­dés létrejötte következtében Németország megerősíteni szándékszik a Tokió—Berlin tengelyt. Bucurestiből jelentik. Lassan emel° kedd légnyomás, borulásra hajló ég, enyhe északi szél, kismértékben sülye­­dő hőmérséklet, helyi jellegű eső és z­i­vatar várható különösen Erdélyben. 1937 augusztus 30. (Rador) Berl­in 175.10, Amszterdam 240.1750, Newyork 435.370, Lon­don 216 275, Paris 162.850, Milano 22.95, Prága 15.18, Budapest 86 25, Belgrad 10. Bucuresti 325, Varsó 82.55, Bécs 73.35. , Az erők kisebbségi kérdés Benes csehszlovák köztársasági elnök egyik vidéki útja alkalmából újra felhasz­nálta az alkalmat, hogy a kisebbségi kérdés­ről beszéljen. Nyilvánvalóan fontosnak tart­ja ezt a kérdést a csehszlovák államra s mint maga is volt kisebbségi küzdő, talán úgy érzi, hogy lel­kiisme­retének is köze van a dologhoz. M­ai gyakorlati politika és a lel­­kiisme­ret kívánalmai közötti összhang meg­teremtése nem tartozik a ko­rtnyű feladatok közé. Benes elnök azonban kiváló szónok­i álláspontjának megfogalmazásában mindig meg tudja találni a formát, mely a szenvedő félre is kielégítőnek látszik. Ez talán elégsé­ges is volna­, ha a kisebbségek kívánalmai csak eli kijelentésekre vonatkoznának, nem fájdalmasan súlyos gyakorlati sérelmekre. Az elvi kijelentések és a gyakorlati megvaló­­sítás között azonban szövevényes törvényho­zási és közigazgatási gépezet áll, mely párat­lan tökéletességgel tud Csehszlovákiában is átdolgozni mindent az úgynevezett gyakor­lati politika érdekében. Mindamellett helyes­nek látszik, ha Benes elnök elvi kijelentéseit, a mi romániai közvéleményünk számára is megismételjük: — ...Ki a­karom jelenteni, hogy kormá­nyunknak megvan a terve a nemzetiségi szükségletek kielégítésére ... Az állam, mely­­­nek vezetése annyira demokratikus, hogy benne egyetlen veszélyes probléma sem ma­­radhat tartósan megoldatlanul s amelyben a többségi nemzet számbeli fölénye, valamint kulturális és gazdasági ereje nagy, nem félt­heti pozícióját, jövőjét és jövendő fejlődését nemzetiségektől. fié­nt és m írássora Szeptember 10-én újra összeül tanácsko­zásra a Népszövetség. Máskor az őszi ülésszak előtt tele volt a sajtó a várható viták híré­vel. Most alig lehet valamit Gemfről olvasni. Pedig a Népszövetség vezértitkársága nem­rég közzétette a tanácskozás tárgysorozatát. Húsz kérdés szerepel ezen a tárgysorozaton, köztük a kalendárium reformja is. Viszont hiába keressük rajta a spanyolországi hábo­rú, vagy a japán—kínai háború kérdését. .A mai Népszövetség számára, úgy látszik, ezek a kérdések nem léteznek. Könnyű volna gú­nyolódni a nagyszabásúnak tervezet intéz­mény fölött, melyet elsősorban is a nemze­tek közötti béke megmentésére alkottak. Mert Genf ezál­tal tudatosan homokba dugja a fejét. Nyilvánvalóan nem akar tudomást venni a világot leginkább izgalomban tartó háborús veszedelmekről, mikor pedig a béke s minden nép jólétét fenyegetőleg veszedelem­­­­ben forog. Gy­nyolódá­s azonban nem helyén­­­való, mikor tragédiáról van szó. A nemzet­­­­közi együ­­tműködés sikertelenségének tr­aglé­­­­diáját kiál­lóbban alig fejezheti ki valami, mint a most következő genfi tanácskozási tárgysorozata. A Népszövetség nem akar a tűzhöz nyúlni, mert néhányszor már súlyo­san megégetn­ a kezét. Csa­k az a kérdés, hogy ha ezt a kockázatot nem vállalja, mi­lyen hivatása marad még a nemzetek közötti viták e­lintézésébe­n. A kalendárium reformja és gazdasági kérdéseik tanulmányozása sem­mi merre sem töltheti ki olyan intézmény kereteit, melyet a világbéke biztosítására és­ a nemzetek közti együttműködés megterem­tésére alkottak. Talán nem is ez a cél, in­kább az, hogy a genfi intézmény tovább él­jen mindaddig, amíg kereteit kellően súlyos tar­talommal lehet majd kitölteni Közben hol itt, hol elit folyik a háború, anélkül, hogy megakadályozása érdekében a legkisebb koc­kázattal járó lépésekre is sor kerülne. A nép­­szövetségi tagok pedig sietnek bennemavat­ko­­zá­si elhatározásukat kiinyilvánitatni. Holott genfi szabályok szerint háborúval szemben népszövetségi tag számára ,a semlegesség is­meretlen fogalom. Népszövetségi állam elv­ben csak két álláspontot foglalhat el: vagy szem­beszáll gen­fi parancsra a béke megboly­gat­ójával, vagy a megtámadott segítségére siet. De még elvben is: hol van Genffel kap­csolatban a tavalyi hó?

Next