Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-01 / 277. szám

TAXA POȘTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztős­ég és kia­dóhevc,­tal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: 11*—09. — Leválom: Cluj, postafiók Sp. Fiókk adóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9 Telefon: 11—99. /HAGIM# POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS ARA 3 LEJ CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 1 Több mint évtizede Nagyváradon az Er- sz­lyi és bánsági nép­kisebbségi újságírók tervezete gyülésezett és dolga végétével a tebb­ ügyek végeztével az önvér pazarló tenved­ély paranscsá­ra két napig elmiutasz­­otti Írás munkájja helyett, szóval törekedett siszolgámi közönségét, az ezerfejű hidrát, i­rodal­mi estélyi rendezőit, amelyet az indu­­lataros versengés a novellák és versek előadá­sával egész a hajnali órákig nyújtott. Olyan volt ez, mint a tavalyi gyümücsfák virág pazarlása. Az újságírók zsinatjára szomszédos fürdőhelyéről átlátogatott egy e gyékény anyóka. Mint ahogy mondta: jó­­kérdésével kívánja meghálálni az erdélyi új­ságíróknak s rajtuk keresztül az egész ma­gyar újságíró rendnek, amiért első megér­tői voltak fiának — szintén az acélfaegyü ördög áldozatának — és költői forradalmát telkesen véges-végig verek­ed­jék. Észrevét­lenül vegyült el az első sorban és a nagy közönségnek, fogalma sem volt, hogy az estinek milyen fejedelmi magasságú vendé­ge van, több koronák hordozóinál. Amikor a kongresszus elnöke megnyitó beszédében a vendégeket üdvözlő részéhez érkezett, megremegett, míg az igazi szót illegta­jállta Ezt mondta: it van Mária, Mater Dolorosa, a fájdalmas anya, akinek isteni ézmeke — minden örök lélek Isten fia, — szintén kereszten pusztult el, a szenvedély és ikin szegein, hős igéze­tül egy posh­adó irodalmi kór megváltására és romlás szépségein ke­resztül a megújulás érdekében. És az öreg Mária, akinek „átok szül e bizarr kontyát“ már behavazta tél, csöndesen fit­zokogott, mint a­hogy a kis vidéki református papok leányai szektáik, mert a predesztinációs szilárdság úfja, anyai szeretet követet, a könnyeket. Minden szépsége elpusztult és minden fájdalom részese lett, amiért világra szin­tre a legbizarabb, a legszomorubb fiát, az átciksarját, az uj hangú tehetetl­ent, a pa­csirta álc­ás sirályt, de övé maradt a sirás régi joga, mint mikor „sötét haja szikrá­kat szór!", diószeme lángban égett“ és szeme vágya, eper ajka, szive csokija mindig könnyes"­ volt és a tékozló fia elmondhatta róla: „ilyen volt a legszebb asszony, az én fiatal anyám.“ Ebből a gyámoltalan szipo­­gásból megtudta mindenki, hogy kicsoda ez az új Mária. Halálos csönd borult a te­remre, amely­­ állta már a nagy kezdést, mindenki érezte, hogy nagy holt szellemek jártnak itt az élő nagyság körül. Mert az örök Máriák nagyok, mint a Messiások, a magyar Messiások. És akik ekkor beszéltek Ő veile, akik az­előtt a nagyváradi újságírás kezdeményezte aranylakodalmi ünnepség során szót váltot­tak Vele a faluban, Érd­miniszen­ten, akik pár éve elvitték a költő szünházába fia első mű­vészi, Erdélyben lett faragott képét­, akik végigkísérték harcait Csinszkával és jog­utódaival, azok mindig, külön-külön, hódo­lattal és bámulattal állapították meg egy­szerű nagyságát, az­ Örök jelenlétét, a kis­gazda igénytelen feleségében és mikörül nö­vekszik egyre­ inkább a hamisítatlan emberi nagyságba, tudja egyidőben siratni a hagy fiia történelmi tragikumát és másik gyer­mek polgári küzdelmeiben a mindennapos gondot, majd lassú pusztulást, tudja egy­­időben méltósággal és hivalkodás nélkül szerényen és izlésesen a nagy fi­u halhatat­lanságából eredő költő-anya hivatalát, egy­­formán méltatott kisfiának derekas eré­nyeit. Igen, a nagyot csak nagy szülheti. ..Sast nemzeneik a sasuk.“ Fürkészt­etetten rejtelem, de nyilván biztos lángész és láng­­lelkiség ez az anyában, aki fél Istent aján­dékoz népnek és emberiségnek. Igaz, végső A Reuter és Hívás ügynökségek hangoztatják a békés megoldások valószínűségét Francia részről elismerték, hogy Halifax lord tárgyalásai beváltották a „hozzájuk fűzött korlátozott reményeket Németországgal a megbeszéléseket tovább folytatják Hivatalos jelentés szerint az angol és fran­­­­cia államférfiak londoni tárgyalásáról, mely tegnap egész nap folyamán tartott, még nem jelent meg. A jelentést ma délutánra várják, mikor a tárgyalások előreláthatólag be fognak fejeződni és a francia miniszterelnök és kül­ügyminiszter visszatérnek Párisba. Kiszivár­gott hírek szerint azonban a tárgyalásról ki­adandó hivatalos jelentés a két hatalom együttműködését fogja mindenekelőtt hang­súlyozni és elismeri a Berlinnel folytatandó további megbeszélések hasznosságát. London­ban tegnap az a hír terjedt el, hogy a gyar­mati kérdésben­­a kiadandó jelentés meg is állapítani, hogy ez a kérdés további tanul­mányozást igényel,­­ az angol gyarmati szak­értők véleménye szerint azonban Anglia nem adhat Afrikában Németországnak gyarmato­kat, mert ez veszélyeztetné birodalmi útjainak szabadságát, mikor a Földközi tengeri út biztonsága egyáltalán nem látszik garantálva. A francia Halvas ügynökség viszont azt jelen­ti, hogy az hangol és francia államférfiak ér­tekezlete nem fogja visszautasítani a német gyarmati igények jogos voltának elismerését, ennek a jognak megvalósítását azonban az ösz­­szes érdekelt hatalmak közös megállapodásá­tól teszi függővé és főleg attól, hogy az euró­pai külpolitikai helyzet általános enyhülése előzze meg. Ugyancsak a Havas ügynökség jelentése szerint a tárgyalásokról kiadandó hi­vatalos jelentés hangoztatni fogja, hogy Ha­lifax lord németországi megbeszélései a nem­zetközi helyzet általános javulására enged­nek következtetni, aminek érdekében foly­tatni akarják a Berlinnel megkezdett tárgya­lásokat ,a francia és angol kormányok közötti teljes egyetértés alapján. E tárgyalások sikere érdekében — folytatja a Havas ügynökség jelentése — angol és francia részről már most szükségesnek tartják a­ nemzetközi gaz­dasági kérdéseknek olyan irányú tanulmá­nyozását, mely lehetővé teszi egy olyan irá­nyú vámrendszer megszervezését, hogy a né­met birodalom ne sz­envedjen többé olyan gazdasági nehézségek miatt, amelyeket annak tulajdonít, hogy gyarmatok hiányában nem juthat a szükséges nyersanyagokhoz. A Havas ügynökség jelentése tegnap­­dél­után került nyilvánosságra. A tárgyalások esti befejezése után a londoni Reuter ügy­nökség nemcsak, hogy megerősítette a Havas ügynökség aránylag derü­láló jelentését, ha­ s­nem jelentős mértékben fokozta is. Reuter szerint a Londonban tárgyaló francia állam­férfiak a tegnapi megbeszélések befejezése után elismerték, hogy Halifax lord németor­­­ szági tárgyalásai valóra váltották „hozzá- r ju­k fűzött korlátozót reményeket“. A londoni megbeszélésről pedig kijelentették, hogy ez­­ egyike a legsikerültebb rangol—francia meg­beszéléseknek úgy a béke, mint a két hata­lom együttműködése szempontjából. Egyik nagy angol esti lap szerint a francia állam­férfiak megfelelő biztosítékokkal szemben hajlandónak mutatkoztak a német gyarmati területek visszaadására is. Londoni politikai körök tegnap a késő esti órákban határozott reménykedéssel néztek a francia—angol tár­gyalások eredményei elé. Hangoztatták, hogy ezek a megbeszélések, melyek döntőek lehet­nek Európa sorsára, eddig a legjobb irány­ban folynak. Az angol és francia államférfiak olyan megegyezést szeretnének létrehozni, mely egy nemzedékre megszervezheti a bé­két. Amint a1z angol külügyminisztériumhoz közelálló „Daily Telegraph“ írja , a most Londonban megindult tanácskozásokból új Európa születhetik, ha a felmerült tervek megvadósítása elé leküzdhetetlen akadályok később nem gördülnek. Londoni politikai körök szerint a tárgya­lások folyamán felmerült a terv, hogy ha a francia—angol megbeszélést követől­eg Né­metországgal és Olaszországgal sikeresen folynak tovább a tárgyalások, akkor össze­hívják a dunai államok képviselőit is Kö­­zépeurópa békés megszervezésére. Ennek ér­dekében azonban el kell tüntetni a London- Paris és a Berlin-Róma közötti feszültséget, ami a Rómával való tárgyalásokat is szük­ségessé teszi. Valószínű tehát, hogy Berlin mellett rövidesen megindulnak a tárgyalások Rómával is. A békés megegyezésre vonatkozó általános­ságokról elterjedt hírek mellett, természete­sen a német állásponttal szembeni erős fenn­­tartások angol részről inkább a gyarmati kér­désre, francia részről inkább a középeurópai helyzetre vonatkoznak. Az angolok, mint­ már megírtuk, erős tartózkodást mutatnak a né­met gyarmati igényekkel szemben. A kezük­ben tartott német gyarmatokat főleg azért nem akarják visszzaadni, mert attól félnek, hogy a németek számára olyan tengeri cso­mópontokká válhatnak­, amelyek az angol bi­rodalmi utaknak az óceánokra szükségessé váló átterését veszélyeztethetik. Ezzel a lehe­tőséggel pedig, mióta Olaszország erős tér­­foglalása a Földközi tengeren megtörtént, Londonban szükségképen számítanak. A fran­ciák főleg Csehszlovákiával és Ausztriával kapcsolatban emelnek fenntartásokat. Delbos külügyminiszter még Londonba utazása előtt kijelentette a francia kamarában, hogy Fran­ciaország külpolitikai állásfoglalásán ennek ,a két országnak biztonsága kérdésében sem­mi körülmények között sem fog változtatni. A Londonban elterjedt hírek szerint Chautemps és Delbos megkérték az angol államférfiakat, hogy közöljék Németországgal a párisii kor­mány állás­pontját, mely szerint a Csehszlo­vákia elleni támadást Franciaország egyúttal maga elleni támadásnak is tekintené. Delbos tervezett keleteurópai útjával kapcsolatban pedig megállapították a tanácskozó francia és angol miniszterek, hogy a béke fenntartásá­ban Európának ezen a részén Angliát is ép­­úgy érdekelt, mint Franciaország. Ezt a meg­állapít­ást ást hír szerint a tárgyalásokról ki­adandó jelentésben is hangsúlyozni fogják. Diplomáciai körökben az angol kormány külpolitikáját úgy magyarázzák, hogy az a várakozás politikája, melynek számára igyek­szik Chamberlain miniszterelnök és Eden külügyminiszter a francia kormányt is meg­­nyerni. Eden egyik barátja nemrég ki is fej­tette ezt egy tanulmányban, mely hangoztat­ja , hogy Anglia célja a béke fenntartása en­gedmények árán is mindaddig, amíg elég erős lesz ahhoz, hogy álláspontját engedmények nélkül is érvényesíthesse. Anglia célja e ma­gyarázat szerint mindenekelőtt az, hogy Földközi tengeri útvonal szabadságát meg­védje, hogy támogassa háború esetén is Fran­ciaországot, Belgiumot és Hollandiát s meg­akadályozza azt, hogy Japán imperialista hódításait az egyenlítőig terjessze ki. Közép­­európai bonyodalmakba azonban Anglia ma semmi körülmények közt sem akar beavat­kozni. A londoni tárgyalások során, hír sze­rint, felmerült a második és harmadik int­er­nációnál­é között létrejött meggyő­zés kérdése is. A két munkásinternácio­­nálé ugyanis, amint Moszkvából jelentik, hatnapos tárgyalás után megegyezésre jutott és célja érdekében a munkásságot egységes cselekvésre akarja felhasználni. Londoni politikai körök véleménye sze­rint a két internacionálé egységes fellé­pése, mely nyilvánvalóan a totális álla­mok ellen fog fellépni, komoly újabb fe­szültségeket okozhat a külpolitikai vi­tákban. PÁRIS, november 30. A „Journal“ berlini tudósítójának je­lentése alapján azt a hírt közli, hogy Göbbels német propagandaü­gyi minisz­ter közelebbről Kairóba megy, ahol hos­szabb ideig marad. Nem ismerik utazá­sának célját, mely berlini magyarázat szerint, pusztán szórakozás. A lap meg ■ azt­ is tudni véli, hogy Gamelin tábornok, francia vezérkari főnök még a karácso­nyi ünnepek előtt viszonozni fogja Berli­e német vezérkari főnök látogatását. ------ .1 ——i iiiirni" w ............... it dunai állam­ok vezetői összehívás­ának­ terve is felmerült elemzésében kivétel nélkül minden anya Teremtő nagyság, Isten rokona. A szerelem megdicsőült pillanatában a­z örök természeti erő alkotó és szülő erejét képviseli. Hogy Ady Endre anyja több volt, mint a maga nemének és osztályának a legtöbbje, azt különös jelek bizonyítják. A 80 éves élet véghete­tlen tisztasága, való­szerűsége, gaz­dagsága, fensége. A tűz, amely csókját, könnyét, csípőjét, büszkeségét, fájdalmát, emlékezéseit, fönnmaradását át­izzította. — Most utoljára pedig az ősember megérzése, amely az utolsó látogatásra ösztökélte 60 éves fiának sírjához és jóslatot adott szájá­ra, hogy pár nap múlva egyesülni fog az örökkévalósággal és a görög istenek végső kegyét nyeri el a hirtelen euthanasia­.

Next