Ellenzék, 1939. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Szerkes .tőség és kiadóhivatal:Juj, Calea Ma or 4. Telefon: 11— 09. Nyomda: Str I G teas No. 8. Fiókkiadó hivatal és irány\ ZX £ V * O L Y A M, 1. S Ti .4 M. esOBauan wsac*. twae^KwiawAofciasíKawai ALAPÍTOTTA B*R*HA .ilKLÓS Felelős szerkes s-if a igától DR. GRr .SZL V 'nissmtQ esîtfi&ttt V A S A R NA Parasid Kiadótulajdonos: PALLAS K. * V Törvényszéki [ajstromozisi .'Am. 39. (Do*. MGf., 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árán: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész, évre 96- 87- ’ CLUJ, 1939 JANUÁR L 10HBSE *B!SM0! Jtaieteraag Miesezeifsétes flasinsztagfil szemben »itefcesflh és tisztek“ A Führer újévi üzenete Németország békés törekvéseit emeli ki. ** Miért nem tartja kívánatosnak a francia kormány Chamberlain közvetítését a francia-olasz vitában. «* Olasz-magyar-jugoszláv csoportosulást készít elő Ciano gróf belgrádi útja Német hivatalos megállapítás szerint, Amerika megtagadta az elégtéreladási lekét belügyminiszter sért® szavaiért A külpolitikai érdeklődés vezető államférfiak újévi megnyilatkozásai felé irányul, melyek esetiig következtetések levonásai a jognak ''.Alkalmat adni a jövő év külpolitikai eseményeire. Hitler nemek vezér és kancellár tegnap Bere Hesgadenben már kiiött egy ilyen újévi nyilatkozatot, mely a met belpolitika céljainak leszögezése mellett, a külpolitikára vonatkozólag mindenek előtt annak az óhajtásának ad kifejezést, hogy Németország a jövő évben is hozzáúj síia a béke megszilárdításához. A A külpolitika alapelvei o közől mindet az Olaszországhoz való hűsége említi Hitler, aki kijelenti, hogy Német ,ágyelve külpolitikailag meg van állapit és kötelezettségei Olaszországgal szemben, világosak és tiszták, a nagy világ* fbx ponzkérdésekben való német állásfoglalás, pedig mindenekből a kominternikerzerződés szabja meg. Chamberlaintegv közölt ujságnyilatkozatához, mely 7ras fegyverkezés erejére hivatkozva haggoztatja Anglia tevékeny készségét a béke megszilárdítására, angol és francia lapok most távolabbi kombinációkat fűzek. E kombinációk szerint az angol miniszterelnök római látogatásán végleg meg akar győződni arról, hogy olasz részről hajlndóak-e az angol—olasz egyezmény végrehajtására s amennyiben tapasztalt" kedvezőtlenek volnának, kormányát a konzervatív párt erélyesebb külpolitikát kívánó tagjaival fogja kiegészíteni. Ezzel az állítólagos tervvel kapcsolatban tegnap olyan hírek is terjedtek el, melyeket Hallifax külügyminiszter szükségesnek is tartott megcáfolni. Chamberlain minisztereknek és Halifax külügyminiszter ugyanis York-grófságban hosszabb időt töltöttek együtt az Amerikából nemrég hazaérkezett Eden volt külügyminiszterrel és több hívével. Az együttlét híre lapokba került, amivel kapcsolatban azonnal megindultak a találgatások az Eden által képviselt irányart érvényesüléséről. Halifax lord ezzel szemben sietett nyilatkozatot kiadni, hogy tisztán baráti találkozásról volt szó, mely se nem változtathat az angol kormány eddig követett külpolitikáján, de ugyanakkor megcáfolta azt a hírt is, hogy Wiedemann kapitányt, vagy német vezető államférfiak más képviselőit várnák Londonba tárgyalásokra. * ■ * •" A francia kormány tegnap jelentett londoni közlésével kapcsolatban, mely az olasz—francia vita kérdését ki akarta zárni Chamberau római megbeszélésein .A tárgysorozatbolt részről azt hiszik, hogy az angitormány nem fog föltétlenül eleget tenn ennek a kívánságnak. Az angol—olasz, viszony további fejlődésének megbeszéléseugyanis elválaszthatatlan a Franciaország és Olaszország közötti viszony további alakulásának kérdésétől. A franciák inkább azt akarják közbelépésükkel megakadályozni, hogy Chamberlain hozzájáruljon a kérdés nemzetközi alapon való elintézéséhez, ami, minthogy Olaszország a követel, békésen csak Franciaország által adandó engedményekkel végződhetne. Ezért hatúlyozzák Parisban, hogy a kérdés tisztán Franciaországra és Olaszországra tartozik és tiltakoznak az ellen, hogy az olasz követelések által megindítot vita négyhatalmi értekezlet elé kerüljön. A párisi Havas ügynökség magyarázata szeritnt az olasz politika célja az, hogy a kérdés elintézésébe más hatalmakat is bevonjon, francia részről azonban semmiféle olyen törekvést nemtartanak jogosultnak Ugyancsak a Havas jelentése szerint az olaszok, arra hivatkozva, hogy Tunis nem kimondottan francia gyarmat, hanem csak francia protektorátus alatt áll, azt kívánják, hogy Olaszország, esetieg Angliával együtt részesüljön a protektorátusban. Ezt a tervet francia részről szintén mereven visszautasítják és hivatkoznak arra, hogy Olaszország hasonló terv elfogadására Abesszimával kapcsolatban akkor sem volt hajlandó, mikor ez az ország még nem volt az övé. A helyzet ma az, hogy Franciaország a vitát tisztán Paris és Róma közötti kérdésnek tekinti, Olaszország Anglia közbelépését és a továbbiakban négyhatalmi értekezletet kivon .i vita elintézésére. Németország szintén a négyhatalmi értekezdet mellett vm és hangsúlyozzatt is) A francia-olasz vita kötöttségét Olaszországhoz. Anglia ugyanigy- hangsúlyozná köttettségét Franciaorzághoz, de magatartását véglegesen csak Chamberlain római tárgyalásai után akarja megszabni. Nem enyhül a Berlin és Washington közötti feszültség A Berlin és Washington közötti feszültség- kapcsolatban tegnap a DNB német hírelnökség félhivatalos jellegű nymatkonzatot közölt, mely azonban még mindig elkerüli az utolsó napokon valószínűnek jeldedi fenyegetést, hogy Németország telesen megszakítja a diplomáciai kapcsollokt az Egyesült Államokkal. A közvélemény megelégszik annak megállapításáva hogy a washingtoni külügyminiztérium a némett birodalom vezetőinek Ickes amerikai belügyminiszter által történt durva megsértésével kapcsolatban nemcsak elutasított minden elégtételadást, hanem igyekezett Ickes nyilatkozatait fedezni is. Ilyen körülmények között — mondja a DNT ügynökség közleménye — nem lehet átni, hogy milyen módon lehetne megjavítani a két állam közötti viszonyt, aminek kívánatos voltát pedig nemrég amerikai részről is hangoztatták. A félhves közlemény óvatos állásfoglalásánál élesebb hangon támadja az Egyesült Alantok a német, sajtó, mely különösen az ellen tiltakozik, hogy Ickes amerikai belügyminiszter nemcsak hogy vissza nem vonta, de meg is ismételte Németország elleni támadásait. Ez annál feháborítóbb — írják a berlini lapok —, mert Ickes német származású ember. A nemzeti szocialista Németország és a német nép ezt a kérdést nem tekinti a newyorki visszautasítással megoldottnak és még hosszú ideig emlékezni fog rá. „Nem felejtjük el sem Ickest, sem beszédét!“ — írja a „Berliner Zeitung am Mittag“. Anglia és Németország között különöében haditengerészeti tárgyalások kezdődtek. A német birodalmi kormány ugyanis közölte a londoni kormánnyal, hogy az 1936-öS tengerészeti egyezségnek megfe* lelőleg, a tengeralattjárók építésének kér désében gyakorolni kívánja jogait. Az angol admiralitás erre megbízottakat kiüldött Berlinbe, hogy az illetékes német hatóságokkal együttműködve tanulmányozzák a kérdést. A német—angol tár- gyártások hírét kedvezően fogadják külpolitikai körökben. Szorosan együttműködő csoporttá akarja alakítani Róma Olaszországot, Magyarországot és Jugoszláviát BUCUREŞTI, december 31. A Rador távirati iroda belgrádi értesülése szerint Ciano gróf olasz külügyminiszter január 56 közepén történő jugoszláviai látogatása arra enged következtetni, hogy a belgrádi kormány siettetni fogja a jugoszláv—magyar egyezmény létrehozását. A tervbe vett egyezmény célja: „szoros együttműködési blokk létesítése Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia között“ — írja a félhivatalos „Novosti“. A lap megállapítja, hogy az eddigi olasz—jugoszláv egyezményt bele kell kapcsolni egy szélesebb körű európai tervbe. Ezzel egyidejűleg leszögezi, hogy az augusztusi blédi konferencia után javult Magyarország helyzete a kisantanttal szemben. Azóta a magyar —jugoszláv kapcsolatok szorosabbá váltak és jelentős helyet foglaltak el az olasz és magyar államférfiak megbeszéléseinél. Hir szerint, Ciano gróf elérte Magyarországon, hogy a budapesti kormány lemondott minden igényéről Jugoszláviával szemben s ez rövidesen komoly formában jut majd kifejezésre. Az „intrasignant“ jelentése szerint az olasz kezdeményezés egyik epizódja annak a harcnak, mely Németország és Olaszország között áll fenn a Duna- völgy uralásáért. Chamberlain római terve LONDON, december 31. A „Times“ diplomáciai levelezője Chamberlain és Halifax lord román útjával kapcsolatban tudni véli, hogy az angfol áramférfiaik római tatózkodásuk alatt folytat arató tárgyalásaik során kérni fogják Mussolini miniszterelnöktől, hogy további csapatokat vonjon vissza a spanyol harcterekről, ellenkező esetben nem hajandók Franco tábornoik hadviselési jogát elismerni. A lap éresülései szerint, Franciaország határozott kívánságára Chamberlain el fog tekinteni attól, hogy hivatalos formában tanácskozzék az olasz államférfiakkal Olaszországnak Franciaországgal szemben támasztott igényeiről Magánúton azonban annál részletesebben tájékoztatja magát. LONDON, december 30. Lyons, Ausztrália miniszterelnöke, nyilatkozatot adott az angol lapoknak azzal a híradásával kapcsolatban, hogy az angol kormány repülőgépgyárat akar létesíteni Ausztráliában. Nyilatkozatában a miniszterelnök kijelentete, hogy a terv már régebbi keletű és azt a kormány határozott kivánságára tartották titokban. A tervbe vett gyár feléprése ügyében a közeli napokban angol kaonai szakértő bizottság érkezik Ausztráliába. . A Reuter megjegyzi, hogy az ausztráliai repülőgépgyárakat légi után nem lehet majd megtámadni, ezárt az angol nehézipar ide teszi át központját és az legkiválóbb légügyi szakértők vezetésével gyorsított ütemben fog hozzá a harcirepülőgépek gyártásához. Őfelsége államfői ténykedéseiről Ír nagy elismeréssel egy francia lap PARIS, december 31. A Paris Loki* című lap cikket közöl, amelyben áttekinti a román politikai év eseményeit. A cikk mindenekelőtt kiemeli, Kocsis Románia olyan államfővel dicsekedhetik, aki elődjét és államvezetői képességét az ország boldogításának szolgálatába állította. Ez az államfő, a tettek embere, nem más, mint Őfelsége II. Károly király. Amikor — írja a bp — az év elején kitört a válság, az uralkodó teljes határozottsággal és erésggel vette kezébe a hatalmat és új kormányt adott az országnak. Az uralkodónak ebben a nagy munkájában segfől segítő Armand Carmonescu beügyminiszter volt, aki a volt vasgárda nemi alakulatot megfékezte. A pártokat feloszlatták és helyükbe megír rémítheték a nemző egyedüli pártját. A nemző és a király ettől kezdve eggyé váltak. A vét vasgárda felszámolása és a Nemzeti Újjászületés Fronjának megalakulása után, a nagy tehetségű Grigore Gabericut nevezték ki külügyminiszterré. Az Uralkodó a szociális haladásra és az ország új életre ébresztésére kész tevékeny amunkaársakat csoportosított maga köre, akik minden erejükkel arra törekszenek, hogy Románia jogán megvédjék arra az esetre, ha e jogokat bármilyen részről is csorbítani akarnák.