Ellenzék, 1939. február (60. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cerea Modor 4. Telefon: ii—09. Nyomda: Str. I G Duói No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 LX ÉVFOLYAM, 2­5. SZÁM. : I­ TTA BARTHA MIKLÓS s szerkesztő és igazgatót DR. GROSS LÁSZLÓ SZERDA Kiadó tulajdonost PALLAS &. P* Törvényszéki histromoTicsi szám: 39. (Do*. WS|j! 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési ár-jA: havonta* negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 l-'f„ CLUJ, 1939 FEBRUÁR 1. mazBMnmmairjVZ v-T- T r/ä-jlEEiäa Elhangzott Hitler kancellár beszéde „A mai Olaszország ellett iránya­dó háború Németországot olasz barátja mellé szólítaná“ „Jéghideg nyugalommal tekintek az események elé,mert teljes mértékben felkészültünk a veszély e-ház­ítsásra*4. •" Ném­et­­ország gyarmatait követelte vissza erélyes hangon Hitler kan­­cellár.­­ „Elég erősek vagyunk végigküzdeni egy konfliktust!“ Én bízom a hosszas békében'* — hangsúlyozta Hitler 1 9­ 1 BERLIN, január 31. Hitler Adolf német vezér és kancellár hét­főn a na­gynémetonsan­gi birodalmi gyűlés előtt a berlini Knoeh­l-operában megtörtöt­te­ beszédét, amm­elyet vi­lágszprte nagy érdeklő­déssel vártak tekientve, hogy ez a beszéd út­mutató Németország jövendő ipa­grnt­art­ásá­ra. Hitler kain collar b­eszédmia­zt a­zal kezdte, hogy boldognak ér­zi magát,­­miért a nagy, egye­sített német birodalom gyűlése előtt, amely va­lóbenn egyesíti a német népet, először be­szélhet. R­ámu­tat­ott azo­k­ az időkre, ame­lyek uralomra 'kerülését megelőzték. Annak­idején a 20 millió mérnél szavazat szétforgé­­s eső­lód­ott 35 párt között, melyek, csak"' .ham j­egyeztek meg hogy gyülöték­ű, nemzetis szo­­­­cialistákéit és együtt haladtak a zsidókkal. • — Ellenfeleink nevettek rajtunk — mon­dotta a vezér és kancellár — hogy hittünk a hatalomra kerülésünkben és elhivatottsá­gunkban, ami abban áll, hogy gátat vessünk a bolsevista vörös áradatnak Csak korlátolt szigetlakó hihette azt, hogy a­ vörös dögvész megáll a pállyamn és nem terjed tovább Mus­solini barátom volt az első, a­ki harcot kez­dett a bolsevista veszedelem ellen és ezt a harcot most mi folytatjuk. Hat év alatt évszázadok álma valósult meg — Ezerkiencszázharminchárom januárjás hím vonultam le a Wilhelm -strassera — mondotta Hitler — és ma, ha!­ év után ösz­­szeü­lletett az egységes német birodalom — mely az összes németeket egyesít! — első birodalmi gyűlése. Hat év alatt évszázadok álma vált való­­sággá. Az utolsó egy esztendőben pedig molv történt: a német egyesülés. Az azonban nem ment olyan könnyen, mint látszott. A valóságban húsz év hollard ein erőfeszítése, bátor és ki­tartó harrc előzte meg. Hitler ezután az Amschlussról emlékezett meg, majd a szudéta-idéknek az­ anyaor­szághoz való csatolásairól beszé­­t. A német—olasz együttműködés Nagyfontosságú volt a kancellár beszédé­­nek az a része, amelyben a német—olasz együttműködésiről emlékezet­t meg. Hitler kancellár kijelentette, hogy a mai Olaszország ellen irányuló háború Német■ országot olasz barátja mellé szólítaná. A gyarmati követelések egyik leglényegesebb része a gyarmati kérdés volt a Hitler -beszédnek. A kancellár leszögezte, hogy Németországnak szüksége és joga van gyar­­mataira és azokat meg fogja szerezni. Kijelentette­­továbbá Hit­er, hogy Németország jéghideg nyugalommal tekint az események elé, mert teljes mértékben felkészült a veszély elhárítására. Beszédének befejező részében a kancellár a demokráciákat támadta, amelyek szerinte a zsidókat védik, de nem szólalnak fel Né­met­ország gyarmati érdekei mellett. Végül Németországnak ez egyes államokkal való kapcsolataira tért rá Hi­er. Megemlékezett a Magyarországhoz való baráti viszonyról és hangoztatta, hogy Bulgária,­ Jugoszlávia és Románia felé erősödnek a németek gazdasá­gi kapcsolatai. „Én bízom a hosszas békében!“ ezzel fejezte be közel kétórás beszéd­ét a klen­­cellár. Wilson önrendelkezési elve és Német­ország Wilson, az Egyesül­t Államok néhai el­nöke felállította 14 pontját, amely elismeri a népek önrendelkezési jogát és tisztességes békét ígért 1918 ban Németországnak, ha­­leteszi a fegyvert. Az önrendelkezési jogo­kat azonban Németország ellenfelei csak akkor használták fel, ha az saját önző cél­jaikat szolgálta, így önrendelkezési jogo­t kaptak a négerek, de nem adták vissza a német gyarmatokat, sem pedig Ausztrál csatlakozásán nem engedték meg. Az osztrák és szudéta német Anschluss története — A Németországgal szemben t­öv­ént sorozatos igazságtalanságok cselekvésre késztettek. 1938 januárjában elhatároztam, hogy kiküzdöm az önrendelkezési jogot a 6 és félmilliót számláló osztrák népnek. Ezután Hitter kancellár emlékez­tetett a Schuschnigg osztrák kancellárral folytatott tárgyalásaira és arra a parancsra melyet 1938 március 12-én intézett a német véd­erő csapataihoz az Ost­markba való bevo­­nulásra vonatkozólag. Dicsérőleg emléke­zett meg az S. A. és az S. S csapatokról, a rendőri osztagokról valamint a német — A német birodalmú véderő csapatai ez a­lkal­ommal is kiváló módon beváltak. Ha a világ az­t hiszi, hogy ami történt, az katonai zsarolás volt, akkor téved. Német*­r­­ország hadseregét nem használja fel senki elleni fenyegetésre, csak azt akarta hadere­jével elérni, hogy harmadik állam ne avat­­kozzon be Németország ügyeibe és nem hisszük, hogy ügyeinkbe ma is bel­avat­kozhatok valaki. Hálás vagyok Mussolini barátomnak és Chamberlainnek, hogy hoz­zásegítettek az észszerű elintézéshez, amit az önrendelkezési jog alapján a szudéta-né­metek is helyeseltek. A szudéta-német vi­déknek a nagy német birodalomba való be­­kebelezésével a német nép itt olyan képvi­seletet teremtett, amely valóban az egész, német nép közössége!"­­képviseli és amely va­lóban alkotmányozó testület. Nyugodtan elmondhatom most, hogy az 1938-as esztendő az eszme győzelmé­vé terő villámgyors mozdulatairól, melyik megszerezték Ausztriát, amely Os­mark néven örök időkre a német birodalomba van bekebelezve Április 11-én a birodal­mi gyűlés helyeselte a kancellár eljárásé".­­ Az osztrák Anschluss után fokozott elnyomás kezdődött a szudéta­német terü­leteken, melyet — mint a kancellár mon­dotta — a világ egyetlen becsületes hatal­ma sem tűrt volna el. Ami ott történt, azt nem lehetett tovább tétlenül nézni Az a személy, aki ezért felelős, Benes csehszlo­vák köztársasági elnök volt. Májusban moz­gósított, hogy a német birodalmat vissz­*­vonulásra bírja egy esetleges háború vészé­lyével és így vereséget mérjen a német nép presztízsére Az egész világon azt a hírt terjesztették, hogy Németország fellépése kényszerítette Csehszlovákiát a mozgósítás­­ra és Benes fellépése kényszentette Német­­országot a visszavonulásra. — Ekkor elhatároztam — mondotta Hitler —, hogy ebben a kérdésben is tiszta helyzeteit teremtek, nek éve volt. Ehhez a győzelemhez nem kellett kard, mert a fegyver csak a külső ellenséges elleni védelemre szolgál A mai német nép nem­­ismer társadalmi előítéleteket, a nép egységes és bármilyen feladat elé kerülne 's. a nemzeti szocialista álam sikerrel meg­oldaná az­t. Németországi helyzet Hitler kancellár beszéde további során a demokrata erkölcsbajnokok és a világ­­javítók társasága ellen fordu­l. — Ezek — mondotta — azt hzíreszte­­lik, hogy Németországot elpusztítja az éhínség, vagy ha ez nem, a pénzügyi összeomlás, ha ez nem következne be, ak­kor a termelési válság és ha így sem si­kerülne, akkor a fogyasztás válsága. Akik ezt leiresztelik, azok nem a népet sajnál­ják és csak abban az egy kívánságban őszinték, bár menne tönkre Németországi Tény, hogy Németország nehéz gazdasá­gi helyzetben van. Azonban a nemzeti szocialista rendszer szakított a régi­ gyá­va gazdasági rendszerrel és megkezdte az önfenntartási harcot, amit megnye­rünk minden bizonnyal! Nálunk a baj ott van, hogy négyzet­ki­ométerenként 130 embert kell eltartanunk. — Ki voltunk fosztva, gyarmatok nél­kül vagyunk, azonban mégis élünk és nincsenek munkanélküleink. Ezzel szem­ben vannak államok olyan földrészek­kel ahol négyzetkilométerenként csak 5 —11 ember él és mégsem tudják megol­dani saját problémáikat és elhelyezni munkanélkülieiket. Amíg Németország­ban a demokrácia volt uralmon, 7 mil­­lió munkanélküli­nk volt, most azonban megoldottuk ezt a kérdést is. Vájjon cső­, da-te, hogy a­ mai rendszert jobbnak tart­ja a nép és a legnagyobb mértékben he­lyesli? ! A demokráciák és diktatúrák együtt­­működéséről — Igen sokan vannak, akik azt mond­ják, hogy hisznek a demokráciák és a dik­tatúrák együttműködésében Nekünk tel­jesem közömbös az, hogy más népek mi­lyen államformában élnek. Azok a hí­resztelések, hogy mi meg i­­ akarjuk tá­madni Észak-, vagy Délamerikát, Fran­­­ciaországot vagy Angliát, vagy bárme­lyik más államot, mert más a kormány­formája, azent a miénk, olyanok, mintha arról adnának hírt, hogy meg akarjuk, szállni a teleholdat. Nyolcvanmillió embert nem lehet páriává tenni . Az Úristen nemcsak egykét nemzet­nek adta a világot. Mindenkinek joga nem az élethez. En­nek ellenére, már a háborút megelőző időkben felmerült az az angol felfogás, hogy Németország megsemmisítése fo­kozná az angol kereskedelem nyeresé­gét. Azok a közgazdászok­, akik ezt hangoz­tatták Angliában, már a háború után kénytelenek voltak elhallgatni, mert kivi­láglott, hogy ez nem igaz, de azért Né­metországnak mégsem adták vissza a­ gyarmatait Középeurópa­­legerősebb né­pei zseniális módon kötelezték arra, hogy exportállamként dolgozzék. A gy°rmatok elrablása Németország­tól, mint bebizonyosodott, gazdasági­éig ostobaság, politikailag pedig hit­ványság Nyolcvanmillió magas nívón áló embert nem lehet páriává tenni. Ezt a kijelentést nemcsak Németországra értem be minden más ha­sonló körű mé­r­yek között élő népre. A gyarmatok kérdése — A gyarmatok felosztása az igazsá­got és a célszerűséget kell szolgálja. Lehet, hogy egyeseknek taán kényelmes birtokon belül azt mondani, hogy az Is­ten nekik teremtette a világot és gúnyo­san vigyorogni ehhez a ki­jelentéshez. Azt nem mondhatja senki, hogy ő birtokos, a másik pedig nincstelen. Egy nép sem szület­e nincstelennek­ vagy birtokosnak. A német birodalomnak, melynek szüksé­ge van gyarmataira, 80 mil­ló lakosa van. G­yarmatait elrabolták tőle, Wilson hatá­rozott ígérete ellenére. A kifogás a visz­­szaadás el­en — mikor ez a kérdés elő­ször fölmerült —, az volt: Németország úgysem tud, mit kezdeni a gyarmatok­kal Az sem kifogás, hogy a gyarmatok, visszaadásával Németország hadászatiig (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) 1938 tsz eszme győzelmének éve volt ÁRA 3

Next