Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8 Fiókki­adóhivatal és 1. A n y v o s 7. V Ú­­ g: P. Unirii 9 Telefon 11­ 99 MMHim­ LX ÉVFOLYAM, 14­7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős kesztő és igazgatót h. KSS LÁSZLÓ J M­BAT Ara 3 lej Kiadótulajdonos: PALLAS K. I. Törvényszéki bistromozisi szám: 39 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. CLUJ, 1939 JULIUS 1. A diplomácia föl és le ütemében a tegnap után ma a feszültség újabb fel­­csigázásáról kell beszámolnunk. A dan­­zigi bonyodalom ismét előtérbe lépett. Az angol idegesség fokozására vezet, hogy Danzigba utazás leple alatt egyre inkább sereglenek a német önkéntesek és hivatalosan megerősítették a danzi­­gi német rendőrséget. Német oldalról nem tagadják a tényeket, de tagadják a szándékot, hogy a háborús válságot­­ itt óhajtják felidézni. A birodalmi lap­­­pok természetesen folytatják a Göbbels részéről legutóbb szorgalmazott dan­zigi é­s a gyarmati követeléseket. Cham­berlain kijelentette az alsóház egyik kérdésére, hogy nem hajlandó Göbbels angolellenes éles támadásai, sem a né­met sajtó kísérőzenéje miatt lépések tételére. A danzigi helyzet súlyossá tételéhez járult hozzá a varsói lengyel „tengerü­nnep“. A Pilsudszky-téren összesereglett óriási tömeg előtt Mos­­cicky köztársasági elnök hatalmas be­szédben hangoztatta, hogy Lengyelor­szágnak békés szándékai vannak, de tengerét megvédi és megtartja. „A tenger a mi létünk, a Balti-tenger a lengyel élettér, Danzig és Gnydia a nyitott kapuk Lengyelország részére az egész világ felé — mondotta. — A lengyel tengeri haderőt emelni kell, hogy a lengyelség otthon legyen a Balti-partokon. Lengyelország erős a szárazföldök­ é® levegőben, akkor erős­nek kell lennie a tengeren is.­­ „Már szivalírai, flaueri tejekre van szükség! A danzigi események és a lengyel „tenger-ünnep“ miatt a külpolitikai légkör ismét feszültebb. — Megkezdődtek Tokióban a tiencsini viszály felszámolására kezdett tárgyalások és Moszkvából a tárgyalások döntő stádiumáról adnak hírt. — A világpolitika érdeklődésének középpontjában Halifax nagy beszéde áll Halifax éiesfaaiBCfiB beszéde A világ közvéleményét leginkább.Ha­­­­lifax rendkívül nagyarányú és szokat­lanul határozott hangú beszéde érdekli, amelyet az angol külügyi társaság teg­napi ülésén mondott. Ennek lényege, hogy­­ Anglia a béke érdekében súlyos köte­­lezettségeket vállalt. Növelte hadse­­regét szárazon, vizen, levegőben, amely azonban csak akkor lép a te­­vékenység területeire, ha bármely olyan államot megtámadnak, amely­nek függetlenségét Anglia szava­­­tolta. Ez a lépés gyors és teljes lesz. Az an­­­gol külügyminiszter polemizált a vád­dal, hogy Anglia bekeríti a tekintély­­államokat. Ez nem igaz. A tekintély­­államok kezdtek és egyre határozot­tabban folytatnak olyan politikát, amellyel önmagukat szigetelték el. Nem a demokrata államok kerítenek be, hanem a dinamizált hatalmak faj­politikájukkal, külpolitikájukkal, gaz­dasági politikájukkal idéztek elő olyan helyzetet, amelyben mások védelmi politikája látszólagos gyűrűt hozott létre. Foglalkozott az élettér elméle­tével is. Kifejtette, hogy ez nem lehet is­­ területek megszerzésére vezető eszme, mert így csak új bonyodalmak származnak, amelyek az élettért és az életet veszélyeztetik. Anglia gyarmat­­politikája egészen más, mint amiket szembeszegeznek vele.­­ Anglia lassan a népek önrendelkezé­se felé vezető utakat építi ki. Külön­­ben a gyarmatkérdést békésen is meg lehet oldani, ha minden kor­mány olyan őszintén és olyan erő­­vel fogja őrizni a békét, mint Ang­lia teszi. (•­­Ebben az esetben összehívhatnak olyan értekezletet, amely a gyarmati, gazda­sági és élettér-kérdéseket kedvezően oldaná meg. Ilyen értekezlet most nem időszerű, mert a világ talpig fegyver­ben áll és így Anglia is kénytelen hangoztatni: csakugyan már nem sza­vakra, hanem tettekre van szükség. Halifax végül határozott hangon meg­védelmezte a Népszövetséget, amelyre vagy hasonló intézményre a világnak égető szüksége van, mert a béke ál­landó ellenőrzésre szorul. A MOSZKVAI SZERZŐDÉS ÜGYE Amii a béke megmentésére irányuló­­erőfeszítéseket illeti­:, Tokióban megköze­s­e­ledtek Japán és Anglia között a Menest­in viszály békés megoldására, törekvő tár­­gyaláso­k. Moszkvában is dön­tő stádium­ba kerül­tek a segélynyújtási szerződés megbeszélései. A moszkvai tangót és fran­cia nagykövetség állandó összeköttetés­ben van egymással és az orosz külügyi hiva­tallsal. A ,,Praivdae‘ tegnap feltűnés­t kel­tő cikket közö­­lt a népbiztosok tanácsának egy befolyásos tagja részéről és ebben szemrehányást tesz Angliának és Fran­cia­országnak, hogy ők az okai a tárgya­lások elhúzódásának­ Erre az angol és francia sajtó egyezően megállapít­ja, hogy a Szovjet a távolkeleti események­re valló tekintettel nyilván sürgeti a tár­gyalások befejezését, de ezt a goromba barát szokása szerint, nyers modorban cselekszi. Az alsóh­áz tegnapi ülésén az ellenzék ismételten megpróbálta, hogy Chambern­aint részletes vallomásra kész­tesse a Singapore- vezérkari tárgyalások­ról. Chamberlain csak annyit válaszolt, hogy ezek a tárgyalások eredményesek voltak, de szigorúan katonai jellegük miatt, részbe­tles nyilatkoz­a­tot nem­­tehet róluk. Annyit azonban m­egál­l­aspu­dh­at, hogy keleti háb­orú esetén a demokrata nagyhatalmiak teljes együttműködést fog­nak kifejteni. A diplomáciai beszámoló teljességéhez tartozik, hogy a bulgár mi­niszterelnök és külügyminiszter feleségé­vel Berlinbe utazik, hogy Boris bulgár ki­rály utazását előkész­í­tse. Az ideges világ­­bajgor Castra jellemző, hogy Mussolini és Hitler nemrég történt titkos találkozásá­­ról beszélnek. Érdekes, hogy a jólértesült Times*4 róman­ levelezője ezt a hírt a leghatározottabb formában közölte és kül­ső körülményekkel biz­ony Miatni töre­kedett. Amerik­a közvetít London és a szövjet közötti LONDON, június 30. Itteni körök ér­tesülése szerint Londonban és Moszk­vában Amerika részéről közvetítő lépé­seket tettek, a London és Moszkva közötti tárgyalások nézeteltéréseinek elsimítására. Hír szerint a londoni és párisi amerikai nagykövetek játsszák a közvetítő szerepet. Ugyancsak London­ból jelentik, hogy a Távolkeleten is közvetítéssel próbálkozott meg Ame­­rika. Egyes beavatott körök szerint ezzel magyarázható, hogy a tokiói kor­mány elfogadta az angol javaslatot. MOSZKVA, június 30. A német táv­irati iroda jelenti: A félhivatalos Pravda című lap mai számában Sna­­dov a Politbüro tagja, a leningrádi pártkerület vezetője és Sztálin egyik bizalmas tanácsadója. „Anglia és Franciaország nem akarnak egyenjogú szerződést kötni“ cím alatt vezércikk­ben foglalkozik az angol—francia— orosz tárgyalásokkal, amelyekről azt állítja, hogy zsákutcába jutottak. A tárgyalások 75 nap óta folynak. Ebből 17 napot vett igénybe a szovjet vála­szainak előkészítése és 58 napig tartott­­ak az angol—francia előkészületek és diplomáciai manőverek. Anglia ezzel szemben feltűnő gyorsan megtudott egyezni Lengyelországgal és Törökor­szággal. Londonban és Parisban úgy látszik azt kívánják, hogy Szovjet­­oroszország szolgaként vállalja az egyezmény terheinek viselését. Ilyes­mire, vagyis arra, hogy másnak a gesz­tenyét kikaparják, szabad és független állam nem vállalkozik.­­. ROHAMOSZTAGOSOK DAN­­ZIGBAN VARSÓ, június 30. (Rador.) A len­gyel lapok Danzigból azt jelentik, hogy a rohamosztagosok száz tagja be­rendezkedett a danzigi rádióállomás épületeiben, melyeknek őrzését rájuk bízták. A sajtó hasonlóképpen közli, hogy a szabadváros vágóhídjai utasí­tást kaptak, hogy nagymennyiségű fa­gyasztott húst tartalékoljanak az ön­kéntes testület számára. BERLIN, június 30. (Rador). A Ha­vas-ügynökség tudósítója szerint Berlinben nehéz pontos felvilágosítást kapni a hírek­re vonatkozókig, melyek külföldön­ elter­jedtek, az­t állítva, hogy a danzigi rendőrséget­ a német biroda­­lomból jött elemekkel erősítették meg. Illetékes berlini körökben kijelentük, hogy a danzigi rendőrség létszámát lengyel—­­danzigi megegyezések állapítják meg. Ez a létszám úgy látszik, nem éri el a Len­gyelországgal megállapított színvonalat, következésképpen a szabadváros hatóságai elhatározták, hogy a Lengyelországgal kö­tött megegyezésnek megfelelőleg kiegészí­tik a rendőrség kereteit. A ,,Danziger Vorposten“ rámutat, hogy valótlanok azok a bizonyos, külföldön megjelent­ értesülések, melyek arról szól­tak, hogy Danzigban­, vagy­­a német bi­rodalomban katonai intézkedések történ­tek votu­ma. „Mégis, nem lehet azt kívánni Danzig­­tól — írja a lap . Hogy közömbös maradjon, mikor a lengyelek Háborúval fenyegetnek egy védtelen várost“. Danzigban katonai téren semmi sem tör­tént, ami igazolná a Lengyelországban tett kivételes intézkedéseket. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy a danzigi rendőrségnek nem kell olyan helyzetben lennie, hogy biztosítani tudja a szabadváros lakosságá­nak biztonságát. VARSÓ, június 30. (Rador.) Lengyel­­országban tegnap ünnepelték a ten­ger napját. A varsói ünnepség kereté­ben Moscicki köztársasági elnök is beszédet mondott, kidomborítva a balti tengerpart jelentőségét Lengyel­­országra nézve. HÍREK HITLER ÉS MUSSOLINI TALÁLKOZÁSÁRÓL LONDON, június 30. (Rador.) A „Ti­mes“ római tudósítója tudni véli, hogy Mussolini és Hitler a múlt napokban ta­lálkozott a német-olasz határon. A tudó­sító megállapítja, hogy a lapok semmit sem közöltek arra vonatkozólag, hogyan töltötte el a Duce a vasárnapot, noha minden más napról­ pontosan beszámol­tak Mussolini lépéseiről. Felemelték a hadi­rokkantok nyugdíjait BUCUREŞTI, június 30. A nemzetivédelmi miniszter közleményt adott ki, mely szerint a 60, 40 és 20 száza­lékos legénységi állmánybeli hadirokkantak nyugdíját­ 1939 július 1 -től az 1937. évi I. O. V. nyugdíjtörvény 6. és 7. szakasza elő­írásai szerint felemeleik. Az országos nyugdíjpénztár körrendele­tet intézett a a pénzügyigazgatóságokhoz, hogy az ily módon felemelt nyugdíjakat fi­zessék a hadi rokkantaknak július 1-től kezdve. Kiutalták a tanítók államsegélyét KOLOZSVÁR, junius 30. Vásárhelyi János református püspök és Varga Béla, unitárius püspök többiben el­jártak a kisebbségi egyházak államsegélye ügyében. Ennek eredményeképent a kul­tuszminisztériumtól 81.195 — 1939. szám alatt, leirat érkezett az egyházfői főhatóságok­hoz, amelyben tudomásukra hozták, hogy a felekezeti iskolák tanítói rövidesen meg­kapják az őket illető államsegélyt. A min­nisztérium pontos kimutatást kért az egy­házaktól a felekezeti iskolák tanítóiról és ki is utalta az 1­­rt­ékesekhez az összeget. Az áprilistól júniusig eső illetményeket kép­részletben kapják meg a tanítók. Az utá­nuk következő hónapokban pedig havon­ként rendesen fog megtörténni a minisz-­ tériumi kiutalást. A papok államsegélye ügyében. d­e járt a két püspök a kultuszminiszternél, aki ígéretet tett, hogy rövidesen ez ügyben is kedvező megoldás történik.

Next