Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-01 / 278. szám
ma Etman Blawmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal, daj: Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda:Str. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: F. Uuirii 9. Telefon 11—99. FIX ÉVFOLYAM, 278. SZÁM". ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. C.ROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. G BUKAREST, november 30. (Rador.) A törvényhozás két házánakkülügyi bizottsága előtt Grigore Gaenea külügyminiszter a következő beszámolót mondotta: SAFENCU £GLÜCY&!>i£.'? - R BESZÉDE Elnök Úr! Szenátor Urak! Képviselő Urak! Június 19-én tartott parlamenti beszédemben szerencsém volt külpolitikánk békés célkitűzéseit megvilágítani. Ugyanakkor rámutattam arra, hogy egy ország, mely nem áhítozik mások javaira és kellő elhatározással védi saját javait, a biztonság kezességét jelenti nemcsak a maga, de mások számára is. Ma, az európai háború kirobbanása után három hónap elmúltával a nemzetközi tépelődés örvényében országnnk helyzetét fogjuk megvizsgálni. Elértük ezt a borzalmas időt s nyugodt lelkiismerettel szerettük volna, hogy mások is szabaduljanak meg véres következményeitől. Készek vagyunk arra, hogy az országgalszembeni kötelességünket teljesítsük. Hadseregünk — melytől távol áll a támadás minden gondolata — őrzi a határokat. Nem fordultunk el semmiféle együttműködéstől, melyet oly célból ajánlottak nekünk, hogy a politikai, vagy gazdasági helyzetet megerősítsük körülöttünk. Ugyanakkor őrizkedtünk attól, hogy támadó szellemű, vagy kizárólagosságra törekvő együttműködésben részt vegyünk és arra igyekeztünk, hogy minden körülmények között megőrizzük azt az igazságos egyensúlyt, mely kötelességeink teljesítésére kifelé és egész függetlenségünk érintetlen megőrzésére is szükséges. —— Egy erős és független Románia a szomszédságunkban lévő államok biztonságáért i3 kezességet nyújt. Arra törekszünk, hogy betöltsük népünk rendeltetését ezen a tájon, ahol letelepedtünk, melyhez századok kötnek bennünket, mindig jó megértésben a szomszédos népekkel, melyek szinténsizti hivatásukat. Meg vagyunk győződve arról, hogy az a keleti szomszédainkat illeti, népeink rendeltetése— akár a Fekete-tengernél, akár a Dnyeszternél találjuk fel őket — nem a gyűlölet és hisszük, hogy a Szovjetunió által hangoztatott békepolitika és a román állam által követett függetlenségi politika összeegyeztethető. Ezzel a gondolattal eltelve figyeltük a nemrég lefolyt orosz—török tárgyalásokat és örömünknek adunk kifejezést, hogy a Szovjetunió és Törökország közötti viszony nem szenvedett a tárgyalások időleges megszakítása következtében. Megállapíthatjuk, mily szoros kapcsolatban marad békés célokat követő független politikánk a Balkán-szövetséghez tartozó államok politikájával. A BALKÁN-SZÖVETSÉG BÉKEPOLITIKÁJA Rokonszenvvel figyeljük a jugoszláv állam ama igyekvését, hogy javítsa viszonyát a szomszédos államokkal, fenntartva kapcsolatait Romániával és balkáni barátaival. Törökország mindig lojális munkájában s közelében levő országok és tengerek biztonságára fektetett gondosságot látjuk és azt a törekvést, hogy megakadályozza a háborúnak erre a tájra való kiterjedését. Görögország felemelte szavát a háború veszedelme ellen és barátságos lépést tett Olaszország felé. OLASZORSZÁG TÖRTÉNELMI HIVATÁSA Az a tény, hogy Itália ezen az útán a balkáni békéhez fűződő érdekeinél adott kifejezést, legjobb benyomást keltette úgy nálunk, mint a többi nagy fővárosokban. Itália azon történelmi hivatása, hogy ezekben a nehéz napokban az európai rend eszméjét romlástól és a háború pusztításaitól megóvja, Keleten is nagy és jótékony visszhangra találhat. H’ wz am pji »m mt «» sm K aiencü külügyminiszter nagy beszámolóban ismertette az ország külpolitikáját a páriái® esti skurügyibizottsága elöli Románia békevágyát és a szomszédos államokkal való jóviszony fenntartásának óhaját hamgsúlyozta* , a hogy a kormány kitart a szigorú semlegesség mellett A kisbajsi hardissel is zászlateses fagialíízsír a külügyminiszter 1 »a? dBaaammmammmmmmmmmaam PÉNTEK A szigorú semlegesség Ismerik Önök az utóbbi időkben létrejött gazdasági kapcsolatainkat azokkal az államokkal, melyekhez kiegészítő, fontos gazdasági érdekek fűznek. A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak áruforgalmi intézkedéseket jelentenek, de a béke eszközei is. Azt is tudják Önök, hogy a pontosan megjelölt baráti garanciák, melyeket Franciaország és Anglia nyújtottak részünkre , alkalmat nyújtottak arra vonatkozó igyekezetünk megsokszorosítására, hogy szilárdítsuk bizalmi kapcsolatainkat összes szomszédainkkal és őrizzük meg régebbi kapcsolatainkat a hadbanálló felekkel. Hozzájuk ugyanazok az érzések fűznek. A háború kitörése után úgy a szeptember 4-én tartott minisztertanácson, mint a királyi tanácsosok szeptember 6-án Őfelsége elnökletével tartott tanácskozása alkalmával megállapítást nyert, hogy Románia továbbra is megőrzi eddigi békés magatartását, a szomszédokhoz való közeledés útját követi s a be nem avatkozás és semlegesség szabályait tartja szem előtt, hogy ne érintse a konfliktus Románia érdekeit, függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Tiszteletben tartva ugyanilyen módon az érvényben lévő kapcsolatokat és kötelességeket. Gafencu külügyminiszter ezután célzást tesz Calinescu volt miniszterelnök nyilatkozatára, melyet a szigorú semlegesség érdekében eszközölt intézkedésekkel kapcsolatban tett. A LENGYEL KÉRDÉS Szeptember 17-én — folytatta — új helyzet állt elő. A lengyel kormány arról értesített, hogy Romániában akar elhelyezkedni. Ugyanazon a napon este a lengyel köztársasági elnök, a lengyel hadsereg legfőbb marsalla és a kormány tagjai meg is érkeztek. — Ugyancsak szeptember 17-én a szovjet kormány tudomásunkra adta: „Miután a lengyel állam és a lengyel kormány megszűnt létezni, a szovjet hadsereg legfőbb parancsnoka a lengyel határ átlépésére parancsot adott csapatainak“. Kormányunk ezzel egyidejűleg oly közleményt bocsátott ki, amelyben rámutat arra, hogy Románia a hadviselő felekkel szemben elvan szánva a szigorra semlegesség megőrzésére és a kormány továbbra is őrködni fog a határok biztonságán. A szomszédos népnek kijáró rokonszenvvel kellett fogadnunk a lengyel menekülteket, másrészt a Szovjetunióval szembeni viszonyunkat is meg kellett világítsuk. Oroszország semlegességi nyilatkozatára válaszolva, tudomására hoztuk a szovjet kormánynak óhajunkat, mely szerint a semlegességpolitika alapján meg akarjuk őrizni békés kapcsolatainkat Oroszországgal. Ami az orosz—román viszonyt illeti, Gaffencu külügyminiszter megemlíti a Kellog* jegyzőkönyvet. Oroszország és Románia szerződései — Azóta — mondotta — a Románia és a Szovjetunió közötti kapcsolatok még inkább meg voltak világítva. Pontosabb szerződések köttettek és még pontosabban határozták meg a biztonságra vonatkozó egyes kötelezettségeket. Túlszárnyalva azonban ezeket a szerződéseket, politikai tevékenységünk — válaszként a Szovjetunió velünk szemben tanúsított békés magatartására — azt az állandó akaratunkat bizonyította, hogy őrizkedjünk minden olyan ideológiai, vagy politikai tevékenységtől, melyről feltehető, hogy szomszédaink ellen irányul. ám, 30.6 mm CLUJ, 19:09 DECEMBER A. „Nem titkoljuk soha békés együttműködésre vonatkozó óhajunkat!“ — Örömmel vettünk tudomást arról a nyilatkozatról, mely szerint Bulgária tudo- smásul adja szomszédainak békés és semlegességének fenntartására vonatkozó akaratát. Meg vagyunk győződve arról, hogy a meg nem értés után, mely túl soká tartott, Bulgária megértő politikára talál szomszédaival, mely megerősödésre és fejlődésre nyújt lehetőséget. Ami bennünket illet, nem titkoltuk soha békés együttműködésre vonatkozó óhajunkat. MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA EGYMÁSHOZ VALÓ HELYZETE — Ugyancsak arra igyekeztünk, hogy simítást eszközöljünk Magyarországgal való kapcsolatainkban, megértő és tiszta politikával. Három hónappal előbb a szomszédos állam osztozott a természetes védelmi rendszabályok miatt érzett aggodalomban, melyeket általánosan zavaros időkben a határok mentén tettünk. Kölcsönös megnemtámadási egyezmény pontos ajánlatával válaszoltunk. Az ajánlat kifejezte óhajunkat, hogy a Dunavölgyben a békét szolgáljuk., Bár nem kaptuk meg az óhajtott választ, tovább tanulmányoztuk az alkalmas formát, hogy a Csedben megállapított elvek alapján megegyezésre jussunk. KIELÉGÍTŐ eredmények Ezen az úton az elért eredmények részben kielégítők voltak. Egyezményeket kötöttünk a forgalomra és határszéli közlekedésre vonatkozóan és a jugoszláv kormány közreműködésével sikerült azoknak a határszéli védelmi csapatoknak létszámát csökkenteni, melyek szemtől-szemben állottak. A jóindulat bizonyítékaként felhozom a magyar kormány eljárását, mely szerint ratifikálás végett bemutatta az budapesti parlamentben a Gojda-alapra vonatkozó egyezményét. Annál inkább jogos kétséget támaszt bennünk a magyar külügyminiszter újabb beszéde. A külügyminiszter ezután Csáky magyar külügyminiszternek a két állam közötti légkör ,,fertőtlenítésére“ vonatkozó kijelentését tette szóvá. Válasz Csáky magyar külügyminiszter beszédére —■ Ami engem illet — folytatta — ez alkalommal is őrizkedni fogok a könnyű fajsúlyú és haszon nélküli vitától, abban a meggyőződésben, hogy az egymás mellett, ugyanazon a téren elhelyezett két nép közötti természetes közeledést hasonló problémákkal szemben, sem izgatásra alkalmas szavakkal, sem elválasztó tényekkel nem kell nehezíteni. — Megelégszem annyival, hogy röviden ismét megvilágítsam a dunavölgyi problémákra vonatkozó álláspontunkat. Mi nem hisszük, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan és „szörnyűség“. Ez a békeszerződés egy kisebbségekből összeállított államot szüntetett meg, egy olyan uralkodó nemzettel, mely maga is kisebbségben volt és helyébe nemzeti államokat állított, köztük Magyarországot is, amelyek mégis foglalnak magukban kisebbségeket, mivel az nem lehetett másként. Ez egy természetes és egészséges, az igazságnak megfelelő megoldás volt. A nemzeti kiegészítés alapján megnagyobbodott államok ma tele vannak életerővel, szilárdak és teljesítik a rend és békére való elhivatottságukat. Megelégedéssel vesszük tudomásul hogy Magyarország elismerte ezt az igazságot barátunkkal, Jugoszláviával szemben. Holnap, ki tudja, velünk szemben is el fogja ismerni. Ezen a természetes renden azonban változtatni semmiesetre sem lehet. Igaz, hogy a trianoni békeszerződés nyomában olyan sebek maradtak, amelyeket gyó-