Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-01 / 74. szám
U Lmn. o....... t .*a**2hizt.*e Szeg»5 Szícsést és felalófeffatsl: Kolozsvár, Musse Hní-u!4. Telefon: 11—09. Hyomtía: Ekveeai utca 8. szára. Telefon sz.: 28—23 LXII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM. «UtPlTOnB: BIRTHS MIKLÓS KEDD Kiadóttulajdonos: PILLIS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2,79, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pinga. KOLOZSVÁR, 1941 ÁPRILIS 1. Belgrád és Zágráb (7) Az európai közfigyelem napok óta ismét a régi „lőporos hordó“ —■ a Balkán — felé fordul, ahol most a romániai események lezajlása után, az egykori kisantant harmadik államában, Jugoszláviában robbant ki elementáris erővel az új európai rendbe való beireszkedés által követelt erjedési folyamat. A változás előzményeit, belső és a jelek szerint külső rugóit éppen úgy homály fedi e pillanatban, mint ahogy köd burkolja a folyamatban levő tárgyalásokat és azok várható eredményeik Nehéz volna e pillanatban még oly logikusnak látszó gondolatsorokon is végighaladva akár a legközelebbi órák eseményeire nézve jóslatokba bocsátkozni és így kizáróan néhány tény megállapítására kívánunk szorítkozni, amelyek pillanatnyi politikai értékét azonban bármely felelős tényező részéről történő pozitív vagy negatív állásfoglalás megváltoztathatja. A jelek azt bizonyítják, hogy az ál-lamcsíny magát a jugoszláv közvéleményt — és ebben is elsősorban a horvátot — váratlanul érte. Talán ennek a körülménynek tudható be az, hogy a Cvetkovics akokmmány bukása következtében a szerb közvélemény felszabadítottnak érezte magát az általa képviselt reálpoliitikai magatartás alól és így kerülhettett sor a német és olaszellenes kilengésekre, amelyek nemcsak Jugosszáviára, hanem a délkeleteurópai kiegyenlítődésre nézve is válságos helyzetet teremtettek. Hogy ez a válság , amelynek most éljük legkritikusabb napjait, miképpen oldódik meg, az egyieelőre kiszámíthatatlan és mindössze annak a reményünknek adhatunk kifejezést, hogy a Simovics kormány általánosan megnyugtató megoldást talál. Róma és Berlin „jéghideg nyugalommal“ figyeli az eseményeket. Hogy ez a Wilhelmstrassen hangoztatott „jéghideg nyugalom“ azonban adott esetben mit jelent, arra élénken emlékezhetünk az elmúlt tizenkilenc hónap eseményeirők A helyzetnek és az abból fakadó követelményeknek megfelelően a magyar kormányzat is a legnagyobb nyugalommal figyeli a déli határainkon túl zajló eseményeket. Hiszen a másik fél részéről csak abban az esetben történhet állásfoglalás, ha maga Jugoszlávia is elhatározó döntésre jutott. Mint az események megfigyelői, azon-ban két ténybeli adottságot már most sem téveszthetünk szem elé. Az egyik az új kormány összetétele, a másik a horvátok rendkívül figyelemreméltó magatartása. Ami a Simovics kormány összetételét illeti, megállapítható, hogy az szemben Cvetkovicsék koalíciós kormányzatával, kifejezetten koncentrációs kormány, amelyben a szerb radikálisok és ententebarátok visznek vezető szerepet. A kormányban azonban nem kaptak helyet sem a szociáldemokrata frakciók, sem pedig a nemzeti szocialista pártok, mint amilyen a Ljnticsu féle Zbor és a Hodimna vezetése alatt álló borbások, a horvátok pedig egyelőre távol tartják magukat a kormánytól. Ami a személyi kérdéseket illeti, Szvobodán Jovanovics kifejezetten nagyszerb gondolkozása, aki megalkotója volt az 1929. évi Sán-Ador féle oktrojált alkotmánynak és egyik előharcosa a jugoszlávizmussal való szakításnak. A Pasics-féle radikális pártot képviselő Mocsmila Nincsics külgyminiszter Benes és Titulescu mellett egyik legfőbb reprezentánsa volt a kisantant fénykorának, a francia—angol orientációnak, a kollektív biztonságnak és a népszövetségi politikának. Mint ismeretes, Ninosticset az első olasz—albán tiranai egyezmény buktatta meg. A kormány többi nevezetesebb tagja a sumadinac szerb Misa Trifunovics, Milan Groll, Bozsa Markovics és Bogo Iljub Jeszics, egytől egyig élesen németellenes beállítottságúak. A diktátum más nemzeti pártot Jovan Benjamin tárcanélküli miniszter képviseli, aki annak idején a legféktelenebből harcolt a horvátokkal való megegyezés ellen . Mindezek alapján maradéktalanul sérthető a horvát magatartás, amely — a belpolitikai problémáktól eltekintve — attól teszi függővé állásfoglalását és részvételét a kormányzatban, hogy a Simovics--kormány kötelezőnek tartja e magára nézve a Cvetkovics kormány által kötött nemzetközi megállapodásokat vagy sem! Amint azt a Hrvatski Dnevnik határozottan leszögezi, a horvát nemzet fegyelmezett nyugalommal és teljes bizalommal várja vezetőinek döntését és ahhoz minden körülmények között tartani fogja magát. A most folyó horvát—szerb tárgyalások előreláthatóan történelmi jelentőségűek lesznek, de azok kimenetelét e pillanatban semmiképpen sem lehet megjósolni. A helyzetet azonban talán közérthetőbbé teszi, ha rövid pillantást vetünk a horvát nemzet történetére, amely mindig döntően befolyásolja a népek elhatározását a sorsfordulatok idején. Horvátország a X. században élte fénykorát, amikor Tomiszláv herceget királlyá koronázták. A horvátok vállvetve küzdenek ebben, az időben az Árpád útházi királyokkal Velence adriai hegemóniája ellen. A magyar—horvát szövetséget Zvonnimir király és I. Géza leányának, Ilonának házassága pecsételi meg. Miután gyermektelenül halnak el. Horvátország 1091 ben a Magyar Szent Koronára száll. Négy évszázad következzett ezután, amely a legszorosabban egybekovácsolta a horvát és a magyar nemzetet. Közös harcok a tatár és a török ellen, közös műveltség, közös állameszme, közös külpolitikai érdekek. A mohácsi vész után 1526 ban a horvátok leteszik a hűségesküt Habsburg Ferdinánd kezébe. A habsburgi idők telve voltak sajnálatos félreértésekkel és hibákkal, amelyeket az ismert bécsi politika igyekezett eltúlozni. 1868 ban Horvátország ismét egyesület Magyartországgal és egy bán vezetése alatt ön álló kormányt és parlamentet kap. A nemzetiségi küzdelmek vihara azonban ekkor már végigszáguld Európán. Bécs továbbfolytatja politikáját, amelynek élén Ferenc Ferdinánd áll. Az 1918. évi összeomlás a horvátokat így Magyarország ellenfeleinek táborába sodorta és azok beléptek az S. H. S. királyságba. A jugoszláv állam keretében eltöltött sorsuk közismert. Zágrábban a csatlakozás alkalmával föderatív demokratikus megoldást vártak és követeteltek, ami állandó és súlyos ellentétekre vezetett közöttük és a nagy szerb eszme képviselői között. Az 1929 es diktatúra ideje alatt teljes passzivitásra voltak ítélve és csak annak megszűnte után kapcsolódtak be ismét az ország ügyeinek intézésébe. Ennek a helyzet-nek vetett véget a március 27 i államcsíny, amely új korszakot nyitott meg a horvát—szerb kérdésben. Feszült figyelemmel tekintünk tehát a következő órák eseményei elé. A meg-* becsülés és erényeik iránti tisztelet mellett, amely bennünket, magyarokat a jugoszláv királyság nagyobbik államalkotó nemzetéhez, a szerbekhez fűz, nem feledjük el a közös és dicsőséges múltak amelyet hosszú évszázadok során éltünk át közös hazában a horvátokkal. Bízvást mondhatjuk ma — hiszen tanúságot tettünk és teszünk mel* lette —, hogy felismertük hibáinkat és nem ismételjük őket. A történelem pedig bizonyságot tett amellett, hogy a múlt ellentéteit közöttünk és a horvátok között (éppen úgy, mint nemzetiségeink között) egy korhadó központi hatalom képviselői szították, akik hatalmuk egyensúlyát csak népeik ellentétein keresztül tudták biztosítani. Zvonnimir, Géza és Béla királyok szelleme talán megvilágítja az utat és meggyőzi a kétkedőket. —..................ifclIHOlFlITOMftMMHi" «■" Pattanásig feszült a helyzet Jugoszláviában Gyors ütemben folyik a mazgoskis—Még nincs megegyezés Belgrád és Zágráb között — A német követ is elhagyta Belgrádot — Óvintézkedések a szomszéd alantokban Felügyelet alá helyezték a népkisebbségek vezetőit BELGRÁD, április 1. (Bud. Tud.) Von Heeken belgrádi német követ hétfőn este jelentéstételre Berlinbe utazott. Andrics berlini jugoszláv követ hétfőn reggel Belgrádba érkezett, hogy jelentést tegyen kormányának. Kosumatovics, a horvát parasztpárt alelnöke, reggel óta Belgrádban tartózkodik és tárgyalásokat folytat. Macsek érkezésének időpontja bizonytalan. Hír szerint nem is lép be a kormányba, hanem Zágrábban marad és átveszi a horvát parasztpárt vezetését. Belgrádi politikai körökben kijelentik, hogy míg tárgyalások vannak folyamatban, a helyzetet nem lehet megítélni. Jugoszláviában bezárták az iskolákat, a német iskolákat is, azzal az indokolással, hogy a tanerők eltávoztak Jugoszláviából. Útrakészen állanak a tengelyhatalmak belgrádi követségei is BUDAPEST április 1. (MTI.) A Pester Logd szófiai külön tudósítója, linki Zingateilj a következőket írja: A boktár határállomáson lévő Dragnmánnál a jugoszláv őrség elhagyta a vámházat és az ország belsejébe huzódtott vissza. A határon át vezető utat aláaknázzák. Az utasforgalom a legminimálisabbra csökkent és csak a nemzetközi vonatokra szorítkozik. A határzónát messzmenően kiürítik. A lakosságot kikönvonatok szállítják az ország belsejébe. A belgrádi főpályaudvaron már nem adnak ki jegyeket bolgár állomásokra. A német népcsoport tagjai igyekeznek a román határon átjutni. Azoknak a horvátoknak a száma, akik a jugoszláv hadseregből bolgár területre szöktek, megnövekedett. A tengelyhatalmak belgrádi követségei útrakészen állanak. Min ismeretes, a diplomáciai személyzet tagjainak családjai hétfőn már el is utaztak Belgrádból. Mint megbízható forrásból értesütünk, a jugoszláv mozgósítás március hó 24 én kezdődött és április 3 ig teljesen be kell hogy befejeződjék. A 4jugoszláv haderő fő tömege Nis közelében áll és még délebbre a hármas határtól. A csapatokkal és hadianyaggal zsúfolt vonatok szüntelenül haladnak déli irányban. A jugoszláv sajtónak még mindig az a véleménye, hogy a horvátok magatartása nagy befolyással lesz Belgrádra, de mindinkább az a meggyőződés kerekedik felül, hogy az angol—jugoszláv problémákat most már Berlin teljesen megváltozott szempontból szemléli. Rendőri őrizet alá helyezték a jugoszláviai magyarság vezetőét is BELGRÁD, április 1. A jugoszláv hatóságok elrendelték a különböző népi csoportok vezetőinek rendőri őrizet alá vételét. Ezek között szerepelnek a magyar népi csoport vezetői is. A jugoszláviai német csoport vezetőjét, Sepp Jankót újvidéki lakásán internálták. km 10 FILLÉR a Jugoszláviából menekülő németek utolsó különvonata is elhagyta Belgrádt! BELGRÁD, április 1. (DNB) A Szerbia minden részéből hazainduló német telepesek utolsó különvonata hétfőn éjjel hagyta el Belgrádot. (MTI) BELGRÁD, április 1. (DNB) A Szerbiában élő összes birodalmi alattvalók elhagyták az ország területtét. Ezzel egyidejűleg az olasz állampolgárok különvonata is elhagyta a belgrádi pályaudvart. (MTI.) BELGRÁD, április 1. (DNB.) Ma egész nap és este érkeztek az olasz alattvalók Jugoszlávia egész területéről Belgrádba, ahonnan különvonaton utaznak tovább. Kedd estig az összes Jugoszláviában élő olasz állampolgárok elhagyják az ország területét BELGRÁD, április 1. (MN.) A Puttók utazási iroda 500 személyes különvonata elindult Belgrádból Budapest felé. A jugoszláv hatóságok Szabadkánál feltartóztatták és visszafordították.