Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)
1941-10-18 / 239. szám
Énekelnek a stúdióban a bűzöd! székelyek rádió Hl. -záron stiuupjában egy csoport fehérharanyás székely gazda ili h in borvörös stártonya z ckok£■ r, ('gy másik síeltek atyafi péttig a nagyterem középére felál'S.’rotr ui’kroion előtt áll ét, várja a jelt, kictív kígyvtijon a piros lámpa, amely a/.t. jiw- Jenrí. horráfene az meleten, a „vágó" teremben sz uj lemez kénnen áll, a viaszmetszők • elvégezték munkájukat és: ,,Itt dúlhatunk“. De egyelőre még várni kell, ugy látszik, a m illegi tettel nincsenek kész odafenn- A terem .-skában kottákkal és jegyzetekkel hol tolt asztal fölé jellegzetes arcú, őszülő őréig úr hajlik. Kodály Zoltán, az ij magyar zene megteremtője és legnagyobb mestere. Az üvegfallal elválasztott ügyelőszobában pedig Lajtha László, rI. Néprajzi Múzeum igazgatóőre, a népi zene kiváló istaerojse és gyűjtője végzi a fáradságos munkát a« „laditóasztal!” mellet Népdalgyűjtés, illetve népdalfelvétel folyik a rádióban. Az udvarhelymegyei Itözöd községből hívta fel énekeli a magyar ranu Budapestre ezeket a székely gazdákat, akik a legtöbb régi népdalt tudják. Lajthu László tjz. ugyanis néhány tárcával a nyár folyamán bejárta a Székelyföldet, ahol fonográfra vette a még élő régi dallaraokat hogy megrentse a feledéstől A Néprajzi Múzeum kiválófizetője fáradságot és költséget nm kímélve, sietett rs megragadtti az első alkalmat, hogy a huszonkétévi kiszakítottság után a szenhelyek közé mehessen és pótolja ezt a munkát, amit a két évtizedes rommi megszállás megakadályozott". Ma már nem szükséges fejtegetni. misi’ysu óriási jelentősége és értéke van a magyar nemzet és a magyar tájiélg Szempontjából a népdaloknak, a repi zenéinek. Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtése és munkásága eredményeként ma már tudjuk, hogy ősi Hiűségünk fegjellemzőbb sajátosságait a népzene őrizte meg legharnisitatlannabbul és ha semmi más bizonyiték nem volna, a magyar mópi zene egymagában is megcáfolhatatlanul bizonyítaná .származásunkat és népi rokonságunkat. Fonográf helyett gramofantemsz Lapka László a nyár folyamaim Háromszékint , Udvarhely megyét járta be fonográffal és szép eredménnyel tért vissza Budtrofts.rrr. Az ősi székely népdalokra meg igen sok faluban, emlékeztek, de az sem ritka, hogy az öregebbek a régi balladákat is el tudják még énekelni. A román uralom pusztíthatta el ezt a népi kincset, hiába tiltották a román, csendőrök az éneklést és a tá nemulatságokban s magyar nótákat, a székely falu fiainak lelkéből nem tudták kitörölni azokat, igaz, hogy a fiatalabbak már csak a legritkább esetben ismerik a régi énekeket köszöntöttük az újabb keleti, és kevésbé értékes népdalok, meg a városi nóták. De annál sürgősebb az öregek által még ismert régi dalok megmentése és a Néprajzi Múzeum most új módszert vezetett be a népdalok gyűjtése és rerögzítése terén Mostanáig csak a fonográfba való éneklés volt ismeretes a népdalgyűjtésnél, aminek előnye volt, hogy a fonográf könnyen hordozható egyik faluból a másikba, de nagy hátránya is megvert ugyanakkor: nem Kheferl, a felvert lemezt sokazomodzaná, de maga az eredet is idő múltán elhalványodik és a hang eltorzul.,Ezt a két fogyatékosságot küszöböli ki most az újabb módszer, amelynek alkalmazását a rádió tette lehetővé: az énekeket ma már nem fonográfra veszik fel, hanem gratuofonlemezre, amely .Jótálló és te t-"-/'év szerinti .Számban sokszorosítani lehet. A fonográfra vétel ma csak előkészítés, amelynek alapján a dalokat és az énekeseket kiválogatják, hogy ennek alapján végezzék a daloknak hanglemezre való énekeltetését. A Lajtha László által a nyár folyamán készített fonográf-feivételeket visszatérv talán a Néprajzi Múzeum és a magyar rádió részéről közös zenei bizottság hallgatta le, élén Kodály Zoltánnal és ennek alapján megállapították, hogy melyik faunból és leltazaz melyik énekeknek a tudóját hívják fel Budapestre, hanglemezre énekelni. A rádió hivatása magaslatán állva, magára vállalta a házi elemezek elkészítésének költségét, az énekesek utazási és elszálásolási költségével együtt. így indult meg az a nagyszabású és ujrondízsfrű népdalgyűjtési munka, melynek eredményeként a bözödii székely atyafiak most a stúdió mikrofonja előtt állasak. „Hísérj rázsára .»/' Közben már elő is készítették set új lemezt. Lajtha László dr. bemondja az indítóasztal mellől a megafonba, hogy „Indulhatunk*', sietve jár a keze az itdatóasztal százféle kapcsolóján, közben másik kezében a stopperórát tartja, mert másodpercnyi pontos- Sággal kell alkalmazkodni a hifflgitsue* időtartamához- A stúdióban feszült cond, a ezernek a piros lámpára szemeződnek, amely egyszerre esek kigyul és ettől kezűre a legkísebb mozdulatra is vigyázni kint- mert amint a lámpa alá függte:: lőtt felírat figyel* meztet. ..Míg a piros lámpa ég, inkubíii hab a közönség“. A nyolcvan esztendős Adam György bácsi pedig rákezd a régi jó ‘keserve» saa'Jcely nótára: Ne si-irj rózsám, ne ke-ea*rogj. M‘'t én este hozzáti monyok. . Két-három nóta fér egymásután egy lemezre, aztán kialszik a piros lámpa, egy lemezoldal felvétele befejeződött. Nyomban megindul a következőlemez elkészítése, a hat nem megy olyan könnyeit, mint gondolni Lebene. Az énekek különböző hosszúságúak, a lemez időtartama pedig változhatatóan a limeg van,tbva technikailag, tehát az énekeket úgy kell csoportosítani, hogy ketté, vagy hs- from nonto?Ort betöltse a lemezt De ess csak a külső szempont, sokkal fontosabb címét és megnehezíti s?.ntőbbi munkát hogy az egy lemezre kerülő dalokat úgy kell összeválogatni, ahogy a tervesség, dallam, hangnem és számtalan más zenei szempont megkívánja. Légi tapasztalaat, hogy ugyanazt a népdalt mindenki bizonyos mértékben, másképpen énekli, de ugyanaz az énekes is változtat rajta, ha többször énekli. Nem egyszerű a munka A felvételre kerülő nótákat a fonográfból már kottázták, Kodály Zoltán most ezek között válogat, újraénekelteti őket, hogy egy-egy hang pontos fejegyzését tisztázza és a változatok közül kiválasszák a végleges dallamot. Gyakorlott énekeseknek talán nem nehéz a felvételi technikához való alkalmazkodás, de ezek a falusi emberek, akik megszokták, hogy kedvük szerint azt éneklik egymás után, ami éppen eszükbe jut, most alig tudják betartani, hogy amint a piros lámpa kigyu, csak azt, az énekel, azt a strófát énekeljék, amiben előre megállapodtak és abban a sorrendjan, ahogy Kodály professzor úr megszabta. A most készülő lemez, éppen nagy nehézségekkel jár, mert a reá kerülő három dalt három énekesnek kell egymás után, folytatólagosan elénekelné. Négy-ötszöri kísérletezés után a próba már egész jól megy, de ahogy bekapcsolják a mikrofont és a piros lámpa bágyad, mindjárt megtörténik a haj. Az első énekes még be sem fejezte a maga nótáját, a következő nany sietve már elice«-4 du, mire hirtelen megszólal egy éleset berregő cingő, a pirolámpa kialszik, a lemez errom lett. » Sokszor két-három lemez is etromlik, tűig végre sikerül hibátlanul felvenni. Különösen, az öreg Ádám György bácsi egyik nótájával van sok baj, mert a szövegére már Gera violllékszik, csak a dallamát tudja dúdolni, de a dallam olyan érdekes régi katonanóta, hogy Kodály Zoltán így, szöveg nélkül is feltétlenül, lemezre akarja venni. Mivel a nótáruk nincs szava, ammiképpen sem lehet a nyolcvannévert Gyuri bácsinak eszébe juttat- t ni, várni kel az alkalmat, áruig a kellő pH- tanatban önként emlékezetébe ömliik. Bizony nem könnyű ez a fejlett tecbotikával folyó népdalgyűjtés, az émekeseket és a felvevő zenészeket egyaránt kimeríti, így ama csoda, ha egy nap, délelőtti és a délutáni munkával mindössze csak három lemezt lehet r'jikészíteni. Itt, innen szólltoss el Lajtha László t. a fényes stúdióba, a rádió mikrofonja elé. Nem is tudja, hova legyen el Kreancleszi, hogy ezt is megérhette. A halott édesanya éneke De a többiek: László János, Marosi József gazdák Szám vallanak szégyent énektudományukkal a nagy virág színe előtt. Csak úgy folyik ajkukról az svebbnél-szebb nóta, keserves és vidám egyformán. Amint mondják, azért is érdemes volt a huszonkét esztendőt kivárni és elszenvedni, hogy énekeiket elénekelhessék a magyaroknak s hogy Budapestre jöhettek. László Jánossal egyébként is érdekes dolog történt. A felvételek során derült ki, hogy Vikár Béla 1902-ben végzett székelyföldi gyűjtése alkalmával az édesanyjak énjeit a fonográfba és néhány nótáját Bartók Béla, aki a gyűjtést feldolgozta, lelkottárl kiadta gyűjteményébő. Most a Néprajzi Múzeumban kikeresték az egykori lekérését és leforgatták Jásidó János előtt, akit így az a megható öröm ért, hogy Budapestet halhatta a közel húsz év óta halott édesanyja hangján és énekét. A mont új lendülettel és uj módszemm megindult, népdalgyűjtésnek egyébeként tett felbecsüíhetetlen nevelő hatása van. A falt. népét ráébreszti, hogy értek van a dalaiban. ..az uraknak " jobban tetszik", mint a városi szígerdalok. Tehát össze az, hogy régi énekeiket ferintven ütték. Bűzödön például mióta a fonográfos tanár tíz őrt járt, mindenki azon töri a fejét, hogy a régi, rég elfelejtett nóták eszébe jussanak, mert ni íme, Pestre jöhet menni velük. De ne vegyük tréfára a dolgot, az ilyn külső és ferde irányba mérő indítékoknak is tag"van a jó hatáta és ez a fontos. A népi hang!:ígezek természetesen nemcsak a maisam és a rádió számtíró kézünek, hanem bárki megveheti, aki erdé fi az igazi magyar nótát. A középiskolákban pedig a zenei oktatásnak nélkülüzbetrc.hn *$/ közeivé váladik. Eösödi György • 1 . I öv.:y /-". A daloló székelyek De nézzük az énekeseket, kik szok, akiket ez a nagy megtiszteltetés ért, hogy a rádióba énekelhetnek? Mert mondani sem kell, mihelyt a hanglemezek elkészülnek — pár hét múlva — a rádió nyomban műsorába iktatja, hogy az egész ország hallgathassa a székelyek szép emnikeit. Az Öreg Ádám György bácsit már láttuk, ő a legidőzebb, aki nyolcvan esztendejét, olyan könnyen bírja, hogy a pesti urak nem győzik csodálni és irigyelni. Viruló, egészséges arcában szemei csak úgy mosolyognak, nagy csizmás lábait pedig hetykén mozgatja a nóta dallamára. Egészséges fajának példás képviselője. Büszkén mondja hogy mindig a maga embere volt,’Jogéletében goba sem volt ráutalva senkii szolgálisára, a vig nyilat-ágokat pedig „nem vettete meg“. A korban utána következő Bágyi Jára*éppen az ellentété: összeesett, megrokkant szegény ember, öregebbnek látszik a többieknél, pedig csak 66 éves. Egész életében másokat ezenált, vagy egyes gazdákat, vagy ez egész falut, egy emberöltő óta pásztori életét él. Ő tudja a legtöbb éneket, tudománya egy egész falunak elég volna, emellett nagy mesemondó is. Egész életében az ének '■CgiíiO’U rajta, fonnék révén mindenhol megkedvelték, a katonaságnál úgy, mint a emlétetben. Mióta elöregedést, csak a toltoncsei- Hátiak, meg a kecekfinyájnak emkett naphosszal « mezen s mly*t a mesebeli kirák- bútorgyár ret. állandó kiállítása Appon Gyula építész lakberendező mintatermében Kolozsvár, Szentegyház-utca 2. emelet telefon : 24-23. Érdekes könyvújdonság / f /* S3 U Ale S Pránijéma Csodák és misztikumok. A keleti jogik és sakkok tudománya. A főbb fejezetcímek: A jogik és fák írok. — Erődiváltoztats : gondolatkoncentráció, maniramok és helyes lélegzés által. Pránijáma : a helyet étegzés tudománya. Mi a levitádé» ? — Pszichikai módszerek. Szuggesztió és teopátia. A gondolaterő kifejlesztése. Az emberi delejesség, az ód. — Gyógyítás magnetizmussal, stb.stb. Az P. I.SO, Kapható az Ellenzék könyveie»a fláért?, Mátyás király-tér 9 77 Vidékre ztánnitd is umimal szál Utjai'