Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

V n. 0132&Zhizisv CSÜTÖRTÖK, 1843 április 1.­1 Szerkesztőség, és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai u. 16., 1. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye­­tem­ u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 721­58 — ^**2 hib». nt ■\i LXIV. évfolyásó, 73. szám.­­a* ARA 12 FILLÉR am.... iiiiiiiiíii«iii»i MIIIIIIII III—IBI.............. Hl 1.......mi.....mill......nini 111 III III «IUI IMII «LAPÍTOTTA: BRRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLALAt* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P, negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 3. 30 P. Rommel mozgó hadműveletekkel keresztezi az ellenfél bekerítési szándékát Valamennyi amonalról súlyos harcokat jelentenekk a tengely fő pa­rancsnokságai - Német tenger a­lat­t I­­­ró ír újabb 103*500 BRT hajótér elsüllyesztésével márciusban 9 pusztítottak . A tunéziai helyzettel kapcso­latban a Magyar Távirati Iroda berlini lapok jelentését közli. A jelentések szerint a harcok hevessége valamennyi arcvonalszaka­szon tovább fokozódott. Tunisztól nyugatra, közvetlenül a Földközi-tenger mellett az 1. brit hadsereg szintén támadásba ment át. A leghevesebb harcok a hadszíntér déli szaka­szán folynak, ahol Montgomery hadosztályai, valamint az 5. amerikai hadsereg rendkívüli erejű támadásokkal továbbra is a tengelyál­lások áttörésére törekszik. Azok az ellentá­madások, amelyeket a tengelycsapatok szinte óránként kezdeményeznek, elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az ellenség előrenyomu­lását meglassítsák. A német lapok elismerik, hogy a tengelycsapatokra nehezedő nyomás mindjobban növekszik és ennek következté­ben Rommel szükségesnek tartotta, hogy elő­retolt állásait feladja és a mozgó háború tak­tikájára térjen át. A BUDAPESTI TUDÓSÍTÓ londoni je­lentésében megállapítja, hogy a brit közvéle­mény megelégedéssel fogadja az afrikai harc­térről érkező híreket, de tisztában van azzal, hogy az angolszászok még korántsem oldot­ták meg feladataikat. Az ismertebb angol ka­tonai szakírók ismételten rámutatnak arra, hogy Rommelnek újból sikerült elkerülnie a csapdát, amelyet Montgomery állított fel szá­­­mára. Különös nyomatékkal emelik ki, hogy a I. brit és az­­ amerikai hadsereg egyesíté­se még mindig nem történt meg és Rommel hadserege a számottevő visszavonulás ellenére lényegében még mindig érintetlen. ZÜRICHI TÁVIRAT JELZI, hogy Tu­nézia északi szakaszán elkezdődött elkesere­dett harcokban Arnim vezérezredes csapatai szívós ellenállást fejtenek ki és csak lépésről lépésre adják fel a terepet. SZICÍLIA a Hadiesemények következtében a háborús fejlemények középpontjába került Errol­­r Pavolini volt olasz népnevelésügyi miniszter a Messaggeróban. Pavolini szerint a szövetséges hatalmak Európa ellen Afrika fe­lől kezdték meg a támadást. Afrikában Olasz­ország először egyedül, majd pedig a német csapatokkal együttesen fontos feltartóztató harcokat vívott. Amióta az ellenség megérke­zett Tunéziába, Szicília arcvonala is lövész­árokká változott. A jelenlegi csatában az el­lenség nyilvánvalóan kettős célt tűzött ki ma­ga elé — írja tovább a cikkíró —. Az első az, hogy­ biztosítsa magának az afrikai par­tot Európa elleni támadás céljaira, a mánk cél pedig, hogy a Földközi-tengert a brit ke­reskedelmi hajózás számára szabaddá tegye. Amíg a mostani csata folyik, nem volna he­lyénvaló stratégiai jóslásokba és találgatások­ba bocsátkozni, annyit azonban meg lehet je­gyezni, hogy a szicíliai csatorna elzárása sohasem volt lehetséges az afrikai partokról, hanem mindig csak az olaszországi partok­ról. Bárhogy álljon is a dolog, Szicília most mindenképpen Olaszországnak és az európai kontinensnek előretolt bástyája lesz. Ilyen értelemben beszélt legutóbb Vidassoni, a fa­siszta párt főtitkára is. A SPANYOL HIV­ATALOS LAP tegnapi száma Franco rendeletét közli, amelyben Madrid felszabadulásának negyedik évfordu­lója alkalmából elrendeli valamennyi húszéves polgárháborús hadifogoly szabadonbocsátását. Madridban arra számítanak, hogy az intéz­kedés következtében kereken húszezer hadi­fogoly kerül szabadlábra. A Caudillonak ez az emberséges rendelete a spanyol belső meg­békélésnek egyik további jelentős lépése, amely bizonyára az egész világ közvélemé­nyének legmelegebb együttérzését váltja ki. A LENGYEL MENEKÜLTEK l­on­doni lapja szembefordul a Times ismert cikkével. A cikk — állapítja meg a lap — az európai ősállamok körében sok aggodalmat okozott. Ennek az angol felfogásnak alapján nem le­het csodálkozni azon, ha a kisállamok mind­inkább az Egyesült­ Államok felé vonzódnak, mert az USA jobban megérti az európai hely­zetet, mint Nagybritannia. Amikor An­gli­a az európai kisállamokat úgy kezeli, mint kis gyermekeket, azt a hitet ébreszti, hogy ismét hatalmi politikája útjait járja és hogy terve­zetei nem mások, csak színes szappanbuboré­kok. NÉMET ÉS OLASZ KATONAI KÖRÖK az utóbbi három nap alatt több jelentést ad­tak ki a szerb partizánbandák sorozatos meg­semmisítéséről. Legutóbb egy olasz forrásból származó hír arról számolt be, hogy az egész Esercegovinát sikerült megtisztítani a garázda felkelőktől. Ezzel kapcsolatban a Hrvadski Narod című zágrábi lap nagy cikkben foglal­kozik a német,horvát és olasz csapatok si­keres tisztogató harcaival. A tudósító szerint egyes vidékeken a partizánok nagyobb tá­madó erővel rendelkeznek, de a német, hor­vát és olasz alakulatok a bandákat úgy szét­verik, hogy azok már nem szedhetik össze magukat. A partizánoktól megrongált közle­kedési útvonalakat mindenütt kijavították és a forgalom helyreáll. A Journal de Geneve­­ben részletes ismertetést olvastunk a partizá­nok helyzetéről. A genfi lap szerint a nacio­nalista felkelők­ vezére, Mihajlovics tábornok csak a legnagyobb szigorúsággal képes a két év szenvedéseitől az idegösszeomlás szélén ál­ló emberei között a fegyelmet fenntartani. Egyébként angolszász körök is számolnak az­zal­­a lehetőséggel, hogy Délkeleteurópa szi­vében az „p. hadoszlop,­ nemsokára harckép­telenné válik. N. ]. Rommel harc nélkül kerülte ki a bekerítést BUDAPEST, április 1. (Az Ellenzék budapesti­­szerkesztőjének telefoni jelentése.) Berlini katonai körök szerint, amint a Pester Lloyd berlini t­u­d­ósítója jelenti, a tunéziai harcok súlypontja a középtunéziai front­­szakaszokra tevő düai ál. Mi­u­án sem a 3. brit, sem az 5. amerikai hadseregnek nem sikerült eddig tulaj­donképpeni hadműveleti célja, vagyis a tengelycsapatok dél-tunéziai körülzárása és ezzel Hemmel csapatai­nak összeroppantása, megál­lapítható, hogy a német vezértábornagy jórészt harc nélkül kerülte ki a bekerítési kísérleteket és a Mareth-vonalat, amely jelentéktelen és csak m­egtévesztésre és időnyerésre használták, terv­szerűen ürítette ki, így a tengely­csapatok teljesen érintetlenek és német felfogás szerint hadászati összeom­lás nem­ következett be. Az Esti Magyarország rámutat, hogy milyen nagy figyelmet érdemelnek­­a brit flotta középtengeri had­­mozdulatai. Ú­gy látszik, hogy mikor az általános afrikai offenzíva megindult, az angol flotta elhagyta Gib­raltárt valószínűleg azzal a céllal, hogy a tengely közlekedését Szicília és Tunisz, illetve Bizerta között za­varja. Lehetséges azonban, hogy Cu­n­in­gi­am tengernagy önálló hadműveletekre gondol és mozdulatai szoros összefüggésben vannak a tunéziai szárazföldi harcokkal. (K- S.). Berlin és Róma Eden tárgyalásairól BERLIN, április 1. (MTI.) Berlini politikai körökben érdeklődéssel fogadták Roosevelt kijelentését, hogy Edennel folytatott tárgyalásai során 95 szá­zalékban megegyezésre jutottak. Ez a kijelentés nem lepte meg a berlini ille­tékes köröket, min­t ahogy ezeknél a megbe­széléseknél Washingtonban legfő­képpen a szovjet­ kérdésről volt szó. Ez a figyelemre­méltó összhang is csak hangsúlyozza az ame­rikai készséget, hogy a Szovjetunióval mindenáron teljes megér­tésre jusson. Az Atlanti Charta és más hasonló elvi meg­állapodások feladása Anglia és az Egyesült Államok részéről ezek után nagyon is kézen­fekvő. Hogy a­ bolsevista követeléseik­ milyen irányúak, a többi között Kornejcsaknak he­lyettes külügyi népbiztossá történt kinevezésé­­ből is kiviláglik". Ezzel kapcsolatban figyelmet szentelnek Berlinben Sikorszki londoni nyilat­kozatának, amelyben minden eddiginél élesebb­­ módon követeli az 1939. szeptemberi haltai ok visszaállítását). Ebben a nyilatkozatában, mint leglényegesebbet, Sikorszki kijelenti, hogy ha a háború befejezésekor nem veszik fi­gyelembe Lengyelország jogait, a lengyelek utolsó emberig ellene fognak szegülni min­den olyan igénynek, amely az ország felség­joga és területe ellen irányul, bármelyik ol­dalról jöjjön is. A Wilhelmstrassen megállapítják, hogy félre­­érthetetlenebbül nem is lehetne megvonni ezeket a határokat. Ez annyi mint az első hadüzenet olyan leendő Európában, amelyben a békéit Anglia és a Szovjetunió diktálná. Olasz politikai körökben Roosevelt tárgya­lásaival kapcsolatban feltűnést keltett, hogy a megbeszélésekre­ nem adtak ki hivatalos jelentést. A Telegrapho szerint a hivatalos jelentés hiánya azt mutatja, hogy a legfontosabb kérdésekben nem sikerült a megegyezés. Egy dologban úgy látszik teljes az egyet­értés és ez az Atlanti Chartának a fokozatos elvetése. Angol részről a Szovjetre való te­kintettel nem találják célszerűnek a kis nem­zetek szabadságának túlzott hangoztatását. E helyett­­ a washingtoni tárgyalásokon egy né­­gyeshatalmi egyezmény körvonalai bontakoz­tak ki, amelyben Anglia, az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és Kína venne részt. Az európai ügyek megtárgyalása céljából, mint a Telegrapho jelenti, Londonban ülnek össze és ezen a­ megbeszélésen Amerikát Sumner Welles fogja képviselni. Eden washingtoni tárgyalása további eszmecserék bevezetője volt LONDON, ápril­is 1. (Bud. Tud.) Lon-­­­doni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Eden washingtoni tárgyalásai az angol­szász állam férfiúti eszmecseréjének csa­táin kezdetét jelentik. A megbeszélése­ket Londonban folytatják­. Hír van arról, hogy Eden külügyminiszter meghívta Londonba Hull­ államtitkárt. Amennyiben Hull nem hagyhatná el az Egyedik Államokat, Sumner Welles láto­gatna el Angliába. Szó van Wallace Ado­gatásáról is, aki Angliában igen népszerű. Londoni politikai körökben rámutatnak arra, hogy Eden washingtoni tárgyalásai a legutóbbi napokban új színezetet kaptak az ott időző kínai államférfiakkal fogga­­tott megbeszélésekkel Az If »Boot« ok e net­yedik háborús márciusban több mint 900.000 tonna elsüllyesztésével csúcseredményt értek el BERLIN, április 1. (MTI.) Illetékes német részről tájékoztatásul köz­ük: A német búvárha­jók­ sikereiről kiadott legutóbbi külön jelentés sze­rint az úgynevezett Doenitz-offenzíva első hónapjának eredménye megha­ladja a 850.000 bruttó regiszter tonnát. Ehhez járul még a repülőgépek és felszíni járművek által elsüllyesztett hatótér, úgyhogy katonai körök a márciusi elsüllyesztések végeredményét 900.000 bruttó regiszter tonná­nál többen állapítják meg. A Führer főhadiszállásáról köz­l­ik: A véderő főparancsnoksága közli: Tenger­alattjáróink a kü­lönböző utánpótlási útvo­nalikon ismét súlyos csapást mértek az el­lenségre. Az Atlanti-óceán északi részén, sokszor viharos időjárás közepette, az At­lanti-óceán középső részén és a Földhöz­i- tengeren legnagyobbrészt hajókaravánok­­b­ól 17 súlyosan megterhelt, összesen 103­ 500 tonna ű­rtartalmú ellenséges ke­reskedelmi hajót süllyesztettek el. V lbr­­eaya-öbölben ellenséges bombázók támadást intéztek ném­et tengeralattjárók ellen. A tengeralattjárók légvédelmi fegyverei öt nehéz bombázót lőttek le.

Next