Szabadság, 1933 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Levél a szerkesztőhöz Kedves Barátom! Többen kérdezték tőlem, hogy mi az igazi oka annak a jelöltváltozásnak, ami a megyaszói kerületben zajló képviselőválasztásnál úgyszólván máról-holnapra történt! Sokan olyan kombinációkat fűztek ehhez a személycseréhez, amely kombinációk nélkülöznek minden alapot, de viszont élénken visszatükrözik a mai korszak nem sok dicsérettel illethető gondolkozásmódját. Ami történt, csupán csak annyi, hogy a kerület választóinak kívánsága is figyelembe vétetett. Ez a kívánság odairányult, hogy sokan igazi kisgazda-képviselőt akarnak a parlamentbe juttatni a falu igazi és jogos követeléseinek hangoztatására és kiharcolására. Senki sem cáfolhatja meg ezen kívánságok és célszerű voltát, a Nemzeti Radikális Párt szelleme pedig megköveteli, hogy az ilyen törekvések felszínre jutását elősegítsük, és támogassuk! Pártunk igazságos, nemes és nemzetmentő eszméi a megyaszói kerületben is megértő elmékre és befogadó szívekre találtak. Nem lett volna tehát helyes, ha mi, a párt lelkes hívei nem viseltetnénk megértéssel azok kívánságai iránt, akik hozzánk tartozóknak vallják magukat! Ilyen gondolatmenet alapján írtam meg Vezérünknek, hogy a Nemzeti Radikális Párt diadala érdekében helyettem, orvos helyett, kisgazdát, Csizmadia Lajost, pártunk igazgatóját állítsa csatasorba Megyaszón, mivel ebben a kerületben mihozzánk tartozó kisgazda a jelöltséget vállalni nem akarta. Eredeti tervünk ugyanis az volt, hogy a falu népéből egy képviselje pártunkon keresztül a megyaszói kerület igazi érdekeit és én vezérünk parancsára vállaltam és végeztem eddigi munkámat, most pedig szívvel-lélekkel támogatom Csizmadia Lajost és bízom az ő győzelmében, e győzelmen keresztül pedig a falu sorsának mielőbbi javulásában. Girincs, 1932. dec. 27. Igaz híved Varga Kálmán. Irta: STOLTE Vétekbe futott a magyar ellenforradalom, mert a „nemzeti“ politika nem mélyült tömegmozgalommá, mert az ellenforradalmi kormányzatnak nem volt és nincs ma sem bajokat enyhítő, minden magyar tudást, tehetséget, munkát harcba állító, a történelmi fejlődés irányába eső, új világot teremtő, határozott gazdasági programja. A fascizmus az olasz nép lelkéből fakadt tömegmozgalom, melynek a szocialista iskolázottság adott további fejlődésre képes gazdaságpolitikai alapot. A hitlerizmus a politikailag bárdolatlan németség nagy népi rétegeket mozgató, indulatoktól hajtott, ösztönös önvédelmi harca, melyhez a német tudomány, ha sor kerül rá, hozzá ollózza a gazdasági programot. Csak a magyar ellenforradalom csinál egy évtized óta nacionalista politikát tömegek nélkül, rendtörvénnyel, csendőrszuronnyal, gyűléstilalommal, kihágási ítéletekkel, a dolgozó népi rétegek nemzeti jelentőségét semmibe vevő, feudális eszmekörben mozgó, Habsburg-restaurációs iskolapolitikával. Csak a magyar ellenforradalom folytat nemzeti pénzügyi és gazdasági politikát kótyagos liberális bankárokkal, a féktelen adósságcsinálás és pénzpocséklás grófi módszerével, hágai illúziókkal, a wilsoni szélhámosság folytatásával, a sokat ígérő, soha semmit meg nem oldó nemzetközi kapitalista konferenciákkal. Az örökké várandós Bethlen-renszer hónapokról-hónapokra, évről-évre nagy nemzetközi sikereket, hatalmas kölcsöntranzakciókat, produktív beruházkodásokat, mélyreható termelési és értékesítési reformokat hirdetett, melyek véget vetnek a földművelő lakosság pusztulásának, a magyar kispolgárság egyre fokozódó elproletarizálódásának. Ez a nagyvonalú ígéretpolitika még ma is tartana, ha a külföldi tőke hitelmegvonása nem kényszeríti az adósságcsinálatra alapított bethleni rendszert meddőségének nyilt bevallására. A halkszavú Károlyi Gyula gróf patriarchális egyszerűséggel hozta az ország tudomására, hogy elfogyott a pénz, hogy csúnya idők járnak, melyek nem alkalmasak arra, hogy a kormány messzeható gazdaságpolitikai programot adjon, hogy a nemzeti kormányzat nem tehet mást, mint hogy gondosan vigyáz a költségvetési egyensúlyra és a közéleti tisztaságra. Az egységes párt, mely egy évtizeden át lelkesen támogatta Bethlen István kulisszatologatását, hajlandó SÓS LÉNÁRD lett volna a „becsületes jószándék“ semmitevését is hasonló kitartással támogatni, ha ezzel a kormánypárti nagyságok eddigi hatalma és minden elvhű mongó mandátuma továbbra is biztosítható lett volna. A jobb idők várására alapított ígéretmentes politikai stílus azonban nem vált be. A magyar dolgozók nyomorgó tömege nem volt abban a kellemes helyzetben, hogy csendes visszavonultságban várhassa meg a válság elmúlását. A vidékről egyre aggasztóbb hírek érkeztek. Maga Károlyi Gyula gróf is érezte, hogy valamit tenni kellene és a nemzeti erők koncentrációjára gondolt, ami új színnel, új lendülettel frissítette volna fel a kissé elnyűtt egységes pártot. A Bethen-rendszer főemberei azonban szembefordultak a koncentrációs megoldással, palotaforradalmat csináltak és megbuktatták saját miniszterelnöküket. Kiadták a jelszót: vissza a bethleni aktivitáshoz! Radikálisan ható gazdasági programot követeltünk, melyet azonban az egységes párt fog megvalósítani, mélyreható nemzeti mozgalmat akarunk, mely azonban nem a nemzeti koncentrációt fogja szolgálni, hanem az egységes párt elapadt vérkeringését fogja új életre szorítani! így született meg Gömbös Gyula miniszterelnöksége, a miniszterelnök 95 pontja és nagy lendülettel megindított tömegszervező pártmunkája. Az ellenforradalmi rendszer új célkitűzésével eljutott a nacionalista uralom állandóságának termékenységének feltételéhez, a tömegmozgalomhoz és az új rendszert hirdető gazdasági programhoz. Az ellenforradalom válságának további alakulása attól függ, miképen fogja fel Gömbös Gyula a nacionalista mozgalom lényegét, a gazdasági reformpolitika terjedelmét és mélységét. Köztisztviselőkkel, hivatásos bizalomszállítókkal azonban nem lehet népmozgalmat kezdeményezni. A nacionalista mozgalom nem ölelhet mindenkit a keblére, mert nem lehet mozgalmat mindenkivel senki ellen csinálni A kommunizmus elleni védekezés, a magyar mezőgazdaság tervszerű átszervezése, az okszerűen termelő kisbirtokos-rendszer kiépítését követeli, melyet a feudális nagybirtok urai nem fognak megvalósítani. A dolgozó népösszesség életérdeke a munkanélküli jövedelemek, az aránytalan fizetések megszüntetése, a hitel és a nagyipari termelés racionalizálása. Ezt a reformot az álláshalmozók, bankárok és Az ellenforradalom vétke Fényes győzelem a sarkadi községi választáson A képviselőtestületi választásokon fényes győzelmet arattunk. A megválasztott képviselőtestületi tagok 70 százaléka a Nemzeti Radikális Párt jelöltje volt. N. R. P. A rövid távirati jelentés hatalmas győzelmünket jelenti. A részletes beszámolót következő számunkban hozzuk. Már most leszögezzük, hogy sarkadi tagtársaink derekas munkát végeztek és ez a győzelem a számok megcáfolhatatlan erejével igazolja a nemzeti radikalizmus országhódító erejét. szabadság A megyaszói kerület választóinak többsége máris Csizmadia Lajos mellé állott A Nemzeti Radikális Párt jelöltje, Csizmadia Lajos kisgazda megkezdte agitációs útját és amerre csak megy, a kerület népe mindenütt melléje áll. A legtöbb községben a lakosság 80° ,ma máris pártunkhoz csatlakozott. Folyó hó 26-án Hernádnémetiben volt népes gyűlésünk. A hatóság rendelkezése értelmében a piactéren kellett a gyűlést tartanunk, hogy a harangszó megzavarja gyűlésünket. Serényi gróf kortesei a nagybirtok korától fűtve szintén zavart igyekeztek kelteni, de sikertelenül, mert a gyűlésen résztvevők nagy többsége lelkesen mellénk állott. Ugyanezen napon Gesztelyen és Ujcsalánoson is sikerült gyűlést tartottunk, lelkes tömegek előtt. 27-én Megyaszón, Alsódobszán, Taktaharkányon és Taktaszadán beszéltek szónokaink és jelöltünk s olyan nagy lelkesedést keltettek, amilyenre itt még nem is emlékszenek. •Gyűléseinken Csizmadia Lajos és vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett Erőss János, Cziáky Endre, Takács István monoki, K. Szabó Imre karcagi, Négyessy Pál gesztelyi, Pócs Lajos ondi és ifj. Csikány Sándor kosdi kisgazdák szónoklatai tettek mély hatást a kerület népére. A megyaszói kerület népe belátta, hogy más most a helyzet, mint a múlt választáson, amikor a kormánnyal szemben bukott meg Serényi gróf. Ma az igazi ellenzék, Csizmadia Lajos kisgazda népképviselőjelölt küzd a kormány ellen és a nagybirtokos gróf ellen. Tehát az egész dolgozó népnek mellette a helye. Alsódobszán még az egyik grófi kortes is kénytelen volt szónokainknak igazat adni. Megyaszó úgyszólván teljesen mellénk csatlakozott. Taktaharkány többsége Csizmadia Lajos mellett áll. Taktaszadán már a harc kezdete óta mellettünk áll a nép, amit elsősorban Orosz László ref. tanítónak és Nagy Imre kisgazdának köszönhetünk. Utunk mindenütt diadalát, a lelkesedés valósággal egy szabadságharc tüzéhez hasonlít. Az ország minden részéből eddig a következők szervezik, fáradságot nem kímélve, a kerületet: ifj. Csikány Sándor kisgazda, Kösd, Szöllőssy Kálmán kisgazda, Tépa, ifj. Csuka Lajos kisgazda, Sáránd, Bársony István kisgazda, Gelej, K. Szabó Imre kisgazda, Karcag, Bújdosó Sándor kisgazda, Kötegyán,Mihály Dezső kisgazda, Tarpa, Pócs Lajos kisgazda, Ond, Négyessy Pál kisgazda, Gesztely, Molnár István kisgazda, Hernádnémeti, vitéz Oláh Károly kisgazda, Megyaszó, Bagócsy Lajos kisgazda, Alsódobsza, Fodor József és Csáky Dániel Taktaharkány, Takács Béla ref. lelkész, Sajóhidvég, Orosz László ref. tanító, Taktaszada, Kobzos György kisgazda, Legyesbénye, Budi Kálmán és Zsóka K. János, Ujcsanálos, Szabó Lajos Kesznyéten, Juhász Károly Berzék, vitéz Répássy István Köröm, dr. Varga Kálmán Girincs, Haraszy Andor Monok, Verhóczky József, Görcsös Sándor, Czibere János, Töreczky Lajos, Tamás József Szerencs, Bagossy Imre kisgazda, Hajdúböszörmény, ifj. Andirkó János kisgazda, Hajdúböszörmény, Vaszkó Ambrus Túrkeve, Vaszkó Mihály Dévaványa, Koncz Pál Jánd, Varga György Tarpa, T. Nagy István Hajdúböszörmény, ifj. Balla Bertalan Gulács, Nagy András Kösd, Szabó István Szerencs. A napokban érkezik a kerületbe Mokkai János Sarkadról és Féja Géza Budapestről, aki eddig betegsége miatt nem vehetett részt a választási harcban. s 3 kartelvezérek soha sem fogják megzavarni. Nem lehet az Egységes Párt személyi leltárát a nacionalista mozgalom nyakába varrni. Werner Lombert régi vágású tudós, nem nacionalista, mégis megállapítja, hogy a hanyatló kapitalizmus válságát nem a közgazdasgi tradíciókban kivénült öregek, hanem az új irányt követő fiatal politikusok fogják megoldani. Nem lehet ugyanazokkal a férfiakkal egy tökéletesebb gazdasági és társadalmi rend alapjait lefektetni, akik minden idegszálukkal abba a rendszerbe vannak beleágyazva, mely hibáival és fogyatékosságával a mai válságra vezetett. Olaszországban a fascizmus a nemzeti fiatalság élre jutását, a nemzeti eszme szolgálatába állított nagy népi rétegek érvényesülését, hallatlan értékű tudás és szervezőképesség harcbavetését jelentette. Ez a nacionalizmus nem elégszik meg a közrend és a jogbiztonság védelmével, hanem arra törekszik, hogy a nemzet társadalmi, kuturális és gazdasági életének átszervezésével kiküszöbölje azokat az okokat, melyek a társadalom bomlására, a kommunizmusra vezethetnek. A magyar ellenforradalom felhasználta az ifjúságot a kommunista maradványok kiirtására, a szociáldemokraták megfélemlítésére, az uralkodó rendszert veszélyeztető királypuccs meghiúsítására, a nyugatmagyarországi felkelés „felelőtlen“ végrehajtására, de ezután elzártak minden utat, mely a háborúban megedződött, nemzethűségökről bizonyságot tett ifjakat az új Magyarország megépítésének szolgálatába állíthatta volna. Előkerültek az elmúlt korszak vénjei, a szikkadt agyú konokok, a liberális üzérek és gondjuk volt reá, hogy a harcos, új világot hirdető magyar ifjúság Mátyás király fekete seregének sorsára jusson. Ha Gömbös miniszterelnök új jelszavak alatt a régi ellenforradalmi politikát folytatja, ha nemzeti mozgalma nem jelenti a fiatalság élre jutását, a nagy népi rétegek felzabadulását, minden magyar tehetség érvényesülését, a liberális üzérszellem teljes felszámolását, és úgy elbukik, mint a Bethlen-rendszer adósságcsináló nagyot akarása. Az Egységes Párttal csak csatát veszteni lehet. Győzni csak az győzhet, aki ellenük fog össze, a megcsúfolt, kisemmizett magyar ifjúsággal s a magyar jövő nagy reménységével, a paraszt- Szeged és szeged környéki híveinkhez! Az N. R. P. szegedi szervezetének központi párthelyisége a Római-körút 31. sz. alól Rákóczitér 2. sz. alá. Parádi Mihály vendéglőjének külön helyiségébe költözött. Régi központi párthelyisége kerületi párthelyiségnek marad meg. Az 1933. évi január 1-én, vasárnap fél 5 órai kezdettel új párhelyiségében vezetőségi értekezlet lesz. Tudatjuk, hogy párttagjainknak elsősorban, de nem párttagoknak is jogvédő irodánk Kiskundorozsmán, Kassai u. 2. sz. a. Kecskéssy Tivadar, ottani pártelnökünk vezetésével, adóügyekben díjtalan felvilágosítást és tanácsot ad. Nyomatékosan fölhívjuk párttagjaink figyelmét jogvédő irodánk működésére, amely számos esetben járt közbe teljes eredménnyel, nem egyszer elhalasztva árverést, vagy végrehajtást. A közelgő új esztendő újabb erőfeszítéseket ró reánk, amelyeknek csak fokozottabb szervezkedéssel fogunk tudni eleget tenni. Kérjük azért kerületünk összes híveit, hogy apostoli lélekkel terjesszék az egyetlen magyar politikai program, a magyar föltámadás bibliájának, a Nemzeti Radikalizmusnak igéit. Alakítsák meg mindennütt helyi szervezeteinket és jelentsék be központunknak. Újabb munkára föl! B. u. é. k. A N. R. P. délmagyarországi kerületének vezetősége.