Előre, 1909. január (5. évfolyam, 1-5. szám)
1909-01-02 / 1. szám
A monisták. Irta: TÍMÁR MIKLÓS.* A 18. és 19. század tudományos felfedezései halomra döntötték a biblia naiv tanítását. Ma már nem akad tudós, aki komolyan hinne a hat napos teremtés történetében, a lélek halhatatlanságában, vagy abban, hogy van egy emberformájú szellem. (“egy gázalafkúi gerinces állat” mondja Häckel), akinek a jóvoltából és gondoskodása folytán élünk. De ha nincs is tudós, aki ezekben a mesékben hinne, az iskolákban, a szószékről, a templomokban még mindig szent igazságokként hirdetik. A magasabb papi tanfolyamokon már azt tanítják, hogy a teremtés hat napja alatt hat korszakot kell érteni, de ki hallotta, hogy ezt az elemi vagy középiskolákban mondták volna. Prohászka püspök p. o. a szabadtanítás pécsi kongresszusán nyíltan hirdette, hogy babona hinni egy emberalakú istenben, de Prohászka püspök még mindig pokolra szánja azokat, akik nem fogadják el szó szerint a bibliát. És így tovább. A tudomány igazságainak nem szabad átjárnia a nép széles rétegeit, mert a tudomány igazságai ellenkeznek a vallástanításával az uralkodó osztálynak pedig legerősebb támasza a szuronyok erején kívül a vallás. Ez indított Németországban egy csomó kiváló szabadgondolkodó tudóst, élén Hackel Ernő jénai egyetemi tanárral, a világhírű tudóssal arra, hogy szövetséget alkossanak a természettudományok alapján álló világfelfogás hirdetésére. A szövetség neve “Deutscher Monistenbund” és tanítása minden osztályban talált híveket, de a munkás osztály az, amely lelkesen magáévá tette, úgy hogy Németország szervezett munkásainak 90 százaléka monistának vallja magát. Az alábbiakban megkísérlem a monista világfelfogás vázlatos képét adni. A monista felfogás elsősorban mint a mózesi dualista felfogás tagadása jelentkezik. A monizmus tanítja az isten és világ, anyag és szellem, test és lélek, gondolatérzés és akarat egységét, a szerves és szervetlen világ közös eredetét, a természettudományi megismerés határtalanságát. Tanítja, hogy az egész mindenségit, ugyanaz az anyag és erő alkotja. Az élet és halál egymástól elválaszthatatlan folyamat. Maga a szó monizmus ebből a görög szóból származik : ‘' monosz ’ ’-egy. A monizmus ez a tanítása szemben áll az ötezer év óta uralkodó zsidó-keresztény világfelfogással, amely azt tanítja, hogy van egy a világtól külön álló szellem, akire vagy a melyre a mindenség keletkezését és fenmaradását visszavezeti, hogy van egy külön a testtől elválasztható lélek, a mely külön életet is élhet (túlvilági élet) és amely a legfontosabb ismereteinket a kinyilatkoztatásra vezeti vissza, az emberi észt és a megismerő képességet vele szemben tehetetlennek és korlátoltnak fogja fel. Szemben áll azzal a divatos és mondhatjuk hivatalos filozófiai felfogással, amely a gondolatot, érzést és akaratot külön kategóriákba akarja osztani, és amely válaszfalat, akar emelni a szerves és szervetlen világ az emberi és állati társadalom közé. A monista világfelfogás az utolsó három évszázad, de különösen a 18. és 19. évszázad természettudományának az eredményein épül fel. William Harvey a 17. század elején felfedezi a vérkeringést és megállapítja, hogy a szív működését nem a lélek okozza, hanem a vérkeringéssel van összefüggésben.. Newton megállapítja, hogy az égi testek mozgását a tömegvonzás, a gravitáció okozza. Már korábban megadta a dualista világfelfogásnak az első lökést Kopernikus, aki a dualista világfelfogás tanításával szemben kimutatta, hogy csillagrendszernek központja nem a föld, (geocentrizmus) hanem a nap. Az emberek önbizalma, amelyet a nyilatkoztatásban való hit évezredeken keresztül megbénított, kezdett visszatérni. Angliában a “free thinker”-ek, a szabadgondolkodók a természettudományok jogát a vallással szemben, vitatták. Másfelől újabb és újabb terrénumokat von ki a tudomány a vallás és metafizika uralma alól. David Hartley és Priestley (18. század), valamint Erazmus Darwin a lélektant igyekeznek élettani alapon magyarázni. La Metrie (18. század) tanítja, hogy az ember és az állat közti különbség csak fokozati és hogy a lélek benne van az anyagban. Destutt de Tracy a lélektant az állattan egy fejezetének mondja, és Cabonis szerint a gondolkodás az agyvelő funkciója, a * Tímár Miklós elvtárs a Magyarországi Szabadgondolkodók Egyesületének titkára az “Előre” számára írta ezt az érdekes és tanulságos értekezést.— (Szerk.) lélek az élet jelensége. Linné megkiséri a növényfajok osztályozásét, Lamarck pedig megpendíti a származástan nagy eszméjét azzal, hogy szerinte az állatvilág származását nem lehet máskor elképzelni, mint úgy, hogy egyik állatfa, a másikból származik. Linné rendszere még mesterséges és nélkülözi a belső mélyebb összefüggést. Magi is csak provizórikusnak, ideiglenesnek tartja és szükségesnek mondja egy mélyebb természettudományi alapot nyugvó rendszer megteremtését. Ennek a rendszernek megteremtése és kiépítése megtörtént a 19. században. Lemarck és Darwin elmélete szerint az égés növényvilágnak egy közös törzse van, melynek kiindulását, az egyszerű sejt képezi. A sejtek életének ismerete, és más megfigyelések alapján megállapíthatjuk hogy az állatvilág époly természetes rendszert képez, mint a növényvilág. Az állatvilággal belép a játékba az ember is, az állatvilág törvényei kiterjednek az emberre is. A 19. század természettudományi ismeretének konzekvens összefoglalásán épül fe a monista világfelfogás. Häckel ma 1392-ben megkísérti a “Glaubenserheimtt ist is Naturforschers (des Monismus als Ped zwischen Himmel und Erde)” cite.ű könyvében propagandát csinálni a természettudományi hitvallásnak. 1899-ben "Veitiatiisci ” c.művel intéz hatalmas támadást a dualista felfogás és az egyház .1 11. n. Ez a könyve csak angol nyelven 209,000 példányban kelt el. Magát Släckelt is meglepte ezeknek a könyveinek a nagy népszerűsége és önbizalommá töltötte ed. 1901-ben a római kongresszus számára megírja: “Thesen für Organisation des Monismus” című füzetét, melyben 30 tételben (20 elméleti és 10 gyakorlati) foglalja össze tanítását. A “Thesen” gondolatmenetét követve a következőkben foglalhatjuk össze a monizmus lényegét: Világnézetünk alapját csak azon ismeretek képezik, amelyekhez kritikai tapasztalat itfiá í b'í' íhr A Kiveti a monista tehát a indirekciőnaki nyilatkozta lást, mint is Tueretforrást, de elveti azt a leginkább Kant nevéhez fűződő tant is, mely szerint ismeretünk egy részét tisztán gondolkodás útjáta nyerhetjük. Az egyetemes természettudományi törvénynek csakúgy alá van vetve a bolygók mozgása, mint a bolygókat ben értesítő szervezetek élete. Elveti azt a tanitést, hogy van egy érzékeink körébe eső világ és egy érzékeinken felül álló világ. Nincs is külön vis vitális, életerő, amely a szerves világ életjelenségeit okozná. A szerves világ élete ép úgy fizikai és kémiai törvényeknek van alávetve, mint a szervetlen világ. Az egész természet, a szerves csakúgy mint a szervetlen egy oksági törvényeknek alávetett fejlődési folyamatnak a hatása alatt áll. Ennek a fejlődésnek egy része közvetlenül megismerhető, kezdet és cél azonban ismeretlen. El kell vetnünk tehát a teremtés tanát, csakúgy, mint a személyes istenben való hitet. Épúgy nincs erkölcsi világrend és “isteni gondoskodás.” (Folytatás következik.) A KERSBEYI SZTRÁJK UTÓJÁTÉKA. TITKOS RENDŐRÖK KÉMLELIK AMUNKÁSOKAT. A Pinkerton detektívek hírhedt névre tettek szert, amikor kiderült, hogy a vállalat megbízott emberei a legtöbb unióba beférkőztek és ott kémszolgálatokat teljesítettek Az egész ország közvéleménye fellázadt akkor e rendszer ellen, mely Roosevelt uralma alatt a közéletben is mindenütt meghonosült. Most a kémrendszer egy újabb téren jelentkezik; a sztrájkok után befurakodnak detektívek a munkások közé, hogy a sztrájkban résztvevők és szerepet játszók neveit megtudják és természetesen a munkáltatóknak elárulják. Ilyen esetről vettünk megbízható értesítést egy elvtársunk révén, kit ilyen kém szerepre akart egy detektív társulat szerződtetni. Az említett elvtársunk, ki jelenleg munkanélkül van, a “World” egy hirdetése után, melyben az állott, hogy angolul és magyarul beszélni és írni tudók munkát kaphatnak, a Wékért detektív company magyar munkásokat keresett, hogy a keasleyi sztrájkban részt vett munkások közt dolgozva, bővebb részleteket tudjanak meg a sztrájk okáról, előidézőiről, vezetőiről stb. Elvtársunk természetesen az aljas szerepet megvetéssel utasította vissza. Azonban hányan fognak akadni hitványok, kik nyomorult bérért saját testvéreiket hajlandók lesznek elárulni ? ELŐRE Balkán. Az a válasz, amit Törökország, vagy mint mondják a “beteg ember ” adott Ausztria-Magyarországnak Bosznia anoktatásáért — midőn a török nép teljes szolidaritással kimondta az osztrák-magyar árukra a bojkottot — érzékeny fájdalmat okoz Ausztriának. Azért, mondjuk, hogy csak Ausztriának, mert Magyarországnak nincs mit exportálni Törökországba. Magyarországon csak egy-két cég van, melyeknek a Balkánon fontosabb piacai vannak. Ezek a Kereskedelmi Részvénytársaság és a Kereskedelmi Múzeum. Ennek a két vállalatnak az érdeke nem országos érdek. Annál jobban sújtja azonban Ausztriát, mely már kezd felhagyni avval a fölényes magatartással, melyet eddig a török bojkottal szemben tanúsított, olyannyira, hogy Pallavicini őrgróf Konstanyiápolyi nagykövet látogatásokat, tett a nagyvezírnél és a külügyminiszternél és tárgyalásokat kezdett velük atortával való megegyezés tárgyában Bosznia annektálása miatt. Sőt, ha igaz a híradás, Ausztria-Magyarország 50 millió frankot ajánlott fel Törökországnak kárpótlásul Boszniáért. Nem hisszük el ezt a hírt, mert ha igaz lenne, úgy ez a legnagyobb visszaélés lenne Magyarországgal szemben, mivel Magyarországnak abszolút semmi érdeke nincs sem Boszniában sem Törökországban, és gaz merénylet lenne Ausztria érdekeit a magyarok pénzével védeni. Távirataink a következők: Konstantinápolyból azt az érdekei hirt jlentik, hogy a kamara részére törvényjavaslatot készítenek elő, melynek értelmében a szultán tartozik az állammal szemben fenálló, körülbelül tizenhat millió fontra becsült adósságát visszafizetni. Az esetben, ha a szultán ellenkeznék, a pénzügyminiszter esetleg a korona birtokait zár alá veszi. Annak a jegyzéknek a tartalmáról, amelyet Pallavieini őrgróf a nagyvezírnek vasárnap átnyújtott a konstantinápolyi francia nagykövetségen azt beszélik, hogy Ausztria-Magyarország Törökországnak ötven millió frankot ajánlott föl kárpótlásképpen Boszniáért. Ezzel szemben a “Times” azt állítja, hogy Ausztria-Magyarország Törökországnak a szandzsák vasút építésénél pénzügyi támogatását ajánlotta föl. Egy belgrádi távirat azt mondja, hogy az első korosztálybeli tartalékosoknak öt részre osztott csoportjaiból a hadügyminiszter hétfőn szabadságolta a harmadik csoportot és egyidejűleg behívta a negyedik csoportot. Ugyancsak hétfőn újból fegyvergyakorlatra hívták be a tartalékosok első korosztályának első csoportját is. Szalonikiből az elmúlt éjjel indítottak útnak Szerbiába újabb hadiszerszállímányt, mely Angolországból jött. Azt a hírt, hogy Ausztria-Magyarország pénzbeli kárpótlást ajánlott föl Törökországnak, a ma érkezett táviratok cáfolják. Illetékes helyen nem tudnak róla semmit. A török parlamentet, mint azt egyébként már megírtuk, e. hó 17-én megnyitják. A megnyitás alkalmából az osztrák Reichsrath üdvözlő táviratot küld a parlamentnek, amelyben örömének ad kifejezést afölött, hogy Törökország végre belépett Európa alkotmányos államainak sorába. Pétervárról azt jelentik, hogy az orosz válasz jegyzéket e hét végén küldik Bécsbe. A jegyzék állítólag kompenzációkat kivon a Balkán-államok részére. Az osztrák-magyar jegyzék tartalmát még mindig titokban tartják. Szerbia folytatja háborús készülődéseit. Szófiai jelentések szerint a legtöbb ezred tartalékosai már bevonultak és ezek a csapattestek hadi létszámban állanak, az önkéntesek kiképzése pedig serényen halad. Országszerte azzal agitálnak, hogy Ausztria- Magyarország csapatai nem alkalmasak téli hadjáratra. A Bulgária ellen megkezdett hadi készülődéseket beszüntették. A szerbek részéről az osztrák és magyar áruk ellen megindítandó bojkottra vonatkozólag azt jelentik Belgrádból, hogy az egész hi- ! tesztelésből egy szó sem igaz. A bojkott- mozgalom — mondja ugyanaz a távirat —már azért is megfeneklene, mert Ausztria- Magyarország ellenbojkottjával, amely Szerbia kiviteli cikkeire irányulna, sokkal érzékenyebben sújtaná Szerbiát, semmint a monarchiát a szerbiai bojkott károsíthatná. Londonból táviratoztak, hogy belgrádi jelentés szerint Boszna-Bródban több osztrák katonát zendülés miatt halálra ítéltek. — Ugyancsak ez okból a bosnyák ezredikben is halálra ítéltek egynéhány katonát. Konstantinápoly, dec. 27. Megbízható forrásból jelentik, hogy az osztrák-magyar nagykövet, Pallavicini őrgróf tudatta tegnap Kramil basa, nagyvezérei, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia semmiféle készpénzbeli kárpótlás nem ad Bosznia és Hercegovina annektálásáért.— Földrengés Olaszországban. Róma, dec. 28. Reggeli öt órakor irtózatos erejű földrengés pusztított Kalabriában és Szicila szigetén. Egyedül Messinában több ezer emberélet pusztult el.A földrengés 32 másodpercg tartott. Messina Szicília második kereskedelmi városa, melynek 90.000 lakosa van, részben romhalmazzá változott és 1. emberélet esett áldozatul. Cataniát, amely Szicília keleti partján fekszik és 110,000 lakosa van, vizát borította el. A kisebb szicíliai városok és falvak is súlyos károkat szenvedtek. A táviró- és telefon-összeköttetések megszakadtak s így egyelőre lehetetlen biztos képet kapni a pusztulás nagyságáról és arról, hogy hány ezeren haltak szörnyet az összeroskadt házak romjai alatt. Azt sem tudták egész bizonysággal megállapítani, hogy milyen területen pusztított a földrengés, de az kétségtelen, hogy hosszú évek óta Olaszország nem szenvedett még ilyen borzalmas elemi csapást. Olaszországban óriási a megdöbbenés és a részvét, valóságos nemzeti gyász van. London, dec. 28. A “Daily Mail” tudósítója táviratozza Cataniából, hogy a földrengés következtében húszezer emberélet pusztult el. Messina város feje romokban hever. Rómából érkezett későbbi táviratok szerin a földrengéssel egyidejűleg tengerár borította el a parti városokat. A rohanó VÍZ j artán vissza is vonult, de mindent rang-íval ragadott, amit útjában talált. Éppen ezért egyelőre lehetetlen az emberéletben esett veszteséget megállapítani. A roskadozó házakból a terekre és mezőkre futott ki a lakosság és térdenállva könyörgött életéért. A babonás nép azt hitte, hogy az utolsó ítélet napja jött el. Hogy a baj még nagyobb legyen, óriási vihar támadt, majd hideg zápor naskolta a szabadban tanyázókat. A “Washington” és “Montebello” gőzösök, amelyek Cataniába készülnek, tele vannak a rémülettől félig eszüket vesztett sebesültekkel. Öt gőzhajó Cataniából szintén Messipába sietett, hogy a több ezer főre rugó sebesültek elszállításában segédkezzék. Cataniában a megrémült lakosság, új földrengéstől félve, nem akar visszatérni a házakba és a mezőkön vert tanyát. A tengerár elsülyesztett ötszáz csolnakot, több nagyobb vitorlást és gőzhajót. Az elsülyedt gőzösök között van a “Buda” nevű magyar gőzös is. A rettenetes vizár Faro és Gauzirri községeket elmosta a föld színéről. Több helyütt tűz ütött ki, amely gázrobbanást idézett elő. A pusztulás Szicilia után Kalabriában volt a legnagyobb. Stefanaconi, mely 2309 lakost számlált, egész romhalmaz. Több mint százezer ember vált hajléktalanná. FOSTRONGÁS PERZSIÁBAN. A nacionalista mozgalom a tartományokban egyre terjed és a sah és környezetének provokáló magatartása csak növeli a nyugtalanságot a fővárosban. Az összes bazárokat bezárták. Sok nacionalista a török követségen keresett menedéket és a bizonytalan jövőre való tekintettel az utcai patrolokat megerősítették. Reshtben száz perzsa kereskedő a török konzulátusra menekült és a tartományi kormányzó avval fenyegetődzött, hogy behatol a konzulátusra és letartóztatja a menekülteket. A “Vecer” című lap egyteheráni jelentést közöl, amely szerint két papnak öltözött férfi december 26-án merényletet akart elkövetni a sah élete ellen. A merénylőknek sikerült bejutniuk a palotába és egy lövést tehettek, mielőtt lefegyverezték volna őket. A golyó a trónörökös kabátját fúrta keresztül. A LEMBERGI DIÁKOK SZTRÁJKJA. A sok nemzeti marakodás után most végre a kultúráért tüntetnek a diákok Ausztriában. Lembergből sürgönyzik, hogy az ottani műegyetem hallgatói falragaszokon jelentik ki, hogy két napos tüntető sztrájkot kezdenek, mert az állami költségvetésbe a műegyetemi beruházásokra fölvett összeg kicsiny. Itt a lembergi műegyetem követelményeit nem teljesítik, úgy a hallgatók a tavaszi félévről mind elmaradnak. A műegyetemen hétfőn nem is volt előadás. Hajlandó azonban keressíffifmi engedményeket adni. A török rítt monarchia ezen újabb ajánlatul is vnsszautasitotta és ezzel a tárgyalás oltaimét holtpontra jutottak. BÖLCSESÉG. Az aggastyán a szobájában ült és már régóta gondolkozott. Azon törte ugyanis fejét, miképen tehetne az emberiséggel valami nagyon jót, olyant, amiért mindenki dicsérné. — Ha megint könyvet írok, talán némelyek elismerik, hogy jó, de mások szidnak érte, hogy a békét akarom megbontani — motyogott. — Ha valamelyik szegényen segítek, akkor kicsinyük, hogy csöpp a tengerben. — Ha nem segítek, szívtelennek mondanak. — Ha részt veszek a politikai vagy társadalmi harcokban, mindenki atkoz és butának tart, akinek nézetét nem osztom. __Ha nem veszek részt, gyávának tartanak. — Hát mit csináljak, hogy hasznos legyek ? És még jobban törte a fejét. És nem hiába. Mosolygott. Szekrényéhez ment, kivette revolverét és nyugodtan főbe lőtte magát. Igaza volt. Célját érte. Amióta meghalt, köztiszteletnek örvend. Most példaként állítják életében gyakorolt cselekedeteit az emberek elé. És akadnak bolondok, akik úgy akarnak dolgozni, ahogy az öreg dolgozott. Pedig hasztalan. Hiszen nem munkáiéval, hanem azzal, hogy főbe lőtte magát, jutott az öreg tisztelethez és elismeréshez. Vagyis: aki hasznosan akar élni, az haljon meg. Ez nem okos, de vas logika. VERSEK. DÓZSA GYÖRGY NÉPE. Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bus, bocskoros nemes. Hé, nagyurak, jó lesz tán szóbaállni Kaszás népemmel. Mert a Nyár heves. A Nyár heves s a kasza egyenes, Hé, nagyurak: sok, rossz, fehér ököl, Mi lesz, hogy ha Dózsa György kósza népe Rettenetes, nagy dühvel özönöl. Ha jön a nép, hé, nagyurak, mi leszt Rablóváraitokból merre fut Hit irány hadatok? Ha majd csörömpöléssel Lecsukjuk a kaput? DEBRECEN ÉS A DÉLIBÁB. A Hortobágy beüzent Debrecenbe: “ Cvis”-Urak, már holnap délelőtt Nagy baj leni.” És ijedt táncot ropnak Debrecenben a tatár-agyvelők. “Cívis urak, már holnap nagy baj lészen. Gőzösön jár ma már az ember észe a Délibáb Délibábnak maradni Nem akar már. És ennyi az egész.” ‘‘Basahalmától és Péterfiáig Ájer pezseg, úgy hívják: Gondolat , Fütyül ez a kerek, tatár fejekre: Cívis urak, haboznak még sokat?” “Majd holnap tán nem lesz idő megtérni, Korrigálni az ősi nagy hibát: Civis urak, nagy baj leszen majd akkor, Ha vörösen bejön a Délibáb.” ADY ENDRE: “ Kis igazságok. A VÁMSZEDŐK ! . -------Tél volt! ... Lent a csatornán korcsolyázták. A jég éppen színeit a parttal és egyenesen rámehetett az ember. Mégis volt ott egy híd , egy nagy repedésen keresztül. Tegnap még nem is láttam ezt a repedést. Mindenki, aki a hídon áthaladt, fizetett egy hatost annak az embernek, aki a hidat csinálta,— amint ő maga mondotta — a “repedés miatt.” Az emberek azonban azt suttogták, hogy ő maga csinálta a repedést a “hid miatt.” A társadalom mindenfelé tele van ilyen repedésekkel, melyek csak arra valók, hogy a vámszedőket hizlalják. Mert mi lenne a tudákos tanítókból, ha olyan egyszerűen írnánk, amint a művelt ember beszél?! Ali lenne a hadvezérekből, ha meg tudnák érteni, hogy a legkisebb nép is erősebb ?! Mi az ügyvédekből, ha törvényhozóink képesek volnának gondolataikat világosan kifejezni?!! Mi a papok- ból, ha megértenek, hogy mindenkinek saját hitében kell megtalálnia vallását?! És ! — végre — mi a moralistákból, ha a szép ! Természetből vennék erkölcseinket? ! Oh ! Mennyi vámszedő menne nyugalomba !