Előre, 1919. szeptember (15. évfolyam, 2378-2398. szám)

1919-09-19 / 2387. szám

£4 r?. i :; t*» 7? i.$-**■*•?■ / A SZOCIALISTA PÁRT ELŐFIZETÉSI ÁRAK | ¡ ¡ MAGYAR SZÖVETSÉg rendki­vilis postaszállítási | % költséggel együtt. % L GÉNEK HIVATALOS Egy évre ...........­...ff.oo J L _ KÖZLÖNYE. — Félévre.....................$+.00 J 5 East 3rd Street, New York. Telephone: Orchard 8390. I AZ AMERIKAI MAGTAR A tudomány terjesz- § 1 IfTTNKARSAO NAPIT.APJA I EGYES SZÁMÁRA teje és a haladás­­ I 2c. szószólója. I CITY EDITION VOL. XV. ÉVFOLYAM. No. 23 NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, STROIT, FRIDAY (PÉNTEK), SEPT. 19, 1919. MEGJELENIK NAPONTA A NÉMET KORMÁNYT VÁLSÁGGAL FENYEGETIK A TÁMADÁSOK SZAKADÁS KÉSZÜL A SÁRGA SZOCIALISTÁK ÉS A KLERIKÁLISOK KÖZÖTT. Noske a támadások központja. True translation filed with the Post- master of New York on September 18, 1919. as required by the Art of October 6, 1917. BERLIN, szeptember 18. Noske német hadügymi­niszter ellen egyre hevesebbek a támadások és az az elke­seredet­t politikai harc, mely a klerikálisok és a többségi szocialisták közt folyik, szakadással fenyegeti a kor­mányt, mely ebből a két pártból alakult. A többségi szocialisták lapja, a Vorwaerts, néhány nappal ezelőtt levelet közölt, melyben egy Neuendorff nevű tiszt azt mondja, hogy Reinhard ezredes, a nemzeti védőrség berlini csapatainak parancsnoka, a hadsereg egyik legtekintélyesebb tisztje, nyíltan kijelentette, hogy híve a monarchiának. Philipp Scheidemann, volt miniszterelnök a nemzet veszedelmének nevezi Reinhardot s volt kollegáját, Nos­­ket, a reakciós militaristák eszközének tartja, — olyan vélemény, melyet a Vorwaerts szerint sok millió német vall magáénak. Közben a demokrata lapok is gyanakod­ni kezdenek Noskere és hadseregére. “Tétlenül néz­zük-e. —­ kérdezi a Frankfurter Zeitung. — hogy Noske, a reakciósok eszközévé válik?” A “Freiheit”, a függet­len szocialisták lapja, saját magán is túltesz azokban a heves támadásokban, melyeket a hadü­gyminiszter ellen intéz. A többségi szocialisták két táborra oszlanak ,Scheidemann és Noske körül és egyre elkeseredettebben fordulnak egymás ellen, míg végre az ellentét áthidalha­tatlan lesz köztük. (A) KÖZELI BUKÁSÁT VÁRJÁK EGYARÁNT TÁMADJÁK A LIBERÁLISOK, A KONZERVATÍVOK ÉS A MUNKÁS­PÁRTIAK IS. Új koalíciós kormány alakítását tervezik. True translation ftlod with the Post-master of New York on »September 18, 1919, roeuLcd by the Act of October A 1917. LONDON, szeptember 18. Lloyd George koalíciós kormánya bomladozó félben van és a különböző politikai elemek, a liberálisok, a munkáspártiak és a liberális toryk, nagy offenzívára készülnek a parlament megnyitásakor, hogy megbuktassák a miniszterelnököt. Stuart Running, a szakszervezeti kongresszus elnöke tette ezt a kijelen­tést. “A munkáspárt vezetői dolgoznak leginkább ebben az irányban. ”­ mondotta Bunning — és Arthur Hender­son, aki a legutóbbi választási harcban a kormány jelölt­jével szemben győzött, a képviselőházi harcot fogja vezet­ni. 1.1 Lloyd Georgenak semm­­i­ kilátása sincs arra, hogy el­lenőrizze a második parlamentet. A toryk szeretnének szabadulni tőle, mivel félnek liberális tendenciáitól; a m­unkások közt nem talál követőkre; a liberálisok közt nem lesznek sokan, akik hívei maradnak. A toryknak nem tetszik, hogy az iparoknak egy részét még mindig a kormány ellenőrzi, sőt kezeli a liberális elemek pedig elé­gedetlenek habozásával, az oroszországi taktikájával, a hadkötelezettséggel­ és az ír ügyekkel. (D) ................ O------- ■■ ..-r A békekonferenciát valószínűleg át fogják helyezni Párisba A párisi lanok a békekonferencia feloszlatását jósolják. Törökország felett nem határoztak. Trup translation filed with the Post- master of New York on September 18, 1919. ns required by the Act of October 6, 1917. PARIS, szeptember 18. A ma reggeli lapok azt az eshetőséget tárgyalják, hogy a békekonferenciát London­ba helyezik, át. Lloyd George antrol miniszterelnök sür­geti az áthelyezést azzal a megokolással, hogy főként An­gliát érdekli a török birodalom jövője és a békekonferen­ciának a még hátralevő legfőbb munkája az, hogy ebben az ügyben döntsön. Némely lap véleménye szerint a békekonferencia fel­oszlatása várható, amely esetben a tárgyalásokat a külön­féle külügyminisztériumok folytatják tovább. (1) A KORONA TŐZSDEI ÁRA Csütörtök, szeptember 18. A korona ára a nyílt piacon a kö­vetkező : Osztrák korona ára 100 koro­nánként 1 dollár 90 cent. Magyar korona ára 100 ko­ronánként 2 dollár 15 cent. Jugoszláv korona ára 100 ko­ronánként 2 dollár 20 cent. Cseh-Szlovák korona ára 100 zónánként 3 dollár 13 cent. Erdélybe és a román terüle­tekre 100 lej 4 dollár 55 cent. Anglia visszavonja csapatait Oroszországból Tiup translation filed with the Post­aster of New York on September 18. M*. as required by the Act of October 1017. LONDON, szept. 1­8. —■ Az Evening News azt írta ma, hogy a kabinet elhatározta az összes an­gol csapatok visszavonását Orosz­országból. A katonák és a felsze­relések állítólag már útban van­nak hazafelé. (L) Összeesküvés a magyar munkások kifosztására. AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ÉS A SZABADSÁG VISSZAUTASÍTOTTA EGY BANKÁR HIRDETÉSÉT, MERT OLCSÓBBAN KÍNÁLTA A KORO­NÁT, MINT A TÖBBI MAGYAR BANKÁR. HOGYAN RABOL­JÁK MEG AZ AMERIKAI MAGYARSÁGOT A POLGÁ­­RÁRI LAPOK ÉS SZÖVETSÉGESEIK. Tegnap a következő levelet kaptuk kézhez: JAMES V. LAGG * * Bankár 154 West 14th Street, NEW YORK, Szeptember 18, 1919. Az Előre szerkesztőségének New York, N. Y. Tisztelt Urak! E soraimmal arra a tényre óhajtom felhívni figyelmüket, hogy két magyar újság, a “Népszava” és a “Szabadság” visszautasította hir­detésemet, amelyben saját árfolyamom szerint kínálok magyar korona­ utalványt megvételre. Hosszú tárgyalás után mind a két újság határo­zott kijelentést tett, amely szerint nem fogadják el hirdetésemet, HA ALACSONYABB ÁRFOLYAMOT HIRDETEK, MINT A TÖBBI MAGYAR BANKÁR. Úgy látszik, hogy ez újságok vezetősége és bizonyos bankárok között valóságos összeesküvés áll fönn és ez a legkülönösebb dolog, a­melyet életemben tapasztaltam. Én más idegennyelvű lapokban is hir­detek és azok minden kérdés nélkül elfogadták árfolyamomat, tekintet nélkül arra, hogy bizonyos bankárok ugyanazokat az utalványokat ma­gasabb árban kínálják.­­ Azt hiszem, jó lenne erre a körülményre a magyar közönség figyelmét felhívni. Kiváló tis­zelettel érted-e, magyar munkás, magyar bá­nyász, magyar kereskedő, hogy ez mit­­je­lent? Ez azt jelenti, hogy akadt egy bankár, aki elég vakmerő volt ahhoz, hogy a magyar bankároknál olcsóbban hirdette a koronát. Ez a bankár nem mondotta, hogy “megnyílt a segítség útja”; nem mondotta, hogy “négy jó tanács”; nem mondotta, hogy “a legmeg­bízhatóbb, legpontosabb és a leggyorsabb”, még csak azt sem mondotta, hogy “a magya­rok barátja” , csak egyszerűen olcsóbban kí­nálta a koronát, mint akármelyik más ma­gyar bankár. Tehette, mert így is keresett mellette szépen! És mi történt erre? Az “Amerikai Ma­gyar Népszava” és a “Szabadság” ezt mon­dotta: Nem úgy, Mr. Thago! Te nem hirdet­hetsz olcsóbban koronát, mint a magyar ban­károk. Az amerikai magyarság arra való, hogy minél drágábban vásároljon koronát; az amerikai magyar bankárok arra valók, hogy a Népszava és a Szabadság szolgálatára álljanak és ez a két magyar napilap arra va­ló, hogy “Magyarország és a szerencsétlen magyar nép” segítését hangoztatva kifossza és­ megrabol­ja olvasóit. Ezért nem fogadhat­ja el ezt a hirdetést, amely olcsó koronát kí­nál megvételre. Az utcán töltött revolverrel feltartóztat­ni és kifosztani a békét járókelőt, csúnya do­log. Betörni valakinek a lakásába és elvinni az utolsó fehérneműjét: csúnya dolog. Kidobni egy beteg embert az utcára ; drá­ga tejet eladni szegény, sokgyerekes anyák­nak, sztrájktörőnek beállni a tőke szolgála­tába, vagy kést szúrni egy mit sem sejtő em­ber házába: csúnya, megvetendő, utolsó, gya­lázatos dolog. DE MINDEZ EGYÜTTVÉVE NEM OLYAN GYALÁZATOS, MEGVETENDŐ DO­LOG, MINT AMELYET AZ “AMTERTKRT MAGYAR NÉPSZAVA” ÉS A “SZABADSÁG” ELKÖVETETT AKKOR, AMIKOR VISSZA-­U­TASÍTOTTA BDY BANKÁR Ú­TATVETÉl­ÉT AZÉRT, MERT OLCSÓ KORONÁT HIRDE­TETT. Az útonálló, a betörő, a lakásuzsorás, az élelmiszeruzsorás, a sztrá­jktörő és az pro-Hl­­kos egész bátran és joggal odaállhat erköl­csöt prédikálni Berkó D. Gézának, az “Ame­rikai Magyar Népszava” szerkesztő-tulajdo­­nosának és Cserna Endrének, a Szabadság szerkesztőjének. Az a Berkó D. Géza, aki az JAMES V. LAGO, American Relief Committee for Hungarian Sufferers gyűlésein nagyképű­sködik, gorom­­báskodik és JÓTÉKONYSÁGOT GYAKO­ROL; az a Cserna Endre, aki szintén ott van mindenütt, ahol hangosan lehet hirdetni, hogy kik a “barátai” az amerikai magyar­ságnak,­megtisztelve érezheti magát, ha ez­után még mindig csak RABLÓKNAK, ZSIVÁ­­NYOKNAK ÉS ÚTON ÁLLÓKNAK TITULÁL­JUK ŐKET. James V. Lago, bankár azt hiszi, hogy e két magyar napilap és bizonyos bankárok kö­zött összeesküvés áll fenn, és az esetet “kü­lönösnek” találja. Egy spanyol, egy olasz, egy német, tót, cseh, török, tatár, vagy akármilyen más nem­zetiségű ember valóban “különösnek” talál­hatja ezt a dolgot. De mi, akik ismerjük Berkó D. Gézát, Cserna Endrét, az amerikai magyar bankárokat és ismerjük mindazokat, akik évtizedeken keresztül csalták, bolondí­tották, megrabolták és kifosztották az ameri­kai magyarságot, mi semmi különöset nem látunk a dologban. Az Amerikai Magyar Népszavától és a Szabadságtól nem is várunk egyebet, mint csalást, lopást, sikkasztást és rablást. Az American Relief Committee of Hung­arian Sufferers éppen mostanában indított mozgalmat egy nagyobb alap összehozására, hogy segítséget nyújtson Magyarország szen­vedő népének. A BIZOTTSÁG TAGJAI KÖ­ZÖTT NEMCSAK, HOGY OTT ÜL BERKÓ B. GÉZA, HANEM — ÚGY LÁTSZIK, — Ő A HANGADÓ. Azt kérdezzük most már tisztelettel a Relief Committee minden egyes tagjától: Barna Bertalantól, Somlyó Arnoldtól, dr. Hont Ferenctől, Hahótól, Eriintől és a többi uraktól, akiket POLGÁRT ÉRTELEMBEN határozottan megillet a becsületes jelző. — gondol­ják-e, hogy Berkó D. Géza, a rabló és útonálló érdemes arra, hogy vele egy asz­talnál üljenek? Gondolják-e, hogy az ame­rikai magyarság bizalommal fogja fogadni őket, ha tudja, hogy ez az individuum is részt vesz a mozgalomban? Gondolják-e hogygy a District Artomov hivatala, az egyéb kor­mányhivatalok és az amerikai közvélemény jó szemmel fogja-e nézni ezt a mozartimat, ha megtudjuk, hogy az élén többek között ott áll Berkó D. Géza is ,aki elutasítja egy ban­­kár hirdetését azért, mert az olcsón kínálja (Folytatás az 5. oldalon.) A ROMÁN KIVONULÁS HÍRÉT PARISBAN MEGERŐSÍTIK A MAGYAR SZERZŐDÉ­­ KÉSZEN ÁLL, DE NINCS, AKINEK ÁTADJÁK. A bolgárok húsz napot kapnak a szerződés aláírására. True translation filed with the Post-master of New York on September 18. 1919, as required by the Act of October 6, 1917. PARIS, szeptember 18. A bolgárok pénteken kap­ják meg a békeszerződést és húsz napot kapnak a feltéte­lek elfogadására vagy visszautasítására. A magyar szerződés készen van s már régebben ké­szen volt az átadásra, de senki sem jön az átvételére. A Párisba érkező hírek szerint a Friedrich-kormány felad­ta a harcot és új kormány van alakulóban. Ennélfogva azt remélik, hogy majd csak akad már valaki Magyaror­szágon, aki átvegye a békeszerződést, amely már ki van nyomatva és be is van szépen kötve. Ára már azt mond­ják, bármiféle — félig-meddig felelős — magyar kor­mánynak is szívesen átadnák a szerződést. Budapestről ma délután érkezett hírek szerint a ro­­­­mánok már megkezdték a kivonulást a magyar területek­­­­­ről s nem hagytak hátra szervezett rendőrséget s nagy za­­­­varokra van kilátás. Ismét hangoztatják, hogy a romá­nok számmítanak a visszavonulásukat követő zavarokra s hogy ezeknek a zavaroknak következtében remélik, hogy felszólítást kapnak a visszatérésre. BUDAPEST, szeptember 18. A román hadsereg megkezdte a kivonulást Budapestről, a vonatok állandóan szállítják a csapatokat. Valószínűnek tartják, hogy a­­kivonulás tizennégy nap alltt be lesz fejezve. (B) (B) KÖZÉPEURÓPÁRA BORZALMAS NYOMORÚSÁG VÁR A TÉLEN HENRY MORGENTHAU AZT MONDJA, HOGY A NÉP EZRÉVEL HAL EL, HA RÖGTÖN SEGÍTSÉGET NEM KAP. True translation filed with the Post- master of New York on tíepttmher 1&. 1919, as required by the Act of October 6. 1917. áÜl PARIS, szeptember 18. Henry Morgenthau, aki az Egyesült Államok vizsgálóbizottságának a vezetője volt, mely Lengyelországban működött július óta, visszatért Párisba és megdöbbentő képet fest arról a nyomorról, mely Lengyelországban és Közép-Európa kis államaiban uralkodik. Azt mondja, hogy százezrek rongyoskodnak­­és éheznek és attól fél, hogy az emberek ezrei pusztulnak­­ el a jövő télen, ha rögtön nem érkezik segítség. Morgenth­au azt mondja, hogy haladék nélkül ren­­­­dezni kell a vitás ügyeket, a határkérdéseket, mert más­­t különben Európában nem áll helyre a rend és Európára­­ olyan katasztrófa vár, amilyet nem ismert még a világ­­történelem. (11) Kézi bombákkal szállították le az élelmiszerek árait EZEK AZ ÉRVEK HATÁSOSAKNAK BIZONYULTAK. True translation filed with the master of New York on September 18. i91Pa.it required by the Act of October6, 1917. COBLENSZ (levéltudósítás). — A háborúból fenmaradt kézibombákat nyugati Poroszországban Zoppot felbőszült pol­gárai igen hatásosan használták fel, amikor megtámadták az élelmiszer-kereskedéseket azon az alapon, hogy a kereskedők profitk­oznak. Az amerikai főhadiszállás értesülései szerint a tömeg ké­zi bombákkal, revolverekkel és más fegyverekkel támadta meg azokat az üzleteket, melyek túlságos árakat számítottak az árukért. Németországban a margarin árát fontonként hat márká­ra emelték két márka és nyolcvan pfenningről. Ezt az ár­emelést azzal okolták meg, hogy a külföld felhasználta a né­met pénz olcsóságát és nagy mennyiségű margarint vásárolt a németországinál magasabb áron. (G) Wilson kinevezi a közönség képviselőit a munkásértekezletre $ _____* KÉT SÁRGA “SZOCIALISTA” ÉS HÚSZ * KAPITALISTA FOGJA KÉPVISELNI A “PÁRTATLAN” KÖZVÉLEMÉNYT. Megkezdték már az előkészületeket, arra a komédiára­, mely Washingtonban fog lejátszódni “munkáskonferencia” címen. A komédia tervei szerint egyenlő számú képviseletük volna a munkásoknak is, a kapitalistáknak is, “a munkások képviselői” természetesen a kapitalista érdekeket híven szol­gáló munkáshadnagyokból fognak kikerülni. Azzal az ürügy­gyel, hogy a közönségnek is képviselve kell lennie, Wilson két sárga “szocialistán”, Russelen és Spargon kívül kinevezett még húsz kapitalistát is. A közönség “pártatlan” képviselői közt vannak: Baruch,­­ többszörös milliomos börz­áner; az ifjabb John D. Rockefel­­­ler, az olaj­ipar ura; Gary, az acéltröszt igazgatója; Callaway szövegyáros, több bankigazgató. Ezek fognak majd dönteni a tőke és munka egymáshoz­­ való viszonyának kérdéseiben. Szükséges-e megjósolnunk: melyiknek a javára?

Next