Előre, 1919. október (15. évfolyam, 2399-2429. szám)

1919-10-09 / 2407. szám

^ ^ A % AMERIKAI MAGI AB ^ KOHTIU MST1 ^ VOL. XV. I'lVFOIYA.M. No. 2407, KEW~YQRK,^^EVELXND, CHICAG10, lERIDGEPORT DK­TFIQ1T. r[LTI^RRPAY~(T^^TÖRTÖK)^OCT. 9, 1919. _ 'MEGTÉTE­NIK NAPONTA CSOPORTONKÉNT SZAVAZNAK A TÖKE ÉS MUNKA TANÁCSKOZÁSÁN MEGÁLLAPÍTOTTÁK a szavazás módjait a WASHINGTONI TANÁCSKOZÁSON. AZ ÉRDE­KELT FELEK BIZALMUKAT FEJEZTEK KI A TANÁCSKOZÁS EREDMÉ­NYÉT ILLETŐLEG. Tizenöttagú bizottság fo­g dönteni afelett, hogy mely ja­vaslatok léteznek megfontolás tárgyává. Wilson elnöknek Washingtonba összehívott tőke és munka-tanácskozása már megkezdette működését. Az eddigiek azt mutatják, hogy a tanácskozás végtelenül lassan halad. A két nap munkáját teljesen kimerítették a technikai előkészületek és amennyire a jelekből követ­keztetni lehet, még egy ideig elfoglalatoskodik a tanács­kozás az egyes szabályok megállapításával, amelyeknek figyelembevétele mellett fogják az érdemleges tanácsko­zásokat megkezdeni. A tanácskozás mindenekelőtt kimondotta, hogy­­ a résztvevő három csoportból, tehát sem a munkáltatók, sem a munkások, sem pedig a közönség csoportjából, sen­kinek sincs megengedve, hogy olyan témát hozzon a ta­nácskozás elé, amelyhez saját csoportja nem adta a be­leegyezését. Ez azt jelenti, hogy elejét veszik több egyé­ni javaslat tárgyalásának. Természetesen nem lehet ele­jét venni annak, hogy a vita folyamán ne kerüljön a ta­nácskozás elé egyesek javaslata. Szavazás azonban nem történhet az ilyen javaslatok felett. A szavazás módját elvképpen állapították meg, hogy az csoportokban fog történni, vagyis nem egyéni szava­zás lesz. Ho módon azután vagy egyhangú lehet a sza­vazás eredménye, vagy pedig kettő az egyhez, minthogy három szavazó csoport van. H Ha a három csoport nem tud megegyezni akkor semmisnek mondják ki a határo­zatot. Bármelyik csoport egyharmadának jogában van ki­sebbségi jelentést tenni. Megválasztottak továbbá egy általános rezolúciós bizottságot, amelynek tizenöt task­a van, vagyis mind a három család öt-öt taggal van képviselve t­enne. Ennek a bizottságnak az a hivatása, hogy a három csoporttól be­érkező javaslatokat felülvizsgálja és határozzon abban a kérdésben, hogy mely javaslatok kerülhetnek a tanács­kozás elé tárgyalás céljából. Ennek a bizottságnak ülé­seit, minden valószínűség szerint­ a nyilvánosság elöl tel­jesen elzárják. A tanácskozás összes ed­dig munkája abban foglal­ható össze, hogy me­gtó­lapították a tárgyalás szabályait és megválasztották Franklin K. Lane belügyminisztert, mint a tanácskozás állandó elnökét. John Snargo, aki a tanácskozás egyik “szocialista” tagja, erős kifogásokat emelt a csoportszavazás módja el­len és kijelentette, hogy ily módon lehetetlenné válik az egyéni alkotó munka. Az egyes jelek arra engednek következtetni, hogy a delegátusok nagy része kész javaslatokkal zsebében, van jelen. Ú­gy hírlik, hogy még olyanok is számítanak ja­vaslatot benyújtani, akik nem is tagjai a tanácskozás­nak. . Az acél­sztrájkról egyetlen szó említés sem történt, bár ez a kérdés Damokles-kardjaként függ a tanácskozók feje fölött. William W. Foster, az acélmunkások szervező bizottságának titkára, mint hallgató, szintén jelen van a tanácskozáson illetékesek véleménye szerint, mihelyt ez a kérdés szóbajön, azonnal teljesen kifejlődik a tanács­kozás késze. POTÍRflRSZIG HERCEGPRIMÁSS TILTAKOZIK A SZÖVETSÉGESEKNÉL * f - ■ 4 fi , : i; ! ;•­­ wHf* *»1« ,-nnw év of Now York on October 8, 101 q a«; hr fh« .A.ef AM.ohjftrA 1 1* , , ■ , i. ^ , DÉDAPJÁT, (jj­ tqbcr iWtergom ffh poke'­és Ma^vayttfaBák. hóréé^rímáLu tiltakozást teljesí­­tett l­e a sgiivofsóri applir^l/p+print külölöbségénél az cTptl. Jiiért a románok okan értéktárgyakat vittek magukkal P 'VTo-vviryn+i IVTii^otvp-iJiók omplyok a katholikus tongrilomok filo-idívnai voltak. A szövetséges katonai küldöttség már fíl+okozott, p román katonai paranpsnel'cápTiál, azonban Mardareson tábornok­­ és Constantine Piamandu, Buda­pest román főparancsnoka azt válaszolták levelükben, Jipo­v az ért­éktárgyakat a saját felelősségükre viszik ma­­gukkal. F­rico­o­ azonban ez még nem történt meg. Firry T­. Nandholtz tábornok, a katonai küldöttség amerikai tavin és Lores ezredes, midőn arról értesültek, hor a románok olyan tárgyakat akartak elvinni a mn- znnm­ből, amelyek elvitele ellen a szövetségesek katonai küldöttsége tiltakozott, megj jelentek a múzeumban, ahol arról ITPT-ozlni­ meggyőződést, hogy Berhescu tábornok tizennégy teherautóval megjelent a múzeumban, mint­ Jinm- azonban az igazgató megtagadta a kulcsok átszolgál­­tatását. a tábornok elment és megígérte, hogy másnap reggel ismét visszajön és "ha a kanokat nem nyitják fel, "akkor erőszakkal fogja föltöretni azokat. ’(B) 150 MUNKÁST DEPORTÁLTAK WEIRTONBÓL A fekete banda megkezdte a ter­rorizmust az acélsztrájkban. A finn radikálisokat állítólag az amerikai lobogó megcsókolására kényszerítették. WEIRTON, W. Va., okt. 8. —/ A szervezett tőke újabb gaztettel­­ szaporította a bűneit. /"Az acél­gyári érdekeltségek, felismerve az­­ acélmunkások törhetetlen elszánt­ságát, látva azt, hogy nem lehet őket rabszolgák módjára vissza­­kergetni a gyárakba, az acélbárók fizetett pribékjei a háború alatt gyakorolt terrorizmus eszközeihez folyamodnak és így akarják a ki­zsákmányolt munkásokat további is a profit vakon engedelmeskedő­k zsoldosaivá tenni. Több mint 150 embert összefog­­dostak tegnap ebben a városban a ..tőke felbérelt huligánjai, a főtérrel marsoltatták őket, ahol megcsó­­kaltatták velük az amerikai lobo­gót, azután rendőri segédlettel ki­kergették őket a városból. Hét embert, akiket a radikálisok vezé­reinek néztek, New Cumberland megyei börtönébe vittek, később elbocsátották és csak egyet tartot­tak fogva a szövetségi hatóságok számára. Hogy az összeesküvés gondosan elő volt készítve, azt bizonyította az a gépies pontosság, amellyel azt végrehajtották. A gyalázatossá­got­­súlyosbítja az a körülmény, hogy deputy sheriffek és rend­őrök rendezték az egész hadjára­tot, akik a tar­tására esküdtek fel. Állítólag gyűlésen fogták el a radikálisokat, a fegyveres banda körülvette a gyűléstermet és sen­kit nem engedtek eltávozni. A te­remben razziát tartottak és nagy csomó radikális kiadványt elko­boztak. Azután a védtelen embere­ket a főtérre kísérték a fegyveres huligánok, ahol azt mondották nekik, hogy meg kell csókolniuk a zászlót vagy a börtönbe mennek. A ceremónia után a város elha­gyására kényszerítették őket. A kiüldözött munkások közül sokan Steubenvillebe, O., mentek, míg egy részük vonatra ült és Wheel­­ingbe, Pittsburgchba és East Steu­benvillebe utazott. Hétfőn este röpcédulákat oszto­gattak a városban a következő fel­irattal : “Vigyázz ! Ez Amerika. A finn vörösek vagy az I. W. W. beavat­kozása nem lesz megtűrve.” A röp­iratok “Veirton Vigilance Com­mittee” aláírással voltak ellátva és emberi koponya és csont jel­vény volt rajtuk. ------------------­ Ukrajna hadat üzent Denikinnek True trqpqlflMor ■with T­r*qt. mn«ter of Xe\y York on October 8, iqi«í oc* r«on1red bv tbc Act of October #!. 1817 LONDON, okt. 8. — London­ban az ukrán diplomáciai küldött­ség­et mégegysítette Azt a hirt, hogy Peljura tábornok, az ukránok had­vezére, hadat üzent Denikin tá­bornoknak, a déloroszországi bol­sevik-ellenes kozákvezérnek. A küldöttség kijelentette, hogy Ramanetz-Podolskból hivatalos táviratot kapott, amely megerősí­tette ezt a hírt. (C) —---------------­ Nem kell az élet A 47 éves Mrs. Dora Lazar, Charles Lazar papírnagykereske­­dő felesége, gáz belélegzéssel ön­gyilkosságot követett el tegnap a brookli­ni 222 Pulaski street alatti lakásában. Leah nevű leánya esz­méletlen állapotban találta és egy órával később meghalt. A rendőr­ségnek jelentették, hogy rákbeteg­ségben ss hírvedett. PÉNZÁRAK A NEW YORKI TŐZSDÉN. Szerda, október 8. — Osztrák korona (boo K) — $1.75. Jugoszláv korona (100 K) — $2.30.­­ Csehoszlovák korona (100 K) — $3-75-1 Román lei (100 L) — $5.75. Magyar korona (100 K) — $i-95- MEGKEZDTÉK A NAGY REPÜLŐ VERSENYEKET A repülés történetének egyik legnagyobb eseménye kezdetét vette. Hosszú készülődés után el­indultak az Egyesült Államok Atlanti-tenger melletti partjáról a repülőgépek, hogy a Csendes­óceánig repüljenek. A Mineola-i Roosevelt Field­en 55 repülőgép sorakozott fel egymás mellett, hogy a meg­adott jelre neki induljanak a nagy útnak. A repülőgépek a leg­jobban kipróbált fajtákból kerül­tek ki. Öt nemzet különböző gyártmányai, beleértve Németor­szágot is. A versenyt a hadsereg országos próbaverseny jellegével tartja. San Franciscóban 25 repülő­gép állott fel, készen az indulás­ra, míg a kontinens közepe táján szintén több repülőgép várja a keletről érkezőket. Ez a verseny —■ mint illetékes körök kijelen­tették, — sokkal nagyobb mér­tékben próbája annak, hogy a kü­lönböző repü­lőgépek mennyiben megbízhatók, egyszersmind sok­kal jobbarr prabám­­ *e*.z i w avia­­tikus ügyességét, mint bármilyen más eddig rendezett repülőver­seny. A Rooseveld-Fielden Barry ve­zérőrnagy­ adta az indulásra a jelt. Archie Miller ezredes formá­lisan parancsnoksága alá bocsáj­­totta az egész kis csapatot. Barry parancsszavára az avia­­tikusok elfoglalták helyeiket a re­pülőgépeken és a megadott jelre kezdetét vette a verseny. A re­pülőgépek két percenként hagy­ták el a mezőnyt. Az indulást megelőzőleg minden aviatikust orvosi vizsgálatnak vetettek alá. Már­is megindultak a nagy fo­gadások és különböző találgatá­sok a nyerő személyét illetőleg. A legtöbben B. W. Maynardot ♦artiák a valószínű győztesnek, a­ki egyébként a New York—To­rontói repülőversenynek is győz­tese volt. A nagyszabású verseny iránt egyébként nemcsak az ország­ban, de a külföldön is nagy­ ér­deklődés van. ------------------­Szétkergették a Washington Squaren gyülekező oroszokat Tegnap, szerdán délután mint­egy 3—4000 főnyi orosz munkás összegyülekezett a Washington Squaren, hogy onnan békésen fel­vonuljanak a 67-ik utcába, a Cen­tral­ Opera, Houseba hirdetett gyűlésre­. A teljesen rend­ben gyülekező gyanútlan munká­sokat azonban a new yorki rend­őrség lovas kozákjai megtámadták és azon a címen, hogy nem volt engedélyük a gyülekezésre, felosz­lásra szólították fel. A rendőrök azonban nem soká­ig maradtak meg a felszólítás mel­lett, hanem jól ismert durvasászuk­­kal és provokáló magatartásukkal rövidesen elérték azt, hogy parázs verekedés támadt, amelynek ered­ményeképpen több munkás és lo­vasrendőr megsérült. A rendőrök brutalitása felül­múlt minden eddigi példát. Barri­­kádokat emeltek és valóságos ku­tyaszorítóba fogták a munkásokat Számos ártatlan járókelő is csaló véres fejjel menekülhetett el a rendőrség gyalázatos brutalitásá­nak színhelyéről. NEM LESZ A VÁLASZTÁSRA SZAVAZÓLAP A nyomdászok nem hallgatnak a vezetőkre és nem készítik el sem a regisztrálási íveket, sem­­ pedik a szavazólapokat. A nyomdaipar megbénult.­ A novemberi választásokra szol­gáló regisztráló ívek és szavazó­lapok ny­omtatásában fennakadás állt be, amennyiben a nyomdászok megtagadták az illető nyomtatvá­nyok kiszedését és elkészítését a nyomdaipari sztrájk, illetve kizá­rás miatt. A szedők és nyomók az M. B. Brown Printing és Bindery­ Co.­­nál, ahol a szavazólapokat készí­tik, szintén beszüntették a mun­kát és nem is hajlandók addig is­mét munkába állani, amíg meg­egyezés nem jön létre. A Brown Co. csinálja a válasz­tási lapokat és a City­ Recordokat is. Ez utóbbi munkánál kizárták a pressmeneket és feedereket és a társaság most azt akarta, hogy­ a bentmaradt nyomdászok készít­sék el a sürgőssé vált városi mun­kát. A nyomdászok azonban meg­tagadták még a union elnökének a rendelkezését is, mert nem haj­­l­andók a kizárt kollegák helyét betölteni. Újabb csoportok csatlakoztak a vakációzó nyomdászokhoz, így Harper and Brothers, 325 Pearl street, William Bros. és Charles B. Youngnál szintén beszüntették a munkát. A Big SG hadiszállásán kijelen­tették, ha­ a koszoktól várják a tárgy­alásc UWal kézdésére rabi felhívást. munkáltatók szövet­sége a Washingtonból visszaérke­­zett M. G. Scottot, az­ Internatio­nal elnökét várja, akivel tárgyalá­sokat óhajtanak kezdeni. ----­-------------­ A banditák meggyilkoltak egy nőt A szomszédok fedezték fel a bru­tális bűntényt Yonkersben. A new yorki­­ és környéki­­ rendőrség széleskörű nyomozást indított, hogy kézrekerítse azo­kat a banditákat, akik tegnap reggel brutálisan m­orgyilkolták a ,17 Mary St. alatt Yonkersben lakó 17 éves Mrs. Elizabeth Nizsnick-ot. A rablók arra szá­mítottak, hogy hozzá­juthatnak az asszony roooo dollárjához, ez a néni különböző bankokban volt elhelyezve. A lakásból min­den értékes dolgot elvittek. A gyilkosságot legelőször Ge­orge Grinier albérlő fedezte föl, aki a szomszédos lakásból behí­vott egy nőt, orvost hívott és ér­tesítette a rendőrséget, mely ki­rendelte a mentőket. Az­­orvos konstatálta, hogy az áldozat 3 é -i órája halott volt. Minden fel arra mutatott, hogy a­ szerencsétlen nőt halála előtt borzalmasan megkínozták. Zsi­­nont cs­avartak a nyakára és az- t-' fojtogatták, kendőt g­yömö­­szöltek le a torkán, amel­yen nyí­lást vágtak és a nyilason gázcsö­vet eresztettek a torkába és ösz­­s­zeka­ncsolták a oárosannal, hog­y a bakii annál biztosabb le­gyen. A gyilkossággal kapcsolatban néhány letartóztatás történt teg­nap, de hűtős eredményt nem­­tek el a hatóságok. A Carmania itt rekedt A rakparti munkások sztrájkja lehetetlenné tette, hogy a Cunard Line Carmania nevű hajója a mai napon elhagyja a north riveri 51. számú kikötőjét. A hajó a menet­rend értelmében tegnap délután négy óra táján indult volna el li­verpooli útjára. HATÁRTALAN A TERRORIZMUS AZ ACÉLIPAR MUNKÁSAIVAL SZEMBEN KITÚRJÁK A SZTRÁJKOLÓ MUNKÁSOKAT HAJ­LÉKAIKBÓL, ITI NEM HAJLANDÓK A MUN­­­­KÁBA VALÓ VISSZATÉRÉSRE. LE­­TARTÓZTA­TÁSOK NA­GYBAN. Több munkást, mint ’’gyanúsat” fogvatartanak. Meg­fosztják a munkásokat a gyülekezés jogától. Az acélvárosokban a sztrájkoló munkásokkal szem­ben­­ alkalmazott terror, úgy látszik, kétszeres erővel lé­pett működésbe. A munkáltatók, lelkiismeretlensége szabad teret nyitott a hatósági engedéllyel felruházott kozákoknak a legfékezetlenebb duhaj­kodásra. Eszkö­zökben nem ismernek különbséget, minden jó és alkal­mas, amellyel megtörni remélhetik a szilárdan kitartó acélgyári munkások sztrájkját. Mindenfelől, ahol csak a sztrájk folyamatban van, a legfagyalázatosabb erőszakoskodásoknak hírei jönnek. Az általános erőszakosságnak csak egy célja van: bele­kényszeríteni a munkásokat a sztrájk feladásába. Legújabban Weirton, W. Va.-ból "számoltak be a munkáltatók egyik módszeréről, amellyel sztrájkoló munkásaikra nyomást akarnak gyakorolni. Ezen a vidé­ken a munkások az úgynevezett kompany-házakban lak­­nak. Ennek a körülménynek hátrányai különösen akkor mutatkoznak, amikor a munkás ellentétbe kerül munkál­tatójával. Az a nagyszámú szerencsétlen munkás­család, akik a sztrájk következtében az utcára kerültek laká­saikból, most keserűen tapasztalhatják, hogy mire jó a kompánia nagy kegye olyankor, ha sztrájkolni merészel­nek. A kilakoltatott családok gyermekestül, bútorostul, nagy számmal érkeznek Steuben­vill­e-be, amely a Weir­­ton-i acélvidék központja. A nehéz helyzetbe került csa­ládok segélyezésére már megindult a munkások részéről az akció. BETILTJÁK AZ ÖSSZES GYŰLÉSEKET. A mai napon az egész weirtoni kerület szervezői gyű­­­lést tartottak, amelyen beszámoltak arról, hogy a mun­káltatók kétszeres erővel feküdtek neki, hogy a mrmká­­­sok&f. a «whfiafítfh DlVi yjfigzntérésre hivják Pittsbu­rghban a sztrájkoló munkások gyűléseit minden ok nélkül betiltották és még a kisérteteket is le­hetetlenné tették a gyű­lés megtartására. A munkások ennek dacára is holnapra, nagy tiltakozó gyű­lés tartását vették tervbe. A tiltakozó gyűlést a Labor Templeben akarták megtartani. A munkaszünetelés a sztrájk által érintett gyárak­ban már erősen érezhető. Ha rövidesen nem szűnik meg a sztrájk, az acélgyárak komoly kellelmetlenségeknek néznek elébe. A clevelandi automobil gyárakban máris nagy zavarokat idézett elő az acélhiány. Youngstownban három gyár, melyek több mint 4000 munkással dolgoz­nak, az acélhiány miatt kénytelenek ab­­haha°'vrni a munkát. A Dittschm­orii Labor Central Committee határozati javaslatban ítéli el a gyülekezési jognak megtagadását és a legmesszebbmenő rokonszenvét fejezi ki a sztrájkoló munkásokkal szemben. ■■ • BESZÁMOLÓ A SZTRÁJKOK ÁLLÁSÁRÓL. Az acélsztrájk fezetei részletes nyilatkozatot, bocsá­tottak ki, am­elyben az egyes vidékeken folyó sztrájkokról a következőkben számolnak be: YOUNGSTOWN. 6. A vidék minden acélgyárában szünetel a munka. Két gyár acélforrasztója bedőlt. Az összes kemencék kihűltek. Tekintve, hogy a kemencék ismételt használatba való állítása óriási munkát, igényel, ennek a körü­lménynek nagy jelentőséget tulajdonítanak. WHEELTVG. W. Ya. ' A sztrájk első napján körül­belül 1ő.—10 000 munkás­ hagyta abba a munkát. Jelenleg a sztrájkon munkások száma 10.000. BEEEBI­O. Col. Szeptember 21-én 0100 ember lépett sztrájkba. Az acéltelepet lezárták és azóta is le van zár­va. Még csak kísérletet sen tudtak tenni arra nézve, hogy a telenet­ek­ból működésbe állítsák. STEELTON, Pa. A sztrájk kezdete előtt 7000 mun­kás dolgozott az acéltelepeken és a sztrájk alkalmával körülbelül 50 százalék hagyta abba a munkát. Azóta lé­­nyegesen szaporodott a sztrájkoló munkások száma. A kőművesek szintén sztrájkba léptek, a mu­lt hét folya­mán. RFTJU E­TTE'M. Pn. Dacára annak a körülmény­ek, hogy az acélbárók kitartott lannai és az ország­ kapitalis­ta sajtója nagybangop hirdeti, hogy a sztrájk megszűnt, a szervezett munkások ezrei még mindig sztrájkban álla­nak és változatlan kitartással el vannak szánva a sztrájk folytatására. BITRE A T.O^R A V TlAVAPmr AT TD1f,,^E,P,T, A SZTPÁ.TTrnT.^TT Ta KATO­NÁK MEGJELENÉSE. BUFFALO, október­­8. — Két ember megsebesült és öt embert alaposan elvertek abban az összeütközésben, a­mely a lackawanai acélmunkások és a sztrájktörők kö­zött támadt, akik ittkós munkáb­a akartak állani. A­ sztrájkolók megakasztották a villamosokat, amelyekben (Folytatás a 2. oldalon.)

Next