Előre, 1920. február (16. évfolyam, 2521-2539., 2510-2518. szám)

1920-02-01 / 2521. szám

ÉVFOLYAM, No. 2521. ^EW' ^Og^, "CLEVELAND/ CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. BUNDA Y~(\FA^Xf?NAP)EEBRUATtYl, 392o! ANGLIÁNAK MÁR NEM KELL TÖBB HÁBORÚSKODÁS Lloyd George megbízottja fon­tos ügyben tárgyal Litvinoffal. A békekötés majdnem biztos. A munkásság nem támogat mi­­­litarista kormányt. Triío translation filed with the Post­master of New York on January 31, 3 920. as required by the Act of October «• 192°­ LONDON, január 110. — Az O’Grady—Litvinoff egyezkedés a lehető legfontosabb tárgyak fe­lett folyik, az itteni vélemény szerint. "A munkásosztály legmérsékel­tebb része is követelte a rögtöni békekötést Oroszországgal. Ezt nyilatkozatot nemcsak figyelmez­tetésnek veszik, hogy a munkás­ság nem fog több katonai kalan­dosságot tűrni és nem hajlandó ellenforradalmárokat támogatni, hanem ezzel biztatják Lloyd Ge­­orge-ot, hogy a kormány impe­­rialisztikus hajlamú tagjaival szemben a munkásság támogatá­sára számíthat. A “Manchester Guardian” kije­lenti,­­hogy ‘‘ha Lloyd George nem tudja megrendszabályozni a tüzevő kollegáit, akkor találni kell egy határozottabb és bátrabb embert.” A legbefolyásosabb emberek is elismerik, hogy az angol nép nem fog megtűrni katonai vállalko­zást, különösen miost, hogy a Kolciak és Denikin támogatói­ról kisült, hogy,cáristák, úgy haznazik, hogy Lko­d George éreztette a lengyelekkel, miszerint angol segítségre nem­­számíthatnak, ha a szovjet­ kor­­m­ány,ellen harcot indítanak. Az­ orosz probléma megoldása nagy lépésekkel halad előre és a tartózkodás politikáját tartják legjobbnak, ez nyilvánvaló. (1) Millerand bizalmi szavazatot kapott PARIS, jan. 31. —­­Millerand miniszterelnök és kabinetje bizal­mi szavazatot kapott. Mitterand hosszú beszéd után kérte a bizal­mi szavazatot. Az eredmény :110 és 70 volt. Beszédjében az egész kabinet védelmére kelt. A hét elején megtartott bizalmi szavazaton több, mint 300 képvi­selő nem szavazott. Ez a 300 kép­viselő ellenezte Steeg belügymi­niszter kinevezését. Társadalmasítják az angol szénbányákat LONDON, jan. 31. — Lloyd George miniszterelnök ajánla­tot fog tenni a szénbányászok­nak, hogy Anglia húsz millió szavazója határozzon a szén­bányák társadalmasítása fe­lett. A londoni Evening Globe hozza ezt a hírt, amely nincs megerősítve. ----------------------­ A csehek megkapják Teschent True tinnoiation fiVd with the Post­master of New York on January 31, 1020. as required by the Act of October 6. 1920. WASHINGTON, jan. 31. A cseh-szlovák információs iroda azt jelenti, hogy Teschen városát Csec­o-Szlovákia kapja meg min­den népszavazás nélkül, míg a béketanács a lengyeleket keleti határukon fogja kárpótolni ezért. A jelentés egy prágai újsághír­re támaszkodik. (3) HALASZTÁST KAPTAK A MAGYAROK PÁRIS, jan. 31. — A szövetsé­gesek Magyarországnak haladé­kot adtak a békefeltételek tanul­mányozására. A magyar békekül­döttséget erről ma hivatalosan is tudatták, azzal a meghagyással, hogy­ a béketanács az ü­j határ­időt, amikor az aláírást vagy visz­­szautasítást el kell határozni, feb­ruár 12-ére tűzte ki. Az esetleges kifogásokat addigra be kell nyúj­tani. Angol vélemény az amerikai kölcsön megtagadásáról LONDON, jan. 31. — Carter H. Glass, az Egyesült Államok távozó pénzügyminiszterének le­veléről, amelyet Homer L. Fer­­gusolohoz, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának elnö­kéhez intézett, és amelyben kije­lenti, hogy Amerika nem hajlandó Európának újabb kölcsönöket en­gedélyezni, a Westminster Ga­zette így nyila­tozik: ‘‘Ez a legsúlyosabb kijelentés, amit eddig Washingtonban tet­tek, egyszerűen pénzügyi ultimá­tum az Egyesült Államoktól!” FELFEDEZTÉK AZ INFLUENZA BAKTÉRIUMÁT A tegnapi nap folyamán Paris­ból az a hír érkezett New Yorkba, hogy Dr. Charles Folley, párisi or­vos felfedezte és kiválasztotta az influenza betegséget okozó bakté­riumot. Ez még eddig egyetlen­­ orvosnak sem sikerült. A hír ter­­­­mészetesen még megerősítésre, szorul. Midőn Dr. Folley felfedezéséről értesítették Dr. Royal S. Copeland new yorki egészségügyi biztost, a következő nyilatkozatot tette: “Érdekkel olvastam a Dr. Fol­ley felfedezéséről szóló híreket. Ezek a hírek arról is beszélnek, hogy a párisi orvos már szérumot is talált fel az influenza gyógyítá­sára. Mindezekről határozott vé­leményt csak az alapos és lelkiis­meretes vizsgálat után mondhat­nánk.” “Többen kérdést intéztek hoz­zám, hogy az influenza és az alvó betegség nem azonos kóroskrok hatásának tudhatók-e be? Az én véleményem szerint az alvó beteg­ség az influenzáihoz képest csak másodrendű dolog.” “Valahányszor azt találjuk, hogy valamely betegséget károsu­­­tok, úgynevezett baktériumok okoznak és ezeket a baktériumo­kat ki lehet választani, akkor már könnyű valami olyan szérumot készíteni, amely ezeket a baktériu­mokat ártalmatlanná teszi. A baj azonban az, hogy az influenza ere­detére vonatkozólag semmi hatá­rozottat nem tudunk. A vizsgá­latokat folytató tudósok között a legeltérőbb vélemények találha­tók. Az amerikaiak azonban meg­egyeznek legalább abban, hogy az influenza okozóját nem ismerjük.” Dr. Israel Straus, a Mount Si­nai kórház orvosa kijelentette, hogy az általa felfedezett alvó be­tegség­ baktériumai nem azonosak az influenza kórositjaival. Erről a felfedezéséről már régebben be­számolt a szaklapokban és az or­vosok által jólismert tény. Egyben kijelentette azt is, hogy téves az a hír, mint ha ő szérumot talált volna fel és ajánlana az in-­­fluenza gyógyítására. A KIÁLTVÁNY Amerika magyar munkásaihoz! A Szocialista Párt csaknem egy esztendővel ezelőtt a többi nyelvi csoportokkal egyetemben, a Magyar Szövetséget is kizárta, mert e szövetség tagsága nem akart eltérni a színtiszta marxi állásponttól,­­­ az egyetlen he­lyes szocialista állásponttól. A Szocialista Párt egykori magyar szövetsége, hónapokon keresztül tartó megfontolás után, az elmúlt év novemberének első három napján Det­roitiján országos konvenciót tartott, amelynek döntenie kellett volna afelett, hogy a S. P. egykori magyar szövetségének a tagsága csatlakozzék-e vala­melyik politikai vagy ipari szervezethez, vagy pedig független szövetség ma­radjon-e. A konvenció végleges döntést nem hozott. Időközben rendkívüli állapotok közé jutottunk. Az Egyesült Államok­ban lábra kapott reakció eszközei lecsaptak az öntudatos, munkások mozgal­mára és annak sajtójára. A mozgalom, a vezetőknek és a tagok legjobbjainak a letartóztatása és fogságban tartása következtében, holtpontra jutott. A mozgalom Végrehajtó Bizottságának a tagjai az ellenük is életbe léptetett erőszak következtében tehetetlenekké váltak. A mozgalom még szerves egé­szet képez, de a szív, amely a lüktető erőt adta, meghalt. A rendkívü­li állapotok rendkívüli intézkedéseket tettek szükségessé. New Yorkban ahol az öntudatos magyar munkások legerősebb, legmaradan­­dóbb és leghasznosabb intézményeiket hozták létre, ez intézmények vezetősé­gének tagjai, egy maroknyi magyar munkás belátta, hogy az öntudatos, osz­tálytudatos magyar munkások mozgalmára továbbra is feltétlenül szükség van. Nagyobb, mint valaha volt. Az egyetlen magyar napilap, amely a munkások érdekeiért, azok ja­vára dolgozott, harcolt,­­ nem csinált mozgalmat. Ellenkezőleg: az öntuda­tos magyar munkások mozgalma teremtette mag­a­a­mot és ez a mozgalom volt az, amely ennek a lapnak, — az El­őrének, — éltető erőt, becsületet, te­kintélyt és hatalmat adott. Ennek a lapnak ezt az erőt továbbra is meg kell adni, hogy azt azután a munkásság javára használja fel. Szükség van egy mozgalomra, amely ezt az erőt a Klörének megadja. Szükség van e°-v mozgalomra, amely sajtóján és szervezőin keresztül tanítsa, nevelje és felvilágosítsa az Amerikában dolgozó magyar tömegeket. Szükség van egy mozgalomra, amely ne legyen vak eszköze a magyar­ság hiénáinak és fosztogatóinak. Szükség van egy­ mozgalomra, amely ne nézze szótlanul az amerikai magyarokon élősködők üzelmeit. Szükség van egy mozgalomra, amely a szükséghez képest erőt, bátorí­tást és támogatást inu­jt Magyarország szerencsétlen munkásmillióinak, ame­lyeket öt esztendőn keresztül való vérzés és szenvedés után most ráadásul még keresztre feszítenek. És hogy egy ilyen mozgalom lábraálljon és olyan hatalmas legyen, a­mely e nagy feladatokkal meg tud birkózni, ehhez szükséges, hogy Amerika összes magyar munkásait egy nagy szövetségbe tömörítsük. Ez a parancsoló szükség hozta létre azt a szervezetet, amelynek neve: “AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSOK SZÖVETSÉGE”. Programja: Azonos az Előre nanilan mindenkori programjával. Delta: Az Amerikában élő magyar munkások tanítása, nevel­ése felvilá­gosítása, hogy azután a saját javukra a saját tetszésük szerint cselekedhes­senek. A név ellen nem lehet kifogás; a programot magáévá teheti minden olyan munkás, aki az Előrét a saját lapjának tartja: a cél nemes és minden kifogáson felül áll. Nincsen tehát semmi akadálya annak, hogy minden ma­gyar munkás lenjen be ebbe a szövetedbe és minden magyar telep alkossa meg ennek a szövetségnek egy osztályát. Az öntudatos magyar munkások mozgalmára még soha olyan súlyos és fontos feladatok nem vártak, mint mert. Éppen ezért az “Amerikai Magyar Munkások Szövetségeinek olyan hatalmasnak kell lennie, amilyen szerve­zetet magyarok Amerikában még nem tudtak megcsinálni. Késlekedésre, habozásra nincsen idő! Az amerikai magyar munkások tízezrei várják e megmozdulásunkat! A holnap, a “majd” messze van. A ma itt van, használjuk fel cse­lekvésre! Akartok-e, magyar munkások, ebbe a szövetségbe tömörülni? Nincs kétségünk aziránt, hogy a válasz az amerikai magyar munkások tömeges csatlakozása lesz! Testvéri üdvözlettel Az Amerikai Magyar Munkások Szö­vetsége Végrehajtó Bizottsága. CITY EDITION BETILTJÁK AZ A BOLSEVIKEK IDEGEN NYELVŰ ! ROMÁNIA HÍRLAPOKAT ’ HATÁRÁNÁL PORTLAND. Öreg., jan. 31. Az állam összes idegen nyelvű új­ságait betiltották. Ha csak bírói ítélettel meg nem döntik a tör­vényt, holnaptól kezdve az ösz­­szes idegen nyelvű hírlapot be­szüntetik üzemeiket. A kérdésben levő törvény a következő: “Ide­gen nyelvű hitilapokat, folyóirato­kat és körözőleveleket nem sza-­­ bad nyomtatni, kiadni, szétoszta-­­ ni, árusítani, vagy kínálgatni, ki­­­­véve, ha szövegének minden sza­va angolul is megjelenik ugyan­abban a kiadásiban.” Más államból érkező idegen nyelvű hírlapokra ez a törvény netre vonatkozik, miután szövet­séges hatóságok közvetítik ezeket. Olcott kormányzó minden habo­zás nélkül aláírta a törvényjavas­latot. Nézete szerint két év múl­va nem lesz több idegen nyelvű hírlap az egész országban. A törvényjavaslatot az ameri­kai légió unszolására New­ Nor­­wald képviselő nyújtotta be. Né­hány újságot már kényszerítet­­tek, hogy szövegüket angolban is hozzák. SINN FEIN ZÁSZLÓ LENG DUBLINBAN DUBLIN, jan. 31. — Amikor ma az új, legtöbb nyíre Sinn Fei­­nerekből álló városi tanács elő­ször ült össze, óriási néptömeg üd­vözölte viharos lelkesedéssel a köztársaság zászló felvonulását a városházán. A nyugalomba vonuló Mayor O’Neil Sinn Fein parliamenti ta­got nevezte meg utódjául, aki je­lenleg a wormwoodi börtönben fogoly­. Mr. O’Neil kijelentette, hogy Kelly­vel igazságtalanul bán­tak, Anglia deportálta és leköpte. Alderman Cosgrove pedig így­ Nyi­latkozott : “Kelly a börtön rácsai mögött sokkal tisztább lelkiisme­rettel bír, mint a Dublin Castle körül ugráló bábok.” Belfastban­, páratlan lelkesedés­sel fogadták Mayor O’Doherty megválasztását, aki az első nem­zetiségű mayor. Sligoban szintén Sinn Feinert választották mayornak, aki kije­lentette, hogy igazgatása alatt nem fog semmiféle angol küldött­séget fogadni. Arthur Henderson a munkás­párt küldötteivel tíz napi vizsgáló utat tett Írországban, Lloyd George miniszterelnök javaslatá­ról Írország önkormányzását ille­tőleg így nyilatkozott­: “Írország majdnem egyesülten tiltakozik a Lloyd George javaslata ellen, mindenütt nyíltan a független köz­társaság mellett foglalnak állást.” Idegenek deportálása WASHINGTON, jan. 31. — Ezentúl a szélső radikális idegeneket nem külön szállí­tó hajókon, mint volt, a “Szo­vjet Bárkája” fogják az Egye­­sült Államokból elvinni, ha­nem ha lehetséges kisebb cso­­portokban a rendes személy­szállító hajókon. Ezt a feljel­­­entést Camminetti bevándor­lási biztos tette, továbbá­­ megjegyezte, hogy a múlt év június havától kezdve mos­tan­ig 1400 idegent deportál­ni­­ak az Egyesült Államokból. A lettek békeküldöttsége megér­kezett Moszkvába, hogy a szo­­vjetekkel a béke felett tárgyal­janak. — Az esztomak békefel­­tételeit nyilvánosságra hozták. KOPENHÁGA, jan. 31. — A szovjet kormány óriási hadsereget vont össze a román határon. A lettek békeküldöttsége meg­érkezett Moszkvába, hogy­ a szo­vj­et kormánnyal a béke felett tárgyaljon. A tárgyalások folya­matban vannak. Azt hiszik, hogy sikerülni fog pár napon belül Leí­rta és Szovjet Oroszország között a békét megteremteni. Tegnap — szombaton — adták le hivatalosan annak a békeszer­ződésnek a szövegét, amelyet a szovjet kormány F­stóniának át­adott. Olasz uniók a vasúti vezetőségben ROMA, jan. 31. — Nitti mi­niszterelnök és De Vito közleke­désügyi miniszter állítólag meg­állapodásra jutottak a sztrájkoló vasúti munkások központi bizott­ságával. Megadták a­­munkások összes követeléseit­, ezen felül a vasúti igazgatók között ezentúl 5 vasúti unió-tag is helyet fog fog­lalni. A vasúti munkások munka­ideje nyolc óra lesz, a kormány az összes sztrájkolókat újból al­kalmazni fogja, bérükből csekély levonásokat fog eszközölni mind­addig, amíg a sztrájk ideje alatt esedékes bérek agyságát el nem érte, ezt a­z összeget a kormány­ vasúti munkáslakások építésére fogja fordítani. Grey liga­elnök lesz LONDON, jan 31. A Daily News megemlíti, hogy Viscont, Grey washingtoni angol nagy­követ, nem fog visszatérni dip­lomáciai helyére, noha erre vonatkozólag végleges döntés még nem történt. Ha nem tér vissza akkor ennek határozott célja van. Valószínű, hogy ő lesz a Nemzetek Ligájának ál­landó elnöke. A német kormány lemondása True tranelntíori filed with tlie Post­master of New York on January 31, 1920. ns required by the Act of October 6, 1920. BASEL, január 31. — A “Nac­hrichten” azt mondja, hogy a német kormány bukása valószínű, ha az antant ragasz­kodni fog ahhoz, hogy Berlin azokat a németeket kiadja, akik a hadijogot állítólag megsértették volna és akiket a szövetségesek felelősségre akarnak vonni. (4) A kanadai papirién kiviteli tilalma MONTREAL, jan. 31. -- A pa­pirpép kiviteli tilalmat illetőleg, a­mely szerint a napiroén szállítását az Egyesült Államokba beszün­tetnék. Sir Andrew McPhall, a McGill egyetemének tanárja, a kanadai papírpép társulat konven­ciójén tegnap este kijelentette, hogy ez csak megtorlást fog az Egyesült Államoktól kiváltani, ha az Egyesült Államok beszüntet­nék a szénszállítást Kanadába ez n­ évre, az összese montreali házak hitetleneit maradnának. Továbbá megjegyezte, hogy­ a kanadia fa papírpép any­ag harminc évre ele­gendő.

Next