Előre, 1921. február (17. évfolyam, 3074-3101. szám)

1921-02-25 / 3098. szám

Japán nem mond le a Yap szigetre szóló mandátum jogáról AMERIKA A MAGA SZÁMÁ­RA KÖVETELI A SZIGETET. A népliga képtelen lesz a problé­mát megoldani. PARIS, febr. 24. — Viscount Ishii, párisi japán nagykövet értesítette a népliga tanácsát, hogy Japán határozottan visz­­szautasítja azt a javaslatot, hogy a Yap szigetre szóló man­dátumát újra megtárgyalják. A japán követnek ez a nyilatko­zata közvetlenül azután történt, hogy Wallace amerikai nagykö­vet átnyújtotta a népliga elnö­kének az amerikai kormánynak a mandátumokra vonatkozó jegyzékét. " A washingtoni jegyzék fi­gyelmezteti a népligát, hogy Amerika soha nem fogja elis­merni Japánnak Yap szigetre szóló mandátumát. Annál is in­kább, minthogy a szigetet az amerikai kormány megkérdezé­se nélkül adták oda­­Japánnak. WASHINGTON, febr. 24. — Japánnak a népliga tanácsának tett bejelentése, hogy nem adja fel a Yap szigetet, előtérbe hoz­za azt az ellentétet, amely a washingtoni és a tokiói kormá­nyok közt már két év óta fenn­áll. Az ellentét akkor merült fel, amikor Wilson elnök értesí­tette a versaillesi békekonferen­ciát, hogy Amerika a háború­ban való részvételéért egyedül a Yap szigetet kívánja meg­kapni. S meg is ígérték neki, hogy a szigetet az Egyesült Ál­lamok kapja meg. A Yap sziget a Németország tulajdonát képező Carolin szi­get­csoporthoz tartozik. Nagy értéke, amiért Japán és Ame­­r­ka annyira verseng érte, ab­ban rejlik, hogy gócpontja az összes csendes óceáni kábelvo­nalaknak. Az amerikai, német, dán s japán kábelek mind rajta mennek keresztül. S dacára a megegyezésnek, mely Wilson elnök állítása sze­rint közte s a szövetségesek leg­felsőbb tanácsa között létre­jött, Japán a többi carolini szi­getekkel együtt a Yap szigetet is régen birtokába vette. Japán az Angliával 1915-ben kötött titkos megegyezés alap­ján ragaszkodik a sz­gethez. A megegyezés szerint az egyenlí­tőtől északra levő német szige­tek mind Japán, a délre levők pedig Anglia tulajdonát képe­zik. A sziget hovatartozandóságá­­nak kérdéséből nagy bonyodal­makra van kilátás. Letartóztattak három leány sztrájkoló­ Jersey Cityben a rendőrség letartóztatott három sztrájkoló szivarkészitő leányt s azzal vá­dolja őket, hogy köveket haji­­gáltak egy autóbuszra, amely sztrájktörőket vitt a gyárba. A rendőrség csodálatosan mindig kéznél van, amikor sztrájktörő­ket kell védelmükbe venni, de eltűnik a láthatárról olyan­kor, amikor a munkáltatók ál­tal felfogadott “gangsterek” megtámadják a sztrájkolókat. Nem is szólva arról, hogy sehol sem lehet őket megtalálni, ami­kor gonosztevők kézrekerítésé­­ről van szó. Hisz nem azért rendőrök, hogy a rendre fel­ügyeljenek! ■­*'“ NEMZETI alapon bolondíta­­nak a polgári lapok. Nemzet­közi alapon nevel Téged az Előre' A NÉMETEK TÍZ SZÁZALÉKA VAN MUNKA NÉLKÜL BERLIN, február 24. — Félhivatalos kimutatásokból kiderül, hogy Németország összes lakosságának tíz száza­léka van munka nélkül. Különös jelentőséget kell tulajdonítani annak a tény­nek, hogy a januári és a feb­ruári helyzet összehasonlítása a munkanélküliek számának emelkedését mutatja. Az or­szágos kormányzattól s a köz­ségi adminisztrációktól négy­százharminckétezer ember ka­pott munkanélküli segélyt ja­nuár havában. A segélyre jo­gosultak száma február havá­ban közel fél millióra emelke­dett. Fél millióra rúg azoknak a száma, akiknek a létföntartá­­sa a segélyezettektől függ, így tehát egy millió ember ré­szesül segélyezésben. Egy millióra teszik azok-­­nak a munkanélkülieknek a számát, akik a munkarnélküli­­ségre vonatkozó törvények ér­telmében nem jogosultak a se­gélyre. Mexicóban kitört a vasúti munkások általános sztrájkja A HADSEREGET A SZTRÁJK L­ETÖRÉSÉRE FOGJÁK FELHASZNÁLNI. Az általános sztrájknak politikai jellege van. MEXICO CITY, febr. 24. — A kormány ma teljesítette a vasúti munkások követeléseit és nem volt hajlandó a unionok elismerésére sem. A munkások ultimátumukhoz hűen megállították a vasúti forgal­mat, amely megbénítja az egész or­szág vérkeringését. A kormány azt a nézetet juttatta kifejezésre, hogy a rendet nem fenyegeti veszély, azonban minden eshetőségre készen akar lenni és a katonaságnak küld­­tek utasításokat miheztartás vé­gett. A sztrájk letörésére az eddigi je­lentések szerint a vasúti társasá­goknak közel tízezer emberük van, akik hajlandók a sztrájkolók helyeit betölteni. A kormány állandó érint­kezésben van a vasúttársaságok igazgatóságával és mindketten azt hiszik, hogy a katonai intézkedések segélyével a sztrájk 48 órán belül meg fog szűnni. Francisco Perez a legnagyobb ér­dekeltségek igazgatója egy kiált­ványt intézett a sztrájkoló vasúti munkásokhoz, amelyben kijelenti, hogy a union elismerése lehetetlen és azt semmi körülmények­ közt sem hajlandó elismerni, még akkor sem, ha a sabotage nyomásával akarnák azt kierőszakolni. Perez a kiáltvány­ban azt mondja, hogy a mostani va­sutas-sztrájk politikai jellegű s nem állhatnak szóba olyan unionnal, a­mely politikai okból sztrájkot ren­del el. A nagyobb városokban eddig za­vargás nem fordult elő, azonban a kisebb városokban már voltak ki­sebb összetűzések. A mexicói vasúti munkások sztrájkjáról, amint a fenti hír mu­tatja,­ csupán a kapitalisták kezé­ben levő hírszolgálat útján kapha­tunk értesítést. Ennek ellenére megállapíthatjuk­ azt, hogy a harc egyike lesz a legelkeseredettebb küzdelmeknek, mert a munkások nem csupán apró anyagi érdekekért harcolnak. Ezt a kapitalisták eléggé felismerik, amit Perez igazgató az ő kiáltványában “politikai” okoknak nevez. A kapitalisták és kormányok bi­zalommal tekintenek a harc kimene­tele elé. A munkások hasonlóan bizalom­mal viseltetnek­ önmaguk és ügyük iránt. A későbbi fejlemények fogják megmutatni, hogy a harcra melyik fél készült jobban fel. A szovjet kormány megába fogadja a szakszervezeteket AZ OROSZ KOMMUNISTA PÁRT ELFOGADTA LENIN AJÁNLATÁT. Előkészítik a szakszervezeteket a kormányzatra. BERLIN, febr. 24. — A Rote Fahne közöl egy február 19-iki moszkvai táviratot, mely hírül adja, hogy az orosz kommunista párt vég­rehajtó, bizottsága hatvan szóval nyolc ellenében elfogadta Lenin pro­­pozícióját, mely odairányul, hogy a szakszervezetek vonassanak be a kommunista pártba és a szovjet kor­mányzatba. A Rote Fahne a következőket idé­zi Lenin beszédjéből, mellyel a pre­pozícióját támogatta: “A szakszervezeteket kommunista iskolákká kell tennünk, mert csakis a szakszervezetek és azok, akik a szakszervezetek tagjai lehetnek, ké­pesek arra, hogy kifejlesszék az el­­mar­adottabb munkások öntudatát és az iparok felépítőivé tegyék őket. A szakszervezeteknek meg kell ragad­­niuk minden alkalmat, hogy a mun­kásokat megnyerjék a kommuniz­­­musnak.­­ Politikai hiba volna minden előké­ I szítős munka nélkül befogadni a szak­szervezeteket az állami gépezetbe, mert fejlettségük jelenlegi fokán ez a lépés csak gátolná őket eddigi tör­ténelmi hivatásuk betöltésében. A­­szakszervezeteket meg kell egyelőre­­ tartani a különböző politikai véle­ményű munkások gyülekező helyé­nek, hogy itt a munkások kellő ne­velésben részesüljenek.” Lenin szerint a szakszervezetek­nek a gazdasági szovjetekben máris jelentékeny szerepet lehet juttatni. Ajánlotta a szakszervezetek hatal­mának központosítását ugyanolyan alapon, amelyen a­­ szovjethatalom van központosítva, hogy a szakszer­vezetek aztán úgy funkcionáljanak, mint a szovjet kormányzat egyik ága.­­ Lenin ajánlatát, miután a végre­hajtó bizottság azt magáévá tette,­­az orosz kommunista párt legkö- szelebbi kongresszusa fogja tár­gyalni. Az olasz “fascisti”-k újból garázdálkodnak LONDON, február 24. — A I Central News távirati értesülése­i szerint a nacionalisták nagy­ tün­­­tetéseket rendeztek hétfőn egész­­ Olaszországban, melyekkel kap­­­csolatban több összeütközés volt­­ köztük és a kommunisták között. I Bari városban (Adriai kikötő), a­­ nacionalisták súlyosan megsebe­sítették Tassinari Campanini I kommunista képviselőket. A vá­­­ros munkássága általános sztrájk­­ba lépett. Turinban a kommunis­­ták tüntetését katonasággal meg­­akadályozták. Denver városháza alatt aranyat fedeztek föl DENVER, Col., febr. 24. — Peter Noona és William Wick­­ersham vállalkozók a városhá­zán bejelentették, hogy az álta­luk folyamatban levő építkezés­nél, az ásatás alkalmával, ara­­­nyat találtak. A fölfedezést elő­ször titokban tartották, hogy kellő vizsgálatot végezhessenek. A vizsgálatok eredménye szerint a város üzleti negyede, amelyhez a városháza is tartozik, dúsan tartalmaz aranyat. A két felfedező, a bejelentés­­ után a hivatalnok asz­talára öntötte azt az aranyat, amit eddig sikerült összegyűjte­­niök. Az ügyben hivatalos vizs­gálatot is fognak tartani. A porosz kormány lemondott BERLIN, febr. 24. — A választá­sok eredményeként — amelyből a szélső radikálisok kerültek ki győzt­­tesen — a kormány beadta lemondá­­­­sát . Meghosszabbították az orosz - lengyel fegyverszünetet AZ ÚJABB MEGEGYEZÉS HAT HÉTIG MARAD ÉRVÉNYBEN. Krassin és a lengyel pénzügymi­niszter Rigába érkeztek. True translation filed with the Post master of New York on February 24, 1921, as required by the Act of Octo­ber 4. 1917. RIGA, február 24. Az orosz és lengyel ■ békebizottságok főnökei, M. Joffe és M. Dombsky meg­egyeztek abban, hogy a fegyver­­szünetet újabb hat hétre meg kell­ kötni. Ugyancsak határozat­ba ment, hogy csütörtökön a bé­kebizottságoknak teljes ülést kell tartani, ahol megvitatják a menekültek, túszok és hadifog­lyok ügyét. Az eddigi értesülések szerint a békeszerződést nem fogják teljes egészében aláírni, hanem annak minden szakaszát külön fogják felolvasni és szakaszonkint alá­írni. A bizottságok azon a véle­ményen vannak, hogy a hat heti fegyverszünet alatt a szerződés minden szakaszát alá fogják írni. A tanácskozások megújítását Leonid Krassinnak és a lengyel pénzügyminiszter befolyásának kell tulajdonítani, akik jelenleg Rigába érkeztek. (1) -----------------­ | A munkáltatók is ellenzik az olasz ipari törvényt­ ­ MILANO, február 24. A kör­nyék összes fémgyártulajdonosai konferenciát tartottak, amelyen a kormánynak a képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslatát vi­tatták meg, amely részt ad a munkásoknak az ipari telepek vezetésében. A gyártulajdono­sok nagy része erősen­ ellene van, hogy a munkásoknak valami be­leszólása, is legyen a gyárak ve­zetésébe. Határozatot fogadtak el, melyben kérik a parlamentet a törvényjavaslat elvetésére. Egyben bejelentik, hogy ha a törvényjavaslatot mégis elfogad­nák, inkább becsukják gyáraikat, semhogy alávessék magukat az ipari törvény feltételeinek. — Az öreg Giolitti szerkeszthet egy új ipari törvényt.,"Ez rossznak bi­zonyult, mert nemcsak, hogy a munkásság nincs vele megelé­gedve, hanem még­ a munkálta­tók sem. A munkások keveslik a nekik biztosított jogokat, a mun­káltatók sokalják. A megegye­zés ki van zárva, a harcnak folyni kell az egyik fél teljes győzel­méig. A cseh rendőrség felosz­latta a kommunista kongresszust WIEN, .febr. 24. — Prágá­ból jelentik, hogy a csehszlo­vák kommunisták Rozenberg­­ben kongresszust tartottak. A kongresszuson megjelent 88 cseh és tót, 36 magyar és 4 zsidó delegátus. Mikor­ a kon­gresszus a III. Internacionale­­hez való csatlakozás kérdését kezdte tárgyalni, a cseh rend­őrség feloszlatta a kongresz­­szust. A delegátusok ellenáll­tak, mire a rendőrség brutális erőszakot alkalmazott, miköz­ben több delegátust megsebe­sített.­­ A csehszlovákiai kommunistáknak ezek után nem marad más hátra, mint illegális után titokban megtar­tani a kongresszust s a kom­munista Internacionalehez va­ló csatlakozás kérdését eldön­teni. EBERT ELNÖK ELLEN MERÉNYLETET KÖVETTEK EL BERLIN, február 24. — Ebert német köztársasági el­nök ellen ezelőtt egy héttel merényletet követtek el ered­ménytelenül. A kormánynak egy hétig si­került titokban tartani az ese­tet. Ebert február 17-én vala­mely ünnepélyről tért haza la­kására és amikor lakásához ért, az átellenben levő épület­ből valaki több ízben rálőtt. A golyók nem találták el az el­nököt, csupán az őrség egyik tagját sebesítették meg. A rendőrség átkutatta az épüle­tet, amelyben J­uhlmann, volt külügyi titkár lakik, azonban nem talált senkit, akire gya­núja lehetett volna. Valószí­nű, hogy a merénylő elmene­kült az épületből, mielőtt a rendőrök megérkeztek. A kormány a ...erénylet hí­rét azért nem engedte közölni a lapokban, a­ert attól tartott, hogy a választásra a hír ked­vezőtlett befolyással lesz. A uniók követelik a kereskedelmet Oroszországgal AZ AMERICAN LABOR AL­LIANCE MOZGALMÁT TÁMOGATJÁK. Tüntető népgyűléseket tartanak mindenütt. Az American Labor Alliance jelentése szerint az ország min­­den részéből kap leveleket, hatá­rozatokat a munkásszervezetek­től, amelyekben indorizálják a Szovjet Oroszországgal való ke­reskedelem felújítása tárgyában megindított mozgalmat. Phila­delphiában a Central Trade Union ilyen irányú határozatot hozott, tüntető népgyűlések vol­­­­tak Pittsburgban, Bostonban,­­Clevelandban, Niagara Falls-on, stb. s mindenütt a munkásszer­vezetek teljes támogatást ígértek az Alliance-nak munkájában. San Franciscóban, ahol az oroszországi kereskedelem érde­kében m­unkásszövetséget­­alakí­tottak, a következő határozatot hozták. A demokrácia állítólagos meg­­mentőinek rövidlátó politikája s kirívó gazdasági butasága zava­ros állapotokat teremtett,melyek­nek főbb jelenségei, a blokád, az Oroszországgal való kereskede­lem eltiltása, munkanélküliség s nyomor az Egyesült Államokban. Szovjet Oroszországnak ugyan­akkor szüksége van gépekre, s különféle árukra, melyekért nyers terményekkel tud fizetni. A pénzbárók szabadon keres­kedtek Oroszország véres auto­kratáival s a szovjet kormány­nyal szemben pedig erkölcsökről prédikálnak, s azt merik állítani, hogy a szovjeteknek nem volt jo­guk a cárizmus alatt összerabolt javakat a nép javára lefoglalni. Ugyanekkor pedig ez az osztály minden lelkiismeretfurdalás nél­kül kereskedik az India népét el­nyomó s az íreket lemészároló angol imperialistákkal. A munkásság tisztán látja ezt a ké­pmutatást. A szovjetek kép­viselőjének deportálását a leg­nagyobb ostobaságnak tartja. A California­ munkásság követeli a kormánytól, hogy az orosz keres­­­kedelmet korlátozó rendeleteket vonja vissza. Egyben felhívja az összmunkásságot, hogy nép­­£ .­üléseken tüntessen az orosz ke­reskedelem mellett, a szervezetek nemzetközi képviselői pedig ka­pitalista közvetítés nélkül tegye­nek lépéseket, hogy kereskedelmi­­viszonyt létesítsenek Szovjet Oroszországgal. Ha a munkásság követelése­­ nem is, de a gazdasági viszonyok­­fogják kényszeríteni az amerikai­­ kormányt, hogy ostoba politiká­ját Szovjet Oroszországgal szem­ben megváltoztassa ROCHESTER, N. Y. február 123. A múlt éjjel kigyulladt­­ Frank Lester üzlete, amely felett (háromtagú család lakott. A tűz oly gyorsan harapózott el, hogy a család egyáltalán nem bírt­­ menekülni és mindhárman a lán­gok közt lelték kej halálukat. A vasúti munkások bérleszállítását nem lehet gátolni AZ ERIE VASÚT IGAZGA­TÓSÁGA NEM VESZI FI­GYELEMBE A DÖNTÉST Mit fog tenni a “pártatlan” kormány. CHICAGO, febr. 24. — Az Erie vasúttársaság igazgatóságának kép­viselői megjelentek a Railroad La­bor Board előtt és éles támadást in­téztek az ellen a határozat ellen, a­mely nem­­ járul hozzá a munkabé­rek leszállításához. Az Erie képviselői kijelentették, hogy a bérleszállítás már­is érvény­ben van, mivel az egyes osztályok­ban azt végrehajtották és nem haj­landók arra, hogy a leszállított bé­reket újból visszahelyezzék. A tárgyalás alkalmával Henry T. Hunt, a Labor Board tagja azt a kérdést intézte R. S. Parsonhoz, az Erie vasút vezérigazgatójához, vár­jon a vasútigazgatóság hajlandó-e követni a Labor Board utasításait. A kérdésre Parson azt a választ ad­ta, hogy a vasútigazgatóság nincs abban a helyzetben, hogy a döntése­ket követni bírja. Parson szerint a vasút igazgatósága szívesen követi a Labor Board utasításait, ha azok kivihetők. Ezek után megállapíthatjuk, hogy a vasúttársaságok egyszerűen túlte­szik magukat a Labor Board hatá­rozatán és csupán azokat a határo­­zztokat hajlandók figyelembe venni, amelyek az ő érdekeiket szolgálják. Az Erie vasúttársaság nem csupán a saját nevében nyilatkozott, azt minden ép­eszű ember tudja. Hátra van most az a kérdés, hogy a pártatlan kormány mit fog tenni? Milyen megtorlást fog alkalmazni a vasútkirályokkal szemben? Mozgó­sítani fogja-e a hadsereget, mint ahogy azt a sztrájkoló munkásokkal szemben teszi ? Egész biztosak vagyunk abban, hogy a vasúttársaságok ellen sem­milyen megszorító intézkedést sem fognak alkalmazni. A vasúti mun­kásoknak sem a kormány, sem a La­bor Boardtól nincs mit várniuk, mert mindannyian a kapitalisták ér­­­dekeit szolgálják. A vasúti munkások a bérek leszál­lításának kérdésében, mint minden más ügyben, mely alkalmaztatásuk­ra vonatkozik, kizáróan szervezett­ségüktől várhatnak előnyöket. A vasúti munkások bérleszállítása nem függ sem a vasúttársaságoktól, sem a Labor Boardtól , hanem saját cselekedetüktől. Elő kell venniök az osztályharc fegyverét és azt állan­dóan szembe kell szegezni a kizsák­­mányolókkal, ez segíteni fog. A hajójegyek árát tíz százalékkal felemelik A White Star, a Red Star, a Le­­land and American vonal, a Holland American vonal, a Cunard vonal és a francia hajóstársaságok megálla­podtak abban, hogy a hajójegyek árát tíz százalékkal fel fogják emelni. Az intézkedés március 1-én lép ér­vénybe. -----—--------­PÁRIS, febr. 24. — A bolsevikek és georgiaiak között Tiflisz környé­kén harcok vannak folyamatban. A külügyminisztériumhoz érke­zett jelentések szerint a georgiaiak 2000 foglyt r­ ejtettek. Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes szám ára:2 c 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. ELŐFIZETÉSI AR: Egy évre ... $8.00 Félévre $4.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET TtLtFHONSS: Orchard 4927-4928. VOL. XVII. ÉVF. No. 3098. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. FRIDAY (PÉNTEK), FEBR. 25, 1921. A munkanélkülieket segélyező törvényt Anglia elfogadta A MUNKÁSSÁG SEMMI ÜD­VÖSET SEM VÁRHAT A TÖRVÉNYTŐL. A szakszervezetek tanácskoz­nak a teendők felett. LONDON, febr. 24. — A par­lament hosszas vita után elfo­gadta a munkanélküliség bizto­sítására vonatkozó törvényt. Arra nézve, hog­y a törvény milyen intézkedéseket tartal­maz, nem hoz kiztva távira, azonban hogy a törvény nem tartalmazhat semmi jót a mun­kanélküliek számára, abból is lehet következtetni, hogy a ja­vaslattal még a legmérsékeltebb elemek sincsenek megelégedve. John Robert, a munkáspárt tagja, a javaslat vitája alkal­mával kijelentette, hogy az olyan üres, hogy azt sem ér­demli meg, hogy a munkásság ellene szavazzon. A­ kormány egyetlen célja a javaslattal né­hány hivatal kreálása,­­ azon­ban a munkanélküliség enyhí­tésére egyáltalán nem alkal­mas. A szakszervezetek előbbeni határozatukhoz híven összeül­tek tanácskozni és a küldöttek közt általános az a vélemény, hogy a kormány intézkedései semmit sem változtat­­ak a helyzeten és a munkásságnak a direkt akcióval kell a munka­nélküliség következtében bekö­vetkezett nyomort megszün­tetni. J. H. Thomas, a vasúti mun­kások szervezetének reakciós képviselője, erélyesen tiltako­zott az ellen, hogy a munkásság a direkt akcióhoz folyamodjon,­­ mert szerinte a kérdés meg­oldása egyedül parlamenti úton lehetséges. Thomas azt han­goztatta a kongresszuson, hogy a kormány intézkedése habár nem is kielégítő, azonban a jó­indulatát nem lehet kétségbe vonni. A helyzet jelenlegi képe azt bizonyítja, hogy az angol mun­kásságnak szintén le kell szá­molni reakciós vezetőivel, mi­előtt a kizsákmányolókkal le­számolni bírna. A szakszervezetek kongresz­­szusán a radikális elem egyen­lő arányban van a maradiakkal és így a kialakulható esemé­nyeket előre látni nem lehet. Hollandia is a cári adósságokról ábrándozik HÁGA, február 24. A hollan­diai kormány nagy figyelemmel kiséri Angliának s Franciaor­szágnak a szovjetekhez való vi­szonyát s ha bármely állam biz­tosítékot kap a szovjetektől a ré­gi adósságok megfizetésére, a hollandiai kormány is rögtön érintkezésbe lép a szovjetekkel hasonló célból. — Arra ugyan sokáig várhat a hollandiai kor­mány, a szovjet a magáttadóssá­­gokra vonatkozólag hajlandó né­mi engedményeket adni, ellenben álami adósságokról szólni sem akar állam­. —TF­ A Ford-telepnek márciusra elegendő rendelése van DETROIT, február 24. — A Ford automobil-telep igazg ható­­sága nyilvánosságra hozta, hogy március hónapra már eddig 79.­ 000 automobilra van rendelése, a­mi megközelíti azt a s­zám­ot, a­mely rendes munkamenet mellett a telepen elkészülni szokott. A telepen újabb háromezer em­bert fognak munkába állítani.

Next