Előre, 1921. február (17. évfolyam, 3074-3101. szám)

1921-02-26 / 3099. szám

ROVÁS Több profit. A veszélyes Oyster. A tanítók esküje. Arany mondások. NAGYON érdekesek a polgári lapok közgazdasági hirei. És különösen érdekesek ma, ami­kor rossz idők járnak az üzleti világ felett. Kétfajta hir min­dennapos: a bérlevágás és a profitemelkedés. Az elsőre nem kell példa, mert mindenki tud róla. A másodikra felhozunk két példát: A United Drug Co. 1920-ban részvényenként 11 dollár 02 cent osztalékot fizetett, mert rosszak az idők. Egy év előtt 10 dollár 96 centet fizetett. Szo­morú, hogy egy év alatt a pro­fit CSAK ENNYIVEL emelke­dett. A St. Joseph Lead Co. már szebben halad. A múlt eszten­dőben $1,94 osztalékot fizetett minden 10 dolláros részvény után. Egy év előtt csak 75 cen­tet. Nem lehet kibírni a rossz időket! PARISBAN három orvostanár előadásban fejtette ki, hogy a tífuszt nagyon sokszor ovster­­ok okozzák. Mind a hárman ki­emelték azt a veszedelmet, a­mely az évszerevéssel jár, ha utána VIZET iszik az ember. Minden kagylós étel után azon­nal pálinkát, vagy más alkohol­tartalmú italt kell inni. EZT az orvosi tanácsot Amerikában körülbelül 105 millió ember haj­landó követni. ALBANYBAN törvényjavasla­tot terjesztettek be, amely megtiltaná minden személynek nyilvános iskolába való kineve­zését, ha előzőleg nem esküszik hűséget a zászlónak és meg nem fogadja, hogy tiszteletben tartja a szövetségi és állami al­kotmányokat. Ha jól tudjuk, nemcsak Palmer igazságügy­miniszter, hanem minden szö­vetségi, állami és városi hiva­talnok is esküt tesz az alkot­mányra. Azért mégis lábbal ta­possák annak rendelkezéseit, a­mikor gyülekezési, szólási vagy sajtószabadságról van szó. HÁROM arany­mondást közölt tegnap egy amerikai lap cikk­írója. Az egyiket Coolidge, a megválasztott alelnök mondot­ta: “Dolgozzunk és nevessünk. Tanuljuk meg, hogy nem kap­hatunk olyan béreket, amelyek­ért meg nem dolgozunk.” Mi csak dolgozunk, a nevetést azok végzik el, akik elveszik mun­kánk gyümölcsét. Mi nem kap­juk meg azokat a béreket sem, amelyekért megdolgozunk, az­ért nem akarunk tovább bérért dolgozni. A termelő eszközöket akarjuk. A MÁSIK mondás a National Canners Association elnöké­től, Mr. Strasbaugh-tól ered és így szól: “A henyélés a szülő­anyja a nagy drágaságnak.” Részben igen. Ezért fog a mun­kások tanácsköztársasága vé­get vetni a benyélésnek, amely­hez a munkáltatóknak ma szü­letésüknél fogva van joguk. ÉS VÉGÜL dr. Wirth, a német pénzügyminiszter ezt mon­dotta: “A nemzetnek meg kell tanulnia, hogy amit felaján­lunk, azt nem lehet a nemzeti vagyonból elvonni, hanem mun­kával előteremteni.” Minden, amit “felajánlunk” és amit nem is ajánlunk fel; minden, ami a nemzeti vagyont képezi; min­den a Mi munkánk gyümölcse. Ezért tartunk jogot mindenhez. PARISBÓL jelentették, hogy a csehoszlovák parlament egyik női tagja, név szerint Bet­ty Kerpiskova, törvény­javaslata terjesztett elő, amely minden 50 éven aluli férfit kettős há­zasságra kényszerít. Ez nagyon helyes, szebben nem is csinál­hatják egy olyan társadalom­ban, amelynek támasza és talp­köve a tiszta erkölcs, a család szentély és más hasonló masz­lag, amelyet eddig — ugyebár valamennyien tudjuk, — azol* a gaz bolsevikek dúltak fel! ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy évre ... $8.00 Félévre $4.00 NEW YORK, N. Y. 33 FIRST STREET TIL8FBONII8: Orchard 4927-4928. VOL. XVII. ÉVF. No. 3099. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. A new yorki gyárak munkásainak bérei folyton csökkennek OKTÓBER ÓTA HÁROM ÍZ­BEN ÁLLAPÍTANAK MEG­­ BÉRCSÖKKENÉST. Némely iparágban több mint 30%-os a hanyatlás. ALBANY, febr. 25. — Az ál­lami ipari bizottság statisztikai hivatala összeállította és nyil­vánosságra hozta a new yorki gyárak januári jelentését. A je­lentésből kitűnik, hogy a mun­kabérek a new yorki gyárakban január hó folyamán is hanyat­lottak. A bizottság október óta most már harmadszor állapít meg bércsökkenést. Október óta az átlagos heti munkabér egy dollár harmincöt centtel csök­kent. A bizottság által először meg­állapított bércsökkenés nem volt direkt bérleszállítás. A munkások heti keresete azért lett kevesebb, mert a jelentkező válság számos üzemet a mun­kaidő redukálására kényszerí­­tett. A munkanélküliség foko­zódásával megindult a bérek re­dukálása is. Azokban az ipar­ágakban, melyek legkevésbé érezték a válságot, öt százalé­kos volt a bérleszállítás. A bér­csökkentés fokozatosan maga­sabb százaléka volt aszerint, hogy melyik iparágban mekko­ra volt a munkanélküliség. Né­mely iparágban a bércsökken­­tés több mint harminc száza­­ékra rúgott. A bércsökkenés a következő iparágakban és munkakörökben volt a legnagyobb: építőipar, vasipar, gépipar, automobil ipar, bőripar, a ruhaipar egyes ágai. A bizottság megállapította, hogy január havában a new yorki gyári munkások átlagos lett bére huszonhét dollár hat­vanegy cent volt. Vagyis egy­­egy munkás napi létfen tartásá­nak fedezésére (beleértve a csa­ládtagokat is), négy dollárnál kevesebb jut, nem egészen két­­harmada annak az összegnek, mely, ugyancsak az állami sta­tisztikai hivatal megállapítása szerint, minimálisan szükséges a létfentartáshoz. Amíg a kapitalista állam va­lamennyi hatalmi szervezete őrködik a kapitalista rend f­elett, a kapitalista kizsákmányolás maga gondoskodik arról, hogy a munkásoknak a nyomorból ne legyen más kivezető útjük, mint a kizsákmányolás rendszerének a megdöntése. Negyven nap a dologházban a vádlott kívánságára Michael Murphy közrendőr tegnap egy alvó embert rázott fel egy h­e­­rakásról. A munkáskülsejű idegen nem felelt a rendőr kérdéseire és csak később, a rendőrségen szólalt meg, közölvén az érdekeltekkel, hogy két nap óta nem evett. Murphy át­vitte egy szemközti étterembe és megétette, mire azután Schaeffer György — úgy hívják — elmondot­ta, hogy Freeportról jön gyalog, 48 éves, nincs senkije és semmije. Na­pokat gyalogolt már a mély hóban, hogy munkához jusson. Kochendorf­­fer, a rendőrbíró csavargásért von­ta felelősségre és dologházra ítél­te. “Legalább áprilisig tartsanak benn a melegen” — szólt közbe Schaeffer , mert a birónak jó napja volt, kegyesen tekintett le az előtte álló szánalmas külsejű emberre és megadta a meleget jelentő negyven napot. Nem szép történet? És még valaki szívtelenséggel meri vádolni a kapitalista rendszert! ----------------­FIZESSEN ELŐ AZ ELŐRE!­S KÉPES FOLYÓIRATRA. Egyi I i-ívie 3 dollár. Szovjetoroszoszágban női ünnepnapot tartanak meg LONDON, febr. 25. — Moszk­vai távirat jelentése szerint március 8-a ikát, mint a nők nem­zetközi ünnepét fogják megünne­pelni. A színházakban ünnepi elő­adásokat tartanak és népgyű­lése­­ket rendeznek, amelyeken a nő­nek az új társadalmi rendszerben betöltendő hivatásáról fognak be­szélni. A női szervezetek felhasz­nálják a napot arra, hogy a szer­vezetlen nőket belevonják szer­vezeteikbe. A szovjet kormány a legmesz­­szebbmenő támogatásban részesí­ti a női szervezeteket a nők fel­világosítását célzó munkájukban. Intézkedéseivel nemcsak politi­kailag tette egyenrangúvá a nőt a férfivel, hanem a nőt gazdasá­gilag is függetlenné tette a férfi­től. Simons nem fogadja el a kártérítésnek súlyos feltételeit A NÉMET DELEGÁCIÓ EL­LENJAVASLATOT NYÚJT BE A németek a követelésnek csak a felét hajlandók fizetni. True translation filed with the Post master of New York on Fobruary 25,! 11*21. as required by the Act of Octo­ber 4. 1917. BERLIN, febr. 25. — Mint hírlik, a londoni konferenciára ki­jelölt német delegáció nem fog beleegyezni a párisi kártérítési tervezet feltételeibe, hanem új javaslatokat fog előterjeszteni. A szakértők, akik az ellenjavas­latot összeállították, nem egyez­tek meg arra vonatkozólag, hogy mennyit képes Németország fi­zetni, hanem mint mondják, a­ kormány, mint maximális össze­get a párisi követelés felét fogja előterjeszteni. Dr. Simons külügyminiszter az országos gazdasági tanács előtt kijelentette, hogy ő katego­rikusan visszautasítaná a követe­lést, de az ellenjavaslat még nincs befejezve. Beszéde sokkal, erélyesebb volt, mint az, amelyet a Reichstagban tartott s ez arra mutat, hogy dél­németországi­ útja óta maga mögött érzi a né-­é­met nép szolidaritását. Kijelen­tette, hogy csak azért, hogy Né­metország fizessen, nem fogja tönkretenni a német népet, de­­ szükségesnek tartja annak fi- ■ gyelembevételét, hogy Francia-­ ország kritikus pénzügyi hely-­­zetben van, s főleg azért, mert­ sokat fizetett a kártérítésre, ame-­ lyet Németországnak vissza­ kell­ fizetni. Ha Németország elutasítja a párisi tervezet feltételeit, a kül­ügyminiszter semmi mentséget nem lát a Németországba való betörés ellen, melytől sokan tar­tanak, dacára annak, hogy Né­metországot a legjobb szándék vezeti az ellenjavaslatok benyúj­tásánál. Simons óva inti a szö­vetségeseket attól, hogy tönkre­tegyék a német ipart, mely most még képes az évi hat milliárd arany márka fizetésére. Noha az ellenjavaslatok nem készültek el egészükben, de mint mondják, a kártérítés össze­gét 50—100 milliárd márkában állapítják meg (normálisan 12— 24 milliárd dollár) azzal a hoz­záadással, hogy a németek az elpusztított területek egy részét felépítik. A delegáció, amely az ellenja­­vaslatokat átnyújtja a londoni konferencián, 60 tagból áll s már most nagyon feszült izgalom uralkodik, hogyan fogja a konfe­rencia fogadni az ellenjavaslato­kat. A Deutsche Allgemeine­­ Zeitung, a kormány hivatalos­ lapja, óva inti a népet a tünteté­­­zéktől. (1) '­ Panama lakosságát fegyverbe szárítja a köztársasági elnök A COSTA RICÁI CSAPATOK ELFOGLALTÁK COTO KERÜLETET. A fővárosban nagy tüntetéseket rendeztek. PANAMA, febr. 20. Tegnap éjjel nagy Costa Rica-ellenes tüntetések folytak le a városban. Többek között tekintélyes nép­tömeg megtámadta a costa ricai konzulátust. A tüntetések kora este kez­dődtek, de akkor még elég békés jellegűek voltak. Késő este az el­nöki hivatal egy táviratot hozott nyilvánosságra, amely m­egerősí­­­­tette azokat a híreket, hogy Goto kerületet, amely a Csendes óceán partján, Panama és Costa Rica határán fekszik, a costa ricai csapatok megszállták. Costa Rica és Panama között már régóta ellentétek vannak Goto kerület miatt. Costa Rica magának követelt­e e kerületet és 1914-ben az Egyesült Államok supreme courtja elé vitték a vi­tás terület eldöntését. White fő­bíró Costa Rica javára döntött, de Panama nem volt hajlandó alávetni magát a döntésnek. Az ügy húzódott s Costa Rica most erőszakkal akarja magáévá ten­ni a területet, amelyet odaítél­tek neki. A panamai kormány 300 főnyi katonaságot küldött a határra és a köztársaság elnöke felszólítot­ta a lakosságot, hogy legyen ké­szen katonai csapatok alakításá­ra, ha esetleg a körülmények úgy alakulnak, hogy szükség lesz er­re a lépésre. A home rule törvény felett nem egyező a finn feinerek nézete A NAGY TÖBBSÉG NEM HAJLANDÓ TEKINTET­BE VENNI. Rövidesen megszabják a köve­tendő taktikát. DUBLIN, február 25. Bár a finn feinerek általánosságban el­vetették a home rule törvényt, szervezetük még nem határozott véglegesen, milyen taktikát fog­nak követni vele kapcsolatban. Hamar Greenwood főtitkár s ma­gasabb rangú hivatalnokok élet­be akarják léptetni a törvényt az ország déli részében, de nagy ne­hézségeket okoz nekik olyan je­löltek felhajtása, akik kockáztat­ni mernék a szavazást. Ez a finn feinereket is arra kényszeríti, hogy határozott ál­lást foglaljanak a törvény esetle­ges életbeléptetése esetén. A tak­tikára nézve megoszolnak a vé­lemények. A finn feiner vezérek nagyobb része, köztük De Vale­­ra is, azon a nézeten van, hogy a törvényt teljesen ignorálni kell s finn feinerek ne lépjenek fel jelölteknek s ne is szavazzanak. A kisebbik rész azt az álláspon­tot foglalja el, hogy a finn feine­rek állítsanak jelölteket, s mint­hogy úgy is biztosan többséget érnek el, a parlamentben való meg nem jelenésükkel azt képte­lenné teszik minden munkára. Tartózkodásuk esetén esetleg ele­gendő képviselőt választanak meg a parlament megalakításá­ra. Vannak olyanok is, akik azt tanácsolják, hogy a finn feinerek (Folytatás a 2-ik oldalon.) SZERVEZKEDNEK A TURKESZTÁNI KOMMUNISTÁK AMSZTERDAM, febr. 25. — Moszkvából érkező hír je­lenti, hogy a turkesztáni kommunisták Tashkend város­ban kongresszust tartottak, melyen húszezer taggal bíró kilencvenegy szervezetet száznyolcvan küldött képviselt és azonkívül megjelentek más kommunista szervezetek testvérküldöttei is. A konvenció napirendjének legfontosabb pontja volt olyan tervnek a kidolgozása, melynek alapján a kommu­nista szervezetek Turkesztánban az eddiginél hatható­sabb agitációt fognak kifejteni, hogy a munkások nagy tömegeit vonják be a kommunista mozgalomba és így a tömegeket alkalmasabbá tegyék a szovjet kormányzatban való részvételre. A konvenció tárgyalta a termelés fejlesztésének a kérdését is olyan szempontból, hogy Turkesztán iparágai beilleszkedjenek az orosz szovjet termelésbe és hozzájá­ruljanak a gazdasági programnak a megvalósításához, melyet a nagyorosz kongresszus legutóbb célul kitűzött. Mentőhajó a vihar áldozata lett NORFOLK, VA., febr. 25. — A Mannig parti kalauz­hajó, amely a tél folyamán már nem egy hajót mentett meg veszé­lyes helyzetből viharok alkal­mával, tegnap maga lett áldo­zata a viharnak az Atlanti ten­gerparton. Hamptonból tartott vissza­felé, maga után vontatva a megrongált Robin nevű hajót, amikor nagy viharba került 60 mértföldnyire Virginia Capes­­től. Utolsó jelentése szerint gé­pei annyira megrongálódtak, hogy csak 3 mértföldet tudott megtenni óránként; a vontatott hajó még vele volt. ------------------­NEW YORK, febr. 25. — A Hudson folyó new jersey-i ol­dalán fekvő kis városokban a csipke­iparban dolgozó mun­kások sztrájkba álltak a zárt műhelyrendszer bevezetése s a munkaviszonyok szabályozása érdekében. A németek Brazíliába vándorolnak ki HAMBURG, febr. 23. — Teg­nap a Podone nevű ha­jón 900 né­met kivándorló ment ki Brazíliá­ba. A legtöbbje garas nélkül volt. Az utazási költséget a bra­ziliai kormány előlegezte nekik. A brazíliai kormány letelepíti a német kivándorlókat, földet ad nekik és ott majd visszafizetik az utazási költséget. Arról egyelőre nincs szó, hogy a brazíliai kormány rendszere­sen az összes bevándorlóknak előlegezné az útiköltségeket. ------—---------­OLYMPIA, febr. 25. —- A helybeli nyomdászokat a mun­káltatók elbocsátották, bár szer­ződésük volt a unióval. A nyi­tott műhelyrendszert akarják bevezetni. ------------------­NEW YORK, febr. 25. — A Republic Iron and Steel Co. je­lentései 7,616,523,43 dollár pro­fitot tüntetnek fel a múlt év folyamán. Berlinben zavargástól és államcsínytől tartanak BERLIN, febr. 25. — Komoly hírek keringenek arról, hogy a szélsőséges soviniszta elemek a súlyos kártérítési feltételek miat­ti általános elégedetlenséget arra akarják kihasználni, hogy a lon­doni konferencia összejövetele al­kalmával zavargásokat idézzenek elő. Sőt arról is beszélnek, hogy államcsínyt fognak megkísérelni. A pángermánok erős propa­gandát folytatnak a kártérítési feltételek elfogadása ellen és ha a szövetségesek ragaszkodni fog­nak hozzájuk a konferencián és nem fogadják el a német ellen­­javaslatokat, akkor az elégedet­lenség oly sokra fog hágni, hogy a pángermánok törekvései siker­re vezethetnek. I g l e s I a s jelölését akarják a reakciósok megsemmisíttetni A SZOCIALISTA SZENÁ­TORT MEG AKARJÁK FOSZ­TANI MEGBÍZÁSÁTÓL. Tűrhetetlen ipari viszonyok van­nak Porto Ricoban. WASHINGTON, február 26. Santiago Iglesias, a porto ricoi szocialista szenátort az a veszély fenyegeti, hogy egy régi és elfe­lejtett, valójában soha sem alkal­mazott törvény alapján elveszti mandátumát. — Ez a törvény ki­mondja, hogy az a szenátor, aki a porto ricoi képviselőház meg­nyitásától számított tizenöt na­pon belül nem foglalja el a he­lyét, elveszti megbízatását és új választás kiírása válik a kerület­ben szükségessé. Iglesias jelen­leg Washingtonban tartózkodik és szövetségi vizsgáló bizottság kiküldését kéri annak a lelkiis­meretlen és törvények nélküli uralomnak a megvizsgálására, a­mely rabszolgaságba helyezi vissza a munkást. Iglesias az­zal vádolja a porto ricoi Unionist pártot, amelynek a képviselőház­ban többsége van, hogy amerikai tőkés érdekeltségekkel karöltve egy nemzeti irányú és teljes füg­getlenséget követelő mozgalmat támogatnak, aminek nem a füg­getlenség a célja, hanem a mun­kásosztály ellenőrzése, nélkül va­ló elnyomása. Soha senki el nem vesztette mandátumát Porto Ricoban an­nak a törvénynek alapján, amit most Iglesias ellen akarnak a ha­ladás ellenségei felhasználni. Ha valóban megsemmisítik a szenátori megbízását, úgy semmi kétség, hogy Iglesiast, aki Porto- Rico munkásmozgalmának egye­dül hivatott vezére, nagy több­séggel fogják a munkások ismét megválasztani. ------------------­ Újabb bérleszállítás GREENWICH, Conn., febr. 25. — A Master Plumbers Association, vagyis a greenwichi vízvezeték sze­relő buszok testülete tegnap úgy ha­tározott, hogy a munkásoknak fize­tendő béreket napi tíz dollárról hétre szállítja le március elsejétől kezd­ve. Ugyancsak elhatározták a bu­szok, hogy a főszerelők (vagyis leg­többször a buszok saját maguk) bé­re is leszáll húszról tizenhat dollár­ra. Sokan a főnökök közül ellenezték a bérleszállítást attól tartva, hogy új munkások majd sztrájkolni fognak,­­ ami a tavsszal kezdődő építkezési­­ időszakban a buszoknak nem esne­ jól. A főnökök ezzel szemben azzal­­ érveltek, hogy a bérleszállítás jó­ példa lesz a többi rokonszakmának­ is és hozzá fog járulni egy ipari föl-­ lendüléshez. unió hétfőn tart gyűlést ez ügy-­­­ben és majd kimondja a végső szót.■ Megjelenik minden nap. VASÁRNAP tartalmas melléklettel. Egyes l ■ C­ szám­ára: 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. SATURDAY (SZOMBAT), FEBR. 26, 1921. A női rulrakeszitők un­ionja ellen vádat emeltek a bíróságnál VÁDOLJÁK, HOGY JÖVE­DELEM-EMELÉSÉRT REN­DELTE EL A SZTRÁJKOT. A bíró hétfőn hallgatja ki a union tisztviselőit. Albert Floerssheimer ruhagyá­ros, akinek üzlete a Madison Ave. 159. sz. alatt van, a Supreme Courtnál vádat melt az Interna­tional Ladies Garment Workers’ Union ellen, hogy azért rendelte el a sztrájkot, hogy jövedelmét növelje. Vádja főképp Sigmund Haiman és Samuel Shenker, a union ügyvivői ellen irányul. Ál­lítása szerint a két ügyvivő feb­ruár 1-én értesítette őt, hogy a union általános sztrájkot fog kikiáltani s tudni akarták, mi­lyen lépéseket fog tenni alkalma­zottainak visszafogadására. Kér­désére, hogy mi a sztrájk célja, a két ügyvivő azt válaszolta neki, hogy a union jövedelmét akarják emelni, mert a sztrájk következ­tében sok új tagot nyernek, akik­nek 17,50 dollárt kell fizetniök a tagsági könyvért s ezrével van­nak még nem szervezett alkalma­zottak. Floersheimer tehát azzal vá­dolja az uniót, hogy a sztrájkot nem azért rendelte el az unió, hogy munkásainak bérét emelje, vagy jobb munkaviszonyokat te­remtsen, mert ő a union által elő­irt " munkaf­el­tételeknél jobbak mellett alkalmazta munkásait. Arra kéri a bírót, hogy bocsás­son ki tiltó rendeletet a pikete­­lők ellen, akik őrzik üzletét s munkásait bántalmazzák. A biró természetesen nagyon is hajlandó volt hitelt adni a gyá­ros hazug rágalmainak s hétfőre megidézte a union két tisztviselő­jét, hogy védekezzenek a vádak ellen. A hólapátolók órabérét 15 centtel leszállítják A város utcatisztító osztálya értesítette a hó eltakarítására felfogadott munkásokat, hogy a mai naptól kezdődőleg 15 cent­tel kevesebbet fog fizetni órán­ként, mint ezideig. Az órabér tehát 65 cent helyett 50 cent lesz. Leo köztisztasági biztos azzal indokolja a város eljárását, hogy a vállalkozók is csak 50 centet fizetnek. — Milyen hamar ész­revette a biztos, hogy a munká­sok másutt kevesebbet kapnak. Azonban olyankor, amikor ha­sonló munkáért többet kapnak, nem hajlandó a kiegyenítésre. Méltányosságot csak a bérek le­szállításánál ismernek el, de so­ha nem törődnek azzal, ha fel­emelésről van szó. Craig ellenőrt 60 napi börtönre ítélték el Mayer szövetségi bíró 60 napi börtönre ítélte tegnap Craig el­lenőrt, miután bűnösnek talál­ta a bíróság elleni tiszteletlen viselkedésben. Craig tisztelet­len viselkedése abból állt, hogy az 1919 nyarán lefolyt földalat­ti sztrájk alkalmával levelet írt az akkori forgalmi biztoshoz, Lewis Nixonhoz, amelyben el­­ítélőleg nyilatkozott Mayer bíró viselkedéséről. Craiget az ítélet kihirdetése után rögtön börtönbe akarták vinni, de ügyvédjének sikerült habeas corpus eljárást kieszkö­zölni, melynek alapján a jövő csütörtökön megtartandó új tárgyalásig ügyvédjének fele­lősségére szabadon bocsátották.

Next