Uj Előre, 1922. október (18. évfolyam, 3668-3698. szám)
1922-10-01 / 3668. szám
WO SECTIONS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ..............................6.00 Fél évre................................ 3.00 Negyed évre........................ 1.75 Egy hónapra...........................1.75 Külföldön a fenti árak kétszerese EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT. Single Copies 5c. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK SECTION ONE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. TELEPHONES ORCHARD 4927—28 MEGJELENIK MINDEN NAP PUBLISHED EVERY DAY " ENTERED AS SECOND-CLASS MATTER POST OFFICE, NEW YORK, N. Y. VOL. XVIII., ÉVF. No. 3608. NEW YORK, PHILADELPHIA, CLEVELAND, CHICAGO SUNDAY (Vasárnap), OCTOBER 1, 1922. Kemal válaszjegyzéke még feszültebbé tette a válságot Anglia egyre jó katonaságot szállít A francia békeközvetítő megérkezett ^Kemalhoz ANGORA, szept. 30. — A nacionalista nemzetgyűlés most tárgyalja a választ, amit az antant ultimátumára szándékozik adni. A nemzetgyűlés, úgy látszik, halogatással időt akar nyerni, mert a válasz csak a jövő hét közepetáján lesz kész. Mustafa Kemal pasa azonban, az argorai csapatok fővezére, már megadta az ideiglenes választ a brit katonai hatóságoknak. LONDON, szept. 30. Kemal pasa válaszjegyzéke után az angol kormány súlyos aggodalmakkal néz a Közel- Keletre, miután nyilvánvaló, hogy a törökök nem akarnak engedni. A Kemal-jegyzék azt követeli, hogy Anglia ürítse ki a Dardanellák ázsiai partját, — mint azt az olasz és francia haderők már megtették volt — ebben az esetikentörökök is hajlandók„egy kicsivel” hátrább vonulni. Ez után a válasz után a békés megoldás lehetősége nem nagyon biztató.. Ezt Anglia kormánya is látja és lázasan küldi csapatait és hajóit. Az erősítések nagy része most Konstantinápolyira megy. Konstantinápoly, szept. 30. — .Ma nagy angol csapaterősítések érkeztek ide a Glengorm Castle nevű óceánjáró fedélzetén. A csapatok az ázsiai frontra mennek E lsnidhez,ogy megerősítsék a Konstantinápolyi védővonalat. Az erősítések megérkezése nagymértékben megnyugtatta a biztonságukért aggódó örményeket és görögöket. Eddig tízezrével tolongtak az útlevélhivatalétt, mikor azonban látták a megérkező angol gyalogságot , elszéledtek. Maguk az angol hatóságok azonban nem nézik ilyen felületes nyugalommal a helyzetet, annál is inkább, mert a görög forradalom nagyon megzavarja szándékaikat. Ha ugyanis az antánt engedni akarna a törökök kiváltságának, hogy adja vissza vissza nekik Thráciát, akkor a görögökkel tatja magát szemben. Már arról is beszélnek, hogy föl fogják szólítani Görögországot Thrácia kiürítésére és ha a görögök nem engednek, blokád alá veszik a tengerpartjukat. Franklin Bouillon megérkezett. SMYRNA, szept. 30. — A francia külön követ ma megérkezett Smyrnába, ahol Kemal pasa a legmelegebben üdvözölte. Innen azonnal tovább utaztak Angolába. Az angol közvélemény erősen ellenzi a háborút LONDON, szept. 30. — Anglia kormányában, úgy látszik, megerősödött a háborús pártiak befolyása, és a láng bármely pillanatban föl is csaphat a Keleten. Ha azonban a hivatalos Anglia belebocsátkozik a háborúba, a lehető legrosszabb kilátások között teszi azt, mert a közvélemény nem áll a kormány mögött. Mindenhol erősen támadják Lloyd George-ot, szemére vetik, hogy külpolitikába avatkozik, holott nem nagyon ért hozzá. Berwind úr esetleg fogadja rabszolgáit Őrszolgálat alatt Rockefeller new yorki hivatala . E. J. Berwind úr, az őseiről elnevezett, bányatelepek fáraója tegnap nyilatkozatot tett közzé, melyben “nagymérvű elfoglaltságára” való hivatkozással utasítja el a bányászok küldötteinek a meghallgatását. Egyúttal a másik Berwindhez, a bánya- társaság alelnökéhez utalta a felszólítást, “aki hajlandó esetleg a küldötteket fogadni, ha azok kérvényt nyújtanak be hozzá.” A mindenre elszánt windberi bányászok erre is hajlandók. James Mark, a küldöttség vezetője, a U. M. W. 2-ik kerületének alelnöke bejelentette Windber sátorlakó asszonyainak és férfiéinak, hogy ha hétfőn Bervinder felületesen intézné el a sztrájkolók ügyét, New Yorkba jönnek és őrszolgálat alá veszik a wall street-i hivatalt, valamint a John D. Rockefeller broadway-i hívó falát. “Amennyiben nem fogadnának bennünket — jelentette ki James Mark — kizárt dolog, hogy békés uton intézhessük el ezt a kérdést. A windbeli anyák és éhező gyermekek nem várhatnak.” A küldöttség Hardinghoz is táviratozott, ahonnan ugyancsak elutasító válasz érkezett. A fayette megyei és windberi, pennsylvaniai és west- virginai bányászok jönnek a forradalom seregeibe. Mert a Lewisek és Gompersek “békéje” potom áron adta el életüket. ---------- ! OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A zsidó sztendesek ünnepe miatt hétfői, október 2-iki lapszámunkat new yorki olvasóink a Munkás Otthon első emeleti teméiben, 350 E. 91. Sz. és a kiadóhivatalban kaphatják meg. A York vilieben lakó olvasóink a 79. utca és A ve. A. sarkán lévő ifjságsztenden vehetik meg az Uj Előkt. Még nem alakult ki az uj görög helyzet Venizelosz párthívei bekerülnek a kormányba ATHÉN, szept. 30. — A for-radalom győzelmével beállottj változás még nem tekinthető át teljesen. A forradalmárok még maguk sem tudják egészen tisz- tán, hogy mit akarnak. A mozgalom jellege egyelőre erősen nacionalista, de a helyzet még , nem alakult ki végleg. Az ország kormányzását ideiglenesen egy 12 főnyi katona- tiszti bizottság végzi, de a polgári kormány megalakításának előkészületei folynak már. A forradalmi bizottság egész éjjelen át tartó beható megbeszélések után előterjesztette a miniszteri listát. Zaimis-t ajánlják a miniszterelnökségre, külügyminiszternek pedig Politiszt. Ez utóbbi a Venizelosz-kormány alatt is külügyminiszter volt. A hadügyi és tengerészeti tárcára két olyan tisztet jelöltek, akiket a Konstantin-rendszer már nyugalomba kényszerített. A kormány nem lesz kifejezetten Venizelista, bár Venizelosz pártjának befolyása erősebben kezd érvényesülni. Magát Venizeloszt azonban nem tartják alkalmasnak az ügyek vitelére otthon, ehelyett táviratban fölkérték, hogy Görögország érdekeit az antant-kormányok előtt képviselje. Venizeloszt szeretik az antant fővárosaiban, ezért azt hiszik a most hatalomra juttott nacionalisták, hogy jó szolgálatokat tehet majd, különösen a béketárgyalásokon. * A volt görög diktátor táviratában értesítette a forradalmi bi-zottságot, hogy elfogadja a megbízást. ---------0—-— Heten meghaltak egy west sidei gyújtogatásnál A déli órákban egy hazatör: ■ fekvő lakó füstszagot érzett a 241 W. 109 Street-i bérházban.' Mire föllármázták a házat, már lángban állott a lépcső és néhány perc múlva kicsaptak a lángok az ötödik emeleten is. A hátsó tűzlépcsőket nem lehetett megközelíteni, úgy mindenki a frontoldalon tolongott, a legnagyobb pánikban. Az emberek teljesen elvesztették a fejüket. Néhányan leugráltak az ablakokból, vagy olyan szerencsétlenül megégtek, hogy a tragédiának hét halottja és több sebesültje van. Valószínűleg, egy piromániás betegtelkületű ember készakarva gyújtotta föl a hál izat, mert többen azt vallják, hogy egy zavartan viselkedő alakot ott láttak ólálkodni a mondott időben. ----------------------------- Konvención a pénzfejedel-mek ötszáz bankár érkezett teg- nap Chicagóba különvonatokon , a nyugati és északi államokból. A chicagói front szemlélete után New Yorkba jön a ban- ] Aravearne Ír n rí VenrinFíi Két forradalmi felkelés egyiiben Maroccoban és Portugáliában harc folyik Melillából jelentik tegnapi kelettel. Meg nem erősített hír érkezett arról, hogy a Beni Urian arab törzs és a francia csapatok közt véres összeütközés folyt le a francia zónán belül. A franciák súlyos veszteségeket szenvedtek. Vigoból, Spanyolország, szept. 29-iki kelettel jelentik, hogy Lisszabonból érkező" jelentések szerint katonai lázadás tört ki az országban és a helyőrségek megtagadták az engedelmességet. A JUAREZI HELYŐRSÉG FELLÁZADT S HATALMÁBA KERÍTETTE A VÁROST A lázadók kibocsátották a börtön összes foglyait és felfegyverezték őket. EL PASO, szept. 30. Ma reggel 2 órakor fellázadt a juarezi helyőrség. Val. Verde százados, a 143. zászlóalj parancsnoka, vezette a lázadást A helyőrség 150 katonája kibocsátotta az összes foglyokat, a tiszteket viszont elzárták és aztán birtokba vették a várost. Hajnali 3 órakor a lázadók a Calle Commercia-ra (juarezi Broadway) vonultak és — a polgári sajtóhírek szerint — fosztogatni kezdték az üzleteket. A fellázadt zászlóalj parancsnokát A. Espinoza ezredest, a lázadók letartóztatták. A többi tiszteket erős fedezet alatt lakásaikon és a kaszárnyában fogságba vetették. Néhány személy a lázadás első pillanatában kitört lövöldözésben megsebesült. A juarezi rendőrséget és vámőrséget a meglepetés első pilanatában lefegyverezték. Ezek semmi ellentállást sem tanúsítottak. A lázadók parancsára kinyitották a börtönöket és kiengedték az összes rabokat. A kiszabadított rabokat, kik közt súlyosan elítélt gonosztevők is voltak, a katonák felfegyverezték és ellátták kellő lőszerrel. A leszerelt rendőrséget a lázadók később őrizetbe vették. .1. Mendezt, a helyőrség parancsnokát elzárták Juarezben minden összeköttetéstől. A parancsnok aztán átjött az amerikai oldalra és innen jelentette Mexico Citybe és Chihuahuaba a történteket, kormánycsapatokat kérve a lázadók ellen. TERRORISTÁK ÉS RENDŐRBETYÁROK SZÉTVERTÉK A NEW YORKI MOSODAI MUNKÁSOK GYŰLÉSÉT Revolverrel és boxerrel törtek be a fölbérelt tőkésbanditák. — Munkában a rendőrbot. Rohamosan nő a munkások szervezete (Az Új Előre tudósításától.) I ‘ Teljes meztelenségében mutatkozott meg pénteken este a mosodai alkalmazottak gyűlésén a tőkésterror. A munkáltatók fölbérelt banditái és az ugyancsak bérbe vett rendőrség őrjöngő dühvel estek neki a békésen, de erősen szervezkedő mosodai rabszolgáknak. A United Laundry Workers new yorki szervező munkája az utóbbi hetekben óriási eredményeket ért el. Az eleddig szervezetlen mosodai alkalmazottak a tűrhetetlen bér- és munkaviszonyok miatt tömegesen lépnek be a szervezetbe. Pénteken a szervezet a 151 Clint Street-i helyiségben tartott egy gyűlést, amelyen impozáns tömegben jelent meg a szervezkedni akaró mosodai munkásság. Angolok, magyarok, olaszok,zsidók és más nemzetiségűek is voltak a gyűlésen és a munkában agyonhajszolt emberek őszinte lelkesedésével beszélték meg a munkáltatók terrorja elleni védekezést. A Laundry Men’s Assotiationba szervezett tőkések rabszolgabéreket és munkaidőt teremtettek. Napi 10—13 órás munka az általános, a fontszámra végzett mosásért pedig éhbéreket fizetnek. Két évig köteles az elszegődött munkás egy helyen dolgozni; ha elhagyja helyét, nem kap máshol munkát, mert az Association fekete listát vezet. A gyűlésen a még szervezetlen munkások egyhangúlag amblett voltak, hogy azonnal belépnek a United Laundry Workers szervezetbe. * A banditák. Egyszerre csak fölszakították a gyűlésterem ajtaját és négy polgári ruhás alak tört be a te-rembe. Kettő revolverrel, kettő pedig hatalmas boxerrel a kezében, az emelvény felé rohant. N. Kaufmann központi szervezőt leütötték, többet súlyosan megsebesítettek, majd a már elhelyezett provokátorok is nekiestek a munkásoknak. Székeket dobtak a tömegbe és őrjöngő dühvel agyba-főbe verték az ellentállókat. Mint a csordát, hajtották ki őket a fegyveres banditák. A meghökkent tömeg, amelyből hiányoztak az energikus és osztálytudatos ellentállók, véresen menekült. A kapuhoz érve, új roham érte őket. Négy rendőr ütötte-verte a kitóduló munkásokat és a rendőrbotok több fejet beszakítottak. Aki még ott is ellentállni próbálkozott, félholtra verték, majd lefogták a “törvény” nevében, de néhány ökölcsapás után elengedték őket. Semmi kétség, hogy a terrorista támadást a munkáltatók jól megfizetett orgyilkosai követték el. A rendőrség mindent tagad, a United Laundry Workers Union azonban gondoskodni fog róla, hogy vallomásra kényszerítse a rendőrséget. “Tönkretette Európát a versaillesi béke” Nitti volt olasz miniszterelnök új könyvében megsemmisítő kritikát gyakorol az ántánt által kierőszakolt békekötések fölött A mai napon szenzációs könyv jelent meg egy ántánt államférfiú tollából, amelynél megsemmisítőbb kritikát még nem mondtak az ántánt szégyenletes békéi fölöt. Francesco Nitti, aki Olaszország ügyeit 1919—20-ban mint miniszterelnök intézte, írta a könyvet, amelynek a címe: “Európa romlása.” A könyv alapeszméje az, hogy a versaillesi békekötés új és még sokkal borzalmasabb háborúk magvát ültette el. “Ha Anglia elvesztette volna a háborút és ha Amerikát is megverték, volna a központi hatalmak, — így h a volt miniszterelnök — még csak el sem tudom képzelni, hogy mit szólnának ahhoz, ha a győztes Németország félvad néger hordákkal megszállaná például Liverpoolt, vagy New Yorkot, amely bandák dúlnak, pusztítanak és megfertőzik a fehér lakosságot. .És mit szólnának ahhoz, ha Németország ötven hadisarcot róna rájuk, amelynek kifizetése egyszerűen lehetetlen? “Franciaország borzalmasabban bánt a németekkel, mint ahogy azok bántak volna győzelmük esetén vele. A franciák galád viselkedésükkel örök szégyent hoztak magukra és ha ma Németország rájuk támadna, vájjon hány nemzet menne a franciáknak segíteni?” Az “önrendelkezési jog”. • “A borzalmas békekötések egész tömeg németet bekebeleztek szláv államokba. A magyar nép egy részét cseh, román, szerb uralom alá juttatták, Ausztriát nyomorékká tették, Bulgáriát megnyirbálták és a törököket mindenféle ürügy alatt megkínozták. “Pedig Szovjetoroszország rövidesen magához fog térni és a megkínzott Németország is fölemelkedik, majd a porból. Ha a világ hatalmasai nem térnek át sürgősen a megértés és méltányosság politikájára, olyan borzalmakat fognak megélni fiaink, amilyeneket még nem láttunk.’’ “Az igazság meggyalázása.” “Meg kell végre szűnni annak a szégyenteljes hazugságnak, mintha Európában két népcsoport élne: a németek, magyarok és bolgárok, akik erőszakos barbárok és velük szemben a nemes kulturfajok, az angolszász és latin nyelvtörzsek. “Amit az antant a németek és magyarok ellen vétett, az minden képzeletet meghalad. “Ezek után nem kell-e azt hinnünk, hogy a legyőzöttek és megtiportak megragadják az első alkalmat a veszteségeik viszszaszerzésére.?” Körülbelül ez a Nitti könyvének tartalma, amelynél megsemmisítőbb ítéletet nem hallottunk még német, magyar, vagy orosz forrásból sem — még kevésbé egy ántántvezértől, aki maga is ott ült az ántánt “legfelsőbb tanácsában” éveken át. A borzalmas gazságnak lassanként tudatára kezdenek ébredni azok, akikban a józan észnek csak egy kis szikrája pislog. A jelenlegi hatalmasaknak azonban még súlyos tapasztalatokat kell tenniük, hogy Nitti álláspontjára jussanak, ha még nem lesz késő rájuk nézve. Mégis csak a boszú volt a rémtett oka A kiásott Mrs. Mills testén négy lőtt seb volt s torkát is elmetszette a gyilkos New Brunswick kettős gyilkossági szenzációja csak most kezd újra izgalmassá válni. Charlotte Mills, a 15 éves árva, Edwards kormányzóhoz fordult segítségért, mert úgy látta, hogy a vizsgálat lanyha és lelkiismeretlen. A kormányzó készséggel ígérte a legnagyobb segítséget. Mrs. Mills ■ bulláját felásták és megállapították, hogy brutálisan gyilkolták meg. Hulláján 4 lőtt sebet találtak és torka fültől fülig át volt metszve. A halottvizsgáló orvos, Dr. Lang, csak most ismerte be, hogy ő nem boncolta a hullákat, mert az ügyész nem hatalmazta fel erre és Beekman ügyész ezt beismeri. A mostani boncolás megállapította, hogy az áldozatot (és Dr. Hallt is), valahol meglepték, meggyilkolták és halva hurcolták az almafa alá. — Hallt ma boncolják fel. -------------------- Felmentették Paulínt, Thiernanné szeretőjét SOUTH BEND, szept. 30. A bíróság felmentette Harry Poulin-t, akit Thiernan tanár, a Notre Dame College tanárának felesége nevében, mint 10 hónapos gyermekének atyját, pörbe fogott s követelte, hogy apaságát ismerje el. A botrányper most a panaszlott felmentésével végződött és a Thiernan házaspár megelégedhetik a botránnyal. A bíróság —bár belátta, hogy Thiemnanné nem apáca és Poulin sem barát, nem látta bebizonyítottnak, hogy miért éppen Poulin legyen a gyermek atyja. A főtanú — az asszony — ezt nem tudta bizonyítani. Ezért felmentették. -------------------- Öt bányász halt meg egy újabb robbanásban Johnson City, 111. szeptember 30. — Ma délben a Lake Creeke bányában hatalmas robbanás történ, a bányafelügyelőség nemtörődömsége miatt. öt bányász meghalt, 7 súlyosan megsérült. A többie megmenekültek.