Uj Előre, 1922. október (18. évfolyam, 3668-3698. szám)

1922-10-01 / 3668. szám

WO SECTIONS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ..............................6.00 Fél évre................................ 3.00 Negyed évre........................ 1.75 Egy hónapra...........................1.75 Külföldön a fenti árak kétszerese EGYES SZÁM ÁRA 5 CENT. Single Copies 5c. MINDEN HATALMAT A MUNKÁSOKNAK SECTION ONE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 33 FIRST STREET NEW YORK, N. Y. TELEPHONES ORCHARD 4927—28 MEGJELENIK MINDEN NAP PUBLISHED EVERY DAY " ENTERED AS SECOND-CLASS MATTER POST OFFICE, NEW YORK, N. Y. VOL. XVIII., ÉVF. No. 3608. NEW YORK, PHILADELPHIA, CLEVELAND, CHICAGO SUNDAY (Vasárnap), OCTOBER 1, 1922. Kemal válaszjegyzéke még feszültebbé tette a válságot Anglia egyre jó katonaságot szállít A francia békeközvetítő megér­kezett ^Kemalhoz ANGORA, szept. 30. — A nacionalista nemzetgyűlés most tárgyalja a választ, amit az antant ultimátumára szán­dékozik adni. A nemzetgyű­lés, úgy látszik, halogatással­­ időt akar nyerni, mert a vá­lasz csak a jövő hét közepetá­ján lesz kész. Mus­tafa Kemal pasa azon­ban, az ar­gorai csapatok fő­vezére, már megadta az ideig­lenes választ a brit katonai hatóságoknak. LONDON, szept. 30. Kemal pasa válaszjegyzéke után az an­gol kormány súlyos aggodal­makkal néz a Közel- Keletre, mi­után nyilvánvaló, hogy a törö­kök nem akarnak engedni. A Kemal-jegyzék azt követeli, hogy Anglia ürítse ki a Darda­nellák ázsiai partját, — mint azt az olasz és francia haderők már megtették volt — ebben az eset­ik­en­­törökök is hajlandók­­„egy kicsi­vel” hátrább vonulni. E­z után a válasz után a békés megoldás lehetősége nem na­gyon biztató.. Ezt Anglia kor­mánya is­ látja és lázasan küldi csapatait és hajóit. Az erősíté­sek nagy része most Konstanti­nápolyira megy. Konstantinápoly, szept. 30. — .Ma nagy angol csapaterősítések érkeztek ide a Glengorm Castle nevű óceánjáró fedélzetén. A csapatok az ázsiai frontra men­nek E lsn­idhez,­­­ogy megerősít­sék a Konstantinápolyi védő­vonalat.­ Az erősítések megérkezése nagymértékben megnyugtatta a biztonságukért aggódó örménye­ket és görögöket. Eddig tízezré­vel tolongtak az útlevélhivata­­létt, mikor azonban látták a megérkező angol gyalogságot , elszéledtek. Maguk az angol hatóságok azonban nem nézik ilyen felüle­tes nyugalommal a helyzetet, annál is inkább, mert a görög forradalom nagyon megzavarja szándékaikat. Ha ugyanis az antánt engedni akarna a törökök kiváltságának,­ hogy adja vissza vissza nekik Thráciát, akkor a görögökkel ta­­­tja magát szemben. Már arról is beszélnek, hogy föl fogják­­ szólítani Görögországot Thrá­­cia kiürítésére és ha a görögök nem engednek, blokád alá veszik a tengerpartjukat. Franklin Bouillon megérkezett. SMYRNA, szept. 30. — A francia külön­ követ ma megér­kezett Smyrnába, ahol Kem­al pasa a legmelegebben üdvözölte. Innen azonnal tovább utaztak Angolába. Az angol közvélemény erősen ellenzi a háborút LONDON, szept. 30. — Anglia kormányában, úgy lát­szik, megerősödött a háborús pártiak befolyása, és a láng bármely pillanatban föl is csaphat a Keleten. Ha azon­ban a hivatalos Anglia bele­bocsátkozik a háborúba, a le­hető legrosszabb kilátások kö­zött teszi azt, mert a közvé­lemény nem áll a kormány mögött. Mindenhol erősen tá­madják Lloyd George-ot, sze­mére vetik, hogy külpolitiká­ba avatkozik, holott nem na­gyon ért hozzá. Berwind úr esetleg fogadja rabszolgáit Őrszolgálat alatt Rockefeller new yorki hivatala . E. J. Berwind úr, az ősei­ről elnevezett, bányatelepek fáraója tegnap nyilatkozatot tett közzé, melyben “nagy­mérvű elfoglaltságára” való hivatkozással utasítja el a bányászok küldötteinek a meghallgatását. Egyúttal a másik Berwindh­ez, a bánya-­­ társaság alelnökéhez utalta a felszólítást, “aki hajlandó esetleg a küldötteket fogad­ni, ha azok kérvényt nyújta­nak be hozzá.” A mindenre elszánt wind­­­beri bányászok erre is haj­landók. James Mark, a kül­döttség vezetője, a U. M. W. 2-ik kerületének alelnöke bejelentette Windber sátor­lakó asszonyainak és fér­fiéinak, hogy ha hétfőn Ber­­­vind­er felületesen intézné­ el a sztrájkolók ügyét, New Yorkba jönnek és őrszolgá­lat alá veszik a wall street-i hivatalt, valamint a John D.­­ Rockefeller broadway-i hívó­­­ falát. “Amennyiben nem fogad­­nának bennünket — jelen­tette ki James Mark — ki­zárt dolog, hogy békés uton intézhessük el ezt a kérdést. A windbeli anyák és éhe­ző gyermekek nem várhat­nak.” A küldöttség Hardin­ghoz is táviratozott, ahonnan ugyancsak elutasító válasz érkezett. A fayette megyei és wind­beri, pennsylvaniai és west-­ virginai bányászok jönnek a­ forradalom seregeibe. Mert a­ Lewisek és Gompersek “bé­­­kéje” potom áron adta el életüket. ---------- ! OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A zsidó sztendesek ünnepe miatt hétfői, október 2-iki lapszámunkat new yorki olva­sóink a Munkás Otthon első emeleti tem­éi­ben, 350 E. 91. Sz. és a kiadóhivatalban kap­hatják meg. A York vili­eben lakó olvasóink a 79. utca és A ve. A. sarkán lévő ifjságszten­­den vehetik meg az Uj Elők­t. Még nem alakult ki az uj görög helyzet Venizelosz párthívei bekerülnek a kormányba ATHÉN, szept. 30. — A for-­­­radalom győzelmével beállott­­­j változás még nem tekinthető át teljesen. A forradalmárok még­ maguk sem tudják egészen tisz-­­ tán, hogy mit akarnak. A moz­galom jellege egyelőre erősen nacionalista, de a helyzet még , nem alakult ki végleg. Az ország kormányzását ide­­­­iglenesen egy 12 főnyi katona-­ tiszti bizottság végzi, de a pol­gári kormány megalakításának­­ előkészületei folynak már. A­­ forradalmi bizottság egész éjje­­­len át tartó beható megbeszélé­sek után előterjesztette a mi­niszteri listát. Zaimis-t ajánlják­ a miniszterelnökségre, külügy­miniszternek pedig Politiszt. Ez utóbbi a Venizelosz-kormány alatt is külügyminiszter volt. A hadügyi és tengerészeti tárcára két olyan tisztet jelöltek, akiket a Konstantin-rendszer már nyu­­­­galomba kényszerített.­­ A kormány nem lesz kifejezet­ten Venizelista, bár Venizelosz pártjának befolyása erősebben­­ kezd érvényesülni. Magát V­eni­­zeloszt azonban nem tartják al­kalmasnak az ügyek vitelére­­ otthon, ehelyett táviratban föl­kérték, hogy Görögország érde­keit az antant-kormányok előtt képviselje. Venizeloszt szere­tik az antant fővárosaiban, ezért azt hiszik a most hatalomra jut­­­tott nacionalisták, hogy jó szol­gálatokat tehet majd, különösen­­ a béketárgyalásokon. * A volt görög diktátor távirat­­á­ban értesítette a forradalmi bi-­­­zottságot, hogy elfogadja a meg­bízást. ---------0—-— Heten meghaltak egy west sidei gyújtogatásnál A déli órákban egy hazatör: ■ fekvő lakó füstszagot érzett a 241 W. 109 Street-i bérházban.'­ Mire föllármázták a házat, már lángban állott a lépcső és néhány perc múlva kicsaptak a lángok az ötödik emeleten is. A hátsó tűzlépcsőket nem lehetett megközelíteni, úgy mindenki a frontoldalon to­longott, a legnagyobb pánik­ban. Az emberek teljesen el­vesztették a fejüket. Néhá­­nyan leugráltak az ablakokból, vagy olyan szerencsétlenül megégtek, hogy a tragédiá­nak hét halottja és több sebe­sültje van. Valószínűleg, egy piromá­­niás betegtelkületű ember­­ készakarva gyújtotta föl a hál i­zat, mert többen azt vallják,­ hogy egy zavartan viselkedő­­ alakot ott láttak ólálkodni a mondott időben. -----------------------------­ Konvención a pénzfejedel-­­mek ötszáz bankár érkezett teg-­­ nap Chicagóba kü­lönvonatokon , a nyugati és északi államok­ból. A chicagói front szemléle­te után New Yorkba jön a ban- ] Aravearne Ír n rí VenrinFíi Két forradalmi felkelés egyiiben Maroccoban és Portugáliában harc folyik Melillából jelentik tegnapi kelettel. Meg nem erősített hír érkezett arról, hogy a Beni Urian arab törzs és a francia csapatok közt véres összeütközés folyt le a francia zónán belül. A franciák súlyos vesz­teségeket szenvedtek. Vigoból, Spanyolország, szept. 29-iki kelettel je­lentik, hogy Lisszabonból érkező" jelentések szerint katonai lázadás tört ki az országban és a helyőrségek megtagadták az engedelmességet. A JUAREZI HELYŐRSÉG FELLÁZADT S HATALMÁBA KERÍTETTE A VÁROST A lázadók kibocsátották a börtön összes fog­lyait és felfegyverezték őket. EL PASO, szept. 30. Ma reggel 2 órakor fellázadt a ju­arezi helyőrség. Val. Verde százados, a 143. zászlóalj pa­rancsnoka, vezette a lázadást A helyőrség 150 katonája ki­bocsátotta az összes foglyo­kat, a tiszteket viszont elzár­ták és aztán birtokba vették a várost. Hajnali 3 órakor a lázadók a Calle Commercia-ra (juarezi Broadway) vonultak és — a polgári sajtóhírek szerint — fosztogatni kezdték az üzlete­ket. A fellázadt zászlóal­j pa­rancsnokát A. Espinoza ezre­dest, a lázadók letartóztatták. A többi tiszteket erős fedezet alatt lakásaikon és a kaszár­nyában fogságba vetették. Né­hány személy­ a lázadás első pillanatában kitört lövöldözés­ben megsebesült. A juarezi rendőrséget és vámőrséget a meglepetés első pilanatában lefegyverezték. Ezek semmi ellentállást sem tanúsítottak. A lázadók paran­csára kinyitották a börtönöket és kiengedték az összes rabo­kat. A kiszabadított rabokat, kik közt súlyosan elítélt gonosz­tevők is voltak, a katonák fel­fegyverezték és ellátták kellő lőszerrel. A leszerelt rendőrsé­get a lázadók később őrizetbe vették. .1. Mendez­t, a helyőrség pa­rancsnokát elzárták Juarezben minden összeköttetéstől. A pa­rancsnok aztán átjött az ame­rikai oldalra és innen jelentette Mexico Citybe és Chihuahuaba a történteket, kormánycsapa­tokat kérve a lázadók ellen. TERRORISTÁK ÉS RENDŐRBETYÁROK SZÉTVERTÉK A NEW YORKI MOSODAI MUNKÁSOK GYŰLÉSÉT Revolverrel és boxerrel törtek be a fölbérelt tőkésbanditák. — Munkában a rendőrbot. Rohamosan nő a munkások szervezete (Az Új Előre tudósításától.) I ‘ Teljes meztelenségében mu­tatkozott meg pénteken este a mosodai alkalmazottak gyűlésén a tőkésterror. A munkáltatók fölbérelt banditái és az ugyan­csak bérbe vett rendőrség őr­jöngő dühvel­ estek neki a béké­sen, de erősen szervezkedő mo­sodai rabszolgáknak. A United Laundry Workers new yorki szervező munkája az utóbbi hetekben óriási eredmé­nyeket ért el. Az eleddig szerve­zetlen mosodai alkalmazottak a tűrhetetlen bér- és munkaviszo­nyok miatt tömegesen lépnek be a szervezetbe. Pénteken a szervezet a 151 Clint­ Street-i helyiségben tartott egy gyűlést, amelyen im­pozáns tömegben jelent meg a szervezkedni akaró mosodai munkásság. Angolok, magyarok, olaszok,­zsidók és más nemzeti­ségűek is voltak a gyűlésen és a munkában agyonhajszolt embe­­rek őszinte lelkesedésével be­szélték meg a munkáltatók ter­rorja elleni védekezést. A Laundry Men’s Assotiation­­ba szervezett tőkések rabszol­gabéreket és munkaidőt terem­tettek. Napi 10—13 órás munka az általános, a fontszámra vég­zett mosásért pedig éhbéreket fi­zetnek. Két évig köteles az el­szegődött munkás egy helyen dolgozni; ha elhagyja helyét, nem kap máshol munkát, mert az Association fekete listát ve­zet. A gyűlésen a még szervezet­len munkások egyhangúlag amblett voltak, hogy azonnal belépnek a United Laundry Workers szervezetbe. *­­ A banditák. Egyszerre csak fölszakították­ a gyűlésterem ajtaját és négy­ polgári ruhás alak tört be a te-­­rembe. Kettő revolverrel, kettő­­ pedig hatalmas boxerrel a kezé­ben, az emelvény felé rohant. N. Kaufmann központi szervezőt leütötték, többet sú­lyosan megsebesítettek, majd­ a már elhelyezett provokáto­rok is nekiestek a munkások­nak. Székeket dobtak a tömegbe és őrjöngő dühvel agyba-főbe verték az ellentállókat. Mint a csordát, hajtották ki őket a fegyveres banditák. A meghökkent tömeg, amely­ből hiányoztak az energikus és osztálytudatos ellentállók, vére­sen menekült. A kapuhoz érve, új roham érte őket. Négy rendőr ütötte-verte a kitóduló munkásokat és a rendőrbotok több fejet besza­­kítottak. Aki még ott is ellentállni pró­bálkozott, félholtra verték, majd lefogták a “törvény” nevében, de néhány ökölcsapás­ után el­engedték őket. Semmi kétség, hogy a terro­rista támadást a munkáltatók jól megfizetett orgyilkosai kö­vették el. A rendőrség mindent tagad, a United Laundry Wor­kers Union azonban gondoskod­ni fog róla, hogy vallomásra kényszerítse a rendőrséget. “Tönkretette Európát a versaillesi béke” Nitti volt olasz miniszterelnök új könyvében megsemmisítő kritikát gyakorol az ántánt által kierőszakolt békekötések fölött A mai napon szenzációs könyv jelent meg egy ántánt­ ál­­lamférfiú tollából, amelynél megsemmisítőbb kritikát még nem mondtak az ántánt szégyenletes békéi fölöt. Francesco Nitti, aki Olaszország ügyeit 1919—20-ban mint miniszterelnök intézte, írta a könyvet, amelynek a címe: “Eu­rópa romlása.” A könyv alapeszméje az, hogy a versaillesi bé­kekötés új és még sokkal borzalmasabb háborúk magvát ül­tette el. “Ha Anglia elvesztette volna a háborút és ha Amerikát is meg­verték, volna a központi hatal­mak, — így h­ a volt miniszter­elnök — még csak el sem tu­dom képzelni, hogy mit szólná­nak ahhoz, ha a győztes Német­ország félvad néger hordákkal megszállaná például Liverpoolt, vagy New Yorkot, amely ban­dák dúlnak, pusztítanak és meg­fertőzik a fehér lakosságot. .És mit szólnának ahhoz, ha Német­ország ötven hadisarcot róna rá­juk, amelynek kifizetése egysze­rűen lehetetlen? “Franciaország borzalmasab­ban bánt a németekkel, mint a­hogy azok bántak volna győzel­mük esetén vele. A franciák ga­lád viselkedésükkel örök szé­gyent hoztak magukra és ha ma Németország rájuk­ támadna, vájjon hány nemzet menne a franciáknak segíteni?” Az “önrendelkezési jog”. • “A borzalmas békekötések egész tömeg németet bekebelez­tek szláv államokba. A magyar nép egy részét cseh, román, szerb uralom alá juttatták, Ausz­triát nyomorékká tették, Bulgá­riát megnyirbálták és a törökö­ket mindenféle ürügy alatt meg­­kínozták. “Pedig Szovjetoroszország rö­videsen magához fog térni és a megkínzott Németország is föl­emelkedik, majd a porból. Ha a világ hatalmasai nem térnek át sürgősen a megértés és méltá­nyosság politikájára, olyan bor­zalmakat fognak megélni fiaink, amilyeneket még nem láttunk.’’ “Az igazság meggyalázása.” “Meg kell végre szűnni annak a szégyenteljes hazugságnak, mintha Európában két népcso­port élne: a németek, magyarok és bolgárok, akik erőszakos bar­bárok és velük szemben a nemes kulturfajok, az angolszász és latin nyelvtörzsek. “Amit az antant a németek és magyarok ellen vétett, az min­den képzeletet meghalad. “Ezek után nem kell-e azt hinnünk, hogy a legyőzöttek és megtiportak megragadják az el­ső alkalmat a veszteségeik visz­­szaszerzésére.?” Körülbelül ez a Nitti könyvé­nek tartalma, amelynél megsem­misítőbb ítéletet nem hallot­tunk még német, magyar, vagy orosz forrásból sem — még ke­vésbé egy ántántvezértől, aki maga is ott ült az ántánt “leg­felsőbb tanácsában” éveken át. A borzalmas gazságnak lassan­ként tudatára kezdenek ébredni azok, akikban a józan észnek csak egy kis szikrája pislog. A jelenlegi hatalmasaknak azonban még súlyos tapasztalatokat kell tenniük, hogy Nitti álláspontjá­ra jussanak, ha még nem lesz késő rájuk nézve. Mégis csak a boszú volt a rémtett oka A kiásott Mrs. Mills testén négy lőtt seb volt s torkát is elmetszette a gyilkos New Brunswick kettős gyilkossági szenzációja csak most kezd újra izgalmassá válni. Charlotte Mills, a 15 éves árva, Edwards kor­mányzóhoz fordult segítség­ért, mert úgy látta, hogy a vizsgálat lanyha és lelkiis­meretlen. A kormányzó kész­séggel ígérte a legnagyobb segítséget. Mrs. Mills ■ bulláját felás­ták és megállapították, hogy brutálisan gyilkolták meg. Hulláján 4 lőtt sebet talál­tak és torka fültől fülig át volt metszve. A halottvizs­gáló orvos, Dr. Lang, csak most ismerte be, hogy ő nem boncolta a hullákat, mert az ügyész nem hatalmazta fel erre és Beekman ügyész ezt beismeri.­ A mostani boncolás megál­lapította, hogy az áldozatot (és Dr. Hallt is), valahol meglepték, meggyilkolták és halva hurcolták az almafa alá. — Hall­t ma boncolják fel. --------------------­ Felmentették Paulínt, Thiernanné szeretőjét SOUTH BEND, szept. 30. A bíróság felmentette Harry Poulin-t, akit Thiernan ta­nár, a Notre Dame College tanárának felesége nevében, mint 10 hónapos gyermeké­nek atyját, pörbe fogott s követelte, hogy apaságát is­merje el. A botrányper most a panaszlott felmentésével végződött és a Thiernan há­zaspár megelégedhetik a botránnyal. A bíróság —bár belátta, hogy Thiemnanné nem apáca és Poulin sem ba­rát, nem látta bebizonyított­­nak, hogy miért éppen Pou­lin legyen a gyermek atyja. A főtanú — az asszony — ezt nem tudta bizonyítani. Ezért felmentették. --------------------­ Öt bányász halt meg egy újabb robbanásban Johnson City, 111. szep­tember 30. — Ma délben a Lake Creeke bányában ha­talmas robbanás történ, a bányafelügyelőség nem­törődömsége miatt. öt bányász meghalt, 7 súlyosan megsérült. A többie­­ megmenekültek.

Next