Uj Előre, 1931. január (27. évfolyam, 6628-6657. szám)

1931-01-01 / 6628. szám

Fehér rabszolgák Amerikában Ujjlenyomatozás, rendőri re­gisztrálás, deportálás törvényét akarják hozni a külföldi szüle­tésű munkások ellen. Rabszolga állapotok behozatalát akarja az amerikai kapitalizmus. Szüksé­gesnek tartjuk a bevándorlás történelmi átmetszetét adni. Lát­ni fogjuk, hogy a fehér rabszol­gaság nem új intézmény Ame­rikában. Tört utakon halad az amerikai kapitalizmus, melynek legújabb rabszolga törvényei ellen az összes dolgozóknak a legerélyesebben fel kell venniök a harcot a Bevándoroltak Vé­delmi Tanácsának vezetése alatt Amerikának mint új világ­nak a története a kulturálho­­zók vérfagyasztó kegyetlensé­geivel kezdődik. A zászlók és a feszület voltak az uralkodó jel­képek. És egy Tedeum a menny­béli atyának, ha rablógyilkosok gazdag aranyzsákmányra tet­tek szert, vagy pedig egy ke­resztény konkurrenst eredmé­nyesen agyonütöttek. A ben­­szülöttek ellen minden gazság jogos volt, a “vadak” csak a kínzóiktól tanulták a vadságu­kat. Ahogy a vallásos spanyolok úgy közeledtek az ugyanolyan vallásos angol­szászok Amerika felé. Ezt tették a hollandok és a skandinávok is, akik a bibliát szétszedték és az Új Világ ara­nya után vágyakoztak. A fran­ciák és a többiek sem maradtak hátra. Rablás, árulás, gyilkolás és elnyomás, valamint nehéz munka és áldozatok árán végül a sok különböző országok mil­lióiból felépült Amerika, amely ma mint financiális és ipari ha­talom az egész világot felülmúl­ja. Amint az óvilág országai a társadalmi fejlődésüket a ter­melésben rabszolgamunkával kezdték, úgy az Új Világ is erre alapította a gazdasági politiká­ját a 17. 18. és 19. században. A négerekkel való kereskede­lem és rabszolgaság a profitért furcsa eredményeket produkált. Keresztyéni diskurzusokat tar­tottak azon, vajjon tényleg em­berek-e a négerek és van-e lelkük vagy sem. De fehér rabszolgák? Erről még a mai napig is igen keve­set vagy látható vonakodással írnak az Egyesült Államok pol­gári történetírói. Úgy tűnik fel mintha a fehérek rabszolgasá­gát igen csúnya piszkos folt­nak tartanák azok ékes köppe­­nyén, akiket a tiszteletreméltó iskoláskönyvek a “haza” alapí­tóinak neveznek és ennek meg­felelő erkölcsös színben szok­tak beállítani. Ez az úgyne­vezett hazafias történelem az, amiről az emberek többsége va­lamit is tud. Ezért még ma is általános az a benyomás, hogy csak négerek voltak rabszolgák. Pedig sok fehér ember is rab­szolga volt, közöttük sok né­met, de mindenféle nemzetisé­gű is. A 17-ik század első felében kezdődött Észak-Amerika igazi gyarmatosítása. A modern ka­pitalizmus elöljárói a nagy ki­váltságokkal rendelkező társa­ságok voltak. Nemesi és egyhá­zi méltóságok, fejedelmekkel egyetemben együtt haladtak a patríciusokkal és kisebb anya­giakkal rendelkező középosz­tállyal az Uj Világ gyarmato­­sítási üzletébe. A szabadlevelek monopóliumokat adtak ezeknek a társaságoknak óriási terület­re, úgyszólván korlátlan hatal­muk volt a kizsákmányolásra és elnyomásra. Kezdetben főkép a következő társaságok voltak a legfonto­sabbak. A London company, a Massachusetts Bay Company, a Holland­ Keletindiai Társaság és a Svéd Déli Társaság. 1606-ban első Jakab király a London Company-ra adta az ál­dását a Virginia kolónia meg­alapítására. Az urak már előre látták miként fognak az arany­nyal megrakott hajók vissza­térni a drága hazába. De addig ki kellett nekik várniok, amig a dohány megérett Virginiá­ban és amig a gyapjút pénzzé tehették. Erre a kolóniára akart jönni 1620-ban a legendákkal körül­vett “Mayflower”. De egy vi­har a hajót letéritette utjából és igy Virginia helyett Massa­chusetts szikláin kötött ki.­­ Itt alakították meg a szeren­csét próbálók, akiket a valláso­ságukról pilgrimeknek nevez­tek a Plymouth-kolóniát. A szükséges támaszt pedig a Mas­sachusetts Bay Company adta, amit I. Károly 1629-ben egy szabadságlevéllel ajándékozott meg. A hollandusok egy új Hollan­diát akartak Amerikában. 1614 ben a mai New York (Manhat­tan) déli csúcsán egy kereske­delmi állomást létesítettek. Az angolok, akiknél óriási gyarmatéhség fejlődött ki, 1664-ben elnyerték az Új-Hol­landiát Új Svédországgal egye­temben. De a franciákkal, akik 1601-ben telepedtek le Canadá­­ban (Quebec) hosszabb harcok voltak, amik az európai és in­diai háborúkkal voltak össze­függésben. Amerikában, ahol a kolonisták és az indiánok hadi­lábon állottak, 1689 körül kez­dődtek a harcok és 1768-ban értek véget az angolok győzel­mével. Most már leírták Cana­­dát is mint ahogy közben Ame­rikában is 13 kolóniához jutot­tak. A kolóniák alapítóinak, akár kiváltságos társaságok, privát nagybirtokosok voltak, a leg­főbb problémája a munkaerő volt. Az indiánok nem akartak beállani az igába és nem is bír­ták őket rájuk kényszeríteni. Már különben is régóta nagy munkáshiány volt. A nagy ko­­lóniás telepítvények vezetői mindig vágyakozással gondol­tak a hűbéri rendszerre, jobbá­gyokkal meg lehetett volna ol­dani a problémát. De az urak­nak kevés szerencséjük volt ezekkel a tervekkel. Akik job­bágyi szolgaként jöttek velük, otthagyták őket és önálló far­merokként telepedtek le, ami el­len az urak semmit nem tehet­tek. A feudális semmittevők, akik a kastélyokban laktak, elég gazdasági és politikai ha­talommal rendelkeztek kizsák­mányolás útján úri életmódot folytatni. A déli kolóniákon az ültetvé­nyes rendszer volt az uralkodó, míg Keleten a talaj és az ég­hajlat a holdas gazdálkodásnak kedvezett. Ott farmerok, kéz­művesek, halászok és kereske­dők adták meg a társadalmi fel­építményt, a Déllel ellentétben, ahol az arisztokraták, vagy a “gavallérok” (eredetileg egy politikai csoport tagjai) voltak az urak. Ahogy azonban a kolóniák nőttek és államok lettek belő­lük, a munkásprobléma mind a nagyobb lett. Délen leginkább nagy ültetvényeknek, ahol mindenesetre hamar jött a se­gítség. Általában azonban egy erősen megnagyobbodott be­vándorlásnak kellett volna se­gíteni. Európai parasztok és kézművesek, akik megbírták az utazási költséget fizetni és földet bírtak vásárolni, csak ak­kor akartak kivándorolni, ha földet biztosítottak nekik. A földet többnyire csoportba ös­­­szeállva vették meg és egy uj helyet alapítottak. Sokszor mint vallásos szekták, egyesek mint kommunista kísérletek az úgynevezett őskereszténység mintájára. Az utópisták szin­tén szerencsét próbáltak. Ezek a kísérletek természetesen nem jöhettek számításba az általá­nos munkáshiány megoldására. A probléma legnagyobb rész­ben erőszakkal és brutális be­csapásokkal nyert megoldást. Az ültetvényesek és földbirto­kosok, a kereskedők és kézmű­vesek a termelés és a profitért az évezredes rabszolgasághoz folyamodtak. Kezdetben ez csak a Virginiai kolónián lépett alkalmazásba és onnan hamarosan az Új Világ törvényes intézményévé emel­kedett. A négerek rabszolgasá­gát törvényesen csak a 19-ik század 60-as éveiben a modern termelő eszközök nyomására és csak polgárháború által töröl­ték el, de még úgy is többnyire még jó sokáig ez az eltörlés for­mai maradt. A­­ rabszolga felszabadító” Lincoln szívesen tovább tűrte volna a rabszolgaságot, ha a déli államok nem akartak vol­na elszakadni a Uniótól. Ami­kor Lincoln elnök a polgárhá­ború folyamán kihirdette a né­gerek felszabadítását, ezt mint politikai lépést tette, hogy ez­által ártson az ellenfélnek. Az első négert egy hollandi hajó hozta eladásra 1619-ben Virginiába. Ezelőtt és még 50 évvel később a fehérek voltak a rabszolgák az ültetvényeken. Csak akkor hozták előtérbe leg­először a négereket. A rabszol­gakereskedelemmel foglalkozó társaságokban az uralkodó osz­tály egyházi és világi urai vit­tek jelentékeny szerepet. Ezek az egyházi és világi urak egy csöppet sem háborodtak fel az emberrablók ellen sem, akik az angol és európai kikötőkben szegény férfiakat, nőket, sőt még gyermekeket is raboltak el az amerikai ültetvényekre rabszolgáknak. Ezeket vagy különböző fényes ígéretekkel csalták a hajóra, vagy pedig egyszerűen leütötték őket az utcán és felcipelték őket a ha­jóra. Az angolok a börtönök, szegényházak lakóit, a bolon­dokat és a gyilkosokat szintén rabszolgaságba küldték az Új Világba. Ugyanazt tették a ha­difoglyaikkal, az ír és skót lá­zadókkal valamint a politikai üldözöttekkel és a “csavargók­kal” is. A fehér rabszolgák további megszervezéséről a következő cikkünkben fogunk beszámolni. Gyűjtsünk aláírásokat a Tár­sadalmi Biztosítás törvényja­­vasaltára. Fizesse a bősz a munkanélküli segélyt, 164 MILLIÓ DOLLÁROS “SEGÉLY” A SZEGÉNY MILLIOMOSOK RÉSZÉRE Az Egyesült Államok kincs­tára több mint 164 millió dol­lárt fizetett ki a dúsgazdag tár­saságoknak és többszörös mil­liomosoknak adóvisszatérítés fejében és folytatja ezeket az adóvisszatérítéseket. Több mint 9 millió a munka­­nélküliek száma az Egyesült Államokban, akik családjaikkal egyetemben az éhhalál küszö­bén állanak. De akkor a kor­mánynak egy centje sincs ezek segélyezésére, hanem a dúsgaz­dagokat “segélyezi” milliókkal. Éppen ezek a milliomosok, acél trösztök, vállalatok azok, akik a munkások tízezreit szórják az utcára éhendögleni családjaik­kal egyetemben. Mialatt Rockefellernek 448.­ 406 dollárt térítenek vissza, mialatt a Steel Corp. több mint 15 millió dollárt kap ajándékba, azalatt a munkások százait la­koltat­ják ki, százak követnek el öngyilkosságot elkeseredésük­ben, mert nem bírják tovább a koplalást, emberek esnek össze az utcákon az éhségtől. A kormány, melynek van pénze ilyen óriási összegekkel “segélyezni” a milliomosokat a válság idején, a leghatározot­tabban ellenzi a Kommunista Párt és Trade Union Unity League által javasolt munka­­nélküli biztosítást, amely a tö­megek nyomorán van hivatva enyhíteni. Nem azoknak adják a pénzt, akik az éhhalál előtt ál­lanak, hanem azoknak, akiknek annyijuk van, hogy már szinte meg sem tudják számlálni. Ezen a tűrhetetlen állapoton csakis tömegszervezéssel és tö­megköveteléssel lehet segíteni. Szervezkedni kell a munkanél­küli tanácsokba, éhségmarso­kat kell rendezni és gyűjteni kell az aláírásokat a munkanél­küli biztosításért. Minden mun­kás vegye ki részét az aláírás gyűjtéséből, írjatok be aláírásgyűjtő ívekért az alábbi címre: National Campaign Commit­tee for Unemployment Insur­ance, 2 West 15th St., Room 414, New York City, Föl, az aláírások gyűjtésére! VISSZAVERTE A REAKCIÓT A PHILAI MŰNK. DALÁRDA PROLETÁR TAGSÁGA Vasárnap, dec. 28-án tartotta meg a philai Munkás Dalárda évi közgyűlését. A gyűlés leg­főbb napirendi pontja Fischer László elvtárs kizárása volt. A Dalárda reakciós vezetősége el­határozta, hogy kidobja a Da­lárdából az osztálytudatos mun­kásokat, hogy szabad kezet kap­jon a fascistákkal való szövet­kezésre. Fischer elvtárssal akarták kezdeni. Ebbe azon­ban beletörött a bicskájuk. Az ügy tárgyalása azzal kez­dődött, hogy a M. B. ö. Szerv. philai és lesteri osztályának osztályának küldöttei felolvas­ták az osztály határozatát, mely a legélesebben elítélte a Dalárda vezetőségének reakci­ós ügyleteit. A határozatok az osztályok megbotránkozásának adtak kifejezést a vezetőség azon határtalanul szégyentel­jes cselekedete felett, hogy az egyleti demokráciát felrúgva, önkényesen, minden ok nélkül kizárta a tagok sorából Fischer Lászlót és kitiltotta a Dalárdá­ból az Uj Előrét, a dolgozók harcos fegyverét. A Dalárda tagsága nagy helyesléssel fo­gadta a M. B. ö. Sz. philai és lesteri osztályának határoza­tát. Az ezt követő vitában nem egyszer lehurrogták azokat, kik a reakcóis vezetőség kizá­rási határozatát pártolták. Ezek közé tartozott Rosenthal Rezső helyi IWW vezér is. Ezen persze nincs mit csodálni. Az IWW ma már az ellenforradal­mi vonalon helyezkedett, el és nincs ínyére, ha osztálytudatos munkások jutnak szerephez a dolgozók szervezeteiben. A vitát követő szavazásnál 46-an 22 ellenében elvetették a vezetőség kizáratási határoza­tát és teljes jogú tagnak vissza­állították Fischer László elvtár­sat. A reakció politikája a leg­­csúfosabb vereséget szenvedte. Percekig tartó taps és éljenzés követte a szavazás eredményé­nek kihirdetését. A Dalárda tag­sága bizonyságot tett arról, hogy nem engedi szervezetét a reakció mocsarába vinni A vita folyamán a vezetőség egy újabb gazsága lepleződött le Valami Propper nevű állító­lagos milícia ezredest szerepel­tették a december 25-iki ünne­pélyen. Felvitték a színpadra ezt a fascista szennyalakot és az szólt az egybegyűlt közön­séghez. Nagyon jól mutattak rá a felszólalók, hogy az a Prop­per ma beszélt a munkásokhoz, holnap majd lövet a milíciával. Gyalázat! — zúgta a terem és tényleg hihetetlen sülyedés a vezetőség részéről a kifejezett munkásgyilkosokhoz való dör­­gölődzés. A gyűlés döntése után ku­tyaszorítóba került a philai “Függetlenség”. Acél már jó­­előre megírta lapjában, hogy Fischert kizárták. A vezetőség határozatáról Acél értesült leg­először, ami a szoros együttmű­ködést bizonyította ismételten. De a Függetlenség győzelmi cikke korai volt. Acél a medve bőrére ivott . Fischer továbbra is tag és “Mrs. Kiváncsi” meg­kérdezheti gazdájától, mit fog most írni ez üggyel kapcsolat­ban. Hjeh! Coki Acél urnák onnan, hol osztálytudatos mun­kások vannak­. Új vezetőség választására is sor került a gyűlésen. A meg­választottak garanciát nyújta­nak arra, hogy a Dalárda alap­szabályai értelmében fog mű­ködni és a munkásmozgalom szervezete marad. Egy megoldatlan kérdés ma­rad még. Érvényteleníteni kell az Új Előre kizáratását. Felhív­juk erre a munkástagság és az új vezetőség figyelmét. Éhséglázadás A súlyos gazdasági válságok annyira leszorítják a munká­sok életszínvonalát, hogy azok elégedetlensége sokszor lázadá­­sokben, spontán fölkelésekben nyilvánulnak meg. De a kom­munisták, akik mindenütt ott vannak, megszervezik a töme­geket és nem csak pillanatnyi követeléseket állítanak föl, ha­nem kíméletlen harcra vezetik a munkásokat a kapitalizmus ellen. A “Best” háromfelvonásos színdarab, melyet a Bronxi Ma­gyar Munkás Klub rendez az Új Előre javára január 18-án, a részleteket hűen viszatük­­rözi. FIGYELEM, AKRON, O. Január 10-én lesz az új Workers Center megnyitása. Kitűnő program. Cím: 9 West Bartges Street, 3 rd Floor, este 7.30-kor. — Január 21-én, ugyanezen a helyen, Lenin-em­­lékünnepély este 7.30-kor. Ki­tűnő program. 'Szivek melódiája’ a 72nd St. Playhouseban Vasárnap kerül először be­mutatásra a “Szivek Melódiá­ja” című Ufa Sláger németül és magyarul beszélő film. — Az összes felvételek Budapesten és környékén készültek. — A Film a 5th Ave­ Play Houseban került bemutatásra, most ezút­tal először kerül mérsékelt hely árak mellett a magyar mozikö­­zönség elé. AHird.) Sikerült a Szovjet 3 hónapos kampánya MOSZKVA, USSR., dec. 30. A három hónapos “rohamkam­pány” az öt Éves Terv előirány­zott eredményeinek a megte­remtésére a legnagyobb siker­rel végződött. A legtöbb gyár és üzem a három hónapos ter­vet még december 1-je előtt be­fejezte. A novemberi termelés 41 százalékkal haladta túl a ta­valyit közlekedésben, míg a könnyű­iparban és az elektro­mos termelésben 50-150 szá­zalékkal. A terv sikeres végre­hajtása következtében nagy ja­vulás állott be az élelmiszer és ipari cikkek ellátásában is. A dolgozók részére rendelkezésre álló árak a jövő három hónap­ban ismét 50 százalékkal fog­nak emelkedni. Nagy Vörös Segély Ba­zár január 2-án. A Workers International Re­lief és a United­ Council of Working Class Women közös rendezésében Bazár lesz január 2, 3 és 4-én, a New Star Cass­­kizsákmányolás valamennyijin­­lehet bevásárolni. Munkások, ne szalasszák el az alkalmat. NEW JERSEY, FIGYELEM! Az A­ntifascista Liga new­­parki osztálya az Idegenvédel­mi Bizottsággal egyetemben január 25-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor a Munkás­ Ott­honban, 37—16th Ave., New Jersey-i kerületi konferenciát tart. Felhívja az összes egyle­teket és munkásszervezeteket delegátusok küldésére erre a minden magyar munkást lét­érdekében érintő konferenciá­ra. A delegátusok neveit küld­jék be a newarki Munkás­ Ott­hon fenti címére. ANTI-FASCISTA GYŰLÉS JAN. 4-ÉN AKRONBAN Jan. hó 4-én este 8-kor e Magyar Házban anti-fascista tömeggyűlés. A gyűlés volt hirdetve, de el lett 1­va január 4-ére. Tárgy: vándorlottak üldözése. A munkás legyen ott! TELEFON: REGENT 4659 ALAPÍTVA 1! NICHOLAS T, BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First Ave. Közel a 694k utcához. Gyönyörien felszerelt modern kápok. Felekezetre való tekintet nélkül. Napos m éjjeli szolgálat bárhová. Kamatok az elhelyezés napjáta minden öszegre $5.00-tól $7,500.00-ig, de az énegyed végéig bennmarad. .$1.00-S SZÁMLÁT NYITHAT. MANHATTAN SAVINGS INSTITUTE) (Alapítva 1850-ben) 154 E. 8<-ik utca 3-ik és Lexing on Ave. közt Hétfőn este 9-ig nyitva. 644 Broadway Bleecker Street sarok. Hétfőn este 6.30-ig nyitv 7-IK ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI SAILY WORKER 1931-11 ÉVI JANUÁR HÓ 10-ÉN NAGYSZERŰ KONCERT - FORRADALMI ZEN BORIS BELL------— —tenor iC.KAYALOFF — — _ csel! Mrs. V. VALENTIOVA — ak­ IV. KAZALOFF — — zongor FREIHEIT DALADA. — Részletek n­. OKTÓBERI ORATORIUMBA NAGYSZERŰ SZÓNOKOK ST NICHOLAS CASINO 69 W. 66 St. (lízel a Broadwayhoz) Belépti dij 50-75 cei­ A 203 A modern orvos haladás tette sze­dését kellemessé ! Gyorsan megszületi a AND IMP^ EVE ájtalmat. Kap­­sulákban van írva, hogy az én egészségét megvédje. Próbálja ki a ma. Gyógyai­tárában 3 na­págban, 35c, és $1.50. UJ Vigjt a TtISdit. Nts hogy * “Gold Medál’’ nél ■Art Closure, hogyan. Vese, máj és hólyagbajban velők enyhülést találnak a G­odal Haarlem Oil Capsules-b; MUNKÁS OTTHON EGYESÜLET 350 EAST 81 STFEET NEW YORK, N. Y ónti:.lat<>s ninnkfti.uk laiilkuxAielye. — Mankfl.v17erve7.etek Otthona W.I.R. — I.L.D — Bevssekélyi — Ifju­munkások — Minnkfi.Hte.tr.Iztt__ Ntíl mnnkfisok — Mi.-tkfi* Díilí.la — Német én Magyar Mű­kedvelrtk sil­­lan­ tfi Kinti teremmel rindeliwnrk — Tfine és gylilfistermek kinitfik. Kliffrangn filterem, Jft knny hn.ilrac firak. — Kitttatien felszerelt hl­llftré terem. — Nagy kiinytftr. tusol fis Magyar könyvek. Minden péntek este KULI I* EST. Magyar fis Angol elfiadfik. Minden SZOMBAT este nsgy sznfisu­rk­iadással egybekötött TAXCMUS.AT­­SAG. tsöranan program. — — Előkészületben vas­napi tim­edélutánok, zeneiskola. — « Legjobb magyar fis ang­ol irlalom kapható' "SARLÓ és KALAPÁCS’ "UJ MÁRCIUS". "SARLÓ.KALPÁCS KÖNYV SZÁMAI’. “NEW MASSES" "DAILY WORKER” "UJ ELitE" és az "INTERNATIONAL PUBLISHER" íny­vkiadásai. TÁMOGASSUK AZ ONTDATOS MUNKÁSOK OTTHONÁT! TANULJUNK, TARTSUNK, SZERVEZKEDJÜNK! Bővebb felvilá­gositft­ a AJNKAS OTThOn managere szolgáltat. 350 Kant Sir Street, New York City. Románul beszél munkások figyelmébe $5á­n­os magyiar munkás, ai románul beszél és román nyelvű munká­sok közt megfordul, « doll­ ér! előfizetés ellenében megkaphatja a* “UJ Előre” napilapot és a ‘esteptinea” román munkás hetilapot. Ez a kedvezmény azoknak In ál, akik már olvasás lapunknak év nse&­­u.fitA* esetén a román nyelv lapra is igényt tarthatnak. ki a koronualista sajtót a mán nyelvű munkások kiinlíti. Terjesszük Fixensünk elő az Uj Blőrére és a Isteptarea román kommunista hetilapra* ELÍrF«ETÉST KÜLDJÜNK AZ “UJ ÜLŐRE” CÍMÉRE 35 EAST 12th STRET NEW YORK CITY Elkészült az Új EBre Naptár? Nagyszerű cikkek, novellák, versek, színda­rabok gyűjteménye az Új Előre idei Naptára, melyet a mai naptól kezdve minden standon árulnak New Yorkban. Vidéki olvasóink ha­ladéktalanul küldték be a Naptár árát 50 cen­tet. Yorkvillei és bronxi olvasóink megkaphat­ják a Munkás Otthonban, 350 East 81 St., il­letőleg, 785 Westchester Avenues klubhelyi­ségben. Az idei Naptárunk példányszámát a múlt évben kelt példányszámok szabták meg s igy mindeninek sietni kell, nehogy elkapkodják mielőtt megvásárol­j­a. A Nptár elsőrendű tanító, nevelő, szórakoz­tató, elkülözhetetlen kézikönyv a magyar munkaházakban Előszetörik, kik január 15-ig beküldenek legaláb­ félévi előfizetést, ingyen kapják meg a Napiért,

Next