Uj Előre, 1932. november (28. évfolyam, 7154-7182. szám)
1932-11-01 / 7154. szám
2 oldal V ________________________________________________________________________UJ ELŐRE___________ 15 éves a Szovjet Unió! Tschita, a kapu Szibéria felé írta: OTTO HELLER A japán “Niehon” című újság nemrégen egyik “orosz szakértője”, Kamajuzi által cikket íratott, amelynek végső következtetése az, hogy Japánnak Szibériát is le kell foglalnia égési Bajkai lóig. Ezt úgy magyarázza, hogy a “szibériai népnek szüksége van Japán segítségére és Szibéria kapuját meg kell nyitni az orosz világ számára” Amennyire ismeretes, az utóbbi időben a legnagyobb csapatkoncentrá úót Mandzsuriában legelsősorban Ussuri felé irányították, amely — Mandzsúria keletibb részén fekszik. Ez a valóságban csak nem manőver. A japán vezérkar nagyon jól tudja, hogy nem ebben az irányban a “kapu Szibériához”. Miután azonban a pillanatnyi helyzetben csapatait nem vonultathatja föl Szibéria kapuja elé, hátrafelé való mozdulattal manőverezik ugyanazon cél irányába. Szibériának ez a “kapuja” Tschita környékén fekszik, amely területnek Tschita a legfontosabb pontja. Ez a város 300 kilométernyire fekszik a Szovjet határtól nyugat felől. A várost a 17.században mint kozák támaszpontot építették, fejlődésnek azonban csak később indult, amikor számos dekabrista (akiket a cárok ide száműztek) nagyobb gazdasági tevékenységenk az alapjait fektették le és még később, amikor ezen a városon futott végig a nagy közlekedési vasútvonal Szibérián keresztül és onnan Vladivosztokba. A távolkeleti vasút megteremtése Tschitát elsőrangú vasúti gócponttá tette. A város egyben fontos ipari centrum is let A város munkásságának nagyszerű hagyományai vannak. 1905-ben Tschita volt az egyik gócpontja a forradalmi mozgalomnak. Néhány napon át akkor ott a munkások kezébe is került a hatalom. Ennek a felkelésnek a vezéreit a forradalom leverése után agyonlőtték. 1917-ben Tschita ismét a forradalmi mozgalom egyik gócpontja lett, de 1918-ban a cári Semjonov tábornok csapatai foglalták el a várost a japánok segítségével. “Tekintettel Oroszország szenvedéseire, mondta demagógiával Fudsi japán tábornok, császárunk seregeket küldött erre a vidékre, hogy rendet és nyugodalmat teremtsen.” A japán tábornokot rendkívüli módon érdekelte Tschita Az ott levő vaggon és mozdony műhelyekbe japán gépeket helyeztek be. A várost lefényképezte és környékét fölmérette. A tábornok úr nagyon melegen pártolta a “nyitott kapu politikáját Szibéria felé”, de csak úgy, ha ő lehetett a kapu portása. Később a japánoknak ki kellett üríteni Szibériát, Szemjonov cári tábornokot a forradalmi orosz partizánok, megverték és a körülvett városból csak nehezen tudott elmenekülni. Ez 1920-ban volt. Az emlékezések a japánokra és Szemjonovra ma élénkebbek mint bármikor voltak. A “nyitott kapu” történetét minden gyermek ismeri itt, minden kollektív földműves és minden vadász, vagy arany ásó. Mind tudják, mit jelent az a “nyitott kapu”. Ezért teljes erővel rajta vannak, hogy a nyitott kapuból, ahol a nemzeteközi imperialisták és volt cári banditák marsolhatnának be a Szovjet Unióba, egy hatalmas erődítményt építsenek ki az épülő szocializmus védelmére. A Tschita ma még — és ezt a “mát” szó szerint kell érteni — nyugodt város, de néhány héten belül egy óriási arányú építési munkába lesz bevonva. A Kommunisták Szovjet Unióbeli Pártja Központi Bizottsága elhatározta, hogy Tschitában fogják fölépíteni a világ legnagyobb vasúti műhelyét. Néhány héttel ezelőtt már megérkeztek az első mérnökök. Már meg is van az első építési iroda, már teher és személyautók jönnek—mennek, folyik 12,000 építő munkás rekrutálása, az építés helyét a város északi részén már fölmérték és földtanilag átkutatták. 1933 első felében az óriási építmény első felét már üzembe is helyezik, 1933 végén pedig az egész óriás teljes üzemben lesz. Tschitának eddig is volt 30 éven át vasúti javító műhelye de csak nagyon kezdetleges berendezéssel. Jelenleg itt 3.000 munkás dolgozik és havonként 20 mozdonyt javítanak ki. A bajkáli és ussuri vasútvonalaknak is vanak javító műhelyei. De, mindkét műhely együttesen évente csak 280 mozdonyt és 360 vagyont bír megjavítani. Ellenben az új óriás egy évben nem kevesebb, mint 1080 mozdonyt és 12.000 teherkocsit, valamint 2.000 személy kocsit fog kijavítani. Ezenkivül 50.000 tonna egyébb vasutalkatrészt, mint stb. fog előállítani. Az óriási gyár mellett egy uj szocialista várost fognak fölépíteni 40.000 lakossal. A várost a fővasuti vonallal egy külön építendő fogják összekapcsolni. ág uton Egy nagy hidat, színházat s különféle kultúrintézményeket építenek, nagy pályaudvart, stádiumot,, ami mind kész lesz 1933 év végére. Az építéshez egyedül téglából 30 milliót fognak fölhasználni. Tschita lakossainak száma másfél éven belül 60 százalékkal fog emelkedni. Egy új nagy város fog emelkedni ott közvetlenül Mandzsúriával szemben, elsőrangú kultúr és politikai centrum, amely erejét minden irányban szét fogja sugározni. A lakosság mai 75.000 főnyi számából már ma 6.000 diák van, ezek között koreaiak és jakutok. Az óriási építésbe több mint 100 milliót fognak befektetni. Tschitának megvan a maga szénmezője, amelynek segítségével nagy villamos műveket lehet berendezni. Alig 80 kilométerre a várostól vasércbányák vannak, amelyeknek vastartalma 62 százalék. Van arany, cin, fa, gabonája, vizierői és nagy állatállománya. Nem csoda hát, ha a japán császár oly érzékenyen érdeklődik Tschita iránt, “Oroszország szenvedéseit” hangoztatva és a japán nagytőkések, bankárok, zsebére, meg a magáéra gondolva. De sem a japánok, sem a nemzetközi imperialistáknak itt nincs kerseni valójuk! A kapu Szibéria felé a szocializmus egyik erődítménye lesz. És ezen senki be nem mehet, akinek ott keresni valója nincs! Megölte gyermekét munkanélküliség következtében BARNESBORO, Penna, Mrs. Dorothy Larock, 33 éves asszony, férje munkanélkülisége következtében megzavarodott és bomlott idegállapotban megölte hat éves kislányát. Ő maga mérget vett be, mialatt ötödik gyermekének életet adott. Az asszonyt kórházba szállították. Remény van, hogy sikerül úgy őt, mint az újszülött csecsemőt életben tartani. Összetörték De Valera egyik latójának szerkesztőségét DUBLIN. — Írország munkásainak tömeg ellenszenve De Valera iránt, amiért lefeküdt, az angol imperialisták előtt, arra vezetett, hogy egyik lapjának teeerkeisztőiségét szétrombolják. Az “Evening Telegraph” épülete előtt tüntetést tartottak a munkások, majd behatoltak az épületbe, az utcára kényszerítették az egész lapszemélyzetet, felszereléseiket összetörve. A lap kiadója kénytelen volt a lapot teljesen beszüntetni. Dühöng a kapitalista “demokrácia” Baltimoreban (Munkáslevél) Csak nagyon rövid idővel ezelőtt börtönözött be 28 elvtársunkat a baltimorei és A washingtoni kapitalista bíróság, máris újabb letartóztatásokat hajtottak végre a kiszabadultak és még eddig szabadon lévő elvtársaink soraiban. Hogy miért indítottak vad hajszát a munkások ellen az utóbbi időben, annak világos a magyarázata. Rendszerük halállal vivődik és nyomorba akarnak tartani minden munkás embert családjával egyetemben. Baltimore munkásai egyre nagyobb tömegekben látja be, hogy nincs mit várni már a kapitalistáktól. A munkanélküliek, a még dolgozók ezrei állják körül a kommunista szónokokat az utóbbi időben minden alkalommal. Egy-egy ilyen népgyűlés nagy fájdalmat okoz a parazita uraknak, különösen a milliomos hajóstársaságoknak. A gyűléseink legnagyobb része a kikötők mentén szokott lezajlani. Ilyenkor zúg a rendőrség telefonja, jönnek a lúdtalpasok, hogy a gyűlést megtörjék. Az ilyen eset nagyon gyakori az utóbbi időben. De már most nemcsak a rendőrbotok koppannak, hanem a m munkásöklök is akcióba lépnek. A mentőkocsiba már rendőrkozák is kerül nemcsak proli. Ezért aztán ezek a gyáva alakok nem riadnak vissza semmi aljasságtól, hogy gazdák előtt bizonyítsák hűségüket. A múltkor a Marine Workers Unió egyik szervezőjét, aki egyedül ment az utcán, két rendőrpribék megtámadta. A mi elvtársunk sem volt mai gyerek, felvette a harcot a lúdtalpatokkal. És el is rakta volna őket, ha közbehívásra nem jön még egy segítő kozák társuk. Később patrolkocsival még egy csomó pribék jött. Elvtársunkat összekötözték, majd betuszkolva a kocsiba, a legnagyobb brutalitással vetették maguikat a tehetetlen munkásra. Kórházba került az elvtárs, az orvos darabokban szedték ki a fogait a szájából. És ami a legbestiálisabb, amíg az orvos és ápolónő kötözte az elvtárs sebeit, a vérebék még akkor is verték. Ugyanilyen galád módon törtek rá éjnek idején az alvó hajómunkásokra a múltkor. Vagy húsz pribék felrángatta az alvó munkásokat és 14-et patrol kocsiba raktak. Másnap a hajótársaság bírája elé állítva őket azzal vádolták meg, hogy a kompánia tulajdonát képező épületben mertek aludni. A bölcs bíró 30 napi börtönt szabott ki rájuk. A tavasszal lejátszódó tüntetés alkalmával, amely a japán követség előtt zajlott le, nem elégedtek meg a munkásokat véresre verésével, hanem most citálják be a tüntetők egy részét. 60-90 napi börtönt adtak egy egész csomó munkásnak, akiket azon tüntetés alkalmával elfogtak. Huszonnyolc ártatlan munkással van most több a kapitalisták börtönében ebben a városban. Azt hiszik, hogy ezáltal a többi éhes százezreket elriasszák a harctól. Nagyon tévednek. Azt is tudjuk, hogy ez nem az utolsó szám. Lesz még több is a börtönben. De ez nem tart vissza minket attól, hogy ne fogjunk össze a harc folytatására. F. K. levelező. A MAGYAR MUNKÁSSÁG IS ÜNNEPELNI FOGJA US-BEN A 15 ÉVES SZOVJETET New Yorkban a Madison Square Gardenben lesz a nagy egyetemes forradalmi ünnep november 6.-án November 6-án, vasárnap fogja ünnepelni az Egyesült Államok munkássága a Kommunista Párt vezetése alatt a Szovjet Unió diadalmas fenállásának és a Szocializmus építésének 15 esztendős jubileumát. A Szocializmus Szovjet Unió ünnepe, ünnepe p. és győzelme az egész világon. Ünnepe ez az amerikai magyar munkásságnak is és az amerikai munkásosztállyal együtt szerte az Egyesült Államokban részt kell venni mindenütt a nagy proletár forradalom ünnepén. A forradalmi ünnepélyek az ország legtöbb részében Nov. 6-án fognak lezajlani. New Yorkban a nagy ünnepély Nov. 6-án este 7 órakor a Madison Square Gardenben lesz, ahol több, mint 20,000 munkás fog felvonulni. Az ünnepély főszónoka W. Z. Foster elvtárs, a Kommunista Párt elnökjelöltje, aki betegsége óta akkor fog megjelenni elsőízben munkások ezrei előtt. Lesz kiváló forradalmi műsor és tömegjáték is. Belépődíj 25 cent. Minden new yorki magyar munkás is készüljön a nagy forradalmi ünnepre! Meggyilkolták az amerikait SHANGHAY. — Adams, hankowi amerikai konzul szerint Bert Nelson, amerikai misszionárust meggyilkolták a lázadók. Nelson állítólag a vörös hadsereg foglya volt. Nelson meggyilkolását a nankingi kormány a kínai szovjetek elleni hadjárat fokozására fogja használni és ugyanakkor újabb amerikai pénztámogatásra is szert tesz. A szechuani polgárháború fokozódik. Hhentut fel kellett adják a nankingi csapatok. Áll a sztrájk Peruban LIMA, Peru. — A villanyos kalauzok sztrájkja még mindig tart, habár az igazgatóság már hajlandó volna a sztrájkolók néhány követelését (mint a sztrájkvezetők visszavétele), elfogadni. A sztrájk hatvan órája folyik. Argentina deportálja a munkanélkülieket BUENOS AIRES. A kormány lépéseket tett, hogy 4000 bevándorolt munkanélküli munkást Európába deportáljon vissza. A hivatalos kimutatás szerint a munkanélküliek száma 333,997 Argentiniában és ebből 27 százalék esik Buenos Airesre. Felmentették a gyilkos fascista szerkesztőt NEW YORK. — Domenico Trombetta fascista szerkesztőt, aki Salvatore Arena festőt július negyedikén egy aitifascista tüntetés alkalmával agyonlőtte, — felmentette az esküdszék. Ünnepelnek az olasz fascisták ROMA. — A fascisták Rómába való bevonulásuk tíz éves évfordulóját ünnepelték. Mussolini szemlét tartott az elvonuló fascisták felett, majd beszédében arra kérte őket, hogy a következő tíz évben még nagyobb akarattal építsék a fascizmust, Ragaszd fel jelöltjeink képeit ! Mai számunkban közöljük Foster elvtárs képét. Holnapi számunkban pedig Ford elvtárs képe fog megjelenni. Ezeket a képeket ragasszuk ki ablakainkba. Ragasszuk fel mindenüvé, ahol munkások fordulnak meg. Propagáljuk a kommunisták választási harcát! A SZOVJET KÍNAI HELYZET Sh4ghayi újságok sora közli Cím Schi ismert kínai tanár cikksorozatát a kínai szovjettel1,■etek mezőgazadsági politikájáról. A cikk ugyanakkor a kínai szovjetek elleni harc feladatait próbálja koncentrálni. Csui Schi írja: ‘ ‘A kommunisták fellépésének egyik fő alapja a föld erőszakos felosztásának elve. Kiangsi, Hupei és Nganhwei tartományok nagy földbirtokosai bizony jól tudják ezt. Midőn a kommunista osztagok bemar sólnak egy faluba, a földbirtokosok azonnal eltűnnek. Akkor aztán elégetik az összes telekkönyveket és megsemmisítik Miután a földhatármesgyéket, a régi földtulajdon minden küiső jelét eltüntették megkezdik a föld újrafelosztását a dolgozó parasztok között .Nem is fér kétség ahhoz, hogy a kommunista vidékeken a dolgozó parasztok bizonyos gazdasági előnyökhöz jutnak. A kommunista ténykedés következtében megsemmisülnek a régi földbirtoklás törvényei és minden kísértet mely a régi mesgyéket vissza akarják állítrni még nagyobb káoszhoz vezet a falvakon.” Továbbá arról jelent Chu Schi ,hogy a kommunisták a nankingi kormányt “a nagyföldbirtokosok és kapitalisták kormányának ” nevezik és hogy a nankingi hatóságok mindent megtettek a maguk részéről, hogy e nevet kiérdemeljék. ‘‘Az egyszer tény, — írja Shu Shi — hogy a kormánycsapatok együtt dolgoznak a nagy földbirtokosokkal, a kommunistáknak bizonyítékot szolgáltat a munkások és parasztok elleni irányuló kormány ellenzékének kiszélesztésére. Ehhez járul még, hogy ha a kormánycsapatok egy kommunista vidéket bevesznek, azonnal visszatérnek a földbirtokosok és a csapatok segítségével visszafoglalják földjeiket. Ez természetesen óriási felháborodást vált ki még azokból is, akik annakelőtt kommunistaellenesek voltak. Széles tömegekben mennek át a vörösökhöz. Csodálható e ilyen körülmények között, hogy a parasztok követik a vörös propagandát és lelkesedéssel támogatják a kommunistákat ! ’ ’ Aztán Chu Schi az orosz forradalom fejlődéséről elmélkedik és hangsúlyozza, hogy a parasztok Demkin hadseregének tobzódása csatlakoztak le következtében véglegesen a bolsevikiekhez. “Nem várható — írja Shu Schi — hogy a kínai parasztok másképpen cselekedjenek, mint az orosz parasztok.” Chu Schi cikkét kommentálva a ‘‘North China Daily News ezeket írta: “A kommunisták valójában megteremtették a paraszti mezőgazdálkodás egyik formáját és pedig a legszélesebb mértékben. A parasztok földet kaptak. És Chu Schi egyetemi tanáinak tökéletesen igaza van, amikor a régi földbirtok-viszony visszaállításának teljes lehetetlenségéről Leszél.” A vörösök elleni akcióról pedig ezeket mondja: Sajnos, a vidékek melyeket sikerült a vörösöktől visszafoglalni nagyon gyérek. A kormánycsapatok csak ott tudnak valamit elérni, ahol a vörösök nemrégiben fészkelték be magukat. A nagy délkínai területeket, Kiangsi tartomány déli részét, Hupei tartományt és Nganhwei tartományt, ahol már szovjet kormányokat alakítottak még csak érinteni sem tudják.” ' AZ ÉHEZŐK TÍZEZREI VONULNAK FEL CHICAGÓBAN, KÖVETELVE A SEGÉLYT CHICAGO, Hl. — Szakadó esőben a munkanélküliek tízezrei vonulnak fel a chicagói Loop felé, követelni az azonnali segélyt. Már kora reggel a város három részében formálódtak a hosszú sorok vörös zászlók és plakátok alatt, a felvonulásban ott vannak a munkanélküliek gyermekei és munkásnők is. Feltűnően sok volt a háborús veterán a felvonulásokban. A rendőrség bár rendeletben eltiltotta, hogy zászlók és plakátok alatt vonuljanak fel a munkanélküliek, eddig nem mertek provokálni. A Plakátokon, — “FEL A WASHINGTONI ORSZÁGOS ÉHSÉGMARSRA” — “KENYERET AKARUNK NEM GOLYÓT”, — “80 MILLIÓ A DAWES BANKNAK, 8 CENT EGY NAPRA A MUNKANÉLKÜLINEK”, — stb. feliratok voltak. A felvonulásban egy életnagyságú kép volt, amely egy néger munkást ábrázolt a villamosszékben. A kép alatt felirat, — SCOTTSBOROI LINCSELÉS. A három felvonuló oszlop közül a est sidei Unió Parkból kiinduló felvonulás volt a legnagyobb. TÚL A KŐ - Zalka Máté regénye Ezen a hajnalon először nem fagyott fel az út. Nehéz nedves, pára feküdt a földön. Kirka átment a postára. Felköltötte Márint és átadta neki Dronov telegramját az ekékről. Marin ásítva olvasta el az írást, letette az asztalra és ráfektette a hatalmas revolvert. Kirka cuppogva dagasztotta a sarat. A közös utnál három asszony áldogált és beszélgettek egymás között. Kirka megállót! A szavak elérték a fülét. Lelkem, mi lesz velünk, ha benn maradunk, hisz mindent elvesznek... — rebbentek a szavak. — Hát hogy lépsz ki becsuknak — Nem igaz... egy átutazótól hallotta őnála szállt meg Boldisevné, az illető, hogy parancs van, szabad kilépni a kolhozból, ki hová akar*. Csak nem tán? A francia háborút üzent. Aszonta ha meg nem szüntetik a kolhozt, Vrangert rábocsájtja Moszkvára... Na... csak nem tán- Bizony, annak annyi a repülőgépje, hogy na. • • oszt ráültetik Vrangelt. Jó reggelt asszonyok... — Ilyen korán és már annyi marhaságot összebeszélnek Mi, Kiril Jakoblevics, csak úgy magunk között. Csak igy maguk között aztán í mások között. Kirka odébb ment. Utána nagy csend támadt, az asszonyok összenéztek. • • gyorsan felemeritették a vedreiket. Hallgatóznak. — Minden sarkon spionkodnak Oh milyen időt értünk meg. Nagyokat lépve a tócsás sárban szétmásztak az utcán, mint a szeméttel kiöntött setét bogarak. Dronov késő éjszakáig dolgozott a terven. Egész beleette magát. A vacsoráját Szaskó hozta el az elnökségre Sohse volt egyedül, de az emberek változtak mellette. Hol Duma tűnt le, hol Kirka jött. Fomin még délben , elment. Azt mondta a szovjetnél van dolga. Az öreg Giacintov átírta az egész tervet és pontokba foglalta. Dolgozott és másfél skatulya cigarettáját szívta el az elnöknek. A kovács még reggel elment. Neki dolga volt. Sok lóról, le kellett szedni a téli patkót és mert a “komszomol barázda” egész nap a csoroszlyát köszörülte ott kellett lenni, nehogy az utolsó köszörükövet tönkre tegye a “lelkesedés”. Estefelé aztán benézett ő is és éjfélig segített elszívni Dronovnak második dobozának a felét. Éjfél után még egyszer elolvasták a tervet Dronov előtt világosan állott a helyzet. A felszántandó terület nagysága, a métermázsák, a szemesültetvény és kultúrák... konyhakertészet, kert, kaszáló ■ •. Mielőtt elmentek volna a munkaterv másolatát kiszögezték a széles tornác falára és Giacintov egy kis plakátot tűzött melléje. “Kézzel való érintés tilos.” A postáról jövet Kirka egyenesen az elnökségre ment. A tornácot tömve találta. Olvasták a munkatervet vitatkoztak, megjegyzéseket tettek. Kirkát senki se vette észre — ő hátul állott. — Mondom, hogy munkásokat akarnak belőlünk csinálni. Napirend... 10 órás munkanap, meg miegymás. — Ne azt nézd. .. azt nézd hogy helyes-e a terv... — Hát mit értek én hozzá. Emberek én majd hangosan olvasom. Grisa Torin a “komszomol barázdából” hangosan olvasta a munkaterv pontjait. —Áá..... mindegy csak papiros... Ezelőtt papiros nélkül is elvoltunk ,tfu — és köpött. — Nana, hát a nagy gazdaságban Cserbinszkinél az ispán szintén papíron állította össze volt ott egy intéző Kari Gemanovics... emlékszel micsoda csudákat müveit. Az a grófnál volt. Mi nem vagyunk se grófok, se grófok. — Nevettek. Torin megsértődött és nem olvasta tovább a tervet. Kirka előre könyökölte magát. Eh emberek, maguknak dolgozik az ember, éjt nappallá tesz és mégse jó... — Ki kért rá•• Maguk választottak. A jacsejka ajánlotta... Hát a jacsejka kicsoda? Egyszerre csend lett; Kirka elsötétült szemmel az emberek közé villantott • • a szájára kemény szavak kérezkedtek... A lépcsőn feljött Dronov, vele volt Fomin is Na jó napot elvtársak, miről folyik a vita? Mi csak úgy magunk között — mondta valaki. — Tfu — köpött Kirka. Dronov odajött a tervhez, megállott végigment rajta — Nehéz dió volt, de feltörtük, sohse hittem volna, hogy megcsinálom... — Az a •, a mezőgazdaság nehéz dolog. — Megpróbáljuk. Kirka nem akart kötekedni. Elhallgatott. Keserű lett a szája a ki nem pattant káromkodás forróságától, megdöbbent attól, hogy a tömeg tetetett arcot öltött Dronov fogadtatására • • —Nézd csak — gondolta — milyen nyájasak neki, egymás között meg ordasok. Tetszés ez vagy igazi bizalom Dronov iránt.’ Hátulról nagy lármával törekedett elő egy ember. Az előlállók készséggel adtak utat neki. . — Na, hol az a hires parancsnokság — harsogott a hangja. — Micsoda parancsnok — kiáltotta Kirka dühösen — itt nincs semmi parancsnok... aludd ki magad inkább előbb Számoskin... Számoskin részeg volt. De fedezett. Úgy látszik útközben elesett, az arca, ruhája csupa sár volt. — Ki ez? — kérdezte Dronov. - Egy szegény kisgazda ember, gyenge lábon áll, sokat iszik. — Tagja a kolhoznak? — Úgy tudom, nem... A Telesev rajonjában lakik. Aszondod nincsen parancsnok — mondta Szamoskin kötekedve — dehogy nincsen, hát ti kik Hrtjátok a népet, vagytok, mint a szarvasmarhát, hol ide, hol oda. • • parancsnokok, főfelügyelők, urak... urak•• urak — Mi kell magának Szamoskin? — kérdeze Dronov. — Mi kell? Te kérded te kommunista...... .....moszkvai kommunista. idejöttél és a kuláknál lakói, a kulákokat pártolod. Fomin energikusan előrelépett. Már úgy volt, hogy megfogja a részeget és lependeríti a lépcsőről, de Dronov elkapta a karját. A körül állók orcáját látvány éhesség élezte ki. Kit pártolok én? Melyik kulákot? — kérdezte Dronov. Mindegyiket. Bevetted őket a kolhozba ... most azok egyenjogúak... most azok megint urak Azt mond, mi kell neked? — kiáltotta Fomin Nekem az kell ami j álén szegény vagyok én rajtam köteles az állam segíteni és a szegénység... na igen, adjatok nekem lisztet meg sót, meg Sült hal nem kell? — kérdezte Kirka. — Kötelesek vagytok... — Hát te most miből ittál ? kérdezte Dronov — Mi közöd’ hozzá. Az, hogy az állam a részegeket nem támogatja, tudja azt az állam, te add ki tdja azt az állam, te add ki nekem a lisztet. •• az jár nekem Dronov hátat forditott, az emberek nevetni kezdtek az egyik biztatta Szamokint. — Ványa, mond meg nekik. Lássa ilyen itt a szegény je — mondta Fomin. Hát lehet erre építeni. Nem igaz — csapott le rá Kirka nem igaz, a szegény je nem ilyen és Szamokint is Boldisevnétől láttam kijönni... a kulákság itatta le. Fomin egyszerre elhallgatott, pedig látszott rajta, hogy sok mondanivalót nyelt el.