Uj Előre, 1933. november (31. évfolyam, 7504-7528. szám)

1933-11-01 / 7504. szám

2 OLDAU_________________________________________________ U J E_LÖR E A CIGARETTAPAPÍR Irta: BEBRITS LAJOS Kevés a papír a szovjet­ben. Oly nagyarányú a papír­szükséglet, hogy az egyre emelkedő papírtermelés nem tud a nyomába jönni. Egyre több lesz az újság, folyóirat. És most határozták el pél­dául, hogy egyszerre 22 napi­lappal lesz több. Mindegyik vasutigazgatóságnak napilap­ja lesz. Elsősorban a vasúti munka frontjáról szóló híre­ket fogják hozni, de mind­egyik ugyanakkor általános politikai napilap lesz. Mindig több a könyv. Az éhség a kul­túra, a tudás után oly nagy, hogy itt egész kiadásai fogy­nak el a könyveknek, míg a kapitalista országokban 1—2 könyvet tud a boltos rásózni a sanyarú vevőkre. Most az iskola-könyvek nagyarányú előállítására helyeznek óriási súlyt. Micsoda könyvek! • •­ Micsoda tartalom, képek, ki­állítás ! Az ember gyerek sze­retne lenni, újból iskolába jár­ni, hogy ezeket a könyveket egészen átélvezze.­­ De a könyv is papirt fogyaszt és igy jön, hogy érezhető a pa­pir hiány. Csak természetes, hogy ci­garetta papir is kevés van. Dohányos ellenben van bő­ven és igy a leheletnyi papir hiányában akár használt új­ságpapírból is sodornak ciga­rettát. Megteszi a szolgála­tot. Persze, a vékony fajtájú nyomtatott csak elsőbbség­ben részesül a dohányzók előtt, aminek magam is két alábbi esetben voltam a ta­núja. Az egyik munkahelyen, hol nagyon sok ember megfor­dul, letettem egy csomó köny­vet, rajzot, apróságot, közte a “ Rundschau ”-t is, mely he­lyettesítője a Hitlerék által betiltott “ Inprecorr”-nak. A “Rundschau” finom, vékony papírra készül. A kalapot is letettem és mindent ott fe­lejtettem. Mikor másnap oda mentem, minden meg volt, csak a “Rundschau” hiány­zott. Lapozgatok, keresem a Rundschau, addig, míg az egyik munkás nevetve rám nem szól: “Tovarish, papi­­roszi. . .” (Elvtárs, cigaretta papír...). Mindent megértet­tem és én is nevettem. Egy másik helyen az uj munka módszerről rövid nyomtatott utasítás lett ki­adva. Finom, vékony papí­ron. Néhány nap múltán az egyik munkástól elkérem az utasítást. Restelkedve, hú­zódozva nyúl a zsebébe és elővonja az utasítás... egyik megmaradt csücskét. Nagyot kellet nevetni és én kérdez­tem: “Papiroszi?” — A válasz igenlő volt, de az elvtárs hozzátette, hogy kívülről is­meri írás tartalmát és tényleg úgy is volt. Amíg még nagyobb lendü­let nem hozható a papírter­­melésbe, a makulatúrát sze­dik elő a hiány pótlására. Régi hivatalos írások, akták hátulja üres és arra rá lehet írni, arra akár rá lehet nyom­tatni. Előkerül makulatúra a szovjet első éveiből, de még a cári időkből is. Két világ ta­lálkozik egy papírlapon. A barbár, kegyetlen, véres cári korszak papírmaradványaira ráírják az új, szabad, ma­gasba szárnyaló idők gondo­latit, terveit, hivatalos ak­táit. Vagy pedig cigarettát so­dorva belőle, füstben száll el a cári idők hivatalnokainak egy-egy ukáza. Egy, a cári börtönöket vé­gigjárt elvtárstól hallottam a következőket: Egyizben szigorú elkülöní­tésben tartották a politikaia­kat. A­z érintkezés lehetet­len volt. Még sétára is csak egyenként engedték ki a ra­bokat. A cigaretta papír se­gített végül. A folyosó falá­nak szinte láthatatlan nyílá­sába bedugtak cigaretta pa­pírt, amire felírták a közölni valókat. A sétáló kihúzta a papírdarabot, elolvasta, mi van rajta, majd megint vis­­­szacsúsztatta a helyére. A kontaktus ezzel biztosítva volt. Cigaretta papír, mely újságként szolgált. Papírról és újságról beszé­lünk és így elkerülhetetlen, hogy rá ne térjünk az Uj Előrére, annak nagy problé­májára. A probléma 10,000 dollár. A mindennapos 6 oldalas Uj Előrét jelenti ez a pén­z. Elő kell teremteni. Az utolsó centig össze kell hozni. Hiány nélkül. Álljon mindenki munkába a gyűjtés sikere érdekében! A Munkás Szövetségi Osztályok életéből BRONXI KALENDÁRIUM Nov. 4. — A Bronxi Mun­kás Dalárda első nagy bemu­tatkozó mulatsága szinielő­­adással egybekötve. Nov. 11. — Házimulatság a Kultur Szakosztály rendezé­sében. Nov. 18. — Vörös keresz­telőt rendez Decker Jenő az Uj Előre javára társas vacso­rával és tánccal egybekötve. Nov. 25. — Mulatság szini­­előadással egybekötve, Munkás Szövetség összes cso­­­portjainak rendezésében. Dec. 9. — Nagyszabású mu­latság, előadás és tánc. Ren­dezi a Sajtócsoport. Dec. 16. — Mulatság, színi előadással egybekötve a Da­lárda rendezésében. Dec. 31. — Szilveszteri mu­latság a Dalárda felléptével. Utána tánc, reggelig. November első vasárnapjá­tól kezdve a Sajtócsoport min­den vasárnap táncot rendez az Uj Előre javára. Belépti díj 15 cent. PERTH AMBOY, N. J Az osztály havi gyülésén a következő határozatokat fo­gadták el : Kéttagú bizottság, German és Dugász utasítva, figyelem­mel kisérni a gazdasági har­cokat és azokba az osztályt bekapcsolni. Erdei elvtárs 40 éves ju­bileumának a megünneplése széles keretekben, december 1-én. Öttagú önképző bizottság választva a rendszeres tudo­mányos előadások, viták és iskolák levezetésére. Női osztály megszervezésé­re azonnal lépéseket tenni. önképző gyűlés november 16.-án. Az osztály százszázaléko­san vesz részt úgy az IWO­, mint a Munkás Szövetség tag­szerzési kampányában. Házimulatság rendezése aa az Uj Előre javára. Rende­zik: Boros, Kovács, Germán. November 12.-én szinielő­­adás táncmulatsággal egybe kötve az Uj Előre javára. YOUNGSTOWN, O. “Kérünk 30 darab alapsza­bály-tagsági könyvet, és 50 darab 10 centes, 50 darab 5 centes tagsági bélyeget. Ezen túl szervezetten fogunk dol­gozni. Már van egy szép kis otthonunk, ahol úgy a tag­jainkat, mint a vendégeinket el bírjuk szórakoztatni. Re­méljük, a jövőben szebb ered­ményeket fogunk bírni elérni, mint a múltban. — L. N.” Ferdinand, zsarnok, Bulgária egykori cárja Munichka (Né­metország) képkiállításon, részt vett egy A kiállítást Hitlerék rendezték (Courtesy “The Cleveland News”) Heti szemle a gazdasági helyzetről A nagylapok közgazdasági rovatait olvasva azt látjuk, hogy a gazdasági helyzet nem sok reményt mutat a javulás­ra. Paul Block híres lapkiadó, egyik vezércikkében azt írja, hogy még azt az ideiglenes ja­vulást, ami az elmúlt hóna­pokban volt észlelhető sem le­het az N.R.A.-nak tulajdoní­tani, mert csekélyebb időszaki fellendülés az európai orszá­gokban is volt. ok A nagy Deparment Store­­bevételei emelkedtek a nagy hirdetési kampány kö­vetkeztében, mely az áruk közeljövőben­ még nagyobb drágulását helyezte kilátásba, de az utóbbi hetekben erősen estek. A new yorki 34-ik uc­­cai áruházakban még azok az áruosztályok is üresek, me­lyek a legnagyobb depresszió alatt is zsúfolva voltak vevők­kel. William J. Wells, az L. Bamberger and Company newarki áruház elnöke egyik beszédjében (New York Times, oct. 2S) azt mondotta, “az NRA code-ok nagy része nem egyébb mint egy újfajta haszoncsinálás, s az NRA code-ok alkalmat adtak arra, hogy az árakat az égig haj­szolják, (sending them sky high). S ez az állapot a vevők sztrájkját idézte elő.’­ Hogy a nagy biztositó tár­saságok is nyugtalanok, mutat­ják azok a féloldalas hirdeté­sek melyek az elmúlt héten jelentek meg a nagyobb heti­lapokban. E hirdetésekben az egyik legnagyobb biztostó tár­saság felhívja a policyholde­­rek figyelmét a Herald-Tri­­bune egyik cikkére, melyet egy híres közgazdász irt, s mely szerint még az infláció sem idézhet elő gyökeres ja­vulást a jelenlegi helyzeten. A Literary Digest azt fej­tegeti, hogy a jelenlegi pénz­ügyi helyzet is igen sok ve­szélyt és akadályt rejteget ar­ra, hogy a gazdasági helyzet javuljon. A Daily Mirror Washingto­ni levelezői szerint, a nagy­tőke, amely a­­“Bank Holiday” alatt bizonyos engedékenysé­get tanúsított, most csökö­nyös lett és minden m­ás terü­letet csak a legnagyobb harc után fog feladni. Alexander Ham, Garázdálkodnak az elszökött rabok INDIANAPOLIS­ — Soro­zatos bankrablások és egyéb bűntények terjedéséről szá­molnak be az itteni hatósá­gok. Ezeket a Michigan State Priison-ből (állami börtön) megszökött rabok garázdál­kodásának tudják be. A ra­bok egy csoportot alkottak és szervezetten végzik a rab­lásokat. ____ DR. GALAMBOS EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓJA (AZ IWO. ÉS ÚJ ELŐRE ROVATA) Levelek küldendők: Dr. GALAMBOS ZOLTÁN( 800 West North Ave. Chicago’, 111, J. Wf. kérdésére válasz: Az or­vosa nagyon helyesen járt el. Heregyuladás esetén a legjobb módszer az, amit ő használt. Egy­általán nem ajánlom, hogy ön­maga próbálja kigyógyítani ma­gát, ha mindjárt az összes isme­rősei is öngyógyítással gyógyul­tak meg látszólag. A gyógyulás akkor tekinthető befejezettnek, ha ismételt mikroszkópiás (mic­roscopic examination) vizsgálatok nem derítenének fel gonorheát (tripper) okozó csirákat. Ezt a vizsgálatot vagy a kezelőorvosa által, vagy laboratóriumban vé­geztetheti el, írja, hogy nincs pénze magánorvosi kezelés igény­bevételére. Ez esetben sem­­ kell az öngyógyítás kétes fegyveréhez nyúlni. Keresse fel egy nagyobb kórház Free Clinic-jét és ott in­gyen kikezelik. Mrs. E. Z. kérdése- Canada: Hosszú leveléből látom, hogy ma Siánál a rendkívüli nagyfokú ide­gesség a lenagyobb baj és bizony ettől a bajtól nem lehet könnyen megszabadulni. Maga 10 év óta kisebb nagyobb megszakításokkal mindig betegeskedik. Ha egy ha­ragosát meglátja az utcán, szívdo­­bogást kap és napokig rosszul érzi magát. Indulatát a férjén tölti ki. Nem gondolja talán, hogy egy kis önfegyelmezési­ e­lv szüksége lenne. Nem lehet ám mindenfajta bajt medicinával meggyógyítani! Áll ez különösen az idegességekre. Sajnos ott nincs olyan orvos, aki­nek maga alaposan kipanaszolná magát. Ajánlom, hogy este­ reggel vegyen hidegvizes ledörzsölése­­ket. Mártson hideg vízbe egy ru­hát és dörzsölje le vele először mindkét karját a csuklótól a vál­­ig. Utána mindkét lábát, a boká­tól csípőig, azután a mellét és hagát, utána a hátát. Utána egy száraz törülközővel jó alaposan dörzsölje le az egész testét. Na­gyon szeretném, ha a tüdejéről és gyomráról vett X-Ray vizsgála­tok eredményét beküldené. Abban az esetben véleményt tudnék mon­dani azokról a szerbekről is. Az étkezéseket illetőleg azt tanácso­lom, hogy egyen nem túl nehéz vegyes étkeket,­­ de egyszerre csak keveset. Egyen egy nap öt­ször, hatszor, de egyszerre nem túl sokat. Remélem, hogy így gyomrával sem lesz s­ok baja. HALLOTTA, hogy az idén összesen csak 8000 bevándorlót bo­­csájtottak törvényesen az Egyesült Államok területére. hogy a washingtoni nagy színházak takarítása hetenként 3,000 dollárba kerül és évenként 520 font­nál több chewing gum-ot kaparnak le az ülések aljáról és a padlózatról, * hogy a tyúktojásból egy tisztább és jobb himlő oltószert lehet előállítani, mint eredetileg a borjú véréből. * hogy Mexiconak 40,000 főnyi hadserege mellett 367 tábornoka van. hogy New York városa naponként átlag 900 mil­lió gallon vizet fogyaszít. Magya­ro­rszág SZÉTVERTÉK A SZÉKESFEHÉRVÁRI NAZI GYŰLÉST A múlt vasárnap gyűlést hirde­tett Meskó a magyar názik ve­zére Székesfehérvárott. A rendőrség természetesen engedélyezte a gyűlést s Mes­kó teljes vezérkarával megje­lent a “Fehér Bika” udvarán. A gyűlés azonban csúfos ku­darcba fulladt, ugyanis a fe­hérvári munkások elmentek a Meskó által hirdetett gyűlésre, hol fejére olvasták a fasciz­­mus gazságait. A közbekiáltá­sok, fujjozások oly erősek let­tek, hogy a szónok nem tudta folytatni beszédét. Erre egy pár megfizetett megütötte az ottlévő munkáso­kat, akik természetesen nem hagyták magukat és úgy elver­ték az egész társaságot, hogy meg sem álltak a vasútállomá­sig.A fascisták előretörését a­­zonban mindig visszaverik az osztályharcos munkások. Építőmunkássztráj­­kok Budapesten Kedden délelőt a Klotild ucca 22 szám alatti építkezés összes munkásai sztrájkba léptek. A Vásárhelyi uccai Gyenes István-féle építkezés munkásai szintén leálltak. A sztrájk oka: A munkások kö­­­vetelési listát nyújtottak be munkáltatóhoz, melyben munkabér javítást, tiszta öl­töző helyiséget, tiszta ivó­edényt és napi 8 órai munka­időt követeltek. A munkáltató a követelések teljesítését meg­tagadta, így a munkások sztrájkba léptek. BEISMERIK A KOMMUNISTÁK ERŐSÖDÉSÉT Miskolczy Ágost, hirhedt kommunista ügyész a B. H. egyik utolsó számában a kö­vetkezőket írja: “10 ével ez­előtt a bolsevista összeeskü­vések csak a székesfővárosra korlátozódtak, ma már nincs Csonka-Magyarországnak je­lentékenyebb helysége, ahol bolsevista sejtek fel ne ütöt­ték volna fejüket, sőt mi több, az iskolai bolsevizmus világosan mutatja már, hogy az aknamunka nemcsak víz­szintes, hanem függőleges i­­rányban is terjed”. Forradalmi szavaló­­kórust tartóztatott le a rendőrség BUDAPEST. — A rendőrség nagy diadallal jelenti, hogy sikerült lefognia a “Moszkvá­ból irányított bolsevista sza­valókórust.’ Az építőmunkások nagygyű­lésén fellépett a csoport és a szocdemek által előirt műsor számai között előadták Mada­rász Emil Szovjethajók című költeményét. A rendőrség csak az alkal­mat várta, és lefogta Korvin Lajost és társait. A Népszava a lefogással kapcsolatban újra denunciál, megírja, hogy mikor “fura­­kodtak be bolsevista elemek” is za­valókórusaikba. A csendőr hasbaszúrt egy budakalászi parasztot, mert nem engedte a kutyáját agyon­lőni. A falu lakossága összefu­tott kapára-kaszára és csak a megerősítés tudta a csendő­röket a nép jogos dühe ellen megvédeni. VON MACKENSEN tábornagy, “új” Németor­szág egyik nagy embere (Courtesy “The Cleveland News”) Hírek USSR.-bol STEP ON. A moszkvai szovjet elhatá­rozta, hogy ezután meg fogják büntetni azokat az intézmé­nyeket, melyeknek teherautói elakadnak a város uccáin, s ezáltal akadályozzák a váro­si forgalmat. A büntetés 50 ka­pék minden percre. A Szovjet Unióban drága az idő , no meg aztán dolgozni kell. HOGY A VÁRÁS NE LE­GYEN UNALMAS Nagyon sok itt a vörös fő­városban a színházba járó proli, így gyakran megtör­ténik, hogy bizony sokat kell várni, amig be tudnak jutni. Éppen ezért az “Adarnik” — Rohamista — színház igaz­gatói elhatározták, hogy szin­fónikus koncertekat és egyéb rövid darabokat fognak lead­ni a színház csarnokában vá­rakozó munkásoknak. KÉSZÜLNEK A TÉLRE. MOSZKVA. _ A városi ve­zetőség már most készül a tél­re, ami bizony itt a Szovjet Unióban nem tréfa dolog. Na­gyon hidegek szoktak lenni. Hó is szokott esni bőven. Ép­pen ezért a város már most rendbe hozatta a rendelkezé­sére álló 240 hóolvasztó gé­pet. Ezenkívül majdnem 40 nagy apartment háznak sa­ját hóolvasztó gépe van, ame­lyek szintén készen vannak. VAN MIT OLVASNI A GYE­REKEKNEK. Moszkvában 42 gyermek­­könyvtár van. A könyvtárak­a­ban összesen 328,000 könyv áll gyerekek rendelkezésére. Az elmúlt évben kb. 100,000 gyerek használta ezeket a könyveket. Ugyancsak az el­múlt évben a könyvtárakban 42,000 új könyvet helyeztek el A könyvtárak száma megkét­­szerződött. ÚJ SZANATÓRIUM AZ I­­DEG­BETEGEKNEK Kacsanovka falu közelében épül a legújabb szanatórium, amely kollektív és állami me­zőgazdasági telepeken dolgo­zó munkásokat fogja szolgál­ni. A szanatóriumban kizáró­lag idegbetegeket fognak ke­zelni. A szanatórium Ursuv herceg egykori uradalmán lesz AHOL ÜGYELNEK A KIS PARASZT­­­GYEREKEKRE A népjóléti népbizottság je­lenti, hogy az elmúlt évben a kollektív és állami mezőgaz­dasági telepeken összesen 2, 500,000 kis­gyereket helyez­te­k el a gyermekkertben. A jelentés szerint a haladás kü­lönösen az elmaradottabb ta­­­­nácsköztársaságokban jelenté­­­keny. A munkások hazájában­­ mehetnek az anyák dolgozni ,annélkül, hogy gyermekeiket­­ félteni kellene. Azoknak gond­j­át viselik. ■ ELT, MEGHALT.. Riport egy proletár temetésről Csak olyan egyszerű munkás ember volt. Megelégelte a föl­des­urak kosztját. Kijött A­­merikába. Rosszabb nem igen lehet itt sem, meg aztán tud­ja a fene... Még majd bele bpt­ült egy kis szerencsébe. De a szerencsét nagyon drá­gán adták. Állat módjára dol­gozott éveken keresztül egy ócskavas telepen. Úgy mondta, hogy nem illik ám mindunta­lan gazdát cserélni ha még oly rosszak is, a nyavalya törje föl valamennyit. Ezt különben a földes urak iskolájában tanul­ta, még odahaza. Arra a vert­­peléti vidéken. Sok munka után, sikerült egy kis házat venni. Megkop­lalták. De megéri, mert a gyer­mekek még fiatalok és... Nem tudni, hogy mi jön. Hamar megöregedett. Ez egymagába is elég baj egy munkás részére a mai társada­lomban. Még csak a mukanél­­küliség kellett, hogy ezt a bajt betetézze. Megmondta ne­ki a bősz, hogy ő már nagyon öreg és kell neki a pihenés. Érezte, hogy valahol nagy i­­gazságtalanság lehet. De hát nem volt ő tanult ember. De még elég öntudatos sem volt ahhoz, hogy mondjon valamit az úrnak, akinek odaadta mun­kaerejét. Csak nevetett egyet, szárazon keserűn. Egy darabig a legnagyobb leánya tartotta el a családot. Aztán férjhez ment. Négy fia­tal gyermek otthon és semmi egyébb mint egy öreg házzal nézni a Nincs más könyörtelen tél elé, hátra. Segélyért kell folyamodni. Nagyon bán­totta ez. Hiszen ő mindig szí­vesen dolgozott. Valami nincs rendjén — mondogatta. Csak azt nem tudta, hogy honnan is ered. Ágynak esett .Előbb még fel-fel­kelt egy kicsit. Utóbb már nem tudott. Hétről hétre soványabbra fogyott. Nagy fájdalmai voltak. Mindig jaj­gatott. Érezte, hogy nem so­káig húzza ki. Pedig szeretett volna élni. Különösek mióta olvasni kezdte az Új Előrét. Amióta megtudta, hogy hon­nan is ered hát az a baj. De még azt is, hogyan lehet elle­ne kezdeni. Még megírta a végrendele­tet, hogy azt az egy-két sze­génységet kire is hagyja, az­tán meghalt. Jött a mentő kocsi. Elvitték. “Megmentet­ték” A család kapott egy írást Itt és itt kell megjelenni a kitűzött időben. Ott voltunk... vártunk... Nemsokára hodtak egy hosszúkás faládát. Azt mondták, hogy ő van benne. Az ördög vigye el ezt a kétke­dést, dehát... hisz ceruzával is rá van írva a neve. És külön­ben is.. Mi a különbség? Ide nem temetnek utat. Ide csak egy közös osztály közös gyer­mekeit temetik, akik életüket adták a profit oltárán. Megtudtuk, hogy itt de­mokrácia is van. Itt nem tesz­nek semmi megkülönböztetést a fekete és fehér munkásk kö­zött. Itt végre egyforma lesz az urak előtt is a fekete és a fehér kizsákmányolt. Mind­kettőt egyformán engedik bele egy hosszúkás tömegsírba. Egymásra rakják a faládákat, melynek mindegyike egy mun­kást rejt magában. Fekete-fe­hér, nő vagy férfi, zsidó vagy katholikus. Itt nincs szükség a megkülönböztetésre az urak részéről. Csak mikor még él­nek. Akkor kell, hogy egy­mást gyűlöljék és ne az elnyo­mójukat. Szótlanul állunk. Nem kell ennél nagyobb agitáció. Elég ez a jelenet. Forr bennünk a vér. Ebben a pillanatban lép oda mellénk egy nyurga vá­rosi alkalmazott, akinek az a munkája, hogy a kórházból ki hor­dja a halottakat. Néz­zünk csak széjjel — kezd be­szélni — milyen szép ez a vi­dék. Aztán már nem is teszünk olyan sok hullát egy sírba. Csak láttuk volna azelőtt. Milyen volt akkor... mikor még a Miller nem volt polgármes­ter. Csupa erdőség. Még ez a fű­ sem volt itt. Még azt sem mondták, hogy hová temetik az illetőt.­­ Most? — mióta a Miller pol­gármester lett? csak oda kell meni a hivatalhoz és ott szíve­sen megmondják, hogy körül­­belöl milyen messze van az a sövény, amitől már látni azt a fát, amelyhez csak oda kell menni és attól már csak 16 lé­pést kell számolni jobbra és 18-et balra és az előttünk álló kis bokor mutatja, hogy itt fekszik ő. Egyik a sok közül. Ezt mind a Miller csinálta. Hát nem jó ember? Hát sza­vazzunk rá megint. Köszönjük, mondottuk, ne­künk jó lesz az I.O. Ford is. Hisz az egy kommunista — vágott vissza a nyurga politi­kus. Hát azért szavazunk rá. Előbbre akarjuk vinni egy lé­péssel azt a harcot, mely meg­dönti ezt a rendszert a sok féke talpnyalóival együtt. Meg­teremtjük azt a rendszert ahol a munkások mindent maguk­nak fognak termelni. Ahol de­mokrácia lesz. A föld fölött úgy, mint a föld alatt. Präger Jenő AZ IWO. TÜDŐVÉSZ SEGÉLYE Szanatóriumokba küldjük beteg tagjainkat Huszonhat héten keresztül 26 dollár hetenként. Ennyi betegsegélyt fizet az IWO. azon tagjainak, akik a pro­letár betegségbe esnek. Ha végigmegy az Egyesült Álla­mok betegsegélyzőinek­ alap­szabályain, egyetlen egy be­­tegsegélyzőnél sem vagy ké­pes olyan szabálypontot ta­lálni, amely ilyen magas tüdő­vész segélyt biztosítana tag­jainak. Természetesen nem mond­juk ezzel azt, hogy a tüdőbe­tegek szenvedése meg van szüntetve és biztosítva van a proletárbetegségben levő, vagy beleeső tagok gyógyulá­sa, mert tudjuk, hogy mit je­lent a tüdőbaj a nehéz fizikai munkásnál. Éppen ezért az IWO. arra is törekszik, hogy az ország különböző részein szanatóriumokat állítson fel. Persze, ezek a szanatóriumok a jelenben még nem mint az IWO. tulajdonai fognak létre­jönni, hanem szerződéseket köt a szervezet New York ál­lami, arizonai és coloradói szanatóriumokkal, hogy a be­tegeinket mégis a saját ellen­őrzésünk alatt gyógyítsuk. A tüdővész segélyre min­den tagunk jogos, akár beteg segély és halálesetre, akár csak tisztán halálesetre van bent a szervezetben. Ezért fel kell használnunk ezt a kérdést a tagszerzési kam­pányban. Minden tagunk, a­midőn házi agitációra megy, a­midőn munkásokkal beszél, elő kell tárni a munkások­nak ezt a nagy horderejű tá­mogatást a tüdőbetegek ré­szére. Az IWO, az el­ső a beteg­­segélyzők között, amely gyó­gyítani akarja a tagjait, meg akarja menteni a tüdővésztől a munkásanyákat, apákat, a családjaik számára. Nem teljes még ez a lépés, de ha az IWO­-t hatalmas szerve­zetté tudjuk kiépíteni, akkor lesz erőnk a betegségek elle­ni küzdelemre, lesz erőnk, szervezett egységünk a mun­kásérdekek megvédésére is.

Next