Podhradczky József: A pannonhalmi apátság alapító levelét nem készitették az ottani szerzetes férfiak: hanem az Szent István királynak eredeti hiteles oklevele (Buda, 1868)
Voltak, kik azt hitték, hogy a szerzetnek ezen sorsára a kellemetlen tollvita is hatott, mert már 1782- ben a szerzetes fogadás letétele betiltatott, 1783- ban pedig senkit sem volt szabad a szerzetbe fölvenni. Annyiban haszna is volt a vitatkozásoknak, hogy a Diplomatikát 1777-ben Budán a magyar királyi Egyetemben is tanítani kezdették; első tanítója Práy György, a magyar történetíró volt. Emlékezetünkre a Diplomatikában széles tapasztalása Horvát István is szemügyre vette ezt a Szent István király nevezetes és elhírált oklevelét, minden oldalról megvizsgálta, s miután eredeti valóságáról tökéletesen meggyőződött, rézbe metszette, és hasonmásban kiadta az 1836- dik évi tudományos Gyűjtemény I. kötetében a 94—120. 1. 4. szám, s ezen fölzet alatt. „Szent István első magyar királynak 1001-dik évi oklevele, mellyben a Pannónia fölött fekvő hegyen épült Szent Márton Monostora Szent Benedek Rendet követő Szerzetes Férfiainak többféle királyi kegyelmeket ajándékozott (egy réztáblával).“ Ezért egészen meglepők Horváth Mihály úrnak ezen oklevélre tett nem megvető észrevételei: „hogy ez okmány, bár a benne foglalt alapítvány igaz, nem Szent István által 1001-ben adatott ki, hanem később, bizonytalan, mikor készíttetett, az alapítványaikat féltő, s írott okmánynyal is biztosítani kívánó szent mártoni szerzetesek által. Minél fogva, bár az okmány érvényes bi